Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-17 / 295. szám

DELHIGY1S0KSZÁC VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • m % FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT A NÉPEK BÉKEKONGRESSZUSA DECEMBEK 21 HE TELJESÍTSÜK MINDEN RÉSZLETÉBEN A BEGYŰJTÉSI TERVET V, AZ MDP CSŐN GRADMEGYEI PARTBTZ OTT S A G £ fcJ A K L APJA MIT. ÉVF. 295. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1952. DECEMBER 17. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KEDDI ÜLÉSE Az országgyűlés kedden folytatta tanácskozásait. A keddi ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Kiss Károly, Házi Árpád elvtársak és a minisztertanács több más tagja. Ott volt az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Olt Károly pénzügyminiszter költségvetési beszámolója Tíz óra után néhány perccel Rónai Sándor elvlárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd Olt Károly pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési beszámolóját. — A Magyar Népköztársaság költségvetése — kezdte beszédét — szervesen kapcsolódik azokhoz a feladatokhoz, melyeket a szocializmus építésének előttünk álló szakaszában — ötéves tervünk negyedik évében — meg kell valósítanunk. — Az 1952. évben már teljes mértékben kibontakoztak a párt és a kormány december 2-i határozatának egész népgazdaságunkra gyakorolt kedvező kihatásai. A határozat nagyban hozzájárult a termelés gyors fejlődéséhez, növelte a paraszti és szövetkezeli árufelhozatolt és egészséges egyensúlyt teremtett a pénzjövedelmek elosztásában, fokozta egész népgazdaságunkban a forint szerepét. — Rákosi elvtárs tegnap elhangzott beszédéből részleteiben is kibontakoztak azok a hatalmas eredmények, melyeket népgazdaságunk fejlesztésében, dolgozóink anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak további felemelésében elérjünk. — Az eredmények tükröződnek az 1952. évi költségvetés végrehajtásának számaiban is. Az országgyűlés által jöváha. gyot kiadási előirányzatokat — jelentéktelen eltérésekkel — te', jesitjük. a bevételt előirányzatot némileg túlteljesítjük és így a gazdálkodás tényelges feleslege 'előreláthatólag 150 millió forinttal meg fogja haladni az előirányzatot. — Különösen jelentős eredmény, hogy a fagy- és aszálykár kihatása ellenére a népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokat — a készletezés — kivételével — valamennyi területen, igy elsösoiban a beruházásoknál teljesíteni fogjuk. — 1952 folyamán számottevően nőtt a pénz forgósebessége, aminek következtében 1952-ben a mull évinél kisebb bankjegyforgalommal tudtuk a lényegesen megnövekedett áruforgalmat lebonyolítani. Jellemző a forint iránti szilárd bizalomra, hogy a lakosság által az Országos Takarékpénztárnál elhelyezett betétek egy év a'att 27.7 százalékkal emelkedtek. Népünk erejét meghatványozza a Szovjetunió önzetlen baráti támogatása, amellyel országunkat a felszabadulás óta gazdaságilag, politikailag egyaránt segíti. Nincs olyan területe népgazdaságunknak, amely ne kapna folyamatosan felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól. Döntően fontosak számunkra a szocializmus felépítéséért vívott harcunkban a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai, amelyek k meríthetellen erőforrást jelentenek. A nagy Szovjetunió nagyszerű eredményei bizonyítják a tőkés világ gazdálkodásával szemben a szocialista társadalom fölé. nyét és a béke-gazdaság szakadatlan fellendülését. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a békegazdaság szakadatlanul. válságmentesen fejlődik, rendszeresen emelkedik a dolgozók életszínvonala. Az Egyesült Államok 1952—53. évi költségvetése 10.3 milliárd dollár deficitet irányoz elö, Anglia 1952—53. évi költségvetése 75 milliárd font deficittel számol, az első félév azonban már 589 millió fontos hiánnyal zárul. Az amerikai monopoltöke a deficites költségvetések rendszerével ingoványom talajra vezeti más lökés országok gazdálkodását. Minél több amerikai kölcsönt kapnak a deficit áthidalására, annál mélyebbre süllyednek ezek az államok az ingoványban, annál jobban kiszolgáltatják magukat az amerikai imperialistáknak. Anglia 1952—53. évi költségvetésében 40 százalékkal szorította le az ártámogatások összegét, aminek következtében az elsőrendű éleim'cikkek jelentősen megdrágultak. Igy a kenyér ára 25. a liszté 31, a húsé 27 százalékkal emelkedett és erös mértékben drágult a vaj, a zsír, sajt, cukor stb. ára is. A kapitalista országok gazdasága az egyre mélyülő általános válság és a folyamatosan ismétlődő gazdasági válságok harapófogójában vergődik. Jövő évi költségvetésünk Olt Károly a továbbiakban beszámolt arról, hogy 1953. évi költségvetésünk az első, amelyben a m'nisztériuml szinten készült vállalati pénzügyi tervek és a költségvetésből ellátolt szervek előirányzatainak összeállítása é6 tárgyalása párhuzamosan, a népgazdasági terv tételeivel egyeztetve, egyidőben történt. Jövő évi költségvetésünk szer. keze ti felépítése fényegében már a Szovjetunió szocialista költ. ségvetési rendszerét követi, fi. gyelembevéve adett viszonyainkat, sajátosságainkat- Üj szerkezetében a költségvetés átte. klnthetöbbé, ellenőrizhetőbbé, a gazdálkodás pedig egyszerűbbé válik. A benyújtott köljségvetés — folytatta Olt Károly _ biztosítja az 1953. év — ötéves tervünk negyedik éve — alapvető feladatai maradéktalan végrehajtásának pénzügyi kereteit. A tervben meghatározott fejlődésnek a számai tükröződnek jövő évi költségvetésünkben, melynek bevételei 52 milliárd és 739 millió forintot, kiadásai pedig 51 milliárd és 864 millió forintot lesznek ki. A költségvetés egyenlege 875 mtillíó felesleget mutat. Az 1953. évi költségvetés fő számai jelentékenyen meghaladják az 1952. évi költségvetés bevételeit és kiadásait. Költségve. tésiink kereteinek 9.7 milliárdos növekedése azt b'zonyítja, hogy népgazdaságunk erőte'jessn és egészségesen fejlődik. A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetésének bevételei döntő részben a szocialista szektorból származnak. Állami vállalataink forgalmi adó, nyereség és egyéb befizetéseinek 40 milliárd ős 152 millió forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinak 76.1 százalékát teszi ki. — A bevételek között legnagyobb összeggel — 27 milliárd és 690 millióval — a vállalati forgalmi adó szerepel, mely a költségvetés összbevételeinek több mint felét, 52.5 százalékát szolgáltatja. A nyereségbefizetések megtervezésénél az 1952. és 1953. évi önköltségcsökkentés várható eredményének figyelembevétellével 8.859 millió forintot irányoztunk elő, kereken négy milliárd forinttal többet, mint 1952. évre. — Döntő feladatúik azoknak a népgazdaságunkban rejlő tartalékoknak a feltárása, amelyek az önköltség szakadatlan, rendszeres csökkentésévél elérhetők. Az olyan tcrvteljesítés, amelynek során az üzem tervét CS.,K általában, globálisan hajtja végre, de egyes területeken elmarad a terv előírásaitól, csak látszateredményt • jelent. Olt Károly hangsúlyozta ezután hogy az önköltségcsökkentésnek fontos tényezője az anyaggal, különösen az importanyagokkal való mák alapján történő gazdálkodás s a munka termelékenységének emelése. Ez utóbbival kapcsolatban döntő követelmény az egyenletes, ülemes termelés megvalósítása és ennek keretében a szigorú technológiai fegyelem érvényesítése. A termelés egyenlőtlen üteme a főoka annak, hogy az iparban még mindig igen magas az indokolatlan túlórák száma. A termelékenység emelésében nagy szerepe van az újító-mozgalomnak. A folyó év első felében elfogadott újítások nz előzetes ^számítások szerint mintegy 850 millió forint évi megtakarításhoz vezetnek. A tavalyihoz képe3t az alkalmazott újítások szánra 32 százalékkal emelkedett. Minisztériumalinknak, vállalata, inknak az eddiginél nagyobb mértékben kell figyelmüket a „különféle költségek"-nél elérhető megtn karításokra fordítaniok. Az önköltségcsökkentés fontossága még fokozottabban jelentkezik állami gazdaságainknál, közlekedési. begyűjtési és kereskedelmi vállalatainknál, me.yeknek vezetői az edd:ginél sokkal nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a termelés gazdasági ós pénzügyi kérdéseire, a jövedelmezőség fokozására. Állami vállalataink befizetése mellett — folytatta Olt Károly —, jelentős a fejlődés a szövetkezetektől származó bevételeknél. Az 1952. évi 502 millió forintos előirányzattal szemben 1953-ra tervezett 936 millió forintos adóbevétel mezőgazdasági termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink gyors fejlődését és a földnrüvesszövetkezetek forgalmának várható emelkedését mutatja. Az adóbevétel ieileniós része a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik. Az állampolgári fegyelem az adófizetés terü.elén is elmélyült. Dolgozó parasztságunk teljesíti a® állam iránti kötelezettségét és ezzel is bizonyítja, hogy szereti a nép államát és magáénak szigorú takarékosság, a® enyagnor. vallja annak célkitűzéseit. Költségvetésünk kiadásai döntő részben népgazdaságunk termelőerőinek fejlesztését szolgálják Fel kell számolni ugyanakkor azt a megengedhetetlen türelmet és elnézést, amely sok esetben a notórius nemfizetőkkei szentben tupasz. talható, akik szeretnék kivenni és ki is veszik részüket a népi demokrácia vívmányaiból anélkül, hogy állampolgári kötelességüknek megfelelően a közös terhekből reájuk eső részt is vállalnák. Igy Vésztő községben többszáz olyan adózó van, aki évi adójára december 1-jg semmit sem fizetett. Ezután a pénzügyminiszter rámutatott. hogy a lakosságtól származó bevételeknél van előirányozva a III. Békekölcsön bevétele és a lakosság megtakarításainak az a része, amely az Országos Takarék.pénztárnál tartósan jelentkezik. Bár a betétállomány egy év alatt több mini 27 százalékkal nőtt. az egyéni takarékosság területén elért eredmények még nem klclégítőek- Az Országos Takarékpénztár felvi'ágosítö munkájával még nem tudta el. érni, hogy a lakosság széles ré. tegci megértsék a takarékesság jelentőségét. Tömegszervezeteinknek, mindenek, előtt a Szakszervezeteknek, a DISZnek, az MNDSZ-nek, az eddiginél fokozottabb mértékben kell dolgozóinkat az egyéni takarékosságra nevelni. Az 1952. évhez képest — folytatta — a költségvetés kiadásai 9.283 millió forinttel, közel 22 százalékkal emelkednek, teljes összegük 51 milliárd és 864 millió forint. — A költségvetésünkben előirányzott kiadások döntő részükben népgazdaságunk termelő erőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazdasági célokra fordított kiadások összege 31 milliárd és 721 millió forint, az összkiadásoknak 61.2 százaléka. A népgazdasági célokra előirányzott kiadások közül legnagyobb összegei, 19 milliárd ó3 19 millió forintot — az összkiadásoknak 37 százalékát — hatalmas beruházási programmunk megvalósítására fogjuk felhasználni. — A beruházásokra fordított összegek nagyobb részét a felemelt ötéves tervünk által kitűzött feladatokra — ezek közölt is elsősorban az ország szocia. lista iparosításhoz clengedhetet. len alapanyagbázis kiszélesítő, sére — a széntermelés, vaskohászat és a villamosenerglatpar mée gyorsabb ütemű fejlesztésére fordítjuk. — 1953-ban tovább épülnek és fokozatosan üzembe lépnek ötéves tervünk legnagyobb létesítményei, köztük a Sztálin Vasmű, ahol a jövő esztendőben már megkezdik a termelés. 1953-ban olvasztják az első nyersvasat a diósgyőrihez hasonló 700 köbméteres nagyolvasztóban. Egyidejűleg termelni kezd a Martin acélmű két hatalmas buktatókemencéje, vaiamlDt a kokszoló első kemenceegysége. — Folytatódik a Diósgyőri Kohászati Művek rekonstrukciója' amelynek nyomán megké:szereződik a vasgyár termelése. A már elkészült és még épülő nagy létesítményeink közül tovább építjük az inotai és kazínbarcikai müveket, a tiszalöki vízművet, fővárosunkban pedig a földalatti gyorsvasút több kilométeres szakaszát. — A népgazdasági terv előírásai szerinl jövő évi széntermelésünket 4.6 millió tonnával kell emelni. A feladat végrehajtása érdekébán 1.2 milliárd forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére. Beruházásaink nyomán új bányák létesülnek, a meglévőket kibővítjük és gépesítjük. Egymagában Komlón négy új bányát tárunk fel. — Ezeken a jelentős beruházásokon kívül számos meglévő üzemünket kibővítjük, modernizáljuk, új gépekkel szereljük fel és ezzel a szocialista nagyipar új nehézipari fellegvárait teremtjük meg, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. — A modern, nagyüzemi kollektív mezőgazdasági termelés fokozatos mevalósítása érdekében az 1953. év folyamán 2.7 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság beruházásaira. Ebből a beruházási keretből számos traktort, kombájnt, cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet juttatunk a falunak, hogy ezáltal megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát és a jobb talajművelés feltételeinek biztosításával hozzájáruljunk terméseredményeink növeléséhez. 1953 ban az idei évhez képest mintegy másfélszer akkora területen, közel 159 ezer holdon folytatunk öntözéses gazdálkodást, ami llehetövé teszi, hogy az Időjárás szeszélyeitől való függőségünket részben csökkentsük. A jövő év folyamán a műtrágyael'átás a háború előttinek közel ötszörösére fog emelkedni. Többszáz kilométer új utat építünk 1953-ban, ezek között is növeljük a falusi bekötőutak számát. 1953-ban átadjak rendeltelésének a Népstadiont vekvő mozilátogatók közönség igényeinek kleíégítésére 1953-han több új filmszínházat építünk. Jövő év végére az ország területén mintegy kétezer mozi fog működni. Tovább Döveljük a kultúrotthonok és kultúrházak számát. Megyénkint átlag 15—20 fatusi kullúrolthont avatunk — Jeflentős összegeket ruházunk be Szociális é3 kulturális célokra. 1953-ban átadjuk rendeltetésének ötéves tervünk legnagyobb sportlétesítményét, a Népstadiont, Szociális és kulturális intézményeink legnagyobb részét vidéken fogjuk üzembe helyezni. A rohamosan nö1953-ban. A népkönyvtárak számié 16 százalékkal, könyvállományunk pedig közel háromnegyed millió könyvvel növekedik. Kórházak, rendelőintézetek, napközi otthonok, bölcsődék és egyéb jóléti intézmények egész sorát adjuk át rendeltetés, nek. — Dolgozó népünk élelszinvona. Iának emelése érdekében a lakásépítésre fordított beruházások összegéi 1953.hun 50 szá. zalékkal növeljük- Üj lakások ezreit adjuk át az ország minden részén dolgozóinknak. A beruházási kiadásoknál? nagy részét az építési költségek te*ik ki. E költségek még mindig arán.) tallanul magasak, csökkentésük a legfonosabb és legidőszerűbb feladatok közé tarozik. Az 1953. évi forgóalapszükséglet megállapításánál már számoltunk a forgóeszközök forgási sebességéire . gyorsulásával és ezen az alapon a forgóalap-szükségletre 2.620 millió forintot irányoztunk elő. 11a a forgási sebességet csak egyetlen nappal megnöveljük, ezzei 230 millió értékű készletet. raabadítunk fel. Teljesen reális célkitűzés tehát, ha az iparban a forgóeszközök forgási sebességének megnövelésével 1953-ban mintegy egy milliárd forint felszabadítását kívánjuk elérni. Itt is követnünk kell a Szovjetunió példáját. Pénzügyi szervezetünknek sokkal nagyobb mórtékben kell élni a kor máuyunktól kapott jogokkal ai>naK érdekében, hogy a forgóeszközgaz dálkodás területén mutatkozó lazaságokat felszámoljuk. Érvényt kel! szerezni annak az elvnek, hogy hitelt csak pon. tosan meghatározott anyagi érlékre szabad nyújtani, szigorúan ellenó'rizni kell a hitelek rendeltetésszerű felhasználását és gondoskodni kell arról, hogv a vállalatok időben visszafizessék a lejárt hiteleket. Költségvetésünk 1953-ra 3.610 milliót irányoz elő kulturális célokra. 747 millió forinttal többel, mint 1952-ben. A pénzügyminiszter• a továbblak ban elmondotta, hogy számottevő összegeket fordítunk a jövő évbe" is ,a kutató intézetekre. 1953-ban megteremtjük a Központi Kémiai Kutató Intézetet és a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetet. R»mutatot, hogy ma négyszer annyian tanulnak egyetemeinken és fői'skoJáinkon, mint a Horthy-rendsz- r éveiben. Költségvetésünkben az ösztöndíjakra előirányzott összeg, ide nem számítva a keresetmegtéritéseket, meghaladja a 300 milliót. 1953-bnn — folytatta — az általános iskolai hálózatunk szélesítésére a® ezévi 36.6 millió forinttal szemben 48 millió forintot, középiskolák építésére 10.2 millió forinttal szemben 25.3 millió forintot, felsőfokú oktatásra az 1952. évi 98.6 millió forinttal szemben kereken 154 millió forintot fordítottunk. Ott Károly ezzel kapcsolatban összehasonlításul rámutatott az an gol közoktatás évről-évre súlyosbodó kilátástalan helyzetére. Angliában a® 1952—53. iskolaévben 1,150.000 gyermek számára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét. Majd így folytatta: 1953-ban 436.4 millió forintot fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke, az iparj tanulók oktatására, új tanműhelyek, otthonok és iskolák építésére és fenntartására. A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepe'nek n népművelés és művészet támogatására előirányzott összegek ls. 1953. évi költségvetésünk előirányzata ezek nél a címeknél közel 40 millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot. 1953-ban jelentős összegeket adunk sport és testnevelési célokra 28 m.llio forinttal többet mint 1952-ben. (Folytatás a második oldalon)