Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-29 / 24. szám

CSÜTÖRTÖK. 1953. JANUÁR 29. 5 a Gyermekklinikán Sebők György és Lőrincz Edit hangversenye EGY ÓRA Az a mélyértelmű gondolat, hogy R szocialista társadalomban a legfőbb érték az ember, a mi szemünkben nem puszta jelszó. Mi a jövőt építjük, a magunk és gyer. •meketnk jövőjét. A gyermek a mi jövőnk, munkánk folytatója, elért célunk élvezője. Mit teszünk érte ezen a téren? Hogyan teljesítjük AlkotmányuDk lefektetett pontjait, pártunk iránymutatását, épülő szocializmusunk szükségleteit? • Alig néhány éve ott tátongott még 8 két hítajmas tölcsér, ott meredeztek a romok a gyermekklinika főépületén. A háború vak dühe ezt az intéze'et sem ktmélite. Két éven keresztül a női klinika alagsorában folytatta működését a Gyermekklinika, dr. Waltner Károly igazgató tanár vezetésével. A hároméves terv gondoskodott helyrehozataláról, majd fokozatos, teljesen modern átépítéséről. 1949 áprilisában 62 ággyal a kisebbik épületben kezdte meg újból működését eredeti helyén. 1950 októberében kész lett a főépüls" is; ekkor már 120 ággyal folyt a csecsemők és gyermekek gyógykezelése. 1951 januárjától 140, 1952 januárjától pedig már 161 ágyas lett az intézet. A felszabadulás előtt ez a klinika 105 ágyas volt; azóta hatalmasat fejlődött pártunk, népi demokratikus államunk akaratából és gondoskodása folytán. A klinika bejáratától balra két Szénrajz szemléletesen mulatja a nagy változást: a lebombázott klinikát és az újjáépített klinikát. Az intézet vehetője hatodik éve dr. Waitner Károly. Fiatalosan intézkedik s mindenre pontos és alapos választ ad. Aki vele beszél, látja, hogy miért mintaképe a klinika tisztaságinak, nyugalomnak, alapos, becsületes gyógyító munkának: Waltner Károly benne él mindenestül intézetében. Déliben a viziteknek vége. Szájvédős nővérek Sürögnek mindenfelé. Az orvosok osztályuk orvosi szobájában. néhányan a könyvtárteremben. Itt jónéhány ezer szakfolyóirat és szakkönyv jár kézről-kézre. A könyvtárban dolgozik dr. Ivádi Gyula tanársegéd, aki olyan odaadóan segíti a fiatalokat, dr. Molnár Lajos 'bcTS orvo's. Komoly, nehéz gyógyító munka ifolyik itt. Hiszen gyermekklinikánk nemcsak Szeged és vidékének beteg csecsemőit és gyermekeit gyógykezeli, hanem szinte egész Dél-Magyarország szereti, ismeri: Gyulától Nagykörösig, Csongrádtól Bajáig, Halasig kiterjed hatósugara. E városok kórházainak súlyosabb gyermekbetegeit mind idehozzák, mert a klinika jóhíre igen széles körben elterjedt. • A korasziitött-osztály egyike az intézet legfontosabb osztályainak. Az igazgató és az orvosok, nővérek szavából is ez csendüli ki. A tények azt igazolják, hogy teljesen reménytelen esetekben tudtak megmenteni csecsemőket az élet számára. A rászorulók szükség eselén oxigénkezelésben részesülnek. A ma már hároméves Kelemen Béla is nagyon komoly beteg volt a maga 1600 grammjával. S ma vasgyúró, hatalmas, egészséges, vidám kisfiú. Az egész intézet jellegzetessége, hogy a tágas termeket üvegfalak osztják apróbb-nagyobb fülkékre, amelyekben súlyosság, vagy betegségfajlák szerint különítik el a kis betegeket. Egytől nyolc-tíz ágyasok ezek a fülkék, derűsek, világosak, egészségesek. A látogató szülök nem érintkezhetnek a gyermekekkel, de látják őket az üvegen át közvetlen közelről. Szórádi István doktor különös gonddal ápolja és ápoltatja ezeket a koraszülött kis emberpalántákat, akik nagyrésze megmenthető ma már az élet Számára. A csecsmőoszlálp vezetője Bakaicsi Gyula, aki egyike a klinika legjobb dolgozóinak. Ez az osztály Igen erdeményesen veszi fel a harcot a Súlyos beteg csecsemők meggyógyít ásáért. Volt olyan ápoltja is az osztálynak, aki 8 hónapos korában alacsonyabb súlyú volt a normális újszülöttnél. Ezek ápolása rendkívül nehéz. Az osztály tejkonyhája a legmodernebb felszereléssel és gépekkel van ellátva. Ragyog minden a tisztaságiéi. Itt főzik és állítják össze az egyénileg előírt tápszereket, amelyekhez a nyersanyagot a tejkonyha megtisztít olt állapotban kapja. — Ezen az osztályon gyógyították meg a sok között Mujos Eszterkét, Major Jenő főiskolai adjunktus súlyosan beteg kislányát. A szülők még ma is emlegetik azt a gondos, lelkiismeretes, mintaszerű kezelési, amelynek köszönhető, hogy a súlyos beteg kislányka életben maradt. , t intézet harmadik röntgenje szerelés alatt áll. Itt helyezték el az anyagcsere-vizsgáló gépet is. Egy másik teremben az elektrokardigráf működik. A gyermekosztály Szobaajtóin üveg van, amelyen át a látogatók megiekinthettk a kis beteget. Igen szellemes és öiletes, hogy az osztályon minden ágy fölött és az ojtó mellett a folyosói falon konnektor van; a Szülő telefonon beszél gyermekével! Ezek a betegszobák végtelenül otthonosak. A Szovjetunió gyermekin.ézeteinek mintájára magasfokú kórházkullúrát fejlesztenek itt ki: rádió, képek a falon, játék, képeskönyv gondoskodik a gyermek lelki erőinek épségibentartásárót, jó kedvéről, kedélyéről. A mütő fala kékre festett. — A legyek nem szeretik a kék színt — mondja a bennünket kalauzoló orv0s. — A falusi falakat is kékre festik. Mi is tanulunk népünk jó tapasztalatából. — Az intézet kitűnő sebésze Tróján Emil. — Jósa Zollán szülei még most, egy év után is örömmel beszélnek a sebész kitűnő kézéről, tudásáról. Az Ambulancia a járóbetegek a kiinti betegek vizsgálati helye. Külön várójuk van a fertőzőbetegeknek. Minden beteget külön üvegfülkében vizsgálnak s fertőtlenítés nélkül új beteget nem visznek bc ugyanoda. „Tiszta'' és ..Használt" táblák adnak erre hibaigazítást. A főépület második emeletén két laboratórium van. Az orvoswegyészek büszkén mesélik, hogy ma már 40-féle, szinte minden szükséges laboratóriumi vizsgálatot el tudnak látni. A 2. számú laboratórium az orvosok tudományos kutatómunkáját szolgálja. Az udvari épületiben van a Fertőző-osztály. A tbc-s agyhártyagyulladást azelőtt gyógyíthatatlan betegségnek tartották, ma már igen sok esetben gyógyítható. A streptomicinen kívül a klinika az INH nevű új gyógyszert alkalmazza, amelyet — mint a tbc. kitűnő gyógyszerét — hazai gyáraink állítják elő. A fertőző osztályon vidám játék folyik éppen a lábadozók között. Nemrég még itt feküdt vörhenyben a hatéves Mo-hos Imike, aki sírva ment be a gyermekklinikára. — mert félt és •— sírva is jött k'il Ugyanis olyan jó találta magát itt, hogy végül is erőszakkal kellett hazavinni. Nagyokat játszottam a Tibivel és a Ferivel — mondja. — A kosztunk meg kitűnő volt. Gyümölcsöt minden nap adtak bőségesen és akármit kértünk, mindent megkaptunk. Valóban, a klinika konyhája kitűnő. Naponta sok liter tej kerül felhasználásra, csirke, tejszín szinte minden nap van. A legkülönbözőbb diétákat készítik el itt. Ez az intézet kormányzatunk jóvoltából — mindent meg tud adni betegcinek táplálkozásban. gyógyszerben egyaránt. A pár hónappal ezelőtt Szegeden tartott gyermekgyógyászati kongreszszuson résztvevő szakemberek a legnagyobb elismerés hangján szóltak eriől a minden tekintetben korszerű :ntézetről. • A betegek gyógyításán kívül más hivatása is van a klinikának: orvos, és nővérképzés folyik itt. Az orvosképzés az oktalás melleit súlyt vet a leendő gyermekorvosok nevelésére is. Négyféle egészségügyi középkáder — gyermekápoló nővérekszülésznők — gyakorlati kiképzése is itt történik. Igen fontosnak larlják a klinika orvosainak továbbképzéséi. Ez heti referálásokon történik, amelyeken főleg a szovjet szaklapok cikkeit beszélik meg. Népesek ezek, mert az intézet orvosain kívül szorgalmasan látogatják a Gyermekvédő Intézet, a Fertőző-kórház, az SZTK, a vásárhelyi, makói, félegyházi kórházak gyermekorvosai. De gyakran távolabbi vendégek is felkeresik: a társegyetemek küldöttéi cserélik itt ki tapasztalataikat. Waltner igazgató tanár — a klinika Békeibizottságának elnöke — tudja, hogv az a harc. amit ő és munkatársai, orvosok, ápolónővérek s a többi dolgozó a ibeteg gyermekek meggyógyításával folytainak, egyben hazaszeretetük fokmérője is. A vidék patronátásával. népszerű előadások tartásával, a fialat tehetséges orvosoknak a tudományos munkába való bekapcsolásával is erősítik hazánkat. a béke rohambrigádját. Tisztában van ennek a kitűnő klinikának minden dolgozója azzal, hogy pártunk és népi •demokratikus államunk akaratából és áldozatkészségéből, gondoskodásából áll és működik ez az intézmény. Erinek tudatában végzik m'nden munkájukat lelkesen, szívesen, fáradhatatlanul. Somfai László Az Országos Filharmónia a téli hangverseny évad második telében ismét két bérlel sorozatot hirdetett színes, változatos műsorral. A Zeneművészeli Szakiskola hangversenytermében a szóló- és kamarazenei hangversenyek sorát szombaton este Sebők György cs I.örincz Edif hangversenye nyitotta meg. Sebők György Szeqedröl indult el, üt fedezték fel tehetségét, ül kezdte zenei tanulmányait. Hazai sikerei mellett sok külföldi elismerést is szerzett már a népi demokratikus országokban, a Szovjet-\ unióban. A berlini Világitjúsági Találkozó zenei versenyén értékes dijat nyert. Szombati szereplésén a szegedi közönség nagy tetszéssel logadta a magával ragadó fiatalos .lendülettel, magasfokú technikai tudással és biztos stílusérzékkel előadott műsorszámait. Műsoron szerepelt Handel: Cdur chaconne. A chaconne régi láncforma műzenei továbbfejlesztése. A téma általában lassú tempója, páratlan ütemű, amelyet a. szerző varióllan dolgoz fel. A XVII. és XV///. század kedvelt müíaja, a zeneirodalom legkiválóbbjai találták alkalmasnak művészi mondanivalójuk kifejezésére. Handel műve a barokk zene nagyvonalúságát, csillogni akarását, s drámai ellentéteken épülő jellegét egyaránt tükröziChopin F-moll fanláziája a nagy lengyel zeneszerző egyik remekműve. Chopin lelkivilágának, a kor forradalmi levegőjében élő képzeletének legjobban a kötetlen zenei forma, a fantázia felett meg. Tulajdonképpen minden művében fantáziál. Ebben a müvében is az emiseri érzések legfinomabb rezdüléseit vetífi ki. Farkas Ferenc: Régi magyar tám cok című müve újabb zeneirodalmunk kttünö alkotása. Értékes hagyományainkai eleveníti fel, a XVI., XVII. században első próbálkozásait tevő müzenénk gyűjteményekben, kódexekben fennmaradt dallamait dolgozta fel. Liszt Ferenc Mefisztó keringője a nagy magyar szerzőnek a zeneirodalomban végrehajtott forradalmi újításait nagyszerűen szemlélteti, például a zongora hangzásbeli lehetőségeinek végsőkig való fokozását, a zongoralechnika virtuóz kiszélesítését, s a harmóniák merész, messze előremutató kezelését. Sebők György ezeket a műveket egyénien, de stílusosan, mondanivalójuk alapos és teljes átgondolásával, gazdag árnyalatokban bővelkedő előadásban szólaltatta meg. Lőrincz Edit mélyhegedűn Brahms Esz-dur szonátáját, s a műsor második részében Faure: Álom után, Farkas: Hétfalusi csángó borica tánc. Rimszkij Korzakov: Arany kakas fantázia és Cinzadze: Grúz tánc című műveket adta elő. A mélyhegedű a vonóshangszerek alt. ja, mélyebb h un g fekvése miatt lágy, meleg színárnyalatokkal ren. delkezik. Brahms szonátájában a hangszer hangszínlehetőségei nem érvényesültek eléggé. Lőrincz Edit játéka, különösen az első és az utolsó tételben kissé erőtlen, színtelen volt. Hideg előadásmódja nem tudta eléggé visszaadni a mű mondaniva. lóját. Műsorának második részében előadása színesebb, átéltebb, játéka felszabadultabb volt, a virtuóz hatású részeket jól megoldotta. A hangversenyt a Rádió hanglemezre vette s későbbi időpontban közvetíti. Erdős János Közel félezer részvevője lesz a Fiatal írók II. Konferenciájának Január 31-án kezdi meg tanácskozás eait a Fiatal írók II. Konferenciája. A rendezőség mintegy félezer részvevőre számít! A Fiatal írók Munkaközösségének tagjain kivül részt vesznek a tanácskozásokon az írószövetségi tagok is, hegy felszólalásaikkal, tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítsék a fiatalokat, a kezdő írókat. A konferencia vidéki részvevőinek zöme azoknak a városoknak képviselőiből kerül ki, ahol írószövetségi csoport működik, így Pécsről, Debrecenből, Szegedről, Miskolcról, Szombathelyről és Győrből várnak népesebb csoportokat. A tanácskozás részletes programmját most állítják össze. A konferencia előadója Fekete Sándor, az Üj Ilang szerkesztőségének vezetője lesz. Az alábbi cikkünket a Komárommegyei Dolgo. zók Lapja 1953 január 24-i számából vettük át. TV" agyon ritka látvány, 1 * hogy a templomból tisztes, ünneplő ruhás családapák szitkozódva, kezüknél fogva ráncigálják ki han. gosan bömbölő öt-hatéves gyermekeiket. Pedig ez történt Esztergombán karánycsonytáján a ferencesek templománál. Egyes járókelők nagy megrökönyödésére, másolónak viszont hangos derültségére ilyen, ájtatosnak egy. általán nem mondható, mondatfoszlányok repkedtek a levegőben: — Az irgalmát ennek a betyár kölyöknek! Öt forintomat hajigálta bele abba a huncut masinába és még ordíi! Ne bőgj, elhallgass fiam, a krisztusodat, meri bizony isten szájonváglak. — De apu — szepegett a lcis legény —, mikor olyyin szépen meghajtotta magát a kis Jézus! Vissza akarok menni! A zord apa a méregtől vörös arccal csapta fejébe kalapját, szorosabbra fonta • méltatlankodó fiacskájának kezét és hosszú léptekkel megindult. A sírdogáló, re. ménydús legényke bukdá. csolva szaladt a szívtelen férfiú mellett, aki fogai közt ropogtatva a szavakat, párázó leheletével ilyen mondatokat fújt ki a téli verőfénybe: — Pap létükre nem szégyenlik megbolondítani eze. ket a gyerekeket azzal az átkozott masinával. Még jó. hogy nem szednek belépti díjakat a templomba! Ilyen és hasonló jelenelek sűrűn ismétlődtek. A buzgó templombajárók karácsonyi hangulatának ilyenmódon való alakulását széles mosollyal figyelte az eseményeket derűsen szemlélök csoportjából Havas Endre esztergomi bányász is. S bár egyáltalán nem mondható. lemplombajárá Újítanak az esztergomi ferences-barátok embernek — s nagyon régen elmúlt már az az idő, amikor még lelki egyensúlya szempontjából szükségét érezte annak, hogy a lemplom tömjéndús levegőjéből egyet-egyet szippantson — mégis úgy határozott, hogy megnézi közelről, mi az, ami az apákat dühös sztfkozódásra, a gyermekekét pe. dig harsány, követelőző börnbölésre készteti? A templom misztikus homályában nagy csoportosulás vonzotta Hams Endre kíváncsiságát. A csoporto. sulúst természetesen gyer. lekek és jónéhány, ideges és a gyermekekkel vitatkozó szülő alkotta. A kis nebulók, fittyethányva a templom fenségének, egész profánul és hangosan követelőztek: — Anyu-u-u-u-u! Adjál még egy forintot, hadd jöjjön ki mégegyszer a Jézuska! — Apu, inkább ne vegyél nekem csokit, add ide a pénzt, hadd játsszak még egy kicsit a Jézuskával! Az érdeklődőbb, kutalóbb. természetű gyerekek, ellen, tétben a divatos rádió-számmal, mely így kezdődik: „Apu hod med be, apu,. de hod med be...? — inkább ilyeneket kérdeztek: „Apu, hogy jön ki, apu, de igazán, hogy jön ki?" Havas Endre átnézett a csoport felett s az enyhe félhomályban olyasmit lá. tott, amitől még a lélegzete is elállt. A ferences-barátok ugyanis bámulatos újítást eszellek ki. Remek Betlehemet szerkesztettek, bocikkal, báránykákkal, tehenekkel és pásztorokkal és persze mind. ezt a korszerű s a modem korhoz illő villanyfénnyel, A Betlehemben a bibliai állatsercglcten kívül ott jámborkodott szent József is. Szűz Mária tűnődő mosoly, lyal hajolt a pici pucér baba fölé, akiről a kicsi markuk. kan egyforintosokat, húszfilléreseket szorongató gyerekek minden további nélkül elhitték, hogy az a Jézuska. Ebben még nincs is semmi csodálatos, hiszen a Bel. lehem, úgy karácsony iáján megszokott jelenség a temp. lomban. Igen ám, de a Betlehem mellett állott egy zord, magas sziklahegy és ennek tetején egy kápolna, vagy inkább talán a templom. A puritán domboldalon, melyen a lcis kölyöktemplom nyújtogatta, tornyát a templom-hajó homálybavesző teteje felé, jól látható nyílás tátongott, olyasforma, mint a dundi malacperselyek oldalán. És ez a nyilas vonzotta — mint lámpa. fény a nyári lepkéket — a süvölvény-emberkék harsány érdJldődéséi. Ha ebben a nyílásba va. laki egy húszfillérest ejtett, a templomajtó hevesen meg. rázkódott s a toronyban az odaeszkábált kis harang egy rövidet, mélát csendített. Ha viszont a sok szorongatástól izzadt kis gyerek-tenyerek valamelyikéből egy egyforintos hullott a nyílásba, akkor a templomlcapu kitárult, kijött rajia a glóriás kis Jézus és mély, Adenaueréhoz, Trióéhoz, vagy Churchilléhoz hasonló la. háj mégha j lássál köszönte meg a forintot, mint ezek az urak a Marshall-terv lcere. tében poltyanlott marhavér. konzervet, öngyújtót, vagy trópusi moszkitóhálct. Havas Endrében ágasko. dott a méreggel vegyes kíváncsiság: — Mi lenne, ha egy zavartan piruló süldő-lány egy önfeledt pillanatában kétforintost dobna a sziklahasadékba? Nyilván csókot dobna neki a gyanútlan lcis Jézus. Öt forintért talán még kezet is csókolna. Azt meg az esetleges elkárhozástól való félelmében már végig sem meri a gondolni, hogy ml minden történne egy 10 forintos bedobásakor...? Hát igen! Hogy is mondja a Biblia? Mit mond Jézus? Az istenországa a szegényeké is. Hm ... Mégis itt, annak a gyereknek is, aki 20 fillért dob a nyílásba — csak az ajtó rázkódik meg s a harangot is csak félreverik, de annak, alcinek több a pénze s egy forintot ejt a sziklahasadékba, kinyílik a huncut kapu s a kis Jézus is bókol egyet. Vájjon lá előtt? Talán a jámbor kis lurkó előtt? Ördögöt! A húsz fillérnél nagyobb egyforin. tos előtt, a pénz előtt! A ferences atyák a bibliai Jézust ilt köszönő-emberré alacsonyítják, akivel megkö. szöntetik a zsebükbe vándorló forintokat. S míg Havas Endrét ilyen gondolatok foglalkoztatták, nagyobbacska gyerekek furakodtak előre az apró csodalátók között, bedobták a fo. rintosokat, megvárták, míg a kicsi Jézus bókol egyet s mint akik jól végezték dolgukat, mentek ki a verőfényes, reális külvilágba. — Az áldóját! — dohogott magában Havas Endre — ezt jól kigondolták a barátok! Még csak azt sem lehet mondani, hogy nem haladnak a korral és nem kedvelik az automata rendszerű villamos gépezeteket. Hiszen ez a hajlongó Jézus valóságos „újítás". Hogy ez aztán a jámbor hívők forintjainak zsebből való raffináli kicsalását szol. gálja? Hogy ez a körmön, font trükk a kis gyerekek játszi kedvére épít és a klérus munka nélkül összebűvészkedett forintjainak szá. mát van hivatva növelni — számít is ez valamit a ferences barátoknál? Törődnek is ök azzal, hogy ez a vásári ötlet nz általuk oly szentnek prédikált vallást váltja át a hiszékeny emberek, helyesebben: gye. rekek apáiktól kibömbölt fo* rintjaira, aprópénzére? A körmönfont kéregetőgép kieszelője nyugodtan el. mondhatja magáról ugyan, azt, amit Madách „Em§er tragédiájá"-nak Lucifere mondott: — ,JNem adhatok mást, csak mi lényegem!" S valóban nem is ad mást, legfeljebb a dühöngő apák közbejöttével néhány sebté. ben_ lekent pofont, a forintokért renltenskedő apró kis csemetéknek. A zord szikiá. ra, melyen a tréfás kis templom áll, rá lehetne írni: „AZ EMBERI HISZÉKENYSÉG". (bulaság?) Jaj, de csúf dolog a barna barát csuhában alázatoskodó pénzsóvárságü! Annál is inkább, meri a vallásos tiszteleten alapuló régi szólásmondás így inti a szent dolgokat elvilágiasító vakmerőket; „Ne csinálj a Krisztusból bohócot!"1 És ime! A mechanizált persely-kápolna és a hajlongó kis Jézus esetében megtették és éppen azok, akiknek legkevésbbé volna szabad ezt megtenniük — a papok, a ferences-barátok. S miért tették mindezt? A pénzért! Régen az egyház a száz« czerholdas papi birtokokon napkeltétől sötétedésig görnyedő zsellérek véréből és verejtékéből sajtolta ki a neki minden mennyei értéknél fontosabb tökét, s most, hogy erre már nincs módja és lehetősége, ravasz mechanizmusokat eszel ki, hogy a mások által munkával megkeresett forintokkal tölthesse meg telhetetlen pénzeszsákját. És ennele érdekében hajlandó Krisztuskirály kétezer év óta saját, maga — az egyház által oly gondosan és annyi miszti, kummal építgetett fenségét is feláldozni, a nagyobbpénzű emberek előtt hajlongtatni. A világ változik, fej. lödik, szépül; megdőlnek a dogmák, csak egy nem változik, a klérus pénzhajhi. szdsa. Ez valóban állandó. Kétezer év óta semmit, sem változott, Jakab József,