Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • m % Az országgyűlés szerdal illése Ujabb szegcdi üzemek fejezték Irt határidő cWtt évi tervükéi Dolgozó parasztjaink használjanak fel minden kedvező napot az őszi munkák elvégzésére AZ IV1 DP CSON GR ADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG AN AK L A p j A VIII. EVF. 296. SZÁM ARA SO FIL.LEB CSÜTÖRTÖK, 1952. DECEMBER 18 Dcigozó népünk megtisztelő feladatai Ülésezik államhatalmunk legfőbb szerv©: az országgyűlés. A hétfő délelőtti ülésen kormányunk elnöke, népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs mondott nagy beszédet. Rákosi elvtárs minden szava — tanács, útmutatás, vezetés számunkra. A nemzetközi helyzet alapos elemzése során Rákosi elvlárs rámutatott arra, hogy a *nemzetközi helyzetet az jellem zi, hogy az Egyesült Államok mc• nopolkapitalistái egyre nyíltabban törnek világuralomra és e céljuk elérésére egyre nyíltabban készítik elő a harmadik világhá* borút." Az USA egyre kíméletlenebből gyarmatosítja csatlósait, kzonban az Egyesült Államok szövetségesei kezdik már tűrhetetlennek tartani helyzetüket és igyekeznek szabadulni az araerikai monopóliumok halálos szorításából. Mind eredménytelenebbé válik ,,Amerika hangjáénak háborús uszítása. a népek az Egyesült Állomokban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellenségeiket. Erre bizonyság a Népek Békekongresszusn, amelyen a legkülönfélébb politikai felfogású vezetők vetlek részt. Az amerikai imperializmus közvetlenül fenyegefi hazánk békéjét, jövőjét is. De sem a Szovjet. :inió, sem a népi demokráciák nem ijednek meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. De abból, hogy „a tőkés tábor országai előbb, vagy ulóbb egymás torkának esnek és abból, hogy a szocializmust építő államok honvédéime erős, nem következik, hogy a béke megvédéséért folyó harcunkat n legcsekélyebb mértékben is csökkentsük." Rákosi elvtársnak e ezavai megmutatják feladatainkat: erősíteni népgazdaságunkat, tovább kell növelni népünk egységét, még ütőképesebbé kell tenni hazánk védelmezőjét, fiatal Néphadseregünket. Népünk legfontosabb feladatait Rákosi elvtárs kilenc pontban foglalta össze. Tömören, világosan szabják meg ezek a mondatok fe'. adatainkat. Mindenekelőtt iparunk további tervszerű, állandóan emelkedő termelését kell elérnünk. Megyénk számos üzemének vezetői ós dolgozói ,,« terv: förvény'-e'.vének szem elötf tartásával már teljesítették 1952. évi tervüket. Befejezte évi tervét a Szegedi Gyufagyár, a Villamosvasút, a Délma. gyarországi Áramszolgáltató Válla'at és még egész sereg üzem. De az év hátralévő munkanapjain fokozott erőfeszítésre van szükségünk, hoigy megyénk minden üzeme ne c,sak globálisan, hanem részleteiben is teljesítse mindazt, aimit a terv számára előír. Fokozni kell a mostani lendületet, hogy zavar, talanul kezdhessük meg 1953. évi tervfeladataink végrehajtását. A jövő évbep iparunk termelésének 16 százalékos emelkedését kell elérnünk. Rákosi elvtárs arra :6 rámutatott, hogy milyen nagyütemben növekedik a vidék iparcsodása. A következő év országosan 146 ezer új munkáskéz foglalkoztatását követeli meg és ez megyénkre azt a feladatot hárítja, hogy elsősorban az asszonyok újabb ezreit vonjuk be a termelésbe. Milyen messzire van már tőlünk az az idő, amikor — így télvíz idején — a munkanélküliség 6Zörnyű réme sanyargatta a dolgozók ttz. ezreit. „Munkanélküliek tüntetése a parlament előtt és az Oktogonon — írja egy 1928-as új6ág. Huszonnyolc téríit és nőt bekísértek közülük a VI. kerületi kapitányságra." Vass József miniszter nyilatkozik: >,A népjóléti miniszter sajnos ezen a téren nem lehet semmit, mert nem tud munkát adni." Messze van már ez az idő, de nem árt emlékeztetni rá a könynyenfelejtőket. Ma már csak a parlament épülete ugyanaz, azok az emberek, akik az országházban mo6t -intézik az ország ügyeit, a nép gyermekei, a nép választott képviselői. Huszonnégy évvel ezelőtt, a Horthy-fasiszta rendszer gáláns kalandjairól ismert csuhás népjóléti minisztere „nenj tudott munkál adni az éhező tiz. ezreknek." Ma a nép államának egyik főproblémája a munkaerőszükséglet kielégítése. Ahogyan a beszédet hallgattuk, Rákosi elvtáre minden szavából a mull és a ma óriási ellentétét és a jövő további nagyszerű távlatait ismertük meg. Annak ellenére, hogy súlyos aszály érte mezőgazdaságunkat, ez nem okozhatott munkanélküliséget, nyomort, emiatt 6enki nem éhezik az or< szágban. Miért? Mert a mi hazánk szocializmust építő ország, a dolgozó nép állama ,,és mint ilyen, jól szervezett, erős, előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak közellátásunkat biztosította, hanem az időjárás okozta nagy károk dacára gondoskodott népgazdaságunk zökkenőmentes fejlődéséről is," — hangsúlyozta Rákosi elvtárs. Ilyen aszály a múltban tömegével telte tönkre a dolgozó parasztokat és tömegével teszi tönkre ma is a szomszédos Jugoszláviában, ahol éhinség dúl és a dolgozó parasztok tízezrei jutnak' koldusbotra. Országunkban az aszályokozta veszteségek nem lettek volna olyan nagyok, ha mégiinkább megfogadták volna szövetkezeteink tagjai a jótanácsokat, ha méginkább alkalmazták volna a fejlett szovjet agrotechnikát. A makói József Attila-tsz-ben a fejlett módszerrel termelt búza 7.78 máz6át hozott szemben az egyéni gazdálkodók négy és fél mázsájával. A mindszenti Lenin-termelőszövetkezetben is 4 mázsával adott többet a keresztsoros vetésű búza, mint a 6orosvetósű. A szentesi TÍ6zamenti. tszcs-ben a napraforgó négyzetes ültetésével a tervezett 5 mázsa helyett 7 mázsát termeltek. A székkutasi Bacsó Béla szövetkezetben a hibrid-kukorica 29 mázsát hozott és így sorolhatnánk' tovább. Azért említettünk példákat a megye különböző részeiből. hogy bemutassuk: egyforma volt az aszály pusztítása megye, szerte, mégis ott, ahol a fejlett földművelés módszereit alkalmazták, lényegesen jobb termést takarítottak be és ezziel több lett a tagság jövedelme is. Rákosi elvtárs beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a következőkben nagyobb mértékben kell alkalmazni a szovjet növénytermelés állattenyésztés jól bevált, magas termést eredményező tapasztalatait, mint a termelőszövetkezetek megerősítésének egyik íontos módszerét. Rákosi elvtárs beszédéből elénktárult az a nagyszerű fejlődés, amelyet 1953-barl hazánk elér. A költségvetés adataiból Ismeretes, hogy a kiadásoknak mintegy 37 százalékát — 19 milliárd 19 millió forintot — hatalmas nehézipari programunk' megvalósítására használjuk fel, 1.2 milliárd forint befektetéssel széntermelésünket 4.6 millió tonnával emeljük; 2.7 milliárd forintot fordítunk mezőgazdasági beruházásokra, 50 százalékkal növeljük a lakásépítésre fordított kiadások összegét. Negyven millió forinttal többet használunk fel a népmüvelés és művészet támogatására; 901 millió forinttal többet, mint 1952-ben a dolgozók egészségügyi és szociális viszonyainak további megjavítására. Mindezeknek megvalósítása megköveteli a termelési tervek maradéktalan teljesítését, a legmeszszebbmenő takarékosságot, az állami fogy elem további megszilárdítását. Mindezeknek megvalósítása lehetővé válik, mert a baráti Szovjetunió sokoldalú önzetlen segítséget nyújt nekünk. ,,A szovjet tapasztalatok kimeríthetetlen tárháza szinte korlátlanul rendelkezésünkre áll és felbecsülhetetlen támogatást jelent szocialista építésünkben." — hangsúlyozta Rákosi elvtárs. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk Rákosi elvtárs útmutatása alapján 1953-ban még nagyobb győzelmeket, még nagyobb sikereket ér el a haza erősítésében, honvédelmi feikc6Zültségünk növelésében, a dolgozók életének szebbétételében. Népünk elé kitűzött feladatok — Rákosi elvtárs szavaival élve — nem könnyű feladatok, -*— „ezek a célkitűzések magasak, de elérhetők, sőt túUeljesíthetők." TILTSÁK BE A BAKTÉRIUMFEGYVEREKET - KÖVETELIK A BÉKEKONGRESSZUSON A népek békekongresszusáuak kedd délutáni ülése A népek békekongresszusának kedd délutáni ülésén elsőnek Kaneka Denka, a japán küldöttség tagja szólalt fel és rámutatott arra, hogy a koreai háború erősen érezteti hatását a japán nép minden napi életében. Az amerikai mo~ nopoliumok kezében lévő japán ipar legnagyobb része hadianyag gyártásával foglalkozik és ennek következtében csaknem teljesen visszafejlődött a szükségleti cikkek termelése, ami a japáni la. kosság életszínvonalának nagyméretű süllyedésével jár. Az amerikai megszálló csapatok hatonái és tisztjei törvénytelen előjogokat élveznek, potom pénzen összevásárolják a nyomorgó japán lakosság ingóságait. A nőkön — gyakran 10—12 éves leányokon — elkövetett erőszak igen gyakori eset. Nyitt titok, hogy az amerikai imperialisták a tokiói laboratóriumokban bakteriológiai hadieszközöket állítanak elő, pestissel megfertőzött bolhákat és te1 "eket tenyésztenek koreai háborújuk céljaira. A japán nép — amely sohasem felejti el a Hirosimára zúdított atombomba szörnyű pusztításait — a bakteriológiai és atomfegyverek betiltását, nemzeti szuverenitásának teljes visszaállítását és az öthatalmi béke. egyezmény megkötését követeli — hangoztatta a japán küldött. Rose Hillebrand, az össznéme* küldöttség tágja, a bajorországi tartománygyűlés képviselője — akit a békemozgalomban való részvétel miatt a Ollenhauer-féle jobboldali vezetőség kizárt a Szociáldemokrata Pártból — nagy figyelemmel fogadott beszédében javasolta: A népek békekongreszszusa küldjön id nemzetközi bizottságot annak megállapítására, hogy.- az amerikai megszállók — az általuk aláírt potsdami egyezményt durván megszegve — újra fegyvert és zsoldos csapatokat adnak a börtönökből kibocsátott hitleri tábornokok kezébe, földalatti terrorista szervezeteket tartanak fenn német földön. Rose Hillebrand végül felkérte a népek békekongresszusát, támogassa a német nép követelését, hogy a győztes államok hívjanak össze négyhatalmi értekezletet, amelyen a német nép képviselőinek bevonásával készítsék elő az egész Németországgal kötendő békeszerződést. A következő szónok Bernal angol tudós, az ismert békeharcos vitaindító beszédet mondott a kongresszus napirendjén . szereplő harmadik pontról, a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetősé, geiről. A népek békekongresszusának követelnie kell az öthatalmi bé. keegyezmény megkötését — mondotta — a je'enlegi háborúk azonnali megszüntetését, a kulcsproblémákat jelentő japán és német kérdés békés mego dását, a bakteriológiai, vegyi és atomfegyverek használatának feltétlen betil. lását, a háborús propaganda és a népek elleni uszítás üldözését 'és büntetését az egész világon, az ENSZ alapokmányában lefektetett elvek megtartását és azt, hogy a megújhodó ENSZ-be vegyék fel a Kínai Népköztársaságot és mindazokat az országokat, amelyek felvételét az amerikaiak és csatlósaik ostoba és bűnös módon eddig megakadályozták — Nem elég csupán tatalmákat, C6upán szerződéseket ée határozatokat követelni a béke biztosítására. A Szovjetunióban folyó hatalmas természetátalakító építkezéseknek, a Kínai Népköztársaságban és az európai népi demokratikus országokban folyó építés korszakalkotó eredményeinek ismertetésével ís meg kell győznünk a Világ népeit, hogy nem a fegyverkezés, nem a háború vezet a boldogsághoz, jóléthez és felemelkedéshez, hainem a tudomány és építőmunka együttműködése, a nagy eszmék iránti odaadás, a béke. CavenaiUe, belga küldött elmondotta, hogy az amerikaiak p lffil ga kormánykörök tevékeny segítségével megkezdték Belgium nemzett és állami 6zuverénitasának felszámolását. A belga nép most elsősorban a nemzetközi békemozgalom előrelátható győzelmére építi reményeit és teljes erejével küzd a győzelem kivívása érdeké, ben. Az ülés következő szónoka Kornyejcsuk szovjet író, a békeszirető nagy szovjet nép képviselője. Elmondotta, hogy a szovjet nép együtt küzd a világ valamennyi népével a békéért. Ennek gyakorlati a'.átá masztását jelenti az, hogy a Szovjetunió vezetői világosan rámutattak, hogy a két rendszer — a szocialista és a kapitalista — békésen élhet egymás mellett. De nngy bé kevágyát más módon is bizonyítja a Szovjetunió. Vaijjon építhetne-e a Szovjetunio hajózható csatornákat, átalakíthatná-e a természetet, minden szovjet gyermeknek biztosíthatná-e n középiskolát, építhetne-e hatalmas vízierőműveket, ha háborúra gondolna? — kérdezte a szovjet szónok. Nem De miért van hát szükségük az imperialistáknak nz állítólagos szovjet támadó tervekről szóló mesére? Azért. hogy ezernyi támaszpontot építhessenek szerte a világon és hogy egyre jobban beavatkozhassanak az egyes államok belügyeibe, gazdasági életébe. Á továbbiakban a szovjet író arról beszélt, hogy az imperializmus a legkegyetlenebbül üldözi a gyarmati népek felszabadító mozgalmát. Ezután rámutatott, milyen mély ellentétek varinak az egyes imperialista országok között. Kornyejcsuk ezután kiemelte: büszke arra, hogy mint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője megszavazta a béke védelméről szóló törvényt, amely megtilt minden háborús propagandát és az ilyen hírverés szerzőit, terjesztőit börtönre ítéli. — Azt kívánom az amerikai pépnek — mondotta a hallgatóság r.agy tapsa közepette —, hogy minél előbb hozzanak ilyen törvényt Amerikában is. Nem hiszem, hogy ez a Dr. Csen Ven-Szuei, a bakteriológia egyetemi tanára kívánságom beavatkozás! jeierrteo© az amerikai belügyekbe. Kornyejcsuk a szovjet nép követeléseit megfogalmazva hangsúlyozta: egységes, békeszerető éa demokratikus Németországot aha runk, mert ilyen Németország fennállása Európában n békeszerető Szovjetunió mehett lehetetlenné teszi az újabb háborúkat. Szerda délelőtti ülés — Az algiri küldött beszéde A szerda délelőtti ülésen Alzt Ali Ahmed Algir küldötte, miután üdvözölte a kongresszus részvevőit, bejelentette, hogy felszólalásában igyekszik az emberiség figyelmei, felhívni arra a tragikus helyzetre, amelyben a szabadságra és békéi e vágyó gyarmati sorsban élő embe rek milliói szenvednek. Algir népe ;i béke ügye mellett áil, mert csak a békében szüleihetik meg az emberi szolidaritás és a testvériség érzése. Algír küldötte a továbbiakban számadatokkal bizonyította a gyarmati sorsban élő Algir népének nyomorát, elmondotta, hogy másfélmillió gyermek nem járhat iskolába, mert nincs elég iskola, el mondotta, hogy Algírban, ahol népbetegséggé vált a tüdővész, ma négyszázezer tuberkulotikus betege: tanán,ak nyilván. Algír küldötte beszédének kBvel kező részét elsősorban a jelenlévő francia küldött felé intézte, hangsúlyozva, hogy az ő feladatuk, hogy a francia kormányt felelőssé gének tudatára ébresszék. Befejezésül kérte, hogy a francia küldöttek tolmácsolják a franci: néppek Algir népének meleg baráti üdvözleteit és reményét fejezte ki, hogy a népek békekongresszusán felszólaló küldöttek békevágytól áthatott szavai végig hangzanak az egész földkerekségen. Az algériai delegátus beszéde után dr. Pesoa. a saopaoloi egyetem tanára szótatt fel. Pesoa professzor aki tagja vott a Kínában és Kore-á ban járt tudományos bizottságnak, az amerikaiak által alkalmazott baktériumhadviselésről szerzett benyomásait ismertette porlugátnyelvű előadásáben. A következő felszólaló a Koreában harcoló kínai népi önkéntesek orvosi különítményének vezetője volt Tisztában vagyunk azzal — mondotta —, hogy a népek a leghevesebben ellen/ik a baktériumháború alkalmazását és követelik az efajta hadviselést törvényen kívül helyező 1925. évi genfi jegyzőkönyv jóváhagyását az amerikai kongresszus által. Az amerikai kormány 'és az amerikai tábornokok a baktériumháború kísérletével, melynek célja az volt hogy minél több koreait és kínait gyilkoljanak meg, kudarcot vallottak. Kudarcukat az magya. rázza meg, hogy mi kínai tudósok már fel voltunk készülve az e faj a háborúra, amellyel már a japán agresszorok is megpróbálkoztak ellenünk 1940—41-ben. Tisztában kell azonban lennünk azzal — folytatta —, hogy a baktériumháború még most is folyik. Mielőtt elhagytuk Pekinget, jelentést kaptunk arról, hogy az amerikaiak ismét : használták a polgári lakosság ellen a baktérium* fegyvereket. Hivatalos amerikai tényezők nyilatkozataiból kitűnik, hogy az amerikaiak Koreát kísérleti terepnek tekintik a baktérium.? egy verek aikalm :zása szem. pontjából és egy jövő, nagyobb háborúban e fegyvereket még nagyobb mértékben alkalmazzák. Ilyen körülmények között csakis a bak*ériumháború megtiltásával és megakadályozásával lehet elejét venni annak, hogy a Koreai és kínai népet sújtó veszedelmek az egész világra ki ne terjedjenek. A következő felszólaló Zsukov* Bereznyikova, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának alelnöke volt, aki szintén a baktériumfe-gyverek használatáról beszélt. Latlela, a Finn Agrár-Ifjúság Sző vétségének elnöke a tinn nép mélységes békeakaratáról biztosította a kongresszust. Eugénie Cotton asszonyt, a Demokratikus Nőszövetség elnökét, o hallgatóság meleg tapssal üdvözölte. A nőknek — mondotta Cotton asszony — különös okuk van arra, hogy a háború elten le. gyének. Az ő hivatásuk az. hogy biztosítsák az emberiség fennmaradását és valahányszor gyermekeik szemébe néznek mindig azt kell, hogy kívánják, bárcsak sohase legyen háború. Eugenie Cotton asszony a továbbiakban rámutatott, hogy a háború vége óta a nők fokozott mér tékben veszik ki részüket a békokez. deményezések előkészítéséből és igen fontos szerepet játszottak az utóbbi idők nag-y béketalálkozóinak, így például az ázsiai és csendes óceáni népek békeértekezletének előkészítésében, A Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetség-e nagy szerepet játszott abban, hogy a né pek a korcaj háború fejleményeivel kapcsolatban megismerjék a valóságot. Egyes nők, mint például Raymonde Dien, ragyogó béketet tekkel küzdenek a békéért, de •* szeri, se száma azoknak a szerényebb kezdeményezéseknek, amé.ylyel a nők az egész világon elő mozdítják a béke ügyét, nevezete sen békealáírivsok gyűjtésével és más megmozdulásokkal. Itt külö nősen ki kell emelnem azoknak az amerikai anyáknak és hitveseknek « példáját, akik egyre határozottabban állást foglalnak a szörnyű koreai háború ellen. (Folytatá« a második oldalon)