Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

TASÁRNAP, 1952. DECEMBER 1. Gyflr megye nyerte eS a minisztertanács teeeyiitéss vándorzászlaiát A begyűjtés versenyének ősz} szakaszában nagy eredmények születjtek. A dolgozó parasztok túlnyomó többsége november 30-ig becsüleltel le!jesftelte az őszi kapások beadásának kötelezettségét. Százezerszámra vannak olyan dolgozó parasztok, akik a verseny során példamutatóan túlteljesítették a kapások beadását s akik már november 30-ig minden terményféléből — tojásból, baromfiból, hízottsertésből is — eleget teltek egész évi beadási kötelezettségüknek. A verseny során élénk küzdelem alakult ki. különösen az élenjáró megyék, Győr, Zala, Komárom és Vas közölt, a rangsorban szinte hétről-hétre másik megye került az élre, míg november 30-án Győr megye került kj győztesen a versenyből. Az élenjáró községek, járások és megyék úgy érték el jó eredményüke!. hogy a tanácsok pontosan alkalmazták a törvény előírásait, gondot fordítottak a széleskörű, meggyőző politikai munka megszervezésére, a begyűjtési állandó bizottságok munkájának fejlesztésére és arra, hogy a begyűjtés versenye állandóan a kötelességtudó, példamutató dolgozó parasztok segítségére támaszkodjék. Kormányunk küldöttei 7-én. vasárnap adják át a versenyben élenjáró megyéknek, járásoknak, községeknek és termelőszövetkezeteknek a nagy megbecsülést és kitüntetési jelentő versenyzászlókat és jutalmakat. A legnagyobb kitüntetést: a minisztertanács vándorzászlaját a győztes Győr megyének adja át Tisza József begyűjtési miniszter, a minisztertanács 50 ezer forintos jutalmával együtt. 'A második legjobb megye: Zala, a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és 30 ezer forint jutalmat kap. A harmadik legjobb megye: Komárom, ugyancsak a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és 25 ezer forint jutalmat kap. Vándorzászlót, elismerő oklevelet, összesen több mint 400 ezer forint jutalmat kap az ország 50 legjobb községe, 50 legjobb termelőszövetkezete, tíz járása és 5 városa is. A begyűjtés győzelméért leglelkesebb munkát végző dolgozók, tanácselnökök, nyilvántartók részesülnek ebből a jutalomból. A begyűjtésben élenjáró 300 dolgozó parasztot az ország legszebb üdülőhelyein a begyűjtési minisztérium kéthetes üdülésben részesíti. A november 30-ig terjedő ver. senyszakasz lezárásával, a vándorzászlók és jutalmak kiosztásával nem ér véget a begyűjt ás tervének maradéktalan teljesítéséért folyó munka. Máris számos község és járás telt felajánlást arra, hogy december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig minden részletében teljesíli a begyűjtés egész évi tervét és eléri, hogy egyetl-en hátralékos sem lesz területéin. Számos község és járás telt felajánlást, hogy a december 21-i ünnepnapra — haláridő előtt — maradéktalanul teljesíti a tojás-, baromfi-, lej-, hízotlserlés- és borbeadás egész évi tervét is. A begyűjtési terv része ötéves tervünknek s minden részletében való teljesítése törvény, alapvető állampolgári kötelesség, a dolgozó parasztság fő hozzájárulása boldogabb életünk megteremtéséhez, tervünk győzelméhez. Ipari munkásságunk példáját köveive ezért folytatják a versenyt a dolgozó parasztok százezrei, h0gy december 21-Te minden részletében teljesítsük a begyűjtési tervet és ne legyen egyeden hátralékos sem községeinkben. A megyék rangsora a november 30-i értékelés szerint: 1. Györ, 2. Zala, 3. Komárom. Csongrád megye 18-ifc. Az ország legjobb járásai: 1. zalaegerszegi, 2. a szerencsi, 3. a soproni. Zalaujlak község nyerte el „Az ország legjobb községe" büszke címet. Termelőszövetkezeteink és csoportjaink közül a begyűjtési tervének példás túlteljesítésével a duna1 kiüti „Felszabadulás"-tszcs (Győr 1 megye) jár az élen. A városok versenyében Gyöngyös nyerte az első helyet. A kedvezőtlen időjárás ellenére is szántani és vetni kell A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának december 5-i értékelése szerint megyénk a kenyérgabona vetéstervet 91-3, a mélyszántási tervet 63,7 százalékra teljesítette. Megyeszerte tapasztalható, hogy a havazással egyidőben ellanyhult a vetés. Egyes járási tanácsok 'és községek azt hangoztatják, hogy „nem lehet vetni, mert esik a hó4'. Ez helytelen álláspont. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának megállapítása szerint a hóra is lehet vetni, de a vetés után azonnal buktatással, vagy sekélyszántással be kell takarni a magot. Egyes városokban és községekben tapasztalható, hogy az esővizet nem vezetik le a földekről és ezért nem halad sem a mélyszántás, sem a vetés. Ezen sürgősen változtatni kell, legtöbb helyen egyetlen kapavágás, vagy árokhúzás szükseges a felgyülemlett esővíz levezetésére. A mélyszántásnál mutatkozó lemaradást sürgősen pótolni kell. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akik saját hanyagságukból eddig elmulasztották a mélyszántást. A mélyszántást terv teljesítésnek határideje november 20-án lejárt, de községi tanácsaink eddig még nem vontak felelősségre senkit sem a mélyszántás elmulasztásáért. A vetési munkálatokban a csongrádi járás tartja továbbra is az első helyet. Közvetlen nyomában haladi a szegedi járás. A ranglista harmadik helyezettje a makói járás, negyedik a szentesi járás, utolsó előtti Szeged váro's és a sereghajtó Hódmezővásárhely. Bűntessék meg a községi tanácsaink az őszi vetést szabotáló kuIákokat. Az tapasztalható ugyanis, hogy közvetlen a fcúzavetés határidő lejárta u;án községeink megbüntették egypár vetést szabotáió kulákot, de aztán ezzel is elhallgattak- Természetes tehát, hogy kihasználják a kulákok a tanács megalkuvását, és egyremásra szabotálják az őszi munkákat. Megyénk dolgozó parasztjai előtt most az a feladat áll, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is minél előíbb, minél rövidebb id'őn belül befejezzék az őszi munkákat. Az elmaradt községek és városok minden erővel törekedjenek a vetés, a mélyszántás minél előbbi befejezésére. Letartóztatták Mohamed Messzadít, a Tuniszi Altalános Munkásszovelség új főtitkárát Párizs (MTI) Ferhat Hased, a Tuniszi Általános munkásszövetség (IJGTT) vezetőjének meggyilkolása után a francia gyarmatosítok újabb terrorakciókat kezdtek Tuniszban. Szombatra virradó éjjel a hatöságok letartóztatták Mohamed Messziadit, akit Hased meggyilkolása után bíztak meg a szaikszeTveztj szövetség | vezetésével. Vele együtt tartoztatták le &z UGTT adminisztratív blzott1 ságának egy tagját i's, Amor R tahit. Az olvasmányok szerkezete tanításának problémájához T>ad nőtt Tamás cikke igen idő-, szerű. A kérdés feltevése, az irodalmi művek szerkezete tanításának problémája fontos kérdése az új módszertannak. Az író a társadalmi valóságot ábrázolja. A valóság ábrázolása a mű szerkezeti felépítésében, konstrukciójában is kifejezésre jut. A szerkezet az írói ábrázolás eszköze. Mennyire kifejezi a polgári társadalom hanyatlását, széteső, felbomló, haldokló jellegéi a dekadens polgári írók szerkezeti eljárása! Gondoljunk Proust, Joyce, Virginia Woolf műveire. S mennyire az épülő új világot, a szocialista társadalom valódiságát tükrözi Gorkij és Solohov regényszerkesztési technikája. A Italános iskoláink irodalomtanításának valóban egyik közpond problémája az írásművek szerkezetének vizsgálata. Ez a probléma összefügg szocialista társadalmunk építésével, társadalmi rendünk szervezeti megváltozásával. Ezért válik döntő jelentőségűvé a feladat módszertani megoldása, mert a közvetlen gyakorlat} cél melleit — „hogy a tanuló logikusan fejezze ki mondanivalóját, a gondolkodás helyes sorrendjét állapítsa meg, hogy felismerje az alkotások szerkezetét, hogy ő maga is alkosson44, — ezen túlmenően annak a legfontosabb célnak kell megvalósulnia iskoláinkban, hogy a növendékek tudata, gondolkodásmódja a marxi-lenini világszemlélet értelmében fonódjék. Radnóti Tamás órafelépít&ét helyesnek, módszeresnek tartom; Golubkov módszerét alkalmazza. Azt szerelném csak hangsúlyozni, hogy a szerkezed elemzés során könnyen eshetünk abba a hibába, amelyre Goiuibkov is rámulat, hegy a szerkezet fogalmát gyakran a cselekmény kibontakozásának fogalmával heverik össze, mintha a szerkezet csupán az események összeiiiggése volna. A szerkezet több ennél, a jellem megalkotásának művészi esz~ köze, a mű szereplőinek, jellemeinek egymás közötti viszonyát tárja fel, tehát a mű szerkezeiét a benne ábrázolt jellemeikkel kapcsolatban tanti 1 m ányozha t j uk. Móricz Zságntond: Alku c. regényrészletét tárgyaljuk a VII. osztályban. A bemula'ő olvasás utáni spontán megnyilatkozások után. mikor a mű eszmei mondanivalóját kifej tették a tanulók, ők maguk állapítják meg az olvasmány szerkezetél. Ez a munka megtelte ősen önállóan történik, hiszen a szemelvény határozottan különül részekre, a tanár csak az esetleges tévedéseket igazítja helyre. A szerkezet megállapítása sem elvontan történik, hanem a műben szereplő jellemek kölcsönös viszonyát is feltárják. éppen a 'szerkezeti elemzés kapcsán. \ bevezető részben az uralkodó 4 oszlály tipikus alakjait, Cseörgfceő Csulit és a másik két földbirtokost ismerik meg. A mérnök éj Csul} alkujából azt, hogy az urak egymással kötött üzletéből mindkét fól hasznot húz s a nyerészkedésnek a kizsákmányoltak lesznek az áldozatai. A parasztok és Csulii alkudozása az elnyomott és az úr szembenállására világít rá. Az elnyomottak jelleme a bandagazda alakjában jut kifejezésre. A befejező részben a kizsákmányolók kaján öröme, a jó „üzlet" utáni áldomás fejezi ki az ejnyomó osztály erkölcsi romlottságát, embertelenségét. A mű szerkeze i vizsgálata tehát a jellemek egymás közöítj viszonyának vizsgálatában jut kifejezésre a egyúttal az eszmei mondanivalót ia érthetővé és világossá ts'szi. Igen fontos még az is hogy a müvek, még a hosszabb elbeszélő miivek is egyszerre, teljes terjedelmükben kerüljenek bemutatásra, hogy az alkotást töretlenül, egységében fogja fel a tanuló s azután elemezze, találja meg az egész és a rész közvetlen kapcsolatát. Iskolánkban, a VI. osztályban, a Toldi tárgyalásával kapcsolatban folyik kísérletezés arra vonatkozóan, hogy az egész művet bemutassuk a tanulóknak, (körülbelül 3 1 órát vesz igénybe) s csak azután kezdjék meg a részletes elemzést. I TTgy gondolom, érdemes fogial^ kőznünk a szerkezeti elemzés problémáival, hogy k'alakíthassuk ,az egységes módszertani eljárást iskoláink irodalomtanításában. Csillik László, a Pedagógiai Főiskola II. sz. gyakorló Iskolájának tanára. KÉT ÜZEMRÉSZ HARCA AZ ELSŐSÉGÉRT A SZEGEDI TEXTILMÜVEKBEN Kodály Zolfán 70. születésnapjának megünneplésére készülnek zenei intézményeink Zenei intézményeink készülődnek vári Tedeum", a „Galántaj táncok". Az Országos Filharmónia zenekari hangversenyt, kamura-eslet és kórushangversenyt rendez Kodály Kodály Zoltán kél szeres Kossuthdíjas zeneszerző 70. születésnapjának megünneplésére. Mintha gyorsabban forognának a gyűrűsfonórészlegben az orsók, amióla a munkások megfogadták, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs 73. születésnapi évfordulójára befejezik éves tervüket. Az ígéret teljesítése azt jelenti, hogy két millió 530 ezer forinttal termeinek többet a Szegedi Textilművek dolgozói a nép államának. Versenyre keltek egymással és az elsőségért harcolnak az üzemrészek is. A gyűrüsfonó B. műszakja eiső akar lenni — A múlt hónapban egytized százalékkal maradtunk csak le a Cmüszak mögött — mondja Medgyes; László elvtárs, a gyűrűsfonó B-műmul havi eredménye 99.3 százalék volt. Ezt a lemaradást ma már behozta, mert jelenleg 102-8 százaléknál tart és most azért harcol, hogy eiső legyen a három műszak versenyében. Nagy segítséget jelent a B-műSzak munkása:nak a hetenként kétszeri szakmai oktalás, melyet a műszaki vezetők tartanak. Ezeken bemutatják a legújabb munkamódsze. rckei is, a sztahánovisták pedig a gyengébb eredményekkel dolgozó munkásoknak átadják tapasztalataikat. Simon Katalin sztahanovista gyűrűsfonó naponta 116 kilogramm fonalanyagot készít. Átlagszázaléka 104 százalék. Nemrégen adla át munkamódszerét a. t-műszakban dolgozó Mészáros Ilonának. Az eredmény: Mészáros Ilona régebb} 85 százalékos teljesítménye a múlté; ma már túlteljesíti a 100 százalékotDe nemcsak Simon Katakn, hanem Hajó Etelka, is átadja munkamódszeréi az új munkásoknak. Molgár Eszter, neki köszönheti, hogy ma már nem szégyenkezik a normán alul teljesítők sorúban. Pedig nehezen hitte el, hogy a gyorskötözésre megtanítják. Amikor először ment hozzá Hajó Etelka és Simon Katalin, félve mondotta: — Ugyan, mit akartok tőlem? A tapaszlaJatátadás után azonban megkérdezte: — Eljöttök még máskor is? Szégyenfoltok Akadnak azonban a gyűrűsfonó B-műszakjában olyanok is, akik' hátráhalják a terv teljesítését. A j dolgozók elítélik Hajdú Teréz és j Kohajda Klára leszedőket, akik so- i rozatosan elkésve érkeznek munka- j helyükre. Hajdú Teréz a napokban például hét percet késett. Kohajda pedig 5 percet. — Ez az el kés és azt jelenti — mondja Erdész Antalné segédművezető —, hogy a B-műszakban dolgozó nyolc leszedő lány munkáját Y.nek, illetve, ha ketten hiányoznak, hatnak kell addig elvégezni; tehát a gépek lassabban járhatnak. Kohajda Klára leszedőnőt kényelmessége miatt váltották le a szakszervezeti tisztségéről is. Kohajda elvtársnő a jövőben nem hátráltathatja késésével a gyűrűsfonó tervteljesítését. Á munkások bevonásával készítik a jövőévi tervet A keresztorsózó csarnok faláról leolvashatók az 1953-as műszaki intézkedési tervek főbb szempontjai. „Pókhálós csévék megszüntetése, állandó, egyenletes fékezés biztosítása, széltisztító részek állandósítása"1 — olvassuk, Minden szó arról tanúskodik hogy a kresztorsózók is készülnek az 1953-as évre. — Két hete elmúlt már, hogy kiírtuk üzemiészeinkben plakátokra a megoldandó feladatokat — mondja Vészeli Béla elvtárs, a kereszt orsózó üzemrész művezetője. -— Műszaki vezetőségünk felkészült a dolgozóktól érkező javaslatok gyors, érdembéli elbírálására. Bizottság bírálja felül a dolgozók ál'ál benyújtóit mó- ^ dosítüsokat. Az elfogadott javaslatok közül azokat, amelyek újításnak minősülnek, az újító bizottság azonnal megtárgyalja és megfelelően díjazza. Legelső feladatunk azonban, hogy teljesítse üzemrészlegünk is az 1952. évi tervét. A keresztorsózó a legjobb üzemrész címéért A dolgozók jó eredménnyel dolgoznak a Veszeli-csoportban. A keresz'oi'sózó részleg esélyes a ieg-1 jobb üzemrész címre. Krisztin Györgyné sztahánovista keresztorsós napi 23 kilő fonalanyagot készít, ami 116 százaléknak felel meg. Az elmuit. napokban azon-, ban 127 százaié-, kos munkae edményt is elért. Krisztin elvtársnő is több dolgozónak átadja munkamódszerét. Köztük Szekeres Jánosnénak is. aki ma már 114 százalékot teljesít. Ebben a részlegben is vannak még e'-késők, mint Beke Jenőné. Azj élenjáró munkások megmagyarázzák az elkésőknek, hogy menűyi kiesést jelent a terv teljesítésében, ha nem jelennek meg idejében a munkahelyükön. A jó agi'.áció eredménye az, hogy ritkaság-számba megy a késés. A Veszeld-csoporí legutóbbi eredménye 102-2 százalék volt. Ez a szám azt jelenti: ő is az elsőség megszerzéséért küzd a Szlálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletére indított munkaverseuyben. Tudja a Veszeü-esoport jól, hogy eredményüktől is függ az 1953-as év jó kezdése, mert csoportja is egyik láncszeme a Szegedi Textilművek tervteljesítésének, _ Kvs-s György, A Budapesti Operaház december Zoltán 70. születésnapja aikalmá16-án Kodály Zoltán 70. születés- ból. napja alkalmából új díszletekkel, j A Zeneművészeti Főiskola és új rendezésben mutatja be >,Háry egyéb zenej tanintézeteink ha-llgaJános" című daljátékát. I tói az ünnepi évforduló alkalmából A Magyar Rádió Kodály-hetet Hangversenyeket adnak. Az első rendez, amelynek műsorán a neves „ ,,, , - „ , , - 0 ' „•• i • ii j- - Kndaly-hangvs senyt december 8-a:i magyar zeneszerző kiemelkedő mu- J ° , , vei szerepelnek. A többi között, Kecskemétén, Kodály szulovaroáu. „Psalmus Hungaricus", a „Buda- ban rendezik. ,Áz anyagmozgatás gépesítése a faiparban" címmel tartottak előadást az Üiszegedi Ládagyárban A szegedi faipari üzemek mintegy 100 főnyi élenjáró dolgozója, mű vezetője és műszaki vezetője hallgatta meg az Üjszegedi Ládagyár kultúrtermében azt az előadást, amelyet a Faipari Tudományos Egyesület rendezett Szegei faipari dolgozók számúra. Az előadást Burda László elvtárs, a Budapesti Ládagyár műszaki vezetője tartotta „Az anyagmozgatás gépesítése a faiparban4' címmel. Bevezetőül rámutatott arra, hogy a faiparban, de az egész nemzetgazdaságunkban is, az anyagmozgatás kérdése az üzemek egyik legégetőbb problémája. Ma már -a legtöbb üzemben modern gépek végzik a termelő munkát, de a nyersanyag üzembe szállítása, az áru belső mozga'ása, valamint a készáru üzemből való kiszállítása ma is a legtöbb faipari üzemben 50 —60 év előtti módszerekkel történik. Az üzemek termelési és termelékenységi eredményét erősen hátráltatják ezek a maradi módszerek. Az anyagmozgatás gépesítésével a nehéz és veszélyes munkát — áll ez különösen a rönk hordókra és rönk beadókra — ma már a Szovjetunióban nem az ember végzi. Burda elvtárs ezután részletesen foglalkozott a ládaipar anyagmozgatásának kérdésével és megállapította, hogy az anyagmozgatás 12 folyamata közül egy folyamat van csak gépesítve, a nyersanyag keskenyvágányú kocsin való szállítása. A többi folyamatot mind emberi erővel végzik. Ez a mód megfelelt a (őkésnek, de a szocializmus országában arra kell törekedni, hogy a nehéz fizikai munkát a faiparban minél előbb felszámoljuk. Az ötéves ,tejv| során irányt; kel], yennj arra, hogy a műszaki fejlesztési tervükbe a vállalatok vegyék be _ az anyagmozgatás mogkönnyí I érének problémáját. Az előadáson valí'elt j képekkel mutatta be az előadó elvtárs azokat a vagon be- és kirakó ! gépeket, amelyeke: részben Szov1 jetunióban használnak, részben pe; dig a szovjet szakirodal. m tanú mányozása alapján magyar dóig oI zók szerkesztettek és már egy-k.lt | üzemünkben használatban is vaui nak. Ugyancsak bemutatott ol; an I villás targoncákat, am'lyek segítségével a nyersanyagot és a készárut ; nem keskenyvágányú, nehezen l.e_ j zelhető és nem üzembiztos kcc n, i hanem beton utakon szállítják és : amely nem hat nyoic ember mutií.'.j ját veszi igénybe, hanem egy b I zinmoíor segítség-ívei halad előre és 15 mázsát visz el. A ládaipaib: n a gyártmány előállítására fordítc ' időből 55 százalék jut az arya mozgatásra és 45 százalék a szé'eté, szegező és egyéb munkára. Ezt arányt kell jói megszervező t c's gépesített anyagmozgatási murf val a szovjet tapasztalatok alantén megjavítani, hogy a muriba kö nyen menjen, a terv könnyebben lgyen teljesíthető — fejezte be ebiadását Burda elvtárs. Ez az előadás az eiső r^sza am k az előadás sorozatnak, amelyet a Faipari Tudományos Egyesület r dez azért, hogy egyrész'- megtér:r.r se a szorosabb kapcsolatét a f;zi i dolgozók és a műszaki értelmi . * giek között, másrészt pedig elő e vigye a faipart azon az úton. ara lyet az ötéves tervünk és a lektort folyó harcunk minden dolgozótól megkövetel, • Barát Jánca