Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLE'lÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Szegedi Falemczgyár dolgozói az elmúlt érben több mint !MMI szoba bútornak elegendő fahulladékot takarítottak meg Eddig 4t» holdnyi területről eresztették le u rizet Kisteleken és Sándorfalván AZ MDP; CSONGRÁD MEGYEI izottsaganak lapja IX. ÉVF. 4. SZÁM ÁUA 511 FILLÉR KEDD, 1953. JANUÁR 6. A tanács dolgozóinak szakmai továbbképzése Mindennap tel) esi tjük tervünket LEVELEZŐINK ÍRJÁK Pártunk II, kongresszusának hatáíozata a párt- és állami életünk előtt álló feladatként határozza tneg helyi tanácsaink' megszilárdi. *ásá', munkájuk megjavítását; elsősorban azáltal, hogy biztosítani kell a dolgozó tömegek minél szélesebbkörű beivonását a közügyek intézésébe. Hasonló értelemben a tömegkapcsolatok fokozott elmélyítését célozza a jíözponü Vezetőcég 1952. júniu« 27., 28-i határozata is, amelynek értelmében aktivizálni kell a tanácstagokat, fej. lesztend kell a tömegkapcsolatokat, hogy a dolgozók alulról jövő e1Itnörzésével segítsük az állami fe- j gvelem megszilárdítását. Taná-: csaink az előttük álló hatalmas; feladatokat „pártunk vezetésével vsak akkor tudják elvégezni mondotta Házi Árpád elvtárs, -a megyei tanácselnökök 1952. május II(U értekezletén, — ha ebben a munkájukban fokozottabban támaszkodnak a dolgozó tömegek segítségére és igénylik a dolgozó tömegek ellenőrzését munkájukban." Tanácsaink megszilárdításának ólja egybeesik a tömegkapcsolatyk fejlődésének irányával és itt kapcsoljuk az említettekhez a tanu. lás kérdését is. Ugy hisszük: nem Jétséges egyetlen párt- vagy ál. lami funkcionáriusunk előtt sem, hogy mind a tömegkapcsolatok kiépítése, mind az ezen alapuló megnövekedett feladataink megoldhafatlanok lesznek kellő elméleti tudás h'ányában. Gerő elvtárs a gazdaságvezetők konferenciáján, majd Rákosi elvtárs a járási párttitkárok értekezletén rámulatott erra, hOgy ha az új nagyobb feladatokat meg akarjuk valósítani, cikkor minden rendelkezésünkre álló eszközzgl emelnünk kell vezetökádereink tudását, politikai és szakmai színvonalát és meg kell javítanunk a vezetés minőségét. Tanácsfunkcionáriusainknak is jól emlékezetükbe kell vésniök Sztálin elvtárs szavait: „Amíg köztünk, bolsevikok közt, nem lesz elegendő ember, aki jól ismeri ti technikái, a gazdasági és pénzügyi kérdéseket, nem lesz nálunk igazi, egyéni vezetés. írhatunk akárhány határozatot, esküdözhetünk életre-halálra. mindez semmit sem ér és egyszemélyi vezetés nem -Jesz." Tisztában kell lennie minden 'tanácsi dolgozónak azzal, hogyj a "bolsevik vezető módszerében az •elsődleges helyet foglalja el a marxislc-leninisla elméletben való jártasság, a szakmai ismeretek elsajátítása és az általános műveltség. A marxista-leninista elmélet elsajátítása terén elmondhatjuk, hogy komoly fejlődést értünk el tanácsi vonalon is; tanácsfunkcionáriusainknak többsége ma már rendszeresen résztvesz valamely oktatási formában, sőt maga is végez propaganda munkát. Az 1952—53-as tanévben már eokkal szervezettebb a tanácsi dolgozók oktatása. Ezt bizonyítják «z első két-három hónap eredményei is. Járási éis városi VB-sInö" keink tisztában vannak a szakmai továbbképzés jelentőségével. Igyekeznek az anyagot jól elsajátítani, törekednek az elméletet kapcsolatba hozni a gyakorlattal olyan értelemben is, hogy az anyagot helyi, gyakorlati példákkal gazdagítják. Különösen jól felkészül a szakmai konferenciákra a csongrádi járás és a szegedi járás VB-elnöke. A tanácstagi fogadóórák jelen. Iő6égével kapcsolatban a makói járás elnöke felvetette, hogy náluk a fogadóórát tartó tanácstag mellé beosztanak egy hivatali dolgozói is, aki szakkérdésekben ad felvilágosítást az érdeklődőknek. A tanácsfunkcionáriusok egyrtsze a fogadóórák ilyeniszerű megszervezésé! nem tartotta célravezető, nek; egyrészt azért, mert hasonló eljárás esetén bizonyos mértékig elhalványul a tanácsok tömegszervezeti jellege; másrészt pedig gyakorlati kihatása is van olyan formában, hogy a fogadóórára elmenni szándékozó dolgozó esetleg idegenkedik attól, hogy a fogadóórán a tanácstagon kivül „hivatalos személy" is résztvesz. Természetes, hogy a „hivataltól" va!0 ilyen idegenkedés múltból örökök ésökevény, amelyet előbb-utóbb ki kell küszöbölni, azonban egyelőre még megvan és ezzel i.s számolni kell. Fenti példa csak egy volt a sok közül, melyek az egyes tanácsi szervek munkastílusában mint jó vagy rossz módszerek vetődlek fel. Helytelen képet kapnánk azonban járási elnökeink tanuláshoz való viszonyáról akkor, ha nem néznénk meg az éremr másik oldalát is és nem mutatnánk rá a hiányosságokra. Ezek közül keltöt említünk itt meg: az egyik az. hogy járási elnökeink sem látták még be — egy-két kivételtől eltek'ntve .— a folyamatos tanulás jelentőségét, A tanulást az elvtársak a konferencia előtti napokra hagyják, akkor pár nap alatt gyorsan és nem kellő alapossággal ütik ö.ssze az egészet. Erről meggyőződtünk ellenőrzéseink során, de ezt jutatta kifejezésre a szentesi járási tanács elnöke is, aki beismerése szerint jegyzetét az utolsó éjjel készítette el. Nyilvánvaló, hogy a tanulás ilyen tormája nem lehet eléggé eredményes, mert nem mélyülnek el kellőképpen az anyagban és mert amilyen könnyen megtanulták az elvtársak, olyan könnyen el is felejtik. A másik hiányosság, amit a járások felé szóvá kell tenni az, hogy érdemileg keveset foglalkoznak a községi elnökök tanulásának kérdésével; kevés segítséget adnak ezen a téren a községek \'Belnökeinek. A községi VE-clnókök általában nem sokat tőrödnek az elnökhelyettes, a titkár és az állandó bizottsági elnökök továbbképzésével sem. Mit mondhatunk ezeknek az elvtársaknak? Azt, hogy időhiányra való hivatkozásuk nem minden esetben indokolt. Nem tartjuk ugyanis valószínűnek, hogy egyes községekben, ahol az elnök folyamatosan tanul, mint például Tápén, Szőregen vagy Pusztamérgesen, kevesebb a munka vagy az egyéb munkaterületeket elhanyagolnák. Sőt ellenkezőleg: aho] tanul az elnök, képezi magút szakmailag, ott jobban halad a mezőgazdasági munka, eredményesebb a begyűjtés. Egyes elvtársak, akik lebecsülik a tanulás jelentőségét. a konferenciára nem készülnek tel, községükben a szakmai megbeszéléseket felületesen vezetik, mint például a bordányi vagy nagymágocsi tanácselnök, ott az egyéb természetű munkák is vonlatoltabbak. Ezeknek az elvtársaknak is meg kell szívlelniök, mint alapigazságot, Sztálin elvtárs megállapítását: „Minél magasabb a párt- és állami munka bármely területén működő, bármely fűtikcionárius politikai színvonala és marxista-leninista öntudata, annál termékenyebb maga a munka . és fordítva." Számtalan példa volna felsoro1ható arra, hogyan mutatkozott meg már eddig i,s a szakmai továbbképzés mozgósító ereje az előt. tünk álló feladatok elvégzésére öttömösön például, ahol a tanács, elnök jól szervezte meg a szakmai megbeszélést, az állandó bizottsági elnökök igen komoly felajánlásokat tettek bizottságaik nevében Sztálin elvtárs születésnapjára az állam iránli kötelezettség teljesítésére, Vállalásukat teljesítették is. Szintén a szakmai továbbképzés során vetődött fel több köz. ségben az állandó bizottságok újjászervezése. Ezenkívül sok jó eredmény bizonyítja még. hogy ahol taoácsfunkcionáriusaink be. csületesen tanulnak. gondot fordítanak beosztoltjaik továbbképzésére, törődnek a tömegkapcsolatok elmélyítésével — ott könynyebben megy a párt- és állami határozatok végrehajtása, eredményesebben oldják meg az állami életünk előtt álló döntő feladatokat. Szűcs István MT oktatási előadó Szeged üzemeinek dolgozói az új esztendő első napjaiban új győzelmeket érnek el a terméés fokozó sóban. A napi tervek lúUel jesítésérő., az eredményekről és a Ír súlyosságokról számolnak be levelezőink. Azok a dolgozók, akik fáradtságot nem ismerve, küzdöttek, az elmúlt évi terv túlteljesítéséért, most a felemelt 1953. évi terv teljesítéséért nagyobb és jobb munkaeredinényekke harcolnak. Szegedi Vasöntöde Szombaton reggel nagy öröm érte a Szegedi Vasöntöde dolgozóit. A kohó- és gépipari minisztériumból evetet kaptak, amelyben medícsérték a vállalat összes dolgozói: az elmúlt évben elérf eredményekért. A levél felolvasása után Olasz Imre, Fodor Ferenc, Knál Tibor, B. Tóth Márton, az üzem legjobb szakmunkásai megalakították a November 7-i brigádot és termelési versenyre hívták az üzem valamenynyi dolgozóját. A brigád tagjai szombaton 130 százalékot ér ek e' déli 12 óráig. Az elért eredményt jó munkaszervezéssel és egymás segítségével érték cl, A brigád tagjai megfogadták. hogy méltók lesznek a November 7-e névre, mert munkájukkal mutatják meg, hogy odaadóan é; lelkiismeretesen dolgoznak azér", hogy minél több vasat, gépalkatrészt adjanak az ötéves terv negyedik evében népgazdaságunknak. Pálli Lajos Szegedi Kender fonógyár A Szegedi Kenderfonúgyár dolgozói 1952-es év utolsó negyedében is becsülettel vették ki részüké: a felemelt éves terv határidő előtti teljesítéséért indítói;* munkáversenyből. Uzemrészenkint nerncj vetélkedés indult, hogy 1953-ban még az eddiginél is kimagaslóbb eredmények szülessenek az üztncbeu, hogy mindennap teljesítsék és túlteljesítsék tervükéi; A vizesfonó osztály dolgozói is. köveive Gerő elvtárs útmutatását, mindent megtesznek azért, hogy első negyedévi tervüke: jóval a határidő előtt teljesítsék. Nagy jelentősége van annak. hogy a tervel már előre ismertették a dolgozókkal és a fel bon ott terv ismertetéséből ma már minden to'gozó tudja, hogy ötéves tervünk negyedik évének első negyedlében mi a feladata. Ennek eredménye megmutatkozik a termelésben és a felajánlásoknál is. A vizesfonó osztályon január 5-ig kétszázan tették meg felajánlásuké': a terv határidő előtti teljesítéséért. Január 3-án kitűntek jó eredményeikkel: Virágli Ilona 104 százalékos teljesítményével. Figura Józsefné — aki az elmúlt év utolsó napjaiban 102 százaikra teljesítette normáját — 3-ig ezt lltii százalékra növelte. Szorosan követi ókel Verbovszki Istvánaé 19: szá zuluk. Hegyközi Júlia 103 százai, kos termelési eredményeikkel. A vizesfonó osztály dolgozói egyeit,• bérként harcolnak az 1953-as évtervének sikeres teljesítéséért, Illetve túlteljesítéséért. Bürgés Mihályné NÍVÓ-Játékáru KISZ Az elmúl', évi munkánkat értékelve, sok hiányosságot vettünk észre, amelyek hátráltatták az egyenletes termelés.. Ez a NlVÚ-jálékárú KTSZ dolgozói munkaképességének csökkentését és a selejtes áru növekedését eredményezte. A vezetőség figyelembe véve a múltév hiányosságait, 1953-ban az egyenletes termelés bevezetésén dolgozik. Ennek eredménye megmutatkozik már a termelésben is. A fűrészrészleg dolgozói január 5-én már február havi tervükön dolgoztak. Nap mint nap, jobb minőségű árut készí'.enek. Ezt úgy ludták elérni, hogy a faanyag kiszáradva került megmunkálásra s (gy kevesebb a selejt. A Szegedi N-rVD-Játékáru KTSz dolgozói megfogadták, hogy 1953ban szebb és több játékot készf enek a dolgozók gyermekeinek. Szabó Erzsébet Az új tervévben tizennégy élelmiszeripari minőségellenőrző laboratórium kezdte meg működéséi Az élelmiszeripari minisztériumban a mull évben alakult meg a minőségellenőrző és a hygiénia ellenőrző csoport. Idén január 1-én az élelmezési iparban 14 iparági központi minőségellenőrző laboratórium kezdte meg működését a többi között a tej-, dohány-, édes- hús-, konzerv., sütő- és malomipar területén. (MTI) Eisenhotver az amerikai bankárok szövetségének elnökét jelölte kormánya ,,költségvetési igazgató iáváu New-York (MTI). Az „AFP" New-Yorkból keltezett hírében közli, hogy Eisenhovver január 20-án hivatalba lépő kormánya „költségvetési igazgatójává" Joseph Dodget jetölte. Dodge a detroiti hank adminisztratív tanácsának és az Amerikai Bankárok Szövetségének elnöke. Az amerikai bankárszövetség tavally októberi ülésén fokozolt fegyverkezést kövelelő háborús uszító beszédet mondott, A kínai kulturális küldöttség látogatása a Lenin-intézetben A Kínai Népköztársaság hazánkban tartózkodó kulturális küldötségének tagjai, Vej Csüe közoktatásügyi miniszterhelyetles vezetésével hétfőn látogatást tettek a budapasii Lenin Intézetben. A küldöttség megtekintene az intézetet és főként a marxizmus-leninizmus tanszékének munkája iránt érdeklődött. Brazília hadihajókat -vásárol Montevideá (TASZSZ). A brazíliai kormány — az amerikai háborús gyújtogatok követelését teljesítve — 1953-ban folytatni akarja a fegyverkezési hajsz;',t. A brazíliai haditengerészet vezérkari főnöke kijelentette, hogy Hollandia a brazíliai kormány megrendelésére több vontatóhajót és 10 — egyenként 1500 tonna vízkiszorítású — partvédő hajót fog építeni. Brazília egy nehézcirkálót és hat tengeralattjárót akar venni Franciaországtól, egy repülőgépanya'hajót ás öt tengeralattjárót az Egyesült Államoktól. Más lapjelentések szerint Brazitia a fentieken kivül 22 hadihajót rendelt Japánban, A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának határozata a Slánsky-per tanulságairól A Némeí Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága határozatot hozott, amelyben a. prágai Slánskyperből adódó tanulságokkal fog. lakkozik. A határozat a többi között kiemeli: A Német Demokratikus Köztársaság és a békeszerető német nép szempontjából rendkívüli jelentősége van a Slánsky-banda megsemmisítésének és az amerikai háborús tervek kudarcának. E tervek megvalósulása igen veszélyes helyzetbe sodorta volna a Német Demokratikus Köztársaságot, mert ebben az esetben a háborús uszítók megerősödtek volna és Csehszlovákiában — a Német Demokratikus Köztársasággal 6zomszé. dos államban — a német nép halá. los ellenségei ragadták volna magukhoz a hatalmat, olyanok, akik minden igyekezetükkel támogatták a német nép rabláncra fűzésére irányuló amerikai terveket. A határozat a továbbiakban kijelenti. hogy a cionizmus, a kozmopolitizmus ég más kártékony irányzatok befolyása alatt a Német Szocialista Egysfgpárt tagja! között is akadtak olya. nok. akik letértek a marxizmusleninizmus világos vonaláról. Elsősorban egyes olyan párttá, goknál fordult ez elö. akik nyugati országokban töltötték az emigráció éveit. A határozat mint a német munkásosztály árulóját és az amerikaiangol kémszolgálat ügynökét bélyegzi meg Paul Merkert, a mexikói német emigráns csoport volt vezetőjét, aki a prágai perben elítélt André Simonéval együtt cionista és kozmopolita vonalra vitte az emigráció sajtóját és a német antifasisztákká! szemben gyalázkodó, ellenséges álláspontot foglalt el. A határozat hasonlóképpen meg bélyegzi Kurt Müflert, a Néniéi Kommunista Pár* volt vezetőségi tagját, aki 1947-ben az ango] Intelligence Service szolgálatában állott és a brit megszállók utasítására harcot kezdett a Német Kommunista Párt politikája és Max Rei. mann, a párt elnöke ellen. Miilier 1949-ben az amerikai kémszolgálattal is közvetlen kapcsolatra lépett. A Központi Bizottság határozata kiemeli: a Német Szocialista Egységpártnak tisztában kell lennie minden egyes párttaggal. A Központi Bizottság határozata végül megállapítja: A forradalmi osztályéberség megerősítéséhez elengedhetetlen, hogy az önbírálatot és az aluról jöt ö bírálatot továbbfejlesszük a pártban. A legszigorúbban felelősségi' a kell vonni aizokat a párt-, állami és g'azdusági vezető funkcionáriusok;, I, akik kendőzik a hibáikat és elnyomják nz alulról jövő kritikát. A pártnak kíméletlen harcot keli folytatnia a szociáldemokratizmus, a burzsoá idológia és a kapitalista gondolkodás még meglévő maradványai éllen, A káderei; kiválasztásánál ég nevelésénél nagyobb gonddal kell eljárni. Nyugatnémet lap az amerikai megszálló csapatok katonáinak garázdálkodásairól Mannheim (ADN). A „Bad'sches Volksecho" című lap „Menjetek haza!" címmel tudósítást közöl azokról az egyre szaporodó rablótámadásokról, amelyeket az amerikai megszálló csapalok ka.tonái követnek e] a mannheimi laxisofförök ellen. A lap rámutat, hogy a legutóbbi 14 nap alatt újból három mannheimi taxisoffőr esett áldozatául az amerikai katonák támadásának, majd így folytatja cikkét: „Beszélgettünk néhány taxisoffőrrei. Az egyik idősebb soffőr a következőket mondotta: ..Állandóan életveszélyben forgunk. Még az sem segítene rajtunk, ha fegyvert viselnénk, mert mit tehetünk, ha hátulról váratlanul palackkal vágnak fejbe? Mit tehetüek, ha egyes yme. rikai katonák nem hajlandók fizetni. És ez gyakori eset. Egyetlen védekezési lehetőségünk, hogy nem veszünk fel amerikai utast". Egy másik soffőr szerint követelni kellene, hogy őz olyan amerikai katonák fölött akik németeket támadnak meg, német bíróság ítélkezzék. Elmondotta, hogy az amerikai bíróság a vádlóit amerikai katonákat szinte nevetségesen enyhe büntetésekkel sújtja. A mennheimi lap végül hangsúlyozza, hogy a városban — általános vélemény szerint — addig nsra állhat helyre a rend, nyugalom és biztonság, amíg az amerikai megszálló csapatokai nem küldik viss'a hazájukba.