Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ALÁIRTAK A MAGYAR ROMÁN KULTURÁLIS EGYEZMÉNY 1953. ÉVI MUNKATERVÉT VASÁRNAP DÉLELŐTT TARTOTTA KULDÖTTVÁLASZTÓ ÉRTEKEZLETÉT AZ MSZT SZEGEDI SZERVEZETE AZ MDP CSO N GR A DM EGY E ! PARTS 'zQTTS IX EVF. 19. SZÁM ARA 50 FILLÉR A P J A" KEDD, 1953. JANUÁR 13. A tavaszi mezőgazdasági munkák jó előkészítésével a magasabb terméshozamért A jó gazda mindig levonja a ta­nulságot elvégzeit munkájából és a Lasznos tapasztalatokat felhasznál­ja az elkövetkezendő időkben. Az dotált őszön a kulákok és egyéb ellenséges elemek azzal kürtöltek leje a falvakat: „ne vessetek, az ál­lam ad vetőmagot". A kulákok a dolgozó parasztok félrevezetésére, Lecsapására törekedtek; arra, hogy a vetést halogassák és ezáltal a rossz időben nehezebben tudják vég­xehajtani a minisztertanács határo­zatát. Gerő elvtárs a Központi Ve­zetőség november 29-i ülésén azt mondotta: „Mindebből az a tanul ­tág, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat előrelátóbban, tervszerűb­ben kell megszervezni, a vetőmagot < fő. kell készíteni, elő kell. terem­teni — gondolok különösen a répa. Te 'ömagra, de a többi vetőmagra is — s hogy az ellenséget idejében le kell leplezni, el kell szigetelni. Ez v. felté'elc annak, hogy tavasszal a •mezőgazdasági munkákat tervsze­rint, idejében végezzük el s ezzel •is elősegítsük a mezőgazdaságban a növénytermelésnél a terméshozam emelését". Legelsősorban a község vezetői­nák: a kommunis'áknak és tanács­tagoknak kell harcbaszólítaniok a kis- és középparasz'ok széles töme­geit a tavaszi mezőgazdasági mun­kák jó előkészítésére. Nemcsak ár­tól van szó, hogy elhárítsunk min­den technikai akadályt a tavaszi vetés útjából, hanem ezzel párhuza­mosan, fel kell készülni az osz ály­e'!lenség támadásainak visszaverésé­re is. Az osztályharc mostani sza­kaszában a kulákok mindig akkor támadnak legdühödtebben, amkor látják, hogy pártunk és kormá­nyunk a dolgozó nép érdekében a népgazdaság továbbfejlesztését tűzi ki célul. Most legfontosabb féladat e mezőgazdaság terméshozamának líovel'ése, az egész ország élelmi­szerellátásának és a könnyűipari üzemek nyersanyagellátásának biz­tosítósa, amit természetesen nem néznek jószemmel a kulákok. Éppen ezért a mezőgazdasági álltandó bi­zottságok tagjai már most szervez­zenek maguk mellé aktívákat a dol­gozó parasztok közű]. Elsősorban uzokat szólítsák harcba, akik az őszi vetést és mélyszántást is első­nek fejeztél: bc és általában meg­becsülésnek és köztiszteletnek ör­vendenek a faluban. Helyesen csele­kedett a csanádpalotai tanács me­zőgazdasági állandó bizottsága- ami­kor a legutóbbi ülésre 30 dolgozó parasztot hívott meg és egyült ha­tároztak afelől: a tavaszi mezőgaz dasági munkák sikerét Msgyűlése. ken és egyéni agitáció közben ké­szítik e/ó',- parasztgyűlést hívnak össze a községben, ahol megbeszé. lik, milyen feltételek mellett hívják párosversenyre Csanád községet és a dolgozó parasztok is hogyan ver. senyeznek egymás között. Csírájában él kell fojtani minden olyan ellenséges hangot. amely most isméi azzal igyekszik félreve­zetni a becsületes dolgozó paraszto­kat, hogy az állam ad vetőmagot. Meg kell mondani nyíltan és becsü­letesen minden kis- és középpa­rasztnak, hogy a ve'őmagról saját magának kell gondoskodnia; még­hozzá úgy, hogy a ve'őmagot már Most kitisztítja, esetleg megcsáváz­za, hogy ezzel is hozzájáruljon a terméshozam növeléséhez. A tanács­tagok ne üljenek odahaza a téli na­pokban sem a kemence mellett, ha­nem menjenek el a lakásuk környé­kén lakó dolgozó parasztokhoz és serkentsék, buzdítsák őket a felada­tok végrehajtására. Mi most a legfontosabb tennivaló? Az előrelátó gazda, soha nem akkor kapkod, amikor már késő van, ha­nem idejében gondoskodik a szer­számok kijavításáról, rendbehozza az ekét, boronát, hogy tavaszra, mihelyt az idő megengedi, azonnal használható áliapo'bau legyen. Ha valamikor érvényes volt az a köz­mondás, hogy „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra" — akkor ma, a szocializmust építő hazában, száz­szorta évényesebb. Fontos az is, hogy az élenjáró dolgozó parasz­tok necsak a maguk munkájával tö­rődjenek, necsak a maguk szerszá­mait javítsák ki, hanem segítsenek szomszédaiknak, adjanak hasznos tanácsot számukra. A tavalyi aszályos eszteDdő ismét hajlamossá tette a dolgozó parasz­tok egyrészét arra, hogy lemondóan legyintsenek, ha a tudomány és a fejlett termelési módszerek alkal­mazásáról van szó. Azt mondják: Ha ebben az esztendőben is sujt az aszály, mi hiába teszüDk bármit a termés növeléséért". A tanácsta­gok és a mellettük dolgozó aktívák válaszoljanak rögtön Micsurin sza­vaival; „Nem várhatunk könyör. adományt a természettől, felada­tunk: elvenni tőle azt, amire szük­ségünk van". Számtalan példa bizo­nyítja, hogy 1952-ben is azok a dol­gozó parasztok jártak jól, azok a kis- és középparasz'ok tudták leg­először teljesíteni és túlteljesíteni begyűjtési tervüket, akik már kora tavasszal símítózták, fogasolták a talajt, hogy megőrizzék a téli ned­vességet. Mo'st ismét bőséges csa­padékot kapott megyénk minden ré­sze, most az a legfontosabb tenni­való, hogy a fejlett szovjet agro­technika alkalmazásával ezt a csa­padékmennyiséget megfelelően tá­roljuk a méleg nyári napokra. Az a dolgozó paraszt, aki a mélyen meg­szántott földjét kora tavasszal, mi­helyt pirkad, azonnal elsímí.ózza, vagy etfogasolja, az már sokat tett azért, hogy az ötéves terv si­kere érdekében, valamint a maga hasznára többet termeljen. A mara­di gondolkodásúak közül sokan le­becsülik a tavaszi símílózást, ha­szontalan munkának tartják, noha az eddigi gyakorlati tapasztalat lépten-nyomon megcáfolja őket. Nem lehet , vitás egyetlen hozzáértő gazda előtt sem, hogy a hepe-hupús, dimbes-dombos mélyszántást na­gyobb felületen éri a nap melege, mint az egyenletesen elsimított ta­lajt. Az tehát a feladat, hogy a téli fagy által szétmállott hantokat fo­gasborónával egyenletessé símílsuk, hogy megőrizzük a téli nedvességet. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy ezzel a munkával fontos gyomirtást «s végzünk. Nagyon fontos, hogy a tanácsok Pontosan számbavegyék a faluban féllelhető összes szerszámokat, hogy tavasszal, amikor a munka meg­kezdődik, jól tudjanak ezzel a szer­Számkészlettel gazdálkodni, tudja­nak segítséget nyújtani ott, ahol | lemaradás mutatkozik. Az eddigi tapasztaltakból okulva dl kell há_ ! rítnni minden akadályt a tavaszi mezőgazdasági munkák elől. Gépállomásaink különösen felelő­sek azért, hogy ebben az esztendő­ben milyen lesz Csongrád megyé­ben a mezőgazdaság terméshozama Ezért a trakloristáknak az a fel­adatuk, hogy a gépjaví'ások mellett minél nagyobb mértékben kössenek talajművelési szerződést a termelő­szövetkezetekkel, egyéni dolgozó pa. rasztokkal, hogy minél több munkát gépi erővel tudjunk elvégezni. Tartsák traki0ristáink is állandóan szem előtt az új begyűjtési rende­tetet, segítsék a dolgozó parasztokai abbeli törekvésükben, hogy a be­gyűjtést idejében és pontosan tud­ják a jó termés eredményeképpen teljesíteni. Necsak gépjeikkel, ha­nem politikai és szakmai tanácsuk­kal is segítsék a dolgozó paraszto­kat, (lelkesítsék, mozgósítsák őket a begyüj'ési törvény maradéktalan végrehajtására. Készítsen tervet minden termelő­szövetkezet, minden egyénileg dol­gozó paraszt, hogy melyik termény, bői mekkora termést akar elérni és milyen módszerrel. Készüljenek fel a természet legyőzésére, hogy a me­zőgazdaság magasabb terméshoza­mával is elősegítsék ötéves tervünk negyedik évének sikerét Harcban az első negyedévi terv sikeréért A Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói április 4, tiszteletére vállalták Első negyedéves tervüket globálisan március 15-re befejezik üzem dolgozóinak javasla­A Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói az 1952-es felemelt, opera­tív. tervüket 164 százalékra teljesí­tették Közel 800 gépkocsit javítót, tak ki és 1,213-000 forint éitékű hulladékanyagot takarítottak meg. Az elmúlt napokban Ígéretet tet­tek arra, hogy eredményeiket már az új év első negyedében messze túlhaladják, s minden dekádban maradéktalanul teljesítik tervüket. A vállalat dolgozói közül számosan újabb munkaíelajáalásokat tettek az első negyedévre. A vállalások megtételében nagy segítséget nyújt az üzem pártszervezete, a népnevelők jó felvilágosító munkája. Az Autójavító Vállalalnál a szak­szervezet gazdája a munkaverseny­nek A bizalmiak fáradtságot nem kímélve, gondosan végzik szer­vező munkájukat- Január 7-én megtartott termelési értekezleten a vállalat vezetősége ismertette a dolgozókkal az első negyedévi ter­vet részleteiben is. Az értekezleten harmincan tettek felajánlást az első negyedévre, azon belül április 4-re, felszabadulásunk 9. évfordulójára. Az tára versenyre híviák ki a Pécsi Autójavító Vállalatol pz első negyedévi terv határidő e'.őtti teljesítéséért. Vállalták, hogy az első negyedéves tervüket március 15-re globálisan befejezik és 198 gépkocsit javítanak meg! Lendületes verseny indult meg az egyének és a brigádok között. Szikora Gábor sztahánovista esz­tergályos versenyre hívta az üzem összes sztahánovistáit. ígéretet tett az üzem sztahánovistái nevében, hogy átadják tapasztalataikat a gyengébben teljesítőknek, hogy 1953-ban ne legyen olyan dol­gozó, aki 100 százalékon alul teljesíi. A fényező brigád nevében Börcsök Ernő brigádvezető vállalta, hogy az első negyedévi tervüket 8 nap­pal a határidő előtt teljesítik. Mun­kájukban a selejtet 0.5-rgl 0j3 szá­zalékra csökkentik. Börcsök Ernő hozzászó'ásában el­mondta, hogy a brigádok többi tag. jaival együtt mindent megteszn.k, hogy fogadalmukat valóra váltsák. Az egyéni felajánlók közül Máté Ferenc Ígéretet lett. hogy április negyedikéig teljesítmé­nyét öt százalékkal növeli. Tóth Imre motorszerelő vállalta, hogy első negyedéves tervét nappal előbb befejezi és a me! • beosztott Csikós Tibor tanulót szál., mailag jól előkészíti, hogy kiváló­an tegye le a vizsgál. Fülek; Janó ifjúmunkás a brigád tagjai nevé­ben versenyre hívta ki az alváz sz' relő brigádokat, teljesítményük 3 százalékos növelésére, a szigor: anyagtakarékosságra és 100 száza lékos minőségi munkára. A műszaki vezetők közül Tóvh Ferenc főművezető megfogadta hogy folyamatos anyagellátássá biztosítják a felajánlások te jesít.' sét, a termelés egyenletességét. A Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói tudják, hogy az 1953. évi feszített terv túlteljesítéséhez áldo­zatos, jól megszervezett munka szükséges. Az üzem dolgozói eddi a­minden nap helyt, álltak adott sza­vuk megtartásáért és most újabb harcba indultak: Ígéretük valór • váltásáért! Az első hét nap tervét 107-6 százalékra teljesítették a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói A Szegedi Kenderfonógyár dolgo­zói az elmúlt évben is becsülette! állták meg helyüket a munkaver­seny szakaszaiban. 1952 cs évi ter­vüket december 20-án befejezték­VáHalták. hogy december 21-től ja­nuár l-ig lerven felül 2,292.000 fo­rint értékű áruval gyártanak töb­bet. Fogadalmukat becsülettel telje­sítettek, terven felül 3,480.000 fo­rint áruval adtak többet népgazda­ságunknak­Az üzem dolgozói megfogadták, hogy 1953-ban a versenymozgatom kiszélesítésével harcolnak a terme­lés egyenletes növeléséért, hogy az e"'ső negyedévi tervet határidő előtt teljesítse a Szegedi Kenderfonógyár is. Már janiuár hónap első napjai­ban is kiemelkedő eredmények szü­lettek az üzemben. A vállalat glo­bálisan január l-től 8ig tervét 107 0 százalékra teljesítette. Üzemrészek közül élenjárnak a szárazfonó osz­tály dolgozói, akik január 8"ig 110.5 százallékra teljesítettek normá­jukat;. Szorosan mögöttük halad, az előfonó üzemrész, ahol ' ugyanennyi idő alalt 109 százatokra teljesítették tervüket. • Az egyéni teljesítők közül kitűn­tek szép eredményükkel január 9-én a simító üzemrészből Balogh József 141, Vopalecki Lajos 133 százalékos átlagukkal- A finomító üzemrészből Szét Fü.öp 144, Szálai István 142 százalékos teljesítményükkel járnak élen. Az előfonó osztály dolgozói közül Papp Emiiné 124, Széli Fe­rencné 116 százatokra növelték ered menyüket. A kártoló és vizesfonu üzemrész dolgozói is a többi üzeni részhez hasonló lelkesedéssel har­colnak az első negyedévi terv határ idő előtti teljesítéséért- Példát mu .latnak dolgQzó társaiknak, a terme­lésben Nagyiván Mártonné 154, Ku zák Bálintrié 127, Kiss III. Istvánná 117, százalékos teljesítményükkel. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozó" vá.Ialásaikkal igyekeznek elősegíteni az 1953-as tervév sikerét- A vá'lalá ­sok jó előkészítésében nagy segítsé­get nyújt az üzem pártszervezete é , a szakszervezeti bizalmiak, akik a munkaverseny jó megszervezésével elérték azt, hogy a finomító és a kártoló osztályon a minőségre a do gozók nagy gondot fordítanak. Vál­lalásokat a minőség megjavítására ! teltek. A többi üzemrész dolgozói a ter­metes fokozására tették meg fel­ajánlásukat- Az üzem dolgozói kö­zül január 10-ig 1104-en tettek fel­ajánlást az első negyedévre. A fel­ajánlások szervezése megfelelő ag­tációs munkával tovább fo'yik. Egyé­ni teljesítők közül Szende Piroska vállalta, hogy 129 százalékos átír gát 132 százalékra emeli- A javító­műhely do'gozói nevében Szabados András művezető vállalta, hogv u gctierátozáshoz szükséges alkatrt szeknrk 70 százalékát használt anyag­ból készítik el, amellyel jelentő: megtakarítást érnek el. A Szegedi Kendcrfonőgyár vala­mennyi dolgozója a felajánlásai;, valóra vállasával harco'nak az öt éves terv negyedik évének határidő előtti teljesítéséért, illetve hittel jes' téséért. A szegedi Nemzeti Színház nemrég mutatta be, g napról-napra nagy sikerrel játssza Barát Endre „Fekete arany" című színművét. A darab olajmunkásaink mai életéről szól. Kénünkön a TakácsJbrlgád megindítja a harcot, hogy május elsejére elérjék az olajat. A magasabb terméshozaméri harcol a „Rákosi Mátyás" termelőszövetkezet Bulgáriában Az uzondzsovoj ,-Rákosi Mátyás" termelőszövetkezet tagsága már ed dig is kiváló eredményeket ért el ti magas terméshozamért folytatott harcban. A szövetkezeti tagság ál­landóan képezi magát, hogv a fej­lett agrotechnikai módszerekel elsa­játítva még magasabb terméshoza­mokat érjen el. A termelőszövetkezelek tagsága hófogókat épít, hogy ezzel is bizto­siba a tallaj nedvességét. Vállalták azt is. hogy növelik az öntözött te­rületet.

Next

/
Thumbnails
Contents