Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-23 / 19. szám

PÉNTEK, 1953. JANUÁR 23. 3 A Szegedi Késárugyár dolgozói ma békeműszakot tartanak Munkával köszöntik a vasárnapi békenagygyűlést A Késárugyár béketitkára. Kol. tár István ifjúmunkás. Dolgozó tár. saí azért választották meg béke. titkárnak, mert valamennyien tudták róla, hogy a tanulásban, a ter_ melésben és mindenütt jó példával jár előttük és személyes példamutatással serkenti őket magasabb teljesítmények elérésére a béke megvédése érdekében. A versenytáblán mindig a legjobbak között olvashatjuk ne. vét. A keddi Vöröskeresztes műszakban Is ő érte el a legmagasabb teljesítményt. Előző napi eredményét jóval túlhaladva, 177 százalékra teljesítette normáját. Az üzemben több békebizottság működik és minden üzemrésznek békebizottsága van. A csiszoló, a szerelőműhely és az üzemfenntartó részleg békekisgyűléssken különkülön, de egy céllal besz'éll meg a kül. és belpolitikai eseményeket, s a soronkövetkező feladatokat azért, hogy minél jobban harcolhassanak a békéért. A három békebizottság tagjai a munkában is jól megállják helyüket, megértik egymást, hiszen egy célért, a béke megvédéséírt 'és a szocializmus felépítéséért harcol, nak. Egyformán lelkesedve, közösen szervezték meg a dolgozók között a Bécsi Világkongresszus tiszteletére a felajánlásokat és most is közösen készülnek a vasárnapi békenagygyűlésre. Az elmúlt héten mindhárom üzemrészben békekisgyűléseket tartatlak, ahol beszéltek arról, hogy a háborús uszító imperialisták, milyen újabb terveket szőnek a világ békéjének sárbatiprására, de ismertették azt is, hogy a világ békeszerető népei, Sztálin elvtárssal az élen, hogyan harcolnál: egyre foko_ zottabban az emberiség legdrágább kincséért, a békéért. Ismertették a Bécsi Világkongresszus eseményeit, a békeharcosok előtt álló feladatokat. beszéltek a kongresszusi küldöttek beszámolóival kapcsolatban rendezett békenagygyűlések hatalmas jelentőségéről és elmondották, hogy ezeken a békén agy gyűléseken a magyar dolgozók ismét békeakaratuk mellett tüntetnek majd. A Késárugyár dolgozói megértet, ték mit jelent állhatatosan harcolni a békéért, és megígérték, mmdent elkövetnek az'ért, hogy valóra váltsák Sztálin elvtárs szavait: ,A béke fennmarad és tartós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét 'és végig kitartanak mellette." A Késárugyér dolgozói elhatározták, hogy a vasárnapi béke. nagygyűlést több és jobb munkával köszöntik és valamenynylen arra törekszenek majd, hogy a mai békeműszakban ed digi eredményüket túlszárnyal, va, kiváló teljesítményeket írjenek el. Kettős cél készteti most a *ze. gedi Késárug.vár dolgozóit arra, hogy a b'ékpműszakot jó eredménynyel fejezzék be. Az egyik cél, több termeléssel a békét védeni, a másik pedig az, amit a békegyülésen határoztak el: a vasárnapi békenagygyűlésen Kollár István béketitkárral együtt azok a dolgaitok képviselik majd az üzsmet, akik a legjobb eredményt ért'ék el. Nagy szeretettel és lelkesedésssl készülnek az üzem dolgozói » Sóén megtartandó békenagygyűl'ésre. amelyen Szádeczky-Kardos Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus tart beszámolót a Bécsi Világkongresszus tanulságairól. A do'gozók érzik, hogy a vasárnapi békenagygyűlés újabb határkövet jelent majd az üzem dolgozóinak életében, s jelentős segítséget ad számukra a béke megvédéséhez, g a termelés mennyiségi és minőségi fokozásé, hoz. A jóvátételi kötelezettség teljesítése Az 1945 január 20-i fegyverszüneti egyezmény, illtetve az 1947 február 10-én aláírt békeszerződés értelmében a Szovjetunió részére teljesítendő jóvátételt, amelynek összegét időközben a Szovjetunió kormánya jelentős mértékben csökkentette és teljesítésének idejét hat évről nyolc évre hosszabbítottá meg a Magyar Népköztársaság kormánya 1953 január 20-áva'l teljesítette (MTI) Tudnivalók a kötelező jégbiztosításról A szakszervezet jó gazdája az április 44 munkaversenynek a Szegedi Szalámigyárban Hazánk felszabadítása a német! csak 3 perccel is később kezd munjárom alól megnyitotta a kaput a fejlődés félé. Lehetővé váll, hogy a munkások vegyék kezükbe az ország vezetését. A felszabadulást követő időben vették át a vezetési a régi Pick Szalámigyár dolgozói is. Az kajához, vagy ha va'laki ennyivel korábban fejezi be napi munkáját. A termelékenységet növelte az újító-mozgalom is, amellyel a Szakszervezet jól foglalkozik. A múlt évben 503 újítási javaslatot nyúj hogyan állunk — üzem dolgozói hatalmas lelkesedés- tottak be a dolgozók. Ebből 252-t sel fogtak munkához, hiszen maguknak dolgozták. Ebben az időben a sötétben megbúvó tőkések arról beszéltek, hogy nemsokáig megy a gyár. A külföld nem veszi át az árul, mert nem tud olyan minőséget élőállítani, mint régen. Ezek a suttogások azonban csak álmok maradtak. A Szegedi Szalámigyár dolgozói megmutatták, hogy jobb árut termelnek, mint Pick úr idejében. A mul'ban hírhedt idénymunkát felváltotta az állandó munka. Az üzemiben a munkások állandóan dolgoznak. A múltévben a gyár korszerű női öltözőt, fürdőt kapott. Másfélmilliós összeg, gei építették fél a kompresszort, amelynek üzembehelyeziésével lehetővé vált a hűthető füstölő és tárolóhelyiség létrehozása. A múlt év decemberében megtartott országgyűlésen Rákosi elvtárs ég Gerő Ernő elvtárs megszabta az 1953-as tervév feladatait. lrA magyar ivart az 1952. évi terv jó befejezése mellett, az 1953 as évi terv foglalkoztatja. A Jövő esztendőre iparunk termelését 16 százalékkal akarjuk emelni" — raondolta Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében. A Szegedi Szalámigyár dolgozói múltévi tervüket 109.8 százalékra teljesítetlek. A jó műszaki vezetéssel, a munkaverseny állandó helyes megszervezésével biztosították, hogy a dolgozók adósság nélkül menjenek az 1953-as évbe. Rákosi és Gerő elvtársak beszédei azonban megmutatták, hogy a múltévi eredmények megtartása nem elegendő. Tovább kell fokozni a termelést. Ennek figyelembevételével a szakszervezet külön-külön beszélt minden művezetővel, hogy az új tervévben az eddigieknél jobban biztosítsák a nyersanyagot. így beszélte meg Csányi Sándor szakszervezeti aktíva Juhász Imrével, n csontozó üzemrész művezetőjévell, hogyan lehetne mégjobban emelni a termelést. A megbeszélés eredményeképpen azóla mindennap előre bekészítik a csontozó üzemrészbe a másnapi húzadagot. Ezzel elérik, hogy a dolgozók nem fagyoskodnak a hideg, fagyott húsra! és egyúttal a minőséget is javítják. A termelékenység növelése érdekében a Szegedi Szalámigyárban a szakszervezeti bizalmiak « rendszeresen foglalkoznak beosztottaikkal. Elmondják munkatársaiknak, mennyire fontos a munkaidő 480 pereének kihasználása. Több szakszervezeti bizalmi számításokkal mutatja be, mennyire helytelen és milyen kárt okoz, ha valaki elfogadtak és 242 javastaJot már bevezettek. A termelési ér'"közieteken a szakszervezet a dolgozók előtt ismerleti, milyen ; itisi javaslatot fogadtak ei. A szakszervezetnek kel i a munkaverseny gazdájának fenni. Ennek a — Lássuk, mondták. A műit évi tapasztalatokat felhasználva fogo't a szakszervezet az április 4-i, hazánk felszabadulásának ünnepére indított munkaí verseny szervezéséhez. Először is termelési konferenciát hívtak ötéves tervünk feladatainak sike. res teljesítése megköveteli, l»gy a termelés folytonosságát minden eszközzel elősegítsük. Ilyen eszköz a biztosítás is, amely hozzájárul ahhoz, hogy dolgozó parasztságunkat megvédjük a leggyakoribb természeti csapások anyagi következ. ménycitöl. A törvényerejű rendelettel be. vezetett kötelező tűz- ég jégve. rés elleni biztosítás 1953. január l.én életbe lépett, A tűzbiztosítás díját már meg kellett fizetni- A kiegyenlítetlen díjakat a tanácsok, ha csak az érdekeltek időközben ki nem egyenlítik, közadók módjára behajtják. Kártérítésre csak annak lehet igénye, aki a biztosítási díjat befizette. Kár esetén senki sem hivatkoz. hat arra, hogy a biztosítás kötelező és így azt gondolta, hogy kártérítésre akkor ts joga van, ha a biztosítás díját még nem egyenlítette ki. A kártérítés alapja a díjfizetés, saját érdeke mindenkinek, hogy díj_ hátraléka ne legyen. Két példát idézünk: Dudás János 63 éves vácegresi 10 holdas egyénileg gazdálkodó paraszt, biztosítási díját pontosan befizette. Január 8_án este nyugodtan feküdt, le és nem gondolta vnl. na, hogy hajnalra leég a háza teteje, elég pajtája és mezőgazdasági felszerelésének egy része. Az AHaössze, melyen részt ve'tek cz ál laani-. párt. és Szakszervezeti veze- mi Biztosító 18 ezer forinj kártérítőkön kívül, az üzem jóltermelö j tést állapított meg A kártérítési kommunistái, sztahánovisia dol- j összeget egy héttel' a tűzeset után gozói is. Megbeszélték. miiyen , mar kézhez is kapa. Dudás János feladatok állnak a dolgozók elötl és a kommunisták, sztahánovisták szép feladatnak megteld a Szegediig U^ti Szalámigyár szakszervezete A Sztá-! v4uaiásokat a szakszervezet " hátin! munkaverseny során ragyogó ! rom napon keresztül ismertette a eredmények születtek az üzemben. A Szabadságharcos brigád 159.8 százalékos, Dobos József ifjúmunkás 138 százalékos eredményt ért el. Az egyes üzemrészekben különkülön nyilvántartják a dolgozók vállalását és azt, hogy hogyan áll a felajánlás teljesítésével. A dolgozók egymást biztatták a verseny utolsó napjaiban. Amikor munkába jöttek, első útjuk az eredményhirdető táblá'-'-nz vezetett. dolgozókkal, A Szegedi Szalámigyár szak. szerveze'e a múltév Során becsű, leItel végezte el munkáját. Gondoljanak azonban a szakszervezet vezetői Rákosi elvtárs, Gerő elv^ társ beszédeire és végezzék ettem az évben még jobban, még fokomegelőzően biztosítva nem vo|t_ A somogymegyei Jákó közságben • P;y egyénileg gazdálkodó pararzt tűzkárt szenvedett. A tűzbiztosítás! díjat nem fizette be és így kárigénye nem jogos. A jégverés esetére való biztosításért — aszerint, hogy a járást milyen területi csoportba sorolták — szántóterületnél kat. holdanként 11—15 forintig terjedő biztosítási díj fizetendő. A tsz-ek és III. típusú tszcs.k b szántóterület évi bfeto. sítá&i díjaként a területi besorolás szerint növényenként megállapított zottabban munkájukat, hogy még ! biztosított érték két százalékát fi' ,, : , . z.ptik P.z. tái/wit;. gazdagabb eredményekkel fejezzék be a Szegedi Szalámigyár dol. gozói ötéves tervünk negyedik évéf. zetik Ez azt jelenti: a negyedik területi csoportba a biztosított érték kat. holdanként 400 forint, ennek két százalékát, 8 forintot fizetnek a tsz-ek és a III, típusú tszcs.k szántóterületük jégbiztosításáért. A gyümölcsös biztosítási díja holdanként 85 forint, tsz-ek ós III. típusú tszcs-k ebből 20 száza'ék kedvezményt kapnak. Jégverés esetén a kármegállapítás alapja a sok évi termésátlagok alap, ján kiszámított egy kat. holdra cső terméshozam. Az átlagok növényenként különbözőek, s holdanként is változnak- Ennél a beosztásnál az az elv érvényesül, hogy 'jégverés esetén a befektetett munka, vetőmag. vétjekező szerek, stb, értéke térüljön meg. Pl. a negyedik területi csoportba sorolt szántóterületnél kat. holdanként 15 forint évi díj fizetése mellet+ a jégverés által okozott kár megtérítése 400 forintig terjedhet. A szőlőterületnél szintén négy területi csoport van. A negyedik területi csoportban 145 forint évi díj mellett jégverés esetén a kártérítés kat. holdanként 1.700 forintig terjedhet_ A kötelező jégbiztosítás díját , z egyénileg gazdálkodók az egész évre 1953. február 1-én, a tsz-ek és III. típusú tszcs-k március 1-én f . zetjk Késedelem esetén havi három százalék pótlék fizetendő és a di'r.t közadók módjára hajtják be. A jégverés az aratásig, a be, a. karításip a termést veszélyezteti. Szinte percek alatt mehet vésze dőbe egy-egy termelőszövetkezet vagy egyénileg gazdálkodó parajt egész évi munkája A kapitalista országokban a Jégverés a kis. és középparasztok tömegeit szegényíti e". A m! hazánkban elválaszthatatlanul egybekapcsolódik az egcsz nép érdeke az egyes dolgozók érdc. kével. Ezt fejezi ki az is, hogy a tűz. és jégverés okozta károsodások elhárítását a biztosítás olyan új. szocialista formájával oldottuk meg, amelyben egyenlő kötelezettségek mellett mindenki egyenlő védelmet kap. HOGYAN ÉL AZ EGYETEMI IFJÜSÁG nálunk I k oigozó népünk nemcsak a gyárakat, a földeket foglalta el, hanem a középiskolák magosabb műveltséghez vezető padjait is. Horihyék idején 1937-től 1938-ig az úri világ csupán 4 százalék munkás és do'gozö paraszt gyermekét bocsátotta he a magyar középiskolákba. 1E50—51-ben az összes középiskolai tanulóknak 58.7 százaléka volt munkás vngy do'goző paraszt gyermeke. Ilortliyék 1933—1938-ig 22-571.008 pengőt fordítottak a le'söoktatás fej'esztésére. Mi. ugyancsak ötév alatt 780 millió forintot fordítottunk, ami a Horthyék által beruházott összegnek harmincötszöröse. 1932-ben összesen 12 ezer hallgató járt az egyetemre. A végző ha'lfptók közül több. mint ezer mérnök élt munka nélkül. Jelenleg 48 ezer az egyetemi főisko'ai halgatok száma és az üzemek, hivata'ok kitárt karokkal várják a tanu'mányiikat befejező hallgatókat. A Horthy-rendszer poétikája mrgnkadá'yozta, hogy munkás-paraszt, zse'lér gyermek kerüljön az egyelőmre. De ha mégis sikerült cgv szegénysrárma. Jiísú fiata'nak egyetemre jutni, akkor ezer nehézség okadá'yczta ahhair, hogy tanuljon. Elég jtemüteni a magvar munkásusztá'y forratüa'ml költőjének, József At'l'ának sorsát aki 1 it Szereden járt egyetemre. Egyszer, miután már másré! hónap óta tákás né'küt tengődött, az Országos Magyar D'áknycmnrrnyhftő Akeióíó! nngynehezen kölcsön' kapott. Egy hónapra egy pengőt. Ná'unk, ez mór a múlté. Egyetemi ha"gatóink többsége magas ösztöndíjban részesül, hogy tann'mánynb nyugodtan — anyagi gondoktól mentesen — végezhesse. Itt tanú' már nz egyetemen Herbieh t'ona, Ga'II 7sófia Kerényl György és ezer meg ezer o'yan munkás paraszt származású Iia'l«ató. aki a mu't rendszerben n-m is álmodott arról, hogy egye'emrc, főis'io'ára járjon Néhánv ki'ométer vá'aszt el benőnket Tito Juecsz'áviáfetó'. Ez n néhánv k'tométer azoohan óriási távn'sá«ot je'ent (Vt „ nyomor. ní'k'li:'zzs «z osztá'yrésze a fiata'aágnak. Itt népi demokráciánk szerető gondoskodása biztosi'ia m'nden becsületes dolgozó fiatalnak, hogy tehetségének megfelelően végezze tanulmányait. Jngoszláriábait A jugoszláv ifjúság nehéz helyzetbe került — írja a „Nova Bora', a jugoszláv forradalmi emigránsok lapja —, a főiskolás hallgatóknak több. mint a fele elvesztette ösztöndiját. A főiskolás hallgatók sorra járják a szállodákat és a vendéglöket és pincérnek, vagy mosogatónak ajánlkoznak. Azonban nem minden jugoszláv diák nyugszik bele ebbe a helyzetbe. Egymásután nőnek ki a forradalmi diákszervezetek Tito Jugoszláviájában, amelyek a rendszer megdöntésén munkálkodnak. Különösen fontos megemlíteni azt a jelentős esaményt, ami a belgrádi egyetemen zajlott le. A „New-York Times"' tudósítója úgy irt az esetről, hogy hasonlít a ..rendszer elleni felkelés kezdetéhez". A belgrádi egyetemen a társadalmi rendről tartott vita alkalmával két főiskolai hallgató, Dragas Gyuricsics és Szobronije Buhilov többezer hallgató előtt leleplezte Titóék rendszerét. A hallgatók nagy tetszéssel fogadták társaik beszédét. Ez a tcszés meg mutatta, melyik oldalon áll a jugoszláv ifjúság rokonszenve. A vita után a Titó-faslszfák pert akasztottak a két bátor főiskolai hallgató nvakába. főiskolai hallgató társaik szinte egyemberként keltek védelmükre. Nemcsak az egyetemisták, a főiskolások helyzete nehéz Tito Jugoszláviájában, hanem a munkásfiatalok élete is. A Titó-fasisztáknak semmiféle koholmánnyal nem sikerült elbtkolni,, pa'ástelni azt az éhínséget, nyomort és azokat a szörnyű életfeltételeket, amiben a jugonz'áv nép. a jugoszláv fiatalság él. Téldául Belgrádban sok ifjúnak és leánynak nem. csak hogy munkája, de még lakása sincs. Éz jellemző nemcsak B-e'grádra. hanem Tito egész Jugoszlá"' viájára. Szarajevót elárasztották a fiatal koldusok, akik megállítják a járókelőket és könnyes szemmel könyörögnek alamizsnáért. Az ifjúság nehéz helyzete a litóisták politikájának következménye. Amikor Jugoszláviában visszaállítottál: a kapitalizmust, vele jött a kapitalizmus árnya is, a munkanélküliség, az éhínség. Ilyen körülmények között cnak álom a jugoszláv fialatok .előtt a tanulás. Börtönbe szállították az Egyesült Államok Kommunista Pártja tizenhárom perbefogott vezetőjét New-York (TASZSZ) Nem sokkal azután, hogy D mack szövetségi bíró elutasította az Egyesült Államok Kommunista, Pártja t'renhárom perbefogott vezetőjének óvadék ellenében való szabadonbocsá'ását. bőr tönbe szállították a tizenhárom kommunista vezetőt. Az -állampolgári jogok védelmére alakult rendkívüli bizottság — amely megszervezte a Kommunista Párt perbefogott vezetőinek védelmét —, sajtónyilatkozatot adott ki. melyben a többi között ezeket írja: „Az az esküdlszéki ítélet, amelv a Kommunista Párt említett vezetőit „bűnösnek"' találta a Smithtörvény „megsértésében", veszélyezteti IfiO millió amerikai demokratikus jogait és még fokozottabb mértékben aláássa a „Bili of Rights"-t, az amerikai állampolgárok jogait védő törvényt. Ez az ítélet ar. igázságügymmiszlérium '<!fa! vásárolt és fizetett hamis tanúk vallomásain alanszik. Az Egvcriilt Államok Kommunista Pártja tizenhárom vezetőiét csupán azért it."' ték el, mert szóban és írásban k fejtelf politikai nézeteik kenun i nista nézeteknek bizonyultak."' Szobrot állítanak Dimitrovnak Bitöa<?es'en A bolgár munkásosztály nagy tanítójának és vezérének, Georgl Dimi'rovnak Budapesten, a róla elnevezett téren szobrol Tlitanik. A bronz mellszobrot a bolgár löváros, Szófia tanácsa ajándékoz!) a budapesti városi tanácsnak. A szobor talapzata most készü A Dimi'rov-téren a közeljövőben jelölik ki a szobor helyét, felállítására márciusban kerül Sor.;