Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLEI ÁRJAI EGYESt) LJE1EK! Ausztriában teljes erővel fojyík mar a választási harc Eredményes munka folyik a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben A Cipészk'sipári KTSZ nagyobb gondot fordítson a gyors cipd,javításra AZ ..MDP C S 0 N G R A D M E.G YE I ' PA RTB I Z OTTS ATTA N AK LAPJA IX. ÉVF. LT. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA. 1933 JANUÁR 14. A kollektív szerződések megkötésének sikeréért ' A Szovjetunió példája nyomán megyénk nagyobb üzemei, vállala­tai, trösztjei ebben az évben is üzemi kollektív szerződéseket kői­nek. Az elmúlt év folyamán vala­mennyi üzemben megválasztottak a szervezett dolgozók az üzemi bi­zottságot. Az e'ölegezelt bizalom í-egíü, egyben kötelezi az üb. el­nököt arra. hogy az áHam és a dolgozók érdekeit szem előtt tart­va a munkásokkal karöltve kösse meg a kollektív szerződést az igaz­gatóval. Az igazgató az államhata­lom üzemi képviselője, a minisz­térium megbízásából az üzemi ter­vek határidő előtti teljesítéséi se­gíti elő és ezért szerződést köt az üzemi bizo"sággal. Az üzemi kollektív szerződésben foglalt kétoldalú kötelezettségek írásba foglalása után a munka­menet rendszeres figyelemmel kí­sérése és állandó ellenőrzése je­lentős mértékben segíti terveink túlteljesítését. Az etaomlt év tapasz, tatatai azt mutatják, hogy a ko1­lektív szerződést kötött üzemek dolgozói éppen azért, mert jó! fel­készültek a szerződés megkötésé­re, évi tervüket teljesítették. Az üzemi kollektív szerződések egyik jelentősége, hogy elősegítik a dolgozókkal való kapcsolat el­mélyítését, annak megerősítését. Az igazgatóknak valamint a szak­szervezeti vezetőknek fel kell használniok a kollektív szerződés előkészítő munkálatainál a mun­kások bírálatát és minden javas­latát. Az előkészítő munkánál nagy szükség van pártszervezete, ink ellenőrzésére is. Pártszerve­zeteink legyenek irányílói a poli­tikai nevelőmunkának és ellenőr­zésükkel segítsék az üzemi bízott, ság és a vállalatvezető munkáját. ' A kollektív szerződésekben meg. testesülő törosgkapcsolatok je­lentőségét sok üzemben még nem látják eléggé igazgatóink. sem üb. elnökeink. Ez főleg abban nyi'. vánul meg, hogy a negyedéven­kénti beszámolóértekezletre nem készítik fel eléggé a dolgozókat és így a munkások sok esetben nem tudják nyilvánosan megbírálni a vá'.la'at vezetőségét és az üzemi b'zottságot az el nem végzett fel­adatokért. A most kötendő kollektív szer­ződések munkájánál is, mint többi feladatainknál is tervszerűségre van szükség. Leghelyesebb mód­szer a kollektív szerződés készí­tésére ütemiervet előírni. Az ütemtervet kibővített vezetőségi értekezleten vi lássák meg az üb ­tagok és mindenképpen ragaszkod­janak a határidő pontos betartásá­hoz. A kibővített értekezleteken a szakszervezeti központok, va'a­m;nt a szakmai minisztérium irányelveit is ismertetni kell. A megbeszélt javaslatokat pedig a szakszervezeti bizalmiak vigyék le a dolgozók közé. A kollektív szerződések sikere nagyrészt a', 'ól függ, hogy a szakszervezeti biza'miak hogyan ismertetik a ko'­leklív szerződések fontosságát az ib.-től kapoft szempontok sze­rint a dolgozók között. Attól is függ a siker, hogy a bizalmiak (soportér'ekezleten hogyan ismer­tetik az irányelveket- Csak úgy lehet jó kollektív szerződést köt­ni, ha a dolgozók alulról jövö kez­deményezéseit, ötleteit és javasln. fait a bizalmi összegyűjti és az üzemi bizottságon keresztül az elő­készítő bizodság feldolgozza a kollektív szerződés szövegébe. Nagy jelentőségűek a most kö­tendő kollektív szerződések azért is, mert széleskörű társadalmi bi­zottságokra van szükség. A terme­lési bizottság, a társadalombiztosí­tási tanács és különböző bizottsá­gok: a kultúrbizottság. munkavé­idelnil bizottság és a sporiaktivák i közös jó munkája segíti elő a ko1­lektív szerződés-kötések sikerét. Használják fel szakszervezeti bi­zottságaink a Szovjetunió agitációs példája nyomán a rétegagitació módszerét is. A rétegagitació lényege; a kü­lönböző társadalmi bizottságok hallgassák meg dolgozóink külön­böző rétegét, például a termelés' bizottság hallgasson meg hat-nyolc sztahánovistát, ugyanakkor 5—6 szózszázalékon aluli dolgozót. A nőbizotfság fokozott figyelmet for­dítson arra, hogy a nők érdekeit is képviselje az új kollektív szerző­dés. Az üb.-e'nök az ifjúság kö­zött végezzen agitációt; hallgassa meg az ifik szavát, javaslatát és így, ezzel a módszerrel, a külön­böző rétegekből számtalan javas­lat. öt'et lesz az előkészítő bizott­ság előtt. A rétegagitació tapasz­talatait beszéljék meg a páriszer. vezetekkel is, üb. tagjaink. A kollektív szerződések előké­szítő munkálatainak egy'k fon­tos része, hogy pontosan tartsuk be az előírt határidőket. 1953. március 31-ig be kell fejezni a kol­lektív szerződések kötését, de úgy, hogy a dolgozók javaslata a miniszter, illetve a szakszervezeti elnökségek jóváhagyása időre visszaérjen az illető üzembe. Ez idő alatt a szakszervezeti és szak­mai középszervek ellenőrző- és segítő munkájára van nagy szük­ség. A területi bizottságok mun­kájukat úgy irányítsák, hogy töb­bet foglalkozzanak a kollektív szerződést kötő üzemekkel. Változás az új kollektív szer­ződések szövegezésénél, hogy a Szovjetunió példája alapján, az előkészítő bizottság, valamint az igazgató és üzemi bizottsági e'­rök által aláirt szöveget a közér­és fe'sőbb 6zervek nem javíthat­ják ki. A véleményüket jegyző­könyvben rögzítik és csnt0lják a felsőbb szervekhez küldött eredeti pé'dányhoz. Ezzel a módszerrel el tudjuk azt érni, hogy üzemi b!­zoltságaink tisztán lássák a területi bizottságok, szakmai központjuk véleményét is, úgyszintén az igaz­gató elvtarsak a tröszt, illetve a m'n'Sztérium véleményét. A ké­sőbbi időkben, amikor már a jóvá­hagyott kollektív szerződések visz. szakerülnek az üzembe, az esetle­ges változásokat szintén jegyző­könyvbe kell foglalni és mindkét felet értesíteni a módosításról. A szakszervezetek elnökségei és a miniszterek által jóváhagyott kollektív szerződéseket ünnepé­lyes keretek köpött kell az üzem dolgozói előtt aláírnia az igazgató­nak és az üb. elnöknek. Ebből az alkalomból ne feledkezzék meg sem az igazgató, senr az üzemi bi­zottság a jutalmazásokról. Részesít­se a legjobb javaslattevőket az igazgatói alapból pénzjutalomban. Az üzem' bizottság pedig a legjobb bizalmit könyvjutalomban, vaoy üdülésben részesítse. Az aláirt kollektív szerződéseket juttassák el nyomtato't példányban a dolgo­zókhoz. üzemeink termeiben, i ali­újságokon függesszék ki az új kol. leklív szerződést. A kollektív szer­ződések az üzem dolgozóinak úgy hozhatnak sikereket, ha azt min­den időben értékelik. A kollektív szerződések végrehajtásának ne. gyedévi beszámolóira az üzemi bizottság biztosítsa a dolgozók fe1­jes számú megjelenésé1. A negyed­évi beszámolók legyenek dolgo­zóink ellenőrző értekezletei. Ezen keresztül fűzzék nrind szorosabbra a műszaki dolgozók és a munkások kapcsolatát és ezzel biztosítjuk az 1953-as évi tervünk határidő előtti teljésítését. Vörös László SZMT termelést felelős Harcban az első negyedévi terv sikeréért Szélesítsék ki a Rőder-mozgalniat a Szegedi Bútorgyárban A Szegedi Bútorgyár dolgozói az újév első tíz napjában 191.1 száza­lékra te jesitették tervüket. A ter melés emelésévei a m nősegi mun­kájukat is javítják, hogy a dolgo­zók igényeinek megfelelő búlorda­rabokat készítsenek. Április 4- tisz: '•eletére az üzem do- gozóinak 85 százaléka felajánlást let', amelyben megfogadták, hogy mennyiségi ter­melésük mellett 100 százalékos mi­nőséggel végzik munkájukat. Az elmúlt év utolsó hónapjában az anyagmozgatóknál 14. a sz.ikmun !:ásóknál pedig 7 száz százalék alatt teljesítő munkás volt. Az idősebb szakmunkások segítenek ugyan a gyengébbeknek, de munkájuk nincs értéké vé. A több szaktudással ren­delkezők szívesen foglalkoznak a lemaradókkal, de még'obban ser­kentené őket ha munkájukat elis mernék és értékelnék is­Bodó Mihály például már több dolgozótársának segílelt munkamód­szere átadásával. Pioker Sándort 'anitotta meg legutóbb a helyes munkabeosztásra és árokra a nuin­kafog,ásókra, amelyeknek alkalma­zásával könnyebben, gyorsabban vég­zi e" napi munkáját. Jo-bba József és Lapu Jenő is megfogadták Bodó M bály szakmai tanácsait és ma már normájukat 120—130 százalék­ra teljesítik." Mogyorósi József, is segítségére van Cserép Andrásnak, hogy elérje a száz százalékot. Az iratszekré­nyek redönylécét készílő gép keze­lésére tanitja ineg Cserép Andrást­Megmagyarázza, hogyan fogja be a gépbe a munkadarabot. Az üzem azonban még nagyobb eredményeket érne el a terme'és frontján, ha a szakszervezet többet törődne a Röder-mozgaiom kiszéle­sítésével. A szakszervezet nem tart ja nyilván azokat a dolgozókat, akik átadják munkamódszereiket a gyengébbeknek- Ez az egyik oka annak, hogy a Bútorgyárban még eddig kevesen kapcsolódtak be a Bőder mozgalomba. Az 1953-as évben a tervteliesílés nagy feladatok elé állít ia a Bútor gvár va'a mennyi dolgozóját. A rá­juk váró feladatokat csak úgv tud ják mcgo'dani, ha mmden dolgoz") naponta teljesíti a tervét. Iprilitt 4 tiszteletére negyedévi tervünket határidő előtt befejezzük A Szegedi Víz- és Csatornamű, vekben a pártszervezet vezetésével a szakszervezet már az új év első napjaiban megkezdte a munknvsr­seny szervezését. Az üzemi bizet ­ság minden egyes tagja és a bizal­miak ismertették a dolgozó1-kai a munkaverseny célját és jelentősé­gét A január 8-án megtartott ter­melési értekezleten Rákosi elvtárs és Gerő elvtárs beszéde nyomán foglalkoztunk • az anyagtakarékos­sággal. Siprlkó Gyula, a vá lalat­igazgatója rámutatott arra. hogv az öntött vas csövek tömítésénél eddig . ólmot használlak. Javasolta, hogy a jövőben teljes mértékben faékes tömítést alka^az^anak, amellyel népgazdaságunknak nagy­mennyiségű ólmot takarítunk meg. Matkó Gyula művezető felszóla­lásában elmondotta, hogy a szer­számok karbantartásával eddig ts komoly megtakarítást értünk el, de a jövőben még nagyobb gondot for­dítunk a szerszámok karbantartá­sára, mert ezzel nemcsak költség csökkentést érünk el, hanem telje, sítményünket is nőve"ni tudjuk. A Szegedi Víz. és Csatornaművek dolgozói a mellett, hogy egész év­re hosszúlejáratú versenyszerződést kötöttek, április 4, felszabadulá­sunk évfordulójának liszteletére örömmel tettek munkafelajánláso­kat Pálfi Gyula csaiornáző megfo­gadta: úgy válaszol az imperialis­ták háborús terveire, hogy teljesít­ményét 142 százalékra növeli. Ju­hász Antal szerelő ígéretet telt, hogy normáját április 4-ig 134 s.á­zalékra teljesíti. Heim Gyula fel­ajánlotta, hogy munkamódszerét a brigád többi tagjainak is átadja, termelését 148 száza'ékra emeli, Ungi István elmondotta, hogy bé­kében akarja nevelni gyermekeit, s ezt többtermelésével akarja biztosí­tani- Háláját felszabadítónk iránt úgy rója le, hogy teljesítményét 142 százalékra fokozza. Szűcs József Minden hulladék anyagot felhasználunk A Szegedi Finommechanikai J ­ví'p Vállalatnál a Gazdc-mozgalo. keretében már eddig is igen se . megtakarítóit értünk el. Mindi hulladék anyagot Jelhasználunk, A töltőtoll osztály a galelit és a ke­mény gumi felhasználásánál a''iu törekszik, hogy minden hulladéka' is feldolgozzon. Hulladókanyagüc1 készítettek 3 ezer darab csavaro.< ironf, amely igen szép kivite l: lett és a dolgozók szívesen vásá­rolják. A motorlekercselö osztály a régz elhasznál1 írógép szalagokat, ame­lyek eddig mind veszendőbe mer­tek, most felhasználja a motort;­kcrcselésnél. Három hónup alc.U 920 métert dolgozlak fel, ami aiív­nyit fe'ent, hogy ugyanannyi 0; szalagot takarítottak meg, amely 460 iorint éréket jelent. Ez az újítás a Gazda-mozgalmon bei. ' Csányi Ferenc és Börcsök Ignác művezetők érdeme. A töltőtoll gyártásánál például a cellulóidof üvegcsővel helyette­sítjük, amely módszer igen jól bevá.t. mert az üvegcső ugyan­úgy megfelel a követelményeknek Ezen a téren igen jelentős megta­karítást érünk el, mert a celluloid igen nahezen szerezhető be, hű ­tőidről kell behoznunk. ugyan akkor a klinikákon eltörött üveg­csöveket, — amelyek eddig nyu­godtan lehet mondani, igencsak a szemétbe kerültek ki — nagysze­rűen lel tudjuk használni. Ez n megoldás Csontos János újítása. Sokszorosító részlegünknek eddig drága pénzen szereztük be a sok­szorosításhoz szükséges festékei. Megkerestük az összeállítás á'ny"­gait a festéknek, most már házilag tudjuk előállítani s ezzel jelenté­sén olcsóbbá teftük. A papírral is takarékoskodunk, hogy kiküszöböljük teljesen a se­lejtet és az elhasznált benzin!- is leszűrjük a piszoktól és azt új­ból lel tudjuk használni. De vállc­lalunk dolgozói nem állnak meg a félúton. Továbbra is minden le­hetőséget kihasználnak és újabb le­hetőségekel keresnek arra, hogy a vállalatnak, népi demokratikus -ál­lamunknak m'nél több anyagot ta­karítsunk meg. S1ROKMÁN SANDOít SOK ÁRU — SOK VEVŐ a szegedi üzletekbe Az életszínvonal állandó emel­kedése egyre igényesebbé teszi a dolgozókat. Ez természetszerűen maga után vonja azt, hogy népgaz­daságunk egyre több áruba bővel­kedő élelmiszer és egyéb közszük­ségleti cikket árusító üzletel hoz léire. Az elmulf év júliusában a jelen­tős számú népbolt mellett szüksé­gessé vált az Annc-'.orrásnál egy hatalmas reggeltől estig nyilva tar­tó élelmiszerüzlet létesítése. Eb­ben az üzletben naponta átlag 8—10 ezer vevő fordul meg, akik a hentesárutól kezdve a 'űszer­árut, a gyümölcsöt és a zöldség­féléket is megtalálják ebben az üzletben. Az üzlet havonta több­millió forint forgalmat bonyolít le. 1952. december 23-án új üzlettel A Népművészeti és a Háziipari Váilalat 15-iis számú — Lenin ut­cai — bo tjában a sárközi Szőtjes párnákban, a székely, bukovinai lö­rii közükben, a mtzőküvcs f, matyóliimzésscl díszített párnákban, törül, közökben és egyéb művészi do gokban böve kedíí üz'etben a vevők szinte a"ig tudják k'vá'asztani a legszebbeket- Képünkön Kunh Endréné és Endrödi Károlyné e'vtársnők figyelmesen szolgálják ki az iizíethe érkező vásárlókat. n gazdagodott Szeged. A dolgozók kérésére a Népművészeti és Ház ­ipaid Vállalat központit, a Lenin­utcában egy üzletet lé'ssiteil, ahol szebbnél szebb kötött, házilag sző' sálak, szőnyegek, terítők, függö­nyök pulloverek. gyermekholmik, jálékok, kosár-áruk, hódmezővá­sárhelyi és orosházi maiutik-1 tár­gyak ' kaphatók. Reggeli öl-estig nagy a forgalom ebben az üzlet­ben. A dolgozók közül, különösen a nők. szinte választant sem tar­nak a szebbnél szebb anyagokból, tárgyakból. Egészen olcsón veszik a sálat, az edényeket, a törülköző­ke', az ajándéktárgyakat, a dísze albumokat, gyermekjátékokat. Az üzletben naponta 3—4 cze,r torint értékű árut vásárolnak a dolgozói.. A dolgozók növekvő igényének kielégítése érdekében a közeljö vőben újabb hatalmas áruházakat nyitnak meg. Rövidesen üzembe helyezik a Lenin-utci és K'auzál­tér sarkán a fűszer* és csemegc­áruházat. Ugyancsak a közeljö­vőben nyitják meg a Sztálin kör­úton a közel félmillió forintba ke­rülő ruházati áruházat. Ebben az áruházban mintegy 3 millió forint értékű áruban válogathat majd a vásárló dolgozó. Így fejlődik szocialista kereske­delmünk. Pártunk ós népi derr/v­kratikus kormányzatunk mindent megtesz azért, hogy a d Jqczók növekvő igényét a legmesszebbn menőkig kielégítse és sok millió forintos beruházásokkal, új áruhá­zak létesítésével könnyítik és gyorsítják meg a dolgozók munka utáni vásárlásait

Next

/
Thumbnails
Contents