Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

VASÁRNAP, 1952. DECEMBER 14. 3 A szőregi Petőfi tsz magyar és délszláv tagjai közösen hallgatták a Népek Békekongresszusa megnyitásának rádiá;tözvetíiésél A jugoszláv határ közvetlen szomszédságában levő Szöreg köz­ség l'eőfi termelőszövelkezptének doigozói pénteken már a délutáni órákban, magyarok és délszlávok egyaránt összegyűltek kultúrte­remben, hogy meghallgassák a né pek bécsi békekongresszusának rá­dióközvetítését. Vladiszlavjcv Dusán, a Isz bőke­küldöte sokat beszélt már eddig is nekik a III. Magyar Békekongresz­szuson szerzett élményeiről, ami nagy lendületet adott munkájuk­nak. Egyik napon a kovácsműhely dolgozóhiak tartott beszámolói s valamennyien keményebben fogták meg a ka'apács nyelét, amikor ar ról beszélt nekik, hogy mostani békés, szép életüket az eddiginél még jobb munkával s ha kell, fegvverrel ís meg kell véden ök. Le'kesítő szavai nyomán most nagy várakozással tekintettek a ' sz dolgozói a bécsi békekongresszus felé. A magyar és délszláv fiatalok, a tsz egész DÍSZ szervazeléneK tag­sága egymás mellet: ülve, k pirult arccal figyelték a rádiót. a béke­kongresszus megnyitását. Amint el­hangzottak Joliot Curie szavai, idős Simon István tehenész, aki két fia mellett ült a padon, ezeket mon­data: — Megborzadtam, ani kor Joiiot Curie beszámolt arról, hogy az el­ső és második világháború hány millió emberéletet követelt, de a következő pillanatban, amikor vé­gig ekinteltem ezen a nii testvéli közösségünkön, megnyugodtam. Ar­ra gondoltam, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megvédjük a békét, mai boldog életünket. A maliban kulákoknál voltam cseléd, mos! pe­dig fiammal és feleségemmel együtt már löbb mint ezer munkaegysé­günk vaii s a zárszámadás u'án szép jövedelemre számltunk. Jo­liot Curie szavai nyomán elhatá­roztam, világ, imperialistái, s azok legalja- határon lül a munkának még a nyo­sabb ügynöke, Tito boldog 'életükei mát sem látták. Baráth György, a akarja megsemmisíteni. tsz elnöke erről így beszél: — Amíg mi itt, magyarok és — Éppen a napokban jártam kint délszlávok testvéri közös:égben a határban megnézni szépen fejlődő élünk és dolgozunk, addig T-tóék vetésünket, s láttam, hogy „túlolda­mindent elkövetnek, hogy új háborút Ion'1 felszánlatlan földek, elszáradt robbantsanak ki — Ifjabb Simon gyomok hirdetik, hogy a Tito ban­István DISZ-titkár, Belancsity Ra- dának nem a dolgozó nép kenyere dován, Baráth György, a tsz elnöke a fontos, hanem az esztelen fegy­és Sztrain Mátyás szinte egyszerre verkezés. Ekkor arra gondoltam, szólnak, hogy megerősítsék szavait, hogy ha mi itt a jugoszláv ha!ár Elmondták, hogy amíg ők vasárnap mentén még jobban összefogunk, még jobban dolgozunk, erőink még nagyobbak lesznek, s a gyilkos ban­NEMZETKÖZI SZEMLE is szántottak 'és vetetlek, addig az ezerholdas birtokuktól mintegy másfél kilométernyire lévő ránktámadjon. dának elmegy a kedve attól, hogy BÉCS LAKOSSÁGA BÉKETÜNTETÉSSEL ÉS FÁKLYÁSMENETTEL KÖSZÖNTI A NÉPEK BÉKEKONGRESSZUSÁT Az emberiség e napokban fe. szombaton délután nagyszabású szült érdeklődéssel és mé'.y biza- béketüntetéssel és láklyásminet. kodással tekint az osztrák főváros felé. Bécs városában minden azt tük­rözi, hogy az osztrák főváros tör- 1 pontján gyülekeznek, ténelmi jelentőségű esemény szín- Schwarzonberg-Platz-ról tel köszönti a népek békekon­gresszusán résztvevő küldötteket. A béketüntetők a főváros kilenc majd a elindulva még keményebben harcolok a békéért. helye ezekben a napokban. A. bécsi elvonulnak az osztrák parlament­munkásnegyedeken át a belváros- nél felállított díszemelvény előtt, ba vezető útvonalon lelkesítő fel- amelyen a békekongresszus kép­iratok buzdítják a békeszerető en> viselői foglalnak helyet. A népek beriség küldötteit a megalkuvás békekongresszusa nevében Giusep­nélkü'i békcküzdelemre, a hábo- j pe Nitfi (Olaszország), Jean Paul rú szörnyetegének eltiprására, I Sartre (Franciaország)' és Wilhelm A népek békekongresszusán meig- , Elfes, a német küldöttség tag. jelent 800 külföldi újságíró és rá- I ja (Nyugat-Németország) beszél dióriporter lázas tevékenységet, Bécs lakosságához. Ugyancsak fejt ki. Az osztrák postaigazgató-1 szombaton délután adják át ünne­kisgyűléseken fogok maj beszá­molni arról, amit most hallottam. Joliot-Curie szavai megbolygatott méhkashoz tette hasonlóvá kultúrtermét. Vladiszlavjev felháborodva beszélt arról, liogy a | ság — az MTI kiküldött tudósító­jának kérdésére válaszolva — kö­zölte, hogy pénteken, a békekon. gresszus megnyitásának napján közel 7 ezer telefonbeszélgetést folytattak Bécsből külföldi állo­másokkal. A népek békekongresszusának minden békeerőt átfogó jellegéről tanúskodik, hogy a bécsi béketa­nácskozáson résztvevő különböző hitfel,ekezetű lelkészek pénteken a Szent István dómban imádkoz­tak a kongresszus sikeréért. Az istentiszteletet Hewlett John son eanterbuiry érseki helynök tar. totta. A bécsi békekongresszuson 21 a Isz nagy nemzetközi szervezet kép­Dusán | viselteti magát. Bécs békeszerető lakossága Szovjet fudósdelegáció érkezett Budapestre A Magyar Tudományos Akadé-Imányok Doktora-Fogadásukon meg­miának a Bolyai évforduló alkalmá- I jelent a pályaudvaron Alexils ból rendezendő ünnepi ülésszakára ; György, Kossuth-díjas akadémikus, kéttagú szovjet tudós-delegáció ér- j Rényi Alfréd és Hajós György, kezet! Budapestre. A delegáció tag-| Kossuth-díjaspk, az Akadémia leve­jai: P. Sz Alekszandrov, Sztálin-15ezó tagjai. Ott volt N. G. Reznyi­díjas matematikus, a Szovjetun ó1 csenko, a budapesti szovjet nagy­Tudományos Akadémiájának leve- követség első inkára és V. Z Kuz­lező tagja és Sz M. Nyikolszkij, menko, a VOKSZ magyarországi Sztálin-díjas matematikus, a Tudo- I megbízottja. pélyesen a népeik békekongresz­szusának a világ ifjúságának üd­vözleteit, amelyeket a nemzetközi békestaféta hozott Bécsbe. Az út­vonal ute'só szakaszán, a bécsi Ringen, Emil Zatopek, csehszlovák olimpiai bajnok, a népek békekon­gresszusa elnökségének tagja viszi a vá'.tóbotot. Nyugat-Németország dolgozó né­pe kezdcltől fogva kemény harcot vív a háborús szerződések el en, amelyeket az amerikai imperialisták az áruló Adenauer segítségéve] rá akarnak kényszeríteni. A tömegek nyomása arra kényszer! ette Heusst, a nyugatnémet külöuállam elnökét, hogy keresettel forduljon a kar.s­ruhei alkotmányjogi bíró ághoz an­nak megállapítása érdekében, meg­felelnek-e ezek a háborús szerződé­sek a bonni „állam" alkotmányá­nak vagy sem? Heuss ál amelnük ezen a héten Adenauer bábkancellár parancsára visszavonta az alkot­mányjogi bírósághoz benyújtott ker resetét. Adenauernek ez az újabb gyatáza. tos manővere ismét megmutatja, hogy a német nép szemében mind. inkább lelepleződnek a bonni „kor­mány" háborús tervei és Adenauer kormánya mindjobban elszigetelődik a német néptől. A német nép hata'mas tömegmoz­galmakkal, sztrájkokkal, petíciókkal igyekszik megakadályozni, hogy a bonni szövetségi gyűlés ratifikálja a háborús szerződéseket. Ennek a tömegmozgalomnak egyik hatalmas sikere volt az, hogy Adenauert né­hány hétlel eze'őlt leszavazták a bonni szövetségi gyűlésen, a hábo­rús szerződések kérdésében. Ennek a harcnak a sikere az is, ami a karlsruhei bíróság illetékes tagjai­nak nyilatkozataiból tűnik ki s ez az, hogy az alkotmányjogi bíróság döntése valószínűleg kedvezőtlen lett volna Adenauerre nézve. Adenauer számára így nem ma­radt más, mint gazdái parancsainak teljesítése érdekében a nyit jogs'r­tés: hitleri puccsmódszcrek útjára lépni. Ezért került sor arra, hogy Heuss államelnököt keresetének visszavonására kényszeríte.te, Aden­auernek ez a hamisítatlan náci mód­szerekkel végrehajtott lépése még a kényesebb ízlésű nyugati burzsoá lapokat is figyelemreméltó bt isme. résekre kényszerítette. A francia, holland, belga és más nyugati bar. zscá lapok egyrésze nyíltan bevallja, hogy Adenauer lépése egész rend­szerének vá'ságál és gyengeségét bi­zonyítja. Egyes lapok pedig meg­írták, hogy Adenauer a háborús szerződések kérdésében nem támasz, kodik a bonni parlament többségére, j Ezek a nyugati lapok akaratlanul lis az igazságot fecsegték ki. Az. | hogy Adenauer ilyen eszközökhöz nyúlt, valóban egész rendszerének ingatagságát és gyengeségét bizo­nyítja. Ma már nemcsak a német dolgozó tömegek fordulnak élesen szembe Adenauer nemzetáru'ó poli­, tikájával. hanem számos olyan pol. | gári polliikus is, aki felismerte an­'nak az útnak veszélyességét, amely­re Adenauer 03 klikkje akarja ve­! zetni a német népet. Adenauert csak néhány áruló, köztük a német jobboldali szociáldemokraták támo­! gatják. I Reimanp elvlárs, a Német Kora­| munlsta Párt elnöke nyila kozatot tett Adenauer legújabb manőveré­vel kapcsolatban. Felhívta a német munkásosztályt, hegy akadályozza meg Adenauer államcsinyjének vég­rehajtását. „A népnek meg kell döntenie az Adenauer kormányt és helyére a nemzeti egység helyrcál­| lításának kormányát ke'l állítani:" — mondotta Max Rcimann elvtárs —, „o'yan kormányt, amely Nyu­gat-Németország összes hazafias erőire támaszkodik " A jó munka megbecsülése Az elmúlt héten ünnepség volt a sorompós csoportnál. Ünnepélyes keretek között adták át Szentand­rá.si Lajos kü'ső sorompószerelő elvtársnak 25-lk évfordulója a'kal­méval a párt és kormányunk aján­dékát. egyhónapi fizetését. Szent­anút'ásl elvtárs 25 éve dolgozik a vrsutnáf. Jó munkájával kiérde­melte do'gozótársataak és feielle­seinek megbecsülését. A felszaha. du'ás'g — mint mondta — örökös rettegés volt az é'ete. mert a vas­úton is ál'andóak voltuk a felmon­dások. A fe'szafcadiilás után népi demokráciánkban vá't csak Szenf­andrást elvlárs a vasút megbecsült do'eozöiává és ezt a szeretetet, megheesü'ést további jó munka iá­val akarja megköszönni pártunk, nak és kormányunknak. Szendreí József Dühöngő terror a fvaueia gyarmatokon A francia gyarmatosítók Ismét megmulatják igazi arcukat és ez az arc a tömcggyilkosok vadállati áb­rázata. A francia gyarmatosítók ar­ról szavalnak, hogy „önkormányza­tot" akarnak adni Tunisz, Marokkó és Algir népének, azt hazudják, hogy nincs egyéb gondjuk, mint e népek jó étéről gondoskodni. A 1*'­nyek azonban rácáfolnak a francia gyarmatosítók hazugságaira. A fran. cia gyarmatosítók tetteikkel nap mint nap megmutatják, hogy to­vábbra is rabságban akarják tartani a gyarmati népeket és ennek érde­kében nem riadnak vissza a legal­jasabb eszközök alkalmazásától sem. Ezt bizonyítja Ferliat Hasednek, a Tuniszi Dolgozók Általános Szövet­sége főtitkárának meggyilkotása Is. Ferhat Hasedet azért gyilkolták meg, mert becsülettel kivette a ré­szét Tunisz népének a nemzeti füg­getlenségért vívott harcából. El kel­lelt tehát távolítani az útból, mert akadályozta a francia imperialistá­kat terveik végrehajtásában, A francia gyarmatok népe méltó választ adott az imperia'isták újabb gazságára. Tuniszban, Marokkóban Déli határszél.. Különös csengése van ennek a szónak. Ha az ember említeni hallja, önkéntelenül. is összetorlódnak agyában a gondo­latok. Milyen lehet az élet a Tito-1 banda tőszomszédságábaÍJ? Milyenek' a határszéli emberek? Érzik-e azt cs óriási felelősséget, ami rájuk há­rul? Aki gyalerabban jár a határszélen, azt a választ adja erre, hogy nem egyszerű, dolgozó parasztok élnek odalenn. Igazi harcosok a, határ­menti emberek. Olyan emberek, alák szívvel-lélekkel építik maguknak az új országot. De nemcsak építenek harcolnak is. A déli határokon „ön­kéntes" határörök élnek; azt mond­ják: úgy érzik, a haza parancsát teljesítik azzal, ha segítik bátor ha­tárőreinket. védik az ország szent határait. De nincs is Titónak olyan banditája. aki menedékei v.ugy ke­gyelmet találna akármelyik határ­széli dolgozónál. Ilyen törölmpiszéit határmenti em­ber Horváth István elvtárs is. Vál­tókezelő „Z" községben. Nyugodt, megfontolt férfi. Megbízhatóan, pontosan végzi a munkáját. Nagyon meglepődik, ha megdicsérik; — ez a kötelességem — szokta mondo­gatni. Akkor is ezt mondja, ha va­lamilyen különösen szép szolgálatot tesz a hazának. Ezzel válaszolt, •mikor a legutóbb is egy bátor tettet hajtott végre. ... Horváth István váltókezelő szokásos esti körútját végezte. Vas­utaslámpát lóbált az egyik kezében, a másikban hoszúnyelü kalapácsol tartott. Ellenőrizte, rendben van-e a vágány, nem lazultak-e meg a tartócsavarok. Különös gondossággal végezte ezt a munkát is. Npm lehel tudni, melyik éjszaka kísérletezik itt egy Tito-ba,ndita^-n Uatáwzétl em&et Koromsötét volt; alig lálott né­hány méterre. A lámpa sápadt fé­nye éppen csak közvetlen közelében törte meg a sötétség uralmát. Egy­szerre különös nesz ütötte meg u ,ü­lés. Más ember fel se figyelt volna, de a határszéli ember az ilyenre már felkapja a fejét. Erre nenél itt az élet. Megállt. Szemeivel megkísé­relte átfúrni a sötétségei, de nem látott semmit. Alighogy tovább in­dult, ismét fplreccsenlek a száraz ágak. Most már azt is kivette, hon­nan jön a hang. A bokros részen rejtőzik valaki! Agyában sebesen kergetőztek a gon­dolatok. Ha elindul arrafelé, a buj­káló megszökhet Ha ellenség v,an a bokrok közölt, kiszolgáltatja saját magéit, mert a lámpa kitűnő célpon­tot nyújt. Ő az életével fizet, a ban­dita pelig bejut az országba. Vagy talán tévedett és nincs is ott synki? Mindegy. A dolognak végére kell járni. Nem is nézett többel arrafelé. Nyugodtan ballagott tovább vagy száz métert. A töltés melletti fák itt már bizonyos védelmet nyújtottak. Eloltotta a. lámpát és villámgyorsan leszaladt a töltés ellenkező oldalára. Aki most látná ezt a l issújáratú embert, rá se ismerne — olyan gyors és amellett hangtalan minden moz­dulata. Egy perc se telt bele és már óvatosan kúszott fel n töltés másik oldalán. Ugyanott, ahol. előbb a gyanús neszt hallotta. Lucskos, vi­zes volt a töltés oldala, dc észre se vette. A vágányok felett kémlelt a bokrok felé. Három, négy perc is eltelt már. Mozdulatlanul feküdt, a szeme szinte fájt az erőlködéstől, Még a lé­legzetét is visszatartotta, hogy a j legapróbb neszt is meghallja. Újabb ; két-három perc telt el. — Jól meg­j tréfált valami kutya, vagy nyúl —. I gondolta nagy mérgesen, de tízért állhatatosan figyelt. Amíg egy ez­| rednyi eshetőség van, hogy a közel­ben ellenség bujkál, nem mozdul el az őrhelyéről. Egyszerre újra megzörrent az egyik bokor. Egyre erósebb leit a zaj. Fiaágak törtek kelté és aztán alig 20—30 méterre sötét árny nint fel. A közeli határ felé osont. Eb­ben a pillanatban élesen felugatott egy kutya. Az ismeretlen alak pedig — mintha puskából lőtték volna, ki — rohanni kezdett. Horváth utána... Az idegen hátra se nézett. Nem hallotta, hogy követi!;, lélekszakadva futott. Pár perc és eléri a határt. Horváth minden erejét megfeszítet­te, hogy utolérje. Nem törődött az­zal se, van-e fegyver a menekülő­nél. El kell, fogni! — csak ez járt az eszében. Ki tudja, micsoda gaz­tettet vitt ez végbe! Hiába volt az erőlködés. A távol­ság — ami először fogyott közöltük — lassan növekedni kezdett. Az is­meretlen fiatalabb volt. Horváthn.ak meg már úgy zihált a tüdeje, mint ! egy fújtató, a lábai alig engedelmes­1 kedtek akaratúnak, — Nem mene­külhet meg előlem! Ezt a szégyent nem viselem el... Már u i r a legalább harminc méter választotta el az üldözöttől. ' Ekkort villant agyába a mentöefet. I Kalapácsát — akár egy géppisztolyt 1— az oldailához szorítgthiy — Állj, vagy lövök! — kiáltott rá az idegenre. Mintha ütés érte volna, úgy kanta hátra fejét az ismeretlen. Látja, hogy egy egyenruhás, géppisztolyos férfi rohan utána. Tétován sealydt még néhány lépést, de a következő felszólításra ijedten megállt. Engedjen el, hiszen vem náltam semmit ... — dadogta. Horváth elvtárs nem mert közel menni hozzál. — Ha a bandita — mert biztos, hogy az — felismeri, kivel áll szemben, könnyűszerrel el­bánik az üldözőjével. De Horváth elvtárs se ment <a szomszédba jó öt­letért. Erélyes hangon szólt az ijedt férfira. — Gyerünk előre! Ila szökni pró­bál, menten keresztüllövöm! .— olyan volt a hangj.%, hogy az isme­retlen megértette: ezzel az emberrel nem tehet packázni. így kísérte el öt Horválli elvtárs egész a váltóörházig, bc " kamráiba. Ráfordította a kulcsot. És míg fe­lesége ia határőrsre szaladt. Horváth elvtárs az ajtó elölt őrködött a pisztolyával". és Algirban szinte megmozdult a föld: c gyarmatok ncpei hatalmas tiltakozó sztrájkokkal fejezték ki felháborodásukat. A francia Imperialisták a (err r fokozásával próbálják elfojtani Tu­nisz, Marokkó és Algir nép nek moz­galmát. Ferhat Hasrd meggyilkolá­sát a Kommunista Párt vezetőinek és a nemzeti felszabadító mozgatóm­ban résztvevő (öbbl pár ok vezetői­nek tömeges letartóztatása követ e. Az Egyesül} Nemzetek Szerve-", tében most tárgyalják a tu-ri zi kér­dést. A vita során feltárulnak azok a sötét bűnök, amelyeket a francia imperialisták Tunisz és a többi gyarmatok népe! ellen elkövetek. A francia imperialisták az ENSZ-ben nem hajlandók réeztvennl a tun zi kérdés vitájában. Nem haj an:V,k vá'aszolni az ellenük elhangzó jo­gos vádakra. Másként vála zcitak: Ferhat Hased meggyilkolásával és a nemzeü felszabadító mozgatom vezetőinek letartóztatásával, katona­és rendőrsort (ízzel és páncélkor ik felvonultatásával. A francia impe. riallsták ezzel voltaképpen az egész Imperia Ista világ vá'aszát adták meE arra a kérdésre, hogyan aka-­ják ők „megoldani" a gyarmati kér­dést. Az ő „megoldásuk": a gyar­mati népek bi'Incsbeverése. legjoLb­jaiktól való megfosztása, a nemzeti felszabadító mozgalom lefejezése. Az elnyomott gyarmati népek azonban keményen harcolnak min­den Ilyen „megoldás" clicn. Maguk i oldják meg a gyarma'i kérdés', a j maguk módján, úgy, ahogyan az. | Kínában történt ahogyan az Vict­| námban történik és ahogyan — mint | napjaink eseményei mutatják — Tu­niszban, Marokkóban és Algírban is történni fog. .StóP­A határőrsön az ismeretlen az­után bevallotta, hogy az UDB nem­rég dobta át ia határon. Most vissza akart menni Jugoszláviáiba, de raj­tavesztett. Horváth elvtárs veszedel­mes kémet, egy tióista gyilkost fo­gott el. És mikor a határörs parancs­noka köszönetről beszélt, zavartan válaszolt: Ez volt a kötelességem .... _ Pari sban meteáMM az úgynevezett Eráai Ga'ttefági Együ'lmüHííd's Szer* eze ének érle ezieie Párizsban pénteken délután, — mint a londoni rádió jelenti — megkezdődött az úgynevezett Euró­pai Gazdasági Együttműködés Szer­vezetének (OEEC) mtáiszlerl ér! ­kezlele Eden angol külügyminisz­ter elnöklete alatt. A tanácskozás I — a londoni rádió jelentése sze­j rint — valószínűleg két napig tart, l s a napirend legfontosabb oontja. (ugyancsak az em'ítelt jelentós sze­rint az: ,Miként lehet áthidalni Nyugat-Európa dollárdeflciljéi." ! Az értekezleten az OEEC küldöt­tein kívül jelen vannak az-Egyesült I Államok és kanada „megfigyelői" Itái

Next

/
Thumbnails
Contents