Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • m % X Oongrádmegyol Pártbizottság megvitatta az ipart Űzetnek jilvö évi feladatait Ujabb éhínség fenyegeti Jugoszláviái 1 Járási könyvtárt avaínak Szegeden •" P C S C wm. R A D M E G Y E ' P A Víltl. ÉVP. :S04. SZÁM ARA RO FÖ LÉR VASÁRNAP, 1952. DECEMBER 2tS. A SZTÁLINI SZAVAK EREJE Ezév áprilisában az amerikai új­ságírók egy csoportja több kérdést tett fei Sztálin elvtársnak: „Köze. ]ebb van.e most a harmadik világ­háború, mint két, vagy három év­vel ezelőtt?" Sztálin elvtárs vála­t-za rövid volt. mégis megdobogta t­te az emberek millióinak szivét. „Nem, nincs közelebb". Ezt a vá­laszt a dolgozók nem úgy értelmez, tök, hogy semmi sem változott az •utóbbi búrom év alatt, hanem éppen ellenkezőleg. Ez a válasz aláhúzta azt a hatalmas változást, amely n háborús tábor és a béke tábor erői között végbement. Összegezte a bé­ke/Cédelmi mozgalmak óriási ered­ményeit. Az amerikai imperialisták nem okultak kudarcaikból s azóta is ál­landóan folytatják kalandor előké­születeiket. A pánikkeltés eszközei­vel a háború elkerülheti.fenségének hirdetésével akarják az emberiség békeakaratát megtörni. Szeretnék azt bebizonyítani, hogy a harmadik viliágháború elkerülhetetlen. Azt akarják elhitetni, hogy maga a Szovjetunió veszélyezteti a világbé­két. A világ dolgozói azonban jói tudják, mi az igazság. Rendíthetet­lenül hisznek és bíznak a Szovjet­unió békepolittkájában. Sztálin elvtársnak — a „New­York Times" diplomáciai munka­társának december 21-én érkezeit kérdéseire adott válasza újabb bizo­nyítéka a szovjet kormány követke­zeles békepohtikájának. Az emberek milliói most is, mint már sokszor, választ kaptak azokra a kérdésekre, amelyek közvetlenül foglalkoztat ják. A válasz még állhalato­sabb harcra lelkesíti a dolgozókat mindenütt a világon az imperialista gyújtogat ók fondorlatai ellen. Sztá­lin elvtárs válaszai világító fáklya­ként mutatják meg az egyedüli he­lyes utat a mai nemzetközi helyzet­ben „Űj esztendő köszönt ránk. Az Egyesült Államokban új kormány lép hivatalba.* meggyőződése-e Ön­nek továbbra is, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége és uz Egyesüli Államok az el­következő években békésen élhet?" .— hangzott Jaimes Reston első kér­dése. „Továbbra is hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közli háborút nem sza­bad elkerülhetetlennek tekinteni, hogy országaink továbbra is béké­ben élhetnek" — válaszolta Sztá­lin elvtárs. Ez a válasz megmu­tatja a Szovjetunió és az Egyesült Államok közölti együttműködés le­hetőségét. Ez anná'l is inkább fon­tos, mert az amerikai imperialisták és csatlósaik azt akarják elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy a Szovjetunióval a békés együttműkö­dés lehetetlen. Sztálin elvtárs erre a kérdésre már egyszer világosan és mindenki számára érthetően meg­adta a választ, amikor azt mondta, bogy: „A kapitalizmus és a szocia­lizmus békés egymás mellett élése teljes mértékben lehetséges ha meg­van a kölcsönös óhaj az együttmű­ködésre, a készség a vállalt kötele­zettségek teljesítésére és ha betart­ják az egyenlőség elvét, valamint a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét". Az imperialisták ezt persze nem tartották be, sőt egész külpolitiká­jukat ez ellen alkalmazlak. Sztálin elvtárs mostani szavai, hogy a két ország továbbra is békében lehet, újabb csapást mért nz agresszo­rokra. A második kérdés így szólt: „Az Ön véleménye szerint hol vannak a mostani nemzetközi feszültség for­rásai?" Sztálin elvtárs erre a kö­vetkezőket válaszolta: „Mindenütt és mindenben, ahol csak a Szovjet­unió ellen folyó hidegháború poli­tikájának agresszív cselekedetei megnyilvánulnálc". Ha végigtekintünk az USA, Ang­lia és Franciaország politikáján, azt látjuk, hogy óriási méretokel ölt az esztelen fegyverkezési liaj­sza. Űjabb háborús tűzfészkeket lé­tesítenek a világ különböző részein, nyílt agressziót folytatnak egyes or­szágokban. Mindezekkel rémületben akarják tartani a világ dolgozóit. Elmondhatjuk, ellenkező hatást ér­nek el, mert napról-napra szilárdul meg minden ország népében az akarat, hogy összefogva megvédik a békét. A békét akaró emberiség előtt Sztálin elvtárs válaszai megvilágít­ják a béke megvédésének fő kérdé­seit. Az a válasz, amely szerint a Szovjetunió kedvezően fogadna egy olyan javaslatot amdly, szerint dip­lomáciai tárgyalás jönne létre Sztá­lin elvtárs és Eisenhower tábornok közölt a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében, mély megnyug­vást keltenek a világ összes dolgo­zóiban. A népek mélyen emlékezetükbe vésik Sztálin elv(árs újabb üzene­tét, amely arra figyelmezieti a né. pek békeszerető millióit, hogy fo­kozzák erőfeszítéseiket s erősítsék küzdelmüket a béke érdekében. Immár több mint két éve folyik az igazságtalan rotalóháború a hős koreai nép ellen. Ezrek pusztulnak el a barbár légitámadások követ­keztében. Az amerikaiak állandóan fokozzák a háború borzalmait és még mindig jobbain ki akarják szé­lesíteni a koreai háborút. A világ népej azonban a béke azonnali hely­reállítását követelik Koreában. Az amerikai újságíró is azzal a kér­déssel fordult Sztálin elvtárs felé: „Együttműködnék-e Ön valamely új diplomáciai akcióban, amelynek colja, hogy a koreai háborúnak vé­get vessenek?" A válasz: „Kész vagyok együttműködni, mint ahogy a Szovjetuniónak érdeke a koreai háborúnak megszüntetése", A Szov­jetunió képviselői az ENSZ-ben a háború kitörése óta következetes és szívós harcot folytatnak a koreai nép békéjéért. Sztálin elvtárs vála­sza is azt bizonyítja, hogy bár az amerikaiak aljas módon megszegik és kiforgatják Marokat, a Saovjet­uuió navv- kész fgyöiH-nukjVttn ve. lük a béka taee&áltaiítáki érdeké­ben. Sztálin elvtárs nyfroSkozata meg­nyugtató erő és a béke ügyében vetett rendithetetlen bizalmat su­gárzó felelet olyan kérdésekre, ame­lyek ma az emberiség legjobbjait foglalkoztatják. Sztálin elvtárs vá­laszait, amelyekben oly világosan jut kifejezésre ;l Szovjetunió tán­toríthatatlan bókepolitikája, a vi­lág népei, közöttük a mi népünk is — amely szabadítóját, megmentő­jét, erős karú támogatóját tisztéi a nagy Szovjetunióban — hatalmas erőnek tartja a béke biztosítására. A magyar dolgozók szivükbe zár ták Sztálin elvtárs szavalt. Annak a kifejezését látják benne, hogy "agy szovjet népre mindig lehet számítani, ha a béke megvédéséről van szó. Sztálin elvtárs szavai új győzelmekre lelkesítik Szeged békeharcosait Sztálin elvtárs nyilatkozata hi­let. erőt, bátorságot ad mlndany­nyíónknak az 1953-as tervév bein­dításántik előestéjén, az ötéves terv, a 'szocializmus győzelme felé vezető úlon. Szeged dolgozói az alábbiakban mondják el, mit jelent számukra Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozata: A Szovjetunió a béke rendíthetetlen őre A népek békekongresszusa olyan dőbeu ült össze, amikor nz impe­rialisták teljes erővel hirdetik az új háború elkerülhetetlenségét. A népek békekongresSzusa bebizonyí­totta: a világ becsületes emberei bíznak a béke megvédésében. Az imperialisták minden eszközzé) igyekeznek megakadályozni, hogy a kongresszus határozatai nyilvános­hez, a világ minden békeszerető né­péhez. Sztálin elvtárs válasza újabb fé­nyes bizonyítóiéi annak, hogy a Szovjetunió, a béke rendíthetetlen őre, hogy a Szovjetunió erdeke a nemzetközi feszültség megszünte­tése. A m} egyetemünk csak egy kis része a béketábornak. Az a hatal­ságra jussanak. A kongresszuson ] mas fejlődés, amelyet a szocializ­csak néhány amerikai küldött vehe- nrus építése biztosit számunkra, tett részt, az olasz kormány paran- mindannyiunkat a béke lelkes iiar­csot adott a halúrreudőrségnek a cosaivá tesz. Bennünk, tudósokban, hazaérkező küldöttek útleveleinek 1 akikben ég az alkotás, az épí é.s elkobzására, a francia reudőrség el- j vágya, nagy megnyugvást keltenek kobozta a küldöttektői a kongresz-1 és új lendületet adnak munkánkhoz szus határozatait és a felszólaláso­kat. Hiábavaló az imperialisták minden mesterkedése. Sztálin elv­társ történelmi jelentőségű szavai most eljutnak egész Amerika ncpé­Sztáün. elvtárs szavai. Dr. Fodor Gábor akadémikus, a Szegedi Tu­dományegyetem Kossuth­díjas rektorai. Még harcosabb tagjai teszünk a béketábornak Sztálin elvtárs válasza. James Restonnak, a „New York Times" diplomáciai munkatársának ismé­tellen bizonyítja a béketábor iga­zát és hatalmas erejét. Az egész világ láthatja Sztálin elvtárs sza­vaiból, hogy a Szovjetunió cs a népi demokratikus országok nem akar­nak háborút és az Imperialista ha­lálgyárosok azok, akik újra borzal­makat akarnak zúdítani az emberi­ségre. Mi, a Szegedi Textilművek dol- i gozói, amikor olvafet.uk Sztálin elv- I társ válaszát, még jobban elszántuk magunkat, hogy harcos tagjai le­szünk a békeiábcrnak. Én, mint az Április 4. műszak dolgozója, most megfogadom, és valamennyien meg. fogadjuk, hogy a következő évben még jobban dolgozunk. A mi mű­szakunk, bár szép eredményt ért el — harmadik volt a műszakok ver­senyében. Most azon leszünk, hogy elsők lehessünk, mert tudjuk hogy ezzel is erősítjük drága hazánkat és a béketábort. Puskás Jenő Újabb erőt mentünk ifjúsásunk hazafias helytállásra való nevetéséhez Az egyre nagyobb háborús fe­szültség közepette örömmel olvas­tuk Sztálin elvtárs válaszát, amely újabb bizonyítéka a Szovjetunió törhetetlen békeakaratának. Azt a nemzetközi feszültséget, amelyet az Egyesült Államok által szított hideg­háború vallott ki, meg lehet szüntetni a két állam közötti diplomáciai tár­gyalások megindításával. A koreai háború megszüntetése érdeke a Szovjetuniónak. E nyilatkozat tanú­sítja. hogy az emberisig iránt ér­zett felelősség vezeti Sztálin elvtárs és a Szovjetunió minden cselekede­lét, akinek célja a béke fenntar­tása. Minden építő munkánk feltétele a béke; annak a nevelő, oktató mun­kának is, melyet a Pedagógiai Fő­iskolán végzünk. Országunk jöven­dő általános Iskolai tanárait képez­zük. Emberformáló munkánk min­den mozzanatát át kell, hogy haSsa a béke akarata. Szoc'allzmust épí­teni csak öntudatos békeharcosokkal lehel, Sztálin elvtárs történelmi je­lentőségű válaszából újabb erőt me­rítünk ifjúságunk hazafias helyt­állásra való Átíveléséhez. EperjcSsy Kálmán, a Pedagógiai Főiskola törté­neti tanszékének vezetője. Sztálin elviárs őrködik békénk felett A Szegedi Gőzfűrész dolgozói is nagy érdeklőüés'se. olvasták Sztá­lin elviárs válaszát, amely. I a „New York T'mcs" tudósítójának adott, Véber József elvtárs, rönk­téri munkás Sztálin elvtárs nyilat­kozatáról a következőket mon­dotta : Sztálin elvtárs több írásban és nyilatkozatában leszögezte, hogy a békés együttélés a szocialistái ós a kapitalista államok között js lehet­séges és hogy ezek az államok jól megtudnának férni egymás melleit, ha mindkét félben megvan n kölcsö­nös együttműködés óhaja. A koreai háború befejezése a Szovjetuniónak érdeke C3 kész a háború megszün­tetése érdekében együttműködni egy esetleges, új diplomáciai akcióban. Véleményem, hogy ezzel a nyilatko­zatával Sz'álín elvtár* minden ha­záját, családját €3 otthonát szerető ember hő vágyát fejezle ki. Kókai Magda anyagtelepi dolgozó ezt mondotta: Sztálin elviárs nyilatkozata bi­zonyítja, hogy Sztálin elvtárs és a Szovjetunió népe mennyire óhajlju a békét, Pestatioi László irodai dolgozó Sztáljn elvtárs válaszát olvasva ezeket mondotta: Sztálin elvtárs őrködik a világ népeinek békéje felett. Sztálin elv. társ nyilatkozata — a béke nyilat­kozata. A békét a világ ős ze-népo színre, vallásra, fajra való tekin­tet nélkül hőn óhajtja. Barát János, Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács ülése I népek béke&ongressjusán rész! vett külföldi küldifttségek á.u aziak Mosrkván országok népeinek képviselői, köz­lük Szun Csin-lln és Kuo Mo-zs0 kínai, Elisa Branoa és Jorge Ama­Moszkva (TASZSZ). December 26-án este átutazott Moszkván a népek békckongres'szusán résztvett küldöttségek nagy csoportja. Az átutazók között vo'lak Kína, Brazília, Ausztrália. Argentína Burma. Mongólia, Vietnam és más do brazíliai nemzetközi Sztáliu-bé­kedíjasok A békeharcnünne­pélyesen fogadták. Kiváló mezőgazdasági tudósokat jutalmaztak meg Szómba Ion délelőtt a földműve­lésügyi minisztériumban Erdei Fe­renc földművék'sügyi miniszter a kiváló eredményekel elért mezőgaz­dasági tudományos kutatóknak pénzjutalmakat adott át. A kitüntetettek között van Vet­tenhoffer Imre és munkatársai (Szeged), akik a gyengén lúgos át­meneti szikesek új javítási módsze­rét dolgozták ki. Ezért kaplak a miniszter ötezer forintos pénzju. ii almát, Az Ausztriai Szövetséges Ellen­őrző Tanács Kraszkevics tábornok, azovjet képvweáó «éaöki«téve4 decamber 23-én Uárf t«rt»M. Az ülésen m aswrtr*ai munUR­•nélkülleég fokozódásának Icérdé. sé* tárgyalták meg. Ausztriába,, a munkanélküliek szama páratlanul magasra, 215 ezerre emelkedett. E kérdés tanulmányozása — mondotta Kraszkevics tábornok — azt mutatja, hogy a munkanél­küliek számának növekedése Ausz­tria marshallizálásának következ­ménye. A tömeges munkanélküliség — jelentette kl a továbbiakban Krasz­kevics tábornok — a drágaság és a magas adók sok osztrák család éleiét teszik elviselhetetlenné. Az osztrákok ezrei kénytelenek minden évben kivándarotnl Ausztriából, hogy külföldön találjanak kenyeret. Tekinte'tel arra, hogy ez a helyzet egész tarthatatlan, a szov­jet képviselő javasolta: intézze­nek levelel Figl kancellárhoz, s követeljék az osztrák kormánytól, hogy január 15-ig terjesszen a szövetséges ellenőrző tanács elé egy részletes tervet a munkanél­küliség maximál's csökkentésére. Thompson amerikai képviselő kísérletet tett arra, hogy elkerülje a kérdés érdemi megvitatását. Felszólalását az ausztriai szovjet megszálló hatóságok elleni rágni, mazó kirohanásokkal kísérte. Kirohanását megismételte az an­gol képviselő is. Kraszkevics tábornok válaszá­ban leleplezte Thompsonnak azo­kat a kísérleteit, hogy Ausztria és az osztrák nép jótevőjének mu­latta magát. A szovjet képvtaelő rámutatott arra, hogy éppen a Dtonapson által emlcíjpetett úgyne­vezett amerikai „segély" követ­kezaaénye az adóterhek páratlan arányú emelkedése, valamint a munkanélküliség szakadatlan fo­kozódása Ausztriában. Kraszkevics tábornok a további­akban aláhúzta: mindenki előtt ismeretes, hogy as ausztriai szovjet vállalatok nem bocsátanak el munkásokat, mint ahogy az anszlriai kapi­tal'sta vállalatok teszik. hanem ellenkezőleg, magasabb bér­színvonalat biztosítanak minden munkásnak, egyre több munkást és alkalmazottat vesznek fel, Ausztria — folytatta Kraszkevics tábornok — egyedül 1952-ben 900 ezer tonna olajipari terméket ka­pott a szovjet kőolajipari Igazgató­ságtól — a világpiacnál lényege­sen alacsonyabb áron. Kraszkevics tábornok rámuta­tott arra, hogy sajnos, az ausztriai szovjet vállalatok jótékony befo­lyása sem tudja teljesen semle­gesíteni a Marshall-terv és az Egyesült Államok részéről nyúj. lőtt egyéb, úgynevezett „segélyek" pusztító következményeit. Az angol képviselő igyekezel minden eszközzel megakadályozni a szövetséges ellenőrző tanácsban e rendkívül fontos kérdés megvi­tatását. amely egész Ausztria köz. véleményét foglalkoztatja. A szövetséges é'.lemörzó ta­nács ezután megvizsgálta azl a törvényt, amelyet az osztrák kor. mány az államszövetség és a tar­tományok pénzügyi viszonyainak rendezésére vonatkozólag hozott 1952-ra. Kraszkevics tábornok — rámu tatva arra, hogy ez a törvény az osztrák kormány demokrá ciac'lenes politikájának újabb megnyilvánulása — javasába: tiltakozzanak a törvény kihirde­tése rltcn. A nyugati hatalmak képviselői nem voltak hajlandók elfogadni ezt a javaslatot, ezzel szentesítet­ték a Fig'.Scharfdcormánynak az osztrák dolgozók anyagi helyzeté­nek «úlyo6&bbátételére irányuló intézkedését. Mafö|föíd?6l MtotancsH ktaatek ü'aiih csspertií érkszstl Kairtsnka Kanton (Uj-Kína). A brit gyar­mati hatóságok állal Malájföldről kitoloncolt kínaiak 542 főből* álló újabb csoportja érkezeti december 24-én Kantonba. Ezzel már 23 cso. portban érkeztek Malájföldről ki­toloncolt kínaiak a Kínaj Népköz, társaságba. Kantonba érkezésük után a népi kormányzat nyomban gondjatao vette a Malájfö'drő! k töloncolt kínaiakat.

Next

/
Thumbnails
Contents