Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

KEDD, 1953. JANUAI*. 13. 3 Vasárnap délelőtt tartotta kütdöltválasztó értekezletét az MSZT szegedi szervesete MINDENKINEK IUDNIA KELL. A rákbetegség gyógyítható, ha idejében megkezdik korszeiű kezelését VIZSGÁK A SZEGEDI EGYETEMEN Megalakították a délmagyarországi onkologus szakcsoportot Szocializmust építő dolgozó né­pünk egészságvédelmében fontos szerepe van a rákellenes küzdelem, nek. A rákbetegség gyógyítható, ha idejében megkezdik korszerű kezelését. A rákellenes küzdelem­nek jelenlegi állását, feladatait vitatta meg az Orvosegészségügyi Szakszervezet onkologus szakcso­portjának vasárnap Szegeden tar­tó'' vándorgyűlése. A 6zegedl tu­dományegyetem női klinikájának előadóleimét zsúfolásig megtöltöt­ték Csongrád, Békés, Szolnok és Bács megye körzeti, községi orvo­sai, védőnői, a szegedi klinikák professzorai. A vándorgyűlésen megjelent Takó József egészség­ügyi miniszterhelyettes is. Dr. Román József, a megyei ta­nács egészségügyi osztályvezetőjé­nek megnyitója után az első elő­adó Dr. Kuti László, az Egészség­ügyi Minisztérium onkologiai fő­előadója volt. „Rákellenes küzdelmünk eddigi eredményei" címmel tartott előadása beveze. tőjében arról beszélt, hogy ha­zánkban a felszabadulás előtt szer­vezeit rákellenes küzdelem nem volt. A betegek legnagyobb része vagy teljesen elhanyagolt állapot­ban, vagy egyáltalán nem került orvoshoz. A gyógyulás kilátásai csak a tőkésosztály tagjai számára voltak kedvezőek, mert a gyógyin. tézefek főleg a fizető betegeket vették fel. A falusi lakosság egy. általán nem jutott kezeléshez. — Kiváló orvosok kezdeménye­zései — mondotta — a tőkés tár­sadalom urainak közönye miatt teljesen eredménytelenek marad­tak. Az 1930-tól rendelkezésre álló 110 onkologiai ággyal a bete­gek igen kis részét tudták csak ellátni. A kezelés után nem 'ud'ák őket ellenőrizni. A rákos megbe­tegedés így egyre inkább népbe­iegségigé vált és nem egyszer lóbb áldozatot követel, mint a 'uberku­lotikus megbetegedések. Ezután ismertette Dr Kúti László, hogyan Indított kormányzatunk a felszabadulás után a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával, a szovjet professzorok segítségé­vel szexvezeti, országos méretű küzdelmet a daganatos megbetege. dések ellen. — A háború alatt megrongált rádium és röntgenkór. házat már a hároméves terv vé­gére helyreállítottuk, 110 ágyasra növeltük, — mondotta. A három­éves terv végére pedig négyszáz­harmfincnyolc ágy állt már u be. tegek rendelkezésére. 1948-ban megindult a szervezett rákszűrő vizsgálat. Az országos onkologiai hálózat 240 szűrőállomásán 1951­ben már 300 ezer rákszűrést vé­geztek el. A nyllvániarto't betege, ket rendszeresen leiül vizsgálják. A szombathelyi, miskolci kórház, ban önálló onkologiai osztály léte­sült. Budapesten az Uzsoki-utcai kórház onkologiai osztályán az ágylétszámot 46-ra növelték. A Szovjetunió után Európa legkor­szerűbb intézete: a Budapesti Or­szágos Onkológiai Intézel 300 ággyal kezdte meg most január­ban működését A szűrővizsgálat fontosságát mu­tatja, hogv állandóan nö azoknak a dagaoa'os betegeknek a száma, akik operálható, vagy egvéb radi­kális beavatkozásra alkalmas ál­lapotban kerülnek kórházba. Dr. Kúti László ezután a felada­tok Ismertetésére tért rá. — Az 1953-as évben egymillió nőgyógyászati szűrővizsgálatot és 120 ezer komplex-szűrést aka­runk elvégezni — folytatta elő­adását. — Ennek a tervnek a vég­rehajtását biztosítja az onkologiai hálózat országos szervezete: a 25 j gondozó, száz szakrendelés és 260 rákszűrő állomás. Az egyetemi ok­tatásban, a továbbképző szaktan­folyamokon szélesítjük az orvosok onkologiai ismereteit, onkologiai szakkönyvünk első kötete már megjelent. — Munkánk azonban C6ak ak­kor lesz eredményes, ha széles­körű propagandával biztosítjuk, hogy dolgozó nőink széles rétegei megértsék a szűrővizsgálatok je­lentőségét, A kapitalista társada­lomnak az volt az érdeke, hogy minél tudatlanabb legyen népünk. Szocializmust építő társadalmunk az egészségügyi kultúra fejleszté­sével is harcol a tudatlanság, a közöny ellen. A tömegszervezetek, főleg a Vöröskereszt segítségével a legkisebb faluban is meg kell értetnünk: dolgozó népünk érdeke, hogy saját egészségéi védje és a szűrővizsgálatokon való megjele. nésével lehetővé tegye a rákbe­tegség korai felismerését. Min­denkinek tudnia kell, hogy a rák­betegség gyógyítható, ha idejében megkezdik korszerű kezelését. Az emberek., dolgozók ezreinek menthetjük meg az életét, ezreknek adhatjuk vissza egészsé­gét és munkaképességét, hogy szo­cializmust építő hazánk hasznos, lelkes és egészséges dolgozói le­hessenek. Dr. Kúti László nagy érdeklődés­sel tartolt előadása után több szak. mai előadás következet. Dr. Wald Béla az Országos Onkologiai Inté­zet igazgatója rosszindulatú da. ganatok terápiájáról tartott elő­adási. Ismertette, az Országos On­kológiai Intézetben folyó kutatá­sokat, amelyek a rákbetegség ered­ményes leküzdésében új lehetősé­geket nyitnak meg. Dr. Ba'izfalvi János, a Szegedi Tudományegye­tem Nói Klinikájának igazgatója a nőgyógyászati rákok elleni küz­delemben elért jelentős eredmé­nyeikről, Gábor Pál és Palánkai Gellért női klinikai tanársegédek a végzeit munkájukról számol­tak be. Dr. KorpáSsi Béla, a Sze­gedi Orvostudományi Egyetem dékánja a rák szövettanának ak­tuális kérdéseiről 6zámolt be. Dr. Jáki Gyula professzor, a Szegedi Sebészeti Klinika igazgatója a rák sebészeti és sugaras gyógyításáról beszélt. Dr. Torrrorl Dezső, cson­grádmegyei onkologus psdig a me­gye rákellenes küzdelmének ered­ményeit ismertette. Az előadások után színvona'as vita alakult kt. A megjelentek megalakították a délmagyarországi onkologus szakcsoportot, amely Csongrád, Bác6, Szolnok és Békés megye on­kológus szakorvosainak, védőnölnek munkáját teszi még eredménye, sebbé. APOLTUK ÉS ERŐSÍTSÜK A SZOVJET-MAGYAR BARÁTSÁGOT, A SZOVJETUNIÓ VEZETTE BÉKETABORT A Magyar-Szovjet Társaság sze­Igedi szervezete vasárnap tartotta vezetőség- és küldött válasz'ó érte­kezletet az MSZT székház gyönyö­rűen feldíszített nagytermében. Papp Sándor, az MSZT szegedi ísaervezetéinák titkára beszámolójá­ban ismerte te a szegedi szervezet munkáját, fejlődését. Rámutatott arra, hogy egyre több dolgozóval is­mertetik meg a szovjet emberek bol­dog életét. Az 1952-e? évben 565 „Ismerd meg a Szovje'uniót" című előadást tartottak Szegeden, amelye­ken közel 42.000 dolgozó vett részt, ezenkívül az üzemekben, alapszer­vezelekben és az egyeienneken ren­dezett kiállítások segí ségével még tovább mélyítették a szovjet-ma­gyar barátságot. Ennek eredménye megmutatkozik az alapszervezetek állandó erősödésében: a mult év fo­lyamán 27 új szervezetet hoztak létre és 5537 új tagot toboroztak. Az MSZT városi titkárság mellett működő orvosi, képzőművészeti és jogi szakosz'ályok főként az értel­miségi dolgozók munkáját segí'ik a szovjet tudomány és művészet ter­jesztésével, egyre nő azoknak a szá­ma, akik résztvesznek az orosz nyelvtanfolyamokon. Szegeden je­lenleg 85 fanfolyamon 1275-en ta­nulják a nagy szovjet nép nyelvét. Az üzemekben és íermclűcsonortok­ban a szovjet munkamódszerek nyo­mán nagyszerű eredmények szület­nek, a Szegedi Textilművek, a Sze­gedi Ruhagyár és több más üzem dolgozói szovjet munkamódszerek segítségével határidő elölt fejezik be évi tervüket. ' Kü'dötiségek üdvözölték az értekezletet A titkári beszámoló után küldött­ségek vonultak az emelvényre é; át­adták a szegedi üzemek, hivatalok, termelccsoporlok dolgozóinak aján­dékait és harcos üdvözletüket tol­mácsolták, majd megkezdődtek a hozzászólások. Szili Antal elvtárs a Szegedi Pár.bizottság nevében kívánt sok si­kert az MSZT munkájához. Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB­clnöke arról beszélt, hogy Szege­den hagyományai vannak a ma­gyar-szovjet barátságnak, mert a felszabadulás után itt ajiakult meg az országban először az MSZT. Paróczi Pálné, a Sziegedi Textil­művek dolgozója elmondotta: az üzem szlahánovistái é's műszaki dol­gozói fogadalmat lettek arra, hogy negyedszer is elnyerik az élüzem címet. így hálálják meg a kiváló szovjet gépeket. Láttam a kommunizmus hatalmas építkezé eit Martonyi János, a Szegedi Tudo­mányegyetem professzora felszóla­lásában ezeket mondotta: az idén harmadszor indítjuk meg a. nagy ér­deklődéssel fogadott szovjet jogi tanfolyamokat. Ezeken megismer­tetjük az üzemek dolgozóival, a tszcsk tagságával és elsősorban az újonnan megválasztott népi ülnö­kökkel a szovjet polgári jogi per­rendtartást, n bünte'őjogi eliárást é's a kolhoz-jogot — ez utóbbinak különösen nagy jelentősége van me­zőgazdaságunk szocialista átépítése szempontjából. Lellkes taps közben emelkedett'szó­lásra Nagy Sándor elvtárs. Sztálin­díjjal kitüntetett Kossuth-díjns író. Amikor a Szovjetunióban jártam — mondotta —, láttam a kommuniz­mus hatalmas építkezéseit Moszkvá­ban, Leningrádban, Bakuban és a többi városokban. Láttam a Lenin­csatornát, a szovjet technika cso­dálatos eredményeit. A Szovje'unió segítségével a kultúrának és a tu­dománynak soha nem látott virág­zását értük el országunkban. Ne­künk, íróknak, az a feladatunk, hogy a szociallsta-rcalista alko'á­sokkal gazdagí'suk irodalmunkat, ápoljuk és erősítsük a szovjet-ma­gyar barátságot é$ ezen keresztül erősítsük a Szovjetunió vezette le­győzhetetlen béketábort. Me<rvá!a=7tották az új ve/etö-é'fit Ezu'tón Tari Józsefné dolgozó pa­rasztasszony tápéi népviseletben lé­pett a mikrofon elé, hogy a szegedi járás dolgozó parasztságának üd­vözletét tolmácsolja. Ez a virág­csokor, amit most átadok — mon­dotta — az egyre szilárduló mun­kás-paraszt szövetség szlmbóliuma. A szegedi járás dolgozó parasztsá­ga nevében megfogadom, hogv ezt a szövetséget ollyan szorosra fűzzük, hogy nem bontia meg semilyen el­lenséges mesterkedés. Számos lelkeshangú felszólalás után egyhangú lelkesedéssel válasz­tották meg az új vezetőséget és a meo-vei értekezletre a küldötteket. A küldöttválasztó értekezlet résztvevői táviratban köszöntötték népünk sze­reteti vezérét, Rákosi elvtársat. flz Eave^iiH fiüamofc oaraszüai mezöirazdasáni lermé ei éri decemberben alacsonyabb árakat \v pia'?, m ni két év óta bármikor New-York (MTI). Mint a „Wall Sireet Journal" írja „Az 1952 de­cember 15-évet végződő hónapban az Egyesült Államok parasztjainak újabb három százalékkal kevesebbet fizettek mezőgazdasági termékeik­ér'. mint az előző hónapban. Ebben a hónapban az árak az elmúlt két év legalacsonyabb szintjén voltak. A mezőgazdasági árindex 12 szá­zalékkal alacsonyabb, mint egy év­vel ezelőtt — állapítja meg a föld­művelésügyi minisztérium. Vizsga a marxista tanszéken. Mlkó Károly elvtárs, egyetemi art. junktus vizsgáztat. Felel: Kovács Lajos I. éves orvostanha'lgatft (jobbról a második). A Pravda a moszkvai lak iiaőntt kezesről Moszkva- Moszkvában még soha­sem folyt olyan gyorsütemű épí ke. zés, mint most — írja a „Pravda". —• A mult évben a szovjet főváros­ban 782 ezer négyzetméter új lakó­területet építettek. Moszkva új, pompás épülettek gazdagodott Áta adták rendeltetésének az első két felhőkarcolót, a Kotyelnyikovói rak­parton és a Szmolenszk-téren. Befe­jezés előtt áll a moszkvai állami egyetem építése a Lenin-hegyen és egy új felhőkarco'ő a Vörös Ka­punál. Több helyen újabb felhőkar­colók épülnek. Moszkva átépítésének 1951—1960. évi terve előírja tízmillió négyzet­méter új lakóterület és 400 isko'a építését is. Tíz év alatt fel ke"l építeni több kórházat, összesen 26 ezer ággyal és több filmsz'nházat, összesen 25 ezer férőhellyel. Lépkedő ek ozk a válóról? •»• hanználnnk a Svovletnolóban a ItűlM.lnt wénfe11énbe Néhány évvel ezelőtt a szovjet bányászok több új, ,.es—4/40" min­tájú lépkedő ekszkavátort kaptak. lEz a gép nagyszerűen bevált a kül­színi szénfejtésben. Ma már több mint 100 ilyen ekszkavátor dolgo­zik. A „es—4/40" mintájú lépkedő ckszkavátor igen nagy teljes! tné­nyű gép; naponta báromezer köb­méter kőzetet emel ki. Az uralj gépgyár dolgozói most még nagyobb lépkedő ekszka- át >­rokat gyártanak: az ,.es—14/65" mintájú lépkedő ekszkaváterok markolója tíz kebméter térfog tú: egy-egy ilyen gép naponta llbb mint tízezer köbméter kőzetet emel ki. A hrgn»tf» antomallzáli'mi n Szovjetunióban J. Paton, az ukrán Tudományos Akadémia elektromos heges tőinté­zetének „Szocialista Mun' a Hőse" címmel kitüntetett igazgatója írja a „Pravda"-ban: — Az Ukrán Tudományos Aka­démia elektromos hegesztési inté­zete több mint 20 éve foglak z k a hegesztési folyamatok géprsít's'nck és automatizálá-ának kérdésé/el. Az intézet a szakma dolgo óival karöltve a hegesztőpor segí',ségével történő hegesztés alapján megol­dotta ezt a feladatot. Uto'só megbeszé'és vizsga előtt az orosz Intézetten, Elckfalvl Teréz, Bors Júlia, s Kccsondl Antal, Benkó' Áko6 és Mercz Aladár beszélgetnek az anyag problémáiról. Az orosz Intézetben a vizsgák előtt szem'náriumokat tarla. nak. Klett József szemináriumvezető megbeszélést tart a II. éves ka", gatókkal. Felel: Atkárl János (jobbról a harmadik).

Next

/
Thumbnails
Contents