Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Szegedi Seprőgyár tblgozói határidő elüt' teljesítik exporttervüket Rákosi elvtárs bírálata után megjavult a munka a dorozsmai gépállomáson •AZ- M. D P CS C N.,G RA D WF IX. ÉVF. 18. SZÁM ARA 5(1 FILLÉR (SUTÖRTÖK, 1053. JANUÁR 22. Népünk újakb ragyogó győzelme Az ország gazdái, a hatalom tényleges birtokosai: munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek szeretettel é® feszült érdeklődéssel tanulmányozzák a Központi S'a. tUztikal Hivalal jelenlését az 1952. évi terv teljesítéséről. Jogos büszkeséggel és felelősségérzettel beszélnek azokról a nagyszerű számadatokról, amelyek hűen, pontos mérlegként mutatják két kezük munkájának, szívük és agyuk erőfeszítéseinek eredményei'. Nem igaz, hogy „a rossz hir szárnyon jár. a jó alig kullog." A tervjelentés győzelmes dokumentumának híre hihele'len gyorsasággal eljutott a Szegedi Textilmüvek munkásaihoz épp úgy, mint a cserebökényi tanyák lakosaihoz, vagy a pi'varosi általános iskola neveló:hez és tanulóihoz. — Nem dolgoztunk rosszul — hallatszik mindenünnen a megálla. pí'ás. A gyáripar teljes termelési tervét 100.7 százalékra teljesítette és 23.0 százalékkal 'ermelt többe', mint 1951-ben. A nehézipar terme, lése egy év alatt 33.3, a könnyűiparé 10.5, az élelmiszer iparé 15.1 százalékkal nőtt. Villamosenergiából 19.3, szénből 22.8, esztergagépekből 3.4, tehergépkocsiból 66.3, pamut- és selyemszövetből 4.8 százalékkal termeltünk többet, mint 195Uben. Mezőgazdaságunk szocialista szektára az ország szántóterületének 1951. évi 25 százalékáról 37 százalékra fellő- ; dött. i Pártunk következetes harca. Rákosi elvtár® bölcs és előrelátó Irányttá6U tefe lehetővé, hogy ötéves tervünk harmadik, döntő esztendejét — a mezőgazdaság gyen. ge terméseredménye ellenére is — ragyogó győzelemmel fejeztük be .és Ismét nagy lépést tettünk a szociapzmus leiépítése terén. Nálunk, Csongrád megyében a pártbizottságok ói pártszervezetek, á kommunisták küzdöttek a legelső vonalakban azért, hogy maradékta. lanul teljesíteni 'udjuk a tervet. Különösen az ipari üzemek pártszervezetei mozgósftáttak jól a munkaverseny kiszélesítésére, a termelékenység emelésére, a taka. rékosságra és önköltségcsökkentésre. A falusi pártszervezetek _ az állami gazdaságok és termelőszövetkeretek pártszervezetei is — már kevésbbé voltak következetesek a harc egyes szakaszaiban. Ta. pasztalható volt, hogy a májusi fagyok, a nyári aszály idején bizo. nvo® fokig megtorpantak a nehézségek előtt ahelyett., hogy bábán leleplezték, szétzúzták volna a kulákok és egyéb ellenséges ele- j ratk demagógiája'. Ma már a tanulságokat levonva, mezőgazda-' sági dolgozóink is tisztán látják: a rossz időjárás ellenére Is sokkal nagyobbak lennének eredményeink, ha nagyobb mértékben felhasználták volna a rendelkezésükre álló legfejlettebb szovjet termelési módszereket. Kitűnik a lervjelenlés adataiból, hogy az eimult évben mennyivel lett gazdagabb dolgozó népünk •anyagi és kulturális vonatkozásban egyaránt. A munkások és a', knlmazottak 6záma 203 ezerrel na. gyobb, mint 1951 végén vo't Az iparbnn és az építő iparban foglalkoztatniuk száma egy év alatt 117 ezer [övei emelkedett Ha szám'tásbn vesszük még azt is, hogy n immkabtéralap az egész népgazda, ságban — nem számítva az 1951. december l-l béremelést — 23.5 százalékkal volt több 1952-ben, ez az' ielent'r hazánkban már régen eltűnt mindörökre a munkané'külUcg réme. a „három millió kot- I dus" helyét a bizto3 keresettel biró. anyagi gondokat nem ismerő munkások termelőszövetkezeti lagnk és egyénileg dolgozó parasztok hatalmas serege foglalta el. Ady Endre még a magyar proletárok j kultúréhségíröl énekelt fájdalmas : hangon, ma pedig kevés híján 9000 könyvtár működik az országban 4.3 millió kölct könyvvel. A falvakban az á''ami faluszlnház 510 ezer néző előtt 2200 előadást tartott. A rádió előfizetők száma 1952 végén 887.000 vott, 26 százalék, kai több, mint 1951 végén. Ta. vaiy közei 800 új orvos fejezte be tanulmányait és hazánkban ma tízezer lakosra 12 orvos jut. De mondhatjuk-e, hogy nem vo'tak fogyatékosságok az elmrult évi munkánkban? Nem, ezt nem mondhatjuk! Sok esetben előfordul', hogy nem hajtottuk végre következetesen a párt és n kormány határozatait és ennek következtében szénbányászatunk és kohászatunk — bár 3.5 mUltá tonnával több szenet termettünk, min1 1931-ben — lassabban fejlődött, mint n népgazdaság alapanyagszük6églele. Nem volnánk jó gazdái az országnak, nem tudnánk biztos léptekkel előre menni, ha elhanyagolnánk ezeket a hibákat Nyírtán és becsületesen le kell vonnunk elkövetett hibáinkból a tunulságot, hogy ebben az esztendőben semmiképpen se kövessük el azokat. Nekünk állandóan előre kell néznünk és sohasem v/sszctelé, nekünk szakadatlanul növelnünk kell az egész társadalom ter. melését, hogy még nugyobb mértékben tudjuk kielégíteni dolgozó népünk megnövekedett igényű szükségleteit. A tervjelentés számadatai mindennél jobban bizonyítják népünk alkotó életerejét és elszánt béke. akaratát. A tervteljesítés adn'ai azonban nzt is mutatják, arra Í6 figyelmeztetnek, hogy milyen mér. hetelienül sokat köszönhetünk felszabaditónknak. a Szovjetuniónak. A Szovjetunió — és személyesen Sztálin elvtárs — úgyszólván minden nap, minden órában segít nekünk szocialista társadalmi rendünk leiépítésében. Ezer és ezerféle formában nyilvánul meg ez nz önzetlen baráti segítség Sztálínváros és a budapesti földalatti tervrajzait sz.ovjet mérnökök készítették, akik ma ott dolgoznak az építkezéseken és értékes tanácsaikkal, tapasztalataikkal segttik a vezetőket és munkásoknl. Mezőgazdaságunk is .a Szovjetuniónak köszönheti, • hogy a szovjet kombájnok és lánctalpas traktorok mintájára a mi gyáraink is megkezdhették ezeknek a nagy. teljesítményű gépeknek a sorozat, gyártását. A 6zovjet mezőgazda, ság világviszonylatban egyedülálló termelési módszerelnek és tapasztalatainak kimeríthetetlen 'ár. háza szintén nyitva áll előttünk és felhasználhatjuk őket a nri mc. zőgazdaságunk terméshozamának növelése céljából. Lármázha'nak külső és belső ellenségeink, a détt határainkon leselkedő titóista szörnyetegek, mi tudjuk ,,a kutya ugat, a karaván halad. " A ml hazánk Is a forradalmi munkásmozgalomnak „rc. hambrigádjába" tartozik — ezzel a megtisztelő elnevezéssel tüntetett ki minket a békeharc és az emberi szabadság legelső zászlóvivője, Sztálin elvtárs. Tudjuk, hogy a mi eredményeink _ n kommunizmust építő Szovjetunió világraszóló eredményei mellett — erőt és biztonságot kölcsönöznek a ma még kapitalista elnyomás alatt sínylődő népeknek. De ez a tény is épp arra kötelezi államunk minden becsülete® potgárá', hogy ne hagyja magát elkapatni a sikerektől. hogy ne elégedjék meg a: elért eredményekkel, hanem legjobb tudásával, teljes erejével tovább folytassa a munka harcát hazánk és az egész békelábor erősítéséért. Szocializmust építő hazánk minden hű fiának tudnia, éreznie kell: az n 13 milliónyi teljes és részleges amrerl. kai munkanélküli, aki a raonopnVsta agresszorok eszeveszett fegv. verkezése és a maximális proftt őrüli hajhászása következtében nem ludja, hogy mit eszik holnap, az a jugoszláv dolgozó parastá akinek a tttói-ta vérebek isméi n nyakára ültették a ku'.ákoknt, a mi eredményeinknek is épp tí-gy örül, mini a Szovjetunió és a több' népi demokráciák eredményeinek, mert ebben látja a háborús gyújtogaták megfékezésének egyik nagyon fontos eszközét. Dolgozzunk tehát ebben az évben is úgy, olyan lelkesedéssel, hogy ötéves 'ervünk negyedik esztendejét mégnagyobb győzelemmel fejezhessük be. SZEGED ÉLEIÉBŐL Üzemeink korszerűsítése „ötéves tervünk harmadik ívében sok új üzem kezdte meg működését. Számos gyárat üzemrészleget bővítettek, illetve kor. szerűsítettek." (A központi Statisztikai Hivalal jelentéséből). A Tolbuchin-sugárúton lévő Vasöntöde dolgozói hosszú időn Iceresz. till szűk, egészségtelen, sötét öntő. műhelyben dolgozlak és a helyszűke miatt gyakori volt a balesetek száma. ötéves tervünk harmadik évé. ben azonban hatalmas, tágas, vilá-1 gos, korszerű öntőcsarnokol építettek fel, amelyben november 7-én már megtörtént az első csapolás. A NÍVÓ Játéküzemben többszázezer. forintos beruházással három új ha-1 *nlmas mühtlyréezben végzik munkájukat a dolgozók november 7 óta. Azelőtt a kapitalista Rosmanoktól ránlcmaradt alacsony, szűk helyiségekben végezték munkájukat. Ma már egészséges, neonfényes üzemben harcolnak azért, hogy gyermc. keink kezébe a mennyiség fokozása mellett minél jobbminöségü jáléuot adhassanak. Az 1952-es évben jelentősen bő titették a Szegedi Sertéshizlaldát, amely az építkezések befejeztével az ország harmadik legnagyobb hizlaldája lett, A bővítéssel egy időben számos dolgozónak nyújtott biztos megélhetést. A Sertéshizlaló bővítése is a dolgozó nép javát szolgálja, mert az ott hizlalt sertésekkel több húst és zsírt biztosítanak. Tovább bővült as egészségügyi hálósat ,.Az 1952-es óvhen az egészségügyi hálózat 1100 új kórházi ággyal, több új rendelőintézettel, cgászségllgyl Intézettel, új kórházi osztályokkal és több mint^ 40 várost, körzeti orvosi rendelővel bővült." Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk egyre nagyobb gon. lot fordít a dolgozók egészségvé. delmének és szociális körülményeinek további javítására Szegeden Is sokszázezer forintos költséggel jelentős beruházásokat fordítottak egészségügyi intézményekre. A Vásárhelyi sugárút 68 és a Petőfi Sándor-sugárút 65 szám alatt körzeti orvosi rendelőt állítottunk fel, egyenként 100.000 forintos költség, gel., Az Állami Gyermekvédelmi Intézet C, pavillon'ának átalakítására 25 ezer forintot fordítottunk. A Radrvai.utcai Állami Csecsemőotthon átalakítására 22,500 forintol adott népgazdaságunk. A Testnevelési és Sportegészstégügyi Intézetet 54 ezer forintos költséggel hozta tétre. Ugyancsak az 1952-es évben a gyermekek egészségvédelme ériekében gyermek-polikllnikái létesítettünk a Csanádi-úton. Mindezek mellett idténybölcsődtéket, napközi otthonokat. csecsemőotthf nohát, kollégiumokat, diákotthonokat létesítettünk Szegeden, am dyek ugyancsak sokszázezer forintj. bi kerültek államunknak. Az e'.mult évben a szociális otthon átalakítására 100 ezer, a Marx-téri diákotthon átalakítására 191 ezer a Tolbuchin-sugárúti Ápolónők ;pző Intézet átalakítására 85 ezer forintot fordítottunk Ezek a létesí'mény^k minid azí bizonyítják, hogy évről-évre egyre jobban érvényesül a gyakorlatban Alkotmányunk í< fitos tétele: „Legfőbb érték az ember." Több könyv, több tologató a Somogyi Könyvtárban „1952. év p.ugusz.tusában az országban 8500 nyilvános tömeg, sönyvtár működött 43 millió kötettel, az év folyamán több mint 400 új népkönyvtár lélesiitt, A népkönyvtárak könyvállománya az előző évinek másfélszeresére emelkedett." (A központi Statisztikai Hivatal ielentésóböl). Az elmúlt évben Szegeden a Somogyi könyvtár négy ú) fiókkönyvtárat létesített a dolgozók kul'uráli® igényeinek kielégi'ése érdekében. Ebben az évben 66 ezer forintát új könyvek, tízezer forintol folyóiratok beszerzésére fordított. így a meglévő könyvállomány több, mint 6500 kö'eítol bővült cs n könyvtárlátogatók szá. ma pedig 'öbb, mint négyszeresére emelkedett az 1951. évihez viszonyítva. 1952-ben 39 ezerrel többen látogatták a szegedi Nemzeti Színház előadásait, mint 1951-ben ,.1952-ben a színházaknak 47 millió, az operaelőadásoknak 1.1 millió látogatója volt, 27 százalékkal, II etve 55 százalékkal több mim 1951-ben." (A központi Statisztikai Hivatal jelentéséből), A szegedi Nemzeti Színházban évről-évre nő a látogatók száma. A dolgozók és a környék dolgozó parasztjai egyre jobb'in megszeretik azokcl a színdarabokat, amelyekben megismerik a szocialista embertípust, példaképüket, a szovjet embert, 1952-ben 39 ez»crcl látogatták többen n színházat, mint 1951-ben. GONDOSKODÁS AZ IFJÜSÁG TANULÁSÁRÓL 1953-ben számcs új iskola, kutatóintézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsőde épült, a dolgozóknak átadott új lakások összte. rii'ctc meghaladja a <100 ezer négyzetmétert, nem számítva a magán, é-ítkczlsckct." (A Küzpontt Statisztikai Hivatal jelentéséből). Az 195?—53.as atevnyitó ünnepség után adták ál a szegedi cjy cmnek n 6 millió 100 cz-r f~rintos költséggel épült B kc-épütátct. Ebben az épületben több mint 800 Ipari munkás é3 dolgozó paraszt gyermeke tanul, hogy a fizika cs kémia tudományát elsajátítsa. Fejlődő népgazdaságunk egyre több és több kiművelt emberfőt és egyre több kiváló szakembert igényel a szocializmus mielőbbi megva. lósítása érdekében Pártunk és nvpi demokratikus kormányzatunk országszerte évente sokmillió forbM fordít új egyetemek, főiskolák és technikumok építésére. Így épül' fel u Szegedi Egyetem Béke-épülete is, amelyben a hallgatók a tanulási időben a Kossuth-díjas tanárok lelkiismeretes oktatása mellett sajátítják cl a tervszerű természettudomány!. Az intézetben 13 dolgozószoba, gazdagon felszerelt laboratórium és egy hatalmas, 200 személyt befogadó tanlercm van, amely az egyetemi hallgatók képzésének további javítását és a tudományos kutatások elmélyülését xvjjit . Az új intézetben három kutatócsoport dolgozik tudományos proNémák megoldásán. A kutató renpcr'ok nagy segítséget nyújtanak « fémipari, n lextilüzemi dolgozóknak Az intézet a lanév megkezdése óta ;s jelentésen gyarapodott. Sokezer forintot áldozott « dolgozó nép állama arra- hogy az iniézet hallgatói számára megfelelő mennyiségű fizikai és kémiai felszerelés és szakkönyv nyújtson segítsége'. A Békc-épülcíbcn elhelyezett 3yukurla'i Fizikai Intézet ezévi munkája még jobban emeli inajd az egyetemi oktatás színvonalát és a tudományos kutatás ered mén ve t. Az intézc'ben ma már olyan munka folyik, amely uz épület nevéhez méltóan va'óban a búké' szolgálja.