Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-09 / 7. szám

PÉNTEK. 1953. JANUÁR 9. Fokozott felelősséggel dolgoznak a határmentén a röszkei gépállomás női traktorosai rA tavaszi szántás kezdetétől nz ifszi munkák befejezéséig Röszke Iiatúrában, a Tito-határ közvetlen zomszédságában is a traktorok vi. •uám berregése halla szik. A trakto­rokon mosolygós arcú nők ülnek s n»ély barázdákat hasítanak, vagy egészséges gabonaszemeket vetnek a földbe. A határon túl vetetlenül, gondozatlanul terülnek el a jugo­szláv földek. Több gépállomás van Csongrád megyében és mindegyikben megta­lálhatjuk a női traktorosokat. A legtöbb traktoros lány mégis a röszkei gépállomáson van. Az el­múlt évben és tavalyelőtt a gépál­lomás vezetősége megszeretette a lányokkal a traktort. A női trakto­rosokat a kezdettől fogva a legjobb férfi traktorosok mellé osztották be tanulni. A belépés után azonnal meleg ruhái, esőköpenyt kaptak és vadonatúj kék munkaruhát. A lá­nyok boldogan ültek a traktorra, mert érezték, hogy a gépállomás pártszervezete komoly munkaerőt lát bennük és egyenjogúnak tartja őket a fér­fiakkal. A nők külön női pihenőt kaplak, ahol a munka befejezése után, rádió mell lett szórakoznak, be­szélgetnek és kicserélik tapasztala­taikat. A megbecsült női traktoristák szívesen dolgoznak a gépállomá­son és számuk egyre növekszik Másfél évvel ezelőtt még csak négy trak'oros-lány dolgozott a gépállo­máson és a gépállomás a megyei versenyben a 16. helyen kullogott. Később a négy traktoros-lány még újabb 13 nőt szervezett be trakto­rosnak, akik aztán ugyancsak kitet­tek magukért. Megígérték a gépál­lomás vezetőségének: „nem kell félni, mi megmutatjuk, hogy a röszkei gépállomás nem jár rosszul a női traktorosaival". Valóra is váltatták ígéretüket: a röszkei gép­állomás 101.8 százalékra teljesí­tette évi tervét és ezzél az ered­ménnyel a megye gépállomásai kö­zött a második helyre küzdötte fel­magái. Az eredmény elérésében nem kis részük van a női traktoristák­nak, akik sokszor a férfiakat maguk mögött hagyva teljesítették felada­taikat. A gépállomás legjobb női dolgo­zója ördögh Lajosné, akit szlahá­novista traktoros férje tett trakto­rossá. ördögimé megszerette a gé­pet s ma már férjéved együtt dol­gozik. Műszakonkint váltják egy­mást. A traktoros házaspár bizony nem ijed meg egy kis esőtől, egy kis fagytól. Ilyenkor is dolgoznak. Tudják, hogy a szántás-vetés jó el­végzése emeli a terméshozamot. Ör. dögh Lajos 181, felesége pedig 101 százalékra teljesítette őszi tervét s mindketten nagymennyiségű üzem­RUDNAY GYULA HETVENÖT ÉVES anyagot takarítottak meg államunk­nak. Az egész gépállomás büszke Ördögimére, aki jó munkájával hat férfi traktorost előzőit meg. A röszkei gépállomás női trakto­rosainak is sokszor van alkalmuk látni munka közben az elhanyagolt jugo­szláv földeket. Ott a parasztság nem szánt, nem vet, mert nem látja értelmét. Tito eladja az ország ter­mészeli kincseit és a végtelenségig kiszipolyozza a dolgozó parasztság vérét. A röszkei traktoros-lányok látják, hogy Tito Jugoszláviájától nchány lépésre, a mi hazánkban mennyivel szebb az éle'. Ezért kö­vetik Ördöghné példáját és mind a 17-en kiválóan állják meg helyüket a munkában, tanulásban egyaránt. Szűcs Veronika egész évben kivá­lóan teljesítette feladatát, most bri­gádvezető iskolán gyarapfja tudá­sát. Női társai nagyon várják már haza, meri elhatározták; tavasszal megalakítják a gépállomás első női brigádját és majd úgy dolgoznak, hogy a röszkei gépállomás első le­gyen a megyében. Most, a téli gépjavítások idején a nők Is résztvesznek a javításban és jó munkájukkal járulnak hozzá ah­hoz, hogy a javításra szoruló három traktor, két cséplőgép, három eke és három vetőgép tökéletesen kijavít­va kezdjen hozzá a tava'szi munká­hoz s az 1953. évi nagy kenyéresata győzelmes kivívásához. Gondoskodás az emberről HARC A GÉPEK ZAJA ELLEN A munkaviszonyok megjavításá­nál és a termelékenység emelésénél igen fontos tényező a gépek zajá­nak megszüntetése, illetve csökken­tése. A szovjet tudomány sokat fog­lalkozik ennek a fontos feladatnak a megoldásával. Tudósok, mérnö­kök é§ munkásújítók máris megol­dottak sok idevágó kérdést. A zaj elleni harc egyik leghatá­sosabb módszere, ha azt már forrá­sában megszüntetjük. A szovjet gépgyárakban az új gépek már_ le­hetőleg ennek figyelembevételével készülnek. Ma már sűrített levegős szüge­eselés helyett szé'esl^jirűen al­k&'mazzák a hidraulikus szege­cselést, kovácso'ás helyeit saj­tolási, a fémlemezek egyengeté­se helyett a hengerlést. Tudjuk azt is, hogy a szövőgé­pek szintén nagy zajjal dolgoznak, különösen a vetélők állandó ü'ődé­se miatt. Most olyan új szövőgépe­ket készítenek, amelyek zajtaüanul és emellett nagyobb toljesítmény­nyel végzik a munkát. A kábelipar­ban Sztyepanov sztahánovista olyan húzósablon készítő gépet szerkesz­tett, amelynél kiküszöbölte az al­katrészek összeütödésát azzal, hogy a haladó mozgást forgó mozgással cserélte fel. Sztyepanov így egy­részt jelentősen csökkentette a gép zaját, másrészt megjavította pon­tosságát és kétszeresére emelte tel­jesítményét. A zaj kiküszöbölését vagy leg­alább csökkentését gyakran a legegyszerűbb intézkedésekkel, új gépek beállítása nélkül is el lehet érni. így például az alkatrészek rezgésé­nek csökkentésével a rezgő felüle­tek kisebbítésével, vagy a zajos gépek elkülönítésével. A fémalkat­részek rezgése által okozott zajt je­lentősen csökkenteni lehet nemez, ^ parafa, azbeszt, karton, vagy az újfajta nagy szilárdságú falemezek, gutrűlemezek és bitumennel bevont lemezek alkalmazásával. Fontos a gépek helyes elrende­zése is úgy, hogy a zajos gép­csoportok ne zavarják más mű­helyek munkáját. Az »,Avtoarmatura"-gyárban pél­dául a nagy szerelőműhelyben vé­gezték az aulókürtök hangolását és Szabályozását. A munkaviszonyok megjavítása érdekében hangszige­telő lemezekkel burkolt fülkében folyik ez a zajos munka, a mű­helyben pedig azóta csend van és ugyanakkor a termelékenység is mindkét részlegnél szemmellátha­tóan növekedett Ha egy műhelyben néhány zajos gép dolgozik* azokat elszigetelve a többi helyiségtől, egy helyre kell csoportosítani. A motor­próba-állomásokon például külön megfigyelő fülkéket készítenek, amelyeknek fala két-három vastag üveglemezből van és a fülkék ajtaja is kettős. Az Iparban igen gyakoriak a le. vegő- vagy gáznyomás okoz'a za­jok. Ezekben az esetekben a szovjet gyárakban különböző hangtompítókat alkalmaznak. Hasonló a helyzet a bányákban alkalmazott robbanásbiztos pneu­matikus motoroknál is. A Leningrádi Munkavédelmi Intézet a moszkvai szénipari gépgyárral kö­zösen hangtompítókkal ellátott mo­torokat gyártott. így a géppel dol­gozó bányászok munkaviszonya je­lentősen javult, teljesítménye pedig növekedett. Mindezek a példák azt mutatják, hogy ke'lö körültekintéssel nagy. mértékben csökkenteni lehet a gé­pek által okozott zajt. Ez pedig megjavítja a munkaviszonyokat és termelékenyebbé teszi a munkát. Vizsgák a szegedi egyetem természettudományi karán ai magyar képzőművészet' életünk egyik legjelentősebb alakja, Rudnay Gyula európai hírű festőművész, — ma — janu ár 9-én töHi be he'venö'ödlk éle'­évé'. Ebből az alkalomból az egész magyar dolgozó nép jó egészsége' é® új, nagy eredményekben gaz­dag alkotómunkát kiván az ősz mesternek. Rudnay Gyula több. mint félév­százados rendkívül termékeny munkássága szorosan kapcsolódik a magyar baladó festészet teljes ki­bontakozásához. Ferenc József Ma­gyarországábon a vásárhelyi Tor nyai Jánoshoz hasonlóan Rudnay Is sokáig a legnagyobb nyomor, ban és ismeretlenségben élt. Mű­vészete ezért nehezen, lassan fej­lődött ki. Első sikerét a Kommu­nisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának évében — 1918-ban — az Erns'-Múzeumban rendezet' kollektív kiállításával aratta, mely kiragadta a homályból és a szé­les népi tömegek előtt népszerűvé tette. A század első negyedévében a polgári festésze'ben mindjobban tükröződtek a kapitalizmus belső ellentmondásai, melyek egyre fo­kozottabban ütköztek össza egy­mással. A burzsoá kultúra rotha­dását bizonyítja, hogy a „tiszta festői problémák"-kal vesződő, ha­zug impresszionista és posztim­presszionista festészet 'ávolrol sem tudott kapcsolatot teremteni a dolgozó tömegekkel. Ezzel a I olt• vágányra jutott, a termelés kapi­talista módszerének rothadását lep­lező, témállan, hazaáruló, kozmo­polita, öncélú — formalista irány­zaltal szemben Rudnay élménydús tematikájú, hazafiságra nevelő, romantikus-elbeszélő, népi élettel teljes művészete haladást jelen­tett, Művészetének ez oz alapvető jellemvonása, valamint a legjobb hagyományok következetes felhasz­nálása adja meg Rudnay Gyula piktúrájának jelentőségét, amely nagyban hozzájárult nemze'i festé­szetünk gazdagításához, s amely az egymásnak ellentmondó gazda­sági, po'i'ikai érdekek, az ellen­tétes erők harca közbein alakul' ki. f? udnay hagyományokat fel. -1-®- használó festészete elsősor­ban a legnagyobb magyar festő, Munkácsy Mihály művészetéhez kapcsolódik, de a kuruckor név­telen magyar fes'öi Irán' is ér­deklődött és a nagy haladó spa­nyol festő, Goya hatása figyelhető meg különösen az egyalakos, mo­A szegedi egyetem természettudo­mányi karán már javában folynak a vizsgák. Hallgalóink most adnak számot arról, hogyan tanultak ez elmúlt félévben, hogyan használták4 fel a dolgozó nép által nyújtott ta­nulási lehetőséget. Az egyetem ma már a dolgozó népé, a nép fiai ta. nulnak az egyetemen, s a hallgatók tudják azt, hogy a dolgozók jobb tanulást kívánnak tőlük. Ezt a fe­lelősségérzetet tükrözik a vizsga­eredmények is. A vizsgaeredmények kari átlaga a decemberi vizsgák alapján 4.15. Jó példát mutatnak a párttagok, akiknek átlaga 4.24. A jó vizsgaeredmények elérésé­ben igen nagy része van a tanszé­kek előkészítő munkájának. Csopor­tos konzultációkat, vizsgaelöksszítö tanulóköröket tartanak, s a gyen­gékkel még kiilön, egyénileg is fog­lalkoznak- A tanszékek segítségét azonban nem minden rászoruló ve­szi igénybe. Nem vette igénybe például Bene László sem, aki meg is bukott. Nemcsak a tanszékek segítik a gyöngéket, hanem a hallgatók is résztvesznek ebben a munkában. Tanulópárokat állítottak össze az numentaütásra törekvő képeinél Rudnay eleinte ösztönösen, ké­sőbb mind tudatosabban fordult a ncp felé, s már korai grafikai mun­káiban érzékeltette a falu osztály­tagozódását. Rajzai a meze' élet jeleneteit ábrázol'ák, ahogyan azokat a hódmezővásárhelyi tartóz­kodása idején megfigyelte; a szán­tást, a sarjazás', az eeőutáni tájat, az Alföld 'ája- és népe elnyomott, kizsákmányolt éle'éf. Munkái a természet közvetlen tanulmányo­zásából ered'ek és az alföldi fes­tőkével megegyezően .nelyen ál­élt, érzelmi jellegűek. Amint a népi muzsikában Kodály, úgy a fes'észefben Rudnay is elju'ctt u nép érzetemvilágán, az alföldi táj hangulatán keiesz'ül a magyar múlt romantikus eseményeihez és a zamatos, népből fakadó költé­szethez. A Horthy-fasizmus reakciós, népellenes áleszté'ái Rudnay egé­szében véve néphez hű, realista művészetét, mely a 'ársadalnr fej­lődés haladó szellemű irányát juttatta legtöbbször kifejezésre, ha­zugan „misztikus mélységekkel telt álomvilág"-nak 'üntet'ék fel. Néhány hiblikus és egyéb tárgyú képét — melyen elsikkadt a való­sághűség leplező ereje — állítatták munkásságának középpontjába, hogy elvonják a dolgozó tömegek figyelmét a jelen legégetőbb pro­blémáitól. Rudnay ezzel szemben nemcsak a dolgozó pa aszlság eli­tét. környezetét, az alföldi Iáinak reális képét rajzolta meg. hanem maradandót alkotott a tőkés társa­dalom városi kizsákmányolnál nyo­morúságos éleiének bemutatásával i.s és ezzel hozzájárult az. elhalásra l'élt búrzsoá társadalom bejsö ellentmondásainak feltárásához. P udnay Gyula festészetével ma Is fáradhatatlanul szolgálja felszabadult, szocializmust építő né­pünket. A Műcsarnokban most meg­rendezett III. Magyar Képzőművé­szeti Kiállításon is a dolgozók tíz­ezrei gyönyörködnek Rudnay kiállí­tott, értékes munkájában. Nem két­séges, hogy Rudnay Gyula művé­szetének legjobb megértője és érté­kelője békéért harcoló, új kul'úrát építő dolgozó népünk. A rendkívül termékeny munkásságú, a néppel va]ó szoros kapcsolatát kifejező hetvenö'.esztendős, Kossuth-díjas Rudnay Gyulát születésnapja al­kalmából népünk legjobb fialnak kijáró Szeretettel köszönti. SZELESI ZOLTÁN muzeológus Díszelőadás a Csehszlovák Filmhét megnyitása alkalmából egyes csoportokban. A tanulópárok együtt tanulnak s így a jobbak se­gítséget tudnak nyújtani a gyön­gébbeknek. hogy azok is jól vizs­gázzanak. A II. éves matematika-, fizika szak Skultéti-csoportja jól szervezte meg a tanulópárokat és ez hozzájárult ahhoz, hogy a csoport ábrázo'ó geometriából jó eredményt érjen el. Különösen jól működött a Puskás Albert—Lakatos Béla és a Csákány Béla—Pávó Imre tanuló­pár. A gyengébb hallgatókkal való foglalkozásba be kell vonni a har­madéves tanárrzakos hallgatókat, akik már decemberben vizsgáztak, s most több szabad idejük van. Az első és másodéves hallgatóknak igen nagy segítséget tudnak nyúj­tani. Mostani munkánkon nagymérték­ben nvúlik az. hogy a hallgatók jól megtanulják az anyagot és jól vizs. gázzanak. Ezért mindéin alkalmat fel keh használnunk, hogy a tanu­lást elősegítsük, hiszen a hallgató­ink a tanultakat használják fel ké­sőbb a szocializmus építésére. Gyüdi Sándor A Csehszlovák Filmhét megnyi­tása alkalmából a Csongrádmegyei Moziüzemi Vállalat ma est,e 7 óra­kor ünnepi díszelőadás keretében mutatja be a Fáklya filmszínházban a „Szivárvány Csehszlovákia felet*.' című csehszlovák filmet. Az ünnepi beszédet Papp Sándor elvtárs, Szeged város MSZT titká , mondja. Megjelent az „Anyag- és adatszolgáltatás' Tartalmából az alábbi cikkek emelkednek kis Sztálin elvtárs válaszai James Restc"nak. a New-York Times dip­lomáciai munka' ársának 1S52 de­cember 21tén érkezett kérdéseire. V. Platkovszklj: A Kommunista A szegedi Nemzeti Színház ma este mutatja be Barát Endre: Fekete arany című színművét Eredeti bemutató lesz ma este a szegedi Nemze'i Színházban. A színház művészei Barát Endre: „Fekete arany" című színművét mutatják be. Az előadás során meg­ismerkedünk hazánk fekete aranyá­»ak feltárásáén folyó harccal, az olajfúrók hősi munkájával. A főszerepeke. Farkas József, Inke László, Kovács Mária, Barsi Béla, Váradi Árpád, Ambrus Edit, Kovács János, Károlyi István iátsz-1 írást közöl az MDP Központi Veze. szák. Rendező: Bálint György. A i tősége agit prop, osztályának fo díszleteket Rajnai Sándor tervezte, lyóirata. Párt — a szovjet nép győzelmeinek ihletője és szervezője. F. Biiloux: A demokratikus sza­badságjogok védelme a békéért fo­lyó harc nagy programmja. I. Dugytnszkij: Az iparosítás az európai népi demokratikus orszá. golthan folyó szocialista építés dön. tő láncszeme, A. Rumiancev: A gazdasági tör­vények jeliege a szocializmusban. M. Makarova: Az árutermelés és az értík'örvény a szocializmustan­Emeljük az ideológiai munka színvonalát! E cikkek mellett még több mis időszerű problémával fogla'kozó Vasárnap tartják meg a rák gyógyításával foglalkozó orvosok szegedi vándorgyűlését Január ll-én, vasárnap dá>lelőt' a kezdet kezdetén vegyük kezelée­10 órakor kezdődik Szegeden a be. Népi demokráciánk gondosk* ­Női Klinikán a rák gyógyííá-sával doR róla, hogy a legfélreesöbb ta­foglalkozó orvosok vándorgyűlése, nyán 's hozzájuthasson mindenki Budapes'röl és vidékről védőnők, az ingyenes rákszűrő vizsgála'ho::. orvosok, professzorok jönnek ősz- Szegeden 1949 ó'a 10 helyen folyik sze, hogy egybevessék az eddigi , ilyen vizsgálat és szép számmal rákszűrő vizsgálatok és a gyógyító jelentkeztek is ezeken az assz. ­eljárások eredményeit abból a fél-. nyok, (1952-ben például 4000), de ból, hogy a jövőben még nagyobb j még mtadig sokan vannak, aki:, esélyekkel küzdhessenek e vesze- panaszaik ellenére sem jönnek, delmes betegség ellen, mely ma már semmi esetre sem az az ijesztő rém, ami ezelő't vol', mert a rák már gyógyítható, ha idejében ke zelik. Célunk az, hogy a bajt még 1 elhatalmasodását pedig az volna a kívánatos, hogy panaszok nélkül is legalább éven' e egyszer vizsgáitassa meg magul minden 30—35 ével betö'iött nc, mer' csak így előzheti meg a ba j Megkezdődölt a textilipari üzemek művezetőinek tanfolyama Az 1953. év nagy feladatokat ró a textilipari üzemekre A szegedi textilipari üzemek technikusai, mű­vezetői látják azt. hogy ezt a nagy feladatot csak úgy tudják maradék­talanul végrehajtani, ha a tudásu­kat állandóan gyarapítják. A Tex­tilipari Műszaki é3 Tudományos Egyesület szegedi fiók'a segít a műszaki dolgozók továbbképzésében 'és sietett eleget tenni a technikusuk és művezetők kívánságának: egy 54 előadásból álló előadássorozatét szervezett a textilipari techrvkusok és művezetők részére- Az előadók a szegedi textilüzemek főmérnökei és mérnökei és a Bolyai János Ma­Műszaki és Tudományos Egyesü *­helyiségében, A tanfolyamot T mörkény László, a Szegedi Kenué ­fonógyár főmérnöke, egyesületi nök nyitotta meg, s kérte a dolgoz: ­kat hogy a saját maguk által 1"'. ráhozott tanfolyamot szorgr!mrs í láto~assák. Ezu'án Strack Sánd r elvtárs a Szegedi Városi Pár b zot'_ ság üdvözletét tolmács-Ita. ürö ­mel üdvözölte a tar-folyamot, n • lyet a dolgozók kívánságára szer­veztek és olyanok vesznek r's t rajta, akiket a tudás kiszélesít'; ­nek vágya serkent. Az ünnepélyes megnyitás utá i .i 64 hallgatónak Szenc'rsi .János elv társ, a Bolyai Jáno3 Mátémat:' i tematikai Intézet munkatársai Nchány nappal ezelőtt ünnepé- :Intézet docense tartolla meg az c lyes külsőségek közölt nyitották I előadást meg a tanfolyamot a Textilipari Barát Ján. a

Next

/
Thumbnails
Contents