Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • m % Vasárnap tartja a Délmagyarország és a Viharsarok a munkás.naraszt levelezők X. értekezletét Az amerikaiak december 20„án ágyúzlak a, panni indzsoni fegyverszüneti értekezlet térségét Pinay lemondott AZ MDP CSGNGRADMEGYEI PA.RTBI Z OT T S AGA NAK L A P J A VIII. EVF. 301. SZÁM ÁRA 50 FH.I.ÉR SZERDA, 1952. DECEMBER 24. NE HEGYIÜNK MÉLYSZlNTITLRNUL EGYEI LET HOLD BEVETETLEN TERÜLETET SEM A mélyszántás lényegében alapja a mezőgazdasági termelésnek. Ezt tanúsítják a legfejlettebb szovjet agrotechnikai módszerek, de saját tapasztalataink alapján is meggyő­ződtünk már erről. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a tavaszi kapásnö­vényeknél mutatkozik a mélyszánr lás termésfokozó hatása, hanem az őszi gabonafélék is akkor teremnek többet, ha jó minőségű, mélyen fel­szántott földbe vetjük. A legújabb agrotechnika az elő­hántós eke használatát írja e'.ő. Me­gyénk területén mintegy 5000 hol­don már előhántős ekével méiy. szántottunk, mivel az elmúlt év ta­pasztalatai azt bizonyították, hogy ez a módszer sokkal előnyösebb, mint a közönséges eke murtkája. A mélyszántásnál nem elegendő, ha megfelelő mellyen leeresztjük az ekét; nem elegendő az sem, ha fo­kozatosan mélyítjük a szántást, na­gyon fontos az is, hogy megfelelő időben mélyszántsunk. Nem vélet­len, hogy a minisztertanács határo­zatban irta elő a mélyszántás befe­jezésének határidejét. Megyénk gép­állomásai nem tartották be a mi­nisztertanács határozatában megje­lölt határidőt. Sok helyen a ter­mésbetakarítás elhúzódása miatl nem haladt kielégítően a munka, de hozzájárult a mélyszántás lassú menetéhez az is, hogy a traktoris­ták nem használták ki jól a rendel­kezésükre álló Időt. A gépállomások gépei két műszak helyett csak egy műszakban dolgoztaik. Ez mindjárt 55 százalékos kiesést jelentett Szep­temberben a szentesi gépállomás 11 erőgépe a gépállomás udvarán ácsorgott ahelyett, hogy a termelő­szövetkezetekben teljes erővel meg­kezdték volnia a mélyszántást. Az ilyen „munkanélküliségnek" több­nyire az volt az oka, hogy a gépál­lomások és a termelőszövetkezetek között nem volt szoros a kapcsolat. A mélyszántásnál tapasztalható fogyatékosságok felvetik elsősorban a vezetők felelősségét a termelőszö­vetkezetekben is, a gépállomásokon is. A növénytermelés hozamának a tervtől való lemaradása különösen élesen jelentkezik a mezőgazdaság szocialista szektorában, mint ahogy ezt Gerő elvtárs a Központi Veze­tőség november 29-i ülésén negál­lapitotta. A terv szerint ebben az évben már az országos át'agot je­lentősen meghaladó terméseredmé­nyeket kellett volna elérnünk. Bár a kedvezőtlen időjárás befolyásolta az őszi munkák sikerét, mégis azok a termelőszövetkezetek, amelyek be­tartották a minisztertanács által megjelölt határidőket, a jő agro­technikai módszerek alkalmazásával évről-évre magas terméseredménye­ket tudnak félmutatni. A tervben megjelölt feladatok végrehajtása szívós, kitartó munkát követel meg mind a gépállomások­tól, mind a termelőszövetkezetektől. Szükséges, hogy mindkét szocialista szektor betartsa a Szerződésben vál­lalt kötelezettségeket, mert különben könnyen előfordul, hogy a gépá'lo­más a legjobb akarattal sem tudja teljesíteni- azt, amire vállalkozott. A termelőszövetkezetek sokszor fe­lületesen állapították meg azoknak a munkáknak a sorrendjét, ame­lyeknek elvégzésére szerződést kí vántak kötni a gépállomással. Elő­fordult, hogy túlbecsülték saját iga­erejüket és sokkal kisebb területre kötöttek 'szerződést, mint amennyire szükségük lett volna. Nagyon ter­mészetes, hogy nem egyszer a he­tenként fölvett pótszerződések bom lasztották a tervfegyemet, lazítot­ták a munkafegyelmet és úgyszól­ván lehelet lenné tették az észszerű munkatervezést, Csongrád megyében október vé­gén egy hét alatt mintegy húszezer normálho'-ddal nőtt a gépállomáso­kon a szerződéskötések száma. A gépállomások a rossz munkaszerve­zésből kifolyóan és a felelőtlen ígér. gelések miatt sok helyen tűrhetetlen állapotot teremtettek. Általánossá kezd válni megyénkben az a véle­mény, hogy a gépállomások sok mindent megígérnek, de ha teljesí­tésre kerül a sor, legkevesebb két­három napot késnek. Ha gépá lcr má'sailnk jól akarnak dolgozni, első­sorban ezt a lehetetlen állapotot kéül fölszámolótok. Nem nézhetjük tét­lenül, hogy a rossz munkamódsze­rek, a szervezetlenségek miatt hát­rányt szenvedjen mezőgazdaságunk fejlődése. Feltétlenül tisztázni kell a terme­lőszövetkezetek és gépállomások egymáshoz való viszonyát, sokkal szorosabbra kell fűzni a kapcsola­tot, mert különben továbbra is a terméseredményekben látjuk ennek a kárát. A lehető legsürgősebben el kell gördíteni minden akadályt a mélyszántás útjából; harcolni kell azért, hogy egyetlen talpalatnyi be­vetetlen föld sem maradjon mély­szántatlanul. Az egyénileg dolgozó parasztok mégjobban lemaradtak a mélyszán­tással, mint a termelőszövetkezetek. Ennek az az oka, hogy a kulák egyre fokozottabban támad, azt igyekszik elterjeszteni a faluban, hogy sáros a föld, nem lehet mély­szantani. Jó politikai felvilágosító munkával kell meggyőzni a dolgozó parasztokat arról, hogy földjeiken még a nagy fagyok beállta előtt végezzék el a mélyszántást. A jövő évre tervezett cukorrépa, gyapot és egyéb ipari növény csak akkor hoz­hat nagy termést, ha jó minőségű mélyszántásba vetjük el tavasszal. Rákosi elvtárs azt mondotta az or­szággyűlés december 10-i ülésén­„. .. minden erőnket meg kell feszí­teni, hogy emeljük növénytermeté sünk és általában mezőgazdaságunk hozamát és igyekezzünk utóiérni e téren a többi, nálunknál haladottabb népi demokráciák eredményeit". Az ipari növényeket termelő dol­gozó parasztok 'szerződést kötöttek különböző vállalatokkal, ahonnan utalványt és hitelt kaptak a gépi szántásra, hogy időben befejezhes­sék a mélyszántást. Mégis igen sok helyen panasz merül fel. hogy a szerződések ellenére a gépállomások nem végzik el a szerződéses földte­rületeken a munkálatokut, vagy ha elvégzik is, rendszerint elkésnek vele. Ez szintén arra figyelmezteti a gépállomás valaimennnyi dolgozóit, hogy a határozatnak megfelelően sokkal jobban és Időben kell elvé­gezni ezt a feladatot is. A gépállomásoknak a legutolsó órákban beérkezett gépi munka igényeket háltérbe kell szorítaniok és törekedniük keli arra, hogy szerződéses földterületeken, különö­sen a termelőszövetkezeti gazd gokban elvégezzék a rájuk váró munkákat. Az őszi munkák, a mély­szántás szorgalmazása azonban nem jelenti azt, hogy most már figyel­men kivül lehet hagyni az önkölt­ségcsökkentést, a takarékosságot, hogy a gépekkel sokszor kilométe­reket járjanak be azért, hogy fél, vagy egy holdias parcellákat föl­szánthassanak. Úgy a szerződéses földterületeket, mint az egyéb le­szerződött parcellákat fel lehet szántani úgy, hogy a földmű vessző­vel kezetek és a mezőőrök segítségé­vei dűlőnként szervezik meg a gépi mélyszántást. Tartsuk mindig szem előtt, hogy a gépállomásokon a tél folyamán ki kell javítani a munkagépeket és ennek a rendkívül fontos munkának a sikere attól függ, milyen gyorsan tudjuk befejezni a mélyszántást ter vet. lllefalvi Pál MT gépállomás csoportvezető A Szegedi Bútorgyár dolgozói be­csülettel állták meg helyüket a munkaversenyben, amelyet Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére in­dítottak. ígéretet teltek, hogy fel­emelt éves tervüket december 24-ig befejezik Fogadalmukat négy nap­pal a határidő előtt, december 20 án teljesítették, valamint 120 ezer forint értékű készáruval adtak töb­bet népgazdaságunknak. Éves tervük sikeres teljesítése után az üzem dolgozói még lelke­sebb munkát folytatnak a terv túl­teljesítéséért. Nem elégednek meg az elért eredményekkel, megfogadva Gerő elvtárs november 29 én elmon­dott szavait. 1953-ban még nagyobb endülettel harcolnak, az eddiginél kimagaslóbb eredményekért. Mind­össze , iü, két nop telt el december 21 -e óta és máris kimagasló eredmények születtek az üzemben. Csűri Mihály és Tandari Ferenc sztahánovisták december 20-ig 141 százalékos tel­jesítménnyel dolgoztak és 22-én 173 százalékra növelték eredményeiket. Mogyorósi József december 21-i munkaversenyben végzett jó mun­kájáért sztahánovista jelvényt ka­pott. A jelvény átvételeikor fogadal­mat tett. hogy 1953-ban még szebb A SZEGEDI BÚTORGYÁR DOLGOZÓI Gerő elvtárs útmutatásait követve harcodnak a lerv túlteljesítéséért, a jövőévi terv sikeréért eredmények eléréséért harcol. ígére­tét már az első napokban valóra váltotta, 138 százalékos átlagát 23­án 157 százalékra növelte. Mészáros Mihály jelvényes sztahánovista, aki ezévi tervét már november hónap­ban befejezte, december 21-ét, Sztál in elvtárs szülelésnapját azzal köszön­tötte, hogy előestéjén 1953 február 27-i tervén do'gozott. Pártszervezet és a vállalalvezelő­ség, a műszakiakkal karöltve min­dent elkövet azért, hogy a jövőévi tervév beindítását zökkenőmentesen készítsék elő. A pártszervezet veze. ttjsége a népnevelő értekezleten megmagyarázta a népnevelőknek, hogy az 1953-as évi terv teljesítésé­nek érdekében, mennyire fontos is­mertetni a tervet a dolgozókkal. A dolgozók közül egyre többen értik meg azt, hogy miért fontos a jövő évben többet és jobbat termelnünk, mint eddig. A vállalat dolgozói ta­nulmányozzák Malenkov és Gerő elvtársak beszédét és a népnevelők­kel való beszélgetés közben meg­ígérték, hogy követik a párt és kor­mányunk irányítását és mindent megtesznek azért, hogy az 1953 as évben jóval hamarabb befejezzék tervüket, mint ezévben. Az elért eredmények azt mutatják. hogy a Szegedi Bútorgyár dolgozói valóra váltják adott szavukat. Való­ban harcolnak azért hogy az elkö­vetkezendő tervévben maguk mögött hagyják eddigi teljesítményüket December első tíz napjában 111.4 százalékos eredményt értek el. Má­sodik dekádban pedig 115 százalék­ra növelték teljesítményüket. A műszakiák a jövőévi termelés zökkenőmentes beindulásához bizto­sítják az anyagellátást, a termelés­hez szükséges félkész árut. A jól megszervezett munka eredménye, hogy 1953 január első 10 napjában ' az üzem dolgozóinak a termeléshez szükséges félkész áru már biztosítva van. Példamutatóan végzi el mun. káját Szirovicza Antal asztalosrész. leg művezetője, aki üzemrészében megtartptt röpgyűlésen ismertette a jövőévi terv beindulásának jetentő­ségét. A dolgozókat segíti a jövő évi terv előkészítéséhez a javaslatok kidolgozásánál. Munkája nyomán már eddig is több jó javaslatot ad tak be a dolgozók. A Szegedi Bútorgyár dolgozói Gerő elvtárs útmutatását követve fáradtságot nem ismerve dolgoznék a jövő évi terv sikeréért Ne vigyünk át adósságot az újévre Teljesítse minden dolgozó paraszt begyűjtési kötelezettségét Az ország számos községének dol­gozó parasztjai vállalták, hogy Sztálin elvtárs 73- születésnapja tiszteletére, maradéktalanul teljesí­tik az állammal szembeni begyűj­tési kötelezettségüket. Sok község valóraváltotta adott szavát és min­denben eleget tett begyűjtési köte­lezettségének. Szeged dolgozó parasztsága azon­ban még nem teljesítette minden területen részleteiben is beadását. A december 19 i értékelés szerint búzában csak 91.6 százalékban tett eleget a dolgozó nép álla. mával szembeni kötelezettségé­nek. Zabból is csak 92.2 szá­zalékban teljesítették begyűjtési kötelezettségüket Szeged dclgo. zó parasztjai. A széna begyűj­tést mindössze 93.3 százalék­ban hajtották végre. A burgonya begyűjtési tervüknek is csak 85.9 százalékban tettek eleget. Napraforgóból a szegedi dolgozó pa­rasztok eddig csak 39.8 százalékos teljesítést értek el. Rozsból 199.6, árpából 121-8. ten­geriből pedig 199.1 százalékot, a sovány baromfi beadásban 117.8 százalékot 'értek a város dolgozó pa­rasztjai. Lemaradás mutatkozik a kövér baromfi és a tojás beadás, ban. mert ezt eddie- csak 84-8, illet, ve 83.8 százalékra teljesítették. Szeged dolgozó parasztjainak nem szabad megelégedni nz eddig elért eredménnyel és arra kell törekedni, hogy ahogyan az üzemek dolgozói eleget tesznek kötelezettségüknek,­ők is maradéktalanul hajtsák végre illetve nyújtsanak segítséget váro­sunk begyűjtési tervének mielőbbi teljesítéséhez. Szeged területén számos olyan dolgozó paraszt van. aki megértette, hogy a begyűjtés maradéktalan teljesí­tésével is a békét szolgálja és ezért már jóval a határidő előtt eleget tett kötelezettségének. Olyanok is akadnak, akik teljesítet­ték ezévi beadási kötelezettségüket és már a következő évre jelentős mennyiségű tojást és baromfit adtak be. Ilyenek a többi között idős Szél­pál Imre. Szentmihálytelek, Vaspá­lya u- 18, Kotogán Ádám, Szentmi­hálytelek, Iskola-u 2, Török Lajos Vásárhelyi-sugarút 48, Bódi Mihály Petőfi-telep 58-as utca 1214, Husrta János Alföldi-u. 60, Nagyidai Mi­hály Érsekújvári-u. 12, Biczók De­zső, Szentmihálytelek, Kossuth-köz 18, özv Kormányos Józsefné Rókusi feketeföldek 87. Posta Mihályné Vá­sárhelyi sugárút 227, Lovászi Imre Szent Ferenc-u. 24, Szabó Márton Rákóczi-u. 36, ördög Imre Dorozs­mai.út 59, Szekeres Ferenc, Szent­mihálytelek. Virág köz 8. ördög Im­re Rókusi feketeföldek 35, Szatmári Ferenc Hétvezér-u. 17, Losonczi Imre Bem-u. 5, Bárkányi János, Ho)lő-u. 14 és özv. , Báló Jánosné Rohonci-u. 4. szám alatt lakó dol­gozó paraszt. Ezek a dolgozó parasztok megér tették, hogy miért szükséges mi­előbb eleget tenni a dolgozó nép ál­lamával szembeni kötelezettségül, nek s éppen ezért begyűjtést -tervüket nemcsak teljesítették, hanem túl is telje­sítették. Ugyancsak nagymeny. nylségü tojást és baromfit adott már eddig is. példát mu­latva, a szegedi „Új Élet" ter­melőcsoport tagsága is. Dolgozó parasztságunk kövesse az élenjárók példáját és mielőbb tegyen eleget baromfi és tojásbeadási köte­lezettségének. Az 1953. év küszöbétől mindössze néhány nap választ el bennünket. Dolgozó parasztságunk hasson oda, hogy mielőbb teljesítse tojás. é3 baromfibeadását, hogy nevigyünk át adósságot oz újévre és jelenthessük Rákosi elvtársnak: Szegőd dolgozó parasztsága — követve az üzemi dolgozók példáját — eleget telt a dolgozó nép államával szembeni kö­telezettségének és nem visz át adós­ságot az 1953 ás évre­Vetési fervünk teljesítéséért használiuk ki az elkövetkező napok minden óráját és percét Beadási kedvezményben részesül az a termelő, aki vetőmaggal segíti paraszttársait tűrniök tovább az Tanácsaink, termelőszövetkezeteink és az egyé­nileg tennelő do'gozó parasztok jórésze nem hasz­nálták ki annakidején a kedvező időjárást az őszi ka. lászosok elvetésére és ezért a mezőgazdasági mun­kákban még mindig nagymérvű lemaradás mutatko­zik. Búsavctési tervünket még csak 90.9 szá­zalékig teljesítettük. A legnagyobb fokú elmaradás Hódmezővásárhelyen, azután Szeged városban és a szentesi járás te­rületén van. Egyedül még a csongrádi járás teljesítette 100 szá­zalékig búzavetési előirányzatát. Járási pártbizottságainknak, tanácsainknak, köz. ségi pártszervezetcinknek és a helyi tanácsoknak ép­pen azért írbnden erővel arra kell törekedniük, hogy mozgósítsák a termelöket a vetési terv haladéktalan teljesítésére. Ha az időjárás és a talajviszonyok engedik, egyetlen percnyi időt sem szabad kihasználatlanul hagyni. Példaként említhetjük meg a szőregi tanács elnöké., aki saját maga irányította a határban a tartalékföl­dek vetését. Munkája eredményeként a község a tar­talék ingailanokat már bevetette búzával. Községi tanácsainknak a vetés haladéktalan be. íejezése érdekében nem szabad opporttirizraust. Szigorúan fel kell jelentenlök azokat a termelőket, akik nem vetik be a földjü­ket, hogy ezzel gátolják ötéves tervünk sikerét. Nem szabad, hogy elnézők legyenek tanácsaink a bu. lakokkal szemben; harcolniok kell mestorkedéseik el­len pártunk parasztpolitikájának megfelelően. Községi pártszervezeteink a népnevelökön ke­resztül, tanácsaink az állandó bizottságok segítségé­vel mozgósítsák a dolgozó parasztságot arra, hogy fogjanak össze és egymást fogattal, vetőmaggal ki­segítve vessék el gabonájukat. Ismertessék a dolgozó parasztsággal kormányzatunknak azt a segítő támo­gatását, amellyel lehetővé tette, hogy azok a terme, lőszövetkezeiek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa rasztok. akik 1952. évi kenyérgabonabeadási kötele rottségüket, továbbá őszi kenyérgabona vetésiervü­ket maradéktalanul teljesítették és sznbadforgatmi úton kenyérgabonát ad­nak át akár készpénztérítés ellenében, akár csere képpen dolgozó paraszttár. saiknak. azok az 1953-as évben a beadás alkalmával kedvezményben részesülnek. Kormányzatunk minden mázsa beadásra előírt ke iiyérgabonáböl 25 kilogrammot elenged nekik

Next

/
Thumbnails
Contents