Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

2 VASÁRNAP, 1953 JANUÁR 18. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tiltakozása a Roseaberg-házaspár togvatartása ellen A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége a következő táviratot Intézte az Egyesült Állomok elnö kéhez: „A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége a magyar tadósok ne. vében felháborodottan tiltakozik az Amerikai Egyesült Államon legfel­ső bíróságának merénylete ellen amelyet oz emberi szabadságjogok és a békemozgalom ellen készül el­követni. A magyar tudósokat Julius Eoscnbcrg és Ethel Rosenberg ha­láiraítciése. amelyet az Amerikai Egyesüli Államok legfelsőbb bíró­sága hamis vádak alapján bizonyí­tékok nélkül hozott, a középkori bo­szorkányperekre eiml ékezteti. A ma. gyar tudósok • bíróság által él foga­dott állítólag tudományos bizonyí­tékokat tudományos szempon bó] teljesen alaptalannak tartják. A ma­gyar tudományos közvélemény elölt nyilvánvaló, hogy a Rosenberg-per célja a békéért harcoló amerikai milliók megfélemlítése. Az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága, mely t.em egy­szer nagy hangon „védelmezi" az amerikai szabadságjogokat, nyillan a fasizmus sötét erőinek szolgálatá. ban állva, maga tör a legelemibb emberi jogok megsemmisítésére. Feleméljük szavunkat a Rosen­berg-házaspár életének megmenté­séért és követeljük azonnali szabad­lábrahelyezésüket". Nuaehhe minisstorelnohhelypttes nyilatkozata. Dertinger letartóztatásáról Berlin (MTI). Jelentettük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági szervei január 15-én letar óztat'ák Georg Dertin­ger külügyminisztert, aki imperia­lista kémszolgálatok megbízásából ellenséges tevékenységet fotyta'ott a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Georg Dertinger a Keresztény Demokrata Unió egyik képviselője volt a Német Demokratikus Köz­társaság kormányában. Ottó Nuschke miniszterelnökhe­lyettea, a Keresztény Demokrata Unió e'nöke Dertinger letartóztatá­sával kapcsolatban sajtónyilatkoza­tot lelt közzé, mely ezeket mondja: „Természetes, hogy a Keresz ény Demokrata Unió levonja a kellő kö­vetkezteléseket Dertinger eléggé meg nem bélyegezhető aljas maga­mrlásáról. Pártunkban nincs helyük árulóknak és ké kulacsos kalando­roknak. Az is természetes, hogy Dertingert meg kell fosztani min­den tisztségétől és ki kell zárni a Keresztény Demokrata Unióból. Pártank poli lkai választmánya kedden tartandó ülésén foglalkozik a Dertinger üggyel". A Keresztény Demokrata Unió vezetőségének kibővíteti titkársága Weimarban megtartót ülésén Georg Dertinger leleplezésével és őrizetbe­vételével kapcsol a ban egyhangúlag elfogadott határozatot hozott/mely éles szavakkal bélyegzi meg Der­linger árulását. Az aspiránsképzés kormányzatunk, e»ész népgazdaságunk tontos feladata Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnöke a költségvetés parlamenti tárgyalása alkalmával foglakozott a tudomány és gyakorlat sz ros kapcsolatával, ezen belül kiemelte a műszaki tudományok fejlesztésé, nek fontosságát Kormánv/aUmk már eddig is iiainlmas erőfeszítése­ket tett a tudományos kutatómunka széleskörű megszervezi ére és biz tosítására. amely lehetővé lette a tervsz-rű tudományos kutatómun­kát. Ez a körülmény döntő mérték ben segíti iparunk és mezőgazdasá. gunk fejleszését. A tudománynak azonban sokkal fokozottabb mértékben ke l re ipar segítségére sietni, hogy ötéves tervünk hntnlmas célki­tűzéseit megvalósíthassa. A műszaki tudományos kutató­munka kiszélesít érének érdekeben szükséges, minél nagyobb s/ámú alapos szakmai tudással rendelkező tudományos káder nevelése. Ez a munka a Tudományos Akadém.a egyik elsőrendű fe'adatn. Az i?p>­rénsképzésnek szovjet példa nv mán való bevezetése, egyik legha'h"tó­snbb eszköz ezen feladat megoldá­sához. Kél éve mult, hogy kormányza­tunk törvényerejű rendelet' ! hozott az nspiránsképzés bevezetésire és azóta tudományos minősítő* bizott. súg most hirdetelt negyedszer az aspiranturára pálya/atot Ez a képzést mód hazánkban is bevált, s minden remény meg. van arra. hogy be átható időn beül tudományos kádereink száma jelentős mértékben emel. kedik Az asp'r'n* képzés fej­tesz ését m"gnehczíti az a kö­rü'm Íny, hogv üzemeink nem szive "n vagy egyáltalában nem ergedlk el lehets'ges fia. tal mérnökeiket aspiránsnak, ar.a hivatkozva, hogy az 'par nem tudja né'k"löznl munká­jukat. Jól tudjuk, milyen nngy szüksége van az iparnak a műszaki értelmi­ség munkájára. Üzemeink vezetői­nek azonban gondolniok kell a jö­vőre is és ha az aspiránsképzésb n a legkiválóbb, nchány éves üzemi gyakorlattal rendelkező mérnökök vesznek részt, a képzési -dő pa. runknak, népgazdaságunk bősé­gesen megtérül az eredményekben­Fiatal műszaki értelmiségünk előtt soha nem látott lehetős-jgek nyíllak meg hazánkban a tudomá nyos továbbképzés terén. Haszna ­ják ki ezeket a lehetőségeket és jelentkezzenek aspiránsképzésre. Minisztériumaink, üzemeink vezetői karolják fel az aspiránsképzést, hogy ezzel ts segítsék hazánk kul turális fejlődését és a szocializmus építését. Békenagjgyűlés Londonban London (TASZSZ) Január 15-én az Angol Békebizotság nagygyű­lést rendezett Londonban. A nagy gyűlésen felszólaltak a népek bé­kekongresszusán résztvett angol küldöttek. Bernal professzor, a Béke Világ, tanács alelnöke hangsúlyozta, hqoy a bécsi kongresszuson 'árgyait leg­fontosabb kérdések egyike a nem­zeti függetlenségért vívott harc volt. P. Evans, az angol küldöl'ség egyik vezetője felolvasta a küldö't­ség nyilatkozatát: „Feltételezzük — hangzik a többi között a nyilatko­ze.'ban —, hogv kijelenthetjük: fon­tos szerepet töltettünk be a népek békekongresszusán azzal, hogy ki­fejeztük az angol álláspontét és te­vékenyen részt véltünk a kongresz­szus munkájában Ha a világ népei­nek képviselői összegyűlhetnek hogy tárgyaljanak és megegyezze­nek. akkor egyáltalán nincs ok ar­ra, hogy kormáryunk ne tegye ugyanezt. A békéért vívót1 harcban megnyi l vánuló világszrtlídaritás. amelynek tanúi vol'unk és az a tu­dat, hogy a népek keleten és nyu­gaton készek megegyezni egymás­sal, reményt keltettek bennünk az emberiség jövőjét illetően". A nyiia'kozat betetéző része fel­szólítja a szervezeteket és a ma­gánszemélyeket. hogy követeljék a koreai tűzszünetet és az ot nagyha­talom tanácskozásának összehívá­sát. A Monica Felton „A népek kö­zötti béke megszilárdításáért" e'ne­vezésű Nemzetközi Sztálin-díj ki­ünte'ettje álta] előterjesztett hatá­rozati javaslat felszólítja London minden szervezetét és minden pol­gárát, hogy határozottan követe* jo a parlamenti tagoktól: ragaszkod­janak a haladéktalan koreai tűzszü­nethez, valamint az öt nagyhatalom tanácskozásának összehívásához A tenorista oivoscsoport le ep eiése Az amerikai és uz uugul Impci'ia­ásták ujaüu u.jus gaz-et-etre ílerii.t teny: a Szovje.u.i ú á..auiii.iti»"s-8­szervei le.ep.ez ek c^y terrorista or vosesoporlot. umeiyiuk az v<m a cé.ja, uogy kárt okozó kvz> .esse. meggyi.ko.ja a Szovjetunió vezető kuze.eti szomé.y sége.t. Lz. k a nia gukat orvosoak nevező szörnye ege® ineggyi.koiták a szovjet nép es az egész ba.ai.ó euibcriscg két kin.a­gas.ó, nemes a.akját, Zsdattov es Scserbakov e.itársakat. A bűnösük különösen a vezető szovjet ka ona. Szenté yiségek élete, egészsége ei.en törtek, hogy ezzel meggyengf.séb az ország védelmét. A vailj.'atias gyilkosok fe bujtó Washingtonban vannak. A gyilkos orvosok kü.földi kémszo.'gá a' te'., bérelt ügynöke) voltak. A tenorista csoport résztvevőinek többsége kap csotatban volt a ,-Jo'nt" nemzetköz, zsidó burzsoá-nacionatlsta szerve­zettel, amelyet az amerikai kém­szolgátat lé'-csítct.. A terrorista cso port ntás tagjai régi ügynök*i az angol kéniszo gá ainak. Különlegesen gonosz és v'sszata. szító, hogy orvosok — akiknek a fc.'adu a az élet védelme vo'ua —, tudományukat az étet elpusztítása ra, a Szovjetunió vezető szetnélyisé gélnek meggyi'ko'ására használják fel. .,A gyi'kos orvosok... — mond­ja a TASZSZ közleménye — sár ba tiporták n 'udomány szent zász táját és liemocsUo t ík a tudománv ntüve'őinek beesü'etét". A tétenért etienség nntlsznnit*z musról kiabá', azzal luipcso'ntban. hogy a Szovjetun'óban és a népi demokratikus országokban leleplez­ték a ,,Joint"-ot. mint az amcr'kai imperializmus kémszerveze ét. De ez az ostaba hazugság az e'tensíüre iit vissza. Az nmreikai impcr'a'ü­ták ezzel a kiabálással nem tudjék cttcrc'nl a figye'mct a gva'úza'cs faji e'nyomás és ant'szemlta uszí­tás Amerikában nra'kodó pO'i;'ká.ji tói, atne'ynek felháborító megnvil­vánu'ása a Rosenberg prerel kan­eSo'atos antiszemita haisza. S nem fogja elterelni ez a kiabálás a li­4* Indiai Kommunista Párt Közoonn Bi zou»á".nn ik kibővíteti telten ülése Peking (TASZSZ) Az „Új-Kína" hírügynökség jelenti, hogy az ta­diai Kommunista Párt központ bi­zottsága december 31-től január 10-ig kibővített teljes ülést tartott Kalkuttában. A hivatalos közlemény szerint a gyc.inet arról sem. hogy a különbö­ző imperia.lsta kémsztrvezetek le­leplezése, bármilyen név a.a; mű­kuüjcnck is azok, szerves része a békéért vívott harcnak, teliál kivé­tel nékül — nemzeti, vaüási, vagy zaji hoválartozásra va'.ó lekintct né kill — ntind.n becsületes crobcr­i ek létérdeke. Az egész békeszerető emberiség — soraiban a magyar néppel — niéty felháborodással, izzó gyűlölet­tel bélyegzi meg uz amerikai és an­gol Imperia'isták szörnyű let e't A világ népei tudják, hogy a merénylet a Szovjetunió vezetőinek é'cte c'.leu — merénytet az egész emberiség e'.len, a béke ellen. A világura'om m<g. szállottjai bűnös terveik fő akadá­'yát a Szovjetunióban láíják. ezért akarnak ötödik hadosz'opot" szer­vizni a Szovjetuniótvan, ezért akar­tak a béke bás yájáf meggyöngí­teni, A terrorista orvoscsoport tigyéből komoly tanu'ságokat kell levonnia a népi demokratikus országoknak, köztük hazánknak is. Mi a teendő? „Ezeken az ellen­ségeken kfviil — írja a Pravda"* a gyi'kosokról és felbujtóikról szól. va — van ná'unk még egy ellenség: embereink szájtalisúga. Nem kétel­kedhetünk abban, hogy amíg ez a szájtátiság él közöttünk, továbbra !s lesz kártevés Következésképpen; rhhoz, hogy felszámoltassuk a kár­tevés', véget kell vetnünk a sora ok­ban meg'évő szájtátiságnak". A ,,Pravdádnak ez a megállapítása sokszorosan érvényes miránk. A mi országunkban az egész nép és a párt még sokkal kevésbbé tapaszta't. sok­kal kevésbhé van fc'vértezve nz cl­'enséggcl szemben, mint a Szovjet­unióban 8 ezért még sokka'ta veszé­lyesebb ná'unk nz éberség h'ánya, a száltátiság. Az a'jas gyilkosok cso. nortjának le'ep'ezése szffso so-aink. ban a forrada'ml éberséget s te­remtse meg új győze'm»k fe'"éle. leit a munka és a harc frontján. (Részletek a Szabad Nép Január 15-i vezércikkéből.) tekezletet tartottak a termeiőszevet kezetek öntözéses termelésének leg­fontosabb kérdéseiről. Az érk'kez. teljes ülés a következő kérdéseket leten részivett sok öntözésesen gaz. tárgyalta meg: a politikai helyzet iálkodó termelőszövetkezet elnöke, az utóbbi hónapokban. A Szovjet- brigádvezetője, több járási, köz. örszáaos értekezlet a termelőszövetkezetek öntözéses termelésének fejlesztéséről A földművelésügyi minisztérum tekezleten Erdei Ferenc földmüve­ban szombaton délután országot* ér. Jlssügyi miniszter tartott beszamo­unió Kommunista Pártja XIX- kon­gresszusának jelentősége ségi, megyei tanács dolgozója és Iszámos öntözési szakember. Az ér. lót. Rákosi elvtárs parlament, be­széde alapján rámutatott a hely: le­hetőségek kihasználásának fontos­ságára és a Szovjetunióban bevált fejlett öntözési módszerek hazai al„ kalmazásának lehetőségeire A be. számolót számos hozzászólás, ja­vaslat követte. Egy'ptomban feloszlatták a politikai por okat (MTI) Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Nagib tábornok, egyiptomi miniszterelnök pénteki rádiób' 'dében rendkívüli intézke­dések: jelenlelt be. A „1 uier" a kairói rádióra hivat kozva közli, hogy letér óztatták az egytéiomi hadsereg 25 'isztjél. Na­gib kormánya elrendelte az összes poiit'kni pártok feln-találását és va­gyonuk elkobzását. A minisz erel­nök rádióbeszédében bejelentette, hogy háromévi ,,á meneti kezdődik, amely alatt a rendkívüli jogkörrel ruházza fel ön. magát, hogv „megmentse az új al­kotmányos rendszert", IQTO-ro fordult a naptár lap. ja. Már az ö ödik év­szám, ami a világháborút jelzi. Az emberek többsége szörnyű megpró­báltatásban élt, napról-napra súlyo sodtale az élelmezési nehézségek, a fűtetlen szobákban belülről is jég­virág fehérlett az ablakon. Az újságok első oldalán a breszt­litovszki béketárgyalásnkrél szóló távira ok szerepeltek. Pár hónapja, | hogy Oroszországban kitöri és győ­zelmet aratott a forradalom. A nép ragadta magához a hatalmat és az első dekrétumban, amit kiadtak: a békét köveiellék. A nép őszln'e békevágya Breszt­Litovszkban a porosz Szoldatcszka falába üt'.iözött. Von Hoffmann tá­bornok, a német békedelegáció veze tője — amikor az orosz és az uk­rán békeküldöttek a népek önren­delkezési jogát köve'elték a néme­tek ál al megszállott területen — dölyfösen elutasító választ adott, A bresztJitovszki tárgyalásokkal egyidöben megmozdult az osztrák­magyar monarchia proletariátusa. 1918 január 18-án, pénteken a ma gyar munkásság hatalmas méretű sztrájlcmozgalommal tüntetet' az orosz forradalmi proletáriátus harca mellett, a népek önrendelkezése alapján kötendő békéért. L őzet iso ezer munkás vett rész' a megmozdulásban. Elsőnek a Fegyver és Gépgyár munkásai let­ték le a szerszámotot, aztán jött a hír. hogy a kispesti Lipták-gyárban, a Ganznál, a Schlicknél is kimond­ták a sztrájkot. Új és új gyárak, üzemek csa lakoztak a nagy béke­sztrájkhoz. A vasúti műhelyekben is beszüntették a munkát, csak a forgalmiak maradtak a helyükön. A sz'rájkmozgalom óráról-óráin szélesedett. A közúti• városi villa mosok, a földalatti é- a helyi érdé­dőszak" ' kű kocsijai a kora délvlőt i órákban kormány ! visszafu ittak Remizbe. Elnémult a telefon. Legördültek az üzletek re­dőnyei. Az újságok szombat reggel még megjelentek a sztrájkról azon­Beket! Jogot! Kenyeret! Az 1918 január 18-i na^y munkásiüutetés 35. évfordulójára ban. amelyről az egész főváros tu-1 dolt, egyetlen szót sem közölhettek. Hasábok fehérlet ek üresen az új­ság mezőkön Szombat reige' a után a lapnyomdászok is csatlakoztak a sztrájkhoz, s ettől kezdve az újsá­gok sem jelentek meg, A pesti utcák megélénkültek. Munkást imegek hullámzót ak s há­rom szóban harsogták megmozdulá­suk célját: — Békét! Jogo l Kenyeret! A rendőrörszemeket megerősítet­ték és egyre gyakrabban tűntek fel a cirkáló csendőr és katonai os: a. gok. A sztrájk első napján a mun­kásszervesetek különböző helyisé­geiben izzó hangulatú gyűlések zaj­lottak le. Ezek veze ték be a vasár napi, január 20-i nagygyűlést> amelyre az Iparcsarnok előtti téren több, mint százezer munkás gyűl össze. E gyűlésen feltárultak a sérel­mek, s a vádak: béke helyett az or­szág vese'ői még mindig a háború folytatására spekulálnak. Tisza azon mesterkedik, hogy visszatérjen a hatalomba, a munkások bére cl. len izgat, a váíasz'ójogí reformot elodázza és megcsorbítására készül, s a koncentráció gondolatának han­goztatásával az ellenforradalmi re­akció szolgálatában akarja egyesi­teni a képviselőház valamennyi párt. ját. A városligeti nagygyűlésen így * fogalmazták meg a munkás­ság követeléseit: Kössön a monarchia külügyi l:ép­isele'e a legsürgősebben — minden idegen katonai baavatlcnzds mellő­zésével — anneriomentes, a nép ön rendelkezési jogán felépülő békít. A ' cpviselöl'ázban régóta húzódó vá­lasztójogi törvénylervcze ct sürgő­sen hízzák tető alá, s ha a képvi­selőház összetétele akadályozná a ervezel törvényerőre emelését, a képviselőházat oszlassák fel és ren­deljenek el új válásztásolcat. Végül pedig: köve eli a munkásság, hogy a legerélyesebb eszközökkel gondos, kodjék a kormány a munkások élet. szükségleli cikkeinek igazságos és olcsó kiosztásáról. A követeléseket memorandumba foglalva, a Szociáldemokrata Párt triumvirá usa (Garami, Garbai» f Kunfij vezetésevei küldöttség vitte el Wekerle miniszterelnökhöz, aki 'ma modorában, jezsuita köntör­falazással minden kegy csen meg­ígért, a békét, a jogot, a kentje, re.' ... És a szociáldemokrata veze­tők mindent engedelmesen tudomá­sul vetlek, amikor a küldöttség. egyik tagja, Schuster vasmunkás odavágta Wckerlének, hogy az Ígé­retekből már elég volt, Garbai, a küldöttség vezetője, korholó szavak kai fordult az egyszerű vasmunkás. „A legnagyobb eredményt értük el" — veregették meg salát vál­lukat a Szociáldemokrata Párt vem zetői, s ugyancsak elcsodálkoztak, amikor még héttő után is ezer­számra akadtak munkások, akik nem hittek a maszlagos szavak• nak és nem álltak munkába. M ost következett a sértődött­ségi komédia... a szociáldemo­I kralák lapja keseregve k.özö'.tet „A munkások egy része nem haj­totta végre a piitbizatmi teslii'et határozat t s ezzel olyan helyzetet teremtett, amelyért a pártvezefe• ség nem vc"alhatja a felelősséget. Ennek következtében elhatárolta a pártve?elöség, hogy megbíz dúsról lemond." Persze a lemondásból semmi sem lelt. „a pártb'ralmi testület nem fogadta el a párlvezcfőség le­mond'sá1" Bizalmat szavazóft a megalkuvóknak, a kormány csat. nui iij/uuil ey/szvtu iu*rwinkiur- , , . ,, hoz és a kormányéinak iránt na- 'ósarnak, akik a maavar pro" la­gyobb tiszteletre" in ette. r,'tl's m8- ianuári naav ^mozn A minis-terelnök kegyesen kezet­fogott a küldöttség vezetőivel — A munkásság képviselőivel" akik sietve lefújták a sztrájkol és elrendelték, hogy hétfőn, január 21-én minden üzemben vegyék fel a munkát. Lá'ogatásukat a miniszter­elnöknél úgy állították be, mint naiv sikert. Először még csak azt mondták, hogy minden eddiginél „kielégí­tőbb és biztatóbb" ígéreteket kop­tak követeléseik teljesítésére, amikor azonban a munkásság nagy tömege nem hiti ezekben a sza­vakban és megérezte a lélrevezc• fést, a hamis beéiii'éif. — egyene­sen diadalharsonát tujiak: „A ma­gyar munkásosztály bátor fellé­pése nagy diadalt aratott" — álla­pította meg a Népszava, majd egy nappa' később vezércikkében .ko­losszális jelentőségűnek" nevezte a sikert, amelynél nagyobbal „a magyar proletáriátus egyetlen tö­megmozgalma sem végződött méa." ' riitus 1018. januári nagy megmo?• dulásét i me^ékvénányra terelték, leszerelték, elárulták .... 35 év mull él a rragy munkásfüntctés óta, amelven a magvar munkásság hata'mus erő­vel mutálta meg eqv 'tt "rzósél az orosz forradalmi protet'téíJ'us har­cával, s httet t'tf a n tétét önren­delkezése. a béke mellett. „Békét! JogotI Kenveret!" — Harsogta 35 évvel ezelötf a pesti ufea. A hármas forra^a'mi ;e« szóból kettő már a mutté. A nép államéban eqycn'ogú a maga gaz­dája letl mindég dolgozó, 'óléi­ben és bo'doran él. A békéért, a béke fennmaradása'rt. mi"vádé­óért azonban ma is harco'ní kell. (s a magyar dolnoró harcol úíbh munkájával, békés étele megvé­désére kész elszánfsáaá-'dl rlt küzd n népek naav csa'ádjában, a Szovjetunió vezette n"olcszázmP.ll­ós hata'mas, legyőzhetetlen béke­táborban. PÁNCZÉL LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents