Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-13 / 37. szám

PÉNTEK. 1953. FEBRUÁR 13. Ozv. Gubücza Jánosné dolgozó parasztasszony is belépett a Táncsics tszbe Alsóvároson egyre többen lépnek a nagy üzemi gazdálkodás útjára Két hét sem mult el azóta, hogy . vanon, de szeret dolgozni. Nér Varga Imre, Mátyás-lér 19. szám hány nappal ezelőtt alatt lakó, 19 holdas kőzépparaszt népnevelők látogatták meg. szakított az egyéni gazdálkodás, aal és a felemelkedés útját választ, va belépett a Tánosios-termelöszö' Ketten volfakj az egyik tszos-tág, vetkezetbe. Egyedül hiába dolgo-' 1 másik Pedi2 >Pari d°lgozó. Von. zott kora hajnaltól, késő estig, nem tudott megbirkózni a tavaszi faggyal, később pedig az aszállyal. Varga Imre azonban figyelte a termelőcsoportok munkáját is és látta, hogy közös erővel milyen szép eredményeket lehet elérni. Ez érlelte meg benne az elhatározást és ez késztette arra, hogy családjával együtt belépjen a Táncsics-tsz-be. Varga Imre példáját ma már egyre többen követik Alsóvároson: Dobó Andrásné, Kovács Lászlóné, Varga Vincéné, Katona Józsefné, Széesi István, id. Süli Mihályné, Csonka József, Farkas Jánosné, Ladányi Mária, Vass Andrásné, Vass Vilmos és Vass Szilveszter. Valamennyien beléptek a Táncsics-t9z«be 6 már ezekben a napokban is vállvetve do1. goznak a tsz régi tagjaival azért, hogy minél több munkaegységük, minél több jövedelmük legyen. A Táncsicn-tsz*sael egyidóben Jelentősen megerősödött az Uj Élet-tszos is. Vecsernyés Jánosné, 'Akónyamás^or 71. szám alatt la. kő kétholdas parasztasszony belépett az Uj Életébe. Szőke Jánosné, Nyíl-utca 32. szám alatt lakó kétholdas, ördögh Imre, Pap* rika-utca 10. Szám alatt lakó kéttatva indult meg a beszéd, de aztán, amikor a Táncsics-tszcs tagja az eredményekről szólt, egészen belemelegedtek Meghányt áh-vetették a dolgot, kérdezősködtek egymástól erről is, arról is. Gubi. cz§nó még emlékezett a kulákok rémhíreinek sokaságára, de mélyen éríntettók őt a népnevelők 6zavai is. Az aszályos esztendő ellenére Is az egyénileg dolgozó parasztokéhoz viszonyítva szép eredményt ériünk el mondja a tezcs-tag. — Mindég ott láttunk munkához, ahol a legsürgősebb volt. Volt elég munkaerő. Sokkal több volt tavaly a jövedelmünk egyenként, mint a másfél holdas kisparasztok. nak. Orvosra, patikára egyetlen fillért sem kell költenünk, Könynyebb a munka is, 6ok a gépi se. gítség ós hát Szeged képzőművészete a népművelés szolgálatában nagyol változott az életünk, amióta csoportba léptünk. Mikor a nópneyelő ideért, csend támadt. Gubiczáné törte meg a csendet. — Hát, ha mát igy van, én sem kínlódok már egyedül — mondotta. — Idős vagyok ugyan, de nem érzem magamat öregnek. Majd meglátják, hogy kileszek én magamérti Ha többet dolgozom, több lesz a munkaegységem több lesz a jövedelmem. Aláírom a belépési nyilatkozatot. A népnevelő készségesen kér. decte meg Gubiczánétól: — Hol • tartja a szemüvegét, hadd adjam odal Gubiczáné elmosolyogja magát, aztán a ceruzával a kezében a papír fölé hajol. — Nem kell nékem szemüveg. Látom én jól, mit írok. ,Dé lm agyarország" bírálata után iík»í A „Délmaigyarország" február 7-i száma foglalkozott az Űjsziegedi Kender és Lenszövő Vállalat minőségi munkájával és feladatul fűzte ki számunkra a minőség megjavítását. A gyengébb minőségű munka erősen foglalkoztatja gyárunk minden dolgozóját. Egyik főcikkünk alap. fonalát a Szegedi Kenderfanógyár holdas, Kois Jánosné, Kisfalud!. ; szállítja. Január hónapban a fonal Harcot indítottcak a minőség megjavításáért hát. utca 45. ezám alatt lakó kóthol* das, Tasi Vilmos, Borbás-utca 17., Sári Erzsébet, PásEton-utea 28. arám alatt lakó dolgozó parasztok' is ma már tagjai az Uj Élet-termelő, csoportnak és bizakodással tekintenek a jövőbe. özv. Gubicza Ferencné, Szabadkai.út 24. szám alatt lakó másfél holdas dolgozó parasztasszony tegnap lépett be a Támcsics-taz-be. Sokáig gondolkodott azon, hogy belépjen-e vagy sem. Nehéz volt neki választani, mert a környék kulákjai a legkülönbözőbb rémhíreket terjesztették a csoportokról. Ez visszatartotta a csoportba való lépéstől hosszú ideig. De mégis belépett, mert azt tapasztalta, hogy a csoportok eredményei mellett bizony eltörpül az övé. Ha gépi munkára, vagy igásmunkára került a sor, azt pénzért végeztette el. A növényápolási munkák idején mér korán reggel megfogta a kapa nyelét és sokszor régen lement már a nap, amikor 6 még mindig hajladozott és irtotta a gyomot. Gubicza Ferencnó már túl van a hatminősége nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyek a belőle készült árukhoz elő voltak írva. Addig, amíg a régi fonalból készült árunál 25—29.000 átlagverése vo't egy szövőgépnek, a próbaként szállított fonálból a szövőgépek átlagverése csak 6—15.000 vetés volt. A másik nehézségünk — s ez volt a legfőbb baj — a műszaki saövelékhez rossz minőségű pamutfonalat kaptunk. Népgazdaságunk számára igen fontos műszaki szöveteinket sorra le kellett osztályoznunk, hogy megfeleljenek az előírt követelményeknek. Felügyeleti hatóság, a Könnyűipari Minisztérium segítségével sikerült elérni, hogy biztosították részünkre a megfelelő fonalat és így a műszaki áruknál ismét a régi minőségű árut tudjuk gyártani. A minőség megjavítását folytassuk a gyáron belül is. Megindultak a kísérletezések, hogy az átmeneti nehézségeket meg tudjuk oldani gépek leállítása nélkül, s azonkívül az átvevő gyárak termelését se ráitassuk. Ebben a munkában a fizikai ós műszaki dolgozók komoly segítséget nyújtottak a műsznki vezetőségnek. Egy munkabizottság alakult gyárunkban, amelynek feladata a mű_ szalki áruk további minőségi megjavítása. Rendszeresen ellenőrzik a gépeik generálozáaát, a bejövő nyersanyagokat, a gyártástechnológia betartását, segítik a dolgozók szakmai továbbfejlődését és fokozott harcot indítottak a jobb minőségért. Bárdos Éve. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elfogadta a választójogi törvényt Peking (Uj-Kína). A Kínai Nép. köztársaság központi népi kormánya február 11-án tartott 22. ülésén egyhangúlag elfogadta a választójogi törvényt az Ö6Szkinai népi gyűlés és a hsziangfi (több falut magában foglaló közigazgatási terület) megyei és tartományi (vagy városi) helyi népi gyűlések megválasztására. A központi népi kormány ezzel egyidejűleg 29 tagú központi választási bizottságot nevezett kl. A központi népi kormány ülésén részt vett Mao Ce-tung, a központi népi kormány elnöke és megjelentek a központi népi kormány alelnökei éa tagjai. A művészet, amely egykor arra ™ szolgált, hogy megerősítse a kizsákmányoló osztályok hatál1 mát felszabadult országunkban a népé lett s az épító jelen igen. lésén kívül a lendületes előrehaladásra, a szocializmus mielőbbi megvalósítására buzdít. A szegedi művészek lelkesen igyekeznek az új magyar képzőművészet feladatait magukévá tenni és ennek eredményeihez tőrekvően hozzájárulni. Munkájukat j több, mint egy év óta tervszerűen, ' a Képzőművészeti Csoport irányításával végzik. Tavaly jelentős kiállításon lettek megyénk dolgozó tömegei előtt tanúságot arról, hogy művészetük az elmúlt évekhez viszonyítva műiajban és tematikában gazdagodott, általános művészi színvonala fokozatosan emelkedett. Tanúságot tettek továbbá arról a harcról is, melyet a munkáikban lévő burzsoá csökevények levefközéséért mind teljesebb eredménnyel folytatnak. J

elenlegi eredményeikkel azonban korántsem elégedhetnek meg képzőművészeink. A szegedi művészek munkáiból minden tematikai gazdagodás mellett még mindig hiányoznak a történelmi témák, a munkásmozgalom történetének ábrázolása, a békeharc gondolat, körével foglalkozó s a magyar-szovjet nép barátságát kifejező művek. A meglehetősem nagy szakmai fe'kószültc.égfet Igénylő művek alkotáséra ketten-hárman kell képzőművészeinknek szövetkezniök. Hasonlóan nem megoldott feladat — bár a ..Tiszatáj" című kiállításon történtek rá kísérletek —, hogy művészeink alkotásaiban az új élet kibontakozása melleit a táj jellegzetességei is érvényre jussanak. A művészeknek meg kell érfeniök, hogy e .feladat megoldó. sával dolgozóinkban a hazaszeretet magasztos érzését nagyban előmozdítják. A dogozók gyors ütemben növekedő kulturális igénye aura kötelezi képzőművészeinket, hogy szakadatlanul takéietetitséfc mesterségbeli tudásukat, mind nrélyobbre hatoljanak be • végbemenő események lényegébe és művészibb alkotásokat hozzanak létre. Ebben sokat segít majd nekik a most megalakult MSZT Képzőművészeti Szakosztály, ahol alkalmuk lesz « szovjet képzőművészet kiváló mee. fereínek alkotásait tanulmányozni. A magyar festészet haladó hagyományaiban való emólyűlés lehetőségiét a Móra Ferenc Múzeum közeljövőben felállításra keriiló új, kibővíteti képtára fogja a művészek és a dolgozók számára biztosítani. E mellett azonban mielőbb létre kell a képzőművészek, nek hozni a szakmai továbbképzésükhöz szükséges kollektív-műtermet. Esténként a napi munka befejezése után megelevenednek a csendes deszki utcák és hol egyilc, hol másik háznál gyűlnek össze az emberek, hogy hallgassák a községi békebizottság tagjait. A kisgyűléscken és olmsó-estélccn a párt- és kormányhatározatok ismertetésén, megvitatásán kívül újságcikkekel, regényrészleteket olvasnak fél a szomszédokból összegyűlt dolgozóknak. Hetenként négy-öt helyen tartanak olvasó.esteket és kisgyűléseket a községben. Segítséget jelent ez a deszki dolgozóknak, mert itt szinte napról-napra megtudják, milyen feladatok állnak előttük, mit kell elvé. gezniök. De nemcsak a párt- és kormányhatározatok megismerése a jelentős ezeken az összejöveteleken, hanem az is, hogy itt ismerkednek meg a deszlci dolgozók a legjobb magyar és szovjet Íróknak a műveivel és el. beszélgetnek arról, hogy a tőlük alig néhány kilométerre lévő Tito Jugoszláviájában milyen szörnyű helyzetük van a dolgozóknak és Tito milyen dühödt acsarkodással néz a magyar határ felé. Ez buzdítja a deszki dolgozókat még jobb munkára és ez a ludat kapcsolja mind szorosabbra Deszken a délszláv és magyar dolgozók szoros barátságát. Hét hónap alatt 254 munkaegység Nehéz volna eldönteni, hogy a deszki lékebizottság tagjai kiizüi ki dolgozik a legjobban. Forintos Józsefné c a: l. típusú Békc-tszcs lagja, aki bár pártonkívüli, de lelkes nép. nevelő, vagy Russz Milosné, akit a megyei békekongresszuson országos küldöttnek választottak meg. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a legkivt óbbak' említésénél Szubity Szvásuka. óvónőről sem, aki már Jegyzetek Deszkröl szeretetüket, hogy oroszul tanulnak. Az orosz nyelvtanfolyam hallgatói. DéUztávok - fnag.yai&k eg-püU UatcolnaU a UUUit Zrínan^m^fT^meg^rveJ. seben is jó munkát fejtett ki a deszki békebizottság. Része van ebben Matók Gyula tanárnői:, békebi. zottsági tagnak is, aki az iskolában is kéthetenként bélcegyűlést, sajjóbeszámolót Vart a tanulóknak és tevékenyen dolgozik azért, hogy a Szabad Föld Téli Esték előadásain és különböző ünnepségeken a kultúrcsoport műsorával tegye szebbé, kellemesebbé a dolgozók ünnepeit, szórakozásait. számtalan olvasó-estet és kisgi/űlést tarlóit. De sorolhatnánk a békebizottság tagjainak legjobbjait, akik — valamennyien — nemcsak a bé. kéért folyó agitációs munkában jár. nak élen, de munkaterületükön — a termelésben is, A békebizottság titkára, Frányó Fcrene elvtárs, a III. típusú Kos. suth-tszes tagja. Amellett, hogy eredményesen szervezi a kisgyűlése. ket és olvasó-esteket, a termelőcsoportban is igen jól dolgozik. 1952 márciusától október l.ig például EC4 munkaegységet ért ed, Milcusha Istvúnné ugyancsak a III. típusú Kossutli-tszcs tagja, szintén kiváló bé. keharcos. A termelöcsoport növénytermesztési brigádjában dolgozik és hogy jól dolgozik, a legjobban bizonyítja azt 310 munkaegysége, melyet a mult évben elért. Egymással versenyre kelve Azok a békebizottsági tagok, akik a Kossüth-tszcsben vannak, elsők között kezdeményezték, hogy a Kos. suth-tszcs tagjai hívják ki versenyre az I. típusú Béke-tszcs tagjait, akik között szintén több békebizottsági tag van. A versenyt elfogadták és vállalták, hogy április 4-re, fel. szabadulásunk évfordulójára a kukoricán kivül minden tavaszi nö vényt elvetnek. Fránya elvtárs, a községi békebizotfság titkára, a tszcs szántás-felelőse. Lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy már ezen a héten — a rossz idö ellenére f* — szerda estig felszántottak 25 holdat Egy lelkes délszláv békeharcos A délszlávok és magyarok téó'rv békeharcának egyik leglelkcs bo hcr. cosa Szubity Vászika óvónő. Legutóbb például Nokov Mlademéknál, az egyik délszláv dolgozó házánál, tartott olvasó.eslet, ahol délszlávokmagyarok együtt hallgatták és közösen vitatták meg, hogy az imperializmus elleni békefyarcban milyen feladatokat kell megoldaniok. Meg. vitatták, hogy a tavaszi murűcálatok mennyiben segítik elő békénk erősítését, jövő évi kenyerünk biztosítását. Együtt lelkesedtek a kiváló szovjet és magyar írók és köttök buzdító szavain, amelyeket Szubity Szvászika elvtársnő lelkes szavak, hal tolmácsolt. A béke iskolája A békebizottság délszláv tagjai között találjuk Janovics Milicát, a délszláv iskola tanítónőjét is. Janovics Milica hazaszeretetre neveli a délszláv gyerekekel és arra, 'hogy csak közös munkával tudunk ellenállni az imperialisták támadásának. Ezért tanuljanak jól és akkor érti. lces tagjai lehetnek a magyar hazának. Elmondja a gyerekeknek, hogy milyen nehéz sorban étnek a jugoszláv gyerekek. Legutóbbi dolgozatukban pedig arról írtak: „Hogyan vigyáz a nép állama a dolgozók egészségére". Janovics Milica tanítónő hetenként három órát a magyar iskolába járó délszláv gyerme. kek anyanyelvi képzésére fordít. Ez Í3 bizonyítja, hogy mind Deszken, mind a többi délszláv községekben a délszláv dolgozók a legnagyobb szabadságot élvezik. A délszláv dolgozók D'szken azzá is bizonyítják a Szovjetunió iránti A gépállomáson is szükség van békebizottságra A deszki békebizottság tehát jót dolgozik. Munkáját azonban az eddiginél is jobban meg kell szerveznie, mert például a község gépállomásának agronómusa, Kardos Lajos elvtárs, aki szintén békebizottsági tag, nem sokat törődik a gép. állomás békebizottságának működésével. Vonják az eddiginél még szorosabbra a deszki békebizottság tagjai kapcsolatukat a tömegszerve, zetelckel. A DISZ-el és MSZT-vcJ működjenek olyan szorosan együtt, mint ahogy az MNDSZ-el eddig. Fokozzák tovább a délszláv és magyar dolgozók közös barátságát és együttműködését, hogy a Tito határ mel. lett Deszk szilárd bástyaként emelkedjék a háborús gyújtogatók, a Tito-banditák elé. Továbbra is bizo. nyítsák be a békebizoltság tagjai, hogy mindenna; i munkájukban is élenjárói a béke.'.n. rr.ak és minden cselekedetükkel állják az adott szót, amelyet az olvasó-esteken és kisgyűléseken, mint feladatot i^'.tottak mogul; elé. . Kovács Imre. A munkásság hatalmasra növ&i kedett kulturális igényét képzőI művészeink csak úgy elégíthetik ki maradéktalanul, ha vajamenynyi festő és szobrász osztatlanul magáévá teszi a szocialista népművelés felemelő fontosságú ügyét és a feladatok megoldásához szükséges erő megsokszorozására a személyeskedéseket félretéve szoros, megbonthatatlan szövetségre lépnek egymással Ez Indokolt azért ls, mert országos jellegű kiállításainkon többségében még mindig budapesti művészek munkái kerülnek bemutatásra és sok olyan tehetséges vidéki művész marad árnyékban, akiknek igenis helyűk van képzőművészeti életünk felkelő napja alct . Irt épzőművészed életünk egyik hiányossága, hogy művésze, ink egy része — főleg vidékiek — nem kap elég támogatást. Legtöbbször nincs módjuk — kellektiv-műterem híjján szakmai továbbképzésre, nyílt elvi viták megtartására, de pártunk — a művészet kérdéseiben hozott — nagyjelentőségű határozatainak megvitatására sem. Továbbá hiányként mutatkozik művészeinknél a szocialista realista művészet filo! zóíiai alapjának, a dialektikus materializmusnak, a lenini tükröződés! elmélet alapvető kérdéseinek elsajátítása ís, — mely művészetünkben iránytűként — biztesi'tja sas objektív való6ág megismerésének alapelveit, J Az „objektív nehézségek" mellett azonban a vidéki képzőművészeknek — így a szegedieknek is — elsősorban saját nehézségeiket kell orvosolniok. Ne várják a vidéki képzöművószok, hogy a szocialista realizmust csoda folytán „központilag" fogják kézhez kapni. Nem, egyáltalán nem! „A művészek úgy juthatnak el gyakorlatilag a szocialista realizmus. hoz — írja Kalinyin elvtárs —, ha lépést tartamok a nép leghaladóbb részével, vagyis a kommunista párttal« A szocialista népművelés nagyszeré feladatait mindinkább magjukévá, tevő képzőművészcink konkrét nsegbizásokat várnak a Szegedi dolgozóktól. Az üzemi munkásság érdeklődése fokozódik a képzőművészet iránt. A népművelési osztály fontos feladata, hogy a dolgozó tá'ű megek képzőművészeti érdeklődését segítse kielégíteni. A dolgozókat cs a művészeket hozza közelebb egymáshoz. Szervezzen a népművelési osztály képzőművészeti előadásokat, ! i állításokat és ankétokat. Igyekezzen meggyőzni az üzemek illetékes vezetőit, hogy a legjobb dolgozók jutalmazására s az üzemi kultúrofcthonok méltó díszítésére vásároljanak eredeti képzőművészeti alkotásokat. tJflircaljon a népművelési osztály a képzőművészekkel karöltve a még meglévő, új kultúránk kibontakozását gátló, az elnyomott munkásság ogósöógas kultúrigényét lesüllyesztő rothadt burzsoá képzőművészeti szemét, az undorító g'oos ellen. Megengedhetetlen, hogy ez a fel nem számolt hazug. ízlésromboló fasiszta ideológiai sallang sok esetben helyt kapjon, mint „áru" a Bizományi Áruháznan és egyéb képkereskedésekben. A szegedi vendéglátó ipar helyes kezdeményezéssel üzemedben már megkezdte a gicoesek Száműzését. Szervezzen a nép• művelési osztály szakemberekből álló, ellenőrző bizottságot ennek a hiányosságnak mielőbbi radikális felszámolására. TAolgozó népünk életét, harcait, munkáját, boldog jelenét és ragyogó jövőjét maradéktalanul kifejezni Igyekvő, szocialista népművelés szolgálatában álló fiatal képzőművészetünknek sokszor segítségre van szüksége. Vegyék számba a szegedi képzőművészek az eredmények mellett a hiányosságokat, tárják fel problémáikat őszintén a párt, a dolgozók, a népművelési osztály és a tömegszervezetek előtt. Kérjék segítségüket, hogy a dolgozó nép kultúráját szolgáló új magyar képzőművészet kibontakozó nemzeti egységének megszilárdításához, további fejlődéséhez a szegedi képi zőművészek is mindinkább hozzájárulhassanak. Ha törekvésüket kemény munka s szorgalom bizonyítja, kérésüket meg fogják hallgatni s a segítség nem miairad el. Meg lesz minden lehetőség arra, hogy művészeink méltó alkotásokkal hirdessék hazánk új, szebb és igazabb rendjét, országunk szocialista építését. SZELESI ZOLTÁN muzeológus.