Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-09 / 288. szám

f 1TEJ3D, 1952. DECE51BER 9. A Szegedi Szalámigyárban a Rőder-mozgalom kiszélesítésével harcolnak a felajánlások teljesítéséért - de nem feledkeznek meg a jövőévi terv elkészítéséről sem 'A Szegedi Szalám'gyár dolgozói 115-re, V. Tó;h Islván 65-ről 110 alkalmas kivitelre. Sztálin elvtárs! feztádn elvtárs 73. szuletesnapjara százalék^ növelte teljesítményét. születésnapjára azonban megfogad-1 yallaltak, hogy ket nappal előbb fe- Benke Ján0s és Tüsér Andrásbrl- ták hogy javítják munkájukat. Ig,L jezik be evi tervüket. Amikor azon- gúdta készíti el a szalámi-masszát, re üket valóra is vá.tjűák: ma már oan a november havi tcljesílmsnyei- Bejnke János elvtárs lelkiismerete- kitűnő minőségi árut termelnek. Eb­ket ertekelek, a jo ered menyek lat- fjea törődik a brigád tagjaival. Min. ben az évben csak két ezrelék volt tara lelkesen megfogadták: decem- den igyekezetével azon van. hogy „ selejtes áru és december S-án ber 21~re befejezik evi tervüket, minél jobb szalámit készítsenek. 93.2 százalékra tel'jesüetiék évi ter­finnek teljesíteséett indultak harcba Rendszeresen élesíti a darálógép ké- vüket • rt'it, hogy minél finomabb masszát j A ' mnnk- közenette nem fe­Tobb boncolobr.gad fejti le a készítsenek, hogy minőségi felaján- i^emfk ZaSzSs^ csontokrol a husi, majd kütalanít- lásukat teljesítsék. I A töltő és kötöző csoportnál a se­lejt ellen harcolnak Az itt dolgo­zók PARTELET Jó felvilágosító szóval az évi terv, a begyűjtés, az őszi szántás-vetés teljesítéséért gyár műszaki vezetői és fizikai dol­gozói, hogy úák, ízekre vágjál;. Molnjtr Aranka női boncoló brigádjánali tagjai kez­detben húzódoztak: —, nehéz ez a munka. — Osszák Őket könnyebb munkára. Balogh Júlia, a brigád legtöbben Út szakmunb ások, egyik tagja azoúftan a sarkára állt. | ' — Tavaly is csináltuk ezt a mun. akik között Kelemen István népne- , rörm-vűtést tartottak kát már, meg js díc.érlek érte — velő nemcsak felvilágosító munkát Mn....opg7ulesL . 0, !^' mondo ta a. brigád tagjainak —. végez, hanem, mint sztahanovista, eIn ti észül jenek az 1953 as tervévre. Most sem nehezebb ez a munka: növelnünk kell az eredményeinket. Felajánlásunk van és adott sza­muknak eleget kell tennünk! segít az új szakmunkásaicnak. Ha. sonlóképpen Tóth An:al sz'aháno­November 20-án minden üzemrész­A párt­szervezet a népnevelőkkel beszélte meg a tervkészí'és nagy jelentősé­gét és ismertették a dolgozókkal az vista is Megtanítják őket a kötözés eddlgi tcrveket és javaslatokat kér­vista is. megianiijas oxei a Koiozcs , ..... Ml.;„„,. z ,l„]„n. jó fogásaira, hogy elkerüljék a bél elszakadását, ami. ha előfordul, tek tőlük. Műszaki és fizikai dolgo­zókból 11 főből álló bizottság ala­akadályozza a tervtcl esllést. lt is ku},?. a"lelY Pontban dolgozta ki több női dolgozó van, akllc a sztahá- a kővetkező évre a tervjavaslatot rDTszTatal sz.^1 m^yerték ' X ZTuvMódrtgo^X a brigád tagjai, és annak ellenére. Bégével magasabb eredményeket ér­h<wy ezt a munkát őelőt ük nő még tek el az eddigieknél. A töltők kö­ziem csinálta — kitűnő minőségi zül Boldog Antal kapcsolódott be a részekben, hogy minél többen javas­lataikkal, ötleteikkel járul'anak hoz­JMU uoiuug .TLmu. niapwuiuuoil ua « , - , . , és-ítés sikeré­Rőder-mozg-alomba és megtanította fí í , 1,­Eredményeket érnek el és alig ma- "uuti-muina,« uu«wiiuwa ,„_ ,T. t?„_™„ „,„,í „ „ „,< vadnak el Katona Ferenc és Csá- Török Gyula segédmunkást a töltés , n^i-zLJÍ^ •szár Pál brigádjától. . | mesterségére s Török Gyula már A csontkaparó brigád tagjainak csak két százalékkal marad el mes­ftóS62rZblZzolt%SékZ MÍ i Rőder-mozgalom kiszélesítése a ZgT&^jk?" V TEÍSl* hály népnevelő és Csányi Sánd0r _ Szegedi Szalámigyárban komoly j ff • ^ ° } akik ugyan még nem sztahánovis- eredményekkel segí i a felajánlások 101 nyujt°n "' ták, de igen jól dolgoznak —, segí- teljesítését, de még sok a tennivaló. I a* """"W™ tették a lemaradókat. Kovács Fe- Erre bizonyíték Karai M'hály mun­müszaki vezeője. Csípő Gábor mű szakj felelős, Hajducsák Ferenc ÜB­elnök igen gondosan foglalkozik a tervkészítéssel. Ke tett Szilveszter és renc elvtárs is bekapcsolódott a munkamódsze-átadásba. Minden erőt arra fordítottak, hogy emeljék a teljesítményeket, hogy valóraváltsák ígéretüket. A jó népneve'.őmunka és a munkaimódszeráladók önzetlen se­gí'ségének köszönhető, hogy Ede kájia Is, akiknek még most Is igen sok a selejt munkájában. A szalámi elkészí.ése igen gondos munkát igényei. Ügyelni kell a vá­Az elmúlt napokban a gyár egyik dolgozója megjelent az irodában, — Elvtársak, javaslatom van a tervre vonatkozóan — mondotta. Ifjú Tóth Antal jiaivas'.atát a füstö­lés jobb kihasználásáról befoglalták gás finomságára, a töltésnél az ala- ja tervbe. Az üzem dolgozói közül a pos bedolgozásra, a kötözésnél a munka dandárja közben is egyre tetszetős forrnia kialakítására. Az többen adják be öJeteiket, javasla­Miháíy ma már 106 százalékra tel-1 első negyedévben legyártott export- j tiaikat, hogy a következő évben még jesíti tervét, Kádár Sándor 60-ról- szalámiknak csak 88 százaléka volt I jobb eredményeket érjenek el. A rádió mellett fogadtuk meg, hogv a termelés fokozásával segítjük a koreai nép harcát A szegedi üzemek dolgozói röpgyűléseken beszélték meg Méray Tibor elvtárs vasárnapi előadását üzemeink dolgozói tegnap korábban érkeztek munkahelyeikre. Mindannyiunk emiékezeiében élt Méray Tibor elvtárs rádióban el­hangzott beszéde. Erről beszélgettek egymásközt az öltözőkben, Q gépek mellett az Indulásig. A legtöbb üzemben röpgyűlést tartottak, hogy azokat a dolgozókat is tájékoztassák Méray elvtárs előadásá­ról, akiknek még nincs rádiójuk. (Folytatás a 2. oldalról) Erőnkről A SZEGEDI IÍENDERFONO­GYÁR minden üzemrészében meg­tartották a röpgyűlö&eket. A vizes­fonó dolgozói hozzászólásaikban arról beszéltek, hogy a koreai nép milyen nehéz körülmények között dolgozik. A koreai asszonyok, lányok, öre­gek és gyermekek hideg, romba­dóit gyárakban, gépre ncsokból összetákolt gépeken dolgoznak, mégis te'jesítik tervüket. Ami az egyetemeken és föisko- ls, mert ipari országgá fejlődtünk, , Icákon végzett DISZ-munkát illeti, mert szépen fejlődő, korszerű ipar- j Te'jesítik, mert tudják, az általuk ral rendelkezünk és állandóan nő készített árukra szüksége van a vas- és acé termelésünk és nem fronton harcoló katonáknak, a hát­Bizonyos te. utolsósorban azért, mert népünk j ország lakosságának. Tudják, ter­Is észrevehe- és elsősorban ifjúságunk, ha aka-1 vük teljesítésével hozzájárulnak a ratunk ellenére ránk kén yszeríte. ' győzelemhez nék a háborút, egyemberként állna | A dolgozók a röpgyués végén itt az a baj, hogy a DISZ-szerve, zetekben erös opportunista jelen, ségek mutatkoznak, hetet lenség tünetei tök az ellenséges propagandával szemben a DISZ szervezetek mun. kájában. Reakciós nézeteknek nyílt csatasorba, hogy visszaverjen m'n. megfogadták, termeiélükkel is kife­terjesztése egyetemeinken arra f;. den, hazánk ellen irányuló iirrpe- .iezík a koreai néppel való egyiijt­ovelmeztrtnek bennünket hnov rtallstn támadást I érzésüket: vállalásukat, túlteljesítik: gyelmeztstoek bennünket, hogy rlalista támadást. I érzésüket; vállalásukat túlteljesítik: az egyetemi DISZ-szervezetekben j Ma már elmondhatjuk, hogy tervüket nem négy nappal a határ­meg kell vívni a csatát az imperia- nemcsak van mit megvédenünk, de idő e'őtt, hanem még hamarabb be­listabarát, kozmopolita propagan- azt is, hogy van mivel megvéde­dával 6zemben. Egyetem'6l.áink nünk. Ezt elmondhatjuk annál is döntő többsége szocializmust építő inkább, mert a nagy Sztálin vezet­ttépi demokratikus rendszerünk te legyőzhetetlen 800 milliós szocia­letees hive. És erre a nagy, döntő l'sta front szerves része vagyunk, többségire bátran lehet és kell tá- mert a nemzetközi forradalmi' mun- . maszkodnunk. Ezzel a többséggel káemozgalom rohambrigádjának ismertette Méray elvtárs beszamolo­kell megvívnunk a csatát a reak- nagy családiához tartozunk. j ját- Gondoljunk — mondotta — a ciós kisebbség ellen. Meg kell | Dolgozzanak az elvtársak a szo. koreai nép szenvedésére és hrtyre­javltani az egyetemeken és főtako- cializmus építésének minden terű- tere Fokozzuk munkanka-, ezzel sé­tákon a DISZ-szervezetek vezető- Jeten úgy, hogy népünk szivébe gitsuk harcukat­fejezik A VIZ- ÉS CSATORNAMÜVEK dolgozói is már háromnrgyei 7-kor együtt voltak, hogy réraívegyenek a ropgyűlésan. Siprikó Gyula elv­társ, a vállalat igazga'ója löviden Egyre köze ehb kerti ünk de­cember végéhez, ami azt jelenti számunkra: „Eiztosítanunk kell az év még hátralévő részében az ipar 1952. évi tervének teljesítését és túlteljesítését!" Pártunknak ez az útmutatása a célt szabja meg min­den üzsmi pártszervezetünknek, amelynek megvalósításához a poli­tikai felvilágosító munka nrinden eddiginél jobb módszerei, na. gyobb segítsége szükséges, üzemi párttitkár elvtársaink ismertessék a keddi népnevelőértekezleten a népnevelők előtt, hogyan áll az üzem a terv teljesítésével, hivat­kozzanak arra, hogy Gerő elvtárs útmutatása szerint: „... részben az ipar jobb, szervezettebb, gazda­ságosabb, eredményesebb munká­jával kell bepótolnunk azt, amivel a fagy és az aszály mialt Í952 ben a mezőgazdaság adósa maradt a népgazdasága" k!" Minden népne. velő legyen tisztában azzal, hogy pártunk útmutatásának végrehaj­tása révén lett üzemi munkásatok élete Szebb, jobb, vidámabb, mint a múltban vo't; a tervek *feijosi*é­sénsk eredményeként épü'nek új gyáraink és munkásházaink; a párt állal vezettetve értük el a dolgo­zó nép életkörülményeinek meg­javulását. Most is a terv teljesíté­sét kéri tőlünk a párt. mint új életünk építésének, dolgozóink étete további javulásának egyedüli útját Ez azt jelen'!: a Szegedi Textil­művek dolgozója, a Szegedi Ken­derfonógyár és az Újszegedi Láda­gyár sz'ahánovistája és me­gyénk üzemeinek minden dolgozó­ja, amkor teljesíti vagy túltelje­síti tervét, elősegíti ezzel először saját életének javulását, — többet termelve, többet lg keres, — má­sodszor pedig elősegíti az egész ország szebbéformálódását. Az üzemi népnevelőértekezletek ér­tékeljék az 1952-es terv teljesíté­sének tapasztalatait és a tanulsá­gok felhasználásával készítsék elő a do'gozókaf az 1953-as tervév teljesítéséhez, a fokozatosan fel­felé Ívelő termelésnek megvalósí­tásához. Amikor Ozeme'nkben a terv­teljesítés érdekében világosítják fel a dolgozókat, — a mezőgazda­ságban népnevelőink a begyűjtés, az őszi szántás-vetés meggyorsí­tásáért harcoljanak felvilágosító szóval. Az üzemek szocialista mun­; kaversenye Sztálin elvtárs szüle­' 'ésnapjának tiszteletére eggyé forr a falu dolgozó parasztjainak munkájával a vetés és begyűjtés mielőbbi teljesítéséért. A tsz_ek, községek alapszerve, zeti párttitkárai sikeresebbé tehe­tik népnevelőik munkáját, ha a népnevelőértekezleten alapos 6C­gílséget adnak munkájukhoz. Ta­nulmányozzák a párttitkár elv­társak Gerő elvtárs november 29-i beszámolóját és mutassanak rá népnevelőik előtt, hogy mennyi­vel tartozik még községük, tsz­ük az államnak; hány holdat szán­toltak tel eddig a mély szántási tervelőirányzatból; kik azok a köz­ségben, akik nem vetették el még máig sem az őszleket, akadályozva ezzel az egész község előrehaladá­sát. A kötelességeit nem teljesítő dol­gozó parasztokhoz küldje el a párt­Ibkár elvtárs a legjobb népnevelö­ket főleg olyan dolgozó parasztokat, akik becsületlel teljesítették a be­gyűjtési terv©:. A népnevelőéi-ekez­leten szerelje fel őket a község és saját életükből vett meggyőző é-vek­kel, hogy meg tudják magyarázni az elmaradóknak: a munkások _ és dolgozó parasztok állama az ő éle­tükért, az ő boldogulásukért is éplü a tanácrházákat iskolákat, gépállo­másokat, kultúrházakat. Maguk is emlékezhetnek arra, hogy a múltban tönkrelelle a dolgozó parasztokat a fagy és szárazság. Most meg Gerő elvtárs szavai szerint éppen az ál­lam „ .. .biztosította és biztosítja né­pünk zavartalan ellá dsá! az egész népgazdaság gyors fejlődését, a sú­lyos fagykárok és aszály ellenére is". Mondják el a népnevelők azt is. hogy államunk a kötelességeiket be­csülettel teljesítő dolgozó parasztok által begyűjtöd gabonából, húsból, stb. tudja mindezt biztosítani. Váj­jon megérdemli-e az a dolgozó pa­raszt ezt a gondoskodást, ak} vona­kodik kimérni az állam jussát? A legtej eltebb népnevetők, propagandisták és a pollilikai isko­lák hallgatói a keddi népnevelő, értekezkttken készüljenek fel arra, hogy a XIX. kongresszus anyagút és Gerő elvtárs beszédét kisgyűlése­ken, csoportos beszélgetésen cs | egyéni beszélgetéseken Is a helyi feladatokkal összekapcsolva minél szélesebb körben ismer essrék. Mu­tassanak rá, hogy amit Ge"ő elvtárs mondott, nem más, mint pártunk ál­lal megjelölt út a jövő felé a XIX. kongresszus eszméinek nyomdokain. | A zárszhmadasra készülő !sz­ekben a szovjet kolhozparaszlság ál­dozatos harcát ismertessék e népne. velők; azt, hogy a kolhozpnrasztok a párt útmutatását minden nehézsé­gen át szívósan köveive ér ék él mai i boldogságukat és gazdagságukat. Gerő elvlárs Szavai a pá t útmuta­tása. Magyarázzák meg n népneve­lök, hogy az elért sikerek a mj si­kereink. Az aszály és fagy, vala­mint saját hanyagságunk, fcgyelmt­ze'lenségünk okoz :t nehézségeket nekünk kell leküzdenünk a párt ve­zetésével, amely most azt mondja a tszJagoknak és egyéni deígozó pa­rasztoknak a jobb termés érdekében: 1 ,fjikerCíCn be kell fejeznünk a me­zőgazdaságban a még hátralévő őszi munkákat s az őszieknél szervezet­tebben kell élőké szí' énünk és meg­1 valósítanunk az 1953• évi tavaszi mezőgazdasági munkákat". Ahol még nem fejezték be az őszi szán­tást, vetést, ott mielőbb fejezzék be, ! A mostani népneve' őértekezlete­ken hívják fel a párttitkár elvtár­sak a népnevelők figyelmét, különö­sen azokét, akik resztvettek szep­tember 21-én a megyei népnevelő tanácskozáson, hogy írják megnép­r.evslömódszere'ket. érveiket n pár: szegedi lapjának. Ezáltal is elősegí­tik megyénkben a politikai felvilá­gosító munka javulását. inek összetéte'ét, ha erre Szükség zárja a DISZ-t, hogy a DISZ-ísta van és csoportosítani kell körülöt- név szeretelt és megbecsült lé­tük a harcos egyetemi DISZ-istá- gyen az egész országban. Munká­kat. Ha ezt megtesszük, úgy létre- jukat biztos siker koronázza majd, l Példa volt erre a nemrég leleplezett hozzuk azt az erőt, amely pártszer- ha nagy pártunk bölcs politikája, ütóista-banditák vallomása, amely Az újabb események azt mutat­ják, liogy aa imperiaii ták a mí békénkre Is törnek. Ünnepélyes keretek közö 1 nyitollák meg a szegedi Móra Ferenc-múzeum „Fehértó élete" című kiállítását arra figyelmeztet bennünket, ébe­reknek ketl lenni, hogy leleplezhes. sük a határainkon leskelődő impe­vezeteink segítségével " sikeresen nak szellemében fognak dolgozni, megbírkóz'k az egyetemisták sorai- ha elevenen és kiolthatatlanul ól­ban megbúvó ellenséges elemek- ni fog a DISZ-isták tudatában az kel. Harcos DISZ-szervezetek ki- a meggyőződés, hogy pártunkat, riaüsta bérencek minden meslerke­alaicítása az egyetemeken és fő- szeretett vezérünket, Rákosi elv- dését. iskolákon, egyetemi ifjúságunk társat tűzön-vízen át követni: ez! A SZEGEDI GÖZFÜRÉSZEK neve'ése. egészséges fejlődése"biz- ma a magyar ifjúság legszentebb dolgozói békekisgyűlé:eken besrél­tositásának ma egyik dönlő félté- feladata! Pártunkat és Rákosi elv- ték ms? Méray elvtárs előadását, tele. Az egyetemeken és főiskolá- társat követve a DISZ hatalmas Szalay Mihály anyagtéri dolgozó kon egyes ellenséges, kozmepo- erővé, a magyar ifjúság nag\ for- brigádjának tagjai elmondták, mi­lita elemek az amerikai háborús radalmi iskolájává fog válni, a lyen nagy hatású volt Méray elv­készülődésekben bíznak. Ezeket magyar ifjúság harcos, szoc'alista társ beszámolója, tm'ék ez tetem: az amerikai hadse- irko'ájává, amelyben a fiatal har- _ OH a ráiiló mellett fogad­reg csúfos vereséget szenvedett cosok olyan hatalmas serege ne­Koreában. A Koreai Népi Demo- vr'ődlk majd fel, amtely szocla­krat'kus Köztárs-ságc'. annak hós lista iövőnk btatos záloga lesz -r népit az amerikai imperia"s'a mondotta befejezésül Farkas M'­rablók és csat'.óoate szárazfö'dl, há'y e'vtárs tengeri és légierővel akarták le- A vasárna-d ülésen a DISZ első rohanni és a Koreai Népi Doni", országos értekez'ete jóváhagyta tuk meg — mondták —, bár az időjárás kemény, még sem csüg­gedünk munkánkban, hanem töbfcter.nclésrel, jobb munkánk­kal jármunk hezzú üzé-rünk ter. vének te'jesí ísé" ez. Takács Sin-'orné elmontáa őt az krati'us Köztársaság hós népé' Dén&s István elvtárs beszámoló- ra„adta meg legjebban az előtaás­amerikai rabságba hajtani. Csúfos tát maid megválasztotta a DISZ tervük fclbukc'k mert , vereséget Központi Vezetőségnek új tagjait szenvedtek, amit — megjegyzem — Az értekezlet táviratot küldött mint mondta — szeretet' £1 gondol egész sor amerikai tábornok köz- páh0Si Mátyás elvtársnak. Az ér. a koreai csapatokra és kínai önkén­> ' — n . 1 — 1 — • - - . i TI — — — n 1-^T i.. J ' . — —.. 1 1. . —— 4*. ból, milyen hősiesen do'grznak a koreai asszonyok. Újvári Margit — tekezlet Hollós Ervin elvtárs, a , ben már be is ismeri. Bennünket nem lehet ijesztgetni. Mi erősek •s**""" clv"""', a Imegakadályozzák at imperialisták vagyunk. Nemcsak azért. mert DISZ Közpon'i Vezetősége t'tkará-; előretörését, Magyarországot, a mi korszerű hadseregünk van, de azért: nak zárszavával ért véget, I békés, építő munkánkat is védik. A kiállítás megnyitó, ünnepségén Bálint Alajos, a szegedi Móra Fe­renc-múzeum vezetője üdvözö te a megjelenteket, majd Pogány ü Gá­bor, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának elnökhelyet­tese mondott beszédet. ! — Az egész magyar múzeumüg­fejlődésében kimagasló jelentö.icrű 1 ál'omás a szegedi Móra Ferenc­imúzeum természettudományi kiállí­tása, annak megrendezése — mon­dotta a többi közölt. 1 — A régi múzeumok a földesúri. burzsoá társadalomban poros, sem­mitmondó létesítmények voltak. Csupán a vásári érdekességű szen­zációkat a lítottak ki, s az ö.:sze.~yüj­tött anyagokat a ternésze.i f-jto­déstörvények ekeplcz'síre, megha­misítására használták fel. E zel szemben a fordulat éve óla, a mun kásha alom meg rős'ődssív:! sor ke­rült arra, hogy a múzeumok anyaga is népünk ku'turá is fe'emofbeéácé­nek szolgálatára legyen. A múzeumi központ ma homlok térbsn álló feladatnak tekinti a szovjet múzeológia a'ap.'án a táj­múzeumok rendszerének kiépítésé*, vagyis azt. hogy egy-egy város, vi­ídék természeti társada'mi ér'ékeit a lakosság előtt ismertesse, s ezzel a környék dolgozóit lakóhelyük, szü. lőföldjük szeretetére nevelje. — Ma ez a kiállítás a legna­gyobb ilyen, magyar anyagoz be­mutató természettudományi kiállí­tás egész hazánkban. De nemcsak méretei miatt figyelemreméltó, ha­nem azért is, mert helyi vonatko­zású témát ölel fel, a Fehértó vé­dett terület egész élővi ágát Pogány (). Gábor megnyitó sza. vai után Dénes Leó, a czegedi vá­rosi tanács elnöke vette át a kiá'-lí. •ást. Köszönetét fejezte ki a pár­tunknak, hogy hata'mas arányú ipari fejlődésünk e'ősegítése mel­leit nagy gegí'séget nyújtott ahhoz is, hogy Szeged kr.l'úrá.a ilyen Je­lentői lriál'í'ással gazdag djék. M9S7RVALTPZAS A NEMZÜTI SZItltlAZSAN CsItt-rfBkíJn, 11 6n ez'a Fi-ai-o ti­Zs.sz&ja Helyolt a színház o C'qány­bárót Játrza tértetszttnelbjn. A Vas­vári bárltknak a Fiqaro h'zasr.íqa előadását l*nutrü»n, az A"aml áru­ház e'cadísái december IZ-án, szombalon este adják.

Next

/
Thumbnails
Contents