Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 12. Javítják az öntvények minőségét, csökkentik a selejtet a Mérleggyár öntődéjének dolgozói ( A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár készére eddig az öntvényeket Kecs­keméten készítették. Most saját ön­tődéjében, Szegeden öntik a,z ada­goló és az automata mérleg összes alkatrészeit s ezenkivül más Szegedi üzemeknek is készítenek itt öntvé­nyeket. Alig egy hónapja, hogy az öntődét tizembe helyezték. Azóta már igen sok olyan alkatrészt formáztak, ön­töttek a dolgozók, amelyekből a Mérleggyár exportárut készít. A pontos szállítással és az alkairéiZak hibátlan elkészí­tésével segítik elő a Mérleggyár ön­tödéjének dolgozói az exportterv teljesítését- Az április 4 tiszteletére tett fogadalmakból és azok valóra­váltásából azt láthatjuk, hogy min­den egyes munkás egyre jobb mi­nőséggel és a selejt minimunra való csökkentésével harcol az exportterv Sikeréért. Az öntődében dolgozók nagyrésze még 'segédmunkásként dolgozik, de azért jól megállják a helyüket a ter­melésben. A szakmunkások segítik őket tudásuk, tapasztalataik átadá­sával. hogy minél tökéletesebben vé­gezzék el napi munkájukat. Január hónapban az öntvények 15 százaléka selejtes volt. Ez azt bizonyítja, hogy kezdetben nehezen boldogultak a 'segédmunkások és a kellő szak­tudás hiányában több Selejtes mun­kát készítettek. Szorgalmukkal ég igyekezetükkel most már tökélete­sebb és jobb munkát végeznek és egyre kevesebb a hibás öntvény. Feb­ruár hónap első tíz napjában fi­gyelmes, gondos munkával elérték, hogy öt százalékkal csökkent a selejt. A kellő szaktudás elsajátításában Tóth István művezető nyújt segítsé­get az öntőbrigád tagjainak. Meg­magyarázza, hogy a csapolásnál és vashordásnál mire kell vigyázniok­Gyakorlatban is megmutatja, ho­gyan kell selejtmentesen dolgozni. Süli János, Fodor István, Kasza Jó­zsef éj a brigád többi tagjai igye­keznek betartani az öntésnél a pon­tos technikai előírásokat, Arra töre­kednek, hogy kellő időben történjék a Csapolás, aimikor a megolvadt anyag már emelkedik az olvasztó­ban. Vigyáznak arra is, hogy a té­gelyekben lévő vasat óvatosan tá­volítsák el a lefolyó o-atornákon, nehogy az esetleg kiömlő vas bal­esetet okozzon. A magkészítők és formázok is fo­kozottabb figyelemmel dolgoznak a selejt csökkentése érdekében. A feltömésekre, a beömlő nyílások ki­készítésére, a formák tisztaságára jobban ügyelnek, mint eddig. Fel­szabadulásunk nyolcadik évforduló­jának tiszteletére megfogadták, hogy mennyiségi termelésük növelé­sével a selejtet a megengedett 5 százaléknál kevesebbre (szorítják le. Haliász József párosversenyre hívta Adók Lajos formázol. Csala Ferenc bátyjával, Csala Károllyal verse­nyez a selejt csökkentéséért­Az öntvények minőségének meg­javítására tett fogadalmat Szeme­nyei József és Baranyai László for. mázó. Átlagosan Baranyai László 218 százalékra, Szemenyei József pedig 121 százalékra teljesítette tervét és lényegesen kevesebb az általuk készített hibás forma. Csala Károly és Adók Lajos a magbera­kásokat gondosan, az előírásnak megfelelően végzik. A homoktól mindig jól megtisztítják a formá­kat, majd grafittal és kőszénporral szórják be. Pálinkás Gyula magkc­száttf rövid ideje szakmunkás, de igyekszik a legjobb tudása szerint dolgozni. Átlagosan 131 százalékot teljesít és április 4-re ezt az ered­ményét 150-re akarja fokozni, ki­váló minőségi munka mellett. A mérleggyári öntöde dolgozói az első negyed'évi tervüket kél nappal a határidő előtt akarják befejezni. Az öntvényeket, amelyekeit a Mérloggyár exportjá­hoz készítenek, kifogástalan minő­ségben éa időben szállítják Hódme­zővásárhelyre. A segédmunkásokat, hogy minőségileg hibátlan alkat­részeket gyártsanak a negyedév vé­gére, az idősebb szakmunkások, a művezető!*, de különösen az öntöde vezetője, Lengyel Lajoa elvtárs se­gíti, aki sok időt tölt a műhelyben és szakmai tanácsokkal látja el a dolgozókat. Az öntöde valamennyi dolgozója jó kollektív munkával igyekszik felszabadulásunk nyolca­dik évfordulójára tett igéretét való. ra váltani. Fejlesszük tovább a helyi ipari vállalatokat Szeged helyi ipari vállala­tai az elmúlt év során jelentős fej­lődésen mentek keresztül s többen közülük magasan túlteljesítették ter­vüket. A Vegyesipari Javító Válla­lat például az elmúlt negyed­évben 236.3 százalékra, a Pa­tyolat Vállalat 170.2, a Ho­mok-kavics Vállalat 123.1 szá­zalékra teljesítette tervét. Ugyan­akkor egyes helyi ipari válla, liajtok adósággal léptek át az 1953©as tervévre- Az elmúlt negyed­év értékelése alapján a Kő- és Ce. mentipari Vállalat 67.4, a Férfi és Női Divatszabóság 80, a Vegyi­anyagfeldolgozó Vállalat 41.9 száza­lékos, terven aluli teljesítést ért el. Lemardásukat nem lehet kizárólag pbjektív nehézségekre való hivatko­Sással megokolni. Hibás volt a ter­vezésük s nem elég következetesen küzdöttek az adódó nehézségek ellen. A Kisipari Termelőszövetkezetok negyedik negyedévi tervüket globá­lisan 109 százalékra teljesítették. Ezzel szemben béralap felhasználá­suk 118.8 százalék volt- Már ez is azl bizonyítja, hogy a kisipari szö­vetkézeteknek tervszerű gazdálkodá­sában még Súlyos hibák vannak. Béralap felhasználásuk között igen nagy az aránytalanság. A Cipész KTSZ novemberi tervét 69.9 'száza­lékra teljesítette és béralapját 99.2 százalékra használta fel. Ez 29.8 százaléko'3 béralaptúllépést jelent­Hasonlóképpen fennáll ez a helyzet a Gumiipari KTSZ-nél, ahol 16 szá­zalékos volt a béralaptúllépés. As elmúlt év tapasztalatai ízt mutatták, hogy jobb tervkészítés esetén az egyes áruféleségekben — mezőgazdasági felszerelési eszközök­ben, ezeknek időben történő kijaví­tásában, stb. — a lakó ság részére végzett szolgáltatásokban mutatkozó hiányosságokat elkerülhettéik volna, ha az elmúlt évi terveket alaposabb megfontolással és főleg a tanáus na­gyobb 'segítségével készítik eL Fel­tétlenül szükséges tehát, hogy a szövetkezetek terveik készítésébe a tanács ipari osztályát bevonják, hogy így a helyi adottság és helyi ezükiégletek szerint készíthessék »zt el. Hiba az is, hogy a KTSZ-ek ter­melésük döntő többségét közületek felé irányítják s a lakosság szükség­leteinek kielégítését nem tekintik legfőbb feladatnak. Ez megmutatko­zott a férfiszabó, női iszabó, cipész, asztalos szövetkezeteknél, amelyek csak az utóbbi időben foglalkoznak jelentősebb mértékben a lakosság Szükségleteinek kielégítésével. A termelékenység a helyi élelmi­szeripari vállalatoknál — ha egy­főre eső termelési értéket vesszük figyelembe — 6.2 százalékkal, a Helyiipari Minisztérium vállalatai­nál pedig 5 2 százalékkal emelke­dett. A helyiipari vállalatoknál ez elmúlt negyedévben 40 újítást adtak be a dogozók, amelyek közül többet elfogadtak és be is vezettek. Az újí­tások által megtakarított összeg 16 'fzer 500 forintot tesz ki. Különösen jp ea újítási mozgalom a í.-nőm­mechanikai Jiavító Vállalatnál, a Férfi és Női Divatszabcságnál. El­lenben nem mondható jónaik a Pa­tyolat, a Homokkavics és a Vegyi­anyagfeldolgozó Vállalatoknál. Több üzem párosversenyben van, mint például a Gázgyár, a Finom­mechanikai, a Fátyolát és a Ke­nyérgyár más városok hasonló üzemeive f Nem mondható jónak a munkaiverseny a Férfi és Női Di­vatszabóságnál, a Homokkavics Vál­lalatnál és a Vegyesipari Javító Vállalatnál, mert itt az üzemi bi­zottság és a vállialatvezetőség nem ad kellő Segít-éget a munka verseny megszervezéséhez. A helyi ipari vállalatoknak az elmúlt negyedévben takarékossá­gi tervük 87-606 forint volt és he­lyes gazdálkodással 123.489 fo­rint megtakarítást érteik eü. Szá­mos vállalatot jelentő^ mértékben megerősítettek. A lakosság szükség­leteinek figyelembevételével a Pa­tyolat Vá]lala.t keretén belül három gyüjtőtelep létesült Szegeden. A vál­lalat részére a tanács a Ilolyiipari Mini-ztérium útján új mosógépet, gőzkalandert biztosított. A Vegyi­anyagfeldolgozó Vállalat keretében dobozüzemef létesítettek ós a Le­mezgyárból kapott hulliadékanya­gokból a „Fény" súrolópor csoma­golásához szükséges fadobozokat itt készítik el. A Férfi és Női Divat, lizabőság Vállalatot exportanyagból visszamaradt szövetekkel és textil­neművel látta el a tanács ipari osz­tálya. A Kossuth Lajos-sugárúton egy fióküzletet, a Sztálin-kőrúton pedig egy javítóüzletet létesítettek­E]ő-egítették a kisipari termelő­szövetkezetek munkáját gépekkel és helyi anyagok felkutatásával. Az elmúlt hónapban három új vállaltit is létesüli Szegeden. A Hor­dójavító Vállalat már januárban, a Hangszerkészítő Vállalat és a Sze­gedi Fodrász Vállalat februárban kezdte meg munkáját. December hó. napban két új kisipari termelőszö­vetkezet jött létre: a Selejt és Hul­ladékanyagok Feldolgozó KTSZ és a Tudományos Eszközöket Gyártó KTSZ. Az eredmények kétség­kívül jelentősek a tanáéihoz tartozó helyiipari vállalat fejlesztése terén. A Szegeden előállított termékeket elsősorban a helyi szükséglet kielé­gítésére használják fel és csak a fe­lesleget szállítják vidékre. Az he­lyes, ha a KTSZ-ek országos fel­adatokba is bekapcsolódnak, de ez ne menjen a helyi szükségletek el. látásának rovására. Nagyobb terv­szerűséget, jobb minőségű munkát végezzenek a tanácshoz tartozó üze­mek és ehhez a tanács ipari osztá­lya adjon meg minden segítséget ehhez a munkához. Fokozottabban vonja be az ipari oszlály az állandó bizottság tagjait, tartsanak megbe­széléseket a helyiipari vállalatok további fejlesztése, munkájuk meg­javítása érdekében. A szovjet zeneszerzők új műveinek elbírálása a zeneszerzők A szovjet' Zeneszerzők VI. plé­numa keretében február 8-án nagy szimfónikus hangversenyt tartottak a Szakszervezetek Házának oszlop­csarnokában. A plénum részvevői meghallgatták a szovjeit zeneszerzők új műveit. Nagy sikert aratott J. Szvetlanov „Lett dalok'' című szim­fonikus költeménye, N. Tulebajev „A kommunizmus tüzei" című kantátája, A. Csimakadze „Kartla szive" című kantátája és több más mű. A szovjet zeneszerzők VI. plénu­mának e hangversenyével végetért az új szovjet zenei művek bemuta­tása. Az elmúlt héten csaknem 100 szerző, köztük igen sok fiatal zeneszerző mintegy 150 művét mutatták be­Február 9-én megkezdték a szov­jet zeneszerzők új műveinek elbírá­lását. A Zeneszerzők Központi Házában február 9-én Georgij Hubov, a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének titkára tartott előadást a szovjet zene fejlődéséről. — A Szovjet Zeneszerzők Szövet­sége vezetőségének plénuma — mondotta — nemcsak a szovjet zene képviselői, hanem a világ minden haladószellemű zenésze számára emlékezetes napokban ült össze: a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága öt VI. plénumán évvel ezelőtt hozott határozatot V. Murádéit „Nagy barátság" című * operájáról. Az elmúlt évek során igen sok ze­neművet írtak, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a szovjet zeneművé­szet jól használta fel a párt határo­zatát. Általános elismerést keltettek a szovjet zeneszerzők művei, ame­lyek a hazáról szólnak, a békéért és demokráciáért harcoló szovjet nép munkahőstetteit és hősiességét éneklik meg. A Szovjetunióhan és külföldön egyaránt nagyon népszerű Mjasz­kovszkij XXVII- szimfóniája, Sosz. takovics „Dal az erdőről" című ora­tóriuma, Prokofjcv „Békeőrségen" című oratóriuma, Kaibalevszkij he­gedűversenye, Saporin románcai és rnáa művek. — örömmel állapíthatjuk meg — mondotta Hubov —, hogy a mult évben sok tehetséges fiatal zene­szerző tűnt ki tudásával, köztük a testvéri népek zenekultúrájának képviselői is. A plénum napjaiban a szovjet hangversenylátogató közönség 20 fiatal szerző érdekes szimfó­nikus és kamaramüveivel ismer. kedett meg. Február 9.én este a plénum rész. vevői meghallgatták Marjan Iíovalj­I nak, a Szovjet Zeneszerzők Szö. vétségé titkárának beszámolóját a Szövetség szervezeti munkájáról, A Szegedi Kenderfonógyár faliújságjairól A z üzemek dolgozóinak napi munkájuk elvégzésében ser* S* kentöleg hatnak a faliújságok, amelyek a dolgozók ered* ményeiről és a hiányosságokról számolnak be. Ilyen például a Sze­gedi Kenderionógyár Ill-as alapszervezelének taliújságja is. Az alapszervezet vezetősége nagy gondot fordít arra, hogy üzemré­szükben a laliújság szembelűenő helyen legyen• Tóth Aranka a faliújság felelőse mindent megtesz azért, hogy hetenként új cikkek kerüljenek a íaliújságra és azok tartalma szemléltetően tükrözze vissza alapszervezedük, üzemrészük munkáját. A íaliújságtáblán olvashatjuk, hogy Pesti Ilona ifjúmunkás szépen halad a termelésben, egyenletesen emelkedik a teljesítmé­nye s jó munkájáért az alapszervezet példaképül állítja a többi il­júrnunkások elé. Ugyanakkor helyesen bírálja meg a faliújság a mun* kategyelem lazítóif is. Fülöp Józselné január hónapban igazolat­lanul két napot távolmaradt munkahelyétől. Ezért a faliújságon is megbírálták. Fülöpné magáévá tette a bírálatot és megfogadta, hogy sohasem hiányzik igazolatlanul. Szavát meg is tartolta. A VI-os alapszervezet faliújságján rendszeresen hetenként cse­rélik a. cikkeket, amelyek mindig időszerű problémákkal foglal­koznak. Az üzemrész dolgozói napi munkájuk elvégzése után érdek­lődéssel állnak meg a laliújság előtt, örömmel olvassák az állandó­an változatos cikkeket. 1V em ilyenek azonban a többi alapszervezet faliújságjai, l ' amelyek elhanyagolva, sokszor cikk nélkül állnak. A lll-as és a, VI-os alapszervezet faliújságjai, mivel gazdájuk törődik velük, híven tükrözik az üzemrész életét, A többi laliújságlelelősök azon­ban elhanyagolják a szemléltető agitációt, nem végeznek jó felvi­lágosító munkát, nem kérik a dolgozókai, hogy írjanak munkájuk eredményéről gs a hibákról, hogy azok szemléltetésével még szebb eredményeket tudjanak elérni. A vizesfonó osztály DISZ-liataljainak önálló faHújságláblája van, amelyen már hosszabb idők óla egyetlen egy cikk sincs. A szép táblára mindössze a Szabad ltjúság egyik példányszámát tűzték ki. Ez azt mutatja, hogy az alapszervezet vezetősége nem fordít ke'.* lő gondot arra, hogy a íaliújságra a mult havi Szabad ltjúság pél­dány helyetf, a dolgozók ál'-al irt cikkek kerüljenek. A gömbölyítő osztály faliújságját a felhalmozott ládáktól, az anyaghordó kocsiktól nehéz megközelíteni. Ha valaki mégis fáradt­ságot vesz és közelébe jut a faliújságtáblának, láthatja, hogy a gömbölyítő osztály fiataljainál még mindig 1952, decemberét mu­tatja a naptár. Tf zék a cikkek nem hatnak serkentően a dolgozókra, nem biztatják őket az eddiginél szebb eredmények elérésére. A IV-cs alapszervezet laliújságtáblája igen jól látható, elég nagy méretű, de mindössze csak egyetlen rövid cikk van rajta kifüggesztve. A faliújság felelőse Varga Jánosné, különböző elfoglaltságaira hi­vatkozva nem beszélget a dolgozókkal a faliújság fontosságáról, fele­lőtlenül végzi a társadalmi munkáját, pedig több dolgozónak van olyan problémája, amelyet ha a íaliújságra kifennének, éraekeiné az üzemrész munkásait. A faliújságok szerkesztőbizottságaiba von­janak be minél több aktívát, Írjanak rendszeresen cikkeket, mer1 egy-egy üzemrész életében igen fontos a szemléltető agitáció, a jó laliújság. A Szegedi Kenderionógyár alapszervezeleinek faliújság fele­lősei számolják tel a faliújság szerkesztésben mutatkozó hibákat s vegyenek példát a Ill-as és a Vl-os alapszervezet jó munkájáról, hogy azokban az üzemrészekben, ahol eddig a szemléltető agitáció terén hiányosság mutatkozott, a jövőben híven tükrözze az eredményeket és hiányosságokat. A szegedi zenei gimnázium elsőfélévi munkájának tapasztalatai Az 1952—53. tanévben megnyílt Szegeden is a zenei gimnázium, mint a szakképzést szolgáló intéz­mények egyik faja. Azoknak a kullturáüa feladatok­nak a megoldásában, amelyek népi demokráciánkra, épülő szocializmu­sunkra várnak, az első helyek egyi­kén áll a zenei képzés fejlesztése. Az elmúlt rendszer éppen az elnyo­mott, a kizsákmányolt osztályokat zárta ki a zenei képzésből; mun­kás- és parasztgyermekek minden tehetségük ellenére is áthághatatlan falba ütköztek, ha zenei pályára készültek. A zenei gimnázium ezeket a hiányosságokat, mint kulturális fejlődésünk - akadályát felszá­molta, s megnyitotta a zenei képzés útját a munkás- és pa. rasztgyermekek számára is. A zenei gimnáziumban tanuló nö­vendékek az általános gimnázium­mal egyért'ékű érettségi bizonyít­ványt kapnak, ugyanakkor azon­ban a zeneművészeti szakiskolában folytatott tanulmányaik alapján olyan zenei alapképzettségre tesz­nek szert, amely képesíti őket ma­gasabb zenei tanulmányok elvégzé. sére is. A kettős munka természe­tesen fokozott feladatokat jelent a tanulók számára, azonban az az álta­lános tapasztalat, hogy a zenei gimnázium növendékei fokozott követelményeknek meg is felelnek éppen mert érzik, hogy milyen felbecsülhetetlen ajándékot kaptak pártunktól és népi demokráciánktól. Érvényes ez a tapasztalt a sze­gedi zenei gimnáziumra is. A szer­vezési nehézségek leküzdése után az elmúlt év szeptember 15-én nyílj meg az újszervezésű iskola egy első 'és egy második osztállyal. Mindezideig a két osztályból egyet­len tanuló sem morzsolódott le, an. nak ellenére, hogy nehézségek me­rültek fel a tanulók elhelyezésevei kapcsolatban. Ezen azonban segített az étkezés és diákotthoni elhelye­zés biztosítása. Nehézségek merül­tek fel olt >s, amikor a szakiskolai és gimnáziumi órarendeket össze kellett hangolni, hogy mindegyik feladatuknak kellő mértékben eleget tudjanak tenni a tanulók. Ezeket a kérdéseket a szervezési problémák átgondolásával, s különösen a szakiskolai tanárok áldozatos óra­rendvállalásával ugyancsak sikerült megoldani. Nehezebb volt a különböző Is­kolákból jött tanulók különböző tudásszintjének egy nevezőre való hozása, s ez a probléma telje® egészében még ma sincs megoldva, bár nem csupán a tanári kar korrepetáló munkája hozott e kérdésben döntő javulást, hanem a DISZ-szervezet is, amely megszervezte a gyengébb tanulóknak jó tanulók által való se­gítését. Hibák mutatkoztak még a szak. mai sovinizmus jelentkezésében is — a növendékek egy riVe elsősor­ban muzsikusnak érezte magát, a csak azután gimnáziumi tanulónak — ezen azonban a helyes felvilágo­sító munka segített és segíteni fog a jövőben is annak tudatosításával, hogy nem egyodalú embereket aka­runk nevelni, hanem a szovjet pe­dagógia útmutatásai alapján min­denoldalúan jól képzett szocialista embereket. E kérdésben mindkét nevelőtestületnek irányító útmutatá­sokat adott a XIX. pártkongresszus, s ezeket az útmutatásokat fel is használták a hiba leküzdésében. A fejlődés további irányát a nép­művelési Minisztérium már kidol­gozta. A kövelkező tanévben, az elő­zetes jelentkezés adatait felmér­ve, újabb két elsőosztály nyí­lik meg. A tanulók az általános iskola VIII. osztályát elvégezve zenei felvételi vizsgát tesznek, s ennek befejezé­sével iratkoznak be a zenei gimná­ziumba. Különösebb zenei előkép­zettség nem szükséges a felvételi vizsga letételéhez, mert vannak olyan tanszakok is a szakiskolában, amelyek az általános iskolában ka­pott zenei képzés alapján is meg­kezdhetők, ami annyit jelent, hogy egyetlei^ a népi demokráciához, a munkához jól viszonyuló, szocia­lista emberré válni akaró tanuló sincs elzárva a zenei gimnáziumban végezhető tanulmányoktól. Azon az úton kell járnunk, ame­lyet pártunk mutat a számunkra. Kulturális forradalmunk, amelynek a zenei képzés szocialista fejlesz­tése egyik jelentős területe, csak akikor lehet sikeres, ha a nép ki­meríthetetlen forrásaiból meríti ká­dereit, akik a békeharc rájuk eső szakaszán kémén *en és harcosan állják meg helyüket és segítik épí­teni a diadalmas szocializmust. Berky Imrfi

Next

/
Thumbnails
Contents