Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

VASÁRNAP, 1952. DECEMBER 14. 3 A szőregi Petőfi tsz magyar és délszláv tagjai közösen hallgatták a Népek Békekongresszusa megnyitásának rádiá;tözvetíiésél A jugoszláv határ közvetlen szomszédságában levő Szöreg község l'eőfi termelőszövelkezptének doigozói pénteken már a délutáni órákban, magyarok és délszlávok egyaránt összegyűltek kultúrteremben, hogy meghallgassák a né pek bécsi békekongresszusának rádióközvetítését. Vladiszlavjcv Dusán, a Isz bőkeküldöte sokat beszélt már eddig is nekik a III. Magyar Békekongreszszuson szerzett élményeiről, ami nagy lendületet adott munkájuknak. Egyik napon a kovácsműhely dolgozóhiak tartott beszámolói s valamennyien keményebben fogták meg a ka'apács nyelét, amikor ar ról beszélt nekik, hogy mostani békés, szép életüket az eddiginél még jobb munkával s ha kell, fegvverrel ís meg kell véden ök. Le'kesítő szavai nyomán most nagy várakozással tekintettek a ' sz dolgozói a bécsi békekongresszus felé. A magyar és délszláv fiatalok, a tsz egész DÍSZ szervazeléneK tagsága egymás mellet: ülve, k pirult arccal figyelték a rádiót. a békekongresszus megnyitását. Amint elhangzottak Joliot Curie szavai, idős Simon István tehenész, aki két fia mellett ült a padon, ezeket mondata: — Megborzadtam, ani kor Joiiot Curie beszámolt arról, hogy az első és második világháború hány millió emberéletet követelt, de a következő pillanatban, amikor végig ekinteltem ezen a nii testvéli közösségünkön, megnyugodtam. Arra gondoltam, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megvédjük a békét, mai boldog életünket. A maliban kulákoknál voltam cseléd, mos! pedig fiammal és feleségemmel együtt már löbb mint ezer munkaegységünk vaii s a zárszámadás u'án szép jövedelemre számltunk. Joliot Curie szavai nyomán elhatároztam, világ, imperialistái, s azok legalja- határon lül a munkának még a nyosabb ügynöke, Tito boldog 'életükei mát sem látták. Baráth György, a akarja megsemmisíteni. tsz elnöke erről így beszél: — Amíg mi itt, magyarok és — Éppen a napokban jártam kint délszlávok testvéri közös:égben a határban megnézni szépen fejlődő élünk és dolgozunk, addig T-tóék vetésünket, s láttam, hogy „túloldamindent elkövetnek, hogy új háborút Ion'1 felszánlatlan földek, elszáradt robbantsanak ki — Ifjabb Simon gyomok hirdetik, hogy a Tito banIstván DISZ-titkár, Belancsity Ra- dának nem a dolgozó nép kenyere dován, Baráth György, a tsz elnöke a fontos, hanem az esztelen fegyés Sztrain Mátyás szinte egyszerre verkezés. Ekkor arra gondoltam, szólnak, hogy megerősítsék szavait, hogy ha mi itt a jugoszláv ha!ár Elmondták, hogy amíg ők vasárnap mentén még jobban összefogunk, még jobban dolgozunk, erőink még nagyobbak lesznek, s a gyilkos banNEMZETKÖZI SZEMLE is szántottak 'és vetetlek, addig az ezerholdas birtokuktól mintegy másfél kilométernyire lévő ránktámadjon. dának elmegy a kedve attól, hogy BÉCS LAKOSSÁGA BÉKETÜNTETÉSSEL ÉS FÁKLYÁSMENETTEL KÖSZÖNTI A NÉPEK BÉKEKONGRESSZUSÁT Az emberiség e napokban fe. szombaton délután nagyszabású szült érdeklődéssel és mé'.y biza- béketüntetéssel és láklyásminet. kodással tekint az osztrák főváros felé. Bécs városában minden azt tükrözi, hogy az osztrák főváros tör- 1 pontján gyülekeznek, ténelmi jelentőségű esemény szín- Schwarzonberg-Platz-ról tel köszönti a népek békekongresszusán résztvevő küldötteket. A béketüntetők a főváros kilenc majd a elindulva még keményebben harcolok a békéért. helye ezekben a napokban. A. bécsi elvonulnak az osztrák parlamentmunkásnegyedeken át a belváros- nél felállított díszemelvény előtt, ba vezető útvonalon lelkesítő fel- amelyen a békekongresszus képiratok buzdítják a békeszerető en> viselői foglalnak helyet. A népek beriség küldötteit a megalkuvás békekongresszusa nevében Giusepnélkü'i békcküzdelemre, a hábo- j pe Nitfi (Olaszország), Jean Paul rú szörnyetegének eltiprására, I Sartre (Franciaország)' és Wilhelm A népek békekongresszusán meig- , Elfes, a német küldöttség tag. jelent 800 külföldi újságíró és rá- I ja (Nyugat-Németország) beszél dióriporter lázas tevékenységet, Bécs lakosságához. Ugyancsak fejt ki. Az osztrák postaigazgató-1 szombaton délután adják át ünnekisgyűléseken fogok maj beszámolni arról, amit most hallottam. Joliot-Curie szavai megbolygatott méhkashoz tette hasonlóvá kultúrtermét. Vladiszlavjev felháborodva beszélt arról, liogy a | ság — az MTI kiküldött tudósítójának kérdésére válaszolva — közölte, hogy pénteken, a békekon. gresszus megnyitásának napján közel 7 ezer telefonbeszélgetést folytattak Bécsből külföldi állomásokkal. A népek békekongresszusának minden békeerőt átfogó jellegéről tanúskodik, hogy a bécsi béketanácskozáson résztvevő különböző hitfel,ekezetű lelkészek pénteken a Szent István dómban imádkoztak a kongresszus sikeréért. Az istentiszteletet Hewlett John son eanterbuiry érseki helynök tar. totta. A bécsi békekongresszuson 21 a Isz nagy nemzetközi szervezet képDusán | viselteti magát. Bécs békeszerető lakossága Szovjet fudósdelegáció érkezett Budapestre A Magyar Tudományos Akadé-Imányok Doktora-Fogadásukon megmiának a Bolyai évforduló alkalmá- I jelent a pályaudvaron Alexils ból rendezendő ünnepi ülésszakára ; György, Kossuth-díjas akadémikus, kéttagú szovjet tudós-delegáció ér- j Rényi Alfréd és Hajós György, kezet! Budapestre. A delegáció tag-| Kossuth-díjaspk, az Akadémia levejai: P. Sz Alekszandrov, Sztálin-15ezó tagjai. Ott volt N. G. Reznyidíjas matematikus, a Szovjetun ó1 csenko, a budapesti szovjet nagyTudományos Akadémiájának leve- követség első inkára és V. Z Kuzlező tagja és Sz M. Nyikolszkij, menko, a VOKSZ magyarországi Sztálin-díjas matematikus, a Tudo- I megbízottja. pélyesen a népeik békekongreszszusának a világ ifjúságának üdvözleteit, amelyeket a nemzetközi békestaféta hozott Bécsbe. Az útvonal ute'só szakaszán, a bécsi Ringen, Emil Zatopek, csehszlovák olimpiai bajnok, a népek békekongresszusa elnökségének tagja viszi a vá'.tóbotot. Nyugat-Németország dolgozó népe kezdcltől fogva kemény harcot vív a háborús szerződések el en, amelyeket az amerikai imperialisták az áruló Adenauer segítségéve] rá akarnak kényszeríteni. A tömegek nyomása arra kényszer! ette Heusst, a nyugatnémet külöuállam elnökét, hogy keresettel forduljon a kar.sruhei alkotmányjogi bíró ághoz annak megállapítása érdekében, megfelelnek-e ezek a háborús szerződések a bonni „állam" alkotmányának vagy sem? Heuss ál amelnük ezen a héten Adenauer bábkancellár parancsára visszavonta az alkotmányjogi bírósághoz benyújtott ker resetét. Adenauernek ez az újabb gyatáza. tos manővere ismét megmutatja, hogy a német nép szemében mind. inkább lelepleződnek a bonni „kormány" háborús tervei és Adenauer kormánya mindjobban elszigetelődik a német néptől. A német nép hata'mas tömegmozgalmakkal, sztrájkokkal, petíciókkal igyekszik megakadályozni, hogy a bonni szövetségi gyűlés ratifikálja a háborús szerződéseket. Ennek a tömegmozgalomnak egyik hatalmas sikere volt az, hogy Adenauert néhány hétlel eze'őlt leszavazták a bonni szövetségi gyűlésen, a háborús szerződések kérdésében. Ennek a harcnak a sikere az is, ami a karlsruhei bíróság illetékes tagjainak nyilatkozataiból tűnik ki s ez az, hogy az alkotmányjogi bíróság döntése valószínűleg kedvezőtlen lett volna Adenauerre nézve. Adenauer számára így nem maradt más, mint gazdái parancsainak teljesítése érdekében a nyit jogs'rtés: hitleri puccsmódszcrek útjára lépni. Ezért került sor arra, hogy Heuss államelnököt keresetének visszavonására kényszeríte.te, Adenauernek ez a hamisítatlan náci módszerekkel végrehajtott lépése még a kényesebb ízlésű nyugati burzsoá lapokat is figyelemreméltó bt isme. résekre kényszerítette. A francia, holland, belga és más nyugati bar. zscá lapok egyrésze nyíltan bevallja, hogy Adenauer lépése egész rendszerének vá'ságál és gyengeségét bizonyítja. Egyes lapok pedig megírták, hogy Adenauer a háborús szerződések kérdésében nem támasz, kodik a bonni parlament többségére, j Ezek a nyugati lapok akaratlanul lis az igazságot fecsegték ki. Az. | hogy Adenauer ilyen eszközökhöz nyúlt, valóban egész rendszerének ingatagságát és gyengeségét bizonyítja. Ma már nemcsak a német dolgozó tömegek fordulnak élesen szembe Adenauer nemzetáru'ó poli, tikájával. hanem számos olyan pol. | gári polliikus is, aki felismerte an'nak az útnak veszélyességét, amelyre Adenauer 03 klikkje akarja ve! zetni a német népet. Adenauert csak néhány áruló, köztük a német jobboldali szociáldemokraták támo! gatják. I Reimanp elvlárs, a Német Kora| munlsta Párt elnöke nyila kozatot tett Adenauer legújabb manőverével kapcsolatban. Felhívta a német munkásosztályt, hegy akadályozza meg Adenauer államcsinyjének végrehajtását. „A népnek meg kell döntenie az Adenauer kormányt és helyére a nemzeti egység helyrcál| lításának kormányát ke'l állítani:" — mondotta Max Rcimann elvtárs —, „o'yan kormányt, amely Nyugat-Németország összes hazafias erőire támaszkodik " A jó munka megbecsülése Az elmúlt héten ünnepség volt a sorompós csoportnál. Ünnepélyes keretek között adták át Szentandrá.si Lajos kü'ső sorompószerelő elvtársnak 25-lk évfordulója a'kalméval a párt és kormányunk ajándékát. egyhónapi fizetését. Szentanút'ásl elvtárs 25 éve dolgozik a vrsutnáf. Jó munkájával kiérdemelte do'gozótársataak és feielleseinek megbecsülését. A felszaha. du'ás'g — mint mondta — örökös rettegés volt az é'ete. mert a vasúton is ál'andóak voltuk a felmondások. A fe'szafcadiilás után népi demokráciánkban vá't csak Szenfandrást elvlárs a vasút megbecsült do'eozöiává és ezt a szeretetet, megheesü'ést további jó munka iával akarja megköszönni pártunk, nak és kormányunknak. Szendreí József Dühöngő terror a fvaueia gyarmatokon A francia gyarmatosítók Ismét megmulatják igazi arcukat és ez az arc a tömcggyilkosok vadállati ábrázata. A francia gyarmatosítók arról szavalnak, hogy „önkormányzatot" akarnak adni Tunisz, Marokkó és Algir népének, azt hazudják, hogy nincs egyéb gondjuk, mint e népek jó étéről gondoskodni. A 1*'nyek azonban rácáfolnak a francia gyarmatosítók hazugságaira. A fran. cia gyarmatosítók tetteikkel nap mint nap megmutatják, hogy továbbra is rabságban akarják tartani a gyarmati népeket és ennek érdekében nem riadnak vissza a legaljasabb eszközök alkalmazásától sem. Ezt bizonyítja Ferliat Hasednek, a Tuniszi Dolgozók Általános Szövetsége főtitkárának meggyilkotása Is. Ferhat Hasedet azért gyilkolták meg, mert becsülettel kivette a részét Tunisz népének a nemzeti függetlenségért vívott harcából. El kellelt tehát távolítani az útból, mert akadályozta a francia imperialistákat terveik végrehajtásában, A francia gyarmatok népe méltó választ adott az imperia'isták újabb gazságára. Tuniszban, Marokkóban Déli határszél.. Különös csengése van ennek a szónak. Ha az ember említeni hallja, önkéntelenül. is összetorlódnak agyában a gondolatok. Milyen lehet az élet a Tito-1 banda tőszomszédságábaÍJ? Milyenek' a határszéli emberek? Érzik-e azt cs óriási felelősséget, ami rájuk hárul? Aki gyalerabban jár a határszélen, azt a választ adja erre, hogy nem egyszerű, dolgozó parasztok élnek odalenn. Igazi harcosok a, határmenti emberek. Olyan emberek, alák szívvel-lélekkel építik maguknak az új országot. De nemcsak építenek harcolnak is. A déli határokon „önkéntes" határörök élnek; azt mondják: úgy érzik, a haza parancsát teljesítik azzal, ha segítik bátor határőreinket. védik az ország szent határait. De nincs is Titónak olyan banditája. aki menedékei v.ugy kegyelmet találna akármelyik határszéli dolgozónál. Ilyen törölmpiszéit határmenti ember Horváth István elvtárs is. Váltókezelő „Z" községben. Nyugodt, megfontolt férfi. Megbízhatóan, pontosan végzi a munkáját. Nagyon meglepődik, ha megdicsérik; — ez a kötelességem — szokta mondogatni. Akkor is ezt mondja, ha valamilyen különösen szép szolgálatot tesz a hazának. Ezzel válaszolt, •mikor a legutóbb is egy bátor tettet hajtott végre. ... Horváth István váltókezelő szokásos esti körútját végezte. Vasutaslámpát lóbált az egyik kezében, a másikban hoszúnyelü kalapácsol tartott. Ellenőrizte, rendben van-e a vágány, nem lazultak-e meg a tartócsavarok. Különös gondossággal végezte ezt a munkát is. Npm lehel tudni, melyik éjszaka kísérletezik itt egy Tito-ba,ndita^-n Uatáwzétl em&et Koromsötét volt; alig lálott néhány méterre. A lámpa sápadt fénye éppen csak közvetlen közelében törte meg a sötétség uralmát. Egyszerre különös nesz ütötte meg u ,ülés. Más ember fel se figyelt volna, de a határszéli ember az ilyenre már felkapja a fejét. Erre nenél itt az élet. Megállt. Szemeivel megkísérelte átfúrni a sötétségei, de nem látott semmit. Alighogy tovább indult, ismét fplreccsenlek a száraz ágak. Most már azt is kivette, honnan jön a hang. A bokros részen rejtőzik valaki! Agyában sebesen kergetőztek a gondolatok. Ha elindul arrafelé, a bujkáló megszökhet Ha ellenség v,an a bokrok közölt, kiszolgáltatja saját magéit, mert a lámpa kitűnő célpontot nyújt. Ő az életével fizet, a bandita pelig bejut az országba. Vagy talán tévedett és nincs is ott synki? Mindegy. A dolognak végére kell járni. Nem is nézett többel arrafelé. Nyugodtan ballagott tovább vagy száz métert. A töltés melletti fák itt már bizonyos védelmet nyújtottak. Eloltotta a. lámpát és villámgyorsan leszaladt a töltés ellenkező oldalára. Aki most látná ezt a l issújáratú embert, rá se ismerne — olyan gyors és amellett hangtalan minden mozdulata. Egy perc se telt bele és már óvatosan kúszott fel n töltés másik oldalán. Ugyanott, ahol. előbb a gyanús neszt hallotta. Lucskos, vizes volt a töltés oldala, dc észre se vette. A vágányok felett kémlelt a bokrok felé. Három, négy perc is eltelt már. Mozdulatlanul feküdt, a szeme szinte fájt az erőlködéstől, Még a lélegzetét is visszatartotta, hogy a j legapróbb neszt is meghallja. Újabb ; két-három perc telt el. — Jól megj tréfált valami kutya, vagy nyúl —. I gondolta nagy mérgesen, de tízért állhatatosan figyelt. Amíg egy ez| rednyi eshetőség van, hogy a közelben ellenség bujkál, nem mozdul el az őrhelyéről. Egyszerre újra megzörrent az egyik bokor. Egyre erósebb leit a zaj. Fiaágak törtek kelté és aztán alig 20—30 méterre sötét árny nint fel. A közeli határ felé osont. Ebben a pillanatban élesen felugatott egy kutya. Az ismeretlen alak pedig — mintha puskából lőtték volna, ki — rohanni kezdett. Horváth utána... Az idegen hátra se nézett. Nem hallotta, hogy követi!;, lélekszakadva futott. Pár perc és eléri a határt. Horváth minden erejét megfeszítette, hogy utolérje. Nem törődött azzal se, van-e fegyver a menekülőnél. El kell, fogni! — csak ez járt az eszében. Ki tudja, micsoda gaztettet vitt ez végbe! Hiába volt az erőlködés. A távolság — ami először fogyott közöltük — lassan növekedni kezdett. Az ismeretlen fiatalabb volt. Horváthn.ak meg már úgy zihált a tüdeje, mint ! egy fújtató, a lábai alig engedelmes1 kedtek akaratúnak, — Nem menekülhet meg előlem! Ezt a szégyent nem viselem el... Már u i r a legalább harminc méter választotta el az üldözöttől. ' Ekkort villant agyába a mentöefet. I Kalapácsát — akár egy géppisztolyt 1— az oldailához szorítgthiy — Állj, vagy lövök! — kiáltott rá az idegenre. Mintha ütés érte volna, úgy kanta hátra fejét az ismeretlen. Látja, hogy egy egyenruhás, géppisztolyos férfi rohan utána. Tétován sealydt még néhány lépést, de a következő felszólításra ijedten megállt. Engedjen el, hiszen vem náltam semmit ... — dadogta. Horváth elvtárs nem mert közel menni hozzál. — Ha a bandita — mert biztos, hogy az — felismeri, kivel áll szemben, könnyűszerrel elbánik az üldözőjével. De Horváth elvtárs se ment <a szomszédba jó ötletért. Erélyes hangon szólt az ijedt férfira. — Gyerünk előre! Ila szökni próbál, menten keresztüllövöm! .— olyan volt a hangj.%, hogy az ismeretlen megértette: ezzel az emberrel nem tehet packázni. így kísérte el öt Horválli elvtárs egész a váltóörházig, bc " kamráiba. Ráfordította a kulcsot. És míg felesége ia határőrsre szaladt. Horváth elvtárs az ajtó elölt őrködött a pisztolyával". és Algirban szinte megmozdult a föld: c gyarmatok ncpei hatalmas tiltakozó sztrájkokkal fejezték ki felháborodásukat. A francia Imperialisták a (err r fokozásával próbálják elfojtani Tunisz, Marokkó és Algir nép nek mozgalmát. Ferhat Hasrd meggyilkolását a Kommunista Párt vezetőinek és a nemzeti felszabadító mozgatómban résztvevő (öbbl pár ok vezetőinek tömeges letartóztatása követ e. Az Egyesül} Nemzetek Szerve-", tében most tárgyalják a tu-ri zi kérdést. A vita során feltárulnak azok a sötét bűnök, amelyeket a francia imperialisták Tunisz és a többi gyarmatok népe! ellen elkövetek. A francia imperialisták az ENSZ-ben nem hajlandók réeztvennl a tun zi kérdés vitájában. Nem haj an:V,k vá'aszolni az ellenük elhangzó jogos vádakra. Másként vála zcitak: Ferhat Hased meggyilkolásával és a nemzeü felszabadító mozgatom vezetőinek letartóztatásával, katonaés rendőrsort (ízzel és páncélkor ik felvonultatásával. A francia impe. riallsták ezzel voltaképpen az egész Imperia Ista világ vá'aszát adták meE arra a kérdésre, hogyan aka-ják ők „megoldani" a gyarmati kérdést. Az ő „megoldásuk": a gyarmati népek bi'Incsbeverése. legjoLbjaiktól való megfosztása, a nemzeti felszabadító mozgalom lefejezése. Az elnyomott gyarmati népek azonban keményen harcolnak minden Ilyen „megoldás" clicn. Maguk i oldják meg a gyarma'i kérdés', a j maguk módján, úgy, ahogyan az. | Kínában történt ahogyan az Vict| námban történik és ahogyan — mint | napjaink eseményei mutatják — Tuniszban, Marokkóban és Algírban is történni fog. .StóPA határőrsön az ismeretlen azután bevallotta, hogy az UDB nemrég dobta át ia határon. Most vissza akart menni Jugoszláviáiba, de rajtavesztett. Horváth elvtárs veszedelmes kémet, egy tióista gyilkost fogott el. És mikor a határörs parancsnoka köszönetről beszélt, zavartan válaszolt: Ez volt a kötelességem .... _ Pari sban meteáMM az úgynevezett Eráai Ga'ttefági Együ'lmüHííd's Szer* eze ének érle ezieie Párizsban pénteken délután, — mint a londoni rádió jelenti — megkezdődött az úgynevezett Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (OEEC) mtáiszlerl ér! kezlele Eden angol külügyminiszter elnöklete alatt. A tanácskozás I — a londoni rádió jelentése szej rint — valószínűleg két napig tart, l s a napirend legfontosabb oontja. (ugyancsak az em'ítelt jelentós szerint az: ,Miként lehet áthidalni Nyugat-Európa dollárdeflciljéi." ! Az értekezleten az OEEC küldöttein kívül jelen vannak az-Egyesült I Államok és kanada „megfigyelői" Itái