Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-29 / 24. szám

CSÜTÖRTÖK. 1953. JANUÁR 29. 5 a Gyermekklinikán Sebők György és Lőrincz Edit hangversenye EGY ÓRA Az a mélyértelmű gondolat, hogy R szocialista társadalomban a leg­főbb érték az ember, a mi sze­münkben nem puszta jelszó. Mi a jövőt építjük, a magunk és gyer. •meketnk jövőjét. A gyermek a mi jövőnk, munkánk folytatója, elért célunk élvezője. Mit teszünk érte ezen a téren? Hogyan teljesítjük AlkotmányuDk lefektetett pontjait, pártunk iránymutatását, épülő szo­cializmusunk szükségleteit? • Alig néhány éve ott tátongott még 8 két hítajmas tölcsér, ott mere­deztek a romok a gyermekklinika főépületén. A háború vak dühe ezt az intéze'et sem ktmélite. Két éven keresztül a női klinika alagsorában folytatta működését a Gyermekkli­nika, dr. Waltner Károly igazgató tanár vezetésével. A hároméves terv gondoskodott helyrehozataláról, majd fokozatos, teljesen modern átépíté­séről. 1949 áprilisában 62 ággyal a kisebbik épületben kezdte meg új­ból működését eredeti helyén. 1950 októberében kész lett a főépüls" is; ekkor már 120 ággyal folyt a cse­csemők és gyermekek gyógykezelé­se. 1951 januárjától 140, 1952 ja­nuárjától pedig már 161 ágyas lett az intézet. A felszabadulás előtt ez a klinika 105 ágyas volt; azóta ha­talmasat fejlődött pártunk, népi demokratikus államunk akaratából és gondoskodása folytán. A klinika bejáratától balra két Szénrajz szemléletesen mulatja a nagy változást: a lebombázott kli­nikát és az újjáépített klinikát. Az intézet vehetője hatodik éve dr. Waitner Károly. Fiatalosan in­tézkedik s mindenre pontos és ala­pos választ ad. Aki vele beszél, látja, hogy miért mintaképe a kli­nika tisztaságinak, nyugalomnak, alapos, becsületes gyógyító munká­nak: Waltner Károly benne él min­denestül intézetében. Déliben a viziteknek vége. Száj­védős nővérek Sürögnek mindenfelé. Az orvosok osztályuk orvosi szobá­jában. néhányan a könyvtárterem­ben. Itt jónéhány ezer szakfolyó­irat és szakkönyv jár kézről-kézre. A könyvtárban dolgozik dr. Ivádi Gyula tanársegéd, aki olyan oda­adóan segíti a fiatalokat, dr. Mol­nár Lajos 'bcTS orvo's. Komoly, nehéz gyógyító munka ifolyik itt. Hiszen gyermekklini­kánk nemcsak Szeged és vidékének beteg csecsemőit és gyermekeit gyógykezeli, hanem szinte egész Dél-Magyarország szereti, ismeri: Gyulától Nagykörösig, Csongrádtól Bajáig, Halasig kiterjed hatósuga­ra. E városok kórházainak súlyo­sabb gyermekbetegeit mind idehoz­zák, mert a klinika jóhíre igen széles körben elterjedt. • A korasziitött-osztály egyike az intézet legfontosabb osztályainak. Az igazgató és az orvosok, nővérek szavából is ez csendüli ki. A tények azt igazolják, hogy teljesen re­ménytelen esetekben tudtak megmen­teni csecsemőket az élet számára. A rászorulók szükség eselén oxigén­kezelésben részesülnek. A ma már hároméves Kelemen Béla is na­gyon komoly beteg volt a maga 1600 grammjával. S ma vasgyúró, hatalmas, egészséges, vidám kisfiú. Az egész intézet jellegzetessége, hogy a tágas termeket üvegfalak osztják apróbb-nagyobb fülkékre, amelyekben súlyosság, vagy beteg­ségfajlák szerint különítik el a kis betegeket. Egytől nyolc-tíz ágya­sok ezek a fülkék, derűsek, világo­sak, egészségesek. A látogató szü­lök nem érintkezhetnek a gyerme­kekkel, de látják őket az üvegen át közvetlen közelről. Szórádi Ist­ván doktor különös gonddal ápolja és ápoltatja ezeket a koraszülött kis emberpalántákat, akik nagyrésze megmenthető ma már az élet Szá­mára. A csecsmőoszlálp vezetője Baka­icsi Gyula, aki egyike a klinika leg­jobb dolgozóinak. Ez az osztály Igen erdeményesen veszi fel a har­cot a Súlyos beteg csecsemők meg­gyógyít ásáért. Volt olyan ápoltja is az osztálynak, aki 8 hónapos korá­ban alacsonyabb súlyú volt a nor­mális újszülöttnél. Ezek ápolása rendkívül nehéz. Az osztály tejkony­hája a legmodernebb felszereléssel és gépekkel van ellátva. Ragyog minden a tisztaságiéi. Itt főzik és állítják össze az egyénileg előírt tápszereket, amelyekhez a nyers­anyagot a tejkonyha megtisztít olt állapotban kapja. — Ezen az osz­tályon gyógyították meg a sok kö­zött Mujos Eszterkét, Major Jenő főiskolai adjunktus súlyosan beteg kislányát. A szülők még ma is em­legetik azt a gondos, lelkiismeretes, mintaszerű kezelési, amelynek kö­szönhető, hogy a súlyos beteg kis­lányka életben maradt. , t intézet harmadik röntgenje szerelés alatt áll. Itt helyezték el az anyagcsere-vizsgáló gépet is. Egy másik teremben az elektrokardigráf működik. A gyermekosztály Szobaajtóin üveg van, amelyen át a látogatók megiekinthettk a kis beteget. Igen szellemes és öiletes, hogy az osztá­lyon minden ágy fölött és az ojtó mellett a folyosói falon konnektor van; a Szülő telefonon beszél gyer­mekével! Ezek a betegszobák vég­telenül otthonosak. A Szovjetunió gyermekin.ézeteinek mintájára ma­gasfokú kórházkullúrát fejlesztenek itt ki: rádió, képek a falon, játék, képeskönyv gondoskodik a gyermek lelki erőinek épségibentartásárót, jó kedvéről, kedélyéről. A mütő fala kékre festett. — A legyek nem szeretik a kék színt — mondja a bennünket kala­uzoló orv0s. — A falusi falakat is kékre festik. Mi is tanulunk népünk jó tapasztalatából. — Az intézet ki­tűnő sebésze Tróján Emil. — Jósa Zollán szülei még most, egy év után is örömmel beszélnek a se­bész kitűnő kézéről, tudásáról. Az Ambulancia a járóbetegek a kiinti betegek vizsgálati helye. Külön várójuk van a fertőzőbetegeknek. Minden beteget külön üvegfülkében vizsgálnak s fertőtlenítés nélkül új beteget nem visznek bc ugyanoda. „Tiszta'' és ..Használt" táblák ad­nak erre hibaigazítást. A főépület második emeletén két laboratórium van. Az orvoswegyé­szek büszkén mesélik, hogy ma már 40-féle, szinte minden szükséges la­boratóriumi vizsgálatot el tudnak látni. A 2. számú laboratórium az orvosok tudományos kutatómunká­ját szolgálja. Az udvari épületiben van a Fertő­ző-osztály. A tbc-s agyhártyagyulla­dást azelőtt gyógyíthatatlan beteg­ségnek tartották, ma már igen sok esetben gyógyítható. A streptomici­nen kívül a klinika az INH nevű új gyógyszert alkalmazza, amelyet — mint a tbc. kitűnő gyógyszerét — hazai gyáraink állítják elő. A fer­tőző osztályon vidám játék folyik éppen a lábadozók között. Nemrég még itt feküdt vörhenyben a hat­éves Mo-hos Imike, aki sírva ment be a gyermekklinikára. — mert félt és •— sírva is jött k'il Ugyanis olyan jó találta magát itt, hogy végül is erőszakkal kellett hazavinni. Nagyokat játszottam a Tibivel és a Ferivel — mondja. — A kosztunk meg kitűnő volt. Gyümölcsöt min­den nap adtak bőségesen és akármit kértünk, mindent megkaptunk. Valóban, a klinika konyhája ki­tűnő. Naponta sok liter tej kerül felhasználásra, csirke, tejszín szinte minden nap van. A legkülönbözőbb diétákat készítik el itt. Ez az intézet kormányzatunk jóvoltából — min­dent meg tud adni betegcinek táp­lálkozásban. gyógyszerben egyaránt. A pár hónappal ezelőtt Szegeden tartott gyermekgyógyászati kongresz­szuson résztvevő szakemberek a leg­nagyobb elismerés hangján szóltak eriől a minden tekintetben korszerű :ntézetről. • A betegek gyógyításán kívül más hivatása is van a klinikának: orvos, és nővérképzés folyik itt. Az orvos­képzés az oktalás melleit súlyt vet a leendő gyermekorvosok nevelésé­re is. Négyféle egészségügyi közép­káder — gyermekápoló nővérek­szülésznők — gyakorlati kiképzése is itt történik. Igen fontosnak larl­ják a klinika orvosainak tovább­képzéséi. Ez heti referálásokon törté­nik, amelyeken főleg a szovjet szak­lapok cikkeit beszélik meg. Népesek ezek, mert az intézet orvosain kí­vül szorgalmasan látogatják a Gyer­mekvédő Intézet, a Fertőző-kórház, az SZTK, a vásárhelyi, makói, fél­egyházi kórházak gyermekorvosai. De gyakran távolabbi vendégek is felkeresik: a társegyetemek küldöt­téi cserélik itt ki tapasztalataikat. Waltner igazgató tanár — a kli­nika Békeibizottságának elnöke — tudja, hogv az a harc. amit ő és munkatársai, orvosok, ápolónővérek s a többi dolgozó a ibeteg gyermekek meggyógyításával folytainak, egyben hazaszeretetük fokmérője is. A vi­dék patronátásával. népszerű elő­adások tartásával, a fialat tehetsé­ges orvosoknak a tudományos mun­kába való bekapcsolásával is erő­sítik hazánkat. a béke rohambri­gádját. Tisztában van ennek a ki­tűnő klinikának minden dolgozója azzal, hogy pártunk és népi •demo­kratikus államunk akaratából és ál­dozatkészségéből, gondoskodásából áll és működik ez az intézmény. Erinek tudatában végzik m'nden munkájukat lelkesen, szívesen, fá­radhatatlanul. Somfai László Az Országos Filharmónia a téli hangverseny évad második telében ismét két bérlel sorozatot hirde­tett színes, változatos műsorral. A Zeneművészeli Szakiskola hang­versenytermében a szóló- és kama­razenei hangversenyek sorát szom­baton este Sebők György cs I.ö­rincz Edif hangversenye nyitotta meg. Sebők György Szeqedröl indult el, üt fedezték fel tehetségét, ül kezdte zenei tanulmányait. Hazai sikerei mellett sok külföldi elis­merést is szerzett már a népi de­mokratikus országokban, a Szovjet-\ unióban. A berlini Világitjúsági Találkozó zenei versenyén érté­kes dijat nyert. Szombati szerep­lésén a szegedi közönség nagy tet­széssel logadta a magával ragadó fiatalos .lendülettel, magasfokú technikai tudással és biztos stílus­érzékkel előadott műsorszámait. Műsoron szerepelt Handel: C­dur chaconne. A chaconne régi láncforma műzenei továbbfejlesz­tése. A téma általában lassú tem­pója, páratlan ütemű, amelyet a. szerző varióllan dolgoz fel. A XVII. és XV///. század kedvelt müíaja, a zeneirodalom legkivá­lóbbjai találták alkalmasnak mű­vészi mondanivalójuk kifejezésé­re. Handel műve a barokk zene nagyvonalúságát, csillogni akará­sát, s drámai ellentéteken épülő jellegét egyaránt tükrözi­Chopin F-moll fanláziája a nagy lengyel zeneszerző egyik remek­műve. Chopin lelkivilágának, a kor forradalmi levegőjében élő képzeletének legjobban a kötetlen zenei forma, a fantázia felett meg. Tulajdonképpen minden művében fantáziál. Ebben a müvében is az emiseri érzések legfinomabb rez­düléseit vetífi ki. Farkas Ferenc: Régi magyar tám cok című müve újabb zeneirodal­munk kttünö alkotása. Értékes hagyományainkai eleveníti fel, a XVI., XVII. században első próbál­kozásait tevő müzenénk gyűjte­ményekben, kódexekben fenn­maradt dallamait dolgozta fel. Liszt Ferenc Mefisztó keringője a nagy magyar szerzőnek a zene­irodalomban végrehajtott forradal­mi újításait nagyszerűen szemlél­teti, például a zongora hangzásbeli lehetőségeinek végsőkig való fo­kozását, a zongoralechnika vir­tuóz kiszélesítését, s a harmóniák merész, messze előremutató keze­lését. Sebők György ezeket a műveket egyénien, de stílusosan, mondani­valójuk alapos és teljes átgondolá­sával, gazdag árnyalatokban bővel­kedő előadásban szólaltatta meg. Lőrincz Edit mélyhegedűn Brahms Esz-dur szonátáját, s a műsor má­sodik részében Faure: Álom után, Farkas: Hétfalusi csángó borica tánc. Rimszkij Korzakov: Arany kakas fantázia és Cinzadze: Grúz tánc című műveket adta elő. A mélyhegedű a vonóshangszerek alt. ja, mélyebb h un g fekvése miatt lágy, meleg színárnyalatokkal ren. delkezik. Brahms szonátájában a hangszer hangszínlehetőségei nem érvényesültek eléggé. Lőrincz Edit játéka, különösen az első és az utol­só tételben kissé erőtlen, színtelen volt. Hideg előadásmódja nem tudta eléggé visszaadni a mű mondaniva. lóját. Műsorának második részében előadása színesebb, átéltebb, játéka felszabadultabb volt, a virtuóz ha­tású részeket jól megoldotta. A hangversenyt a Rádió hangle­mezre vette s későbbi időpontban közvetíti. Erdős János Közel félezer részvevője lesz a Fiatal írók II. Konferenciájának Január 31-án kezdi meg tanácskozás eait a Fiatal írók II. Konferenciája. A rendezőség mintegy félezer rész­vevőre számít! A Fiatal írók Mun­kaközösségének tagjain kivül részt vesznek a tanácskozásokon az író­szövetségi tagok is, hegy felszóla­lásaikkal, tanácsaikkal, útmutatá­saikkal segítsék a fiatalokat, a kezdő írókat. A konferencia vidéki részvevői­nek zöme azoknak a városoknak képviselőiből kerül ki, ahol írószö­vetségi csoport működik, így Pécs­ről, Debrecenből, Szegedről, Mis­kolcról, Szombathelyről és Győr­ből várnak népesebb csoportokat. A tanácskozás részletes programm­ját most állítják össze. A konfe­rencia előadója Fekete Sándor, az Üj Ilang szerkesztőségének veze­tője lesz. Az alábbi cikkünket a Komárommegyei Dolgo. zók Lapja 1953 január 24-i számából vettük át. TV" agyon ritka látvány, 1 * hogy a templomból tisztes, ünneplő ruhás család­apák szitkozódva, kezüknél fogva ráncigálják ki han. gosan bömbölő öt-hatéves gyermekeiket. Pedig ez történt Eszter­gombán karánycsonytáján a ferencesek templománál. Egyes járókelők nagy megrökönyödésére, másoló­nak viszont hangos derült­ségére ilyen, ájtatosnak egy. általán nem mondható, mon­datfoszlányok repkedtek a levegőben: — Az irgalmát ennek a betyár kölyöknek! Öt forin­tomat hajigálta bele abba a huncut masinába és még or­díi! Ne bőgj, elhallgass fiam, a krisztusodat, meri bizony isten szájonváglak. — De apu — szepegett a lcis legény —, mikor olyyin szépen meghajtotta magát a kis Jézus! Vissza akarok menni! A zord apa a méregtől vö­rös arccal csapta fejébe ka­lapját, szorosabbra fonta • méltatlankodó fiacskájának kezét és hosszú léptekkel megindult. A sírdogáló, re. ménydús legényke bukdá. csolva szaladt a szívtelen férfiú mellett, aki fogai közt ropogtatva a szavakat, párá­zó leheletével ilyen monda­tokat fújt ki a téli verő­fénybe: — Pap létükre nem szé­gyenlik megbolondítani eze. ket a gyerekeket azzal az át­kozott masinával. Még jó. hogy nem szednek belépti díjakat a templomba! Ilyen és hasonló jelene­lek sűrűn ismétlődtek. A buzgó templombajárók ka­rácsonyi hangulatának ilyenmódon való alakulását széles mosollyal figyelte az eseményeket derűsen szem­lélök csoportjából Havas Endre esztergomi bányász is. S bár egyáltalán nem mondható. lemplombajárá Újítanak az esztergomi ferences-barátok embernek — s nagyon ré­gen elmúlt már az az idő, amikor még lelki egyensú­lya szempontjából szükségét érezte annak, hogy a lem­plom tömjéndús levegőjéből egyet-egyet szippantson — mégis úgy határozott, hogy megnézi közelről, mi az, ami az apákat dühös sztfko­zódásra, a gyermekekét pe. dig harsány, követelőző börn­bölésre készteti? A templom misztikus ho­mályában nagy csoportosu­lás vonzotta Hams Endre kíváncsiságát. A csoporto. sulúst természetesen gyer. lekek és jónéhány, ideges és a gyermekekkel vitatkozó szülő alkotta. A kis nebulók, fittyet­hányva a templom fenségé­nek, egész profánul és han­gosan követelőztek: — Anyu-u-u-u-u! Adjál még egy forintot, hadd jöj­jön ki mégegyszer a Jé­zuska! — Apu, inkább ne vegyél nekem csokit, add ide a pénzt, hadd játsszak még egy kicsit a Jézuskával! Az érdeklődőbb, kutalóbb. természetű gyerekek, ellen, tétben a divatos rádió-szám­mal, mely így kezdődik: „Apu hod med be, apu,. de hod med be...? — inkább ilyeneket kérdeztek: „Apu, hogy jön ki, apu, de igazán, hogy jön ki?" Havas Endre átnézett a csoport felett s az enyhe félhomályban olyasmit lá. tott, amitől még a lélegzete is elállt. A ferences-barátok ugyanis bámulatos újítást eszellek ki. Remek Betlehe­met szerkesztettek, bocikkal, báránykákkal, tehenekkel és pásztorokkal és persze mind. ezt a korszerű s a modem korhoz illő villanyfénnyel, A Betlehemben a bibliai ál­latsercglcten kívül ott jám­borkodott szent József is. Szűz Mária tűnődő mosoly, lyal hajolt a pici pucér baba fölé, akiről a kicsi markuk. kan egyforintosokat, húsz­filléreseket szorongató gye­rekek minden további nél­kül elhitték, hogy az a Jé­zuska. Ebben még nincs is sem­mi csodálatos, hiszen a Bel. lehem, úgy karácsony iáján megszokott jelenség a temp. lomban. Igen ám, de a Bet­lehem mellett állott egy zord, magas sziklahegy és ennek tetején egy kápolna, vagy inkább talán a templom. A puritán domboldalon, melyen a lcis kölyöktemplom nyújtogatta, tornyát a temp­lom-hajó homálybavesző teteje felé, jól látható nyí­lás tátongott, olyasforma, mint a dundi malacperse­lyek oldalán. És ez a nyi­las vonzotta — mint lámpa. fény a nyári lepkéket — a süvölvény-emberkék harsány érdJldődéséi. Ha ebben a nyílásba va. laki egy húszfillérest ejtett, a templomajtó hevesen meg. rázkódott s a toronyban az odaeszkábált kis harang egy rövidet, mélát csendített. Ha viszont a sok szorongatás­tól izzadt kis gyerek-tenye­rek valamelyikéből egy egy­forintos hullott a nyílásba, akkor a templomlcapu kitá­rult, kijött rajia a glóriás kis Jézus és mély, Adenau­eréhoz, Trióéhoz, vagy Churchilléhoz hasonló la. háj mégha j lássál köszönte meg a forintot, mint ezek az urak a Marshall-terv lcere. tében poltyanlott marhavér. konzervet, öngyújtót, vagy trópusi moszkitóhálct. Havas Endrében ágasko. dott a méreggel vegyes kí­váncsiság: — Mi lenne, ha egy za­vartan piruló süldő-lány egy önfeledt pillanatában kétforintost dobna a szikla­hasadékba? Nyilván csókot dobna neki a gyanútlan lcis Jézus. Öt forintért talán még kezet is csókolna. Azt meg az esetleges elkárho­zástól való félelmében már végig sem meri a gondolni, hogy ml minden történne egy 10 forintos bedobása­kor...? Hát igen! Hogy is mondja a Biblia? Mit mond Jézus? Az istenországa a szegénye­ké is. Hm ... Mégis itt, an­nak a gyereknek is, aki 20 fillért dob a nyílásba — csak az ajtó rázkódik meg s a harangot is csak félreve­rik, de annak, alcinek több a pénze s egy forintot ejt a sziklahasadékba, kinyílik a huncut kapu s a kis Jézus is bókol egyet. Vájjon lá előtt? Talán a jámbor kis lurkó előtt? Ördögöt! A húsz fillérnél nagyobb egyforin. tos előtt, a pénz előtt! A ferences atyák a bibliai Jé­zust ilt köszönő-emberré alacsonyítják, akivel megkö. szöntetik a zsebükbe vándor­ló forintokat. S míg Havas Endrét ilyen gondolatok foglalkoztatták, nagyobbacska gyerekek fu­rakodtak előre az apró cso­dalátók között, bedobták a fo. rintosokat, megvárták, míg a kicsi Jézus bókol egyet s mint akik jól végezték dol­gukat, mentek ki a verőfé­nyes, reális külvilágba. — Az áldóját! — doho­gott magában Havas Endre — ezt jól kigondolták a ba­rátok! Még csak azt sem le­het mondani, hogy nem ha­ladnak a korral és nem ked­velik az automata rendszerű villamos gépezeteket. Hiszen ez a hajlongó Jézus valósá­gos „újítás". Hogy ez aztán a jámbor hívők forintjainak zsebből való raffináli kicsalását szol. gálja? Hogy ez a körmön, font trükk a kis gyerekek játszi kedvére épít és a klé­rus munka nélkül összebű­vészkedett forintjainak szá. mát van hivatva növelni — számít is ez valamit a fe­rences barátoknál? Törődnek is ök azzal, hogy ez a vásári ötlet nz általuk oly szentnek prédikált val­lást váltja át a hiszékeny emberek, helyesebben: gye. rekek apáiktól kibömbölt fo* rintjaira, aprópénzére? A körmönfont kéregetőgép kieszelője nyugodtan el. mondhatja magáról ugyan, azt, amit Madách „Em§er tragédiájá"-nak Lucifere mondott: — ,JNem adhatok mást, csak mi lényegem!" S valóban nem is ad mást, legfeljebb a dühöngő apák közbejöttével néhány sebté. ben_ lekent pofont, a forin­tokért renltenskedő apró kis csemetéknek. A zord szikiá. ra, melyen a tréfás kis tem­plom áll, rá lehetne írni: „AZ EMBERI HISZÉ­KENYSÉG". (bulaság?) Jaj, de csúf dolog a bar­na barát csuhában alázatos­kodó pénzsóvárságü! Annál is inkább, meri a vallásos tiszteleten alapuló régi szó­lásmondás így inti a szent dolgokat elvilágiasító vak­merőket; „Ne csinálj a Krisztusból bohócot!"1 És ime! A mechanizált per­sely-kápolna és a hajlongó kis Jézus esetében megtet­ték és éppen azok, akiknek legkevésbbé volna szabad ezt megtenniük — a papok, a ferences-barátok. S miért tették mindezt? A pénzért! Régen az egyház a száz« czerholdas papi birtokokon napkeltétől sötétedésig gör­nyedő zsellérek véréből és verejtékéből sajtolta ki a neki minden mennyei ér­téknél fontosabb tökét, s most, hogy erre már nincs módja és lehetősége, ravasz mechanizmusokat eszel ki, hogy a mások által munká­val megkeresett forintokkal tölthesse meg telhetetlen pénzeszsákját. És ennele ér­dekében hajlandó Krisztus­király kétezer év óta saját, maga — az egyház által oly gondosan és annyi miszti, kummal építgetett fenségét is feláldozni, a nagyobb­pénzű emberek előtt hajlong­tatni. A világ változik, fej. lödik, szépül; megdőlnek a dogmák, csak egy nem vál­tozik, a klérus pénzhajhi. szdsa. Ez valóban állandó. Kétezer év óta semmit, sem változott, Jakab József,

Next

/
Thumbnails
Contents