Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! November 30-lg meghosszabbították az őszt sásárt A Posta Hálózatépítő dolgozói 20 múzsa vasat gyűjtöttek A Komán Népköztársaság kormányának tiltakozó jegyzéke a jugoszláv kormányhoz AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI VIII. ÉVF. 273. SZÁM ÁRA 50 ril.l.ÉR P J A PÉNTEK, 1952. NOVEMBER 21. Tervteljesítésünk egyik alapvető feltétele a jó munkavédelem Pártunk Központi Vezetősége, a Minisztertanács és a SZOT határo. zatokat hozott a munkavédelem megjavítására. Ezeket a határoza­tokat azonban sajnos, a legtöbb üzemben nem tartják be. Éppen az ilyen hiányosságokból laka­do problémák megvitatása végeit rendezle meg a SZOT az Orszá­gos Munkavédelmi Konferenciát. A konferenciának — mely a Szov­jetunió XIX. pártkongresszusának szellemében tárgyalt — főfeladata volt, hogy megvizsgálja: hogyan hajtották végre üzemeinkben és egyéb munkaterületeken a mi­nisztertanács ás a SZOT határoza­tait a balesetelhárításról, a mun­kavédelem megjavításáról. A konferencián elhangzott be­számoló és a felszólalások irányt mulatnak megyénk üzemei ré­szére, mikér.t számolják fel az ed­digi hibákat a munkavédelmi ren­delkezések terén, ismertetik a munkavédelmi. berendezések nagy jelentőségét, a szocializmus épí­tésében. Martin Ferenc elvtárs, a SZOT titkára kihangsúlyozta be­szédében, hogy „A munkavédelem még mindig jelentősen el van mc­radva népi demokráciánk általá­nos fejlődése mögöt." Ez az elma­radás Csongrád megye számos üze­mében is kirívóan magimutatko­zik. Több üzem vállalatvezetője a terv teljesítésének irányítása közben elfeledkezett arról, hogy a munkavédelmi berendezések kor­szerűsítéséről is gondoskodnia kell. A Szegedi Késárugyárban hosz­S7Ú éveken keresztül a csiszolóban poiszívó nélkül végezték munká­jukat a dolgozók. Ebben az üzem­ben nem sokat törődtek a dolgo­zók egészségvédelmével, s a Sze­gedi Pártbizottságnak kellett köz­belépni. hogy a vállalat vezetősé­ge, pártszervezete teljesítse a, do'­gozók kérését és haladéktalanul kezdje meg porszívó berendezés szerelési munkálatait. A Késáru­gyár vezetősége csak a birátat e'­hangzása után volt hajlandó hoz­záfogni a szellőző berendezés elké­szíttetéséhez, amelynek beszere­lési munkálatait így is csak decem­ber végére iudják befejezni. A munkavédelmi konferencián Kovács István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizolt. ságának tagja kihangsúlyozta, hegy a munkavédelmi konferen­cián tárgyalt kérdés „nem akár­milyen kérdés, hanem döntő je­lentőségű politikai kérdés. E kér­dés a pártnak, az államnak. a szakszervezetnek a dolgozó tö­megekhez való viszonyának kér­dése. E mögött a kérdés mögött az van, hogyan viszonyulnak az igazgatók, hogyan viszonyulrak a főosztályvezetők, a mintézterek, hogyan viszonylik a szakszervezet és hogyan viszonyulnak a helyi pártszervezetek a dolgozó tömegek érdekeihez." A nagylaki Kender­fonó vezetői 6em viszonyulnak jól a dolgozókhoz. — Az üzemek igaz­gatóinak és az UB elnökeinek pe­dig, — mint ahogy azt Mekis Jó­zsef elvtárs, a Vasas Szakszervezet elnöke mondott felszólalásá­ban — vállvetve kell kiizáeniök a munkavédelmi határozatok vég­rehajtásáért, a dolgozók jó mun­kakörülményeinek kialakításáért. A csongrádmegyei üzemekben sem szabad megfeledkezni az üzemi pártszervezeteknek, a szakszerve­zeteknek és a vállalat műszaki vezetőinek arról, hogy a megfe­lelő munkafeltételek megterem­tése, a dolgozók egészségvédelme, a biztonságos munka, a balesetek elhárítása — egyik alapvető ele­me a szocializmus építésének. A munkavédelmi berendezések hiányosságaiból adódó balese­tek alkalmával igen sűrűn előfor­dul, hogy az üzemek vezetői a fe­lelősséget a sérült dolgozóra akar­jak áthárítani. Ez abból fakad, hogy az üzemekben a vállalatve­zetők, de a műszakiak sincsenek lisztába azzal a nagy felelősség­gel. amely rájukhárul a munka­védelmi berendezések biztosításá­nál. — A vállalatok igazgatói­nak meg kell érteniök — mondotta Martin elvlárs —, hogy elsősorban ök felelősek a dolgozók testi ép­ségéért, egészségéért. Azt íiisz­szük, hogy ez valamennyi üze­münkben érvényes Csongrád me­gyében és tudnia kell minden ve­zetőnek, hogy a termelési terve­ket csak megfelelő munkafeltéte­lek biztosításával lehet teljesíteni. Ha a dolgozó látja azt, hogy sze­rető gondoskodással védik az egészségét, az életét, hogy gon­doskodnak a munkafolyamatoknál könnyen előfordulható balesetek kiküszöböléséről, akkor ö maga is nagyobb lelkesedéssel dolgozik, jebban sajátjának érzi munkate. rületét, az üzemét, s nagyobb kedvvel törekszik terve teljesíté­sére. Példa erre a vásárhelyi Ma­gasépítő Vállalat lanépítlkezése, ahol jó a balesetelhárító védelmi­berendezés. Ezein az építkezésen az állványokra korlátokat szögeznek az előírás szerint. Az újonnan munkábaálló dolgozók részére két­hetenként kétórás balesetvédelmi előadást tartanak. Az építés ve­zetősége az ebédlőben szemléltető balesetelhárítási sairkot állított fel. Ugyanakkor termelési érte­kezleten is foglalkoznak a beleset­védeletmmel. Sajnos ez a szocia­lista gondoskodás nincs meg min­den építkezésein, minden munka, helyen. Arra kell tehát törekedni úgy az építkezéseken, m'int az üzemekben, hogy a Pártunk Köz­ponti Vezetősége, valamint a mi­nisztertanács és a SZOT által ho­zott munkavédelmi határozatok, valamint a mostani Országos Mun­kavédelmi Konferencia tanulmá­nyozása alapján a legnagyobb gonddal kezeljék a munkavédelmi berendezések kérdését és úgy a helyi pártszervezetek, mint az üzemi szakszervezetek, s a vállalat­vezetők. műszakiak gondoskodja­nak a jó munkavédelemről. Igen elterjedt szokás az üzemek, nél, vállalatoknál megyénk terüle­tén is, hogy a pártszervezetek és különösen a szakszervezeti funk­cionáriusok opportunista módon elfogadják a gazdasági vezetők ob­jektív nehézségekre való hivatko­zását. Mikor a munkavédelmi be­ruházásokról van szó, könnyen hagyják magukat befolyásolni egyes szakszervezeti funkcionáriu­sok a vállalatvezetők részéről, hogy vagy az üzem berendezésé­nek sajátossága, vagy pedig a fc. dezst gátolja a munkavédelmi be­rendezések időbeni beszerzését, vagy korszerűsítését. A Szakszer­vezeti funkcionáriusok ehelyett jo'oban lennék, ha nem fogadnák készpénznek ezeket a nem mindig helytálló kifogásokat, hanem ma­guk is megvizsgálnák a munkavé­delmi berendezéseket, hogy neim elavullak-e már. vagy hiányosak és fokozott mértékben ellenőrizzék ezeknek pótlását, beszerzését. Népi demokratikus államunk ha­talmas összegeket fordított s for­dít a munkavédelemre. Vas Zoltán elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy ,,a: ötéves terv 350 millió ierintol irányzott elő munkavédel­mi berendezésekre." Ennek az ösz­szegnek az egyes üzemekre eső résizél csongrádnvagvei üzemeink sem használták ki teljes mérték­ben. 1953-ban, vagyis a jövő év­ben a munkavédelmi beruházási terv az idei összegnek több. mint kétszeresét biztosltja. Újólag alá­támasztja ez, hogy a szocia­lizmus gazdasági alaptörvénye a társadalom gazdasági és kulturális szükségleteinek maximális kielé­gítése. Nem valami öncélért épít. jük a szocializmust, hanem azért, hogy hazánkban a dolgozó nép helyzete gazdasági és kulturális szempontból, minden szempontból évről-évre, hónapról-hóraapra jelen­tősen megjavuljon. üzemeink ve­zetőinek feladata tehát, hogy a dolgozókkal való fokozottabb törő­déssel gondoskodjanak a munka­védelmi beruházások jó felhaszná­lásáról, hogy a dolgozók részére biztosithassák a megfelelő munka, feltételeket az egészségvédelem, a balesetek elhárítása terén is. Ez is egyik előrelerjdí'ője lesz ter­vünk teljesítésének. A negyedik negyedévi terv túlteljesítéséért A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR DOLGOZÓI CSATLAKOZTÁK Á DIÓSGYŐRIEK KEZDEMÉNYEZÉSÉHEZ Az ország üzemeinek, vállalatai­nak dolgozói keményen dolgoznak azért, hogy negyedik negyedéves tervüket teljesítsék, illetve túltelje­sítsék. A szegedi üzemekbín is je­lentősen fokozódott a munkaverseny lendülete s a dolgozók munkája nyomán új, kimagasló eredmények születnek. Ezekben a napokban az üzemekben a harc a negyedik ne­gyedéves terv mielőbbi sikeres vég­rehajtásáért folyik. Az ország 'élenjáró üzemeinek dol. gozói most új, nagyjelentőségű kez. deményezést indítottak el, amely egyre szélesebb méretekben terjed. Az élenjáró üzemek egész sora ha­tározta el, hoigy évi tervét, decem­ber 21-re," Sztálin elvtárs 73. szüle­tésnapjának tiszteletére befejezi. Ehhez a nagyszerű kezdeményezés­hez Szegeden elsőnek a Szegedi Keníerfonógyár dolgozói csatlakoz­tak és az alábbi vállalást tették: >,MI, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói a diósgyőri dolgozók kez­deményezéséhez csatlakozva vállal­juk, hogy ezévi tervünket december 21-re, Sztá in elvtárs születésnap, jára befejezzük. Az 1952-es évi 107,408.000 forintos eriéktervünket, Sztálin elvtárs születésnapjára tel­jesítjük. Vállaljuk, hogy termelési tervünket ugyancsak december 21-re befejezzük és az év végéig 228.5 tonnával túlteljesítjük. Vá lalásunkat úgy kívánjuk telje, sjtenl, hogy az üzemünk területén kiszélesítjük a Röder.mozgalmat és az eddiginél is többet foglalkozunk majd azokkal a dolgozókkal, akik normájukat 100 százalékon alul tel. jesítik. Jó politikai felvilágosító munkával arra törekszünk, hogy az üzemben minden dolgozó megértse a terv idó'e'őtti teljesítésének jelen­tőségét, hogy az üzemben minél na­gyobb teret hódítson a Uoy — a „Terme j ma többet, mint tegnap"" mozgalom. A vállalat dolgozói sokat köszön­hetnek a Szovjetuniónak és vezéré. nek, Sztálin elvtársnak. A felszaba­dulás óta a ml üzemünkben is gyö. keresen megváltozott a helyzet és n Bakai-féle börtön a dolgozók tulaj­dona, felszabadult gyár lelt. Éippen ezért csatlakoztunk örömmel a diósgyőri dolgozók kezdeményezésé­hez és ígérjük, válla'ásainknt mara­déktalanul végrehajtjuk, hogy de. cember 21-én szavunk valóra válta, sával köszönthessük 73. születés­napja alkalmából a világ dolgozói­nak szeretett vezérét, Sztálin elv­társat. Az élenjáró szegedi üzemek dol­gozói Is csatlakozzanak az ország üzemelnek kezdeményezéséhez. Vé. gezzük úgy munkánkat, hogy de. cember 20-án jelenthessük Rákosi elvtársnak: Szeged élenjáró üzemel befejezték 1952. évi tervüket. Az üzem dolgozói nevében! Balogh István, párttitkár, Radics Sándomé, UB-eliiök, Balogh István, igazgató. Patkó Erzsébet DISZ.tltHr Hegvalósítjuk a termelőszövetkezeti fanács útmutatásait A termelőszövetkezet! tanács ülése és határozatai minden esetben meg­jelölték termelőszövetkezeteinknek, így a mi csoportunknak, a Táncsics­tl ízesnek is a küszöbön álló feltda­tokat. Hosszú hónapokra elő te vi­lágosan látjuk feladatainkai és tud­juk, mát kel] lenni fejlődésünk, erő­södésünk érdekében. A mi csoportunk eddigi munkáját Vizsgálva, a termelőszövetkezeti ta­nács' ülésén elhangzott beszédek és hozzászólások tükrében láljuk nem­esek eredményeinket, hímem hibáin­kat is, amelyek egylől-egyig fékjei voltak fejlődésünknek. Az elmúlt gazdasági évben is ter­melési tervet készítettünk, de a terv jelentős rá ize csak papíron maradi, nem valósítottuk meg. A termelőszö­vetkezeti tanácsülésen Dobi István elvtárs hangsúlyozta, a szilárd mun­katerv jelentőségét. Mi ugyan meg­alakítottuk a brigádokat, de a hasz­nos tanácsoka', útmutatást csak ímmel-ámmal kezeltük. Ezért rz egyéni felelősség elmosódott brigád­jainknál. A szervezeti lazaságok mutatója vol| az ellenőrzés gyengesége is. Eb­ből származott, hogy kisebb mun­kaegységhígítáliok is adódtak terme­lőcsoportunknúi, amelyet most, a zárszámadás készítésénél a terme­lőszövetkezeti tanácsülés útmutatásai alapján küszöböltünk ki és a jogta­lan munknegyi egeket tö öllük. Meg­magyaráztuk a tagságra: k, hogy sa­ját magunknak okozunk kárt, szt az ágai fűrészeljük, amelyiken állunk, ha ,a fegyelmezetlenséget, a munka­egységhígítást megengedjük. A minisztertanács júniusi hatá­rozatát vezetőségünk csoportértekez­leten tanulmányozta és ismertette a taig,ággal. Határozatot is hoztunk n munkafegyelem!1!zítók elleni intéz­kedésre. Volt olyan tag is csopor­tunkb. :n, aki többszöri figyelmezte­tés. munkaegységlevoniá^ után sem változtatott magatartásán, mint Ko­vács Antal, őt közkívánságra kizár­tok a csoportból. A tanácsülés ismételten felhívja a figyelmünket, hogy a közös va­gyon f.z a szilárd alap, amelyen a tütérae löszövei kezet egész gazdálko­dása felépül, felvirágzik. Ez olyan befektetés, amely az elkövetkezendő esztendőkben hozza meg igazán a gyümölcsét. Ezelőtt sem néztük tét­lenül, ha valaki a csoport vágyónál rongállai, de most meg még inkább megszívleljük ezt az . útmutatást. Nem riadlunk eddig sem vissza at­tól, hogy kizárjuk az olyan csoport­tagot, mint Baráth Ferenc, akivel hosszasan foglalkozott a; termelöszö­ve'kezet vezetősége, a pártvezetőség 3 a népnevelők, mégsem tudtok jobb belátél ra birni és sorozatosan kárl okozott a szövetkezeti vagyonban. Nemcsak a vezetőség, hanem min­den tag óhaja, hogy hasonlóan jár­junk el, éppen a termelőszövetkezeti tanácsülés útmutatásai alapján, azokkal, akik rongálják a közös va­gyont, amelynek gyümölcsét a kö­vetkező években ízleljük meg majd igazán. A tanácskozás tanul' ágain okulva, vezetőségünk már határozatot is ho­zott, hogy a zárszámadási leltár alapján, mind a gazdasági felsze­relést, mind az igiaerőt, a meglévő szálas- és abraktekarmányt átadja a brigád vezelőknek és a raktárosnak. Pártunk és kormányunk többízben felhívta figyelmünket, hogy az ál lam iránli kötelesség teljesítése a termelőszövetkezetek elsőrendű fel­adata- Mi büszkén mondhatjuk, ez­évben is Hegel tettünk kötelessé­günknek s a jövőben is azt tartjuk legelső feladja lunknak. Hogy köny­nyen teljesíthessük kötelezettségün­ket az állommal 'szemben, többet akarunk termelni. Ezért alkalmaz­zuk a jövő évben még nagyobb mér­tékben az élenjáró szovjet tapasz­talatokat, ezért alkalmaztok ezévben Í3 már a keresztsoros vetést. Dobi István elvlárs a termelőszö­vetkezeti tanácsülésen azt mondotta: „Van egy jó magyar közmondás: ki mint veti ágyát, úgy laJussza ál­mát".' Mi jól akarjuk megvetni® az ágyait, ezért felhasználjuk a tanács­ülés tapasztalatait éjj, megvalósítjuk útmutatásait mind magunk, mind népgazdaságunk érdekében. Farkas Sándomé párttitkár. Csúcs Mihály tszcs-elnök. 214 SZAZALÉK Tátrai György, o Szegedi Szőrme­és Börruhakészítő Vállalat jelvé­nyes sz'ahánovista szabásza gyors mozdulatokkal végzi munkáját. Alig lehet követni kézjárását. Azok a dolgozók közé tartozik, akik a mun­kamódszer helyes elsajátításával nap, mint nap arra törekednek, hogy teljesítményük állandó fokozásával segítsék elő ötéves tervünk mielőbbi megvalósulását. Tátrai elvtárs elmondja, hogy a felszabadulás előtt kisiparosnál dol­gozott, majd később a Ro3mann-féle szörmeüzembe került. Munkaadója ugyanúgy kizsákmányolta át MJ mint többi do'gosó'ársát. Szezonjel. legűvolt iaz akkori munkájuk, ősztől tél közepéig látáslól-vakulásig dol­gozott, keresete mégsem volt elég megélhetése biz'osílcísához. A szűcs munka gyárszerű gyakorlását a Szovjetunióban ismerte meg és o't gazdag tapasztalatokat szerezve, folytatta idehaza is munkáját, amely alkalmazásának köszönheti eredményeit. A Szegedi Szőrme- és Bőrruháké, szító Vállalathoz 1949-ben. az üzem megalakulásakor keridt. Minden tu­dását felhasználva segítette dolgozó, társait, hogy a kezdeti nehézségeket leküzdhessék. Már az első években is teljesítménye állandóan 150—ICO százalék közölt volt. 1951-ben jó munkája eredményeképpen elnyerte a sztahanovista oklevelei. Ez újabb eredmények elérésére serkentette, 1952-ben a felszabadulás ünnepén o't csillogót l mellén a kitüntető sztahánovista jelvény. Nem elége. detl meg azzal, hogy szép eredmé­nyeket ér el. Nem állt meg, mert tudta, hogy még mindig lehít mun­kamódszerén tökéletesíteni. Munka, idejének minden percét kihasználta. Ezáltal teljesítménye fokozatosan emelkedett: 170 százalékra teljesí­tette normáját. Alkotmányunk ün­nepére 175 százalékra fokozta ered­ményét. Megfogadta, hogy novem­ber 7-re, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35. évfordulója, nak méltó megünnep'ésére 195 szá­zalékos teljesítmény eléréséért har­col. Normáját 209 százalékra telje­sítette. November 7-re elnyerte „az ország legjobb szőrme szabásza" cí. met s a szakma legjobb dolgozója lett. Tátrai elvlárs állandó jó munká­jánál akarja továbbra is kiérde­melni a dolgozó nép bizalmú', meg­hálálni a sztahánovista jelvényt és a Ititüntetö címet, hogy méltó legyen a szakma legjobb dolgozója megbe. csiilö elnevezésre. November hónap első dekádjdban 214 százalékos át­kiggal dolgozott. Most újabb fel. ajánlást te l: a negyedik negyedévi terv sikeres befejezése érdekében december 21-re. Sztálin elvtárs szü­letésnapjára megfogadta, hogy 1953 március 3l-re befejezi ötéves tervét. November 20.án már 1954 április 10-énél tartót'. Tátrai elvtárs megfogadta, hogy dolgozótársait segíti magasabb ter­melési eredmények elérésében, hogy rövid időn belül üzemük homlokza­tán ott ragyogjon a büszke élüzem csillag,

Next

/
Thumbnails
Contents