Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-26 / 48. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 1». Csongrád megyében évről-évre nagyobb gondot fordítanak az anya- és csecsemővédelemre, felére csökkent a csecsemőhalálozás A Horthy-rendszerben, Csongrád megyében nein törődtek az anyák és gyermekek védelmével és csuk a Pallavichlni ós Károlyi gróf családok gyermekeit óvták a fúvó széltől is. Tízezer holdas birtokaikon évente százával haltak meg a csecsemők a hiányos táplálkozás, vagy orvoshiány miatt. A szülésnek mind. össze 20 százaléka folyt le szak. szerűen — kórházakban, vagy intézetekben. Szaktanácsadás egyáltalán nem, vagy csak a nagyobb vámegváltozott a helyzet az Átokházá. ból lett ÁsotUialom termelőszövetkezeti községben. A dolgozó parasztok többsége a tszcs.kben dolgozik, s gondtalan életet biztosít gyermo. keik számára is- A körzetben ma máikét korszerűen felszerelt szülőotthon működik, rendszeres szakorvosi szolgálat jár ki s egészséges, boldog anyák és Hazánkban , , h«lt>tkl,HIIIIIM..MIllf*MHIH*.t...l|.in|,(SfH.., bi. 'fa1 / Cilit Ifat. -aad...a,.•••..,.,..,, — , , . .'I.aia.i aaaaa.aaaaaaaaaaa^ ,7, ..., „.., - - M J*'Kia.aaa.aa aaaaaaaaaataaaaaaw CllK a bülCSOdéK !!l(íít!!!!!lt!n!!!t!!!! aaaaaaaaaaa,aaiaa-*7 és férőhelyek száma. Ezt ls előírja — több más mellett — a minisztertanácsnak az anya. *s gyermekvédelem tovább, fejlesztéséről a napokban megjelent rendelete. Grafiko. nunk 1951 de. cembcrétől 1952 szeplemberélg mutatja az ez irányú fejlődést. .•••Hiüililt>IK!IÉ<liri».iDgl •g>Miai«»g«»Mi«K*ti)»í»KéMi aaaaftaaa >taaktx»lcr,ir4*»«acsdta«i •IKIia9*K szárosokban volt a terhes fthyák mára. Az OKI egyik 1938-as jelentésé, bői kiderül, az úgynevezett gondozási körök munkája abban merült ki, hogy — táncmulatságot rendez, tek, hogy a nyomorban lévő terhes anyák számára félliter tejet és ne_ gyedkiló cukrot juttassanakA Szeged-Átokházai egészségvédelmi körzet * következőket jelentette: „Az árenda a földek értékéhez képes! Igen magas. A viskók falai nyirkosak, penészesek, 10 család pedig íöldbevájt kunyhókban lakik. Kevés a kenyér, sok a gyermek és nagy n nyomorúság. A hiányos táplálkozás, egészségtelen lakásviszonyok miall n csecsemők 70 százalékánál angol, kóros elváltozást találtunk". A bajok „megszüntetésére" úgynevezett ,,zöldkeresztes kecske-akciót" kellett szervezniük, hogy minimális menynyiségű tejet juttassanak az anyák és gyermekek számára,. Átokháza alaposan rászolgált ak. kori nevére. Ma már gyökeresen / gyermekek vannak a községben. Államunk szerető gondoskodása folytán nemcsak Ásotlhalmán, hanem a megye minden községében megváltozott a helyzet. Amíg a felszabadulás előtt mindössze kit szü. lőszoba volt, ma már hét modern szülőotthon működik n megyében. Bölcsőde egyáltalán nem volt, a hároméves és az ötéves tervben hat állandó és 12 idénybölcsőde létesült csak a községekben. Ebben az évben újabb három állandó és hét idénybölcsőde létesült, s a férőhelyek száma ezzel 750-re emelkedikEzenkívül a megye nagyobb üzemeiben nyolc bölcsőde működik, amelyek közül egyedül a Szegedi Kenderfonógyárban 60 gyermek részesül szakszerű gondozásban. A megye bölcsődeire ebben az évben mintegy 350.000 forinttal többet fordítanak, mint tavaly. A felszabadulás óta a városokban is sokkal nagyobb gondot fordíta. nak az anya. és csecsemővédelemre. A szentesi és a makói kórházakban külön gyermekosztályok létesültek- Az anya. és csecsemővédö feladatokat ellátó orvosok, ápolónők és védőnők száma háromszorosára növekedett. Ma már a szakorvosok is járják a vidéket s így a terheseknek már mintegy 90 százaléka rendszeres gondozásban részesül. A felszabadulás előtti 20 százalékkal szemben ma a szüléseknek fele intézetben folyik le. Amíg a felszabadulás előtt 14.2 százalék volt, jelenleg már csak 6 százalékos a megyében a csecsemőhalandóság. A múltban Szegeden, az ország második városában is 12 százalékos volt a csecsemők elhalálozási arányszáma. A város urai nem sokat törődtek ezzel. A szegedi álla. mi levéltár adatai szerint a város 1931. évi költségvetésében a gazdasági válság ellenére, úgynevezett kegyúri kiadásokra — ezen belül legtöbbet a fogadalmi templom céljára — mintegy 300.000 pengőt, ugyanakkor anya. és csecsemővédelemre 10.610 pengőt irányozott elő. Scultétí Sándor, az akkori főszám, vevő javaslatára — akinek évi fizetése 10.131 pengő volt — még ebből a csekély összegből is törölt 500 pengőt a pénzügyi bizottság. Eszerint annyi maradt anya- és csecse, mővédeletnre. amennyi a főszámvevő egy évi fizetése volt- Hasonló v0lt a helyzet 1937-ben és 38-ban is. Szegeden a felszabadulás óta többmillió forintos beruházással felépítették a fasiszták állal le. rombolt gyermekklinikát s férőhelyeinek száma az egykori százról a múlt év végére 161-re emelkedett. Azelőtt egy, most három röntgenkészüléke van a gyermekklinikának. Tavaly Móravárosban. Alsóvároson, Újszegeden és a tudományegyetemen új bölcsődéket létesítettek. Eb. ben az évben sem egy főszámvevő egy évi fizetését, hanem 1 millió 245.000 forintot fordítanak csak anya- és csecsemővédelcmre. A rókusi városrészben rövidesen megkezdik egy gyermek poliklinika építését- Az állandóan növekvő gondos, kodás azt eredményezte, hogy a felszabadulás előtti 12 százalékról 4.8 százalékra csökkent Szegeden a csecsemőhalandóság. Jugoszláviában ma a temetőkben minden második sír — gyermeksír A TITÓISTA SAJTÓ nemrégen azzal a „szenzációval" (öltötte meg hasábjait, hogy egy Zágráb melletti városkában öngyilkos lett négy gyermek. Vájjon milyen fragedia az, amely még a legfiatalabbakat is arra kényszerűi, hogy eldobják maguktól szinte alig serdülő életüket? Bozsica Róza, Gyurgyica és Tomo — így hívják azt a négy jugoszláv fiatalt, aki Zágráb mellett a vonat kerekei alá vetette magát — hátrahagyott búcsúlevelükben szörnyű váddal bélyegezték meg a Ti'tofasizmust, ame'y elrabolja a mosolyt a gyermekektől, nyomorra és szenvedésre kárhoztatja őket és szüleiketA mai Jugoszláviában semmiféle törvény és semmiféle gyakorlat sem védelmezi a gyermeket és anyját. Titóék megfosztották az anyákat az élei az életlehetőségről és ezzel együtt kegyetlen ítéletet mondlak ki gyermekeik felett is Hogyan neveljen gyermeket az az anya, akinek nincs munkája, nmes megélhetése? Ilyen anyák pedig (ízezrével tengődnek Jugoszláviában. Maga Tito kénytelen volt fasisztapártjának zágrábi gyülekező én bevallani, hogy 1951-ben több mint 59.000 nőt bocsátottak el a jugoszláv üzemekből. 1952-ben pedig még nagyobb méreteket öltött a nők eltávolítása a gyárakból és vál. lalatokból. Vojvodinában (Vajdaság) a dolgozó nők 70 százalékát dobták ki az utcára- Belgrádban egy nap alatt 1500 nő került erre a sorsra, Zágrábban pedig a mult év októberében szinte naponta több mini ezer nőt bocsátottak el az ipari vállalatok. EZ A NÉHÁNY SZÁM is hú képet fest arról, milyen nagy arányokat öltött Jugoszláviában a nők munkanélkülisége Nem te'jes adatok szerint az országban ma több mint 190.000 nő tengődik munka nélkül. Ezeknek a nőknek a nagy része többgyermekes anya ..Csupán Zágrábban — írja a „Narodni Liszt" című titóista újság — 4500 munkanélküli nő közül 900_nak 1500 gyermek" van, akiket el kell tar. ígriiok." £ppen ez az, ami miatt tömegesen bocsájtják el őket. A titóista „Borba" cinikusan írja, hogy „a nő nem kifizetendő munkaerő1', mert „gyermekpótiékot kell neki adni" és „Szülés miatt gyakran hiányzik a munkából". Ezért hát Titóék kiadták a jelszót: ,,Ki a nőkkel az üzemekből". Az a kevés nő, akit Titóék még megtűrnek a gyárakban, elviselhetetlen körülmények közöd dolgozik Erről még a belgrádi fasiszták sem hallgathatnak. „A nők a legrosszabb munkákat végzik, sokkal alacsonyabb fizetési átlaguk van, mint a férfiaknak, s ami a legrosszabb — az elbocsátások során elsőnek ezerepeinek a listákon" — írja a Titófasiszsa „Partijszki Ráinik". Különösen az állapotos nők helyzete elképesztő. A zágrábi „Nin" gyárban például az egyik hajcsár kijelentette: „Nem érdekelnek az állapotos nők!" Ebben a gyárban a leg. nehezebb munkákat végeztelik a gyermeket váró anyákkal. De hasonló a helyze1 másutt isA kegyetlen sors, amelyben Titóék az anyát és gyermekét részesítik. nem vár az ilyen egyéni tragédiákra. hanem tömegesen pusztítja a fiatal életekel. A mai Jugoszlávia a gyermekhalandóság tekintetében „vetekszik" a legelnyomotlabb afrikai gyarmatokkal is Szerbiában a gyermekhalandóság általában 34.6 százalékos, Koszovóban és Metohijában minden száz újszölött közül csaknem 20 meghal, még mielőtt megérné az egyéves kort. A Vajdaság sok községében pedig a gyermekhalandóság felülmúlja a húsz százalékot is. A kopari járásban még ennél is e:képesztőbb a helyzet: itt a gyermekhalandóság mintegy 50 százalékos. Titóék hivatalos statisztikája szerint tizenhatéves ka_ rig a gyermekek több mint 20 százaléka hal meg Jugoszláviában. Ezt a tragikus statisztikát a „Vjesnik" című titóista lau a következő megállapítással to'dja meg: „Jugoszláviában ma a temetőkben minden második sir — gyermeksir". A „Vjesnik" csak éppen azt nem teszi hozzá, hogy kik a gyermekgyilkosok Jugoszláviában: a Tito-fasiszták, akik az ország költségvetésének több mint 78 százalékát háborús célokra fordí ják és még 1 (!) százaiékot sem irányoznak elő egészségvédelemre A GYERMEKEK TRAGÉDIÁJA már a születésnél kezdődik, amikor az anya nem tud szülőotthonba feküdni, mert ezek az intézmények egyrészt szinte olyan ritkák, mint a fehér holló, másrészt pedig o!yan drága a kezelés, hogy az anyák 95 százaléka képtelen megfizetni. Ilyen előzmények ui'án jönnek azután a további bajok: az orvosi felügyelethiánya. a rossz táplálkozás, a hiányos lakásviszonyok és végül a gyermek súlyos megbetegedése ... De milyen jövő felé néz az a gyermek, akit keservesen felnevel az anyja és életpálya-választás előtt áll? Ezeknek a gyermekeknek a sorsát is kilátástalanná tesai Tito fasiszta klikkje. Tanulás, művelődés? Erre a kérdésre maga a tijóisla közoktatásügyi miniszter így válaszolt a szülőknek egyik nyilatkozatában: „Nálunk nem kell minden szülőnek abban reménykednie, hogy gyermeke tanulni fog" — mondta. A nyomor, az elhagyatottság sok gyermekei visz a züllés útjára A jugoszláv városokban és országutakon tízezernyi gyermek csavarog. „A belgrádi mozik előtt bolyongó fiúk csapatai gyorsan nőttek — írja a ..Borba". — Ma már városszerte találkozhat velük az ember. Lopkodnak a piacokon . .. elhagyatott házak padlásain töltik az éjszakát. Megszaporodtak, mint nz a betegség, amelyet rosszul kezelnek." A titóista „Borba" akaratlanul is rátapintott a dolgok mélyére. A gyermekek nyomora, elhagyatottsága valóban „olyan betegség, amelyet rosszul kez€'nek". Ez a ka. pitatizmus ragálya, amelyet Titóék. nak eszük ágában sincs megállítani. A gyermekgyilkos Tito-banda azonban nem sokáig űzheti már bűnös politikáját. A jugoszláv nép egyre fokozódó harca elsöpri a belgrádi fasiszták kegyellen rendszerét, hogy Jugoszláviában olyan tár. sadalmat építsen fel, amely intézményesen gondoskodik az anyáról és a gyermekéről. A magas tanulmányi színvonal elérésénele fellétele az öntudatos fegyelem kialakulása Az iskola egyik főfeladata,hogy a gyermeket felvértezze a szocializmus építéséhez szükséges alapvető tudással. Az iskola ennek a feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha sikerül tanulóikban jó munkaerkölesöt, öntudatos fegyelmet kialakítania. A szovjet iskolái évtizedes tapasztalata találta meg azt az egyik legjobb nevelésj formát, amely képes a szocialista társadalom legfiatalabb tagjait nevel, ni s amely egyben a tanulás sikerének egyik legdöntőbb tényezője is. Ez a nevelési forma az iskolával szoros kapcsolatban lévő ifjúsági szervezet; az úttörő-mozgalom. Iskolánkban a tudatos fegyelem és a magas tanulmányi színvonal kialakulását az úttörő-mozgalomnak, az ifjúság öntevékeny, harcos szervezete támogatásának köszön, lietjük. Az lúltörőélet számos területén a pajtások öntevékenyen oldanak meg feladatokat. Rájöttek, hogy a fegyelmezett munka feltétele a fegyelmezett magatartás. Ahhoz, hogy együt' tudjanak dolgozni, tekintetbe kell venni egymás kíván, ságati, javaslatait. Kialakult a pajtásoknak egy kis közössége, amelyik megkívánta a közösségtől a fegyelmet. Ezeknek a pajtásoknak n többi pajtással való foglalkozás köz. ben hasonló nehézségeik voltak, mint a nevelőknek. A közös problé. mát egymás segítségéve] kellett mcgoldaniok. Ezek a pajtások bizalommal vették körül nevelőiket és azokat igazi vezetőiknek ismerték el. Ezek az úttörők már felelősséget éreztek társaik magatartásáért. Mind több és több pajtást tömörítettek nevelőik és maguk köré. Ez a mindinkább erősödő kollektíva bátor kiállással bírálta azokat, akik fegyelmezetlenségükkel akadályozóivá váltak a közös munkának. Ma már a közös célok eléréséért egyénileg is mind fegyelmezettebben küzdenek. A közös élmények formálják az egyes pajtások jó tulajdonságait. A magas tanulmányi színvonal iskolánkban csapatés rajbecsület kérdése. Fegyelmezett tanulókkal a nevelöknek nincsen nehéz dolguk. Minden energiájukat az óra jó felépítésére fordíthatják. Az útförőbecsület megkívánja, az úttörők 12 pontja előírja, hogy a csapat tagjai jól tanuljanak, pon. tosan teljesítsék kijelölt feladataikat, állandóan törekedjenek ismereteik kiszélesítésére. Iskolánk középérdemjegye jelenleg 3.8. Az 1951—52-es tanév első félévéhez viszonyítva kitűnő tanulóink száma megkétszereződött, az elégtelen tanulók száma felére csökkent Ez az eredmény annak tudható be, hogy a mi iskolánkban a raj szégyene a kettes tanuló és a raj büszkesége a kitűnő előmenelelű pajtás. A közös. Bég elölt felelősségre vonják azt. aki kötelességét nem teljesítette. A lesújtó közvéleménnyel kell számolnia annak, aki a raj eredményét rontja. De ugyanakkor a baráti közösség minden lámogatást is megad a gyengéknek és türelmesen segít a magatartás megváltoztatásában. A tanulmányi színvonal emelését szolgálják az úttörő szakkörök és a tantárgyi rajgyúlések. A pajtások tudása elmélyül, miközben bizonyos ismereteket önállóan dolgoznak fel és munkájukat önállóan szervezik. A raj gyűlésekre való előkészület közben kimunkálódik az akaraterő, hogy egy anyagrészt olyan alaposan sajátítsanak el.hogy arról társaiknak önálló előadást tarthassanak. Ezeken a rajgyűléseken gyakran kerülnek felszínre az egyes tárgyakban tehetséges, de visszahúzódó pajtások. Ezek a további munka lendítőivé válnak. A tantárgyi rajgyúlések elmélyítik á tudást az egyes tárgyakban, kezde. ményező készségre, találékonyságra nevelnek. A mozgalom azért vált a mi iskolánkban a tanulmányi színvonal emelésében és a ludatos fegyelem kialakításában lendítő erővé, mert megszeretette a pajtásokkal az iskolát. Az úflörőfoglalkozások mindig a pajtások készségeinek megfelelő, világos feladatokat tűznek eléjük. A siker érzése lendíti a pajtásokat tovább. magasabb célok elérése felé. A pailások úl[örötevékenysége min. dig érdekes tartalommal van tele. Gyűléseik mindig vonzóak és változatosak és elszak'ttiata'lan szálakkal fűzik a pajtásokat a mozgalmon keresztül az iskolához, Pedagógusltözösségünk világosan látja a mozgalom nevelő erejét és azt tudatosan felhasználja iskolai nevelési é,s oktatási céljaink éi dekében. A mozgalom és az iskola céljai azonosak: minden gyermeket szilárd tudással akarunk felvértez, ni és minden gyermeket épülő szocialista társadalmunk becsületes, lelkes, munkás tagjává akarunk nevelni. Kelemen Jánosné, I. sz. Gyakorló Iskola igazgatója. c4. szaqedi JtLóva Cf erene Jttúziuni Uéiziiio kiállítdia A Múzeum kupolacsarnokában ^ „Szegedi iparfejlődés a céhektől a szocialista iparig1' címmel március hónapban új, időszaki kiállítás nyílik. A raktárak revíziója közben előkerüllek Tömörkény István és Móra Ferenc által gyűjtött céheml'ékek. A céhekre vonatkozó irodalom át. nézése és a Szegedi Állami Levéltár támogatása révén sikerült eddig teljesen ismeretlen anyaghoz hozzájutni. Ezzel lehetővé vált, hogy közös rendezésben — a Céhek keletkezését, virágzását és törvényszerű pusztulását bemutassuk. Rövid bevezető szövegben a céhekre vonatkozó általános tudnivalókat ismerjük meg. A kiállítási teremben a tárgyak, képek, metszetek egységes keretében elevenedik meg Szeged régi élete. Szeged régi utcái, a különböző céhek emlékanyaga: zászlók, articulusok dokumentálják mindennapi életüket. Az ar iculusokban van éleliik minden ténykedése lerögzítve. D ehiutatjuk iparművészeti remekműnek számító ládáikat, remekeiket, a bábsülők és kékfestők mintáit, készítményeit. A török korszakot eredeti töröknyelvű oklevelek bemutatásával érzékelteljük — mellettük természete, sen ott van rövid magyar kivonatuk is. A takács céh bemutatásánál egymás mellé helyeztük a mesterek és legények ládáit Két láda — két világ. A mestereké díszes, s szinte dölyfösen nézi le a takácslcgények egyszerű ládáját. A zászlókon a céhek patrónusa inak képe látható és mesierségjeivé. nyeik. Felirataik: „Könyörögj érettünk", „Könyörülj rajiunk..." — de a kibontakozó tőkés fejlődés könyörtelen törvényei nem adtak „bocsánatot" — a feudális viszonyokat konzerválni akaró céheknek — mint ezt Marx zseniálisan kifejti a Tőké-ben. A patriarchális eéhmesterek álcája mögött könyörtelen kizsákmányolók lapultak. Napi 13 órán keresztül dolgoztatták legényeiket, inasaikat. A céhlegények ez ellen sztrájkokkal, mozgalmakkal védekeztek — különösen a szabadságharc időszaká éi, mint erről a dokumentumok tanúskodnak. A magyar kapitalizmus fejlődés© a mult század 50-es éveitől kezdve Szegeden is szembetűnő- Gombamódra alakultak gyárak, nagyobb üzemek A kiállítást mai — szocializmus útját járó — életünkből bemutatott fényképek zárják le, melyeken dolgozóiak munkáját és munkakörülményeit láthatjuk. A kiállítás célja annak a törté. " Tielmi folyamainak a bemutatása — helyi vonatkozásban —. mely a XVI. század feuia'ista vi. szonyaitól — boldeg szabad életűn, kig, a szocializmus cptiéséig rezet. Nagy Dezső muzeológus Aszály és éhinség Braziliában Montevideo (TASZSZ). A brazil sajtó továbbra is nagy szárazságról és éhínségről számol be. Piaui államban a lakosság 42 százaléka, Rio Grandé de Norta államban 76 százaléka, Paraiba államban 54 százaléka, Bahia államban 42 százaléka, Ceara államban 100 százaléka éhezik. Az „O Popular" című lap közié. se szerint az ország északkeleti részén már harmadik éve ismétlődik a 6zárazság és ez eddig körülbelül 12 millió embert juttatott súlyos helyzetbe. A sajtó megállapítja, hogy a bra. zil kormány semmilyen komoly intézkedési sem tesz az éhező lakosság megsegítésére és az aszály elhárítására.