Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

RSRRORTOR, W? DECEMBER N A szovjet tapasztalatok felhasználását bemutató kiállításról A mint a vásárhelyi Petőfi kul^ túrházban rendezett kiállítás anyagát né; égetjük, niéglnkább megbizonyosodunk úrról, hogy nincs éle.iinknek olyan része, ahol napról, tiapru gyümölcsözőbben ne éreznünk a szovjet nép, az idöstibb testvér, a tapasztalt mester sokoldulú segbségét. Min.lezt önzetlenül bocsátja n Szovjetunió rendelkezésünkre, hogy megkönnyítse hazánk szocialista építését- Mint termékeny nedv hatja át építésünk minden ágát a szovjet tapasztalatok kimeríthetetlen gaz. dagságn. A „Szovjetunió tapasztalatainak fe használásával a szocialista Cson(ri'.d megyéért'' címü kiállításon be. sz.'des számok; képek, a kommün iz. mus építkezéseinek kicsinyített má. sai tanúskodnak a szovjot nép elért eredményeiről A Volga és Don kö. zötii — öt 'fengert egységes vízrendszerbe fobgó — Lenin-csatorna kicsinyített zsilipjei melleit a mi sz-o. cialista alkotásaink jelzik: jól has/., náljuk fel a szovjet néptől kapott szabadságunkat, a szoca'ism építés lehetőségeit. Á Budapesti Földalatti Gyorsvasút sportcsarnok végállomása, Sztálinváros ház- és ki zeni rengetege melleit a Hódmezé, vásárhelyi Gyapotíeldolgozó kicsinyített mása mutatja a múltban elhanyagolt magyar vidék iparo-odását. Az emeleti teremben tárut elénk annak gazdagsága, amit a Csongrád, megyei dolgozók a szovjet néptől Kapott tapasztalaink felhasználásával elértek Hosszú Józsefnü, a Makói Gépgyár hegesztője « szovjet asszonyok példáját követi, amikor alig hathónapos átképzés után 1R8 százalékos eredményt ér el. Szovjet gépek szövik a fonalat a ' Szegedi Texiilmüvrkben; tisztítják a gyapo. tot a Hódme;ővásái'helyi Gyapotfel. dolgozóban. A kiállítás anyaga bizonyítja, hogy megyénk iparának minden terüleiét áthatja a Sztálin.ne. velte szovjet nép sokévtizedes ta. pusztnJatainak gazdagsága. Méhány óv vei ezelflit még a burzsoá mezőgazdászok égre. földre esküdöztek, hogy a gyapot meg nem honosítható Magyarországon Ma akármelyik caotigrádmegyei dolgozó pnraszt gyakorlott la. pasztalala, valamint ennek a kiállításnak nz anyaga élő cáfolata n pzüklátftkprü, úgynevezett „szakér, tői-' véleménynek. Azok ez eredmények, amelyeket a gyopottermtaz. lésben elértünk a szovjet gyapo.térni sztés tapasztalatain 'épüllek fel. A Szovjetunió pé'dája tanítja meg dolgozó parasztságunkat arra hogy a felemelkedést csak a közös, társasgazdálkodás hozza meg, ume. lyet a dolgozó nép állama a munkát megkönnyítő, a terméseredményt fokozó mezőgazdasági gép~k tömeg'', vei segít. Grafikonok mutatják: a gépesített betakarítás 10—15 százalékról 2.8 százalékra csökkenti a sz inveszteséget. Cmipán ezzel annyi gabonával többet takarí hatnánk b", hogy Szegedet egy évig el tudnánk lá!ni tenyérrel,. A végtelen szovjet mezőkön kiala. ku't Bokévtizodes állal tenyésztési módszerek segítik elő állatállomá[ nyunk minőségének feljavílását, a hozam növelését Ahogyan formáló, dik. alakul át mezőgazdaságunk a párt vezetésével a szovjet tapasztalatok nyomán, úgy változik, alakul dolgozó parasztságunk élete is. Nagy Pál isz-tc.g azért vásárolhat a meg leányának a kelengyét, azért rendeztet le be lakását új bútorokkal, mert a szövetkezet tagja. Dolgozhatott a múltban látástól.vakulás'g, nem látta munkájának hasznát. De a szövetkezetben a jó munkának elégedett élet a jutalma Nemcsak Nagy Pál éfete változott ilyenné, hanem tíz lés tízezer dolgozóé csupán Csongrád megyében. A kiállítás néhány adata jellemzőin tanúskodik erről. Megyénkben 1951bon 1149 rádiót vásárolta!] a dolgozók; 19G2.ben pedig 272C.ot A kerékpár vásári ók száma 2328-ról 4425. re emelkedett. Felsőruhát 1951-ben .11 millió forint értékben; ebben az évben viszont 33 és f jl millió forint, ériékben vásároltak megyénk dolgo. zói. Népünk Jóléle növekedésének bizonyításáért elegendő csupán ezeket a számokat említeni a sok közül. M emcsak iparunk 'és mezőgazda, régunk érzi a szovjet tapasztalatok megtermékenyítő áramlását, hanem művelődésünk, tudományunk in. A szovjet nép felszabadító küldelé ének eredménye, hogy megyénkben 3300 az egyetemi és n főiskolai hallgatók száma és ezeknek a tanulóknak löbb mint fele mun. kás- 'és pnraszlszármazású. A»uép minden vonalon birtokába vette a tudás erődjét. Munkás-parasztszúrma/ású fiatalok tanulják Lenm, Sztálin, o nagy orosz nép nyelvét a Szegedi Egyetemi Orosz Intézetben. Munkúí-paraszt származású fiatalok hajolnak nagy érdeklődéssel a kisér. leli eszközök fölé az egyniemek. főiskolák. középi kólák jól fel zerelt kisérleti termében. A másik képen Szkrjábin akadémikus ad tanácsot a Szegedi Állattani és Biológiai In. tézet egyik professzorának. Másu t Rozgon szovjet kandidátus elismerő bejegyzését olvashatjuk a Paprika Minőségvizsgáló Intézet vendégkönyvéből Tehát nemcsak folyóira. tokból, tudományos művekből ismer, jük meg a szovjet kultúra nagyértékű eredményeit, hanem a szovjet tudósok személye «n jönnek el megyénkbe, útmutatást, tanácsot adni kutatóinknak, professzorainknak. A szovjet életből hazánkba ^ áramló éltető erő ad új tar. lalmat népi művészelünknek. A Hódm zővásárhelyl Majolikagyár „írókázó'' asszonyainak kezenyomán sz; bbnél.szC'bb népi motívumok kerülnek híres készítménycinkre hogy szertevigyék a világba a vásárhelyi népművészet szépségeit. A megyénkben járt szovjet népi inűvészegyüt. leseik példája, tapasztalata adott lendületet a magyar és más nemzetiségű dolgozók népi hagyományai, nak felelevenítéséhez, tartalmi gazdagodásához A szovjet GTO sport, tömegmozgalom példájára tfzezrek kapcsolódtak be Csongrád megyében is a Munkára Harcra Kész Sportmozgalomba. Gyermekek gondtalan, aranyos mosolya, fiatal anyák megelégedettsége, korszerű, tiszta ebédlők. zuhanyozók, kultúrtermek mu. laiják, hogy n szocialista építés min. den tette a legfőbb érték: az embtr életének szebbé, jobbútételét szol. tr&lja. A kiállítás csupán nagyvonalaikban mutatja be o szovjet tapasztalatok felbecsülhetetlen segítségét életünkben. Ennél természetesen sokkal gazdagabb, gyü mölcsööbb sokrétűbb az a segítség, amelyet megyénk dolgozói nap mint nap kapnak a szovjet néplől. Ez a kiál. lítás arra is figyelmezted bennünket, hogy nem eléggé élünk még a nagyszerű új módszereik alkalmazásával, pedig a munka egy-egy területén csupán a haladottabb módszer alkalmazásával megsokszoroz, hatnánk eredményeinket Czegeden a Tisza-partján maga. v-' »odi]j Lenin, Sztálin szobra, a csongrádmegyei dolgozók köszöneté, nak, szeretetének szerény kifejezője, A szobor gipszmodellje a kiállítás előcsarnokában mintegy jelképezi, hogy szocialista építésünk azért eredményes, mert éleiünk minden őrületét, áthatja a sztálini gondosko dás. Megkapóan dokumentálja A kiállításon eluralkodó kékszínű dí szítés azt, hogy minden eredményünk, amelyet a szovjet módszerek alkalmazásával ériünk el, egyben békénk védílmét erősíti, hazánk ere. jét növeli. Néphadseregünk életéről kószítelt felvételeik mutálják, hogy bátor, izmoskarú fiatal harcosaink kezükben a jó fegyverre! őrköditek afelett, hogy épitőmunkánk minden évvel eredményesebb legyen. 1.) A KÖRZETI KULTÜRBEMUTATOK ELÜTT Vasárnap tartja a Dálmagyarország és a Viharsarok a munkás-paraszt levelezők X. értekezletét A Cflongrádmegycl Pár bizottság két lapja, a Délmagyarország és Viharsarok szerkesztősége december 28-án, vasárnap reggel 9 ómkor a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vál'a'at (Délmagyarország Nyomda) kultúrtermében tartja Szeged és Szeged Járás munkás-paraszt leve. le/ő'nek X. összevon): levelező értekezletéi. Az értekezleten Nagy Pál c'v árs. a üélmagyarorszig szerkesztőbizottságának vezetője számol be a levelezők ezévl munkájáról- Ismerteti, hogyan erősödött a leve. lező.mo/.galom a/ 19.12, évben, milyen eredményes munkát végez'ek a munkás-paraszt levele, ők, s hogyan segítették a terv teljesítéséért fo. lyó harcot. Az értekezleten a szerkesztőség könyvjutalomban részesíti a legjobb levelezőket, akik fáradtságot nem kimévé segítették a pártsajtó munkáját. Ekkor alja át a szerkesztőség a „kiváló levelező ' munkáért a jutalmat, ;1 Délmagyarország levelezőinek vándorserlegét. Az cr'ekcz. leten Horváth Margit elvtársnő, n Csnngrádmegvel Nyomda V. dotgn. zója szaval, s fellépnek Somorjal Éva. Pataky Béla és Paulusz Elemér, a Szegedi Nemzeti Szírház müvé-gzel. December 20-vnl befejeződött a I Művészeti Együttesek II. Országos versenyének első szakasza: az iskolai csoportok körzeti bemutatói. I Az eddigi tapasztalatok azt mu- j tatják, hogy csoportjaink és nép. művelési funkcionáriusaink meg-1 értették és értékelték a verseny célkitűzését; lelkesen, eredményes munkával készültek fet a • bemutatókra és tudásuk legjavát adták a sikerért. Az általános eredmények mögött azonban komoly hibák Is meghúzódtak. A helyt tanácsok nem mindenütt tették magukévá a kultúrveraenyt az egyéb munkák melleit. Azzal érveltek, hogy nem értek rá ezzel foglalkozni. Azt hiszik ezek az elvtársak, hogy kötelességük lezárult azzal, hogy a csoportok beneveztek a versenybe? Ne osodálkozzunk tehát, ha lemorzsolódások mutatkoznak. Különösen tapnsztalhutó ez a szegedi járásban. December 14-án például Balástyán volt bemutató az iskolai csoportok részérc, ahol öt beütemezett csoport közül kettő jelent meg. Ezek közül az egyik helyi csoport volt. Annak ellenére, hogy az eredeti ütemtervtől eltérve. a ezegpdi járásnak megkönynyltettük a csoportok szállítást lehetőségeit, mégis egyes községek nyakig takaróznak a közlekedési nehézségekkel. Ez a kifogás nem fogadható el, már csak azért sem, mert például a hiányzó szutymaziak átjöhettek volrtb vonaton, a sándorfalvlnk autóbuszon, de ha vasúti közlekedés nem is volna, a rsoporlok szállítását fogatos kocsi, val U meg lehet oldaai, — ue Idő is megengedte ezt. A csongrádi járásban például, ahol egyáltalán nincs vasútt közlekedés és vasárnap autóbusz-járat «lncs, meg tudták oldani a szállítást és a csoportok hlánytaIonul megjelentek a bemutatón, pedig ott sem kellett kisebb távolságokat meglenni, mint a balástyal bemutatóra. Nem jelent meg n kör. zeti bemutatón Bordány községi és csengelei Erdészeti Szakiskola csoportja sem , i A bírálóbizottságok munkáját sem teljesen kielégítő. Számos helyen abba a hibába estok a szakbírálók, hogy birá'.atuk csak dicsé* heteikre szorítkozott és megfeledkeztek a csoportok munkájában mutatkozó hibákról. Példa erre a december 7-1 szegedi városi bemutald ahol tóbbek között az egyetemi kultúrcsoport is fellépett, amelyik a bírálóbizottságtól a jó szempontok kidombori'ása mellett irányt mutató bírálatot is vári volna. A bíráló bizottságaink elsőrendű feladata, hogy épilő kritikájukkal segítsék a csoportokat a további munkájukban; művészeti csoportjaink igényt tartanak arra. hogy megtudják hibájukat és még jobban elvárják a bírálóbizottság tagjai* tói azt, hogy rámutassanak .a .neglévő hibákra éppen kijavításuk végett. Bírálóbizottságaink ne legyenek megalkuvók. Csoportjaink vannak olyan öntudatosak, hogy nem séw tödnek meg, ha kritikát kapnak, A hibákat nyíltan és őszintén fel kell tárni a csoport játéka, eszmei és müvéazett színvonalának emelése érdekében. Nem arról van szó, hogy túlzott követelményeke* állítsunk fel a művészeti csoportok részére, de a reális keTetefc között meg kell btrálnt csoportja, ink munkájá', hogy az minél szebb, kifejezőbb, művészibb legyen. A területi csoportok bemutatóján a fenti hibákat küszöböljék ki bírálóbizottságaink, A területi csoportok körzeti be? mutatója ma és holnap lesz. A csoportok megjelenéséért a kitü* zött helyeken és időpontokban a községi és járási tanácsok a felelősek. A szervezési hibák mi^tt kultúraktíválnk értékes munkája, amit a felkészülésre áldoztak, nem veszhet kárba. Azon kell lennünk, hogy minden csoport a nehézségek ellenére is megjelenjék a bemutatók színhelyén. Rátkal János *' művészeti előadó Höchil Margit zongoraestje újabb hároin Chopin-mü előadásával viszonzott, Garnmszegí József A Zeneírányú Szakiskota nagytermében megtartott hangversenyt Sztálin elvtárs stölo'.ésnapjáról való megemlékezés vezette be A közön, ség lelkesen éltelte Sztálin elvtársat. Ezután Hüchtl Margit Chopin 24 prelüdj'ét szólaltatta meg. A dallamokban éreztük a költő tzenve. délyességét, viharos erejét Höchil Margit alapos művészettel ápolja Chopin költői értékeit. Billenősében a hangzás teljes-régére, szépségére törekedett. A műsor e'ső felében hangzot-t el még Chopin 12 etűdje is. Kitűnő technikával oldolta meg Höchil Margit mindegyiket. A műsor második részében továb bi 12 tanulmányt hallottunk. Mindmegannyi tanulmány változatos színgazdagsággal hatott, A szláv lélek táncos, villám kedélye, humora kedves közvetlenséggel sióialt meg. A közönség számtalan tapssal volt hálás Höchil Margit kiváló műviszl produkciójáért, amit a művésznő J. V. Sztálin elvtárs 73. születésnapjának megünneplése Béesben Bécs (MTI). A bécsi dolgozók é? több országnak a népek békekongresszusán résztvett küldöttei megünnepelték J. V. Sztálin 73. szüle, tésnapját. A ' bécsi Schőnbrurnerschloss-sirasse 30. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál — e házban irta Sztálin 1913 januárjában a „Marxizmus és nem.eli kérdés" című művét — a szovjet békeküldöttség nevében AkkswJ Szurkov költő mondott beszédet. Beszéde után az Oztták.Szovjet Társaság képvtselöjc átnyújtotta a szovjet küldötteknek az osztrák nép J, V. Szitál inhoz intézett üdvözlőiéveiét. tj Orbdmté délután három ára tíz perckor lépett let a gyár kapufán, aztán gyors léptekkel igyekezett az üzletek felé, Bement a: egyikbe is, a másikba, is, aztán nem sokkal utálna villamosra szállt. Amikor hazaért, úgy surrant he az előszoba ajtón, hogy n férje őszr ne vegye. Tudta, legalább fél óráról hamarabb jött luiraa, mint ő, hln férje hatkor kezdte a munkát, ü ezeket az ajiíndékokat meglepető snek szánta és nem aka'tu, hogy egyelőre bárki is tudjon róla, Győr. s<:« felakasztotta csomagjait az elő*:<:bafalon térő fogasra, aztán rá«/.' untatta a kabátját. Keze a férje I a báljához ért. Felemelte, és az alatt ugyanolyan csomagokat talált, mint az övé. Elmosolyogta magát és rrr jutott eszébe, hogy férje — mint a szta. h'iiioriutii jelvény elnyerésében — itt is megelőzte. I szobában Orbán a gyerekekkel játszott. Amikor a gyerekek meg FENYŐÜNNEP ' ák anyjukat, sikongva, ugrottak, r nynkába. Alig bírta lerázni magúról őket. Férjével, anyósával bc. s átgetett néhány percig, aslán elővt'c a kötést. Az ember is asztalhoz iilt, papírt, ceruzát vett elő és folytatta az előző nap abbahagyott újítási rajz elkészítését. Az öreg ()i bánni az ablak mellé ült és mélázva figyelte a téli tájat, A gyermekek játékaikkal voltak elfoglalva Cs egy darabig csendben játszottak. Azt in összevesztek. Imro kivette Jackó kezéből a babát. Juclcó mindi nátron vissza akarta szerezni, de I „ve eróVfth colt ' arcon csapta Az utót, uki ki-seresiráva- faétadt. Uorhi-lEj. ' — ÍVdrn szégyenled magad'! Fiú létedre babámul a/cawws játszani?1 Add vissza rögtön Juckónak és tudd meg: amiért megütötted a Mshúgodat, nem kapsz sem/mit a fenyőünnepen. A gyerek megszeppent. Juliska sírását sxipogássá csökkent Itg és odament anyjához. — Ugye én kapok valamit a fenyőünnepenf Az anyja éppen válaszolni aloart, de a nagymama megelőzte: — Fenyőünnep, fenyőünnep — szólt mogorván és összehúzott szicmme.l tekintett az asszony felé. Nem szólt semmit, újra csak nézi tt ki az ablakon. A- ember rászólt a gyerekekre: — Játsszatok szépen tovább. Egész lilö alatt nem esett több szó Csendben voltak valamennyien. Nemsokára esteledni kezdett. Az alkonyat szürke lepellel takarta le al raizot. a kötést és a gyerekek játékát/. Az ember letette a eeruzát. Piheni egy kicsit. Aztán felállt, nagyot nyujtógott, még ásított is. Szemében hunit fény csillant meg és any;i-1 felé fordulva szólt: — ti át én azt mondom, jó volna már hozzálátni az ünnepség elölcé. sziMeihcz. Az /asszony komoly orocal szólt férjének. — Akkor et keh menni vásárolni ... — Ne fáradj — -mondta az emhtr, vem rogyok én olyar, -mint te, jAl'zsag ae.ut-iksö pdiaswM'. hitifítok, mindent. — Azzal karonfogta feleségét és kimentek nz előszobába. A férfi széles mozdulattal húzta félre kabátját, amely alól kikandikáltak a csomagok. — Ez vagyok én — mondotta ktdüllcsstctt mellel. Az asszony ia szemébe nézett és férjét utánozva félrehúzta kabátját. — Ez meg én — vágott vissza. Kerekre nyílt szemekkel néztek egymásra, aztán boldogan öle lék meg egymást. A kamrából előkerült a fenyőfa is, majd kezükben a csomagokkal bementek a szobába. Orbán jó tíz percig hajtódott a ja talpának felerősítésével. Egészen beleizzadt, min elkészült vele. A gyerekek otthagytak csapot, papot és ott hancúroztak a szüleik kőriU. Nagy igyekezettel, u maguk ügyetlenségükkel segítettek a szaloncukor és a díszek felrakásában. Sikongva örültek a fára felrakott cziist és arany szálaknak, a felfelé álló csillag szórók, nak. A csillár fényétől gyönyörűen csillogott a feldíszített fenyő. A ricsajra a nagymama is bejött. Az arca még mindig ob,nn komor volt, mint amikor Izimcnt. Nézte, nézte a pompába öltözött fácskái, de nem szólt semmit. Aztán előkerült, a csomagból az autó, a teve, a baba, a mackó, a kiságy. a- sok apró edény, a hócipő, a kis-ruha, a könyv, <;• fonal, a kötőtű, tt: ing és o Húz. ^—Ez y.. mamát. • -srott la magból egy fajnell ruhaanyagot az asszony ós nyújtotta az öregiasszonynak. — Ez »» a mamái — mondotta az ember és fekete, hosszúszárú cipőt adott át na anyjának. Az öregasszony átveits az ajándékot és a nagy örömtől még meg. köszönni t's elfelejtette. A szemei megnedvesedtek. — Ez pedig az egész családé — szólt újra az asszony és három, arasznyi poroellán mellszobrot tett ki az asztalra Néhány pillanatig némán nézték a szobrokat, aztán az emJber tölte meg a csendet. — No, mgst olteuk et a villanyt és gyujtsuk meg a cilltagszórókat. Az aiíroti;/ a kapcsolóhoz lépett. A i ptnbrr keiében hangos teené'set lobbant lángra, a gyufa. Odatartotta a: egyik csüUtg*;órúhoz. Az hamiar meggyulladt és szórta, szórta a sok apró csillagot. Aztán a másikat is meggyújtotta. A gyermekek kipirult arccal nézték a csillagszórókat, de nem szóltuk. Az öregasszony is hallgatott. Nedves szemekkel nézte a csillogó fenyőt és elgondolkodott. Gondolatban visszacsatangoU vagy húsz évet és a régi decemberekre gondolt. Juliskát is ismerte már apró gyermekkora óta, hiszen szüleivel a méltóságos Geist Gyula majorjában egy konyhán laktak. Juliska apjn is béres volt ugyanúgy, mint ae ő férje, Imre apja, Juliska oustüívol mu cMitült -szidták főzés.; közben a rossz tüzelőt, a nyomorult rendszert, meg a kőszívű uraságot. December eleién már azért síiták, mert tudták: nem tudnak venni semmit a gyerekeknek, ócska, eldobott rongyokból csináltak babát, amit éjjel az alvó gyermekik mellé tettek. Azok pedig reggel felébredtek is örömükben össze-vissza csókolták a nyomorszinté, Jézuslcahozta babát. Később azért síiták a gyerekek, mert nem kaptak olynn szép sárga szánkót, mint az intéző fia. Ilyenkor aztán együtt sírtak a gyerekekkel. Mindh Hőjüknek fájt látni síró gyermekeiket. Ilyenkor még jobban érezték, hogy mennyi gond, mennyi baj és mennyi istenverése nehezedik a szegény emberre. Soha, de soha nem volt nekik pénzük, még fele ennyi ajándékra sem... Itt meg most mennyi sok ajándék van együtt. A csillagszórók eléglek. Az as stony meggyújtotta a villanyt. A hirtelen támadt fényben újra ott állt <t fenyőfa telje- pompában. Orbán Imre az anyján nézett. — Miért sír édesanyám? — A gyermekek is a nagyanyjuk felé fordultak. — Ne sírj nagymama — kiáltotta Imi és kitárt Irtrokkai szaladt az öregasszony felé. Az öregasszony felemelte kötényét és sarkával letörölte szeméből a kövérre hízott könnyeket. S te retet lel simogatta meg unokája szőke, kócos haját. Lehajolt hozzá és szemében új könnyekkel szólt: — Mflfrev szép moo» ez az ür>*fp . •, fúrli Lfhslá. )