Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

; A dolgozók leleplezték Erdőd! József kulák gaztetteit Ma nyílik meg s „Boldog gyermekkor" cimü kiállítás Március 15-ig be kell fejezni : a tavaszi búza vetését _______ aiHiSöutiMsi IX. ÉVF. 50. SZAM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953- FEBRUÁR 28. A vetőmag gyors beszerzésével vigyük győzelemre a tavaszi munkák nagy csatáját ' A tavaszi munkák előkészítésé­ről és végrehajtásáról megjelent minisztertanácsi határozat meg­szabja azokat a feladatokat, ame­lyeket ezekben a napokban közsé­geink dolgozó parasztságának és a tanácsoknak végre kell hajtaniok. Ez a határozat fontos fegyver, se. fittség a fizántás.vetési terv mara­déktalan megvalósításához- A ren­delet utasításainak valóravál'ása egyet jelent az ország kenyér- és élelmiszerellátása érdekében folyó harc sikerévei. A minisztertanács határozata tehát minden hazáját szerető becsületes dolgozót ösztö­nözzön cselekvésre. A mostani száraz, napos idők be­álltával lejárt a tavaszi munkákra való előkészület ideje. Szántani és vetni kell! Legsürgősebb feladata községi takácsainknak a vetőmag­hiány gyors megoldása- Tudni való, hogy vetni csak akkor lehet, ha van vetőmag. Éppen ezért kulcskérdés jelenleg a vetőmag biztosítása, ami több gondot okoz ebben az évben, mint máskor. Elsősorban is azért, mert tavaly aszályos esztendő volt és ennek következtében az ellenség ezéltébenjhosszáhan azt híreszteli, hogy a gyengébb termés miatt majd ad az állam vetőmagot. Ez persze nem igaz, mert mindenkinek egyé­nileg kell gondoskodni a szükséges vetőmagmennyiségről. Községi ta­nácsaink egyes vezetői, a termelő­szövetkezetek és a dolgozó parasz­tok egy része is szájtátiskodva, cso­dát remélve lesik, várják az állami vetőmagot. Elfelejtkeztek a minisz­tertanács határozatáról, amely kö­telezővé teszi minden dolgozó pa­raszt és tsz-tag számára február 28-ig a szükséges vetőmag biztosi, tását. Az sem merülhet fel, hogy nem lehet vetőmagot beszerezni, mert ha valaki szétnéz a piacon, ta­pasztalhatja, hogy igen is lehet bú­zát, zabot és kukoricát venni. Egyes termelőszövetkezeteink éppen a piacokon vásárolták fel a szüksé­ges vetőmagmennyiséget- A doma. széki Rák óczi-tszcs például a kör­nyékbeli községek piacain eddig öt mázsa kukoricavetőmagot vásárolt. A vefőmagkölcsönről se feledkez­zenek meg termelőszövetkezeteink. Ha másként nem lehet megszerezni a vetőmagot, cseréljék ki termé­nyeiket, mert egyik termelőszövet­kezetnek ebből van több, a másik­nak amabból. Községi tanácsaink fel. adata, hogy ezeket a helyi cseréket elősegítse­Nagy Imre elvtárs, miniszterel­nökhelyettes legutóbbi beszédében beszámolt arról, hogy a párt 'és az állam vetőmagcserével járul- hozzá a dolgozó parasztság vetömaggond. jáüak megoldásához. A dolgozó pa­rasztok takarmányféleségeket be­cserélhetik jóminőségű tavaszibúza vetőmagra a földművesszövetkezetek utján. Akik elmaradtak az őszi­búza vetéssel, azok cseretermény­ért tavaszi búzavetőmagot kapnak. 'A termelőszövetkezetek a Termény­forgalmi Vállalat útján cserélhetik be takarmányaikat vetőmagra- Sok termelőszövetkezetben elterjedt az a jó kezdeményezés, hogy a szövetke­zeti tagok felesleges takarmányga. bonájuk egyrészét beadták a közös­be és így segítettek a vetőmiaghlány megoldásán. Ez azonban nincs így minden szövetkezetben. Sok helyen semmi­tevően a jó szerencsét várják és az aszályos esztendőre hivatkoznak Ezek még arra sem gondolnak, hogy pénzt adjanak össze a vető. magvásárlásra. Szövetkezeteink egy része ugyanis nemcsak úgy bizto­sítja a vetőmagot, hogy a tagok összeadják a szükséges mennyisé­get, hanem a tsz-tagok pénzzel se­gítik ki a szövetkezetüket a vető­magvásárlás érdekében. A móra­halmi Petőfi-tsz tagjai 4000 forin­tot gyűjtöttek össze vetómagvásár­lösra- Ezek a tszcs-tagok is el tud­ták volna költeni másra a pénzü­ket. de' ők inkább azon gondolkod­tak, hogy mit kell tenni a gazdag termés érdekében. Mostani igyekvé­süknek később látják hasznát, A társadalmi szervezeteknek, a tömegszervezeteknek is támogatótok kell szövetkezeteinket és a dolgozó parasztságot a vetőmag megszerzése érdekében- Ezen a téren példakép a makói MNDSZ, amaly vállalta, hogy segít gyűjteni vetőmagot a tsz éknek. Ugyanezt vállalták a makói Béke-szálló dolgozói, akik példamutatóan teljesítik felajánlá­saikat. A vetőmag biztosításáért folyó harc élén a pártszervezeteknek és a kommunistáknak . kell haladniok Először is a párttagok érezzenek fe. lelösségct azért, hogy nem szabad egyetlen egy talpalatnyi földnek sem bevetetlenül maradnia. Ha a párttagok ég a tanácstagok tétováz­nak, ez azt jelenti, hogy rossz pél­dájukat követve vár az egész falu, a termelőszövetkezet — rem halad a szántás-vetés, A pártszervezete­ink áítandóan tartsák a kapcsolatot a községi tanácsokkal. Községeink, ben népszerűsítsék azokat a dolgozó parasztokat, szövetkezeteket, ame­lyek jól oldották meg a vetőmag biztosítását. Pártszervezeteink a községi tanácsot is ellenőrizzék, ho­gyan hajtja végre a miniszterta­nács határozatát, A terméshozam emelése érdekében ugyanis a mi­nisztertanács rendeletét a legutolsó szóig valóra kell váltani Ennek ér. dekében fontos feladata községi ta­nácsainknak, hogy ismertessék rendszeresen a vetési határidőket; állapítsák meg napról-napra, hol le­het megkezdeni a vetést, a szántást. Jelöljék ki azokat a partos terüle­teket, ahol nincs vadvíz, felszáradt a talaj és meg lehet kezdeni a ta­vaszi munkákat. Nem lehet egy por. cig sem várakozni, nem lehet gon­dolkozni, mert gyorsan telik az [dő és minden perc késedelem nz ara­tásnál sok mázsa veszteséget je­lent. Döntő ütközetről van tehát szó ezekben a napokban — a tavaszi munkák csatájának megnyeréséről. Szilárd harccal, ötletességgel, bátor kezdeményezéssel keli mind a vető­mag megszerzését, mind a tavaszi szántás-Vetési munkák végrehajtó, sát győzelemre vinni. Ne feledkezzék el azonban senki sem az ellenség támadásáról. A kulák minden esz­közt felhasznál, hogy akadályozza a tavaszi munkákat és a vetőmag biz­tosítást. Nem szabad egy percig sem hallgatni az ellenség szavára, ie kell leplezni kíméletlenül és megbüntetni szigorúan, aki azt akarja, hogy panagon maradjanak földjeink és kevesebb termést aras­sunk ez évben. Legyen egész megyénk közös ügye a tavaszi munkák maradékta­lan megvalósítása! Szélt Sámuel megyei vetőmag agronórnus, Megkezdődött a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa Szovjet segítseg Irán töldrengessujtotta lakosságának Teherán (TASZSZ). I. V. Szad­csikov, a Szovjetunió iráni nagy­követe a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaság nevében öt­százezer riali nyújtott át Fatemi jráni külügyminiszternek, az iráni Vörös Oroszlán és Nap Egyesület részére, a földrengéssujtotta lakos­ság megsegítésének céljaira Fatemi felkérte a szovjet nagykö­vetet, tolmácsolja a szovjet kor­mánynak az iráni kormány hálás köszönetét a segítségért. Csangkaisekisia bandák garázdálkodása Burmában Sangháj (TASZSZ). Rangunból érkezett jelentések szerint a csang­kaisekista bandák folytatják táma­dásaikat a burmai városok ellen: fosztogatnak, erőszakoskodnak és gyilkolnak- A kuomi n t a ng-toa ndák a legmodernebb amerikai fegyve­rekkel vannak felszerélve. Burma közvéleménye erélyes in­tézkedéseket követel a kormánytól a kuomintang-bandák ejlen, Pénteken délelőtt Budapesten az EFEDOSZ nagytermében megkezdő, dött a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A kongresz. szuson 'öbb mint 600 küldött vesz részt. A megnyttó ülésen megjelent Dobi István elvtárs, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Apró Antal elvtárs építö­anyagipari miniszter. Rónai Sándor elv'árs az országgyűlés elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és a minisz­tertanács több tagja. Ott voltak a Szakszervezeti Világszövetségnek, a szovjet szakszervezeteknek ás a többi külföldi szakszervezeteknek a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusára érkezett küldöttei. A kongresszust Harustyák József elvtárs a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja nyitotta meg. Ezután megválasztották a kon­gresszus elnökségé'. Díszelnökül hatalmas lelkesedéssel, népünk sze­retett vezérét Rákosi Má'yás elv­társat választották meg a küldő', tek s helyükről felállva perceken át ünnepelték népünk bölcs tani. tóját. A kongresszus a továbbiakban napirendi javaslatot fogadott el, majd Kristóf István, a SZOT fő­titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja tar­totta meg beszámolóját a magyar szakszervezeteknek a XVII- kon­gresszus óta végzett munkájáról és további feladatáról. Kristóf István elvtárs beszéde Kristóf elvtárs beszéde elején ar­ról beszelt, hogy a kongresszus olyan nemzetközi helyzetben ül össze, amelyet egyfelől az impe­rialisták fokozódó háborús akna­munkája, másfelől a béke hívei vi­lágmozgalmának erősödése jellemez. A mi hazánk a békés építőmunka országa — folytatta — Népünk őszintén óhajtja a békát. Dolgozó népünk soha egy pillanatra sem fe­ledkezhet meg arrók hogy déli ha­tárainkon ott ólálkodik az amerikai imperialisták legelvetemültebb csat­lósa, a hóhér T.ito bandája. A továbbiakban az elért eredmé­nyeket vázolta Kristóf István, rá­mutatva, hogy a szakszervezeti munka eredményeinek legfőbb for­rása az a segítség, amelyet a Ma­gyar Dolgozók Pártja nyújt a szak­szervezeteknek. Ezután így folytatta: A magyar szakszervezetek a XVII- kongresszus óta jelentős fej. lődésen mentek keresztül. Minden fejlődés ellenére meg kell azonban állapítani, hogy szakszer­vezeti mozgalmunk elmaradt a népi demokrácia általános fejlődése mö­gött. Kristóf elvtárs ezután arról be­szél', hogy a szakszervezetek még nem eléggé gazdái a munkaver­senynek. A versenymozgalom fő hibája a bürokratizmus, a törne­gektől való elszakadottság, a ver. 6eny formális szervezése. A szovjet szakszervezetek . ta­pasztalata — mu'atott rá Kristóf elvtárs — azt mutatja, hogy a ver. senymozgalom feladatait iparágan­ként, üzemenként és üzemrészle­genként dolgozzák kl konkréton és ezzel teszik a versenyt valóban ha'ékonnyá. Ezekben az iparágakban is, mint mindenütt a szakszervezeteknek küzdeniük kell a munkafegyelem megszilárdításáért, mert ez állandó feladat. A beszámoló ezután a Sztaliá­nov- és újítómozgalom helyzetével foglalkozott. Kristóf István ezután rámutatott: A szakszervezetek versenyszervező munkájában igen nagy figyelmet kell fordítani a takarékosság kér. dó&ére. — Szakszervezeteink a verseny­szervezés feladatainak csak akkor tudnak eleget tenni, ha köyekeze­tesen harcolnak az opportunizmus, a szociáldemokratizmus minden je­lensége ellen, az új szocialista munkaerkölcs, a munkához való új szocialista viszony megerősítéséért — hangoztatta Kristóf elvtárs. — A szakszervezeteknek további fontos feladata, hogy többet fog­lalkozzanak az Iparba keriüő új munkásokkal, a női munkásokkal és a fiatalokkal. Kristóf Istoán elvtárs beszá­molója következő részében a szo­cialista bérpolitika kidolgozásával és alkalmazásával foglalkozott. El­mondotta,, hogy e téren számos hi­ba van még a szakszervezetek munkájában. — A SZOT és a szakszervezetek kö'elesek több segítséget nyújtani a kollektív szerződések megköté­séhez és végrehajtásához — hang. súlyozta a továbbiakban Kristóf elv'árs. A munkavédelemről Szólva a be­számoló hangsúlyozta, hogy a mun. ka védelme/ a szakszervezétl szer­vek egyik legfontosabb feladatává kell tenni. A beszámoló ezután rátért szak­szervezeteink belső helyzetének is­mertetésére. Rámutatott, hogy szakszervezete­ink nemzetközi tevékenységüket el­sősorban a Szakszervezeti Világszö­vetség keretében végzik. A Szak­szervezeti Világszövetség kezdettől fogva a legmesszebbmenően támo­gatja a Béke Világtanácsot, a béke világmozgalmat. A magyar munkásosztályban — mindenekélőtt a Szovjetunióval való kapcsolatok kiszélesítése következ­tében — elmélyült a Szovjetunió iránti szeretet és a nagyrabecsülés. — Fogadjuk meg a pártnak, fo­gadjuk mez Rákosi elvtársnak, ve­zérünknek 'ós tanítómesterünknek, hogy megfelelően fogunk élni az. előliünk álló, szinte korlátlan lehe. tőségekkel. Jó szakszervezeti mun­kával, harcosan és fáradhatatlanul segítjük a párt törtéiiehhi jelentő­ségű küzdelmét az ötéves terv vég­rehajtásáért. a szocializmus alap­jainak lerakásáért, hazánk felvirá­goztatásáért, a béke megvédéséért — fejezte be Kristóf István elvtárs beszámolóját. Kristóf István beszéde közben ér­kezet/ meg Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, Friss István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja. A szünet utáni ülésen résztvett dolgozó „épünk szeretett vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, a mi­nisztertanács elnöke, valamint Gero Ernő elvtárs, a minisztertanács el­nökhelyettese. A kongresszus rész­vevői hatalmas lelkesedéssel fogad­ták dolgozó népünk bölqs vezérét. Az elnöklő Harustyák József elvtárs a kongresszus nevében köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Rákosi Mátyás és Gerő Ernő elv­társakat, s a kongresszus részvevői újból hosszasan ünnepelték a ma­gyar nép szeretett vezetőjét. Eljöttek a kongresszusra Zsofl­nyecz Mihály elvtárs, a kohászati minisztérium vezetésével megbízott középgépipari miniszter és Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energia­ügyi miniszter is. Gerő Ernő elvtárs beszéde Harustyák József ezután bejelen­tette. hogy Gerő Ernő elvtárs kí­vánja üdvözölni a kongresszust. Gerő Ernő elvtárs beszédében a kö­vetkezőket mondotta: — Tisztelt Kongresszus! Elvtár­sak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nevében harcos kommunista üdvözlettel kö­szöntöm a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusát, s a szakszer, vezetek kongresszusa útján a ma­gyar szerveze/ dolgozók több mitit másfélmilliós hadseregét! Elvtársak! Népgazdaságunk, ha­zánk ipara és mezőgazdasága, or­szágunk közlekedése, szociális és kulturális intézményeink hatalmas fejlődésen mentek .keresztül azóta, amióta szabad ország lettünk, amióta — a nagy Sztálin parancsát megvalósítva — a dicsőséges szov­jet hadsereg leverte népünk kezéről a fasiszta reakció bilincseit- Az el­múlt évben, 1952_b?n hazánk egész ipari termelésének értéke 253 szá­zaléka volt az 1938. évinek, gyár­iparunk pedig háromszor annyit termelt, mint a második világhá­ború előtt. 1952-ben kereken két­szerte volt nagyobb iparunk terme­lésének értéke, mint 1949-ben. a sikeresen megvalósított hároméves terv utolsó esztendeiében. Ezek sze. rint: iparunk termelése rövid három esztendő leforgása alatt megduplá­zódott. Szédületes iramú fejlődés ez, melyhez foghatót nemcsak Magyar, országon nem ismert egész törté­nelme folyamán, de nem ismert, nem ismerhetett semmiféle tőkés ország gazdasága sem. Ez a rendkivitt gyors fejlődés — ipari termelésünk értékének meg­duplázódása három év leforgása alatt — mindenné! kézzel foghatób­ban bizonyítja szocializmust építő népi demokratikus rendünk fölényét a tókés gazdasági rend felett. Bizonyítja, milyen grandiózus teljesítményekre képes egy szabad ország népe, amelyet forradalmi pártja Marx-Engeis-Lsnin-Sztálin útján vezet, s amely ország a kom. munizmust diadalmasan építő Szov­jetunió önzetlen baráU segítségére támaszkodik és a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus or­szágokkal való tervszerű együtt­működés és kölcsönös segítés poli­tikáját valósítja meg! Fénye® bizonyítéka ez a szédüle­tes fejlődés a Szovjeiunió által a népi .demokráciáknak nyújtót/ gaz­dasági — műszaki segítség rendkí­vüli hathatos-ágáról szóló sztálini tétel igazának: „...Egyetlen kapi. tnlista ország sem tudna a népi de­mokratikus országoknak olyan igazi és magas műszaki szinvonalú segít­séget nyújtani — mondja Sztálin elv'-'árs —, amilyet a Szovjetunió nyuji nekik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség n lehető legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó. hogy en­nek az együttműködésnek alapja a kölcsönös segítésnek és a közös gaz­dasági fellendülés elérésének őszinte vágya. Az eredmény az, hogy ezekben az országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik. A mi országunk fényesen bizonyítja en­nek a tételnek az igazságát. Magyarország ipari ország Az ipar gyorsütemű fejlődése együtt járt az iparban foglalkozta­tottak számának nagymértékű emelkedésével. Iparunkban 1952-ben 36 százalékkal többen voltak fog­lalkoztatva, mint 1938-ban. Ez év­ben az iparban foglalkoztatottak­száma jelentékenyen tovább fog emelkedni s el fogja érni az egy­millió főt. A munkások és alkalma­zottak száma egész népgazdasá­gunkban 1938-hoz képest kereken 40 százalékkal növekedett s ennél ookkaLsokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatott értelmiségi dolgozók száma. Ez évben az összes munkások és alkalmazottak száma népgazdasá­gunkban eléri a kétmillió 400 ezer főt. Hatalmas szám ez a kilenc és félmillió lakosú Magyarországon. Magyarország nem mezőgazdasági ország, nem elmaradott ország öbbé, hanem ipari ország. Elvtársak! Méz alig három-négy esztendő telt el csak azóta, hogi> hazánkban végleg megszűnt a mun" kahélküliség, melytől oly sokat szenvedtek a régi nagytőkés-nagy­birtokos Magyarország dolgozó tö­megei. De ezalatt! a három-négj esztendő alatt olyan hatalmasa; lén jtünk előre, annyira megszoktuk (Folyla'ás « 2, (Afaffi

Next

/
Thumbnails
Contents