Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

2 SZERDA. 1953 FEBRUÁR 4. PARI ÉLEI És PARJ ÉP ÍJ ÉS Az elmúlt év eredményeiről, hibáiról és legfontosabb feladatainkról tanácskozott üzemi pártiitkáraink értekezlete Megyénk ipari üzemeinek párttil. kárai vasárnap délelőtt Hódmező­vásárhelyen, a Megyei Pártoklatás Házában, tartott értekezletükön megbeszélték az elmúlt év eredmé­nyeit és hiányosságail; kiesereliék egymásközt ezév első hónapjában szerzett tapasztalataikat és megha­tározták a közeljövőben végrehaj. landó legfontosabb feladatokat Daróczi Vincze elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának ve. zetője, beszámolójában hangsú­lyozta. hogy ötéves tervünk negye­dik esztendejének nagyszerű célki­tűzéseiért újult erővel kell harcolni. Ez a harc különösen azért kell," hogy eredményes legyen, mert mö­göttünk áll egy sikerekben ég ta. pasztalatokban gazdag esztendő Huszonkét üzeni élüzem csillagot nyert Megyei viszonylatban a textil-1 sitik normájukat, jelenleg is 16 Ipar 101.8, az élelmezésiipar 109 Q, százaléka a munkásoknak 100 szá­ii bőripar 100.3. a vasipar 100.5, a faipar pedig 104 százalékra teljesí­tette évi tervét. — Ezek az eredményok annak kö­szönhetők, hogy legtöbb területen jelentős mértékben megjavult a po. litikai ós gazdasági munka. Megja­vult elsősorban a vezetés színvonala is — mondotta Daróczi elvtárs, majd rámutatott arra is, hogy je­lentősen fellendült a versenyzők arányszáma: míg 1952 januárjában 14.566 dolgozó volt versenyben Uze. meinkben, az év végére ez a szám 16 ezerre növekedett. — A felaján­lásokat nem a hangoshiradókon való felhívással, hanem az aktiva­bálózat segítségével szervezték meg üzemi szakszervezeteink — emelte ki beszédében Daróczi elvtárs. Me­gyénk területén 22 üzem nyerte el az élüzem csillagot 1952-ben a meg­előző év hét élüzemévol szemben. Hiányosságaink Beszéde további részében rámuta­tott Daróczi elvtárs az ipari üzemek hiányosságaira, — A minőség helyenkénti elha­nyagolása melleit a tervszerűséget sem tartották mindenütt be. Sokhe­lyen a határidőket nem vetlék fi­gyelembe, ezért ezeken a helyeken a termelés nem volt egyenletes és nem' egyszer béralap túllépésre ve­zetett. A Szegedi Fii rész tervtelje­sítése például 102-3 százalék volt, n béralapot mégis 14 százalékkal túl­lépte. A Szegedi Vasöntöde 86 6 százalékos tcrvteljesítése mellett a béralap felhasználása 100.5 száza­lékos volt. Hiányosságként említette Daróczi elvtárs a takarékossággal való nem törődést egyes üzemeinkben. — Sok volt — mondotta — a Gerő elvtárs által említett „egyéb kiadások", melyeikbe minden bele. fért az üzembe érkező vendégek pompás megvendégelésétői kezdve a félhivatalos vagy egyáltalán nem hivatalos kiadásokig- Ezek révén je­lentős összeggel károsították meg népgazdaságunkat Az újító mozgalomról megemlí­tette Daróczi elvtárs, hogy 1952­ben sokmiUió forintot takarítottunk meg népgazdaságunknak. Újítóink azonban sokkal jobb eredményeket ls érhettek volna el. A hiba ezen n területen ott ke. resendő, hogy egyes üzemekben, különösképpen ott, nmelyek újonnan létesültek vagy ame­lyek új gépeket kaptak, úgy Vélték, hogy mér elérték a technika elérhető legmagasabb fokát. Valljuk meg őszintén, nem is na­gyon „törtök" magukat a munká­sok az újításokon. A Gazda-mozga­lom is csak itt-ott parázslott üze­meinkben — de így voltunk még jónéhány mozgalmunkkal is. Az ellenség aknamunkájára ki­térve megemlítette Daróczi elvtárs: számos intő példa van arra, hogy az ellenség nem alszik Például a Szegedi Kenderfonóban' a bálába vasat tettek, hogy kárt okozzanak a nép államának. Üzemeink párttit­kárai ebben nz esztendőben fokozot. tabb mórtékben legyenek ébprek, leplezzék le, távolítsák el az ellen­séget vállalatainktól — hangsú­lyozta a beszámoló, majd beszé­de további részében Daróczi elvtárs kiemelte: minden pártfunkcioná­rius tartsa állandóan napirenden Rákosi ég Gerő elvtárs beszéd." és alkalmazza azt üzemében. A DISZ fiatalokról megemlítette, hogy har­colnak ők is a többtermeíésért és felajánlásaik túlte! jeríU'ével ké­szüljenek az őszi DlSZ.kongresz­•zusra. egyszemélyi vezetés* fontossága üzemeinkben Daróczi elvtárs beszámolója után elsőnek Pélcr Szilveszter elvtárs, a Szegedi Textilművek pártbizottsá­gának titkára, szólalt fel. Hiányos, ságkánl említette meg, hogy a sze­mélyhez szól" agitáció nem megíe. lelő az üzemben; vagyis: n népne­velők agitációs érvei túl általáno­suk. Hangsúlyozta . Péter elvtárs, i. ... •"jnd'g sokan nem telje­zalékon alul termel Feladatul je­lölte meg, hogy a pártellenőrzést meg kell javítaniok és a Rőder. mozgalomba is minél több személyt kell bekapcsolniok. Javasolta ez­után: ilyen értekezletre hívják meg a DISZ.bizottság titkárát, hogy ők is közvetlen értesüljenek feladata, inlcról. Rácz István elvtárs, a Szegedi Déma Cipőgyár párttitkára hozzá­szólásában megemlítette: az új mo­delek bevezetésekor több "dolgozó úgy nyilatkozott, hogy nem tud többet termelni, mert már a leg­jobb módszert alkalmazza. A párt­szervezet felvilágosító munkájával megcáfolta az ellenséges híreszte­lést. Bartók Istvánné is azt mondotta, hogy nem tud többet termelni, azonban egy új munkamódszer bevezetése óta 20—30 munka­darabbal többet termel. Feladatként jelölj meg Rácz elv­társ a bírálat és az önbírálat fokozot­tabb alkalmazását és a népnevelő munka megjavítását. Nem szabad olyannak előfordulni, hogy népne­velőink egyrésze ijesztgesse a mun. kásokat a párttitkárral; vagyis agi. táció közben azt mondja: „ha nem így lesz, megyünk akkor a párttit­kárhoz". Megtörtént olyan eset is — mondotta Rácz elvtárs —, ha va. lamí nem sikerült, a gazdasági ve­zetők a párttitkárra hárították a felelősséget. Nem engedhető meg seholsem, hogy mankónak használ. ják a párttitkárt, mert akkor az egyszemélyi vezetés elmosódik. Sokoldalú legyen a párttitkár Kovács Attila, a Szegedi Vasöntöde párttitkára a versenynyilvánosságról beszél. A Szőregi Téglagyár párttit­kára a versenynyilvánosságról be­szélt, A Szőregi Téglagyár páritit­kára, Kasza Antal elvtárs elmon­dotta, hogyan teljesítették évi ter­vüket és feltárta a hiányosságokat is. Ezek közül kiemelte, hogy so­kan a normateljesítést felcserélik a tervteljesítés fogalmával; ugyanis: ha valaki a normáját teljesítette, azt gondolja, hogy a tervét is. Az ilyen eset is a népnevelőmunka megjavítása méllett szól. Részletesen beszélt a versenyszer, vezésről Szabó Lajos elvtárs, az SZMT megyei titkára. Megemlítette, hogy sok bürokratikus vállalással ta­lálkozott, amelyeket az irodákban ír­tak De megtörtént, hogy a ver­senyfelelősök maguk sem voltak tisztátlan egy-egy "mozgalom jelen­tőségével, Azért történhetett meg az, ami a Szegedi Konzervgyárban, ahol a munkások a Loy-mazgalom keretében tettek vállalást arra, hogy tíz perccel hamarabb jelennek meg a munkahelyükön. — A feladat ezen a téren is a felvilágosítás és az, hogy a bizal­miakat is vonjuk be a verseny szer­vezésébe — mondotta Szabó elv­társ. Többem beszéltek ezután a szak­mai továbbképzés jelentőségéről és kiemelték, hogy a párttitkár le. gyen sokoldalú, hogy mindenhez hozzá tudjon szólni. Vörös László elvtárs, az SZMT termelésfelelőse az ellenőrzésről beszélve megemlí­tette, hogy a statisztikai adat le­gyen a fokmérője az ellenőrzésnek és ahol baj van, ott segítsünk. Legfontosabb feladataink Daróczi elvtárs záróbeszédében hangsúlyozta; hogy ez az értekez­let csak részben érte el célját Nem beszéltek az üzemi párttitkárok az ellenség elleni harc fontosságáról, a pártszervezetek politikai felada­tairól ; — túlságosan gazdasági jel­legűek voltai a hozzászólások. Da­róczi elvtárs ezután a következő feladatokat jelölte meg üzemi párt­titkárainknak; a termelés páTtellen. őrzése és így egyenletes termelés betartása, a forgóalap forgási se­bességének növelése, a gazdasági egyszemélyi vezetés biztosítása, újí­tások bevezetése, a takarékosságra való nevelés, a munkaverseny nép­szerűsítése és párttagjaink szakmai továbbképzése. A legfontosabb az éberség minden vonalon. A feladatokat a népnevelők jó irá. nyitásával tudjuk megoldani- Cé­lunk az legyen, hogy ipari termelé­sünket 16 százalékkal emeljük 1953­ban és hogy ötéves tervünket határ­idő előtt teljesítsük. Válio»áttok a csehszlovák kormányban A Szovjetunió iráni nagykövetének levele Moszadik miniszterelnökhöz Prága (TASZSZ). Amint a Cseh­szlovák Távirati Iroda jelenti, a csehszlovák kormány Antonin Zápo­loczky elnökletével január 31-én rendkjvüji ülést tartott Prágában. A kormány több rendeletet fogadott el, amelyek szerint az alkotmánytör­vény értelmében és megegyezésében a köztársasági elnökkel, átszervezik a kormányt. ; A kormány új szerkezetével kap­csolatban bizonyos változtatásokat hajlottak végre a kormányban. Klement Gottwald köztársasági elnök új miniszterelnökhelyetleseket nevezett ki: Karel Baeilek hadse­regtábornok, nemzetbizon'sági mi­nisztert, Alexej Cepicka hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi miniszteri, Vaciav Kopeoky minisztert, Zdenek Nejedly minisztert, Anlonin No­Yo'ny nemzetgyűlési képviselőt, In. drich Uger nemzetgyűlési képviselői. Miniszterelnökhelyettesek marad­nak: Vlliam Siroky, akit a köztár­saság elnöke fe]imen!ett a külügy­minisztérium vezetése alól, Jaromir Dolansky, Zdenek Fierl inger, akii a köztársaság elnöke az állami egy­házügyi hivatalról Szóló törvény megváltoztatásával kapcsolatban felmentett, e hivatal vezetése alól. A köztársaság elnöke ezenkívül több ÚJ minisztert nevezett ki. A kormány új szerkezetével kap­csolatban a kormány bizonyos vál­toztatásokat hajtott végre a szlovák megbízottal; tes'.ületében. Március 9-én kezdődik a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny A Rákosi Mátyás tanulmányi verseny március 9-én kezdődik és április végén végződik. A verseny résztvevői u következő tantárgyak­ból indulhatnak: magyar iroda­lom, matematika, történelem, föld­rajz, orosz, a tanító- és óvónőkép­zőkben emellett pedagógiai, a köz­gazdasági technikumoki ián pedig gazdasági számtan cs számvitel. Az ipari és mezőgazdasági techniku­mok szaktárgyi versenyedről a szak­minisztériumok külön iniézkednek. A versenyre bármelyik tárgyból — iskolánként — szabadon jelent­kezhetnek n tanulók: ugyanaz a 'a. nulö több tárgyból is indulhat. A jelentkezéseket a DISZ osz'.álybi­zotlságok szek'unárok irányításával bírálják el, annak szem előtt tar­tásával. bogy a versenyben való részvétel nagy kitüntetés. A döntő­be kerülő tanulók az egyoíemi és főiskolai felvételkor előnyben része­sülnek. A verseny első fordulóját iskolán­ként rendezik. A verseny-dolgozatok elkészítése pontosan az érettségi írásbeli vizsga szabályai szerint fo­lyik le. Az iskolákból továbbított dolgoza­tokat a megyékben külön e célra alakított bizottság bírálja felül. A második fordulón: a megyei verse­nyeken, a szakbizottságok által ér­demesnek talált versenyzők vesznek részt, A döntés a megyei versenyeken készült dolgozatok rangsorolása alapján történik. A megyékből fe1­küldött legjobb dolgozatokat az il­letékes tudományos társaságok tag­jaiból, valamint a közoktatásügyi minisztérium szakelőadóiból összeál­lítóit bíráló bizottság vizsgálja felül és megállapítja a végső rangsort. Az első helyezett minden szak­tárgyban külön-külön oklevelet és ezer forint pénzjutalmat, a két má­sodik helyezeti oklevelet és 500—500 forint pénzjutalmat kap. A versenyt magyar irodalomból március 9-én, matematikából, peda­gógiából 10-én, történelemből 11-én, földrajzból 12-én, orosz nyelvből 13-án tartják meg. Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet, ségének kormánya és Irán kor. mányn 1927 október 1-én egyez­ményt kö'ött a Kaspi.tonger déli partvidékén lévő halgazdaságok kiaknázására. Az egyezmény ér. telmében annakidején megalakult az Iranriba nevű ezovjet-lránl tár. saság. /ú Iranriba társaság tévé­kenység^k határidejét az emlí­tett egyezmény 25 évben állapítot­ta meg. Az 1927. október l-l egyezményt a felek teljes egyen­jogúsága, valamint az iráni állit? mi szuverenitásnak és az iráni nép nemzett érdekelnek tlszlele'ben­tartása alapján kötötték meg. A szovjet kormány — tekintettel arra, hogy az . Iranriba. társaság tevékenységének határideje 1953. január 31-én lejárt — még a határ­idő lejária előtt javaslatot »er. jesztett elő, hogy a társaság tevé­kenységét hosszabbítsák meg. Január 29-én Moszadik iráni mi­niszterelnök közölte a Szovjetunió iráni nagykövetségével, hogy az iráni kormány határozatot hozo" a társaság tevékenységének meg­szüntetéséről. Ezzel egyidejűleg az iráni kor. mány kijelentette, hogy teljes mér. tékben betartja az 1927. évi szov­jet-iráni egyezmény 4. cikkelyében vállalt kötelezettségeit. Az emlí­tett cikkely értelmében ugyanis az iráni kormány kötelezettséget yállalt arra, hogyha az Iranriba társaság tevékenységét nem újít­ják: meg a következő 25 év folya. mán harmadik államnak vagy har­madik állam alattvalóinak nem adja koncesszióba ezeket a hal­gazdaságokat. Az iráni kormány arra kötelezte magát, hogy ezeket a halgazdaságokat kizárólag meg­felelő Szervei útján aknázza ki és e halgazdaságok kiaknázására | iráni állampolgárságú szakértőkőn í kívül más szakértőket nem ve67 Igénybe. Szadcsikov, a Szovjetunió iráni nagykövete az iráni kormánynak az Iranriba társaság megszünteté­séről hozott határozatával kap­! csolatban a szovjet kormány meg­bízásából február 2-án levelet nyúj­tott át Moszadik iráni miáiszter. elnöknek, amelyben hangsúlyozza: Amikor a szovjet koripány elő­terjesztette javaslatát, hogy az Iranriba tevékenységét hosszab­bítsák meg a következő határidőig, abból indult ki, hogy az Iranriba társaság tevékenysége mindkél fél szempontjából előnyös, előse­gíti a gazdasági együttműködés el­mélyítését Irán és Szovjetunió kö­zött, Az iráni kormány az Iranriba társaság összes bevételének 64 százalékát kapta. Az Iranribi tár. saság fennállásának egész ideje alatt biztosította e vidéken a lakos­ság jelentékeny részéinek lélfenn. tartását. A levél a továbbiakban leszö­gezi: A szovjet kormány tudomásul veszi az iráni kormánynak az Iran­riba társaságra vonatkozóan hozott emlitelt határozatát és szüksé­gesnek tartja, hogv nz Irén és a Szovjetunió közötti jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztése ér­dekében kiemelje: rendkívül jelen­tős, hogy 'nz iráni kormány telje­sítse az említett egyezmény 4 cikkelyében foglalt ? kötelezettsé­geit. Szadcsikov befejezésül rámutatt Tekintettel az Iranriba társaság felszámolásával kapcsolatos intéz­kedések végrehajtására, szükséges­sé vált egy szovjet-Iráni felszá­moló bizottság alakítása. A Csehszlovák Köztársaság kilépett az UNESCO-ból Prága (MTI). A párizsi csehszlo­vák nagykövetség 1953. január 29-én az UNESCO főigazgatóságé, hoz levelet juttatott el, amelyben közli, hogy a Csehszlovák Köztár­saság kilépett az UNESCO-ból. A levél a többi között ezeket mond­ja: — Az UNESCO megalakulása­kor a nemzeteik közötti kulturális és tudományos együttműködés fej­lesztését tűzte ki céljául. A Cseh­szlovák Köztársaság tovékenyen részt vett az UNESCO munkájá­ban. Az utóbbi évek során azon­ban az UNESCO az amerikai im­perialisták agressziós terveinek engedelmes eszközévé vá'.t. A Csehszlovák Köztársaság küldött, sége 195C«ben javasolta, hogy az UNESCO működjék együtt a nem­zetközi bókemozgalomma]. Ezt a javaslatot elvetették. Az UNESCO 1951-ben felvette tagjai sorába az Indokínai, kambodzsai, laoszi é6 a nyugatoémetországi bábkormányt. Megtűrte 60rai közt a kuomintang. klikket, lávo'.tartja magától a több­százmilliós kínai népet képviselő Kínai Népköztársaságot. Mindez1 betetőzte a fasiszta Fránco-kor­mány szégyenletes felvételével Fentiekre való tekintettel — fe­jeződik be a levél — a Csehszlo­vák Köztársaság kormánya az UNESCO-bain való részvételét nem tartja többé összeegyeztethetőnek a béke ügyének megvédésére é6 a nemzetek közötti kulturális kap­csolatok kiszélesítésére irányutó törekvéseivel. Ennek' megfelelően a Csehszlovák Köztársaság kor. mánya bejelenti kilépéséi ai UNESCO-ból. Levelek a »Nulla~vadászoh»~ról Különös, furcsánhangzó cimmel közölt cikket a „Débiragyarország" január 25-i számában. „Nulla, vadászok", rajzolódott nagy be. tűkből a cím. Másnap a Szalámi­gyár faliújság-tábláján „vadász­kürt" címmel Háns Ferenc elv­társ, nz üzem műszaki vezetője írt cikke', amelynek másolatát el­juttatták a szerkesztőségbe is. Hárs elvtárs elismerte: maga ls. hibát követett el, hogy ennyire laza le't a munkafegyelem, a mű­szak végén a Szalámigyárban, bár maga olyan felajánlást tett, hogy minden igyekezetével megjavítja a munkafegyelmet az üzemben. Az elmúlt dekád munkáját értékelve, névszertot Irta meg faliújságcik. kében, kik és hányszor hagyták abba korábban a munkát, rövidí­tették mog a munkanapot. Felhív, ta a dolgozók figyelmét, hogy szün­tessék meg a munkanap meg­csorbítását, mert ezzel komoly kárt okoznak népgazdaságunknak. Soós László elvtárs, a ,,I?tlma. gyarország" levelezője így írt a cikk hatásáról: „Pártunk helyi lapját, a ,Délmagyarországot', dol­gozóink 90 százaléka olvassa, s Igy az üzem legtöbb dolgozója tu­domást szerezhetett a ,Nulla.vadá­szók' cimü írás tartalmáról. A cikk hatására kíváncsiak voltunk és ( ' 'nmei tapasztaltuk, hogy hét­főn. n műszak végén négy óra­kor, már nem láthattuk sehol sem a nullá-vadászokat. Ebből is kitű­nik, hogy a jó kritika igen jó orvosság, hogy a szatíra a sajtón | kérésziül leiét a legjobb gyóay­; móddal." Domonkos László elvtárs, a Szege­I di Szalárúigyár igazgatója is levelel küldött a szerkesztőségbe: .,Vállalatunk pártszervezete, üse. mi szakszervezete, a műszaki és cso­portvezetők bevonásával megvitatta a Délmagyarország január 25-i számában megjeleni NuUa-vndá­szok" cimü cikket. Egyhangúlag megállapítottulc, hogy a cikk min­den sora igaz valóság. Hctfön a. dolgozók állatában min­den üzemrészben ismertették a cik­ket és délután 4 órakor a korábban fegyelmezetlen dolgozók n vi jelen­tek meg idő %iöU a bélyegző'ránát, tcjiát a cikknek vállalatu k dolgo_ zóira és vezetőire egyaránt rogy ne. velő hatása volt. Kedden röpgyülé­seket tartottunk, ilt is a c'.k'j'öl be. szél tünk és megjelöltük az ezzel kapcsolatos feladatokat. Üzemünk vezetősége, pártszervezete és Szak. szervezete a jövőben a m " zahi vej zetökkel, csoportvezetőkkel karöltve, a munkaidő kihasználásáért tovább jovitja az ellenőrző munkát. Azok a dolgozók, akiket bírálat ért a cikk. benj' magukévá telték , a párt-sajtó bírálatát, önkritikát gyakoroltak és a röpgyuléscn megfogadták, rajtuk többet nem esik meg cz a hiba és még azt is megakadályozzák, hogy mások hasonló fegyelmezetlenségei | kövessenek cl. Kihasználják a mun. kaidŐ minden percét, nem engedik meg, hogy ismét hasonló szégyen érje a Szegedi Szálúmig y'r dolgo. zóit".

Next

/
Thumbnails
Contents