Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-31 / 306. szám

r SZERDA. 1952. DECEMBER 10. 3 ÜZEMI LAPJAINK as 1958. évi terv előkészítéséről Az ,,Újszegedi Texttlmunkás" az Újszegedi Kender-Lenszövő es Rostki-készítő Vállalat pártbizottságának lapja az élenjáró szovjet munkamódszerek bevezetéséről tr. amclylyel nagymértékben növelik majd az 1953. évi tervben eredményeiket. ,,A Műszaki és Tudományos Egyesületek kezdeményezésére jeíentös mozgalom indult meg a műszaki dolgozók között az élenjáró szovjet módszerek széleskörű bevezetéséért. Dolgozóink részére Tárnoky Ferenc, a Textilipari Kutató Laboratórium munkatársa tartott előadást „A szovjet lenszövés technológiájának magyar alkalmazása" címmel. Ismertette a len-kenderipar 1953. éves tervét, mely szerint óriási feladatokat kell mego'dani az egész iparnak, ezen belül a mi üzemünk dolgozóinak is. Az előadásban foglalkozott a láncfona! szakadásokkal. a preventív vizsgálatokkal. a gépbeállítások rendellenességeivel, a nyersáru hibáival és okaival, a segédanyagok normáiizáiáséval. stb. és mindenkinek a Szovjetunióban történt megoldásának módját mondta el az előadó. Malek János szövödevezetó látva a szovjet tapasztalatok jelentőségét, a szövőüzem vezetői és a technológiai csoport dolgozóinak nevében felajánlotta, hogy 50 szövőgép egységes elvek szerinti beállítását hajtják végre, továbbá 30 szövőgép fordulatszámát öt százalékkal emelik. Csatlakoztak felajánlásához Tóth Sándor és Megyeri Nándor elvtársak. A cémázó üzem jelenlegi rendszertelenségének megszüntetését a gépek átcsoportosítása útján hozzák helyre, a kopszoló üzemben egy minőségi brigád megalakítását, a felvető üzem dolgozói pedig az anyagmozgatás és gépáttielyezési tervezet előkészítésére tettek felajánlást." rrrr. A Szegedi Textilművek pártszervezetének lapja ,,Értékes javaslatokkal segítették elő dolgozóink a jövöévi terv készítését" cím alatt többek között a következőket írja Vasadi Mihály elvtárs: „Vállalálunknál a jövő évi termeléshez nagy segítséget ad az a közel száz javaslat, amelyet do gozóink nyújtottak be a műszaki intézkedések megjavítása érdekében. Nagy József elvtárs a gyorsabb fcdőléc köszörülés érdekében egyszerre öt léc köszörülésére nyújtott be javaslatot. Hepp Gyula a léces verő átalakítását javasolta magasabb verésszámra. Meggyesi László elvtárs beje'entésével pedig a kopsz felső kúposság beállítását valósítjuk meg. A TMK azzal a javaslattal gazdagította tervezésünket, hogy a kártolóban a tekercsvasak görbeségéből adódó hamis nyújtás megszüntetésére jobbminőségű acél pálcákat alkalmazunk. Csanádi Balázs elvtárs a késbefogó esztergaszerkezet alkalmazását és a gépi munkák egész hónapra való beiitemezését ajánlotta. Csányi József elvtárs az anyagminőség megjavítása érdekében azt javasolta, hogy a kártolón módosítsuk a leszedő dob feletti védőlemezt, Szántai és Miha'eczki elvtársak pedig az előfonó gépek alsó borító lemezének rögzítését javasolta. Az "itt említett néhány javaslat csupán kiragadott példa a sok benyújtót} értékes javaslathói s mind azt bizonyítják, hogy üzemünk dolgozói szívügyüknek vetlék jövöévi teivünket s annak maguk is alkotóivá váltak." XX meíWliH^mj A Járási Tanács mezőgazdasági osztálya Gerő elvtárs beszámolója nyomán készül a |övő évre A Vörös Csévében, a Szegedi Kenderfonógyár pártbizottságának 'aPjábau Schuszter János eivtárs írt az 53-as év tervclökészi{ésérői, és különösen a verseny szervezés jövöévi feladataira mutatott rá. ,,A jövőben szakszervezeti bizottságunknak oda kell hatnia, hogy a szakszervezeti szervek a biza'mtaktó' a mühelytiikárokig, a művezetőktől a doigozők'g b'ztoíitsák a GERÖ ERNŐ ELVTÁR a Központi Vezetőség november 29.i ülésén elhangzott beszámolójában ismertette „A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953ban" címmel az ipar mellett mezőgazdaságunk helyzetét. Ugyanakkor ismertette azokat a feladatokat amelyeket ötéves tervünk mielőbbi megvalósítása érdekében az 1952— 53-as gazdasági évben végre kell hajtanunkA szegedi járás megérezte a tavaszi fagyokat, majd pedig a nyári aszályt. Éppen ezért kenyérgaboná. ból holdanként ebben az évben 5.4. árpából pedig 5—6 métermázsa volt ™radík^an teriiesitését. a holdanként! átlagtermés. Ha meg " vizsgáljuk a tszcs-k eredményeit, megáüapítha:juk, hogy lényegesen szebb eredményt értek el — az aszály ellenére is —, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ez. az egyik oka annak, hogy a járás dolgozó parasztjai közül — látva a csoportok eredményeit — egyre többen ismerik fel a nagyüzemi gazdá'kodás előnyeit és egyre több azoknn k a száma, akik a nagyüzemi gazdálko. dás útját választva betéptek a csoportokba. Tervgazdasági osztályunk, miután megkapta a jövöévi tervelőirányzatokat, azt möhelyrészekre bontotta és minden műhelynek meg lesz a konkrét. 1953. éves terve, nme vet meg kell tárgyalni a dolgozókkai és meg kell vitatni azokat az esetleges nehézségeket, amelyek a teljesítés e'őtt állnak. Fellétlen javífannnk kell a munkaversenv propagandáján is. Még mindig előfordulnak olyan gátló körülmények, hogy a slattszt'kai iroda nem tud megfole'ő adatok hiányában dolgozni. Tehát a bérelszámolóknak ismételten fel kell hívni a figyelmüket, hogy az adatokat a legpontosabban szo gáltassák a statisztikai irodának. hogv ezzel is elősegítsék a jó eredménveket elérő dolgozók népszerűsítését. Az 1953-as tervévben javítanunk kell m;nd a szakszervereti munkánkon, mind az anyag he'yet megszervezésén." • üzemi lapjaink igen keveset írtak az 1953. évi tervelőkés zítésről. Következő számaikban többet foglalkozzanak az 1953. éves terv megindulásával, a javaslatok felhasználásával, a jövő évi terv első negyedévének sikeres teljesítése érdekében. Jó eredményekkel vizsgáztak egyetemeink és főiskolánk hallgatói A szegedi egyetemeken és főiskolán megkezdődtek a vizsgák. Egyetemistáink, főiskolásaink ezekben a napokban adnak számot arról, hogy a félévben mennyire tettek eleget hazafias kötelezettségük, nek, mennyire sajátították el az anyagot. Ezek a vizsgáik hűen tűk. rözik mind a professzorok, mind a hallgatók munkáját. Ugyancsak a félévi vizsgák eredményei mulatják meg, hogy a DISZ szervezetek hogyan látták el egyetemeinken, főiskolán feladatukat. Mozgósították-e a DISZ-tagokat a folyamatos tanulásra. A Tudományegyetem bölcsészeti kar I. évfolyam magyar szakán a hallgatók becsülettel készültek és készülnek a félévi vizsgákra- A félévben a pártszervezet és a DISZ. szervezet állandóan segítette tanácsadással az elsőévesek munkáját. Közvetlen az év megkezdése után a hallgatókkal ismertették a kari DISZ-bizottság vezetői, hogy az elmúlt évben milyen hibákat követtek el az elsőévesek. Ilyen hiba volt pé'dául az, hogy egyes hallgatók elhanyagolták a kötelező olvasmányok jegyzetelését vagy felületes jegyze. teket készítettek. Ezeket a hiányosságokat már kevésbbé találjuk meg az elsőéves magyar szakosoknál. Ebben nagy érdeme van a DISZ alapszervezet vezetőségének és a professzorok segítségéneik. Mind a DISZ tanulmányi felelős, mind pedig az illetékes professzor rendszeresen — havonként — ellenőrizték a hallgatók jegyzetkészítését. Ugyancsak nagyban elősegítette a vizsgák .sikerét a tanulópár rendszer. Az elsőéves magyarszakos hallgatók egyrésez azonban nem vette igénybe azt a segítséget, amelyet ez a tanu. lási rendszer, a tanulópár.rendszer jelent. Üzemeinkben a Rőilermozga-^ lom, az elvtársi segítség mozgalma' gazdag eredményeket hozott. Az elsőéves magyarszakos hallgatók kö. zül azonban sokan nem tanultaik a Röder mozgalom tapasztaltaiból. A mult havi párt- és DISZ taggyűlés közponii feladatul tűzte ki a vizsgák jó és időbeli megtartását. Az első évfolyam magyar-zabos DISZ titkára. Simon István elvtárs a taggyűléssn mondott beszámolójában elsősorban a vizsgákkal foglalkozott Simon elvtárs követendő pá'daképpen állította az évfolyam hallgatói elé azokat a hallgat ókat. akik az eddigiek során bccsülett 1 vették ki részüket a tanulásból. Szederkényi Ervin, Galli Zsófia, Grezsa Ferenc és még több hallgató dolgozik eredményesen. Ezeknek az elvtársaknak kell segíteni azokat a hallgatókat, akik még nem mutatták meg. hogy milyen tudással készül, tek a vizsgákra — mondotta Simon elvtárs. A jó felkészüléshez nagyban hozzájárult a professzorok és tanársegédek jó és mindenkor segítő munkája. Nacsády József elvtárs, az évfolyam osztályfőnöke rendszeresen magához hívta a hallgatókat konzultációra s megmagyarázta az esetleges téves fogalmakat. Berényiné Révész Mária elvtársnő világirodalomból foglalkozik több napon át a hallgatókkal, hogy mindenki az anyagot elsajátítva kerüljön viz'sgára. Az eddigi eredmények mutatják, hogy a hallgatók valóban megfelelnek a követelményeknek. Mai magyar nyelv szemináriumból minden A JÁRÁS TERÜLETÉN — 1951-ben — termeltek gyapotot. A dolgozó parasztság rájött arra, hogy érdemes gyapotot termelniAz id'én megsokszorozódott azoknak a száma, akik földjeiken gyapotot ezen a területen. Egyes községekben a helyi tanácsok gyenge munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a szántásban és a vetésben lemaradás mutatkozik- A járási tanács körlevélben ki adta ugyan az utasításokat, de egyes helyi tanácsok még el sem olvasták a körlevél tartalmát. Domnszékeír például sem a tanácselnök, sem pe dig a tanácstitkár nem tudott egy k rendeletünkről és csak nngynehezen tudtuk megtalálni a tanácselnök fiókjának legaljában felbontatlanul. Szatymazon a tanács keztyűs kézzel bánt a község 50 kulákjával, s vol lak közöttük olyanok is. akik nem veteftek el egy szem gabonát sem. Gerő elvlárs beszámolója után a Szegedi Járási Tanács is egyre világosabban látja feladatát- Egyre jobb felvilágosító munkát végez az egyénileg dolgozó parasztság közö't és munkája közben konkrét tényekkel mutat rá a nagyüzemi gazdálkodás előnyeire. Egy hónap alat} a 34 harmadik típusú tszcs helyett ma már 42, a 42 egyes típusú tszcs helyeit pedig 52 egyes típusú tszcs, vei dicsekedhetünk a kilenc önálló szövetkezetünk mellett. Gerő elvlárs beszéde nyomán dolgozó parasztságunk, illetve a tszcs.k tagjai egyre* világosabban látják állattenyésztési tervünk maradéktalan teljesítésének szükségességét és ezért elhatározták, hogy a 52.es, 53-as gazdasági évre a múlt évi takarmánymenny ség négyszeresét si'ózzák le az állatok téli takarmányozása és átte. leltelóse érdekében. Ezt a munkál a termeltek. A gyapot betakarítása a , termelőcsoportok már végre is haj hallgató jó eredményt ért eT Különösen szép eredményeket értek el a munkás-paraszt származású hallgatók és azok is, akik szakérettségivel jöttek az egyetemre. Ezek a hallgatók a 'legutóbbi villámdolgozat óta 1.44 százalékkal javítottak átlageredményükön. A jó eredményt elősegítette Pásztor Emil elvtárs, tanársegéd jó munkája. Pásztor elvtárs rendszeresen foglalkozott a gyengébb eredményt elért hallgatókkal. A fokozott erőpróba még ezután következik. Feladat a továbbiakban, hogy jó po'-itikai felvilágosítómunkával elérjük: minden hallgató alaposan felkészülve menjen a vizsgára. Ugyancsak feladat, hogy a DISZ tanulmányi felelős nagyobb lendületet adjon a< tanulópár mozgalomnak, mert annak jó alkalmazása nagymértékben elősegítheti a vizsgák sikerét. szükséges kétszeri vetés ellenére is idejében megtörtént,. Számos_ termelőcsoport és egyénileg gazdálkodó paraszt jutott jelentős jövedelemhez. A gyálai „Komszomol" tsz nem kevesebb, mint 30 ezer forintot kapott a termelt gyapotért. Az öntözéses kertészet is egyre nagyobb teret hódít a járás termelőcsoportjaiban. A csoportoknak jelentős jövedelmet hozott az öntözéses gazdálkodás és ezt is egyre ragyobb területen folytatják A VISZONYLAG JÓ eredmények mellett hibák is mutat, koznak Az őszi szántási, vetési munkálatokat nem tudtuk teljesen végrehajtani. A kulákok aknamun. kája miatt is mutatkozik lemaradás tották. A csoportokban az öntözéses terület a jövő évben háromszorosára emelkedik. A gyapoitermcsztést" is lényegesen megnövelik, hogy tex. tilüzemeinknek minél több bari nyersanyagot adhassanak A JÁRÁSI TANÁCS is sokat tanult Gerő elvtárs beszámolójából és megtanulta, hogy a reája háruló feladatokat csak akk .r tudja végrehajtani, ha fe'számo'ja a munkájában mutatkozó hiányosságokat és az eddiginél is jobban gyakorolja az ellenőrzést a helyi taná csóknál azért, hogy a helyi tanácsok a kormány és a minisztertanács rendeletének teljes egészében érvén? f szerezzenek. Keresztúri György, a Járási Tanács agronómu a Megjelent Lenin művei 28. kötete A Szikra kiadásában most jelent meg Lenin műveinek 28. kötete, mely V. I. Leninnek 1918 július 29-től 1919 március elejéig, a polgárháború és a külföldi katonai intervenció első szakaszában írt műveit tartalmazza. Ebben a kötetben van V. I. Lenin klasszikus munkája „A pi'oletárforradiaiom és a renegát Kautsky". A kötet legnagyobb része azokból a beszámolókbői és beszédekből áll. amelyeket Lenin munkásgyűléseken, a szovjetek és a szakszervezetek kongresszusain, az összoroszországi központi végrehajtó bizottságnak az OK(b)P Moszkva-városi konfe" renciájának és más szervezeteknek az ülésein mondott. E beszédekben, melyekben Leninnek, tmint a párt vezérének és a szovjet állam vezetőjének tevékenysége jut kifejezésre, a központi kérdés a szocialista haza védelmének é- a Vörös Hadsereg minden irányú megsegítésének a megszervezése, a hátország megerősítésének feladata. Számos mű fog'alkoziik a falu szocialista forradalmának fejlődésével és a középparasztsághoz való viszony kérdésével. A vidéki képzőművészek tovább fejlődését segítik elő a megyei munkacsoportok A III. magyar képzőművészeti kiállítás anyaga a vidéki képzőművészek továbbfejlődésének is biztosítéka. 29 vidéki képzőművész mintegy 50 alkotása kulturális életének fejlődése szempontjából i,s nagy jelentőségük vam a munkacsoportoknak, mert ezek egyik feladata, hogy a vidéki városok és községek dolgozóival megismertessék és meg. pel ezen a _ kiállításon. _ A^ vidé- ^ szerettess.ék a képzőművészeti ni. ' kotásokat. Ezért évente egyszer megyei képzőművészeti kiállításokat rendeznek, vándorkiállításokat szerveznek az üzemekben, tszo6-kben ken lakó művészek szakmai képzését, továbbfejlődését segítik elő a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének megyei munkacsoportjai, amelyek 8—11 tagból állnak. A megyék EGY FALUSI OROSZ NYELVTANFOLYAM A mikor Szvoboda tahiban megszervezték az első orosz nyelvtanfolyamot, 25 szlemély jelentkezett és a tanulás néhány nap múlva megindult. Az öreg Radi Sztojmenov, a ter• melőszövetkezel mezőőre, sokáig gondolkozott. — Idegen nyelvet tanulni nem könnyű dolog — mondta a tanítónőnek. — öreg vagyok én már a tanuláshoz, nem vehetem tel a versenyt a Halálokkal. Pedig padi Sztojmenov nagyon szeretfe az orosz nyelvet. Fia, Vaszjo, Moszkvában tanult, agroncmusnak készült. Sokat írt apjának a szocializmus hazájáról, a szovjet emberekről, a kolhozparaszlok munkájáról és boldog életéről, a csodálatos mezőgazdasági gépekről. Az öreg Radi Sztojmenovot különösen boldogsággal töltötte el az a tudat, hogy Ha már jól megtanulta az orosz nyelvet. í' gyík nap Radi Sztojmenov' ' nn Jf nak levelel hozott a posta. Az öreg boldogan olvasta Ha levelét. Legnagyobb meglepetésére a levét végén néhány oroszul írt mondatol látott. Próbálta elolvasni, de nemigen boldogult a mondatokkal. Aznap este sokáig elkerülte szemét az álom. — Ha jelentkeztem volna az orosz nyelvtanfolyamra, akkor most már legalább valamit megértenék ezekből a mondatokból... — ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztatták. Másnap délutánra aztán megérlelődött benne az elhatározás: elindult az elemiiskola felé. ahol az orosz nyelvtanfolyam tolyl. Némi aggodalommal nyitott be a terem* be, mert az járt az eszében, hogy hátha tel sem veszik már, hiszen a tanfolyam már néhány hete megindult. Minka Georgleva lanitónő sze* retettel fogadta. — Ol) csak le ide az első padba, Radi apó. Te leszel o tanlolyam legidősebb résztvevője. — Hát bizony már öreg vagyuk, de a szívem még fiatal! — válaszolfa az öreg. — Aztán meg nagyon szeretnék oroszul mcglc.* nulni... már a gyerek miatt ls •.. rj eltek-multak a napok, ah e* •*• tek, a hónapok és március végén belejezödötl az orosz nyelvtanfolyam. Az iskola színpadait lapfolyam résztvevői orosznyelvü n.üsoiszámokai adtak elő, s az ünnepségen a falu apraja-nagyja megjelent. A kultúrműsor után Minka Georgieva tanítónő kiosztotta a bizonyítványokat. Elsőnek Radi Sztojmenov kapta meg bizonyítványát, mint a tanfolyam legkiválóbb hallgat ó/a. — Radi Sztojmenov volt a legidősebb hallgatóm — Jcerd'e a tanítónő, — de. ő mutatta a legtöbb igyekezetet és ö érte el a leg* szebb eredményekel a tanfolyam során. A: öreg Radi Sztojmenov boldogan szorongatta kezében a díszes bizonyítványt és örömében kövér könnycsepp gurult végig ráncos arcán .... W zvoboda faluban most újabb orosz nyelvtanfolyam indult. Radi Sztojmenov lelkesen beszélte rá falubelijeit, hogy jelentkei/" r.ek a tanfolyamra. Az iráni nők választójogot követelnek Teherán. A „Dzsahane Zanan" az Iráni Demokratikus Nőszervezet lapja választójogot követel az iráni nők számára. A lap szerint az Iráni Demokrc. tikus Nőszervezet ezziel kapcsolni, ban felhívást intézett Moszadik min'szterelnökhöz. A szervezet már több, mint százezer aláírást gyüjlütt ahhoz a felhíváshoz, amely 6zavazatt jogot követel a nők számára. A szervezet az Egyesült Necr. zetek Szervezetéhez ls levelet intézett, amelyben rámutat, hogy haladéktalanul teljesíteni kell Irá> ban az ENSZ alapokmányában lefektetett éö az embert jogokról szóló deklarác'ót. A teheráni lanck 'ttbséte az iráni nők kövtte'' vádéin meített száll síkra.