Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. JANUÁR S. 3 ÜNNEPELYES KERETEK KÖZÖIT KEZDŐDIK MEG A CSEHSZLOVÁK FILMHÉT Szajfuddin Kicslu beszéde a nemzetközi Sztálin-békedíj átnyújtása alkalmából Moszkva (TASZSZ). Engedjék meg nekem, hogy szívből jövő mély hálámat fejezzem ki önöknek, amérl abban a megtiszteltetésben részesítettek, hogy felvettek engem a vi'ág legkiválóbb emberei, a Nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetettek kis csoportjának tagjai közé — kezdte beszédét Szajfuddin Kicslu, majd hangsúlyozta, hogy az ő személyéiben azt a sokezer ind'ai békeharcost tS&fették ki, akik önfeláldozó munkájukkal elősegítették a békemozgalom megteremtését Indiában. A Nemzetközi Sztálin békcdij valójában azt a sokmillió indiai embert illeti, akik tetteikkel megmutat ált a világnak, soha nem engedik nieg, hogy az imperialista hatalmak agresszív eéljai érdekében használják fel őket. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy India nevében átvehettem ezt a kitüntetést. Életem története annak a harcnak története, folytatta Szajfuddin Kicslu, amelyet országom külföldi uralom aló való felszabadulásáért vívott. Szemeim előtt elvonultak a dicső mártírok, akik azért estek el, hogy India szabad legyen. Nemzeti mozgalmunk mindig harcolt a háború, az agresszió el en. Jól emiékszem a kampányra, amelyet a spanyol nép támogatására indítottunk a fasiszta beavatkozás ellen vívott harcában. Nem felejtettem el az abesszin néppé való szolidaritás hatalmas hulláméi, amely végigvonult országunkon, amikor a fasiszta Olaszország megtámadta Abessziniát. A második világháború után új veszély támadt, amey százszor nagyobb veszedelmet jelent a világ számára, mint egykor a fasiszta agresszió. Az amerikai imperializmus bűnös abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a béke eszközéből agresszív háború folytatásának és a harmadik világháború előkészítésének eszközévé vált. Az atom- és baktériumháború szörnyűségei fenyegetik a világot. A világ népei meg akarják állítani a harmadik világháborúra irá. nyúló őrült fegyverkezési ver. senyt, meg akarják menteni magukat és gyermekeiket, boldog életet akarnak építeni. A békemozgalom fokozatosan Indiában Is kifejlődött. Sokszázmillió indiai férfi és nő gyűlöli a háborút. Mindössze néhány hónapja, hogy az indiai békemozgalom határozottan felhívta a nép figyelmét arra a tényre, hogy a brit imperialisták gurka katonákat toboroznak India főijén a Malájföldön folyó gyarmati háborúra. Hárommillió indiai írta alá az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő felhívást. Az Indiai Kongresszus Párt országos bizottsága szeptemberben tiatározatban hívta fel a nagyhatalmakat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a nemzetközi helyzet fő kérdései nek békés úton való megoldására. Mit értünk e ? — vetette fel a kérdést Szajfuddin Kicslu. Sorainkban cg.vre inkább megértik az! a tényt, hogy nem elég csak tartózkodni a háborútót, mert a láng tulajdonsága az, hogy terjed és erdfítűz esetén egyetlen fa nem maradhat meg, ha a mellé té lévő fát a lángok pusztítják el. Meg kell akadá'yoznunk a háborút. Különösen érint bennünket a koreai háború. A népek békekongresszusán az indiai küldöttség abban a szerencsés helyzetben volt, hogy pozitív javaslatokat tehetett a koreai béke elérésére és láthatta, hogy ezeknek a javaslatoknak a szellemével a kon. gresszus maidnem minden résztvevője egyetértett. Hiszem, hogy az a tény, hogy India Pyen dír'at kapott, széles útaf nyit India és a Szovjetunió baráti knncsolata'nak megerősítése e'őtt. Engedje meg Elnök úr, hogy az ön személyén keresztül juttassam kifejezésre az egész 6zovjet nép iránti szeretetemet és hálámat. Az a díj, amellyel önök kitüntettek engem, annak a nevét viseli, akit minden békeszerető ember tiszte) _ Sztálinnak a nevét. Biz. tositnm önöket, hogy megteszek minden tőlem telhetőt, hogy mél. tó legyek erre a díjra, amely annak a nevét viseli, akit a legkülönbözőbb országokban milliók és milliók a legjobban szeretnek és tisztelnek és aki egész életét a béke ügyének szenteli. A Vörös Csillag-moziban a ..Határmentén történt" című filmet mutatják be. Az ünnepi előadás a magyar és csehszlovák támnu szal kezdődik. Ünnepi beszédet mond Antal János e'-vtárs. A Szabadságmoziban a „Kincskeresők" című A szegedi járás az elmúlt évben az ország valamennyi járását kihívta fásítási versenyre. Nagyrészt ez adott lendületet a községek do1gozóinak ahhoz, hogy már a tavaszszal négyévi fásítási tervüket teljesítették. Többszörösen túlteljesítetek az őszi tervükéit is: 900 holdon mintegy 4 é® félmillió facsemetét ültettek el. A járás községei párosversenyben végeztéik az erdőtelepítést. Zsombó községben nagy lendületet adott az erdősítésnek a Bek kor— gresszusra való készülődés. Nagymihály Lajos a tan'cs dolgozó parasztjai nevében vállalta, hogy a békebizottsági tagok tiszteletére 17 holdon „Béke erdőt" létesítenek a község határában. Két 28 tagból álló ercőültető brigádot szervezett, amelyek munkájában legnagyobb rész* a S-abadság és a Május 1. egyes típusú tszc"-k vállaltak. Újvári Pál és Rajkai Richárd brigádvezetők párosversenyre hívták ki egymást, melyik búzád filmet mutatják be Ünnepi beszédet Pusztai Sándor elvtárs mor.d. A Fáklya-moziban a dísze1 őadás 9-én este 7 órakor kezdődik. Ünnep be. szédet mond Fapp Sándor elvtárs, MSZT-titkár. ülleteltöbb facsemetét. Az Újváribrigád 25 ezer, a Rajkai brigád tagjai több mint 30-000 akác, rryár és fenyőfacsemetét ülteitek el s ezzel kedden befejezték a 17 holdas „Béke erdő" telepítéséi Ezenkú ül még mintegy 50 ho'dnyi területet fásítanak a tavasszal. Lenin-renddel tüntették ki A. J. Sznec-kuszt. n Litván Kommunista Párt Központi Bizottságának tokárát Moszkva (TASZSZ). A Szovjet, unió Legfelső Tanácsínak eln ksége Lenin-renddel tüntette ki Anta asz Jucsovics Sznrcskuszt, a L tván Kommunista Párt Központi Bizotl. ságánk titkárát 50. sziile'ésnup.'a alkalmából a párt és a szovjet állam érdekében kifejtett tevékenységét^. Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása óta emelkedtek a termelési eredmények A SZEGEDI JUTAFQNÖGYÁRBAN A Szegedi Jutafonógyár dolgozói ínég élénken emlékeznek az 1952-es évi terv sikeres befejezéséért indított munkaversenyre. A felemelt éves tervüket értékben és mennyiBégben is december 21.e helyistt 16-án teljesítették. A nemes versengésben elért eredmények lehetővé tették, hogy a vállalat dolgozói az újesztendő küszöbét adósság nélkül lépjék á.t. Most megfogadták, hogy 1953-ban fokozódó lendületlel harcolnak, hogy az ötéves terv negyedik évében is — hasonlóan az 1952-es évhez — tervüket teljesítsék. illetve túlteljesítsék. Az eredményiek eléréséhez nagy segítséget nyújtott a Szegedi Jutafonógyár dolgozóinak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának feldolgozása. A^ üzem dolgozói politikai oktatáson tanulmányozzák a kongresszuson elhangzott beszédeket ds az anyag tanulmányozása egyre jobban megérteti velük, hogy miért kell az eddiginél is jobban tanulniok és miért kelt többet és jobban termelniük. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy a Szegedi Jutafonógyár dolgozói ez év első napjaiban is egyre kiemelkedőbb eredményeke* érnek el, S munkájuk minőségileg is javul. Petrin.a Györgyné rendszeresen részt vesz a politikai foglalkozásokon és hozzászólásaival teszi értékessé a szemináriumokat. Hozzászólásaiból érzik, hogy lelkiismeretesen tanulmányozza a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát; ez termelésén is meglátszik. Petrina Györgyné nemrégen 132 százalékos átlagteljesítmény* ért el. Eredményét a kongresszusi anyag tanulmányozása óta 10 százalékkal emelte: 142 százalékot ért el. Emelkedett Turai Istvánné százaléka, ö is gondosan tanulmányozza a kongresszus anyagát, jegyzeteit ponto. san elkészíti. Átlagteljesítményét 130 százalékról 141 százalékra emelte fel Polyák Lajosné munkájában is sokat segített a kongrssz\zusi anyag tanulmányozása. Mi. Lnkov elvtárs beszédének áttanulmányozása után, december havi tervét 12 nappal előbb fejezte be. Ezziel a teljesítményével a Szegedi Jutafonógyár legjobb dolgozói közé kerü& Horváth Lajosné is Szorgalmasan készül fel a politikai oktatásra és elméleti tudás színvonatánalt emelésével ért el ugyanolyan szép eredményt, mint Polyák Lajosné. Rózsa Istvánná 9 napos tervelőnyt szerzett. Sós Imrcnének is nagy segítséget nyújtott a kongresszus anyagának tanulmányozása: 170 kilogrammról 181 kilogrammra emelte terme'és't. K cső Erzsébet 170 kilogrammról 196 kilogrammra növelte napi ertöményét- Takács Jenőné 180 kilo. grammról 239 kilogrammra. Gyuris Józsefre II. Rucsek Vera 200 kiloigrammról 250 kilogrammra fekozták teljesítményüket. A keresztorsó üzemrészben példamutatóan dolgozik Brunner Józsefné, aki 270 kilogrammról 304 kilogrammra növel.e normáját. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy poiltikai tudásuk fejlesztésével jobban megy a munka, emelkedik a termelés, javul a minőség is. Az elért eredmények arról beszélnek. hogy a Szegedi Jutafonógyár dolgozói elméleti tudásuk szorgalmas fejlesztésével, teljesítményük emelésével egyre aktívabb harcosaivá válnak a szocialista hazánk építésének és a békéért folyó küzdelemnek. Az állami tartalék földek hasznosítása A földművelésügyi minisztérium a Szövetkezetek Országos Szövetsé. gével egyetértésben i9mét a dolgozó parasztság megsegítésere sietett •amikor az állami tartalékföld k:t méltányos haszonbér ellenében a dolgozó parasztok megművelésére juttatja. Természetesen minden o van intézkedésnél, amely a dolgozó parasztság érdekeit szolgálja, az osztályellenség azonnal támadásba lendül. Most is azt híreszteli szerte a megyében. hogy a dolgozó parasztság hiába fizeti ki a haszonbért, a beadási kötelezettséget mégis teljesíteni kell a haszonbérelt terület után. Nagyon fontos feladat, hogy az ellenség szemenszedett hazugságait kíméletlenül visszaverjük és nyilvánosságra hozzuk a valóságos he'yzetet. Azok a dolgozó parasztok, akik állami tartalékföldet vette'i hnszonbérbe 1952 december 15 e előtti keltezésű szerződéssel és a tanács által előírt követelményeknek megfelelően a földterület 37 százalékát bevetették kenyérgabonával. valamint az őszi mélyszántást is elvégezték, a haszenbér megfizetésével minden állam iránti kötelezettségnek eleget tettek. Akik azonban 1952 december 15-e után vettek haszonbérbe állami tartalékföldet. ezeket a területeket mér rendes beadási kötelezettség terheli, die a beadási kötelezettség teljesítésével a haszonbért is leróják. Ennél a haszonbérletnél is az szükséges, hogy a dolgozó paraszt a földterület 37 százalékát kenyérgabonával vesse be és végezze el a mélyszántást. Mindezekből látszik, hogy kor. mányzatunk az állami tartalékföldek hasznosításával segíteni kívánja a dolgozó parasztságot. Fontos tehát. hogy a kis- és középparasztok éljenek az alkalommal, keressék fel a földművesszövctkezetek diilőfelelőseit vagy ügyvezetőit, akiktől részletes felvilágosítást kapnak. Dóra Tóth Imre, a MESZÜV dolgozója ÖNfUDATOS MUNKÁVAL ÉPlílÜK ERDŐS" MAGYARORSZÁGUNKAT Berlin lakosságának képviselői taviralban követelték Irumantól, hogy akadályozza meg az ártatlanul halálra ítélt Rosenberg házaspár kivégzését akadályozza meg az ártatlanul ha. Iáira ítélt Rosenberg házaspár ki. Berlin (MTI). Berün lakosságának 4 ezer képviselője kedden es*e nagygyűlésen tiltakozott az amerikai imperialisták szándéka ellen, hogy kivégezzék az ártatlanul halálraítélt Julius és Ethel Rosenberget. A nagygyűlés résztvevői egyhangúlag hozott határozattal távitatban követelték .Trumantól, hogy; végzését A nagygyűlésen Arnolc Zweig bejelentette, hogy táviratban felkérte Albert Einstein tanárt, a világhírű fizikust, tegyen meg mindent a Roeenberg házaspár megmen,t,ósér§, _ M DECEMBER KtlZEPE TÁJÁN a földművelésügyi minisztérium Hódmezővásárhelyi ErdötalepPő Állomása Csongrád megye járásainak székhelyein fásítási értekezleteket tartott, amelyen a fásító szektorok vezetőségén kívül résztvettek a tömegszervezetek vezetőségei is. Az „ETÁLL" dolgozói, mint járási területi felelősök, beszámoltak az 1952 év őszi fásítások munkálatainak eredményeiről, értékelték a végzett munkát, úgyszintén rámutattak a hiányosságokra. Az előadó erdészek ezután — habár dióhéjban is — rámutattak az országfásítás átfogó hasznára és szükségességére. Érveiket felsorakoztatva bizonyították, hogy mióta ember él a földön, élete összeforrott a fa és az erdő életével. Az ősember fával fedte be vadászó vermeit, ezzel táplálta éltető tüzét Ahogyan fejlődött, úgy fokozódott a fafel. használása, szers?ámok tökéletesedése; a gépek feltalálása újabb és ujabb lehetőséget nyitott meg felhasználására. Az ember a bölcsötöl a koporsóig ezerféle módon használhatja fel a fátA FA IRÁNTI KERESLET világszerte állandóan fmelk."d k Ma már az egy főre eső évenkénti fnanyagszükséglet 0.8—1 köbméter. A gyanta, cserzőkéreg, a falepúrtasi vegyi termékek nélkül iparunk nem tudna meglenni. Mindezeken a kézzelfogható értékeken túl az élő fa, az erdő bőkezűen ontja azokat a kincseket is, melyek a legfőbb értéket jelentő ember életének, egészségének elengedhetetlen feltétele. Az élőfa, a park és az erdő a községek-városok, ipartelepek tüdei. A szél megtörése, a párolgás csökkentése, a levegő páratartalmának emelése, a hőmérséklet szabályozása a bőségesebb harmatképződés, a talaj vízgazdálkodásinak megjavítása — a helyi éghajlatra jótékonyan hatnak. A NAGY SZOVJET kutatók, Mi. csurin, Dukucskájev, Viljamsz és Liszenko bebizonyították, hogy a mezőgazdaság és az erdő között szoros összhangnak, élettani egven. súlynak kell fennállnia. Ha ebből rz egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk — például az erdők, a fák mértéktelen kiirtásával, túlzott legeltetéssel —. akkor az együttműködés megszűnik, a talaj, a vízgazdálkodás és a helyi éghajlat megromi k, termelésre alkalmatlanná válik. Ha a patakok és folyók forrásv'dák.'n és felső folyásainál nincsenek erdők. melyek az esőt és hó'ét magukba szívják, tárolják és csak fokozatosan engedik ki a forrásokon át árvizeket, veszélyt, sokszor katasztrófát okoznak a síkság lakói számára. Mindezekből tisztán Iáihatjuk, hogy az ember erdő és fa nélkül nem élhetne meg. Az. erdőre, a fára rá van utalva az ember úgy mint a kenyérre, vízre vagy a levegőre; ezért kell megbecsülnünk, szeretnünk erdeinket. élő fáinkat, ahonnan pedig hiányoznak, oda mielőbb telepíteni kell. Nagy példaképünk, a Szovjetunió, ! a világnak fában leggazdagabb or- . szága, felismerve az erdőnek termé, j szetátalakító hatását, soha nem képzelt fásításokat hajt végre — ezt a példát nekünk is követni kell, mert hazai viszonyaink, fában való szegénységünk ez* feltétlen megköveteli. A történelem bizonyítja, hogy a nagy magyar Alföldet néhány évszázaddal ezelőtt tekint '•» lyes erdőségek borították. Alföldünk ősi fafajainak, a tölgynek, körtenek. nyárnak és fűznek emlékét még mindie őrzi^ helységeink régi e'nsvezése, például öregesei tő, Nagycsere, Nagykőrös, Iíi körös. Nyáregyháza, Füzesabony, Füzesgyarmat stb. A feudál-kapitalista rendszer alatt az erdők pusztítása egyre tartott, de helyettük új erdők telepítésével már nem foglalkoztak olyan ütembe- Az Alföld fásításának nagy apostola. Kaán Káro'y erdőmérnök keresztülvitte ugyan az Alföld-fásítási törvény életrehívását, de ennek végrehajtása anyagi alátámasztás és az uralkodó csztniy nemtörődömsége miatt nem valósulhatott meg ÖSSZEFOGLALVA az elmondottakat, láthatjuk hogy az országfá. sílásra milyen nagy szükségünk van. Kereken kétmillió katasztrális hóid erdőterületünk az ország egész te ületének mindössze 12.3 százaléka, de ez is nagyrészt fiatal. Egy ország fában akkor tudja saját szükségleteit ellátni, ha területein:k legalább 20—22 százalékát erdő borítja. Amint látható, hazánk fában igen szegény ország, s ha az erdők meglévő állapotát is figyelembe vesszük — fában mutatkozó szükségleteinek alig negyedrészei képes fedezni. Feltétlen helyes törekvés élőfaállományunknak, főleg gyorsannövő fafajokkai való fokozása. A párt mindezeket idejekorán felismerv?, programmnyilat kozatába vei l e, hogy a népi demokrácia h'vatása végetvetni a százafos bajnak, or oly gyakran ismétlődő és elsősorban a nagy magyar A'földet sújtó aszálynak. Ebből a célból és részben az ország fa-Itatásának b'zt )sítására, tervszerű erdőgaz álkodást és nagyarányú erdősítést rendelt el. A VÉGREHAJTANDÓ erdősít sí feladatok legnagyobb része természetesen és magától értetendöEii ; z ország legfátlanabb részére: az Alföldre esik. Kormányzatunk igen iagy erdősítési feladatot tűzött ma: & elé, mely közel 1 300X00 kn. új erdő és egytb fáskultúra létesítése meglévő erdőállományunk 65 százalékos emelését jelenti. Természetes ezt csak tervszerűen lehet végre: hajtani, a távlati tervet fel ke'l bontani és beütemezni, Fnn-k a r.agy fe'adatnak végrehajtására alaposan fel kell készülni, meg knl teremteni a résztettervek keresztülvitelének lehetőségét, az elvégzen 'ő munkálatok folyamatos anyagi alap. ját. újabb és ú.iabb helyi csem't kerteket kell létesíteni, megtelelő szakembereket kell a munkálatok vezetésére kiképezni, b'ztosítani a szükséges emberi és gépi erő'. Rugalmas munkáival clh'rítani a munka útjából minden akadályt. Az értekezleten megtelent kiküldöttek fogadalmat tettek hogy fásítási terveiket a 'ehető leggyorsabban végrehajt tak Nagy János, erd'sztechnikus ÍÍ. » A zsombói dolgozó parasztok „Béke erdői létesítettek