Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szegeden te megkezdődött a bányásztoborzás Helyzetjelentés Marokkóból és Tuniszból \ Körzeti kuttúrbemutatók Szegeden • V. WMsmsmm VIH. ÉVI". 293. SZÁMI SONG R A D MEG L A ÁRA 50 FII.I.ÉR VASÁRNAP. 1952. DECEMBER 14. Az ellenség újra kezdi... * Megtanultuk nyitvatartani ^zeniünket, figyelni az ellenség szavaira és tetteire, mióta sorozatosan elénk tárultak külső és be'sö ellenségeink aljas és szörnyű tervei. Nem hiába figyelmeztetett bennünket Rákosi elvtárs arra, hogy koránt sem szabad az elért eredményeinken megpihenni, abban a tévhitben ringatni magunkat: teljesen és véglegesen meg. semmisítettük az osztályellenséget. rAz ördög nem alszik, az ellenség újra kezdi... —* s ha szétzúztuk is, ártalmatlanná is tettük Pajk. Grösz, Bálinték és a többiek bandáját, nem tettük még ártalmatlanná ellenségeinket minden egyes ponton. A tarvteljesítésben, begyüjtésuen és az őszi munkákban elért eredményeik éppen úgy, mint egy-egy építkezésünk, csak dühösitlk ellenségeinket, külsőket, belsőket egyaránt. A székku'asi Füvesi dános gyújtogató kulák példája, az ásotthalnü Szabadságharcos termelőszövetkezetből kiebrudalt újabb 27 kulák esete is bizonyítja, egy pillanatra sem altathatjuk magunkat azzal, hogy az amerikai imperialisták és hazai ügynökeik, az egykori vérszívóink lemondtak volna gyalázatos terveik végrehajtásáról, az uralmuk visszaállítására irányuló Kísérletezéseikről. Füvesi János sógora így biztatta a gyúj'ogatót: „Ne lélj, eljön még a nii időnk, csak csináld ízt, amit mondok." A kakasszéki párt titkárnak azt mondta: „Majd jelentkezők én két esztendő múlva.. Reménykednék Fejesek, de reménykedésük nemcsak óhaj, hanem mint az utóbbi napok eseményei is mutatják, készek a legkörmönfontabb módon ártani népgazdaságunknak, akadályozni fejlődésünket. Tehát nem nyugszanak bele sem egy vereségbe, sem a vereségek sorozatába. Újból és újból összeszedik maradék erejüket és sokszorozott gyűlölettel támadnak. Egyik kémkedéssel, másik gyujtogatással, a tszcs-k munkafegyelmének, 67.6rvezetének rombolásával, vagy éppen árufelhalmozássa.1, mint ahogy azt Szántó Lajosné, szegedi kupecasszonv telte. Vájjon szüksége vo!t-e Szántónénak arra a teméntelen árura, amely most a Délmagyarország Kiadóhivatalának kirakatában van részben felhalmozva? Szüksége volt-e a kincstári takarókra, n férfi és női szövet, a bélésanyagok halmazára, a többzsák tisztre, kockacukorra, a másfél kiló köménymagra, a nagymennyiségű cipötalpra, a 16 nagydoboz gyufára? Mindenki, aki ismeri, mi szükséges egy háztartásba, az elmondhatja, hogy több családnak elegendő hosszú hónapokra. sót évekre ls mindaz, amit Szántóné a dolgozók elől felvásárolt csak azért, hogy elvonja a néptől, kárt okozzon népgazdaságunknak, akadályozva tervgazdaságunkat. A tehetetlen hörcsög, mint valami páva feszelgell rókaprémmel a nyakában és járkált egyik boltból ki. a másikba be, míg rajta nem vesztett. Mert egyetlen egy sem viheti sokáig. Aki ma népünknek árt, az ideig, óráig elhúzhatja szárazan, de a példák serege bizonyítja, inkább előbb, mint utóbb leleplezi őket do'gozó népünk és elnyerik mél'ó büntetésüket. Elnyerte Szántó Lajosné is jogcs büntetését: két évre ts hat hónapra ítélték. Reménykednek a múlt visszasíró!, a multat akarják vissza, amikor dologtalan életüket tette még könnyebbé. még csillogóbbá a munkás ég. paraszt könnye és verejtéke. Vájjon miért rejtegetett lakásán a volt vitéz" Bodor Márton csengelei lakos két pisztolyt, hozzávaló tárat töltényekkel? Miért őrizgette Horthy képeit? Mert azt akarja vissza, s ezért kész mindent elkövetni. Ha kell gyújtogatni, a 'ermulőcsoport vagyonát meg. rongá'ni, mint ahogy Szöllösi István 71 holdas szegedi kulák tette. A kiskundorozsmai Felszabadulástermelőcsoport kerítését rongálta és az épület ablaküvegeit törte be, mintegy háromezer forint kárt okozott a termelöcsoportnak. Neki ls az a célja, mint Pintér Imrénének, Nagyszéksóson, aki még a mai napig is tartozik az államnak 630 kilogramm kukoricával, ugyanenynyi napraforgóval és közel két és fél mázsa burgonyával. Tartoz'k az államnak és a padlásán f.'iluzta el a termést, hogy ne kelljen be. szolga latnia. Hozzá hasonló Baranyáé József kulákcsemete is. Hogy elvonja a dolgozó néptől az élelmet, engedély nélkül vágott le egy birkát és egy sertést. Nemcsak kapzsiság és önzés ez, jól tudja ezt minden dolgozó, mert a mi hazánkban nincs oka senkinek 6em félni áltól, ha becsülettel dolgozik, hogy nem lesz mit ennie. Jel tudják ezt a kulákok is. Nem is az éhségtől vaió félelmükben vág. ják le feketén a sertéseket, hanem azért, hagy ár'sunak vele népgazdaságunknak. Válogatják az eszközöket és módszereket, helyesebben mondva, válogatni próbálják a fegyvert, mellyel belénk szúrjanak. Sok válogatásra persze nincs lehetőségük. A párt-vezette dolgozó nép ereje szétzúzza őket, bárhol, Szegeden, Áso'fhalmon vagy az ország bármelyik szegletében üssék fel fejüket, Szétzúzzuk, legyen az nyilt és titkos fészkük, segítsék őket az amerikai imperialisták vagy Titóék pénzzel, öldöklő szerszámmal vagy bármivel. Nálunk nincs élei. lehetöséigiük, nincs levegő azok számára, akik ellenünk törnek. Megszüntetjük' életterüket, bárhol is, bárhogy is kísérleteznek, hogy árthassanak népgazdaságunknak, dolgozó népünknek. Az újabb leleplezések mutatják, még élesebben kell figyelnünk üzemeinkben, lermelöcsopor'jainlcban, az életben bárhol mutatkozó „véletleneket", hibákat, rendellenességeket, Hogyan húzódhattak meg a mai na,pág Ásotthalmon huszonheten a kulákok' a Szabadságharcof-termelöcsoporlban? Hogy rombolhatta Füvesi János kulák a székkutasi Petőfi-termelöcsoportoi? Ugy, hogy még most is mutatkozik itt-ott gondatlanság, felületesség az éberség körül. Nincs talán elővigyázatosság Asotthaimon? De igen. Nem is akármilyen igazo'vánnyal lehet bemenni a termelőszövetkezetbe. És Így van ez sok helyen, de ugyanakkor ez az éberség nem párosul a politikai és termelési éberséggel. Örködnek, hogy külső ellenség ne juthasson be, de megfeledkeznek arról, hogy köztük, beiül is lehetnek kártevők. Még telálhutunk olyan termelöcsoportot és üzemet is Szegeden, a szegedi járásban, ahol mellveregetve beszélnek az éberségről, elismerik fontosságát, „leborulnak előtte", csak éppen nem gyakoro'. ják. Ezért húzódhat el a romboló tevékenységük népünk, ellensége'r.ek egyes helyeken. Ébernek lenn': ez azt jelenti, hogy soha nem elégedhetünk meg a látszateredményekkel. A fokozott éberség azt jelenti, pártszervezeteinknek, minden dolgozónak még nagyobb figyelmet kell fordítani minden hibára és „véletlen" jelenségre. Nem árt ismét felidézni Rákosi elvtárs figyelmeztetését: „A hibák mögött keresse és találja meg uz ellenség kezét... necsak politikai..., hanem a leemelés írontján is." Gondolkozzunk és szívleljük meg Papp Jánosnak, a Kutasi-úti állami gazdaság dolgozójának a székkutasi Pe'őfi-tsz tagjaihoz intézett szavait: „... olvassák el és értékeljék Malenkov elvtárs a XIX. pártkongresszuson elmondott beszámolóját, mert az hatalmas legyvert ad kezünkbe az ellenség elleni harcban. A kulák is mindig ott támad, ahol a dolgozók nem képzik magukat eJéggé politikai tekintetben, ahol a dolgozók politikai képzetlenség hiányában sokszor elfelejtik, hogy az osztályeller.ség soha nem javul meg, hrnew aándifj osjiúlvetlonsér marad." Hetvenkét ország küldötteinek jelenlétében megnyílt a Népek Békekongresszusa Bécsben 3oliot-Curie beszéde a Népek Békekongresszusának megnyitó ülésén Bécs (MTI). December 12-én, pén-1 zúgott a taps a szónoki emelvényen megjelenő Joliot-Curie felé, aki bevezetőül üdvözölte a kongresszus résztvevőit és köszöneteken Bécsben 72 ország küldőt leinek jelenlétében megnyílt a népek békekongresszusa. Az üni. o , c- bw—p U w * wwu / , • v,- U V-- — V—»» —nepélyes megnyitó ülésen Jolio'- i , , d mindazoknak, kik elóCurle professzor, a Beke Vhaglanács elnöke mondott haluimas ér. segítették a kongresszus megdeklödéssel várt beszédet. Percekig szervezésé'. A népek békekongresszusa egyetemes jellegű E kongresszus nyitva áll minden mozgalom, minden szervezet és minden ember előtt, aki őszintén keresi a nemzetközi feszültség enyhítésének útját —• folytatta. Mióta július elején felmerült ennek a kongresszusnak a gondolata, minden országban jelentö3 vita és felvilágosító munka folyt. A kongresszus előkészítése alkalmat adott a néptömegek véleményének rendkívül széles körben való meghallgatására. Az előkészítő munka máris hozzájárult ahhoz, hogy leomoljanak a bizalmatlanság és meg nem értés sorompói olyan emberek közölt, okik különböző utakon tevékenykedtek teljes őszinteséggel a kö7Ö6 cél, a béke eléréséért. Az előkészítő munkával sikerült a lakosság legkülönbözőbb rétegeinek figyelmét felkelteni és ez a munka lehetővé tette, hogy széles körben tudatosodjék a Béke Világtanács ama felhívásának igazi értelme, amellyel a népek békekor.gresszusát összehívták. A népek, amelyek e kongreszszust valójában előkészítették, az önök személyében elküldték ide népes küldöttségeiket. Becsületes ember nem tagadhatja, hogy a népek e képviseletének, ami a felfogásokat és a nemzett hovatartozást illeti, — valóban egyetemes jellege van. Az elmúlt két világháborúban 65 millió ember vesztette életét Mi olyan világban élünk, amely még neim heverte ki teljesen a második világháború szörnyű megrázkódtatásait. E pillanatban mégis a földgolyó három vidékén puszr 'hajtok háborúk. A félelmetes fegyverkezési verseny tovább fokozódik, gazdaságilag puazttt, az emberi haladást fékezi és növeli a háború veszélyét. — Közben a biztonság ürügye alatt — olyan egyezményeket, szerződéseket és megállapodásokat kötnek, amelyek szintén csak a háborús veszélyt fokozzák. Ugyanezzel az ürüggyel egyre komolyabban fenyegetik az egyes országok nemzeti függetlenségét és a demokratikus szabadságjogokat. A hidegháború tovább folyik a rágalom és a hazugság fegyvereivel, míg egyesek igyekeznek a kereszteshadjáratok szellemét felszítani, hogy n lakosságot fanatizáljak és — ki tudja, milyen isteni küldetés nevében — a legszörnyűbb öldöklésre készítsék elő. A bizalmatlanság és a gyűlölet terjedése azzal a veszéllyel jár, hogy egyesek vakságukban, fásu'tságukban, vagy elkeseredettségükben készek erőszakos megoldásokhoz hozzájárulni — csakhogy már vége legyen a dolognak. Holott jól tudjuk, hogy ezek a ,,megoldások" semmit sem oldanak meg, de mindent elpusztítanak. Lássuk csak röviden, hogy hol is tartunk annak a századnak a közepén, amely máris két szörnyű világháborút és négy helyi háborút élt át. ' Az 1914—18. évi háború 17 millió halottat követelt, a második világháború pedig ötven millió férfi, nő és gyermek életét oltotta ki. anyagi javakban pedig ezermilliárd dollárra becsült kárt okozott. E szörnyű mérleg még nincs lezárva. Még ma is mindennaip halnak még emberek a háborús sebesülésüknek vagy azoknak a kínzásoknak következtében, amelyeket mint polgári, vagy hadifoglyok szenvedtek el. A továbbiakban Joliot-Curie felvázolta azt a helyzetet, melybe a harmadik világháború kirobbantásával sodródna az emberiség, majd hangsúlyozta: a békéért vívott harc mai nehéz pillanatában hatalmas meggyőző erőre és állhatatosságra van 6zükség, nehogy a különböző felfogásokat valló emberek meddő vitákkal tegyék kockára a béke közösen, védelme, zelt ügyét. A béke hatalmas « r >i máris kedvezően éreztetik hatásukat a nemzetközi politika alaku'ásában Joliot-Curie ezután elmondotta: a Népszövetség ós a két világháború közötti pacifista mozgalmak nem voltak képesek szembefordulni a háborúval. E mozgalmak ugyanis nem tudtak hatalmas népi mozgalmat létrehozni, s általában csupán néhány vezető személyiségre támaszkodtak. Az 1949-ben Párizsban a béke híveinek első kongresszusán tör. tént kezdeményezés jelentősége elsősorban abban van, hogy figye. lembe vette ezeket a múltbe'li tr. pasztalatokat — folytatta. — E kezdeményezés azon a meggyőződésen alapult, hogy a béke igazi ereje azoknak a férfiaknak és nőknek óriási tömegében van. akik számára szenvedés a háború, akik érzik a háború következményed és akiknek hozzájárulás:) nélkül háború nem lehetséges. Ezenkívül abból indultak ki, hogy olyan világban. olyan reális világban kell fellépni a békéért, amelyhez minden nemzet a mnga sajátossáoaivnl járul hozzá, nem pedig olyan irreális világban, amelyet mindenki saját elképzelései szerint, a saját módján szeretne alakítani. Ennek a kezdeményezésnek az volf "z eredménye, hogy a világ legtöbb országában létrejöttek a nemzeti békemozgalmak és megszületett a Béke Világtanács. A stockholmi felhívás, amely a tönvegpuszti'ó fegyverek betiltását és e tilulom ellenőrzését követelte, az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötésére irányuló felhívás, amelynek célja az volt. hogy a tárgyalások "zellernél érvényesítse az erőszakos megoldásokkai szemben, továbbá a békemozgalom más nagyszabású megmozdulásai a közvélemény széles rétegeinek akaratát tükrözték. Túlzás nélkül állithatjuk, ho-gy a béke hatalmas erői máris kedvezően éreztették hutásaikat a nemzetközi politika alakulásában. A mozgalom fejlődése természete. 6en hazug propagandát váltott ki azok részéről, akik az erőszakban ' látják a „béke fenntartásénak" eszközét. Bár egyesek a bizalmat, ianság légkörével akartak minket körülvenni, mi állhatatosan arra törekedtünk, hogy lényekkel bizonyítsuk őszinteségünket. Ma már el kell ismerni, hogy az. a nagy népi mozgalom, amelyet a békemozgalom létrehozott, olyan reális valóság, amelyet eemm'féle propagandával, semmiféle bomlasztó kísérlettel 6em lehet kikezdeni. Feltétlenül szűkség tan a békevédelem különböző elgwntlolásainak összehangolására A békemozgalom nem állítja azt. hogy egyedül küzd a békéért és a jövöbem sincs szándékában mono* polizálni ezt az akciót. Törekvése az, hotgy minden erejével hozzájáruljon a béke fenntartásához. Tekintettel az általános világégés egyre fenyegetőbb veszélyére, a különböző országokban a/. emberek — egyénenként vagy csopor. tosan — felismerték a háborús veszély igazi okait és egyre kezdr. ményezőbben lépnek fel a béke érdekében. Ugyanakkor — bizonyos vonakodás ellenére is — egy® re inkább elterjed az a felfogás, hogy szükség van a különböző elgondolások összehangolására és a közös cselekvésre. Mindenki számára világossá vált, hogy a béke erői ha egymástól elszigetelten lépnek fel, nem képesek hathatósan útját állni a háborús veszély, nek. A veszély annyira megnövekedett, hogy feltétlenül szükségét éreztük u különböző nézetek öszevetésének, hogy megállaptthassuk, mely pontokon értünk egyet, 6 hogy azután lehetővé váijtk egy közös akció. Ezek azok a főbb okok, amelyek arra készlettói; a Béke Világtanácsot, hogy ez év júliusában kibocsássa felhívását. Ezen a téren máris komoly előreha'adás történt és ezt bizonyttii a kongresszus megtartása is. Mi, itt Bécsben, 72 különböző országból gyűltünk össze, A mi leifogásunk sok politikai, bölcseleti, vallási és szociális kérdésben gyakran különböző, sót néha ellentétes. De mindnyájunkat az a közös meggyőződés fog össze, hogy a béke összes erőinek közös akciókat keli szervezniük és hogy együtt meg is tudjuk találni és tisztázni ezeknek az akcióknak útjait, módjait. A béke többi erőivel akarjuk azonban megtalálni a közös akció módozatai', anélkül, hogy magát, a békeaciót monopolizálni akarnók, vagy bárkit is magunkba akarnánk olvasztani. Mi itt nam volnánk mind egyvéleményen, ha az' akarnók eldönteni, hogy a múltbeli fejlődés milyen törvényszerűségeket követett és hogy ve. lószínüleg mi lesz a jövőbeli fejlődés. Von azonban egy kérdés, amelyre mindnyájan igennel válaszolhatunk. Ez a kérdés pedig az, hogy különböző rendszerek békében élhetnek-e egymás me'. lett. Ha nem válaszolnánk igennel erre a kérdésre, ez unnak elte. mérését jelentené, hogy elkerülhetetlennek tartjuk azt a háború', amely egy rendszer céljait akarja erőszakkal érvényre jut. tatni. De legyünk tisztában azzal, hogy milyen na£Y Je'entösége van annak, ha igennel válaszolunk a békés együttélés kérdésére. Aki elismeri u békés együttélést, az végleg visszau'asitju minden kereszleshddjárat szellemét, amilyet egyesek,— az állítólag rabságtan élő népek felszabadításának, ürügyén szítanak — mások pedig valami isteni küldetés végrehajtásaképpen emlegetnek! Tillsák be a tömegpusztító fegy verebet Hogy lehetővé 'együtt a békés seny és a hidegháború hangulata | érdekében, véleményem "zPr'ntt együttműködési keresnünk kell a! jellemez. El kell érkeznünk egy mindenekc'ö'.t mog kell szü telni uz kiutat abból a rondkívüli feszült- j olyan megenyhült helyzethez, úgyszólván teljes pusztulással régből. amelyben ma elünk és amely lehetővé teszi, hogy a siker- fenyegető háború nagyold* reális amelyet hurew most folyó há-1 re! biztató általános tárj va'.áso- .veszélyé', mégpedig azzal, hogv ix>: ú, u feg v"vétkesé* ver. l kat lehessen megk itérelnl. Lnrick. f (Folyldtáts a második oidulonj