Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

4 VASÁRNAP, l«t* JANUÁR t "'7 Történelemtanítás és hazafias nevelés A ..Délmagyarorszég'* d, c- 28 i számának cikke az egyetf jpi if. jú-si'tf hazafias nevelésének p:ob é. máját vetetie fel. Turai Kálmán elv. társ a január 1-i számban az iro. dalmi órák hazafiságra nevelő hatá­sáról számolt be. Ez a munka a:ón­ban akkor lesz sikeres, ha az iro. dalom, ós történe'emtanár egységes >/. mpontok szerin". együtiműködve végzik nevelő munkájukat. A történelem tnnítá. í világnéze ­formáló hatású. Krnpsakája szerint: ..Meg kell magyarázni, hogy miért szükséges a törtétielem h-mervt rá .•...• f f tf' 'j * • . A két világháború és a jelen tör­ténetének tárgyalásánál kiajudha­latlan forrást jc.ent számunkra « Szovjo unió történet,, és a magyar A Mapv Honvédő ianulókkal. hogy a legnagyobb meg. t'sztejtetés a .,Becsül- 'könyvbe" 1 e_ tülni, ídyan teljesítményt vinni vég­hez. amely a késői nemzedékek előtt is példaképül á'lít fcenrün it- luunl.ásraozgnlom mui'íja, I egnehezebb a régi icőkei kö-1 l or:. dalom vezetői is zeihozni a taunlék, lelkéhez. 1 Háború bősei eleven pé d-iként he' Ebben segítségei nyúj nnal; a. r,ove. ' áf k, hiszen szeme!'vé»y!-beii, il iú lőnek a tanulmányi, kirándulások, jsávi rogéiiyekN-t. múzeumlátogatások. A .szegedi áso-1 an ta'álkoznik ' tá.sok eredményeinek bem.ututisa és Mnnkásmozgaűnt egyidejűleg Móra Fateue néhány j '>:;; élcheziM : hangulatos ctbesz.álés.'n-'k ismerte- | Schönhei z. iv';fv­Múzeumok a ^uiiurforradalom szolgálatában lése. amely az ásatásokkal é? azzal í imadenel ! foglalkozik, hogy az alföldi tmber eivtár-i.-., k I! mutatni arr-i hogyan befalyá- 'hogyan nyugodott bola a földjén váló | c!,'g solja a mul- t jelent/' A mult is-| kutatásba, igen kedvező hangulatot' merete, tanulság i így válnak hara szeretetünk építő réstévé. Ez a m mk i akkor lesz legered. multat. Móra Ferenc menyes­tói »', irodalom- és történetem, hínár u>n év eleién összhangba hozza i. -/.atervét, hogy fárhii­znnuv n haladjon a történelem. órjlk nnv ya az Irodaloméval, l enné-•( • zr., n»m mindig va. b»«i-hot.-, e- meg. De az íUtlá. ,»cs "i ld;' p-i !t»fa egyes enyag­zíyr ige-: szépen eUrhe.il ... egyiit haladás. A tö'ö.i uralom i-le.' . a kuniékor, Mari -viev k mozgai na. h ref mi­kor történelmi esenvóny - és irodal­mi értékei a s/cibnd-ázíirrc és ei- ; nyoma'-ás ideje, a' világháború, n forradnloiri. az eltenforradaom Inra, I végül a jelen, egységbe fogható az j irodalommal és az eg.vmá-t támo. ; gatp munka ériéke* crcdmémyekrt mulathat mind az órák, mind a szakköri fog ntkozásök 'erén, A tár. saialmi háttér ábrázolása, a kinin, j niségok szertpe teremt ahhoz, hogy a gyeimé kök közelebb érezzék magukhoz a rég. se ítaégóvtíl vissza is tudunk térni a jelenbe. Az ó táj- 'és nípszeretele követéstc­méltó példa, jó alkalom az., összeha­sonlításra, mit és mennyit lehlünk ma azért a földért, azért a népért, amely évezredes kul.ú'ákot őrzött meg és oly sok vihart kiállolt áz idők folyamán. A nevelő találékonyságán mű-' lik, hagy milyen helyt kapcso­latot tud teremteni tiiniárgyá. vul. amely elsősorban hl v a tóit arra. hogy a gyermekekké) I.; kóhe'yük történet 't megü tne'­tesse és meeszervttesse szülő­földjükéi. Ez a szeretet azon­ban ak'ív legyen, lrtjrekész If­júságot neveljen, amely a dol­gozó nép iránti hűségét áldo­7.atvá la'ással bizonyítja he, -Je sajnáljuk nz időt negyeréven n-orcn- a/anno­"ik :» tr.imínt. ív.úúnyaUtk pc­r.-'ják b- •.--. H.'gv.'-i Káműn líaló • t óit s terc te t K.'-osi Munkáját, harcát. -Ne ••> azonban a ni'.,lik bemutatási­val oz örkök i elveket Iringozt ; ltunk, uiert akkor nevelésünk ftir­mó'íssá vől'k. Erre nyújtanak módot > a történelmi ryjgvü'eseU, amc-> lyeu e'-mé'yillk a tami'ók tu­dását és móúit nyújtanak aeru. hogy a kirmc't anyagrész Is­mertetésével, aktív huzMwcrr­tetre és az ellenség e'leni bá­tor külífetemre buzdítsuk a gyermekeket, i felszabadulás u hazai mi.- kezdve az év végéig összesen 1 : ... to OfiC 1 r$J nrt t r\ zeumok életében is ielszahatiuláit jelentet/ Megszűnt - az addigi ,,eh­lántcsor,Horonyba" zárkózás-, a 1u­dományl ések keveseknek ,s igen hívék -zio'.t kiváltságosok részére I nyitási napon 12M5 látogató if mert& Jn< g a múzeumnak ezt a ki' állítását. ' December 23-án volt a M>í­zeumok Napja. Ekkor alakult meg tartogató intézmények is mc.jtzör,'] múzeumban is a Múzeumi Blsctl­irr. I 'gyagakknr or<srAg*:c(l:> ' ,"-•-! Mg- .4 bizottság tagjai között vol­r-'órö munkák induflalr meg n'ú- ,,,}•'„ párt, a Városi Tanács képvü .-"(-')..ikbav. Az út. -- máig ! sétái c* a tudomány legkitűnőbb ' • -J'tinúzevmtcnd^é-tckhn m míivelái és az egyes üzemek Icultúr. v ' ' lóg ndoUlL hogy tsok g-yoi fejezetten öncélú h.'yzclü Iz,".'­Jép jenek ki, dm a alkuson , fehl-'í :ci, A múzeum dolgozói «'/­korábbi 4' uMkus, „hólt iái- ,'„ „n-'oliák az ülésen, hogy meg ' rurtcinek" mondott és M-' aj.vrjdk ismer/cini szaklndományu­""'"'• , !:at a dolgozók széles rétegeivel és l"> - saját üzemeikben keresik fel őket., í Szegedi Kenderfonógyárban. r<n­'•ó.L.-«tt néprajzi kiállítással be akar­-.!•; rnuiai -t a izundcrfeldolgozás tór­hi tél. Megismertelik a mvnkaesz­•jzék.-t az előző korokból. Ugyari­' .'».• gz üzemektől, az üzemek dol­o:CU l a mtízeum is szeretne kap­»'. .1 t kéri, hogy az odahaza már Ttilsék me g az cl/ elhelyezeti tár­gyakat. Az új im'zeumrénde-éteknél el­sőrendű lontosságú a tudomány ismeretközlés. S meé.lelf a mú ei­moknak mindenkor leqtimto •>'.',b íeladala a politikai növelés kül­dése. Elsősorban azt szérűié'.(i tik, 'hogy a kiállítóit tárgyak, rn'nt az PH^ haszuéil.ilon khiUr munkacszközö­Igen szereneséy do'og, ha ar r,sz. anyagi kultúra eredményei, az ':< l juttassák el a múzeumhoz. £cw fám ' ' 'Hf '' ' " " ] hotuek ezek a munkaeszközök akár attól az ériékeléstől. rm^iv l Uyok egymás taggyűléseit lái-egat­jók, és az anyag e'őzetes ismerteié. se révén rés7 veszrtek a vilátmn >s. A vitakús/vég • Tejlesztése a tftr'ene lemtunór nevelői feladatai közé tar­ló/ k. Az. osztá'yffinők vi'ágnóze,­formáló munkájában ezek a vták nagy segítséget . nyúj anak, éppen ezért kívánatos, hogy ő maga is rósrtvegyen bennük. A gyakorlati hazaszeretet, ha. |únk védelme fgv vá'ik miú­rmficii termelési iolyanuitok j vábbi előiettetelei, illcjőteg ess- i regi kéz-, üvsipar tárgyat, vagy közei. Minden kutatásnál <z 'o»z-} régi konghafelszer-'lé/d darabok. A tályliarc \'i?sgúlcfo iz de/i további munka s í megállapítja hogy a szemlét teteit 'úmnápi éléíünk természetes tartó-' , ... r. , » , l-/.v.v.,,-, r.*- - VAíft nmety A >lap :nin- kulcsönös -ngih -s- l a múzeum s 'áráéira, 'gy dolgozók is jól járnak. A múzeum dokumentálják múzeumaink kiá'- azért, mrt gyiiju níéuytárai gyára­lUásaikat, s örömmel látogatják ! jrxhiai:, a dolgozók meg fe'Jsmerhe­őkel tanuinlvágyó dolgozóink.; lik a tudományban rejlő hatalmas A szegedi Móra Fefeuc-.Müzeum- ] er'j/, « kul túrforradalom mozgjló bon december 7-in nyílt meg Ma- f rugóit, gyarország legnagyobb temésze ­tudományi kiálfl/ása. a „Fehértó Élővilága." A kiállítást izrek ke­resik fel. A késő délu'áni órái­éin értekezleten a megalakult izottság tagjai örömmel ál lapító t. hazafias nevelés számára. Történelemtanításunk erkölcsi cél­ja a szocialista hazaszeretet elmé­lyítése. A gyermekek előtt élmény­szerűvé kell lennünk, hogy aktív munkájukkal ők maguk is formálói a nemz I történelmének. A larár feladatköre tehát bővül a hazafias nevelés terén az egyén és a tfrsa­dalom helyes kapesoltának megérte* tó-ével. C ajnoü, még mlnd g vannak V olyan lörlénelemkönyveink, Bigclyek száraz tények isme i ütésé le szjritkoznftk csupán. D<» e nehézség ellenére is arra kell törekednünk. Iingy ez akarat ne­vel .se min] a jelleni egy'.k leg­értéke-ebb alappillérének meg. erősítése, ezen a tantárgyon ke. re at'jl is maradékt dánul érvé­nyesüljön Ügy kell Isméi tel­nünk uz eseményeket, hogy köze'­kerliljcnek a tanulókhoz, hogy megszeressék n történelmet. Sok-sok szemelvényt adjunk, mind ókori, mind a középkori anyag­im/. Ismertessük meg a gyermekek­kél az ásatások ere;imié.r,y?it, álíj' suk e'.éjük példaképül azokat, ak'k minden energiájukat a régi emlékek feltárásának szentelték. akikn,-k inunkban dip min telje nmnnyiben mozdították elő az iskola hagyománykialakílásét a társad,i mi munkában elérhető eredményekkel. i nép iránti hőség. dr. Itenesáth A'adárn; egyet*mi adjunktus fl kárpáfu^ninsi magyar népi cgylittes a Karéi-Finn SZSZK-Iian vendégszerepel A korpátukrajnai magyar népi ének- zene- és táncegyüttes rövríl fennállása alatt nagy népszerűségre tol szert a kárpátúkrajnoi terűiéi határain túl is. Az egyii tes u ilápokban a Karé!­Finn SzSzK városaiban, a többi kö­zölt Sorlavalábnn vendégszerepelt. Ezzel kapcsolatban a ..LeninszkojeFodor Irén magyar népi Zliamja" kiemeli, liogy a kárpáton-1 adtak elő nagy sikerrel. ló i népi együ tes szereplése nagy kulturális, eredmény volt. Sortavatü do gozóiivak éiejében. \ hangversenyeken Curi Oszkár cimlalmös nagy művészettel ad'.a elő Liszt II. Rapszódiáját, K:«s Va­térin orosz, valamint magyar, cseh és ukrán népdalokat énekelt. Pável Kerencaiiyin, Szuszo Miluily és ráncokat W LHELM PIECK 77 ÉYES részlegek kivétel nélkül azl tané­jek, hogy a iehértöi kiállításban valóban együttdolgoztak a tudo­mány művelői és a technika kiváló mesterei. l-ik meg. hagy a múzeum, nem. a r<'gi elszigt lellségbcn éj, hanem, élő •s szoros kapcsolatot tart a doMo­zókkal, Berky Imre igazgató i*l­ajánloita, hogy leánygimnáziumi növendékei révén a közönségszerve­zést segíii előbbre, ugganttkkor az !9í'.J-bnn SO esztendős szegedi 'mú­zeum történetének megírását vál­lalja. Levéltári kutatásokat végez és pontos adatokkal számol he a megíratlan és ma még ismeretlen „múzeumi qlőidűkrőlA r 'ifa­gyári kultúrfelelős, Újvári Béla elvtárs saját üzemében szervezi a Sok modszPlUPll újítási has,- látogatókat a múzeumba és a leg­náltak a kiállítás rendezői. Eddig közelebbi összejövetelre megígérte, például a halakat m'nden ese'bc/r j hpg/f elkészíti az építőipari iiz m-ck hengeralakú üvegedényekben, „ned- kultúrfelelőieinck névsorát. Mison vcs preparátumokban' mutatták, j '••'usztáv elvtárs, a Városi Tanács be. A Fehértó • kiállításon ti halak' VB-IUkára azt javasolta, hogy ne­féíolda'ál levágták és a tneynyú- !'*«fc üzemi kvllárfelelösök ve. zo/t halbőrt tömték ki és azt erő-'' 'VK'V-'k részt a bizottság munka iá­silették lel a szekrény falára. A: •'"„«»• hanem, külön „múzeumi fele­másik helyen üveglapok között, l l'>st" állítgattak összekötőként az eredeti talajukban helyezték ei; üzemekbe. Utcai kiáll'solc s ki­tt vízinövényeket, kőztük a küldi:- " bb vasútállomási kiállítások r'cn­bözö bogarakat, rovarokat vagy élezését javasolta a Természetfndo. lepkéket. Ezek is újítások. A F<- »'ányi Társulat részéről Jósa Zol. héttá csodálatos világai a hely-1 tán titkár elvtárs s a szegedi vár­Berlin A tulajdoniképpen a légi időkre venat- sajtó január nímet demokratikus 3-án vezető he'yen k : > ismeietetnkrt köszönhetjük. A emlékezik meg arról, hogy Wi'helm I^eck a Német Szocialista Egysé-r. légi kultúrák feltárása, képekben való bemutatása az emb°riseg hu­ladó liagyományainnk tiszteletét oltja be a gyermekekbe, egyúttal le tudják mérni horderejűt a ddgoz-ó tömegek szabadsága valóraváltásá. n••'{. megtanUlják gyűlölni az elnyo­mást * Könyveink egyik hiányossága, hogy nagy (örtéiie'mi alakja nk ér. téktlásót sokszor rlmulasítják. Pe­dig István, Béla király. Zrínyi. Hu. iiyadi emberi nngysfga. sztrvezőké­p- s'go, az akaraterő, bátorrág sok nem 's példája, n török idők nehéz próbája, a magyarság élniakarásá. nnk fennmaradt tanúbizonyságai mind arra valók, hegy tonu'óink jíilemszilárdságát, bátorságát, tett. r"készségét erősítsék- Kercs>Uk meg az értékeket és tárjuk a gyermekek (lé A Karcov módszere szer'nt ké­* üli idő za'ao- alkalmazásánál úgy járjunk el, hogy az egyes koregy­M-gek alatt clöljiik meg ázokai a iiugyjain­kat. akiket ez a kor kitermelt, akik előrevitték fejleszt t ék a magyar társadalom ételét erő­sített 'k a nemzet önét ó életé, ért folytatott küzdelmet A múlt ismerete, példája kapcsolatba kerül a jelennel, A nemzeti ka­gvománvckbi'il k'ndulva eljutunk váreaunk, Iskoláink hagyomé­nya'hoz. u raj fe'adatn'Iioz a hayyamányklalakításbiin. te' át a jetin konkr'tizáláaához. A n'ímz-eti zászló b'cstileie a na. ponkénli zászlófelvonás j;-en'ösé g.'t • világítja meg és o-ré zen más érteimet ad a zászló előtt törtérö dicsér t vagy dorgálás elhangzásá­nak az építő hazaszeretet szempont­iából A történ-!lemtanár fe1 adata, hrgy a. iskola . Becsülelkönyvének" je­lentőségét kellőképpen n'éltossa, történelmi forrásmunkák, naplóre-/ Köztársaság elnöke fcebjltötte 77, életévét. A lapok számos c'kkben színről teherautókkal beszállítóit eredeti gye/ téglák, szikes talaj valószínűsítik, s a féli diorámáhan a havas tájul hóiehét valta utá­nozza, ame'yel ruskical márvány­bál őrölt lisztfel hintJtek be. A különböző vadv'zes részek „vized" testeit üveglapokból készültek. párt és a Német Dcmckralikus államférfiúi tevékenységét. méltatják a német munkásosztály j amelyek szélén cM nyüzsögnek nagy vezetőjének évtizedes harcát U I tollászkodó vagy éppen veszekedő madarak. A december 7+í nyitástól rom épületének helyre állítását, vá­rostörténeti kiállítás rendezéséi Be. rvtzk Péter sürgette. A Múzeumi llrzottsáa meg­a'ahifdsa valaha i a szo'os kancsó­latok megerősödéséi, szocialista jö­vőnk tv, s:*rü, legszélesebb "l < ,ál­nak építését. a dolgozók tudásának elmélyítését jelcini Bálint Alajos dr. múzeum vezető. A szegedi Nemzeti Színház p(r* ]{f]SZ LE TE K leken este mutatja be a fiatal ma guar író, Barát Endre új színmü­vét. a „fekete aranyt.4 mű olaj­munkásaink bátor harcát, mutatja be. A brigád (Takács. Szegi, Irén, Ssanyi Szálai) szovjet tapasztala tok alapján gyorsfúrási kezdemé­nyez. A vállalatvezető (Bartók) tá­mogatja őket. A főmérnök és az új főfúrómestor (Jákó) azonban mara­diságlról ellenzi az új módszer be­vezetését, Az ellenség is harcot in­dít az új eljárás bevezetése ellen. Kártevéssel igyekszik megakadá­lyozni a brigád vállalkozásának si-> kerét. Tevékenységüket végül is le­leplezik s a brigád most már a fő­mérnök és a föfúrámester támoga­tásával indul harcba az olajéri, és május elsejére ígéretüknek megfe­lelően elérik az olajat. A darabból két részletet l.ötlunk. Az egyik részlel u:t mulatja be. hogy u brigád találkozik az ellen­ség akna-muIlkájával, a másik rérz­let a darabnak azt a drámai pilla­natát ábrázolja, amikor aZ olajmun­kások elérik olajat. A szegedi Nemzeti Színház mű­vészei nagy lelkesedéssel készülnek a színdarab előadására, A rnn Bá­lint György rendezésében kerül a közönség elé. A kiflii l részletek sze­replői : Takács György — luké László}" ffjín — Kovács Mária; Szegi — Fodor József; Szunyi Kovács János; Szalag —. Apor László; Jákó — Bursg Béla; Holló — Gémesi Imre; Bartók — Fnkas József. * TAKACS: f/asafl,» ji nyomja az inditót.art, a. recsegő zúgás > -egkez­Batál Sndte: „fekete aiany." című színműiéből erő-ebben), Egyharmiccal kezdjük. (Az elgörbült rúd visszafelé forog, lelek analógiájára. Éreztesse meg a 1 dödik, előbb halkan, n\ajd eg/ge Egynogyvcnöt. Jü kis fúró ez.. IRÉN: Jól halad? SZEGI. NagVszerüen. TAKÁCS: (figyeli a drill-,méter mutat óját) Egyhetven . .. kettő ... keltőnegyvenöt... SZANYI: Mintha csak lekvárba menne. TAKACS: Kettőhatvan... kettő­nyolcvan. IRÉN: Ez már a tegnapinál is több, SZEGI: Ez aztán gyorsan megy. SZANYI: Rettenetesen, TAKÁCS: (izgatottan) Kcttőki­lencven SZANYI: Takács Gyuri, ez mán . . TAKÁCS; Húrom... SZEGI: Mojt aztán.., vigyázz! Elég lesz már,... TAKÁCS: Hallgass.... IRÉN: (ijedten) Nem lesz baj? Meg kín a már áíini. TAKÁCS . Nem.. Hárpmifz . . . re­kord lesz. (hirtelen erős hang nt re­csegés, a driíioniéter mutatója va­dul forog előre,. hátra. Takács íj, it­ten visszarántja u rudat, a gép le­lassít.) IRÉN: MI történt? SZEGI: A rudazat., (odnro. Itnnn tk) Ös-zresrvaroduit SZANYI: Be.lusznkiw.lt a - fúrót TAKÁCS: (ordítva) Félre ifi­nél! Vigyázz! Megszaladt a gép. egy. lengő szerszám fejbevágja a Takács felé törtető Szanylt, aki el­terül a • munkapad ott.) IRÉN: Sz-tnyi, Szanyi Jóskai (leborul mellé élesztgeti) Szegi! A mentőszckrenvl! SZEGI: Hozom. TAKÁCS: (a gépet leállítja) Szanyi! (hnzzáugrik) Szanyi! SZALAI: (rémülteit, megrendül­fen) Ugye nem hull meg? SZEGI: (hozza a m' ntőly lát) Csúnyán beverte a fejéi. IRÉN: Nyugalom. Orvost hí­VUIIK, nem l:>z semmi baj. (kö­tözi) < Takács segíteni akar kő ázni, Irén elhárítja) Mii akar itl' Men­jen innél! Nézzen inkább u gép ulán. IRÉN: Bíztunk magában. Meg is ígérte, hogy vigyázid fog. Hogy nem lesz baj. Ugye mondta? SZEGI: Mi le<-z a vállalások­kal? Mo-t már hogy leszünk meg május elsejére? IRÉN; Ezért a könnyelmű, koc­kázatért. a kárért, a baleset-éri fe­löl uie kelj! JÁKÓ: (fent) Vigyázat.,. Csak keveset, aztán elzárni. TAKÁCS: A vödröt az Wenfáto­knt-, hol a vödör! .. . HOLLÓ: Engediétok mán. IRÉN; -Jön... jön... SZANYI: Nem jól taríja... hogy tartja. IRÉN.: Vigyázzanak elvtársak, me-lléimegy. (itt már ömlik az olaj) TAKÁCS: Ej, hál nam ejcsur­gatják. Aranyat ér minden cseppje, ők meg .. , JÁKÓ: Gyorsan elzárni fiúk! TAKÁCS: Zárd el már Jó ka. Jól megszorítottad? Gyönyörű olaj. JÁKÓ: Vigyük le az öre nek. (Takácshoz) Fogd meg m vödröt. Fogd meg már. (t ilsaival együtt odaér, megállnak Bartók <!öit) Igazgató eh társ. a hármas számú fúrás a mai "apón ... IRÉN: Május elején... JÁKÓ: Olajeret ért. TAKÁCS: Nézze meg a mintát Bartók elvtárs. BARTÓK: Szóval... elérték és ... sok van belőle? Adja majd a kút bőségesen? TAKÁCS. Hogy adja-e Ontin. SZANYI: Ejönlené ez a világot. De Puliit int bizonyosan BARTÓK: Hadd já?sam hát. Hadd érezzem, (két kézzel belenyúl a vödörbe) Ilt van hát. Mint az nrany. fekele arany. Hogy c:iilog... nézzétek... Micscda kincs... JÁKÓ: Tele van vele n föld. IRÉN: Akkor mink nnayon.gaz­>'agok vagyunk. Az cjiej -zóz, meg ssáz tornyot láttam kin ni ,i föld­ből JÁKÓ: Irénke álmodozik . RARTÓK: NemSigy van, Jákó álmodozom ovi:rs, Kn is álmodozom óriási olajtelep lesz itl, a mezőn.' O'ajkú­t?l,\ tornyok, finomítók, kertek la­kóháza!; Még teniszpálya, nng 'kú!­lúrház is. Álom ez is olyan | i'iloin. nm- -l'o-/t;n!ó nvih'a V ü iósóg lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents