Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-10 / 34. szám

KEJ»I>, 1953. FEBRUÁR 19. 3 Jól karbantartott gépekkel biztosítani tudjuk a menetrendszerinti közlekedést • Elmondta: TASL FERENC, a Szegedi Fűtőház jelvényes sztahánovista íőmozdonyvezetője A vasút valamennyi becsületes dolgozójával együtt harcolok a vo. natek menetrendszerinti közlekedé­•séért Ó3 a balesetmentes szolgálat­ért. A Szovjetunió segítsége nagyon sokat, jelent az én munkámban is. A 424.033-as géppel járok, amelyet nagyon szeretek. Gondozom, ápo­lom gépemet. Amikor akadtak moz­donyvezetők, akik a „rossz szénre" hivatkozva a menetrendszerű közle. kedést nem tartották be, én akkor is igyekeztem menet­rendszerű pontossággal továbbí­tani vonatom. Ez is azt bizo­nyítja. hogy jói karbantartott mozdonnyal lehet pontosan köz­lekedni. Szovjet módszerekkel dolgozom. Indulás előtt gépemet lüzetesen át. vizsgálom, a kenést rendszeresen elvégzem és a gépen minden kis ja. vitást menetközben hajtok végre. Főjavításon és részleg-vizsgákon kí­vül a műhelybe javításra a moz­donyt nem adom be Legutóbb Kis­kunfélagyházán a vonat tartózko­dásának ideje alatt cseréltük ki a villanyturbóban a golyós csapágyat s ezzel mintegy 2000 forint megta­karítást értem el. A gép tisztántartása mellett a mosástól mosásig mozgalomban résztveszek és már több mint 22 ezer kilométert tettem meg a moz­donnyal­Április 4-re, hazánk felszaba­dulásának évfordulójára ered­ményemet tovább fokozom és 30 ezer kilométert teszek meg mozdonyommal. A javítást költ. ségn'l 30 százalékos megtakarí­tást érek ei és nyo'c százalék szenet takarítok meg. Vállalásaimmal és népnevelő mun. kámmal akarom hálámat kifejezni a hős Szovjet Hadseregnek azért, hogy hazánkat felszabadította a fasizmus alól. Szabad, boldog hazá­ban így 'én is építhetem a szocia­lizmust, mindnyájunk szebb jövő­jét. Pártunk tanításait mindenkor megtariom, harcolok a munkafe­gyelem lazítóí ellen. Munkamódszeremet átadom gyengébb képzettségű elvtársa­imnak, sztahánovista iskolán a becsületes és szorgalmas fűtő­ket segédmozdonyvezető szolgá­latra kiképzem, hogy minél több szakemberünk legyen. Nemrég vettek fel a párt lagjai sorába. Büszke öröm tölt el. hogy én is tagja vagyok a munkásosztály élcsapatának Ez arra kötelez, hogy a többi dolgozó társaim előtt be. csülettel helytáíljak. Cserháti'József, levelező Et& R E IFJUSÁ G DISZ fiataljaink Farkas Mihály elvtárs beszéde nyomán harcoljanak szervezeteik megerősítéséert DISZ szervezeteink megerősö désébvn hataimas lépést jelentett pártunk Poi.tikai Bizottságának u muri év februárjában megjelent ha­tározata, mely kimondta, hogy a pártbizottságoknak 24-től 2b éves jó kommunista. káderek és tagok á adásával erősíteni keit a DISZ vezetését s a DISZ el együttmű­ködve, minden városban, jarasban, üzemben és faluban szervezetileg meg kell szilárdítani a DISZ-t s ál­landóan segíteni kell feladaa. meg­o'dásában. A DISZ-nek jelentősen meg kell növelni taglétszámát, so­rai közé kell hozni az ifjúság szí­ne-javái, meg kell javítani a DISz belső életét.. A határozat megjelenése után a pártszervezetek többsége megjaví­totta a DISz-hez való kapcsolatát, több segt séget nyújtott a f'niaiok munkájához. Az alapszervezetek ve­zetői megéri ették, hogy a DISZ meg­erősítését azzal kell kezdeni, hogv f atal, megbízható elvtársakra ked bízni vezetését. A Jutaárugyár DTSZ szervezeté­nek élére is új vezető állt, Papp Tibor elvtárs, akinek vezetésével je­lentősen megjavult a fiatalok mun­kája. A Kötél- és Hálógyár DISZ­titkára is az üzem egy k legjobb ifjúmunkása lett: Kása Józs°f elv­társ, aki mint sztahánovista, nem­csak a fiatalok, hanem az idősebb dolgozók megbecsülésének '» öt­vend. Egret pdrltaereeaeíeh azon bun figyelmen kívül hagyták pár­tunk Politikai Bizottságának hatá­rozatát s nem sokat törődnek még ma sem a DISZ munkájává:. Az ilyen helyeken többnyire keveset is tevékenykedik a DISZ. A nem kielé­gítően dolgozó DISZ szei vezeték rossz munkájáért komoly fe.elcjsség toiheli a városi DISZ bizottságot is, mert nem nyújtott eiég segítségei ezeknek a szervezeteknek működeié­hez. A városi DISZ btaotáság nem harcolt azért hogy ezeken a helye­ken is átadja a pártszervezet a DPSZ-nek a fiatal párttagokat. A Xl.-es számú Autójavító Vália.at pártszervezetének vezetői például arra hivatkozva, hogy „kevés a párttag", nem adnak közülük fia­talokat a DISZ-nok. A DISZ politikai körök egyes he­lyeken nem váltatlak valóra a hoz­zájuk fűzött reményeket. Nem vor tak megfelelők a propagandisták s a vezetőség és a lagság sem sokai térődő t a politikai körök munká­jává1. Nagy vo't a lemorzsolódás, sek volt az igazolatlan muUszbjs. Ebi en az évben az oktatási mui.ka megjavításában értünk el eredmé­nyeket, de a hibák egyrészc még ma is megtalálható. Jól haiad a fiatalok politikai oktatása - Jula­árugvárban, ahol a párfti kár e v­táisnő jó propagandistákká' segí­b jte a DISZ pol tikax körök műkö­di'ét. Vanll»k azonban olyan DISZ po'i ikai körök is, ahol a h-i igalók­nak egyrésze nem jelenik meg a fog­lalkozásokon. Ezekben az űzenvk­a rártii'zottságnk, az a tápszer­re sezetőségek nem támogatják Hég­Ré a Hafa'ok oktatását, nem bizto­sítanak számtikra ió propagandistát, ebr.-dót, akitől valóban tanulha'ná­r.ik. A meglévő kihák kijavításához, tovább1 munkánkhoz hatalmas se­gítséget adót'- a DISZ e'ső országos értekez'ete. Farkas MihálV elvtá.s érfokcz'eten mondott beszéde hosz­szó időre megszabta számunkra a feladatokat, A beszédből megérlel­tek hogv a DISZ-nek a jövőben sokkal odaadóbban, lelkesebben kel! k'vennie részét a tervünk megvaló­sításáért folyó harcból. A Tcxtilniú­\ek DISZ fialaljai az országos ér­tekezlet után mozgalmat indítottak az élüzem cím elnyeréséért. Vállal­ták, a cél érdekében többet foglal­koznak a 100 százalékon alul telje­sítő fiatalokkal, mert a gyakorin-­azt bizonyítja, hogy a lemaradás oka gyakran nem a szakmai tudás hiánya, hanem a nemtörődömség, a hanyagság. Ebből erednek tönhny re a minőségi hibák is, amelyeket ez­er' fokozottabb figyelemmel el le­hetne kerülni. A Szegedi Kenderfonógyár DI5Z titkára, Patkó Erzsébet eívtá'snő is n-egfogadta, fokozottabb gondn' fordít a fiatalok politikai nevelésé­re-. az oktatásra, összehívta azoku"­a fiatalokat, akik gyakran tévőim::' radnak a politikai fogtalkoziijnkrá' s beszélt velük probtémáiv-ól. a tanulás fontosságáról. Az értekettat után a fiatalok látták, hogy a' elö'tflk álió feladatokat csak úgy udják jót végrehajtani, ha tanul­nak. Azóta a DISÍZ szeminái iumo­kon javult a megjelenési 'útszám, jelentősen emelkedett a szemmáríu­mrk színvonala is. Ez azt bizonyít­ja tudnak tanulni a fiataiok, csak a DISZ vezetőségnek többet ke»" f: glaikozni velük. Aa értekealet felhívta figyel­münket arra is, hogy a jövőben job­ban használjuk ki népi demok S­ciánk által nyujlott lehetőségeket, a kultúra, a sport terén is. Fiatal­jaink szép eredményeket rruía' nag fel a most fo^yó országos kuiluc versenyek elődöntőiben. Fe'adatunk, hogy a kuHúrcsoportokba mind több és több fiatalt kapcsoljunk be, ez­zel is köze'hozva őket a szervezeti élrthez. Ugyanez a lehetőség fennáll A sportnál is. A szervezeten kf vő! lévő fiatalok szívesen btkapcso" '•Vdr.ak egy-egy sportág munkájába ti- összeszoknak a DISZ f'stalokkal, tanárnak, fejlődnek. Végül te.kes hu cos tagjává vá'nflk a DISZ-nek, amely jó! neve'te őket. Nagviván Miliá'y, a Városi DISZ Rizottság titkára Szeqedi trák irődnlfiti eűj( Jtiakón Február 7»én, délután a makói Tűzo]tó.;skola meghívására fla'ai írók érkeztek Szegedről Makóra. Az isko'a hallgatói és vezetői örömmel fogadták a vendégeket. Az irodalmi est műsorát a szegedi írócsoport é® az iskola növendé­kei közösen adták. A rendőrség kultúrtermében több, mint négyszá­zan főttek össze meghallgatni az érdekes műsor1. Az iskola vezetólnek üdvözlése után, Kékesdi Gyula elvtárs, a Ma­gyar írók Szövetsége szegedi cSc. portjának titkára köszöntő'te a hallgatóságot, majd pár szóval ismertetie az előadás célját. Ax iskola énekkara műsora után a szegedi írók új elbeszéléseiket és verseiket adlak elő. A népes kö­zönség és a jólsikerült műsorszá­mok bard'ságos, meleg hangulatot varázsoltak a terembe. A közönség élvezettel hallgatta Kékesdi Gyula elvtárs „Választás" című szatírá­jának felolvasott részietát. Lődi Ferenc, a „Tiszatáj", szerkesztője, három versét szavalta el: a „Sze­RÖNTGEN Halálának 30. évfordulójára A z általa telledezett sugarak' mázó üvegcsőben nagyfeszültségű ** megmutatják az orvosnak az1 áramforrással elektromo® kisülést élő test belsejét a mérnöknek az' hozunk Jé, Röntgen U ezt tétté. anyag szerkezeiét, a kutatónak pe<­dig az atomok belső felépítéséi. Ezek a szavak állnak Röntgennek, a századforduló egyik legnagyobb, haladószellemű fizikusának sír. emlékén, méltón jellemezve annak a fe'fedezésnek jelentőségé1, amely új fejezete1 nyitott a fizikai, az orvosi és a műszaki tudományok­ban egyaránt. Wilhelm Conrad Röntgen 1845. március 27-én 6zülete't a németor­szági Lennepben. Hamarosan Hol­landia Utrecht nevű városába, Megismételte Lenard kísérletei1: a légritkított osö századmilliméter vastagságú alumínium ablakán ki­vezette a katódsugarakat — ezt a száguldó elektronokból álló su­gárnyalábot — a ritkított térből a levegőbe. A kisérletek megis­métlésére az késztette^ hogy az ad­digiaknál jobb rilkitású osóvet sikerült előállítania. Meglepetve vette észre, hogy a katódsugarak édesanyja hazájába kerül' Itt vé- I VÍ2SgáUltánál hasznúit és a kalóci­gezte elemi- és középiskolái'. Ta- . . ...... nulmányam&k utolsó évében je- ( sugarak hatásara világító ernyő a len'éktelen diákcsíny miatt ki. fekete papirossal bevont csőtől lá­zárták a középiskolából, úgy, hogy | volabb. nem vári helyen is világit. nem is érettségizhetett. Miután hí- ismerv'e a katódsugár tulajdonsá­rét hallotta, hogy a zürichi mű-1 . , ,... , szaki főiskola elvégzés* nincsen j azonnal la,1a- ho2y M éretiségihez kötve, 1865-ben Svájc- j fajte sugárzásról van szól. Még­ha megy és Zürichben gépészetet j lepetése rendkívüli akkor lett, ami* tanul. Három év múlva gépész. kor kezét a cs6 é$ ernyö közé mérnöki oklevelet kap. Már ekkor | ,. ... , , kütönlege® vonzalmat' érez a fizl. t6ve- ernyon sa ót keze cso»' kai kutatások iránt és híres pro- lainárnyképét pillantotta meg. fesszora, Kundt mellett maradva Az újonnan felfedezett sugarakat, asszisztensként, előbb a würtz- X-sugaraknak nevezte el és csak 2£ m4dü,? kairtnn^ h^^61 ~ ZJ*** egyetemnek magántanára lesz. E1- orv(>3 javaslatára — kaptak a su­tái kezdve gyorsan enrelkedik a garak felfedezőjük névé'. Ez tudományok ranglétráján ós 34 I895.ben történt. Jellemző Rög­évé® korában Giessenben már a alaposaágára az, hogy a felte, fizika egyetemi tenara, 1888-ban a 1 * . ,, 5 , „ '., . würtzburgi egyetem visszahívta., deze« utan a laboratórium rabja 12 évig dolgozott fáradhatatlanul te!t: o1! töltölte minden idejét. ezen az egyetemen; itt fedezte iel hogy az új sugárzás tulajdonságait !89£.be„ a róla elnevezett sugara- kideritse Rendszeres kutatásai so­kat. Ezu'an 20 évig Münchenben , ., .... . , , tanitoR és kutatott. 1919 őszén - Tén slkeru-t 15 arányb2 r°vld ,do 75 éves korában — visszavonul a abatt a sugárzás sajátosságait oly tanítástól, de megtartja a fizikai pontosan tisztáznia, hogy ezután intézetben szobáját és a labora'ó- éveken á' sok más kutató ' fáradozé­rium használatának jogát. Mé" a s®' ellenére sem született új ered. halátá előtti napokban i« kísérte, mény. Csak 1912-ben ismerték fel tezett. „Még egy nekifutást akarok a2t. hogy ez a sugárzás lényegé­tenni" — irja barátjának. A ki. ben ugyanolyan természetű, min! sérletezés, a tudomány, amelynek , a fényhullámok (vagy mint a mai életét szentélte, annyira életszük- rádióhullámok', csak a hullámhossz ségletávé vált, hogy a kutatástól ] sokkal kisebb: a milliméternek csak a halál tudta elválasztani, rö- l mintegy tizezredrésze és tizmüli.'­reUek", „Fiamhoz" és „Az élet annyi dalra vár',* címűeket. Mind. három költeményét nagy tapssal juta'mazta a hallgatóság. A szavalat után az iskola népi­tánccsoporVa orosz és magyar tán­cokat adott elő. Ezután Kövesdi Lajos elvtárs „Diákok" című kis- 1 regényéből olvasott fel egy rész­letet, majd Petrovácz István, a sze. gedi írócsoport tagja lépett fel három költeményével. A „Távol, hói", „.Naaim Hikmet olvasásakor" és ,,A Fehér Kőrösnél" című köl­i emónyeit nagy tapssal fogadta a közönség. Varsányi Péter elvtárs „Anyám mesélte" című költemé­nyét szavalta el. Utolsó számként az énekkar állt elő egy kedves szovjet dallal. A rövid. kedves és tanulságos előadás közelebb hozla egymáshoz i yz írót és a közönséget. Ha az iró í n néo körében bemutathatja alko­tásait, számára ez a rctamentuim újabb erőforrást jelent, melyből alkotóereje táplálkozik. Terbe Ferenc vid betegeskedés után hunyt el csendesen, 1923. február 10-én. Röntgen élete nem nagyon változatos, hanem — a középisko. Iából való kizárástól eltekintve ' — nyugodt, gondtalan élet. Nagy­gyá világhírű felfedezésén kivül a ma is példaképül állítható mun­kamódszere teszi: a íelülmúlha­tatlan gondosság, a kutatómunka legapróbb részleiekig való elméiyí­modrésze közt változik. Minél ki­sebb a Röntgen-sugarak hullám, hossza, általában annál nagyobb az anyagokon való áthatolóképes­ségük, 'Természetesen a sugarakat etá­*- állító berendezés, a Röntgen, cső sok változáson ment át. amíg mai tökéletesebb alakját elérte. A mai Röntgen csövek igen nag\ mértékben légritkított csövek; a lese, szigorú kritikája eredményez- csöben e.tae/yezeft és elektromos vei szemben Mindehhez csatla. á,ammál izzított fémszál bocsátju koztk a komoly tedós értékes sze- I ki m0gábói nz elektronokat, ame­rénysége, amely a nagy siker órái- i n ek nngy ,eszültscggel való iel­ban sem ínga-tá meg; a sok kltün-, gy0rsjíós llfán egy ,émlemc2hc üt. tetás közepette Is megmaradt agy, kőzve keltik a Röntgen suaa-nkaj. szwu tudósnak és mindem elbíró. j* felfedezés több szempontból kodottság néikül dolgozott tovább, óriási jetantöségü. Tudományos IV agy felfedezése nélkül is hal 'éren főleg az atom fizikájában és 1 hatatlanná tette volna nevét a kristályszerkezet-kutatásban biz­a fizikában az a mintegy 60 todo- 'öSítáHa a rohamos fejlődés lehe­mányos értekezés, amely a fizika tőségét. Az ezekkel a kérdésekkel legkülönbözőbb területein szolgál- foglalkozó irodalom egész kőnyv­ta'ott új, értékes eredményeket. Sokoldalúságára jellemző, hogy a hö'an problémái éppenúgy érdek­lik, mint a mechanika kérdései, foglalkozik a gázokkal és folyadé. kokkal, de legszívesebben talán tárakat tölt meg. Fe'.becsülhetellen az a sokoldalú gyakorlati alka'mazás ls, amely moden. életünkben lépten-nyomon hirdeti a tudomány és a technika szoro, kapcsolatit. A Röntgensu­garak legismertebb alkalmazási te­Kitünlették Remzső Latos gépkocsivezeiőt Remzső Lajos, «a TÜZÉP gépko. ccivezetője 175.300 kilométert tett meg a reá bízott gépkocsival na. gyobb javítás nélkül. Kiváló ered­ményéért megkapta a sztahánovista jelvényt 1950 május óta vezeti a vállalat gépkocsiját és soha sem­miféle baleset a kocsival nem tör­tént. Eddig 1374 forint . értékű üzemanyagot takarított meg. A fo­gyasztási normát soha sem lépte túl. 9.5 liter benzia helyett átlago­san 8.9 liter benzint fogyasztott. Takarékoskodott a kenőanyaggal is- Részt vesz a „Vezess baleset nélkül" mozgalomba,, és eddigi jó munkájáért a Rendőrség Közleke­dési Csoportja oklevé'ben részest, tette. A vállalattól több esetben ka­pott prémiumot és most sztabáno­vista kilüntetése alkalmából elhatá­rozta. hogy a gépkocsijával 2(10 ezer kilométert tesz meg nagyobb javítás nélkül. Hődör István A Bjeloiussz S7SZK statisztikai hivatalának 1952 évi ?erv;elentéee Moszkva. A Bjelorussz SZSZK Statisztikai Hivatal közzétette 1952 évi tervjelenlését. amelyben beszá­molt arróh hogy a köztársaság ipara évi tervét globálisan Száznégy százalékra teljesítette. 1952-ben az ipari termelés 14 szá­zalékkal növekedett 1951-hez viszo­nyítva A köztársaság kolhozai az elmúlt évben 1951-hez viszonyítva hat százalékkal növelték a vetéste­rületet 1952-ben halalmas munkálatokai végeztek a mocsarak lecsapolása te_ rén. a kristályokkal, vizsgálva szerke-! rülete kétségtelenül az orvosfude­zetüket és tulajdonságaikat. A„- ' tT^U^S' nek ellenére, hogy minden ízében számta'an betegség leiismerését kísérletező fizikus, az elméleti fl- tette lehetővé és igen sok belcg zika kérdéseiben is járatos és gyógyulását szolgáin. De nem le­egyik ilyen tárgyú, a Röntgen-ára- ^fal i, , . . ,, j , biológiái hatása sem, merP kellő mokkái foglalkozó dolgozata az adagolásban a sugarak rossundu­elektromosság modern elméielének \atú daganatok szöveteinek széj­— amely szerint a testek elektro- jelroncsolása utján Igen sok eset­mos tulajdonságait a belsejükben ben okoznak gyógyulást. •„7„ - , , „ . ... , » Mmrf naqyobb az ipari alkalma­,elenlévo elektromos töltések ha- zós terölJ\ különösen azóta. tározzák meg — alapkővét képezi, r.miéta a szovjet tudósok kiti'nő Erről a dolgozatáról irta a híres fi- módszereket dolgoztak ki a Rör.t­zikus, Sommerteid, Röntásn 70 Oen-iugárral való anyagvizsgálat szüle'ésnapja alkalmábó' írt cikké- ^X^éT^ ^^ ben, hogy önmagában is megörö- A felsoroltakkal nem zárul le kitette volna Rön'gen nevét az ! a sugarak további alkalnrazási terű­elektromosság tanában és ezeket I«*e. Feltárásuk a jövőnek, clsósor­a vizsgálatokat a nehéz kísérleti ^ a ha.',adó hagyományokra éPf­5 'o » a szeles neprétegek javat es niegvatósitas, valamint nagy elmé- bo!do"ságát Szo'gáló szocialista leti fontosságuk miatt majdnem na- technikának és tudománynak a fel­gyobb értékűeknek tártoltn rrrlnt ! adata. Hogy jó útón ha'adunk, a Röntgen-sugarak felfedezésé1 Í^S^íS Hogyan fedezte fel Röntgen Sze:- fámának rohamos növekedése, új leágazó vizsgálatai során azokat ipari eljárások kidolgozása, a sugarakat amelyek fő kutatási, Etáért gondo'hréunk flöntgen területeitől lényegében távol ál- 1J Iának 30. évfordulóján tisc­' Iotiak? A 19. század végén a fizi- tete'tel és hátával a ha'adó tii­kusok tekintélyes része az akkor dós^' a7, emb;r:ség egyik legna­... , ., , . , I Rycbb jotevojére. uiszeru, erdekcs ka'odsugarzas l srrr f^ ri —SESS-^ssesí todsugarzás akkor keletkezik ha, I a Tudományos Akadémia levelező megfelelően rilkitett gázt tártai- tagja

Next

/
Thumbnails
Contents