Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

KEDD. 1952. DECEMBER 16 5 (Folytatás a 4-ik oldalról) liogy jövendő erőfeszítéseinkkel, ál­tíozatos munkánkkal, szocialista épí­tésünkkel békénk védelmével, a projetárnémzetköziség erősítésévei ínég jobban rászolgáljunk a forra­dalmi rohambrigád nevezetre. Nagy kötelezettséget ró ez a ki. tüntető elismerés valamenyiünkre, de különösen pártunkra, a Magyar Dolgozók Pártjára, mely az elmúlt esztendők folyamán vezető ereje és motorja volt minden sikerünknek és fejlődésünknek. Kötelez bennünket arra, hogy szilárdan, tántoríthatat­lanul haladjunk tovább az eddigi •úton. Dolgozó népünk műveltségé­nek cs kullurális felemelkedésének egyik legjelentősebb gyümölcse, hogy még jobban megérti és mél­tányolja azt az áldozatos és ered­ményes munkát, melyet pártunk a felszabadulás óta eltelt esztendők­ben végzeit. Dolgozó népünk szi­lárdan és egységesen követ bennün­ket, mert tudja, hogy helyes az út, melyen járunk s biztos benne, hogy újabb sikerek, újabb győzelmek felé vezet. A mi feladatunk, hogy e vá­rakozást vaióra váltsuk. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét percekig fartő viharos, ütemes taps követte, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés ja­vaslatot, fogadott ei a legközelebbi ülés időpontjára és napirendjére vonatkozóan. Az országgyűlés új ülésszakának legközelebbi ülése de­cember 16-án, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik: az ülés napirend­jén az 1953. évi állami költségve­tés tárgyalása szerepel. Az ország­gyűlés ezután elfogadta azt a ja­vaslatot ls, amely szerint a költ­ségvetés általános és részletes vitá­ját, az eddigiektől eltérően, együt­tesen folytassa le. Ezzel az első napi ülés végetért. TANÁCSKOZIK A NÉPEK BÉKEKONGRESSZUSA Az osztrák főváros lakossága Szombat délután hatalmas béketüa­tetéssel fejezte ki rokonszenvét és szolidaritását a népek békekon. gresezus iránt. A felemelő bé­ketünt.etés ötezer fáklyavivő felvo. r.ulásával fejeződött be. A népek békekongresszusa vasár, napra virradóra éjszakai ülést tar­tott, amelyen elsőnek Percy Belcher angol küldött, az Angol Munkáspárt tagja, az Angol Dohányipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára ezó'alt fel. Majd több felszólaló után I'ja Erenburg. a kiváló író és békehar­cos, a szovjet küldöttség tagja lé­pett a szószékre. (Erenburg beszé­dének ismertetésére visszatérünk ) A népek békekongresszusa vasár­nap délelőtt folytatta munkáját. A vasárnap délelőtti ülés napirendjén a népek függetlenségének és bizton­ságának kérdése szerepelt. Elsőnek Gabaldon tábornok. Ve. nezuela képviselője szólt hozzá a kérdéshez. Majd fehérruhás koreai asszony lépett az emelvényre: Kim Hen Szu, a koreai békeharcosok képvi­selője, aki megrázó példákat sorolt fel arra. milyen kegyetlenséggel irtják az amerikai agresszorok az ország függetlenségét és sza. badságát védelmező koreai né­pet. De ezek a borzalmas kegyetlensé­gek sem (udják megtörni a koreai harcosokat. A délelőtti ülés befejező részében Todor Pavlov, a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia elnöke és Briston asszony, az Angol Munkáspárt tagja beszélt. A vasárnap délutáni ülésen az első felszólaló Manuel Cruz, a Fü­löp-szigetek népének küldölte drá­mai erejű beszédében arról szólt, milyen tűrhetetlen viszonyok urak kodnak hazájában, amely 500 évig a spanyol hódítók igáját nyögte, az. után pedig az amerikai imperializ­mus gyarmata, kegyetlenül kizsák­mányolt nyersanyagbázisa és kato­nai hídfőállása lett A népek békekongresszusának hétfő délelőtti ülése A népek békekongresszusa hétfő délelőtt tíz órakor folytatta mun­kálatait. A hétfő délelőtti ülés eie. j'én az elnökség nevében Isabel'e Biume több fontos bejelentést tett. Mindenekelőtt bejelentette az elnök­Bég azon elhatározását, hogy a kongresszus három bizottsá­got alakít, amelyek mindegyike a napirend egy-egy pontjával fog foglalkozni. Az első bizottság foglalkozik tehát a nemzeti függeilenség és biztonság kérdésével, a második bizottság az. zal a problémával, hogy hogyan vessenek véget a folyamatban lévő háborúknak, a harmadik pedig a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdésével. Frantiní argentin delegátus fel. szólalásában hevesen támadta az amerikai imperialistáknak a latin­amerikai népek ellen irányuló po­litikáját. Hangsúlyozta, hogy ez a politika vezetett a koreai háború­hoz is Le Dinh Tham vietnami küldött rámutatott, hogy a vietnámi nép, amikor nemzeti függetlenségét vé­delmezi, ezzel egyidejűleg küzd a nemzetközi békéért. A vietnámi delegátus végül elő­terjesztette a pekingi békeértekez­lef, hat pontból álló békeprogramm­ját, amely magában foglalja a nemzetek szuverenitásának, fiigget. lenségének és területi épségének biztosítását, a koreai, vietnámi és malájföldi agresszív háború azon­nali beszüntetését, az idegen meg­szálló csapatok visszavonását és idegen támaszpontok megszünteté­sét. a nemzetek közötti szabad gaz­dasági és kulturális csere előmozdí­tását. mindennemű blokád és más hasonló gazdasági megkülönbözte­tés megszüntetését, valamint a nem­zetek közötti megkülönböztetés, a háborús propaganda és a gyűlölkö­dés megszüntetését. A thaiföldi delegátus a népek békekongresszusánánál tiltakozó t a Thaiföldi békeharcosok üldözése nuatt. Rámutató t, liogy az ame­rikai kormány a thaiföldi kor­mánnyal is gazdasági és katonai egyezményt lögad atoll el, amciy" nek következménye ma már az, hotgy a thaiföldi költségvetés hat­van százalékát kaonai és rendőri célokra fordítják. A thaiföldi de­legátus is konkrét javaslatokat 'ter­jesztett elő, amelyek a folyama­bán lévő háborúk megszüntetésén lúimenően magukban foglalják azt az indítványt is. hogy Japánnal kössenek általános bé­keszerződést. kössék meg a né­met békeszerződést és az osz­trák államszerződést és az ót nagi bala'om kössön egymassal békcegyczményt. Giuseppe Nitti olasz képviselő ai ró] beszélt, hogy Olaszországban a hatóságok előtt a béke szó ma ép­pen olyan lelfo'gato értelmet ka­pott, mini a szabadság szó a fa­sizmus idején, majd rámutatott, hogy a békemozgalom igen nagy eredményeké- ért el a párizsi és bonni megállapodások elleni küzde­lemben. Ezután Eísa Triolct lépett a szó­noki emelvényre. A francia bók nemzeti bizottságának üdvözlő ét tolmácsolta. Felszólalását e szavakkal fejezte be: Ke'l, hogy valamennyi férfi és nő ellenálljon a háborúnak, el­lenálljon azzal az erővel. me;ye" az életösztön és a boldogságra törek­vés acéloz keményre. Michel Brugier, n német kérdés békés megoldását célzó nemzeiKo. értekezle- küldötte, aki mint meg figyelő vesz részt a kongresszuson, nagy érdeklődés közepette terjesz­tet. e a kongresszus elé azokat a határozatokat, amelyeket a ném-t kérdés békés megoldását célzó nem­zetközi értekezlet mu.t hónapban Berlinben hozott. Részletesen ismertette az értekez­let határozatait és kiemelte, hogy azok elítélik a bonni és párizsi egyezményeket és felhívják a: ér­tekezlet résztvevőit, hogv orszá­gaikban minden erejükkel mozgó­sítsák a közvéleményt c szerződé­sek ratifikálása, valamint azoknak ratifikálás e ott való esctlcges al­kalmazása ellen. Kambodzsa népének kü'dötte be­számolt a pyarmaiosítök kegyeden, ségeiről, ősrégi nagodákaf rombol­nak le, a kambodzsai nén művé szefének örökbecsű remekei:, száz­számra ,"vujtiák fel a lakóházakat, gyilkolnak, kegyetlenkednek. Kambodzsa 14 tartományában azonban már dcmokral-.kus ura­lom van s a demokratikus kor mány lényegesen megjavította a lakosság életszinvoua'át, min­den háborús nehézség ellené­re is. Otl, ahol évszázadok ó'a éhségtől szenvedlek az emberek, ma már mindenkinek van elegendő enni­valója. Kambodzsa lakosságának legfeljebb 10 százaléka volt írás­tudó, ma már a felszabadult terü­leteken a lakosság 50—60 száza é­ka tud írni olvasni. A HETVENÉVES KODÁLY ZOLTÁN Az ENSZ különleges politikai bizottságának december 13-i délelőtti ülése New-York (TASZSZ). Az ENSZ különleges politikai bizottsága de­cember 13-i délelőtti ülésén toly­laitu az új tagok felvétele kérdé­sének tárgyalását. Michalowski. Lengyelország kép­viselője felszólalásában hangoz­tatta, hogy mielőbb meg kell ol­dani az új tagok felvételének kér. déeétt ..A közgyűlés felkéri a Biztonsági Tanácsot, hogy újból vizsgálja meg Albánia, a Mongol Népköz­társaság, Bulgária, Románia. Ma­gyarország, Finnország, Olaszor­szág, Portugália, Írország, Tvansz­jordánia, Ausztria, Ceylon, Nepál é6 Líbia felvételi kérelmét, hogy ajánlja mindezen államok egy­idejű felvételét az Egyesült Nem­zetek Szervezetének tagjai sorába." Wiley szenátor, az Egyesült Ál­lamok képviselője, ellenezte Bul­gária, Románia, Magyarország, Al. bénia és a Mongol Népköztársaság felvételét. Ezután Peru és Salvador képvi­selője szólalt fel és lényegében megismételte az Egyesült Államok képviselőjének álláspontját. Svédország küldötte hangsúlyoz­ta, hogy az új tagok felvételének kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezete széleskörű egyetemes­sége elvének alkalmazásával kell megoldani. A különleges politikai bizottság következő ülését december 15-ére tűzték ki. a Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozatával és a Magyar Népköztársaság Niváié Művésze címmel tüntették ki a hetven éves Kodály Zoltánt A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a minisztertanács előterjeszté­sére Kodály Zoltán kétszeres Kos. suth-díjas zeneszerzőt 70 születés, napja alkalmából a Magyar Nép­köztársasági Érdemrend I. fokoza­tával és a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tüntette Uj. A kitüntetéseket hétfőn délelőtt az Elnöki Tanács fogadötermóben Dobi István, a Népköziársasági El­nöki Tanácsának elnöke nyújtotta át Kodály Zoltánnak. A kitüntetések átadásakor jelen volt Révai József népművelési mi­niszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Szabó Piroska, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter eiaö he­lyettese, Rusznyák István Kossuth­díjas, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Ilku Pál vezérőrnagy, valamint a magyar művésaeti elet számos kiválósága­Dobi István a kitüntetések áf. nyújtásakor hangsúlyozta, hogy a kitüntetések elismerését jelentik an­nak a kimagasló munkának, amelyet Kodály Zoltán eddig végzett. Vé­gül jó erőt és egészséget további alkotásaihoz pedig sok sikert kívánt Kodály Zoltánnak. Kodály Zoltán a kitüntetéseket megköszönve hangsúlyozta: mun­kásságával eddig is dolgozó népünk felemelkedesét kívánta szolgálni és erre törekszik további munkájában is NtjNjVTlÖK.tS nélkülözhetetlen az agitációs munkában PÁRTtPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában TX/Tost, hogy Kodály Zoltán 70 éves, összes kortársai úgy te­kintenek föl a külsőleg finom, tö­rékeny művészre és tudósra, miint a magyarság egyik élő gigászára. Tu­dás és ihllet valóban kevesekben je­lenkezik olyan egységben s akkora messzeségekbe világító erővel, mint benne. Nemzete szinte zavaróan van, mit ünnepéljen benne jebban: a zenei kutatót-e, aki tisztázta a legősibb magyar zenének a Szár­mát_síkság messzi mélyeibe, egész a Kínai Falig nyúló gyökérzetéi és rokonságát, vagy a zenei alkotót: a gyermekkórusok üdeségének, a , Psalmus Hungaricus" drámaiságá. nak, a „Háry János" tar Ka hang­szövetének. a. „Kádár Kata" nép­ba'Iada példamutatóan teljes emberi és művészi odaadással, a zenének fegyelmezetten lefojtott, de izzó tü. zével, pártosan a nép igazsága mellé álló és annak szenvedélyesen óhajtott diadala apoteózisával zá­ródó nagyszerű alkotása — a ..Kál­lai keítós" népdalfeldo.gozás lenyű­gözően intenzív érzésbeli gazdag­saga élő példaképének —, a Har­madik Magyar Békekongresszuson, fiatal magyar úttörőlúnyok ajkán felcsendült, megkapó hangú „Béke. dalának" szerzőjét. Kodálly volt az. akivel újra fel­ragyoglak a legősibb népi dallam­kincsnek századok romjai alá te­metett mágneses mezői. Amikor jött, zenénk népisége veszendőben volt. A népi érzésvilág legbensőbb mélyének, érzésvilágunk zenei réte­gének elvesztése már ijesztő volt. A falu népkultúrájától Pestre vagy a városokba szakadó rétegek mikor foglalkozást és társadalmi életfor­mát változtattak, elsősorban a népi zeneéliményt engedték maguktól ki­pusztulni. De még ennél is jelen­tősebb volt az, hogy az új környe­zet és új érzésvilág mennyire leges­legelsősorban az idegen és híg tánc. zenén és slágereken szivárgott be­léjük ét alakította őket. Értelmisé­günknél még rosszabb volt a hely­zet, mert tudatos zenekultúrájú ré­tegei is voltak s majdnem kizáró­lag' német zenei életérzés aloklásai­val átitatva. A kispolgárság és a vidéki értelmiség pedig híg műma­gyar dalok álmüvészetétón, míima­gyarkodásában és műnépiességében találtak meg zenei érzéseikot, — ensij viszont nemzett, kulturális és szociális tekintetben korrupt érzés­világ kifejezője volt. p kknr jött Kodály és az utolsó pillanatban mentette meg a pusztuló magyar dailaimikincset. Népdalgyüjtö útján feljegyzett száz és száz dallamból és ezeknek ren­geteg változatából kiderült, hogy cz a dallamanyag majdnem változatta­nul azonos a. magyar nép keleti ro. konságánaik ma is élő énekedvei, Kodály felfedezése századok rátele­pült hordalékrétegei alól szabadí­totta fel a magyarság- zenei anya­nyelvét. S nemcsak felszabadította, hanem behozta elmaradását úgy­szólván a legmodernebb zenei fej­lődésig. a gyermekkórusoktól és nagy kórusmüvektől az operáig! Kodályban u tudóson túl él a zene­költő, mégpedig a kiváltságos mé­retű tudóson túl a kiváltságos mé­retű zeneköltől Ki ne hallotta volna ma már Ko­dály gyermekkórusait? S, aki ér­tően hallotta, nem tudja, mit cso­dáljon jobban Kodályban: az alkc. tó bátorságot-e, amellyel ezeket a kompozíciókat a legtökéletesebb „hangszerek" egyikére támasztot­ta, a gyermekhangok nyersességé" re, édességére és tündöklésére vagy a zentpolittkust csodálja jobban, aki a felnövekvő nem­zedék fülét, ízlését, éppen az ízlést döntően kialakító évektől kezdve tudatosan a saját zenei anyanyel­vére akarta nevelni. A felnőtt magyarság számira pedig megalkotta többek kö­zött — a Psalmus H'umgaricust és a Háry Jánost. Utóbbi vol'akép­pen az első magyar opera, amely­ben a népdalanyag a maga eredeti mivoltában kapott beolvasztást. Kodály útja, fáradtságos és göröngyös út volt, míg eljutott a kétszeres Kossuth-díjig. Ezt azon­ban nemcsak a veleszületett rend­kívüli tehetsége magyarázza meg. A 6ok száz és ezer magyar talu. szállás, felépülés népe adott va­lami olyan többletet és eröt Ko­dály Zottánnak, amely a népével való azonosulás jegyében ogv nemzet életének tanítójává és őri­vé emelte. A zene azért zene. hogv többet közöljön a szavaknál. És Kodály „meghallotta" a ma­gyar nép természetét, gondolat­rendszerét és vágyait. A népi ha­gyomány és a nép é'ete mtegtoní­tolta Kodálvt a helyes magyar társadalom«z:m.életre és meglát­tatta vele jövő kultúránk felép­tásének a'apját: a magyar nép sok. létű. gazdag szellemi hagyomá­nyait. A szovjet zeneszerzők is kö. n szönt.ik Kodályt szülelése napja alkalmából. „Kodály Zoltán a lánglelkű hazafi — írják —. egész életét a magyar nép nemzeti kul­túrája fejlesztésének szolgálatába állította. Kodály lelkes művész, nagy tudós és kutató. Alkotó mun­káját nemcsak Magyarországon, ha­nem külföldön is elismerik. A szov­jet közönség körében különösen népszerűek a magyar népi zenéi e épiilő müvei Kodály Zoltán minden tettéve1 a realista nemzeti zenemű­vészetet, a népek közötti baráti és kulurális kapcsolatok erősítését, a béke és a demokrácia megszilárdu­lásának ügyét szolgálta. A Szovjet­unió zenei életének képviselői Ko­dályt nagy művésznek, népe hű fiá. nak, haladószellemű zeneszerzőnek tartják, akinek minden aikoló tö­rekvését az egyszerű ember, az igazság, a béke iránti szeretet hatja át." Szeged dolgozói is kiveszik ré­szüket a hetvenéves Kodály ünnep­léséből. A minap küldöttség kereste fel, melynek élén Mison Gusztáv VB-titkár köszöntötte Kodályt és hívta .meg a szegedi ünnepségekre. A város do'gozóinak apraja, nagy­ja. az óvódások, úttörők, DISZ fia­talok, ,a zeneművészeti szakiskola, a főiskola cs egyetem hallgatói, az üzemi énekkarok, a Nemzett Szín­ház, a Filharmónia márciusban és májusban Ivodály-müvek előadása, val ünnepli a magyar zene büszke­ségét. Kodály Zottán megigézte, hogy ezeken jelen lesz, sőt vállalta egyik tömegkánonjának dirigáJá. sát is! XI álával ég megelégedetten gon­dolunk ma, születésének nap­ján a hetvenéves Kodály Zoltánra, aki nekünk eszméitető magyar mű­vészetet és termékeny cselekvésein­ket irányító magyar tudományt adott. Magyar szivünk egész mele­gével kívánjuk, hogy Kodály Zoltán éljen még; sokáig jó egészségben, alkotó ereje teljében az igazi mű. veszet, korunk hatadó kultúrája ja­vára Hetvenedik születésnapján Asztalos Sándor versével — mély­séges szeretettel köszöntjük öt: Hetvenéves Ifjú Mester élj sokáig új népeddeJ, s tanítsd népünk új dalokra, a legszebbre, a legjobbra, amint pal'óst készít lánghói, amint jó fegyvert kovácsol, hogy a tervet, hogy hazánkat, többé gyilkolás, gyalázat, tengerárja cl ne mossa s illatozzék békénk csokra. SZEGHY ENDRE DR, A francia imperialisták vietnámi vereségei London, december 14. A francia gyarmatosítók súlyos vietnámi veresége] nyugtalansággal töltik el az angol burzsoá sajtót. A konzervatív „Daily Telegraph" csüggedten állapítja meg: „A fran­ciák helyzete Indokínában rendkí­vül súlyos. Ma már világos, semmi remény arra, hogy legyőzzék Ho Si Minli haderejét. De ami még ennél is rosszabb, az, hogy a vietminh (vietnámi népi erők) offenzívája a francia csapatokat kétségtelenül visszavonulásra kényszeríti". A konzervatív angol lap a továbbiak­ban megállapítja: „A francia kor­mány csapatai olyan háborúban szenvednek, amelyben semmi kilá­tás nincs a győzelemre". Más hírforrások szerint az utolsó hét folyaimán a francia expedíciós hadsereg Vietnámban a lonkini del­tában és Na-San környékén 800 halottat, 650 sebesültet és 150 fog­lyot veszteit. 4

Next

/
Thumbnails
Contents