Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

4 VASÁRNAP. )!K>2. NOVEMBER ELMÉLETI TANÁCSADÓ AZ ÁLTALÁNOS VÁLSÁG ÉS A FASIZMUS KÉRDÉSEI A Z SZKP XIX. KONGRESZSZUSA anyagának első szemináriumát előkészítő szerdai propagandista értekezleten a köveikező két probléma merüli fel: 1. Mi a különbség a gazdasági válság és a kapitalizmus általános válsága közölt? 2. Mi a különbség a fasizmus és á fasizálódás között? Van ma az USA-ban fasizmus? A Z ELSŐ KÉRDÉS tlsziázásá-rx hoz mindenekelőtt azt keli) fudnunk, hogy a kapitalista termelés körforgásának négy szakasza van: 1. A válság, 2. pangás, 3. megélénkülés, 4. fellendülés. Tehát a kapitalista termelés szakaszos. vagyis egyenetlen. A kapitalizmusban elkerülhetetlenek a válságok. Bizonyítja ezt a kapitalista termeliéB történele is: 1825 óta 7— 10 évenként rendszeresen visszatérő túltermelési válságok pusztítanak. Ei.'gela a gazdasági válságot jellemezve a következőket mondjia: ,„4 válság idején a forgalom megreked, a piacok túllömöltek, a termékek éppoly tömegesen, mint eladatlanul hevernek, a készpénz eltűnik, a hitel megszűnik, a gyárak leálhvak, a dolgosé tömegek éheznek, mert túlsók élelmiszert termeltek a fizetőképes szükségletükhöz mérten. Tömegesen pusztítják el a termelőerőket és a termékeket, egészen addig, míg a felhalmozott árutömegek nagyobb vagy kisebb elértéktelenedéssel végre elkelnek, míg a termelés és csereforgalom lassanként újra megindul Ml az oka a gazdasági válságoknak? Miért elkerülhetetlen kapitalizmusban? Alapvető oka a kapitalizmus alapvető ellentmondása, azaz a termelés társadalmi jellege és a kisajátítás egyéni volta. A kapitalizmus alapvető ellentmondásából két másik ellentmondás következik, amely okozója a gazdasági válságnak. Az egyik a, termelés cg fogyasztás közölti ellcnlmondás. Ez azt jelenti, hogy a tőkés a termelést hala Imin s mértékben növeli, mert versenyképesnek kell lennie a többi tőkéssel és meri minél hatalmasabb profitot akar. A tőkések oldalán állandóan nő a gazdaság, n dolgozók, a proletáriátus oldalán pedig a nyomor, amc'.y szűkíti a felvevőpiacot, a fizetőképes fogyasztást. A másik az tizemen belüli szervevezo'tség és a piacon lévő anarchia közölti ellentmondás, fimely szintén közvetlen oka a gazdasági válságnak. A gazdasági válság tehát a túltermelés kövelkcztében robbant Nrí, mivel n lökés nem tudja előre megtervezni a piaeon fellépő szükségletet. De a túltermelés csrlk viszonylagos, nem a tényleges szükségletekhez, hanem a fize'öképes fogyasztáshoz és szükségletekhez képest jelent túltermelést. Ezeket a gazdasági válságokat időszakosan ismétlődő túltermelési válságoknak nevezzük, A KAPITALIZMUS általános válsága, az I. világháborúval és a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal veszi kezdetét. Az általános válság fő vonásait Sztálin elvtárs az SZKP XVI. kongresszusán ismcttetlo. Mik a jellemvonásai? 1. A Nagy Október óta a. kapitalizmus a földkerekségeinek nem • gyetlen rendszere, hanem kivü'.e téirejöit a szocialista rendszer is. A kapitalizmus általános válságának tővonása tohái a világ léét rendszerre szakadása és e két rendszer harca. „Az Októberi Forradalom — mondja Sztálin elvtárs — a világkapitalizmuson halálos sebet ejte't, amelyet az soha többé ki nem hever", 2. Az Októberi Forradnlomm;ti kezdetét vette a gyarmati rendszer válsága. A Szovjetunió példája világító fáklyaként mutatta meg n. gyarmati népeknek, az imperialista rabságból kivezető utat. Megindultak a nemzeti felszabadító mozgalmak a gyarmatokon. .3. Ezldötájbnn kifejlődött, a kaptttlizmus a gyarmati és függő országokban is. Ezeknek ipara versenyt támasztott a. régebbi lökés országoknak. A piacokért folytató" harc léhát előtérbe került4. A kapitalizmus rothadása hatalmas mértékben fokozódik. A kapitalizmus általános válságának tnInjén létrejövő gazdasági válságok sokkal mélyebbek. pusztí'óbbnk. hosszabbak ós gyakoribbak. Míg a7, általános válság élőit o túltermelési válságot megélénkülés és fellendülés követte, ez n fellendülés .az általános válság Időszakában elmarad, vagy pedig igen lanyha és nem terjed ki minden termelési ágra és Szovjetunió, Kína és a 'öbbi népi minden kapitalista országra. I demokratikus ország — növekvő A kapitalizmus rothadásút mu-; gazdasági ereje." tatja még, hogy a termelőeszközök J^ZEK UTÁN foglaljuk össze a kapnettása a fellendülés idején sincs teljesen kihasználva. Az USAban a H. világháború előtt a termelőeszközök kapacitásának kihusználána kb. 50 százalékos volt. E rothadást mutatja a krónikus munkanélküliség is. Napjainkban az gazdasági válság és a kapitalizmus általános válsága közötti különbségeket: 1. A gazdasági válság közvetlenül a termelés és fogyasztás, valamint az üzemen belüli szervezettség és a piacon lévő anarchia USA-ban a munkanélküliek száma i ellentmondásából kövelkezik. mcghnVidjn a 3 milliót. i Ugyanakkor a kapitalizmus áitaláA kapitalizmus általános válsága ! nos válsága a kapitalizmus öszazoubau nemcsat a gazdasági élet- j Szes ellentmondásaínak következre, hanem a 'ársadalmi élet min- ménye. den területére; a politikára, a filo- j 2. A gazdasági válságok áltól zófiára. a művészetre, az irodalom- az idö*öl kezdve, amióta a gyárra stb. kiterjed. Pl. Jean Géne-f, j ipar bizonyos fejlettséget elért a egy francia burzsoá-író A tolvaj - kapitalizmusban, időszakonként isnaplója c. könyvében ezt írja: | métlődnek. A kapitalizmus állalá,^rulás, lopás és homoszekszu- nos válsága az I. világháborúval nllrmus. ezek lesznek 10 témáim, és az Októberi Forradalommal kezSzerves kapcsolat van az árulás- dödött é6 állandóan végigkíséri a hoz és tolvajláshoz való von- kapitalizmust, egétsz pusztulásáig. zódásom. valamint szerelmi ka- j 3. a kapitalizmus általános válhmdjalm közölt." I sága nem egyszerűen gazdasági C ZTALIN ELVTÁRS legújabb i válság, hanem kiterjed a gazdazseniális munká jában: ,.A ! sági, politikai életre, az ideológiára, szocializmus közgazdasági prohlé- | „ társadalmi élet minden terülemái a Szovjetunióban" a kapitnliz- ] tére. mus általános válságának két sza. kaszát különbözteti meg: ,.A kapitalista világrendszer általános válsága az világháború időszakában kezdődött, különösen annak következtében, hogy a Szovjetunió kivált a kapitali sta rendszerből. Ez volt az általános válság első szakasza. A 11. világháború időszakában ki-, ]VI OST NÉZZÜK MEG a másik kérdést, amely az elsővel szorosan összefügg. A fasizmus Dimitrov elvtárs meghatározása szeriül: a finánctöke Icgrcakciósabb, trgsovinisztább, Icgimpcriatistább elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája. bonlakozott az általános ~válság \ * ^EE ,t második szakasza különösen I 7^s.aganak. ,a.ahJan lítr,6 „ , • . . • , . . , cftye* tőkés orszagokban A hanvat, Zí'^tőkésosztály nem képes már" a népi demokratikus országok kiváltak a kapitalista rendszerből." A II. világháború után a kapitalizmus általános válsága jelentősen elmélyült. A két egymással polgári demokrácia módszereivel elnyomni a tömegeket, amelyek az ellentmondások kiéVződése miatt rohamosan forradalmasodnak. A . . ... ... ...„. , munkásosztály a dolgozó tömegek szembenálló táborJ^^ónek nem ha]lan(1ók többé tűrni a mérhetetlen kizsákmányolást, azonban legfontosabb gazdasági eredménye, az egységes, mindent átfogó világpiac szétesése és a ké' egy. mással szembenálló világpiac, a demokrácia és szocialista tábora világpiacának és a külön kapita. Hala világpiac kialakulása volt. A szocialista világpiac kialakulása és erősödése figyeiembevéve a Szov. még nincsenek úgy megszervezked ve, Imgy egyből legyűrhetnék az imperialista milliomosokat. A fasizmus tehát a burzsoázia gyengeségének a jele. Gyengesége miatt fordul a -.finomabb" módszerektől a nyílt terrorista, véres módszerekhez. Persze nemcsak a jetunió és népi demokráciák kő- ,.,,'.,„ , _ ímtt „s-.aZ fasizmus diktatúra, hanem az úgynevezett polgári demokralikus átzöttl gazdasági segítség elmélyülését, mindinkább megnehezíti a kapitalista államok piacszerző lehetőségeit. A piac-probléma kléle. zödése viszont a teumelöeszközök tam is diktatórikus, csakhogy burkolt formában. Az .imperialisták egvro közeledő . , „ ... j végső pusztulásukat ágy igyeksze. lokozo't kIhasználaftarwágát ered. nak e!o(|,ulli , hál,órákat rob. menyem. Ez viszont az általános j balllanak k} „mel müm válságnak egyik fontos J.<*h«ro., liárdos hasznokat biztosít A hánása A két vr iapiac kwlakolá- borúhoz azonban az óriási tömegű sa tehát rjabb lokest adott az: ál-[ hadmnyag mellett elsősorban emtelanos válság további mélyülésé- ber ke„ De fl töm k n(n„ ^ nek. Az imperialisták a valságbo nak mPghai,*i u milliomosok maxiigyekeznek háborús készülődéssel [ mátfs profitjáért A háborút tehát kilábalni. így robbantották kt a II. etö kell készíteniük politikailag azvilágháborút 19. A7. amerikai lm-1 za|, ]10?y megpróbálják elfojtani A perialisták és csatlósaik most is dolgozók' tiltakozását, szétverni a ezen az úton járnak. Az USA-ban 1948-as évben újabb gazdasági válság jelei mutatkozmunkásosztály szervezeteit. Ezt szolgálják a fasizmus módszerei. Mint Sztá'in elvtárs írja; „Egyetlen lak. 1948. októberétói 1949. októbe- kapitalista ország sem folytathat réig 22 százalékkal esett az ipari komoly háborút annélkül, hogy már termeié* színvonala. A finánctö-i előre ne erősítené meg saját hátkések ebból a válságból a csatlós állanrok gazdaságának kifosztásával, a hadigazdaság útjára valő rá téréssel és Koreában nyilt agresszió kirobbanásával akartak kilábolni. Erek azonlbain csak a válságnak egy időre vailó elodázását eredményezik. Nyilvánvaló a 'ökés társadalom növekvő hanyatlása, amint erre Malemkov elvtárs a SZKP XIX. kongresszusán mondott beszámolójában rávilégílott: „Az 1. világháború következményeképpen kiszakadt n kapitalizmus rendszeréből Oroszország. A II. világháború következtében pedig egész sor európai és áisiai ország. Tehát minden alapja megvan annak a feltevésnek, hogy egy esetleges 111. világháború a kapitalista rendszer széthullásán ra vezet." A kapitalista világrendszer általános válságának két szakaszát nem úgy kell tekinteni, mint ké' különálló, önálló válságot, hanem mint a kapitalista világrendszer általános válságának fejlődési Szakaszait. Vájjon csak politikai vagy csak pazdasági válság-e a világkapitalizmus általános válsága teszi fel a kérdést Sztálin elvtárs — és nyomban meg ls válaszol rá. Sem az egyik, sem a másik. Ez „a kapitalizmus világrendszerének általános, vagyis mindenoldalú válsága, amely kl'erjed mind a országát, ne fékezné meg ,,saját" munkásait, ne fékezné meg „saját" gyarmatait. Ebből ered a burzsoá kormányok fokozatosan fasizálódó politikája", JVÉZ2PK MEG Dimitrov elvtár, meghatározásának egyes részeit és ilyen módon vizsgáljuk meg, hogy az USA-ban vagy más államokban van-e ma fasizmus? A finánctőke lcgrenkciósabb elemet a tőkésosztály szűkebb körét alkotják, akik n legnagyobb profitot vágják zsebre, tehát leginkább érdekük a néptömegek maximális kizsákmányolása, leginkább népellenesek is. Világos, hogy az ö polikájuk a lcgreakeiósat>b. A milliomosok személyesen vesznek részt 3z államvezetésben, teljesen a monopoltőke érdekeit kiszolgáló gépezetté változtatják a burzsoá államot. Ezek a milliomosok indították meg ós szítják a koreai háború tüzét, ezek az elemek irányítják a gyarmatokon a nemzeti függetlenségért folyó harcok letörését Ázsiában és világszerte. A hozzájuk hasonló szélső-rckciós rétegeket juttatják uralomra, pl. Egyiptomban a lcgreakciősabb feudális urakra támaszkodnak'. Ideológiai sikon úgy igyekszenek ezek az e'emek alátámasztani uralmukat. hogy vadállati sovinizmust hirdetnek, mérhetetlen nacionalista pöffeszkedésre ós más népek gyűlölőiére bíztatják az embereket. Ezt a fajolmélettel támasztják alá, nyol, a kínai, a japán, a zsidó, a mexikói, a portorikói nép é» legvégül a néger nép, A négereket az USA csőcseléke büntetlenül megölheljt Ezt az uszító ideológiát, amely az egyes emberfajokat egymással szembeállítja és ilyen álellentét felállításával eltereli a figyelmet az osztályharc kérdéséről, a klérus, maga a pápa faz egyik fő »tnmbombagyár-rész vényes), nyíltan támogatja. Céljait a demokratikus demagógiával lep'ezi. amiben segítségül hívja a szociáldemokráciát és a sárga szakszervezeteket. A milliomosok, a legimperialis•ább rieimek, a nraguk agresszív, világuralomra törekvő poliükáját is alátámasztják ezzel az ideológiával. Az ország belső poít'lkai „meigierősílése" pl. az USA vüág| uralmi külpolitikáját szolgálja. Nem véletlen, hogy az USA. amelyről Sztálin elvtárs megállapította, hogy ma a világ reakció élen jár, szedi el fokozatosan a többi imperialista államok gyarmatait, marehali•zálja: vagyis tőkekiviteliével megbénítja magukat, ezeket az államokat. Mint Ponomarenko elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán mondott „egy tekintélyes külföldi diplomata és kém kijelenti könyvében, hogy üdvözli az elkövetkező háborút, mivel — véleménye szerint — e háború eredményeképpen az Egyesült Államok „zsákbateheti a íöldgömböt és dúsgazdagon élhet az összerabolt holmikból." De az USA tőkéje mellett a fasiszta módszereta és ideológiát Is exportálja a többi lökésállamokba. Élesztgeti a szétveri né.met, olasz és japán fasizmust, és ma már „fölemelt'4 fejjel és nyíltan, fölemelt karral uszítanak a szabadoribocsátott háborús bűnösök. Es támogatja Frankó', a görög monarchofa'sisztá. kat. a török fasisztákat. Tito fasiszta rendszeréi, amely olcsó pénzért el. ndta a jugoszláv dolgozók vérét az USA milliomosainak. KommünIstaefl'lenes harcot hirdet a tőkésorszá. gökban, ezt az ú. n. „100 millió dolláros törvénnyel" anyagilag is támogatja. amikor kémeket és diverzánsokat küld a demokrácia és szo. ciahzmua országaiba. Ebből a pénzből kaptak vérdíjat' azok az elvetemülj emberrablók is aklk-rt hazánkban most ítélt halálra népi demokráciánk bíróságaA nyilt terrorista dikla'ura szavak Dimitrov elvtárs meghatározásiában azt jelentik, hogy az erőszak eszközeit: a katonaságot, rendőrséget. csendőrséget nyillan és kimélet nélkül allka'mazzák a milliomosok a dolgozók elten. Az SA és SS mintájára ma az USA-ban az Ezüslingesek, az Amerikaellehes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, a Ku.K'iux-Klan és más terrorszervezetek. Franciaországban De Gaule felfegyverzett csapatai és o szociáldemokrata vezetés alatt álló rendőrség a félelem légkörét hozzák létre. Jellemző, hogy egy Madison r.evű amerikai kisvárosban 122 ember közül csak 1 merte nláími az amerikai alkotmány szavaiból megszerkesztett békéivel* A militarista l elemek jutnak vezető szerephez a milliárdosok akaratából, így Eisctihower tábornok tett elnök az USAban. Egyre több tábornok van az USA államainak kormányzói között., sőt a bíróságok, egyetemek élére is tábornokokat neveznek ki. Az amerikai hadsereg katonáit és tisztjeit a legvadállatibb szellemben nevelik. A Szövetségi Nyomozó Iroda az USA-ban 113 millió amerikai állampolgár újjlenyonístát tartja nyilván, de a terror éle a Kommunista Párt és a szakszervezetek ellen irányul. A Taft Hariley féle rabszolgatörvény eltörli a sztrájk jogot. 1919-bfu bírósági komédiát rendeztek az amerikai KP vezetői elten és a párt 11 vezetőjét hosszú börtönbüntetésre ítélték. 1950-ben börtönbe vetélték E. De'nnis elvtársat, a KP főtitkárát, Ez jeladás volt Lnhaut elvtárs, a belga KP vezetőjének a meggyilkolására, Togliatti, Tokuda és Duclos elvtársak elleni merénylet kre és a demokratikus eTők üldözésének megkezdésére a többi tőkés országokban M ÍNDEZEKET SZÁMBAVÉVE nem vélellenül mondotta tehái Malenkov elvtárs az SZKP XIX. Kongreeeziusán, hogy „az áj háborúm készülő amerikai Imperialisták is vadállali fasiszta rendszert honosítanak meg- nemcsak nz Egyesüli Államokban, hanem más országokban is". Mit jeleni Malenkov elvtársnak ez a kijelentése? Azt, hogy ma ezekben az államokban (kivéve a fisiszta Spanyolországban, Görögországban, Töröko'szagban, Jugoszláviában) a fasizálódás meghonosításával, vagyis jelenleg egy folyamai;tal állunk szemben. A fasizálódás folyamatat tehát nem szabad összetéveszteni magával a fasizmussal. Ez a „rneghonosfiás" azt jelenti, hogy a fasizmusnak folyamatosan és fokozatosan mindig löbb és több módszerét igyekeznek bevezetni az USA-ban és a többi lökés államokban a német, ohsz és japán fasizmus mintájára, amelyet a Szovjetunió semmisített meg. De természetesen nem veszik át, szórói-szóra ezeknek a levitézlett faslszia rendszereknek minden módszerét, hanem módosítják az egyes országok történelmi fejlődésében mutatkozó különbségeknek megfelelően. így pl. az ÚSA demokralikus hagyományai miatt, amely él a dolgozók széles tömegeiben), még nem látták a tőkések célszerűnek és lehetségesnek a Kommunista Párt betiltását s jelenleg nz amerikai Kommunista Párl viszonylag legális körülmények között működik. Még működtetik és felhasználják a swx'iáldemokraiizmust és aljas demagógiáját, a tömegek megtévesz'.ésére. Még nem tiltották be a szakszervezeteket, hanem a sárga szakszervezetek árulóin keresztül próbálják leszerelni az elnyomott és kizsákmányolt dolgozók egyre erősödő forradalmiságát. Még használják az u. n. „demokratikus választójog" demagógiáját, ami a valóságban úgy lest, hogy a 98 milliónyi szavazónak csak a fele szavazóit és csak egyharmada adta <* mindenféle nyomások hatására szavazatát a háborús uszí'.ó Eisenhower-re. A FASISZTA MÓDSZEREI: ^ sokasodnak az USA-ban, sőj egyes területeken vadállati módszerekiben túltesznek tanítómestereiken ls (pl. Koreában). De még nincs náluk fasizmus és nem szükségszerű, a fasizmus leljes kialakulása. Nem mindegy a munkásosztály, a dolgozók számára, hogy milyen körülmények között folytatják a harcot: a fasizmus körülményei között, vagy pedig az u. n. polgári demokrácia körülményei között, amely nagyobb lehetőséget ad a harc jobb megszervezésére. Ha elég szervezett lesz a kizsákmányolt tömegek hnrea, megakrdályozható a fasizmus. Ezért törekszik elsősorban az Amerifcai Kommunista Párt, de ugyanúgy a Haladó Párt i's az egységes nemzeti front kialakítására, amely összefog minden demokratikus és békeszerelő erőt a milliomosok maroknyi, de vadállati bandája ellen. Ezért törekszik a párt a munkásosztály egységének megvalósítására, a szociáldemokraták és a Kárgusz k.szervezetek demagógiájának a leleplezésére. Ebben a harcában a demokra. likus és bétazerelő erők tábora biztosan számíthat a hatalmas Szovjetunióra, amelynek hős pártja és hadserege, a hős szovjet nép már egyszer megmutatta a törlénelemben, hogy mi a sorsa a fasisztáknak, ez agre'ssaoroknnk. A MARXIZMUS-LENINIZMUS TANSZÉK MUNKAKÖZÖSSÉGE. Jobboldali nyugati lapok a títóísta párt csődjéről gazdaságra, m'tid a politikára. VI- amely szerint van kiválasztott fai. láoos, hogy e válság alapja egy- pl. n „fehér amerikai" vagv jenki részt a kapitalizmus világgazda- és aztán egóS2 ranglistája követkesági rendszerének egyre fokozódó az „atócsonynWrrendfi" • népekbomlása. másrészt pedig a kapila- nek: a fr«nc'ín, a szláv, a ketcllizmusból kivált országok — a euróoni. a latiu. az. olasz, p spa. Párizs. Számos jobboldali nyugati lap a titóista párt kongreszszusi komédiájáról irva ada'okat szolgáltat Tüo fasiszta rendszerének súlyos válságáról. Az „Ofceerva'eur" Tito beszédét idézi, aki maga ls bevallotta: „Inkább nehézségeinkről és gyengeségeinkről szükséges beszélni, mint sikereinkről." Tito beismerte, hogy „beruházások 1949 óta fokozatosan csökkennek, hogy az ipari termelés jelenleg csak a kapacitás 30 száízalékát htacználjn fel és ez az oka a fizetési rrrirlcg katasztrofális hiányának. Tito azt is kénytelen volt bejelenteni, hogv feladja az ország további iparosítását, amely szavai Szerint nem lesz olyan in'enzív, mint a leoutóbbi ijt.hal évben," „A külföldtől kapott segély — folytatja a lap — csak a rendkívüli költségek húsz százalékát fedezi. ami azt jelenti, hogy a jugoszláv népnek kell elviselnie a rendkívüli kiadások által jelentett ' terhek oroszlánrészét." | A Neue Zürcher Zeitung Kardelj titóista külügyminiszter kongresszusi beszédének azokat a részeit 'alálja különösen figyelemreméltónak, amelyekben a nyugathoz való , további köz.e'e.dí's politikájáról beszél. A Htóisták a szocialista internacionáléhoz is közelednek. „Akadályok és meggondolások .>ja csípősen a lap — Jelenleg Inkább a nyugati szocialistáknál, mint Isem a titóisláknál állnak fenn." 1 1 (MTI)