Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-31 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MEGJELENT LENIN MÜVEINEK 28 KÖTETE AZ IRÁNI NŐK VÁLASZTÓJOGOT KÖVETELNEK MEGKEZDTÉK A TERMELÉST A SZUHAKALLÖI BÁNYAÜZEMBEN AZ V D P CSONGRADMEGYEf S A G 4 -N A K , MII. ÉVF. 306. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZERDA. 1952. DECEMBER 31. Üzemi szakszervezeti szerveink felelőssége az 1953-as tervévben Rákosi elviárs az országgyűlés legutóbbi ülésén megszabta azo­kat a feladatokai is, amelyek az ipari üzemekre hárulnak jövő évi pén például az igazolatlanul mu­lasztók száma az előző hónapban 22 fö volt 110 nappal, november hónapban az igazolatlanul mulasz­1 ivünk teljesítésénél. A meg- tők száma 24 volt ugyan, de a 6Zabott feladatok a csong-rádmegyei -szakszervezeti szerveket is jobb munkára kötelezik. A szakszervc­.trii mu4-Káí az eddiginél maga­sabb fokra kel; emelni az irányí­tás, ellenőrzés, següés szempont­jából, mert csak akkor tudják a pártunk által elénk tűzött felada­tokat a fokozott körülményeknek megfelelően megoldani. El kell ér­nünk, hogy oz 1953-as év első negyedévében o termelés az 1952. év utolsó hegyedévéhez képest emelkedjék; hogy januárban se le­gyen visszaesés, oz idényjellegű iparoktól eltekintve decemberhez lépest. Hogy ezt megvalósíthassuk, mulasztás 137 napra szaporodott. Az elkésők száma aktóber hó­napban 28 volt 430 perccel, "ló sem mutatkozott sajnos javulás, mert szám szerint a mulasziók szá­ma- 28, a mulasztott idő pedig 531 percre emelkedett. A munkaverseuyszervezés terén szakszervezeti szerveink rnár 6ok szép eredményt értek el és két­ségtelen, hogy ma is van javulás. Az 1953-as tervév fokozott köve­telményei azonban megkívánják, hogy a még meglévő hiányossá­gaikat is igyekezzenek kiküszö­bölni üzemi szakszervezeteink. Kü­lönösen az építőipar területén, de szakszervezeti szerveinknek még-ja malomiparba,, 'eem ismerik a nagyobb felelősséggel kell végez-1 dolgozók eléggé a Loy, a Deák-, i-íi-.i.-i - '-••"--* '-5 a Rőder-mozgalmat. Arra is van niök munkájukat, s figyelmüket ki kell terjeszteniük a termelés min" den ágazatára. Az 1952-es lervév teljesítésében egyes üzemek jelentős mértékben lemaradlak. Ezeknél az üzemeknél példa, hogy maguk a szakszerve­zeti vezetők, az üzemi bizottsági elnökök sincsenek mindig tisztá­ban a szocialista mozgalmak lé­nyegével, Például a szegedi Kon Röpgyű éseben beszélték meg a jövőévi ierv feladatait a Szegedi Kenderfonógyárban A különböző üzemrészekben teg- j nap röpgyűléseket tartónak a Sze­gedi, Kenderfonógyárban. A műve­zetők ismertették a dolgozók elölt az 1953-as év első negyedévének feladatait. A művezetők már elő­zőleg megkapták üzemrészük ter­vét, amelyet felbontatlak részle­teire, gépekie. Minden dolgozó megtudhatta, hogyan és mennyit kell dolgoznia, hogy a felemelt ter­vét teljesíteni tudja. A CÉRNAZÓ ÜZEMRÉSZ hétfőig 20 ezer kilogramm zsineget és zsinórt gyártott lerven felül. Szép Lajos művezető amikor be­számolt a dolgozók jövöévi felada­tairól, hangsúlyozta, hogy az ed­digi eredményeiket túl kell szái­nyalniok, mert 1953-ban 35 százalékkal többet kell teljesíteni­ük. mint 1952-beh. Majd ismer­tette, hogy egy-egy gépre mek­kora mennyiségű anyagfeldolgozás jut. A röpgyülésen hozzászólt Sonko Imrémé sztahanovista, munka­módszerátadó cérnázó és javasolta, hogy a gépeket úgy csoportosítsák át, hogy kevesebb anyagmozgatás­ra legyen szükség és így több időt és munkaerőt takarítanak meg. Káfai Istvánná és. Csanádi Irén a kétgépes rendszer továbbfejleszté­sére t£''ek javaslatot és ók ma­guk vállalták, hogy a következő évben két gépen dolgoznak fel olyan árut, amit eddig csak egy gépen készítettek. A SZÁRAZFONÓ az tlsők között fejezte be a fi­nemíonóda üzemrészek közül az évi tervét. A szárazfonóda dol­gozó1. a mai nappal 30 ezer kilo­gramm fonalat gyártanak terven íe'üh Ebben az üzemrészben Márfi Mihálv művezető 6zámolt be a munkásoknak a jövőévi tervfelada­tokról, amelyek szerint 15 száza­lékkal keil majd többet terme­niök. Oltványi Jánosné javaslatot tett a hibás fonószárnyak kicserélé­sére. A röpgyűiés reggel 6 óra­kor kezdődött é8 9 órakor már az ö gépén kicserélték a fonószár­nyakat és folyamatosa-n cserélik ki majd a többi gépeknél is. Valamennyi üzemrészben a dol­gozók lelkes fogadalmakat tettek, hogy a jövőévi terv feladatai' mara­déktalanul teljesilik és már ja. nuár e'.6Ö napjaiban mindent meg­tesznek, hogy eddigi eredménye ­ket túlszárnyalva köszöntsék az ú! esztendőt. ki lehet mutatni, hogy a lemara- zervgyárban a Loy-mozgaiomban tlást részben a szakszervezeti szer- vállalták a dolgozók, hogy tiz vek gyenge munkája okozta. A perccel előbb "meg jelennek a főbb hiányosságok közé tartozik! munkahelyen. Ez arra vall, hogy j a terv nem teljesítésében, a 100 la konzervgyári szakszervezet vV-{ stazaléko,, alul teljesítők segílc- zetóinek fogalmuk sincs, mi a: t sének az elhanyagolása. Különc- a Loy-mozgalomr. mert ha tudnák, j AKIK KIVÁLÓ EREDMÉNYEKKEL FEJEZTÉK BE AZ 1952-ES ÉVET sen a textiliparnál tapasztalható ez, ahol az 1952-es tervévben hó­napról-hónapra romlott a százalék­arány. Ha a szakszervezeti szer­vek együtt működve a műszakiak­kal és vállalatvezetőkkel, hozzáse. gitették volna a lemaradókai napi tarvük teljesítéséhez, — ezzel nagymértékben biztosították volna megyénk üzemeiben a magasabb tervteljesítést. akkor a „Termelj ma többet, mint tegnap" jelszóval mozgósítanák a j többtermelésre a dolgozókat. Az üzemekben nem érvényesül | még eléggé az, hogy a munka-( verseny szervezésének n gazdája a szakszervezet legyen. Á bizal­miak legtöbb üzemben még nem ismerik eléggé a hozzájuk beosz­tott dolgozók képességeit, hogy reális versenyvállalást tudhatnának Felelősség terheli a 100 százaié- szervezni. /Ennek egyik oka az >n alul teliesitóK seoitésének el- tn... „_ i _ • , kon alul teljesítők segítésének el maradásában és a munkaverseny lazaságában nemcsak az üzenri, ha­nem a területi szakszervezeti bi­zottságokat és a Szakszervezetek Megyei Tanácsát is. Legtöbb üzem­ben nem figyeltek fel a szakszer­vezeti szervek arra. hogy a mező­gazdaság területéről felszabadult munkaerő, amely az üzemekben helyezkedett el, kellő tapasztalat hiányában íogolt az Ipari munka \ égzéséhez és segítségre várnak. Ezenkívül vannak igen nagy szám­ban átképzelt munkások. akiket legtöbbször olyan munkaterületre oszlanak be, ahol eddig szerzett szakmai gyakorlatokkal még nem r.ogy az üzemi pártbizottságok, a bizalmiak nem építették kl még a megfelelő kapcsolatot a műszakiak­kal és nem kérik azok segítségét. Első helyen kellett volna eml'­lenünk a takarékossági mozgalom kérdését. Párt. és kormányhatá­rozatok számtalanszor felhívtok már az üzemek vezetőinek, párt­ós szakszervezeti vezetőinek és a dolgozóknak a figyelmét a taka­rékosságra és megszabjak az. ezen a téren reájuk háruló feladatokat, üzemi szakszervezeteink azonban még m'-ndig nem tettek meg min­dent annak érdekében, hogy mun­katerületükön, az üzemekben és egyéb helyeken a takarékosság ér. tudják a kívánt eredményt e'- vényesülhessen. A Gawk-mozoa­crni. Iit is rendet kell teremteni. • Feladata volna még az üzemek szakszervezeti szerveinek, hogy a Kovaljov-mozgaimal kiterjesszék, A Szegedi Kender vizesfonójában például kidolgozlak egy helyes és jó munkamódszert, azonban ezl más területeken nem hasznosították. Igen komoly hiányosság me­gyénk üzemeiben, hogy a tervsze­rűség lazasága m'att megengedhe­tetlenül magas a béralap felhasz­nálása. Szerepet játszik itt az üzemek közöUi együttműködés elégtelensége, az anyagbiztosítás szervezetlensége. Á szakszerve­zetek nem harcolnak elég követ, kezetasen a tsrvte!iesités előfel­tételeinek a biztosításáért. A Sze. gedi Késárugyárban például a dolgozók nem kapják meg rend­szeresen az anyagot. sokat kell várni és így jelentós idő esik ki a termelésből. Vannak üzemek, aho! meg nem tudják, hogy a jövő év januárjában mit fog­nak gyártani, mert anyaguk még nincsen. Ezzel kapcsolatosak a hóeleji lazaságok, a hóvégi haj­rak. Ki kellene terjednie szak­szervezeteink figyelmének arra :s. lom még egyes helyeken csak pc píron létezik; ezt eltűrik, elnézik a Szakszervezeti vezetők és a bi­zalmiak is és nem lépnek fel elég eréllyel az anyagpocsékolás ellen. Nagy feladat vár szakszerveze­teinkre az egészség- és a munka­védelem terén is az 1953-as terv­évben. Ha a szakszervezeti bizott­ságok törődnek a munkások vé­riedével. akkor a dolgozók biz­tonságosabb körülmények közöit tudnak dolgozni és nagyobb telje­sítményeket tudnak elérni. Bizo­nyítja ezt Például Vass István sztahánovista gépmunkás eredmé­nye a szegedi Ecsetgyárban, aki­nek a védőberendezés felszerelése uián 2OC-ról 240 százalékra emel­kedett a teljesítménye. Vass elv­társ elmondotta: amióla védőfel­szerelést kapotl a gépére, nem kell félnie az anyag visszacsapódásálól és gyorsabban tud dolgozni. Elengedhetetlenül szükséges; hogy szakszervezeteink felszámol­jak úgy az ellenséggel szembeni, mint a termelésben a még egyes helyeken megnyilvánuló opportu­nizmust, liberalizmust. Nemcsak az üzemekben laláiható ez meg. hogy a három műszakban dolgozó hanem a területi szakszervezeti üzemeknél a műszakok egyenlő ; bizottságoknál is, ahol a választá­tervtaljesitésát biztosítsák. i £ok alkalmával bekerült ellenséges A következő esztendőben szak-' elemek tervszerű lecseréléséi szervezeteinknek nagyobb gondot . kell íorditaniok a munkafegyelem lazaságának megszüntetésére. Itt a területi szakszervezeti bizottsá­goknak kell elsősorban megjavíte­íiiok a munkájukat, mert egyes te. rilleteken nemhogy javult volna, hanem resszabbodcll a munkafe gyelem. A Déirost Ujsze®edi tele. szerepüket, azért nem hajtják végre, mert az népszerűtlen feladat. . Csak ha fel számolják szakszervezeti szerveink az opportunizmust és kommunista következetességgel harcolnak hibák, hiányosságok felszámolásé, ért, ágkor tölthetik be az 1953-is tervév sikeréért fo'ytajott harcban Wébel Géza sztahánovista talp­varró a Szegedi Cipőgyár egyik legjobb dolgozója. Kezéből bá­mulatos gyorsasággal kerülnek ki a munkadarabok. Sztálin elvtárs azü'etésnapjára kapta meg a szta­hánovista oklevelet. Azóta még jobban megszervezi a munkáját és napról-napra növeli termelési ered­ményét, hogy a sztahánovista-je1­vényt is elnyerje. Az; üzemrész­ben dolgozó munkatársai szeretik és becsülik azért, mert segíti eket munkájukban. Miiink©/Mód­szere átadásával a száz százalékon alul' termelők számát igyekszik csökkenteni. Wébel elvtárs szor­ga'masan tanulmányozza az élen­járó szovjet sztat'uánovisták rrrun­kamódsziaré'. Szovjet szaklapo­kat olvas és a napi munkájában felhasználja, alkalmazza a tapasz­talatokat. A szovjet munkamód­szerek tanulmányozásával és a'­kalmazásával érte e), hogy ma már két gépen dolgozik. Termelési eredménye ezévben igen szép fej­lődést mutat. Az első negyedév­ben átlagosan 111 százalékot telje­sített. A negyedik negyedévben 163 száza'ékra növekedett a ter­melése. Wébel elvtárs munkakez­dés előtt mindent előkészít napi munkájához. Gazdaságosan ki­használja a nyolc órai munkaidőt is. ügyel minden percre és igyek. szik a fölösleges murrkamozdula­tofcat elkerülni. Wébel Géza elvtárs jó népne. velő is. Saját példájával neveli a beosztottjait. Az oktatásban is kitűnő eredményt ér el. Készül az 1953-as évre is, hogy még maga­gasabb termelés; eredményt érjen el. Fokozottabb munkabeosztás­sal, szaktudásának tökéle tesí test­vei akar jobb munkát végezni. Az üzemben megindítóit műszaki tan­folyam hallgatója lett azért, hogy még alaposabban megismerje gé­rrél és a jövö évben többet adjon a nép államának. Lacaán Mihály Az Újszegedi Kendergyár felvető :tmrészének első női sztahánovis­lája Rózsa Magdolna. Két évvel ez­előtt került az üzembe. Erős elha­tározással fogott a munkához. Szak­munkás akart lenni. Már az első alkalommal jelentkezett a sztaháno­vista iskolára. Olt tanult meg he­lyes módszer szerint dolgozni. Se­gítségéreI volt Tóth János sztaháno­vista felvető is. Az ö segítségével, valamint \a sztahanovista iskolán szerzett tapasztalatok alkalmazásá­val elérte a sztahánovista szintet. Az Októberi Forradalom, évfordu­lóján megkapta a sztahanovista, ok­levelet. Rózsa elvtársnő exportanyagot készít. Igen fontosnak tartja a mi. nőségi munkát. Ezért mindent el­követ és már a befűzésnél ügyel arra, hogy n. kenderszálak ne ke­resztezzék egymást. A nyolc órai munhaédö jó kihasználása érdeké­ben munkakezdés előtt odakészíti gépéhez a szükséges anyagot. Fi­gyelmesen megvizsgálja indítás előtt gépét, vájjon nincsenek-e el­szakadva m félcszalagok, vagy a gé. pen van-e valami hiba. A: anyag la karé kossá g terén is jó példát mutat üzemrészében munka­társai előtt. Nem járatja üresen a gépét és vigyáz minden méter ken­der fonalra. Rózsa elvlársnő az oktatásban is a legjobbak közé tartozik. Szorgal­masan tanulmányozza a XIX. párt­kongresszus anyagát. Amelyből sok segítséget kap a munkájához. Rózsa elvtársnő nem elégszik meg eddigi eredményeivel s a következő évben még fokozottabban akarja kivenni részét a termelő munkából. Szakmai tudását igyekszik gyarapítani. A művezetőképzö tanfolyamra jelent, kezett. Meleg Ferenc Sánta Árpád főtengely köszörűs, .zemünk kiváló dolgozója-, munka­z.eretetével. gépének .karbantartá­sával tiint ki a többi dolgozók kö­zül. Eredményeit napról-napra fo­kozta és így érte el a legszebb mun­káskitüntetési, a szlahánovista cí­met. t Sánta elvtárs a Nazarova-mozgo­iomban is résztvesz. Az állaim va­gyonát sajátjának tekinti és gépé­nek gondját viseli. 1952-ben gépén a javításokat ő maga végezle el. Egyenletesen növekszik termelése. Munkakezdéskor első feladata. boEy gépét alaposan megvizsgálja. A munkadarabokat, főtengelyeket iípus és nagyság szerint csoporto­sítja; az egyforma motorok főten­gelyeit egymás után köszörüli meg. Munkájában minden másodjrercet igyekszik kihasználni. Különösen szép eredményt ért el az előkészítő idők lecsökkentésével. Ez év el-ejéu naponta három főtengelyt köszörűé: meg, azóta napi teljesítményét öt darabra emelte. Sánta elvtárs újításával, ész. Bzerüsítéseivel Is fokozta terme­lékenységét. Most ts újításon dolgozik, amely 1953-ban kerül bevezetésre^ Ezzel lényegesen gyorsabbá teszi a marógép haj­tókarok csapágy fúrását. Az újítás bevezetésével tökéletesebb minőségi munkát is végez. A munkamódszerét Baráthi Ist­ván ós Ungi Mihály esztergályo­soknak adta át, .akik a munkamód­szerátvéteí] óta igen jó eredménye­ket érnek el. Az ifjúmunkásokat és az ipari tanulókat is szakmai ta­náccsal látja ek hogy hozzásegítse őket ahhoz, hogy kiváló szakmun­kások legyenek, Samyai Vencel Pelőfi Sándor születésének 130. évfordulója alkalmából 1953. január 1-én, délután 3 óra­kor a Magyar Dolgozók Pártja Bv­ciapee'i Pártbizottsága, a Magyar Tudományos Akadémta, a Magyar írók Szövetsége és a DISZ mft; koszorúzza Pe'őíi Sándor dutv. parti szobrát­I 1

Next

/
Thumbnails
Contents