Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

csormrrmt, m*. nrrEMnra » 3 Az országgyííBés szerdai ülése Aa országgyűlés szerdán foly­tatta az 1953. évi állami költségve­tés vitáját. A szerdai ülésen meg­jelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke. Keleti Ferenc felszólalása Néhány perccel tíz óra után Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnöke megnyitotta az ülést. Az első fel­szólaló Kelet] Ferenc volt. Beveze­tőül megállapította: Kormányunk olyan külpolitikát folytat, melynek alapja a népek barátsága, hazánk függetlenségének^ a béke megvédé­sének biztosítása. Évek óta ez jel­lemzi és ez fogja jellemezni a jö­vőben is a mi külpolitikánkat. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fennállása óta következetes békepolitikát folytat. Minden magyar dolgozó tudja — mondotta ezután —, hogy a két vi­lágháború között a Szovjetunió egész politikája arra irányult, hegy megakadályozza a háború ki­robbantását, a fasizmus bűnös ter­velnek megvalósítását. Számtalan­szor emelte fel szavát a magyar nép jogait, emberi méltóságát láb­bal tipxó Horthy.fasizmus ellen, száz és száz, hazánkból kiüldözött kommunistának és igaz hazafinak biztosított menedéket. A Szovjet­uniónak, a nagy Sztálinnak köszön­hetjük és ez is soha el nem múló hálára kötelez mindannyiunkat, hogy van Rákosi Mátyásunk, aki népünk bölcs vezetőjeként utat mu­tat jelen feladataink megvalósítá­sához és boldog jövőnk építéséhez. Sztálin elvtárs útmutatásai alap­ján a Szovjetunió jelenleg aktív harcot vív az újabb háború ellen és •őszinte béke politikája az egész har ladó emberiség legfőbb reménye. A Magyar Dolgozók Pártja és népi de­mokratikus kormányunk külpoliti­kája erre a sztálini béke-politikára épül. Ez a mi terveink teljesítésé­inek,'boldog szocialista jövőnknek legfőbb biztosítéka. Az amerikai imperializmus nyíl­tan hirdeti, hogy a kis népeknek nincs létjogosultságuk és érezzék külünüs kegynek, ha az USA „véd­nöksége" alá veszi és csak úgy, mellesleg kirabolja őket. Egészen másként történik ez la Szovjetunió vezette bókeíárborban. Itt az államok között olyan újszerű kapcsolatok jöttek létre, amilyene­ket eddig a történelem nem ismert. A hatalmat? Szovjetunió segít meg­védeni a béketábor országainak függetlenségét határaik biztonsá­gát. A Szovjetunióval kötött baráti és 'kölcsönös segélynyújtási szerző­désünk, kereskedelmi és kulturális egyezményeink, elsősorban minket erősítenek politikai, gazdasági, kul­turális téren egyaránt. Szemeink előtt lebeg st szom­szédságunkban élő jugoszláv nép tragikus példája. A jugoszláv nép állandóan foko­zódó nyomora, brutális elnyomatá­sa meggyőzően bizonyítja, hogy a béketáboron kívül a népeknek csak elnyomás, szolgaság, a maximális profitot hajszoló amerikai rablók által való könyörtelen kizsákmá­nyolás jut osztályrc'szül. A reakcó mindent elkövetett, hogy késleltesse a népi demokratikus or­szágok együttműködésére irányuló külpolitika megvalósítását. A Szov jetunió a népi demokratikus ál­lamok Számára nyújtott politikai, gazdasági, kulturális és műszaki segítséggel támogatta a haladó erő­ket. Meggyorsította a reakció ve­reségét és a dolgozó parasztsággal Szövetséges munkásosztály végleges győzelmét. Ezzel elősegítette a ba­rátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmények létrejöttét a népi de­mokratikus országok között. A mi külpolitikánk nemcsak a körülöttünk lévő népek örök barát­ságára épül. Testvéri viszony jött létre közöttünk és a távolkelotl népi demokratikus országok, valamint a Német Demokratikus Köztársaság között is. Elért eredményeink és sikereink bizonyítéka az a szeretet, és megbecsülés, amelyben a magyar népnek része vam még az olyan tá­vollévő országokban is, mint a nagy Kína. vagy a demokratikus Korea. A béketábor országaival létrejött őrök barátság mellett mi bókés kap­csolatokra, sz egyenjogúság és az egymás érdekeinek tiszteletben tar­tása alapján együttműködés létre­hozására törekszünk a világ minden államával. Ml. a magunk részéről arra törekszünk, hogy a függő or­szágokkal, gyarmati ós félgyarmati népekkel min-éj szélesebb kapcsola­tokat építsünk ki. Mi figyelemmel kísérjük a régi, a hanyatló társadalom vergődését, az imperialisták kardcsörtetésé! kivén­hedt rendszeriik fenntarlásáér. az atmerikai imperialisták kalandorpo­liti-kusainaíc az új világháború elő­készítésére és kirobba-ntására irá­nyuló üzelmeit. A magyar nép el vatn szánva ar­ra, hogy minden erővel leleplezi és visszaveri az USA imperialistáinak provokációit és beavatkozó kísérle­teit, meghiúsítja háborús terveik végrehajtását, megvédi függetlensé­gét. A béke ügyének és független­ségünk megvédésének érdekében még jobban meg fogjuk szilárdítani és el fogjuk mélyíteni a béketábor országaival és elsősorban a hatal­mas Szovjetunióval való együttmű­ködésünket. Népünk számára nem lehet i-a­gyobb megtiszteltetés, mint hűséges tagja, elszánt robamtorigádja lenni az egyre növekvő béketábornak, amelynek vezetője a Nagy Szovjet­unió és amelynek élén a világbéke őre, a bölcs Sztálin áll. A külügyi tárca költségvetését el­fogadta. Katona Jenő felszólalása Ezután Katona Jenő országgyű­lési képviselő emelkedett szólásra: Beszéde elején rámutatott arra, hogy mialatt itt a magyar ország­gyűlésen a költségvetést tárgyalják, Bécsben a Konzerthaus nagytermé­ben ülésezik a népek békekongresz­szusa. Bécs a világtörténelem legna­gyobb mozgalmának, célkitűzéseiben és a képviselt milliók számában a leghatalmasabb megmozdulásnak színhelye. A harmadik világháborút a- kapi­talisták utolsó menedéküknek hi­szik, holott az kétségtelenül a ka­pitalizmus halálát okozná. A szo­cialista gazdasági rendszer a kapi­talizmussal folytatott békés ver­senyben évről-évre szemléltetőbben megmutatja felsőbbségét. — A háborút a kapitalizmus hor­dozza magába®, mint viharfelhő a villámot, a kapitalizmus teremti meg s éppen a hitleri zmua egész fejlődése és csődje volt a legvilá­gítóbb, szinte matematikai tisztasá­gú példája annak, hogy a kapita­lizmus belső krízise hogyan vezet a háború felé. A haladó erők. a világ minden haladó erejének teljes és kemény összefogása megakadályoz­hatja, hogy az átélt rémségek meg ne ismétlődjenek. Katona Jenő ezután a német kér. désről beszélt. A koreai háborúról szólva Katona Jenő hangsúlyozta, hogy népünk kezdettől fogva testvéri ragaszko­dással, a hősöknek kijáró csodálat­tal, s a győzelem biztos tudatával szemlélte és szemléli a bátor koreai nép magatartását és e"szánt 'har­cát. a békés hazájára törő amerikai imperialisták és cinkosaik ellen. Mi magunk semmi áldozatot nem saj­nálunk, hogy békénk és jövő fejlő­désünk hű őrét, fiatal honvédel­münket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon felelni a ráháruló feladatok­nak. Parragi György országgyűlési képviselő beszélt ezután. Parragi György felszólalása Parragi György foglalkozott ha­zánk külső ellenségeinek ama be. avatkozási kísérleteivel, amelyeknek egyetemes célja az volt, hogy a Ma­gyar Népköztársaság területét is egyre inkább bevonják hideghábo­rújukba. A továbbiakban az atlanti tömb belső ellentéteivel foglalkozott. Amíg az úgynevezett atlanti­világban egyre inkább kirívóbban mutatkoznak meg az imperialisták közti belső ellentétek — mondotta —, az amerikai imperializmus egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait balká ni janicsárjával, a neki dollárokért életre-halálra elkötelezett Tito. bandával. A Traman.törvény gyakorlati vég­rehajtásának legvisszataszítóbb for­máját láttuk a jugoszláv ember­rablók bűnperének tárgyalásán. Er. ről a perről sommásan így mond­hatjuk el a véleményünket; i-me, így f-e-st a Truman-törvény a gyakorlat, ban. Ezeknek a titóista gaztetteknek visszataszító volta se felejtesse el velünk azt. hogy nemcsak hazánk déli ha'árain, hanem a nyugati ha­táron is ott leselkedik a magyar népi demokrácia legnagyobb ellen­sége: az amerikai imperializmus, amely népünk békés munkája, ha. z-ánk függetlensége ellen felhasz­nálja a zsoldjába szegődött osztrák reakciós kterikalizmust és az osz­trák jobboldali szociáldemokráciát. Befejezésül idézte Rákosi elv'árs figyelmeztetését: „Még éberebbek, még kíméletlenebbek leszünk né­pünk és békénk minden ellenségé­vel szemben." A költségvetést elfogadta. A megelőző tűzvédelem fontos feladata a tűzoltóságnak, ezzcl kap­csolatos kutatásokra öt millió há­romszázezer forintot irányozunk elő. Ez az összeg a tűsvédelem te­rületén korszerű eljárások kidolgo­zását teszi lehetővé. A tűzoltóság dolgozóinak szemé­lyi ellátására, ruházati és egyéb juttatására 48 millió forint az elő­irányzat. Az 1952. évben új feladatkör ke­rült a belügyminisztérium hatáskö­rébe: a büntetés-végrehajtási fel­adatok ellátása. A Horthy-rendszer­rel ellentétben, amely a bűntettek elkövetőit egyszersmlnden-korra ki­taszította a társadalomból, a szocia­lista büntetés-végrehajtás gondos" kodik arról, hogy a bűnözők átne­velődjenek és becsületes dolgozó tagjai legyenek a társadalomnak. Nagy feladatoi vannak a bel ü g ym i nisz t ériiumn ak az igazga­tási és szociálpolitikai munka terü­letén is. Gondoskodnia kell a két világiháború hadirokkantjairól, ha­diözvegyekről, had'árváikról, va­kokról, süketnémákról. A felsza badulás előtt csak háromezernyolc­száz férőhely állt a rászorultak rendelkezésére. Most ötszörannyi Pongrácz Kálmán elvtárs felszólalása Az elnök ezután Pongrácz Kál­mán országgyűlési képviselő, a bu. dapesti városi tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének adta meg a szót­Megállapílhatjuk — mondotta hogy a számszerű adatok mögötf a belügyminisztérium jövő évre ter­vezett munkájában első helyet fog­lalja el a béke ügyének a szolgá­lata. A minisztérium a belső rend és közbiztonság fenntar'ásával, a belső ellenség elleni harccal bizto­sítja azt. hogy dolgozóink nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat. Államigazgatásunk szo. ciattsta jellegének biztosítása érde­kében nagy feladat hárul a helyi tanácsokra. A dolgozók mindjobban magukénak érzik a tanácsokat és mind nagyo-bb mértékben vesznek részt közvetlenül is a helyi taná­csok munkájában. Pongrácz Kálmán ezután arról besz'élt, hogyan gondoskodik az ál­lam a tanácsapparátus dolgozóinak politikai és szakmai továbbképzésé­ről. Majd elmondotta, hogy a taná­csok munkájában mind több mun. kás és dolgozó paraszt vesz részt. Emelkedett a tanácsappará'usban dolgozó női vezető funkcionáriusok száma­Pongrácz Kálmán ezután számok tükrében mutatta meg, hogyan nyil­vánul meg a tanácsok tömegkap­csola'a. Szeptember hónapban már 15.344 állandó bizottság és a mun­kába bekapcsolt több m'nt 200 ezer dolgozó nyújtott segítséget a taná­csok felada'ainalc az ellátásához. A tanácsülések munkájának fejlő­désén keresztül szintén jól lemér, hető a tanácsok tömsgkapcsolatá­nak javulása. Több mint egymillió dolgozó vett részt a tanácstagi be­számolókon, akik így közvetlenül járultak hozzá a tanácri munka megjavításához A (anácsok gazdasági feladatai­nak elvégzése terén is fejlődésről számolhatunk be. Állandóan nő a tanácsi vállalatok száma, emelkedik a termelésük 'értéke, emelkedik for­galmi eredményük, erősödnek gaz­daságilag. A tanácsok kulturális és egész, ségügyl munkájukat is jól látják el. A tanácsok munkájának irányi'fi­sát a belügyminisztérium látja el. Felada'a, hogy az irányítás melleit megadjon minden segítséget a ta­nácsok munkájához. A belügyminisztérium jövő évi költségvetésében jelentős összegeket fordítunk a közrendészet fejlesz­tésére. Az imperialista államokban a rendőrséget nagy összeggel tart­ják fenn, de nem azért, hogy meg­akadályozzák a bűnözést, hanem az­ért, hogy letörjék a dolgozók meg­mozdulásait, hogy szétverjék a bé­kéért tüntetőket és börtönbe hurcol­ják azokat, akik a nép szabadságá­ért küzdenek. Pongrácz Kálmán arról beszélt ezután, hogy a mi rendőrségünk a dolgozó néppel összeforrott rendőr­ség. amely híven védi a dolgozók rendjét és biztonságát. Az imperialista államokban az amerikai életforma mind nagyobb terjeszkedése következtében a bűn­ügyi statisztika a bűnözés hallatlan méretű emelkedéséről számol be. Nép] demokratikus államunkhan a bűncselekmények száma állandóan csökken. A bűnözők egyre jelentősebb ré'sze a volt úri osztályok tagjai közül keiül ki, akik azelőtt mások ki­zsákmányolásából éltek és most fosztogatnak, a nép vagyonát pró­bálják megkárosítani. Népünknek ezeket az ellenségeit rendőrségünk sorozatosan leplezd le. A belügyminisztérium költségve­tésében a rendőrrég dolgozóinak el­látására jelentős összeget irányo­zunk élő. Igen fontos területe a rendőrség munkájának a közlekedésrendészet is A közlekedés terén is komoly fejlődést értünk el. Annak ellenére, hogy a forgalom a mu[tévihez vi­szonyítva 20 százalékkal emelkedett, a balesetek száma csökkent. , A rendőrség létszámának 13.5 százaléka, a forgalomirányítók 9 ti­zede. nő] rendőr. Feladatukat jól látják. Annak ellenére, hogy kevés a megtévedt fiatalkorúnknak a- száma, mégis fontos feladata a rendőrség­nek a megtévedt fiatalkorúakkal való foglalkozás — folytatta ez­után. Az állampolgárok vagyon- és életbiztosításának megóvása érdeké­ben a rendőrséghez hasonló ered­ményes munkát végez a tűzoltóság is. A költségvetés jelentős fejlődést tesz lehetővé a tűzvédelem terén. Több mint 87 millió forintot fordí­tunk a tűzoltóság felszerelésének biztosítósára, korszérű gépek, új gépjármű-fecskendők boizerzésér-e, a régiek felújítására. férőhelyet tartunk fent a gondo, zottak fokozottabb támogatása ér­dekében. A jövő költségvetési év­ben az elhelyezésre szolgáló férő­helyek száma 40 százalékkal fog emelkedni. A csökkent munkaképességűek és a hadirokkantak ellátására fo­kozott gondot fordítunk és a he­lyi ipar minisztériumával együtt­működve lehetővé tesszük, hogy ezek az emberek megkeressék ke­nyerüket. Pongrácz Kálmán módosító ja­vaslatot terjesztett ezután az OT­E7ággyűlés elé: javasolta, hogy a g ye rmek o 1 tbo® ok céljaira {ordí­tandó összeget 3 millió forinttal, a napközi otthonokra fordítandó összeget pedig 10 millió forinttal emeljék. Fongrárz Kálmán a belügyi tárca 1953. évi költségvetését pártja és saját nevében elfogadta. Az elnök javaslatára az ország­gyűlés Pongrácz Kálmán módo­sító javaslatait kiadta megtárgya­lásra a pénzügyi és gazdasági bi­zottságnak azzal, hogy a bizottság a módosító indítványra vona'kozó javaslatát a költségvetés vitáié­nak bezárása után tegye meg. Kristóf István elvtárs felszólalása Kristóf István országgyűlési kép­viselő, a SZOT főtitkára szólt ezr után hozzá a költségvetéshez. Világosan látjuk mo-ndotta, hogy az imperialista ragadozókkal szem­ben fel kell készülnünk legdrá­gább kincsünk, szabadságunk, füg­get'enségünk védelmére. Bűnt kö­vetnénk el dolgozó népünkkel szemben, h-a nem gondoskodnánk erős, korszerűen felszerelt, haza­szeretettől fűtött hadseregről. Foglalkozott az imperialisták fegyverkezési hajszájával és 'öb­bek között megállapította: A határainkon ólálkodó Tito­banda, az 1952—53-as pénzügyi év­ben saját bevallása szerint a költ­ségvetés 75 százalékát költi hadi­célokra, 40 százalékkal többet, mint az előző pénzügyi évben. A Tito—Rankovics-bamda katonai tá­borrá változtatta Jugoszláviát és déli határainkon valóságos hábo­rús tűzfészek veszélyezteti népünk szabadságát. Ahhoz, hogy meg le­hessen akadályozni az eszeveszett imperialista ragadozók háborús provokációit, folytatta, nemcsak akármi kell a békét, hanem fel kell készülni annak megvédésére. — Ilyen körülmények közölt, békénket, dolgozó népünk íjjkotó munkájának nagyszerű eredmé­nyeit csak úgy tudjuk megvédeni, ha megteremtjük annak fettéte­leit, ha korszerűen felszerelt, ki­válóan képzett hadsereggel ren­delkezünk. Kristóf elvtárs rámutatott, hogy hadseregünket a legmagasztosabb eszmék vezérlik, katonáinkat el­tölti igazságos ügyük tudata, s ez megacélozza erejüket. Néphadseregünk példaképe, — foly­tatta,— a dicső Szovjet Hadsereg. Harcosaink, tisztjeink előtt köve­tendő példaként áll a szovjet har­cosok és tisztek magas eszmei­sége és kiváló katonai tudása. Fá­radhatatlanul arra törekszenek, hogy sikerrel sajátíthassák el a győzelmes sztálini haditudományt és hogy a dolgozó méptöl kapott fegyverek mesteri kezelését hoz­zájuk hasonlóan elsajátítsák. Bátran elmondhatjuk, folytatta a továbbiakban, hogy néphadsere­günk a magyar ifjúság legjobb nevelő Iskolája, aho-nnét fiaink katonai éveik letöltése után poli­tikai öntudatban, képzettségben és műveltségben egy fejjel meg­nőve kerülnek vissza a termelő munkába. Hangsúlyozta ezután, hogy az -anyák ma boldogan küldik fiai­kat a néphadseregbe, s fiatalja­ink la örömmel teljesítik haza­fias kötelességüket. Foglalkozott a továbbiakban a bécsi kongresszus jelentőségével és kijelentette: A magyar nép küldöttei a népek békeharcosainak kongresszusán beszámolnak a hazánkban folyő békés épttő munkáról és a ma­gyar nép elszánt békeakaratáröl. A mi haid-sc-regünk ezt a békés építőmunkát, magunk és gyerme­keink boldogságát hivatott megvé­deni. — Honvédségünk erősítése össze, fonódik a magyar dolgo/ó milliók békeakaratával, békés építőmunkánk védelmével. A mi hadseregünk vilá­gosan látja, hogy van hazája, hogy van mit megvédenie, de van ls mi­vel megvédenie, — Hazánk minden becsületes fa tudja, hogy a békét védeni azt je­lenti, védeni ezt a földet, új életün­ket, drága szép hazánkat, — Dolgozóink előtt ma már vilá­gos, hogy csak az szereti igazán hazáját, aki harcol a békéért — De népünk egyre jobban meg­érti Jfet is. hogy a béke vágya egye­dül nem elégséges a béke megvédé­séhez, hogy a békevágynak konkrét cselekedetté, szocialista építő mun­kánk lenáítőjévé kell válnia. A béke megvédésének jelszava már eddig is több és jobb termelésre, ha. talmas tettekre lelkesítette dolgozó népünket. Dolgozó népünk tudja, hogy a / munkaversenyben, a begyűjtésben elért minden sikerünk hatalmas csa­pást mér az amerikai imperialisták terveire, mert bennünket erősít, életünk lesz ezáltal szebbé, néphad­seregünk is erősebbé. Azért erősítjük néphadseregüli" ket. mert ez jelent bi/losítékot arra is. hogy erőfeszítéseink nem hiába­valóak, hogy amit magunknak épí­tünk, az a miénk is marad örökre. Meff vagyunk győződve arró'-, hogy néphadseregünk a jövőben ia állhatatosan növelni fogja katonai felkészültségét, politikai képzettsé. gét, fegyelmét és legfőbb fe adatá­nak fogja tekinteni, hogy tökélete­sen elsajátítsa a győzelem hadilu­dományát és ha kell, nehezebb kö­rülmények közölt is becsülettel helytálljon és teljesítse felada'.át. Neveljék honvédségünket harcos lenini és sztálini szellemben. Nevel­jék hadseregünk harcosait és tiszt­jeit hű barátságra felszabadítónk, a nagy szovjet nép és dicső hadse­rege iránt, odaadásra és ragaszko. dásra, tántoríthatatlan hűségre a nép, pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránt Pártom és a magam nevében a költségvetést el­fogadom. Kristóf István ©lvtárg lelkes taps­sal fogadott beszéde után szünet következett. Szünet után Reök Iván, Párdi Im­re és Reszegi Ferenc országgyűlési képviselők szólaltak fel. Majd ~z elnök a vitát berekesztette, az 1953. évi állami költségvetés vitáját az országgyűlés csütörtökön dé'előtc 10 órai kezdettel folytatja. Készpénz&en is fizethető a kötelező biztosítások díja Mint ismeretes, a 67/52. M. T. sz. rendelet úgy intézkedik, hogy a köte'ező biztosítások díja az Ál­lami Biztosító járási felügyelősé­geinek „Állami biztosítás" felül­nyomúsú csekkbefizetési lapján egyenlíthető ki. Az Ál'ami Biztosító a dolgozók érdekében módot és lehetőséget r.yujt az 1952 november 1-én ese­dékessé vált díjak készpénzben való kiegyenlítésére is és ezért mindazo­kat, akik eddig díjfizetési kötele­zettségüket nem teljesítet lék. ott­honukban keresteti fel. A kötelező bizosílások díjának pontos és időbeli kicgyen'ítéséhez — a biztosítottak egyéni érdekét meghaladóan — fontos nemzetgaz­dasági érdek is fűződik. Minden­kinek hazafias kötelessége tehát, hogy díjtartozását még ezévben rendezze. Csongrád megye a díjbe­fizetési versenyben a halod k he­lyen áll, de remélhető, hogv me­gyénk a kötelező biztositások dí­jának befizetési versenyében az év végére az élre tör. Ez érdeke a közösségnek és a dolgozóknak egy­aránt, mert a köte'ező biztosítások díjának adó módjára való besze­dése a közületi szerveknek felesle­ges munkatöbbletet, a biztosítot­taknak pedig felesileges költségeket (havi három százalékos díjpótlék és a behajlási illeték) okoz.

Next

/
Thumbnails
Contents