Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK. 1952. NOVEMBER 3 am i.Mi l.» Országos munkavédelmi konferencia A SZOT nagytermében szerdán reggel 9 órakor összeült az országos munkavédelmi konferencia, hogy megvizsgálja: hogyan _ hajtották végre üzemeinkben, bányáinkban és építkezéseinken a minisztertanács és a SZOT határozatait a balesetelhárításról, a munkavédelem megjavításáról. A konferencián megjelent Kovács István elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettesével az élen a Magyar Dolgozók Pártja Politikaii Bizottságának és Központi Vez éhségének több tagja, valamint a szakszervezetek vezetői, az üzemeik, bányák, építkezéseik igazgatói, tIB elnökei, élenjáró dolgozói, nnunkavédelmi aktívái Kristóf István elvtár;!, a SZOT főtitkárának megnyitó szavai után Martin Ferenc elvtára, a SZOT titkára tartotta meg beszámolóját a munkavédelem időszerű kérdéseiről. Martin Ferenc elvtárs beszámolója Bevezetőül rámutatott arra, hogy a párt fontos célkitűzésének tekinti a dolgozók élet. és munkakörülményeinek állandó javítását és hangsúlyozta: a Szovjetunió ötéves tervében komoly szerep jut a munkavédelem továbbfejlesztésének. Mártin Ferenc a továbbiakban rá. mulatott, hogy pártunk és kormányunk hatalmas anyagi alapot teremt a munkafeltételek szakadatlan javítására s az ötéves terv során már eddig is többszázmiUió forintot ruháztunk be balesetelhárítási, szellőző 'és más üzemegészségügyi berendezések létesítéséreEzután arról beszélt, hogy az elért eredmények ellenére még mindig nem történt meg a fordulat a munkabiztonság fokozása terén. Az igazgatók, műszaki vezetők, sőt a delem kérdésének — memdotta. — A megfelelő munkafeltételek megteremtése, a dolgozók egészségvédelme, a biztonságod: munka, a balesetek: elhárítása — egyik alapvető eleme a szocializmus építésérek. Pártunk útmutatásának, a minisiztertainács és a SZOT együttes határozatainak alapján vállalatainknál fel kell számolni a mult hibáit, s erélyes intézkedésekkel kell fokozni a munkavédelmet. A továbbiakban elmondotta Vas Zoltán, hogy az ötéves terv 350 millió forintot irányoz elő munnapra jelentősen javult a dolgozó nép helyzete. Ugyanakkor a munkavédelmi intézkedések terén történt súlyos mulasztások keresztezik, aláássák és akadályozzák pártunk és kormányunk elgondolásait, a dolgozók helyzetének javítását. A ma tárgyait kérdés nem akármilyen kérdés, hanem döntő jelentőségű politikai kérdés. E kérdés a pártnak, az államnak, a szakszervezetnek a dolgozó tömegekhez való viszonyának kérdése. Emögött a kérdés mögött az van, hogyan viszonyulnak az igazgatók, hogyan viszonyulnak a föosztályveze'ők, a miniszterek, hogyan viszonylik a szakszervezet és hogyan viszonyulnak a helyi pártszervezetek a dolgozó tömegek érdekeihez. Pártunk a munkásosztály élcsapata, a munkásosztály a dolgozó nép érdekeit védi. Megtűrni azokf.tí a hiányosságokat, (amelyekről ma itt beszámoltak, súlyos politikai hibát jelentene. Minden kommunistának központi és állandó feladata: törődni a dolgozók érdekeivel. Sz'.úlin elvtárs legújabb művében aláhúzza', hogy a szocializmus gazj dasági alaptörvénye a társadalom A titoistók azt akarják szétrombo'ní, amit felépítettünk Levelek a jugoszláv emberrablók bűnperét ől A jugoszláv kémbanda és emberrablók lölötl a dolgozó nép bírósága már kimondotta a példás ítéletet és a mindenre elvetemült, aljas gazemberek megkapták méltó büntetésüket. Dolgozó népünk haragja és gyűlölete határtalan azok iránt, akik ilyen aljas módszerekkel akarták sárba tiporni eredményeinket és akarták szabad hazánkat a rabszolgák országává termi. Ez a gyülöleit megmutatkozik azokban a levelekben is, am...» lyeket szerkesztőségünk kap. Az van ezekben a levelekben, hogy dolgozóink nem felejtenek, s több és jobb munkával föleinek a háaorús uszítók gaztetteire. kavédelmi berendezésekre. 1950bta és 1952. első felében azonban! gazadsági és kulturális szükségleleinem teljes mértékben használták nek mnximális kielégítése. Nem valami öncélért építjük a szocializmust, hanem azért hogy hafe! az előirányzott összeget. _ Ezután, azoknak a bürokratékmhűszt^umök~"egyegVezetői az" el- nak felelősségéről beszélt az Or.' zánkfan a dolgozó nép helyzete mult év folyamán elhanyagolták és szagos Tervhivatal elnöke, akik gazdasági és kulturális szempont lebecsülték a dolgozók testi épsé-'n&m látják_ meg a balesetek sta. ,gének egészségének megvédését- tisztikai szamai mögött az embert, A minisztériumok számos igére-,«hik nem veszik észre, hogy sok tet tettek a problémák megoldása- i esetben éppen az ő mulasztásuk ra azonban nem jutottak el meg!miatt a munkavédelmi wtézkedeaddig sem hogy azokkal a gazda- sek e,hanyagolasa miatt kerülnek " - - - •• veszélybe emberi életek. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy másként sági vezetőkkel szemben, akik munkavédelmi kötelezettségüket elhanyagolják, keményen fellépjenek, j ma már egész másként foglalnak Mindehhez nem kis mértékben já- al att a minisztériumoknál á vak rult hozzá a szakszervezeti ellen- ! álatoknál a m-unkavedelem kerde őrzés gyengesége. Beszámolt arról, hogy a párt idevonatkozó figyelmeztetése és halából, minden szempontból évről-évre, hónapról-hónapja jelentősen megjavuljon. Meg kell mondanunk, hogy sok munkásvezető rosszul viszonyul a muiikásoszalyhoz, valahogy úgy néz ki a dolog, hogy megint megvalósul — rossz értelemben — i% a régi magyar közmondás, hogy zsiványból lesz a legjobb pandúr. Amíg ,a munkás a műhelyben dolgozik, érzi a munkavédelem minden hiányát, de amikor előlép művezetővé, vagy a minisztériumba kerül felelős posztba, bizonyos idő után . megfeledkezik arról az osztályról, ahonnan sében, mint egy évvel ezelőtt. Az 1953. évi tervek készítése során máT komoly erőfeszítéseket rozata után a minisztériumok "át- j a munkavédelmi ^ beruházási szervezték 'és megerősítették mun. keretek jobb biztosításért Ennek kavédelmi szervezetüket, a javulás wedmenyekent az 1953 evi mun- j jott, amely megbízta a nagy funk azonban még nem kielégítő. A jövedelmi beruházás terv a mi- ooval és fe.adatlal es elfeledkezik - - niszteriumok kezdemenyezese es javaslata alapján az idei összegnek több, mint kétszeresét biztosítja. A CSONGRÁD—BÉKÉSMEGYEI BORFORGALMI VÁLLALAT _ egyik dolgozója, Kovács Józsefné ezt írta: „Én, mint dolgozó nö és ain.ya mélységesen elítélem a jugoszláv} emberrablókat és azokat, akik! mögöttük állanak: Titot és ame. rikiai gazdáit. A tárgyalás újra I bebizonyította, hogy Tito és aljas bandája békés, szabad épitj munkánkra akair iörni. Én a magam részéről azzal felelek erre a gaztettre, hogy murtkámat még jobban végzem a jövőben, hogy ez. zel is erősítsem' népi demokráciánkat, a dolgozó nép államát.'" I A CIPÉSZ KISIPARI TERMELŐ. SZÖVETKEZET egyik dolgozója, C.£úri Imre így mondja el a szövetkezet dolgozóinak véleményéi: 1 „A titóista emberrablók megkapták méltó büntetésüket azért, mert azt akarták szétrombold, amit felépítettünk, amit elértünk. Mi nemcsak Bálint Lászlót és bandáját gyűlöljük, hanem gyűlöljük ezeknek az aljas gazembereknek gazdáit, Titóf és az amerikai háborús S>'oltogat ókat is. Éppen ezért mi, a szlivetkezet dolgozói több és jobb munkával válaszolunk erre a gaztettre is. ígérjük, hogy pclifkai tudásunk emelésével, az eddiginél is jobban, éberebben őrködünk szépülő' hazánkra minden ellenséggel szemben/* A SZEGEDI KEIIDERFONÖGYÁR dolgozóinak felhívására Békeműszakkal felelnek' a szegedi üzemek munkavédelem még mindig jelentősen el van maradva népi demokráciánk általános fejlődése mögött. Martin Ferenc ezután arról beszélt. hogy újonnan felépült üzemeinknél gyakran igen súlyos — a termetest ís akadályozó munkavédelmi hiányosságok tapasztalhatók. A balesetelhárítás terén jelent, kező, helyenként tűrhetetlen hanyagságnak az az oka, hogy az állami szervek vezetői még mindig nem élnek a felelősségrevonással. Az esetek túlnyomó részében igyekszenek a felelősséget a sérült dolgozókra hárítani. Jellemző példa erre a Szolnoki Járműjavító és a Dimávag Gépgyár. Ez utóbbi helyen a balesetekkel kapcsolatban hozott fegyelmi határozaiok 90 százaléka a dolgozókat teszi felelőssé. A vállalatok igazgatóinak meg kell érteniük, hogy elsősorban ők felelősek a dolgozók testi épségéért, egészségéért. Az állami és szakszervezeti funkcionáriusoknak tudniok kel], hogy a termelési terveket csak megfelelő munkafeltételek biztosításával lehet teljesíteni. Gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok ahelyett, hogy megkövetelnék Népköztársaságunk munkavédelmi rendelkezéseinek maradéktalan végrehaj iását, opportunista módon elfogadják a gazdasági vezeiők objektív nehézségekre való hivatkozását, mint például a munkavédelmi beruházás, vagy a kollektív szerződések végrehajtásának kérdésében, sőt nem egyszer maguk indíFelszélcilások Az Országos Tervhivatal elnökének' szavai után megkezdődött a vit-a, amelynek során felszólaltak a párt és a szakszervezetek vezetői, a miniszterek és az üzemek küldöttei. Kossá István kohó- és gépipari miniszter felszólalásában hangsúlyozta: Az elhangzott kemény kritika arra ösztönzi a kohó. és gépipari minisztériumot, hogy folytassa megkezdett intézkedéseit a munkavédelem hiányosságainak kiküszöbölésére. Mekis József, a Vasas Szakszervezet elnöke így foglalta össze a szakszervezet teendőjét: Nem szabad megtűrnünk az úze-hogy betartsák a szabályokat Vanm'skben olyan gazdasági funkció- _„, , - , . , . ..... .. náriusokat, akiknek vétkes köny- nak tenj"'^es ese,ek* könnyelműsége a dolgozók egészí'é- 3611 a reK' szakmunkasok elbízzák gét, testi épségét veszélyezteti. Az magukat és ezzel idéznek elő súlyos üzemek igazgatóinak és az üb. el- baleseteket nököknek vállvetve kell küzde-1 , . , , _ núök a munkavédelmi húUwwJ MeS M1 ertCnÍ* tok végrehajtásáért, a jó munkakörülményeinek fásáért. alapvető kötelességéről, a dolgozókkal való törődésről. Sokam elveszük osztályérzéküket. Pártunk Központi Vezetősége, a Minisztertanács és a SZOT kitűnő határozatot hozott a munkavédelem megjavítására. A hiba, hogy széles tömegek nem ismerik ezt a határozatot és még nagyobb hiba, hogy az illetékesek, akik ismerik, nem hajtják végre. Meg kell javítani a felvilágosító munkát is. Az esetek többségében a vizsgálat rendszerint azt állapítja meg, hogy a balesetben a dolgozó a hibás. Nekem itt fülembe csengenek a kapitalizmus idejében elhangzott megállapítások, amikor „mindig a proli volt a hibás". Ez kapitalista maradvány. Mert, ha a dolgozó nem tartotta be az utasitast, akkor ís a vezelő a felelős, miért nem ellenőrizte. dolgozói a háborús gyújtogatok gaztetteire és a műszak alatt új eredményekkel bizonyítják be harcos békeakaratukat. Az Uiszegedi Kerdei-Lenszövö Vállalat dolgozói csatlakoztak elsőnek a Szegedi Kenderfonógyár felhívásához. Vállallak, hogy november 2C-tol háromnapos Békeműsza&ot tartanak és ez alatt az idő alatt elért eredményeikkel bizonyítják majd, hogy a béke megvédéséért mindenkor készek egy emberként síkra szállni. A Szegedi TexLlművek do'gozói pé'.Ieken és szombaton kétnapos békeműszakkal válaszolnak a háborús uszítók gaztei leire. A Szegedi Gőzfűrészben pénteken tartanak' Békeműszakot. Vállalták, hogy ezen a napon tervüket 10 százalékkal teljesítik túl s crzel 9800 forinttal adnak többet népga zdasá guirik nak. A , DÉLMAGYARORSZÁG" ÉS „VIHARSAROK" tepcIüúUító dolgozói magelégeú'áté.él értesültünk, hogy a jugoszláv Uómbanda 'agjajt — akik aljas cselekedetükkel meg akarták semmisíteni hazánkat ümeink és gyáraink békés termelési munkáját akarták megzavarni, .valamint a kormány egyes tagjainak életére törtek — a dolgozó nép bírósága halálbüntetéssel sújtotta. ígéretet teszünk, hogy munkánkat még nagyobb körültekintéssel és lelkese, öássel fogjuk végezni. A laposztály dolgozói A WILCZKOWI TERMELŐSZÖVETKEZET FEJLŐDÉSE Kovács István elvtárs felszólalása Kovács István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának taigja mon. dott ezután beszédet. A párt és a Népköztársaságunk eddig is rendkívül nagy erőfeszítéseket tett dolgozó népünk helyze, tamak mentőakciót a rendelkezések férnek állandó javítására. Ennek tiszláramoeredménye, hogy hazánk felszaba-, dúlása óta, különösen az elmúlt munkavédelmének hiányosságait években, évről-évre, hónapról-hó- azok felszámolásának módjait. megszegésében bűnösök sására. A- szakszervezetek ellenőrizzék fokozott mértékben a rendelkezések végrehajtását, ugyanakkor erősítsék a munkavédelem társadalmi ellenőrzését, javítsák az ellenőrző munka színvonalát. Fordílsanak több gondot a nevelő és felvilágosító munkára és vegyék kezükbe a munka- . ... , . ,, , , • suBh-aijas matematikus profeszvedelem továbbfejlesztését. Ntacs ha- Szorai Szőkefalvi Nagy Béia kéL határozadolgozóK i Szovjetunióban Szlalin elvtárs es kral-aki-' nálunk Rákosi elvtárs tanítja: a legfőbb érték az ember Az országos munkavédelmi konferencián elhangzottakat Kristóf István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára foglalta öszsze. A konferencia résztvevői ezután külön munkabizottságokra oszolva tárgyalták meg az egyes iparágak A .Fórum* Szőkefalvi Nagy Béla szegedi Kossulh-díjas egyetemi tanár berlini látogatásáról lásiafob, nemesebb feladat, mint a dolgozók egészségének megvédése. Vas Zoltán elvtárs felszólalása A beszámoló után Vas Zoltán A szegedi egyetem kiváló Kos.' Szegeden megjelenő „Acta Scien.. tiarum Ma themat icarum Szeged" című matematikai folyóiratnak és ezenkívül régi munkatársa a német matematikai folyóiratoknak. Szőkefalvi Nagy Béla látogatása elősegíti a kulturális kapcsolatok hetes tudományos körúton volt a Német Demokratikus Köztársaságban. A berlini Humboldt Egyetemen tartott előadása alkalmából a következőket írja róla a Berlinben megjelenő „Forum" kulturális folyóirat: a berlini Humboldt T7 4 — 2 elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Egyetem matematikusa' örömmel Politikai Bizottságának tagja, az fogadták Szőkefalvi Nagy Béla Országos Tervhivatal elnöke mon. látogatását. A tudományos világdott beszédet. | ban jól ismert Szőkeíílvi Nagy A párt és a kormány igecinagy | Béla szerkesztője az „Acta Mathejelentöséget tulajdonít a munka vé» matica Scient'a Hu&gariace", a kiszélesítését Magyaroiszág és a Német Demokratikus Köztársaság között. Szőkefalvi Nagy Béla berlini előadása után körutat *ett a Német Demokratikus Köztársaságban, s elöaiást tartott a lipcsei egyetemen is. Amikor megkérdezik Jan Sendik-' tői, hogyan fejlődik a termelőszövetkezet, rendszerint az alábbi táblázatot nyomja a kérdező parasztok kezébe: A szövetkezethez tartozó családok száma 1945-ben 22, 195Cbeh 51, 1951-ben 68, 1952-ben 89. A szövetkezeti töld hektárokban 1945-ben 180, 195C-5 an 576, 1951-ben 1105, 1952-ben i 2040. Az 1949-ben alig 180 hektárnyi kicsiny szövetkenet négy esztendő alatt Lengyelország egyik legnígyobb termelőszövetkezetévé fejlődött. Bizony nehéz volt <i kez-' det. Más dolog 3—5 hektár terjejdelmű gazdaságban dolgozni, ránt egy nagy gazdaságot irányítani. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó p2rasztok beadott földjén, gci; burjánzott, 65 hektár pedig parlagon hevert. Mindéin nehézség ellenére azonban már az első évi közös munka igen komoly eredményeket hozott. A szövetkezeti földeken nagyobb volt a termés, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó * parasztok kis gazdaságaiban. A siker annak volt köszönhető, hogy a földet gépi erővel müveték -meg, időben elvégezték a növényápolást s az aratást. A közös gazdálkodás nvásodik évében már arra is gondolhattak, hogy földjüket az eddiginél gyümölcsözőbben' használják ki. A háborúeJőiti lengyel mezegazdaság növénytermelésének 70 százalékát rozs, széna és burgonya tette ki. A búza és az ipari növények vetésterülete egészen jelentéktelen volt. Wilczkow környékén sem volt más a helyzet. A háborúelőtti évekből fennmaradt káros hagyományok erősen kísértettek, nehéz volt le-' küzdeni az újfajta növényekkel szemben mutatkozó bizalmatlanságion. A szövetkezet munkájának ! forradalmi hatására azonban röv!desen megváltozott az egész környék termelése. A szövetkezeti la-1 gok az ipari növények vetésterületét megnégyszerezték, a búza és az árpa vetésterületét Ls növelték. Kertgazdálkodást, konyhakertésze-' tet létesítettek. 1951-ben a tavaszi szántás 72 százaiékát és az őszi szántás 98 seázalékát a gépállomás traktorai végezték. Idén már 100 százalékból •a traktorok dolgoztaik. A Szövetkezet saját gépállománya is növekedett. A forrtosabb munkálatokat saját gépeikkel végzik. Az állattenyésztésben, a wilczko wi szövetkezeti tagok még jelen, tő-sebb eredményekkel dicsekedhetnek. Megértettek az állattenyésztés jelentőségét. Tudják, hogy nerncsuk az e'adott élőállatok és a tejtermékek teszik jövedelmezővé 3t. állattenyésztést, hanem az értékes istállótrágya és a takarmánynövények nagyobbmérvű termelése is. Vessünk csak egy pillantást a szövetkezet állatállományára: Szarvasmarha 194S-ben 2, 195Cben 66, 195'.-ben 131, 195Z-ben 181. Ebből tehén 1945-ben 1. 195C-ben 35, 1951-ben 70, 1952ben 84. Sérti s 1940-ben —, 195C-.ben 149, 1951-ben 337, 1952-:en 390. Ebből anyakoca 1949-ben —, 195C-ben 6. 1951ben 65, 1952-ben 79. Baromit 1940-ben 1950 —, ?95> en 1370, 1952-ben 1500. Ló 1949ben 39, 195C-ben 32, 1951-ben 37, 1952-ben 53. Fenti szövetkezeti állatállományon kívül a háztáji gazdaságokban 211 6zarvaemarha. 330 sertés és 740 baromfi van. Idén megkccdi.k a juhtenyésztést, a méhészetet és halgazdaságot is létesítenek. Amikor Wilczkow termelőszövetkezetté alakult, nem voltak meg a szüksége $ gazdasági épületek sem. Amit birtokba vehet tok. az csak néhány romcs épület volt, amelyeket ujjá kellett építe'li. 195C-ben felépítettek, illetve újjáépítettek három istállót, eigiy magtárat, egy csűrt, négy pajtát, ezenkívül ku!túrotthont, bölcsödét és óvodát létesítettek. 1951-ben ké disznóólat, egy újabb istállót, eov raktárépületet egy gépekkel felszerelt as?talosműhelyt és fürdőt építettek, valamint melegházat és baromfólafcat létesítettek. 1952-ben két újabb melegházat, újabb istállót, két — összesen 560 sertés befogadására alkalmas — ólat épitjttek, jiuhaiklof, gépszínt, kovácsműhelvtt két újabb óvodát és egy újabb bölcsödét hoznak tető alá. A szövetkezet tagjai azonban, nem elégednek meg az eddigi eredményekkel. A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának határczatait tanulmányozva, kibontakoznak 6zemük előtt a napfényes jövendő ragyogó távlatai, amelyek felé diadalmasain halad a szovjet parasztság. A szovjet példa megtanította a wiiczíkowi itiermelöazűvetkezeti tagokat is arra, hogy másképpen nézzék a világot s mádképpen dolgozzanak hazájuk felvirágoztatása érdekében.