Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

2 PÉNTEK. 1953 FFRUUÁR •• " Kammentárak Eisenhower tagresszi&sl lizeiieléhez Pekingi megfigyelők Eisenhower üzenetének liai irányelvéről Eisenhower amerikai elnök az el. mult napokban üzenetet intézett a kongresszushoz „az ország helyzetéről". Mint az i'ij Kína jelenti. Elecnhower kije. ntéseivel kapcsolatban pekingi megfigyelők ' megállapítják, hogy nz elnök beszéde a koreai háború kiterjesztésének és más országok leigázásának pro. grammját tartalmazza, l'ekingj megfigyelők arra is rámutatnak, hogy Eisenhower üzenete a köt étkező hat „meghatározott" irányelvben árulja el az új amerikai kormány összoegküvését az agresszió meggyorsítására: 1. Eisenhower köztársaság, kormánya folytatni akarja a hírhedt „kétpárti" politikát az egész világ leigázásárn, 2. Az új kormány politikájának .,ös6zefiiggö globális politikának" kell lennie. Eisenhower 'értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Ázsiá. ban is a „szabiidig" ugyanolyan imperialista rendjét kell bevezetni, mint Európában és a két Amerikában, ami kifosztást és rabszolgasá. got jelent. 8. Eisenhower azzal a kijelentésével, hogy kormánya nem ismeri el az Egyesült Államok előző kormányai által a múltban aláírt nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, elárulta, hogy kormánya szét aknrja tépni a nemzetközi szerződéseket Már választási hadjárata során is hangoztatta ki. fogásait a jaltai, a potsdami és más megállapodásokkal szemben. Most nyíltan bejelentette, hogy valóra váltja elgondolásait. 4. Eisenhower felszólította a .Kölcsönös biztonság" amerikai tervének keretébe tartozó országokat, hogy a lehető legnagyobb áldozatokat hozzák az amerikai vezető körök ,,biztonságáért". Eisenhowert felbőszítette, hogy az amerikai csat. lóSAUamok vonakodnak feláldozni magukat az Egyesült Államok érdekelért. Sz.lkozódott, hogy ez „lelki szegénység-' 5. Követelte a nyugateurópai országok részéről a Wall-Street által diktált „egységet". Ez az „egység" azt jelentené, hogy a szóbanlövő országoknak ki kell árúsít amok gazdasági, katonai 'és politikai szüverénításukat az Egyesült Államok javára. 6. Áz új elnök leleplezte, hogy kormányának külpolitikája az amz. rikai monopollőkések számára „profilszerző" áru. és tőkekiviteli pia. cokat, valamint nyersanyagforrásokat akar biztosítani Kijelentette ugyanis, hogy „barátainknak kezdeményezniük Hell szélesebb piacok s szilárdabb valuták megteremtését". Ennek az a célja, hogy más országok engedjék meg az amerikai mo. nopoHőkének iparuk (és kereskedelmük ellenőrzését és szuperprofit ki. sajtolását az idegen országok népeiből. Harry PollitI felhívása az angol néphez Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkára Eisenhower üzenetével kapcsolatban a párt politikai bizottsága nevében felhívást intézett az angol néphez. — Itt az ideje — hangsúlyozza a felhívás —, hogy az angol nép cselekedjék. Kényszeríteni kell a kormányt hogy Eisenhowerhez küldjön ultimátumot, amelyben a következőket jelepti ki: 1.- Soha, semmi körülmények kötött nem (fimogntja a Kínai Népköztársaság ellem háborút2. Anglia haladéktalanul kivonja valamennyi csapatát Koreából, követeli a tüzelés haladéktalan meg* szüntetését, a fegyverszüneti tár. gyalások folylatasát, valamennyi hadifogoly hazabocsátását. Anglia temml szín alatt nem vesz részt új koreai offenzívában, 8 Anglia feltétlenül szembeszáll Dulles támadó külpolitikájával. A felhívás így fejeződik be: Ebben a komoly ó*ábe-i felhívjuk a munkásmozgalmat! Egyesüljön a nagy veszéllyel szemben e követelések kiküzdésére és a koreai háború kiterjesztésének megakadályozására. Eden angol külügyminiszter „aggodalmai" Eisenhower háborús uszító üzenete, melyben állást foglalt a tá. volkeleti háború kiterjesztése mel. lett és „szabad kezet adott" a csnngkaisckista bandának a Kínai Népköztársaság elleni agresszióhoz, nagy vihart keltett nyugati burzsoá politikai körökben. Az angol alsóházban Eden külllgyminiszier Eisenhower beszédére Utalva kijelentette: „Nagy-Britannia haladéktalanul kifejezésre juttatta az amerikai döntéssel kapcsolatos aggodalmát. Az angol kormány hangoz,taita azzal kapcsolatos aggályait ls, hogy ennek n döntésnél: szerencsétlen politikai visszaható sai lesznek." Az angol külügyminiszter a továbbiakban igen élesen hangsúlyozta, hogy Eisenhower döntése „egyoldalú politikai cselek, mény volt", amelyben n brit kor mány nem vett résztA , Reuter" egyik jelentéséből kiderül, hogy n Londonbnn járt Dulles amerikai külügyminiszternek nem kis fárad súgóba került az angol kormánykörök „megnyugtatása". Általában — hangsúlyozza a Reuter — ez a megnyugtatás nem nagyon sikerült, mert az angol kor. mányt riadalommal töltötte el az amerikai döntés. Rendkívüli viín az angol alsóházban Az angol parlamenti képviselők Igen nagy várakozással tekintenek a kormány további lépései elé A képviselők határozatot hoztak, amely szerint Edennok csütörtökön jelentést kell tennie az alsóháznak a Dullesszal folytatott tárgyalások, ról. Ez a jelentés annak az egynapos rendkívüli vitának a keretében történik, amelynek egyetlen témája Eisenhower kongresszusi üzeneteAz angol burzsoá sajtó éles Amerika-ellenes kommentárjai A nyugati burzsoá sajtó, de különösképpen az angol sajtó híven visszatükrözi a politikai vezető körök aggodalmát. A „Daily Mail" megállapítja, hogy Eisenhower terve következtében „kiterjedhet a távolkeleti háború s nagyobbmérvü hadműveletekbe döntheti Amerikát és szövetségeseit. Ez a kiterjesztés súlyosan veszélyeztetné helyzetünket Hongkongban és a Malájföldön. Már most is nagyon súlyos hatást gyakorol az amerikai elnök kongresz. tzusi üzenete Ázsia többi részében, főként Indiában", „Eisenhower döhtése amerikai döntés, de ha bajokhoz vezet, akkor mi sem ússzuk meg ép bőrrel. Jogunk van a legteljesebb eréllyel közölni nézeteinket". A felháborodásában őszintehangú kommentár megjegyzi, hogy „az új amerikai külpolitika mozgató széileme John Foster Dulles, nki rádióbeszédébon ijesztő húnyavelisóggei ismertette mogdöbbeniő programm. jfit. Tíirhcietlicn szemtelenség jellem, zi az új amerikai rendszert" — írja befejezésül a szélsőségesen reakciós nagy angol lap. Á konzervatív „Daily Express" kiemeli: „Dulles csak sajálmagának köszönheti, ha fagyosnak érzi a londoni légkör!. A nyugateui'ópai egységet követelő fenyegetőző szavai úgy hatnak, mint arculcsapás. Azt mondja: „Anglia vagy teljesíti Amerika kívánságát és Európával egyesül, vagy viseli a következményeket, de hogy idejutottunk, annak jórészt az az oka, hogy az angol politikusok úgy tekintették Washingtont, mint a nyomorék mankóját. Hosszú sorokban tolongtak Amerikába könyoradőmányokért koldulni, dolláralamizsnáért hajbókolni. Mutassa meg Anglia, hogy megáll a saját lábán". A „Haily Express" túlsóknak találja azt is, amivel Anglia eddig hozzájárul! Amerika háborús politikájúhoz. A lap emiatt vcszélyezte:ve látja a birodalmi érdekeket. Ka'.egőrikusan kijelenti! „Többre nem vagyunk hajlandók". A konzervatív „Yorkshire Post" Eisenhower üzenetével kapcsolatban kijelenti: „A hir éles feszült, séget kettett. Mind a Konzervatív Párt, mind a Munkáspárt részéről sürgetni fogják Churchillt, hogy akadályozza meg ezt a tervet." A liberális „News Chronicle" nyittan kimondja, hogy Eisenho. wer terve „elidegeníti egész Ázsiát, beleértve Indiát is. * A rideg tény az — hangsúlyozza —, hogy Formáz* rávilágít az angol-amerikai viszony leggyengébb láncszemére. Minden eddigi angol kormány állandóan ellenezte az olyan poli* tikát, amely kiterjeszthetné a háborút Kínára." A „Times", az angol nagybur. zsoázia lapja a kongresszusi üzenetet kommentálva kiemeli „ez az elhatározás csak aláhúzza majd az ellentéteket a nyugati kormányok nézetei között." A jobboldali „Scolsmann" felháborodottan arra inti az új amerikai kormányt: „A diadalittas republikánusoknak meg kell tanulniok, hogy a politika a lehetséges dolgok művészete. Anglia 'nem hajlandó az Eisenhower üzen,eté. ben kifejtett politikát támogatni." A francia sajtó kommentárjai A francia 6ajtő ugyancsak igen komolynn foglalkozik Eisenhower kongresszusi üzenetével. A „Midi Libre" azt emeli ki, hogy „Eisanhower elhatározása igen veszélyes a franciák számára." Kingsbuxy Snri'h, az „INS" amerikai hírügynökség európai vezető tudósítója a francia külügyminisztérium jóltájékozott köreire hivatkozva azt jelenti, hogy „Franciaország ellenzi az Egyesült Államok terveit," Iráni lapvélcmények Az indiai sajtó kommentárjai rávilágítanak, hogy egyáltalán nem alaptalanok azok a nyugjtt európai aggodalmak, amelyek különös mértékben tartanak Ázsia és mindenekelőtt India véleményétől. A „Times of India" vezércikkének cime: „Téli őrültség" és Eisenhower kongresszusi üzenetét „baljóslatúnak" minősiti. A madraszi „The Hindu" élesen elítéli Eisenhower kongresszusi üzenetét, amelynek csak egy célja van: „Az amerikaiak új front megnyitásával akarnak kijutni a jelenlegi katonai zsákutcából. Az angol „Scotaman" delhi levelezője a következőket jelenti lapjának: „Indiai külpolitikai megfigyelőnk nézete szerint Eisenhower döntése nemcsak élesen ellenkezik India egész távolkeleti politikájával, hanem valóságos arculcsapása Indiának. f*ARTELEl Nagyobb megbecsülés! a propagandamunkának fl Szovjetunióban teljes erővel folynak az előkészületek a helyi szovjetek választásaira Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban teljes erővel folynak az előkészületek a helyi szovjetek megválasztására. A köztársaságokban, a területeken és a körzetekben ezekben a napokban mindenfelé gyűléseket és tanácskozásukat tartanak, A választási- hadjárntban többmillió ember vesz részt a lakosság minden rétegéből. Ez a választási hadjárat, mint a múltban, most is; a munkások, parasztok és értelmbégiek szoros együttműködésének, kölcsönös bizalmának és' barátságának jegyében folyik A kommunista párt a vá. laSztásokon a pártonkívüllekkel. a szakszerve xetekket, ifjúsági és egyéb szervezetekkel egy tömbben indul A helyi szovjetek küldöttei kö. zül legelső helyen a béke nagy lásilóvlvojét, Jcszlf Vlsszúrhinovics Sz'álint jelölte a nép. J. Y- Sztá In legközelebbi mun- l katár-a't, a kommunista párt és a szovjet kormány vezetőit szintén egyhangú lelkesedéssel jelülték. Az államhatalom helyi szerveibe a dolgozók a nép legjobb fiait és leányait küldik. — Az ipar, a szállítás és az építkezések élenjáró sztahánov:stáit. a legnagyobb termést elérő parasztokat, a tudo. mány, az irodalom és a művészet dolgozóit. Több mint 320 jelöltet javasoltak a dolgozók küldötteinek Mo zkva terii ett tanácsába, A jelöltek között vannak Lídia Malovn, n .Párizsi Kommün' gyár munkáanője, Ariiagyi j# Pervcncev íróA harkovi városi fanács tagjái közé a választók isméi jelölik Kur. manovot, az ismert esztergályos sztahánov.stát, aki komoly mértékben hozzájárul a termelés fejlesztéséhez, A Nagy Honvédő Há. | ború idején mint páncélos katona bálor harci tettekel vitt véghez és ezekért hét ízben kapott kitüntetést. A választási előkészületekkel együtt nagy mériékben fokozód k a tevékenység termelési és politikai vonalon egyaránt. A» SZKP XIX. kongresszusának messze távlatokat bevilágító fénye ismételten megmutatta, hogy a kommunista és munkáspártok életében az ideológiai munka, a marxizmus-leninizmus eszmélnek elsajátítása, alkotó nródon való alkalmazása e pártok legfontosabb feladnia. A XIX. Pártkongresszuson hozott határoizatok szerint a párt előtt álló feladatok középpontjában a párl egységének további erősítése, minőségi összetételének további javítása áll. E feladatok megvalósításának nein egyedüli, de legdöntőbb módszere az ideológiai munka javítása, a párttagság általános és marxista művelésének szakndattan emelése. Erre vonatkozóan Lenin u következőket mondja: „A párt erősségét nem tagjainak száma, hanem annak minőségi összetétele határozza meg," Leninnek e megállapítása teljes egészében érvényes a nri pártunkra, következésképpen Szeged pártszervezeteire is. E klasszikus megállapi'áa jelentőségét fokozott mértékben húzza alá pártszervezeteink területi fekvésének ténye, Tito fasiszta Jugoszláviájának közelsége, vagyis az, hogy viszonylag nagyobb a lche'öség az ellensége8 ideológia behatolására, a közvetlen ellenséges kártevésre, mint a határtól távoleső részeken. Az 1952—53-as tanév megszer. vezésénél pártszervezeteink jó része figyelmen kívül hagyta ezeket a megállapításokat és tényeket R a Politikai Bizottság 1952. június 5-i határozatának irányelveitől és szellemétől eltérően szervezte « Indltetta meg az új tanévet. Nem érvényesült kellően a pártszervezet vezetőségének felelőssége, a propagandilták kiválogatásában, a párttagság Oktatásba való bevonásában g nem egy helyen, mint például az Ecsetgyárban, a<z Ujszegcdi Kenderben, a Szalámigyárban éa másutt csak úgy burjánzott a bürokrácia, amelynek káros 'hatása elleni harc most kettőzött energiát és időt igényel. Ez a lélektelen, gépies „gyakorlati" munka két tényezőből fakad a pártveaetőségek részéről: az oktató munkának általában és sajátmaguk továbbképzésének Is lebecsüléséből, másrészt pedig a pártpropaganda még ki nem küszöbölt reszort jellegéből, ezükköröségéból. Nem érlelték meg és ma sem értik meg sok helyen, hogy a párt-propagandamunka a pártszervezet egészének közös ügye, kollektív feladata. Nem értették meg, hogy a hozzájuk tartozó tagok és tagielöltek állandó neveléséért, továbbképzésük biztositársáért az a'apszervezelek veze tőségei a felelősek. A párt előtt őket terheli a felelősség az aUctokü pártoktatásban előforduló hibákért és mulasztásokért. Ml a gyökere e helytelen gyakorlatnak? Mindenekelőtt az, hogy pártszervezeteink egy része nem látja a különböző pártépítési ós termelési feladatok végrehajtása és a jó propagandamunka közötti kapcsolatot, a propagandamunka termékenyítő hatását. Nem látják nz általános feladatok és az ok aló munka közötti összefüggést, kölcsönhatást. Azokon a helyeken, ahol a párttagságnak abszolút többségéi bevonták a szervezett pártoktatásba s a pártoktató munka színvonata kielégítőnek mondható, mint például a Gyufagyárban, n Szegedi Cipőgyárban, vagy az SZTIÍ-nál, ott a pártszervezet előtt álló feladatok megoldása lényegesen könnyebb; ahogyan azt az ejmulL hónapok tapasztalatai bizonyítják. Helyes egynéhány pártszervezet résziről, hogy ahol a gyakorlati feladatok végrehajtásában nehézségek mutatkoznak, a propagandamunka minőségének gyengeségére, a párt ngnk ós pártonkivüliek továbbképzésének elhanyagolására vezetjk vissza. De adódik ez a helytelen gyakorlat a fejlődéssel járó nehézségek meg nem értéséből ls. A szocializmus építése, népi demokráciánk védelmi képességének növelése új, nagyobb feladatok elé állítja népün kőt, 8 elsősorban a kommunistákat. Mit jelent ez a gyakorlatban?" Pártti káraink minden pártrend:zvényt megragadnak az olenság elleni harc. a helytállás és egyéb kérdések hangsúlyozására. Ezt azonban sok helyen csak hangsúlyozzák, de a gyakorlatban VnJó megvalósításuk érdekében vajmi keveset tesznek. Példa erre a Ládagyár esete, ahol 3—4 jobboldali szociálderrokrettc hosszú időn keresztül bomlaszthatta n munkafegyelmet s olcsó demagógia va] az ellenséges nézetek valóságos tenyésztelepét honosította meg. A Csongrddmegyei Pártbizot súg lapja, a „Délmagyaroi'Bzág" hívta fel a figyelmet erre a jelenségre. A Vasöntödében volt horthysta éa osz_ tályldcgen elemek mind a b-'kekölcsönjegyzég, mind pedig a részleges normarendezés időszakában komoly ellenpropagandát fejtettek ki. A pártszervezet nem vette észre, hogy az Üzenten ballt] ezeknek az ellenséges nézeteknek osztájyalapja van. Hasonló a helyzet az áldozatvállalás terén is. Nem lehe; az áldozatvállalás puszta hangoztatásával helytállni tudó. áldozatra képes embsreke' nevelni. A pártbizottság js részese a propagandamunkánkban meglévő hiányosságoknak s na. gyobb részt kell vállalnia a jövő. ben 6 meglévő hiányosságok kiküszöbölésében. Az áldozatvállalás, a helytállás alapja a szocialista öntudat, melyet a politikái iskolák, az emberek tudatát formáló műhelyei is biztosítanak. Ebből az következik, hogy a szilárd hely állásra való nevelés ed. digi gyakorlata fordulatot követel. Fordulatot a pártpropaganda munka, a nevelés műhelyei felé. Az idei tanévben 10—12 százalékkal nőtt a párloktalásbaD részrvevők száma, az elmúlt évheí viszonyítva. E mennyiségi növekedés mellett, amely megközelítően sem kielégítő, komoly fejlődés van a különböző foglalkozások Színvo. nalában is. Nagymértekben nőtt az elmélyülten, módszeresen tanulók, aktív hallgatók száma s javult a viták minősége. Különösen Vonatkozik e megállapítás a XIX. Pártkongresszus anyaga feldolgozásának időszakára. Az anyagban előforduló komoly elvi kérdések megvitatása során megkétszereződött a noZzászó. lék száma s állajában helyesen értelmezték részleteiben is a kongresszus anyagát, jól vonták le a következte'éseket. A kongresszusi anyag feldolgozása nagymértékben fokozta propagandistáink eszmei politikai kérdésekben való tájékozódási képességét. Mosf, amikor a kongresszusi ahyág feldolgozásának befejezése elölt állunk pártszervezeteink és propagandistáink tekintsék legfontosabb feladatuknak a kongreszszust anyag leidolgozása időszakában elért eredmények megszilárdítását és továbbfejlesztését. Az elért eredmények továbbfejlesztésének előfeltétele az elkövetkezendő témaköröknek a kon. gresszuSi anyag irányelveivel való összekapcsolása. Ez jelentse a propagandisták számára azt, hogy n továbbiakban is nélkülözhetetlen tankönyvnek tekintik a kongresiy szus egész anyagát. A politikni iskolák és konterenciák eszmei színvonalának emelését csak úgy ' biztosíthatjuk, ha a leldolgozásra kerülő témák feldolgozását és megvitatását a XIX. pártköngteszszus szelleme hatja ál. Különösen az alsófokú pártoktatás terén komoly feladat hárul páflszerve. zeteinkfe, azok Vezetőségére. Az eddigieknél lényegesen nagyobb segítséget, több támogatást kell fldniok a bevont hallgatóknak, elsősorban a propagandistáknak. Ott, ahol a propagandamunkát Segítik,, rendszeresen e'lenftrzlk, ezzel a pártszervezet elő'tt álló fel. adatok jelentós részét oldják meg. Ha viszont az oktatómunkát mostohán kezelik, a párttagság nevelését elhanyagolják, ez e'kcrülhe. tetlenül a pártszervezet gyengüléséhez veze', mert ezzel a káderutánpótlás problémáinak megoldását teszik lehetetlenné. Pr oongnridn miln h ónk egyik legelhanyagoltabb területe a tagjelöltekkel való foglalkozás, a tagjelöltek oktatása, nevelése. Szegeden mindössze 60 százalékuk van bevonva szervezeti pártokte. tásba, de ezek sem járnak eJ rendszeresen, a részükre megtar. tott foglalkozásokra. Eze,, a helytelen gyakorlaton a legrövidebb időn belül változtatni keli, ami elsősorban az alapszervezetek feladatát képezi. El kell érni. hogy minden tagjelölt szervezett párt. oktatásban többségükben a tagjelölt tankörökön vegyenek részt. A kongresszusi anyag feldolgozásának egyik tapasztalata, hogy az eredményekben való U"rásozcrű fejlődés ellenére Is a propaganda, munka kellő megbecSü'ése nem tapasztalható. A tanév másik felében pártszervezeteink munkájának szerves részét kell. hogy képezze a hozzájuk tartozó tagok és tagjelöltek nevelése, a propagandamunka állandó fámogettása éa e'. tonőrzése, mert csak ezzel érhet, jiik el, hogy az idei tanévet az elnrult évhez viszonyítva gazdagabb eredményekkel zárhatjuk le. STBACjf KiSILUUl