Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

VASÁRNAP. 1952. NOVEMBER 2. Nagyobb gondot az adminisztrációs munkára A nrnisztertanúcs rondclqte alap. ján a munkáltató kötetes a nninka­% iszony megszűnése, vagy a muiraka­v ilkiló áthelyezése esetén a munka­i állaténak szolgálati járandóságai, t i! való ki nem egyenlített tartozá­t .lról igazolást kiállítani. Igazolást kell kiállítani akkor is, ha a munka ­iállalónak ilyen tertozása nincsen. A rendelet alapján az az előző munkáltató, aki igazolást egyáltalán ; cm, vagy helytelenül állít tó, vala­mint nz új munkáltató, aki a mun. kaválkilót az Igazolás átadása nél­iiil alkalmazza, vagy az igazolásban i oglaltakat a járandóságok folyósító, .'••'uiál figyelmen kívül hagyja, felel a munkavállalót terheld tartozások­ra k azért a részleteiért, melyeket e miatt nem vonlak lc. Mégis akadnak olyan üzemek és vállalatok, ahol felrúgva a minisz­ii i tanács határozatát, munkavállalói igaizolás nélkül helyeznek át, vagy Itocsátanok el dolgozókat. Ennek kö­vetkeztében nemcsak az az üzem kö­vet el szabálytalanságéi, antely al­kalmai igazolás nélkül jelentke­zett munkavállalót, hanem a mun­kavállaló ls. A legkirívóbb hibákat követik el a következő üzemek: a Csongrádi Rév VálMat Tápé, Kul­túrmérnöki- éa Belvíz rendező Hi­vattál Hódmezővásárhely, éa sok más üzem is. Miért nem tekintik kötelességüknek ezek a vállalatok a minisztertanács határozatának vég­rehajtásán? Nem éreznek e felelős­séget? Ki fizeti meg a hanyagságok következtében kieseit munkanapok számát a munkavállalóknak, ha az igazolás hiányában nem tud murv kába állni? Ugyanilyen hanyagsággal kezelik egyes üzemek a III. Békekölcsön­jegyzést is. Ez azt eredményezi, hogy az áthelyezett, vagy elbocsá­tott dolgozó nz új munkahelyén Iga. zolás hiányában kevesebb kölcsönt jegyez, mint amennyit eredetileg lé. gi munkahelyén jegyzett. Nem kevesebb felelősség terheli azokat a vállalatokat és állami gaz­daságokat, ahol hanyagul kezelik a munkavállaló o'.yan tartozását, mint például a Tüzép, OTP tartozás. Ez a hanyag kezelés miatt vi9szatérí­tellenül marad. Előfordul az is, hogy nincs Iga­zolva az új munkavállalónál a, már eltöltött fizetett szabadság. Ezért fonnál az a lehetőség, hogy az új helyen ismételten megkapja a mun. kaválLaJó a neki már nem jogos szabadságot. Ez nemcsak anyagi kárt okoz népgazdaságunknak, ha­nem hátráltatja a munkiaversenyt, s végső fokon a vállalatok és gnzda­ságok torvteijesítését, ötéves ter­vünk sikeres végrehajtását akadá. lyozza. A vállalati Igazgatók és állami gazdaságok vezetői gondosabba® ta­nulmányozzák a minisztertanács ha­tározatait ós igyekezzenek ezen a •téren is javítani munkájukat. Varga Mihály a „Délmagyarország" levelezője Ujabb rejtegető kulákot lepleztek le Zákányszéken A szegedi járásban egyre több árurejtegető kulákot lepleznek le, akik beadási kötelezettségüket nem teljesítik, s arról panaszkodnak, hogy nem termett, hogy nincs ter­ményük. Azonban az elszámoltató bizottságok helyszíni vizegálatok alkalmával a rossz termésről panaszkodó kutákoknál sok tárolt, különböző helyre eldugdosott terményt ta­lálnak. A terményt azzal, hogy szárkú­pokba és egyéb helyekre eídugdoa­-ák kiteszik a romlás veszélyének. Ez bizonyítja céluka*: minél keve­ebb kenyér jusson a dolgozók asz. lalára- Nem törődnek azzal, hogy tönkre megy a termés. Vass János 28 holdas zákány­szék! kulák is azt az elvet vallja, mint a többi kártevő kulák: „ne adj a nép államának". Vass János ezt hirdette is mindadíig, amíg a nép haragja és gyűlölete le nem sújtott rá. amíg a zákáaysfeéki ta­nács le nem leplezte. Vass János beadási kötelezettsé­gét nem teljesítette, arra hivatkoz­va. hogy nem termett. Az elszámol­tatás eredménye ennek az ellenke­zőjét bizonyítja, A szárkúpban rejtegetett 600 li­ter bort. Rejtegetett még bur. gonyát, kukoricát és naprafor­gót. .Tói tudta Vass János ku­lák. hogy a napraforgót nem lehet értékesíteni, mivel az zá­rolt termény. Szándéka világos: még ha serami hasznát "tem veszi, akkor sem adja az állam­nak. Vass János kulákot a tanács bűn­cselekményéért feljelentette és meg. kapja méltó büntetését. A dolgozó parasztság undorral tekint ezekre a tervbontókra, elítéli őket és bűn­cselekményükre az?al válaszol, hogy teljesíti a beadást és most a jövő­évi kenyérért folyó harcban helyt­áll. Az üzletek november 7-i nyitvalartása A minisztertanácsnak .a novem­ber 7-ét követő munkanap áthelye­zéséről szóló határozati alapján a belkereskedelmi miniszter szaba. lyozta a budapesti üzletek zárórá­ját. Vidéken az üzletek nyiívatartá­sát a megyei tanács VB kereskedel­mi osztálya állapítja meg. A MAV közli, hogy a dolgozók és tanulók- to­vábbá a mezőgazdasági és k sipari termelőszövetkezet, tagjainak októ­ber hónapra megváltott havi, iljle-* tőleg október hónap második felé­re megváltott félhavi jegyük no­vember hó 5-én 24 óráig ráfizetés nélkül érvényesek, November hó­naptól kezdve pedig a hónap első felére s/óló félhavi jegyek hatodi­kán 0 órátó] 20-án 24 óráig, a hó­nap másod k felére szóló fé'havi jegyek 2'"én 0 órától a következő hónap 5-ének 24 órájáig és végül a havi jegyek hatodikán 0 órától a következő hónap 5-ének 24 órá­jái'g érvényesek. A rounkii- és a tanulmányi vi­szony folytatólagos fennállásának igazolási időponíja, illtetve az iga­zolvány érvényessege változatlan marad. Bár a havi és « félhavi jegyek továbbra is már a használatba vé­telt megelőző harmadik napon megválthatók, utazásra legkorábban 6, illtetve 21-én 0 órától érvénye­sek. Hogyan kell kitölteni az OTP „nyereményszolgálat" levelezőlapokat Az Országos Takarékpénztár . Nyerem'ényszolgála*'' íeveiezőlapo. kat hozott forgalomba fiókjai, a postahivatalok és a dohányérudák útján. Azok a kötvénytulajdonosok, akik igényt tartanak arra, hogy az Országos Postatakarékpénztár érte­sítse őket. hogy kötvényeiket milye® nyereménnyel húzták ki ezt a nye­reményszolgálat" levelezőlapot Pon­tosan kitöltve küldjék be. Ezeken a levelezőlapokon olvas­hatóan kelt feltüntetni a kötvén ytu. lajdonos herét. lakáscímét, kötvé­nyének megnevezését (tervkölcsön, első- második- vagy harmadik bé. kekplcsön), továbbá a kötvény so­rozatszámát és számát. Egy leve­lezőlapon csak egv darab kötvény adatait lehet közölni, A SZEGEDI Filharmonikus Zenekor január l.i függetlenítése céljából próbajátékot hirdetünk. Pályázók életrajzukkal próbajátékra november 9-án dé'előtf 10-töl es|e 10-ig a Ze. nekonzervatóriumban Jelen (kezzenek. Szeged. Salátln krt. 77. Országos Filharmónia A Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Illyés Gyula Kossuth-díjas írót és költőt A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Illyés Gyula Kossutb-díjas írót és ködöt 50-ik születésnapja alkal­mából, kimagasló írói és költői mun­kássága elismeréséül a M 'gyúr Népköztársasági Érdemrend II- fo­kozatával tüntette ki. A kitüntetést szombaton déle'ült Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át Illyés Gyulá­nak. A kitüntetés átadásán megje­lent Szabó Piroska, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsúnak titkára, Darvas József közoktatásügyi mi­niszter, az írószövetség elnöke, Já­nosi Ferenc, a népművelési mtóisz­ler első helyettese, Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes, Ke­rek Gábor, a népmüve'ésí miniszté­rium irodalmi főosztályának veze­tője. Kónya Lajos Kossu'.h-díjas költő. az írószövetség főtitkára. Aczél Taimás Sz'áiin-díjas és Kos­suth-díjas író. Illés Béla, Veres Pé­ter KoSsuth-dijas írók, Zelk Ztt'­(án és Benjámin László Kossulh­| díjas költők. ^j^f fl Magvar Népköztársaság minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata a tolóra, valamint a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végezhető munka szabályozásáról A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa ée a SZOT határoza­tot hozott a túlóra, valamint a heti pihenőnapon, és a munka­szüneti napon végezhető munka szabályozásáról. A határozat a többi között ezeket tartalmazza: Egy személy egy hónap alatt legfeljebb 8 órát dolgozhat túl­órában. Az illetékes miniszter a meg­engedett túlórák számát kivételes esetben és személy szerinti indok­lás alapján 12 órára felemelheti. A felemelés legfeljebb egy negyed, évig tartliat. A havi 8, Illetve felemelés ese­tében 12 órás kereten belül a vál­lalat igazgatója túlórát csak indo­ko't esetben rendelhet et. A minisztertanács túlóra elren­delésére ebben a határozatban meg. állapított korlátozásokra tekintet nélkül is adhat engedélyt. Túlórát csak tú'.órabizonylattal lehet etren­delni. A túlóráért túlóradíj, vagy rendkívüli pihenőidő jár. A túlóra fejében pihenőidőt C6ak olyan dolgozók részére lehet en­gedélyezni, akiknek munkaköré­ben rendszeresen megismétlődő időszakos túlórázás fordul elő. A vezető . állású alkalmazottak mellett dolgozók részére a végzet* túlórákért túlóradíj helyett pót­szabadságot kell adni. A pótsza­badság tartama egységesen hat munkanap, A heti pihenőnapokon és a mun­kaszüneti napon végezhető mun­kával kapcsolatban a határozat a többi között kimondja: A heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon az Ilyenkor is működő üzemek kivételével munkát végeztetni általában nem [. szabad. A heti pihenőnapokon és ' a munkaszüneti napokon egész iparágakra, vagy egy iparágon be­lül több vállalatra a miniszterta­nács: egyes vállalatokra az illeté­kes szakszervezet elnökségévet egyetértve az illetékes miniszter, egyes dolgozókra (munkahelyekre) pedig a vállalati szakszervezeti szerv hozzájárulásával a vállalat igazgatója rendelhet el munkát. Igen sürgős esetektől eltekintve a heti pihenőnapon, vagy munka­szüneti napon végzendő munkára vonatkfizó utasítást legalább három nappal megelőzőleg kell az érde­kelt dolgozókkal közölni. A munkára igénybevett heti pihenőnap helyett a dolgozó ré­szére két héten belüli időpontra másik pihenőnapot kell kijelölni. Ha az igénybevett heti pihenőnap helyett más napot elháríthatatlan okból nem lehet kijelölni, a dol­gozó részére az ilyen napon vég­zeit munkáért felemelt, kétszeres munkabér jár. A heti pihenőnapon, illetve tx munkaszüneti napon végzett és másik pihenőnappal megváltott munka nem számít bele a havi 8, illetve 12 órás túlórakeretbe. A határozat ezután megállapítja, hogy a korlátozásokról szóló ren­delkezések nem vonatkoznak azok­ra a dolgozókra, akik az érvényes rendelkezések szerint túlóradíjra nem jogosultuk, a pedagógusokra, a gépkocsivezetőkre, vonatveze­tőkre, kocsisokra és kocsikísérők­re, a mentőkocsikra beosztott ápo­lókra és azokra, akikre nézve ezt a minisztertanács külön kimondja. Ez a határozat 1953. január bó első napján lép éleibe. B. Zsirnov: A SOVINIZMUS ES FAJGYŰLÖLET T0MB0LBS1 B FASISZTA JUGOSZLÁVIÁBAN Titó-Rankovics fasiszta klikkje j,z amerikai „nagyföuökök" buzdí­tására szolgai igyekezet lel törekszik arra, hogy Jugoszlávia népeit há­borús kalandokra tegye kaphatóvá a szomszédos békeszerető, népi riomo. kralikus á'.lamok ellen. Ezért Igyek­szik kitörölni a jugoszláv dolgozók szivéből és gondolkozásából Lenin és Sztálin nagy internacionalista esz­mélt. a Szovje'unió és a népi demo­kratikus országok népeihez fűződd meleg, testvéri érzéseket. A belgrádi főkolomposok bevezet­ték mindazokat a mérgezett fasiszta fegyvereket — a sovinizmust, a na­cionalizmust, a fajgyűlöletet —, amelyeket Hitler használt egykor és amelyeket most széleskörűen alkal­maznak az amerikai rasszisták. Tito és cinkostársai odáig mentek, hogy a sovinizmust tartják ,,a tör­ténelem mozgatóerőjének". Naciona­lista fennhéjázást, megvetést és gyűlöletet oltanak más népekkel szemben a lakosság elmaradottabb rétegeibe, Gyí!asz, a Tito-klikk egyik „ideo­lógusa", a mult évben angol labo­urista vezelők szűkebb csoportja előtt tartott előadásában kifejtette Jugoszlávia „kü'önleges küldet.'sét", azt nz „elméletet", amely szerint Ju­goszlávia hivatott uralkodni Dél­kelet-Európában. Tilóék elvakult, vadállati gyűlöle­tet táplálnak azokkal a népekkel szemben, am lyek levetették maguk­ról a kapitalista rabrzo'gaság Ián* c:it. Kíméletlenül üldözik a népidé, moknalikus országok Jugoszláviá­ban élö állampolgárait. Csupán egyetlen tényt említünk a sok kö­zül. Az Idén visszatért Jugoszlávia, bél Bulgáriába két fiatal bolgár — Georgi Sztojarov és Sz*efnn Sikov. Mindket cn rokkantak és jrüm<ikór«­ssk voltak, pedig 1947-ben még mint teljesen egészséges fiatalem­berek mentek ki Jugoszláviába, olt beiratkoztak a zágrábi egyetemre. Tanulásuk aramban nem tartott so­káig. Egy év múlva, amikor lehullt a lepel a Tito-klikk gyalázatos áru­lásáról, a bolgár főiskolai hallga, tők követelték, hogy bocsássák haza őket A rendőrségi cellában kötöt­tek ki. A hóhér Rankovics ügyönkel a többórás vallailások során igyekez­tek megtörni a fiatalok el'enál'ló­erejét. Sértegették nemzeti büszke­ségüket, levetkőztetve a hideg ce­menlre vetették, eszméletlenaéglg kí­nozták, szomjúsággal és éhséggel gyötörlek őket. Végül a fasiszták hallatlanul szemérmetlen bírósági tárgyalást rendeztek és mindegyi­küket háromévi szigorított börtön­büraletésre ítélték. A bolgár haza­fiak harcos 1 szellemét azonban a Szremszka Mitrovieában végzett ne­héz kényszermunka sem törte meg, nem ohotla ki a TLto-Rankovics­barxiával szem bon táplált 6zent gyű­löletüket. A litóisla soviniszták mestersége­sen ellenségeskedést szítanak a rég­óta jugoszláv területen élö román, bolgár; magyar, albán és egyéb származású állampolgárokkal szem­ben. Rengeteg rendőri megtorló in­tézkedést foganatosítanak teljesen ártatlan emberek ellen, rabolják és kíméletlenül elnyomják őket. A Jugoszláviai román, bol­gár és magyar nemzetiségek leg­jobb képviselőit letartóztatták és koncentrációs táborokba vetették, A tiióistn párt tavalyi teljes ülésén több olyan parancsot hagylak jóvá, amelyek drákói szigorú rendszabá­lyokat léptetnek életbe a nemzeti kisebbségekkel szembea A helyi ha. lóságok ezek alapján a Vajdaság­ban tömeges pogromokat rendeznek azokon a területeken, ahol magya­rok. csehek, szlovákok, románok, ru­szinok és más nemzeti kisebbségek lakniuk. Ahogy az egyik parancs előírja, ,,hal adók tal .tarul és habo­zás nélkül" elveszik tőlük az összes mezőgazadsági termékeket, becsuk­ják az iskolákat, megtiltják, hogy a kisebbségek anyanyelvükön beszélje­nek, letsúúéztatják és kényszermun. kára küldik őket azokba a bányák­ba, ahol hadászati nyersanyagokat termelnek ki az Egyesűit Államok és a támadó Atlanti-tömb más or­szágai számára* Különösen kíméletlen megtorlás­ban van része a Jugoszláviában lakó 750 ezer albánnak, akik a nemzeti kisebbségek 38.4 százalékát képezik Jugoszláviában. A tlióista titkos­rendőrség gyakran tart razziákat, megtiltja, hogy a lakosság éjsz ka kimenjen az utcára, azonnal agyon­lövi mindazokat, akik megszegik ezt a parancsol. A razziák során a rend­őrség tömegesen tartóztatja, le / az albánokat. Gyakova-faluban - (Ko­szóvó és Metohia-terület) $ egyetlen éjszakán 28 férfit és nőt (tartóztat­tak le. A banditák kegyetlenül le­számolnak a letartóztatott albánok­kal. Az egyik idő parasztot. Jurner Dragovicsit például állati módon megkínozták es«k azért, mert ezt mondta az egyik tílóistának: „Te fehér kenyeret eszel, nekünk pedig scmi'yen sincs". Jugoszlávia fasiszta vezetői igyek­szenek a lakosságot az amerikai gyarmatosítók és a helyi burzsoázia kettős elnyomása alatt tariar.i, szót­forgácsolni erejét a fasiszta rend­szex ellen vívott harcában. Ezért iaz egész államigazgatási rendszert a fajták és nemzetek egyenlőtlenné, gének alapján építették fel. A faji megkülönböztetések, a nacionalista előítéletek kihasználása, a nemzeti, ségiek közötti gyűlölködés és vi­szálykodás sfítása szervesen hozzá­tartoznak a mKfcr«rhez. A fasiszta Tito-klikk ismét fel­támasztatta: a nagyszerb soviniz­must. Gyiliasz propaganda-appará­tusa a sajtóra és rádión keresztül hirdeti, hogy a szerb nemzet „ma­gaatt-bbrendü faj", mint az összes többi jugoszláviai népek. Gyilasz egyik szekundánsa. Kusevics pro. áesszor e fajgyűlölő elmélet tovább­fejlesztése során cinikusaira kijelen­tette a zágrábi egyetemi hallgatók előtt: „A bosnyákok (Rosznia la­kói) nem is igazi emberek". Más titóisla 1 ömegbutitók, így Ivo And­rics író, volt királyi követ a Hitler. Némelonszágban és Panies.Szuren költő, Karagyorgycvics György her­ceg volt titkára- embergyűlölettől fűlött irományaikban az égig ma­gasztalják a szerb sovinisztákat, akikéi szerLniük maga aa is'en jo­gosított fel í.irra, hogy gumibottal, golyóval, ágyúval, tankkal ..vissza­állítsák az igazságot".., A titóisták minden eszközzel élezni igyekszenek az ellentéleke* a szerbek, horvátok, makedónok, boszniaiak és más nemzetiségek között, ezért a politikai, gazda, sági és kulturális megkülönbözte­tés politikáját folytatják. Az ál­lami hivatalokban, az iparban és a mezőgazdaságban elsősorban szerb sovinisztákkal töltik be a vezető állásokat, Szerbiából a kulákok oda költöznek át, ahova akarnak, ahol jobbak a földek. A belgrádi veze. tök három ízben megváltoztatták a makedón ábécét, hogy foisozata­fean azonosítsák a szerbbel és igy erőszakosan idegen nyelvet kény­szerítenek a makedónokra. E1­nyomják a szdovének nemzeti kul­turális törekvéseit. A szerb nacio­nalista és soviniszta dalokat, ame­lyeket azelőtt kivontak az iskolai tantervekből, most ismét meghono­sítják az ország valamennyi Isko­lájában. Tito bűnös politikája következ­tében Jugoszlávia a népek még sö. tétebb börtöne lett, mjn| a Kara­gyor^yevicsek diktatúráin ideién volt. A kis népek a gyarmati rab­szolgák színvonalára süllyedtek. A megtorló rendszabályok özöne zú­dul rájuk. A boszniai és herceg­ovinál törvényszékek az elmúlt év­ben 5546 dolgozót ítéltek hosszab > fegyházbüntetésre. Igen sok vo/t a halálos ítéletek száma is. E nc-­pek kíméletlen kizsákmányolás alatt állanak, megdöbbentő nélkú. Iözés és éhínség az osztályrészük. A „Republtka" című titóista lap beismerte, hogy Boszniában, Her­cegovinában és a Vajdaságban a halálozási arányszám felülmúlja az országos átlagot. Makedóniában, Koszovobun és Metohijában pedig még a legelmaradottabb gyarmati országokénál is magasabb a halátó­zas. A titoista fa'gyüölet apor­tolainak azonban nem sikerült le­igázni, az amerikai gyarmatosít, k uralma alá hajszolni és egy újul •< háború vágóhídjára küldeni Jugo­szlávia népeit. Pero Popivoda. u „Jugoszlávia népeinek a Titc-Ra: ­kovics-klikk fasiszta uralma aVl és az imperialista rabságból vató felszabadításáért küzdő jugoszláv hazafiak szövetsége" nevében i ­vözölve a Szovjetunió Komnumitti Pártjának t XIX. kongresszusát, 1 ­jelentette:' .,Az ellenség hanran­sun meggyőződik majd, hogy nép ­inknek nem szokásuk a tétlen \ . rakozás és a. mostoha sorsuké :i való szánalmas siránkozás. Ne -i elöször kelünk jogaink és szabad­ságunk védelmére. Elevenen élnek népeink szabadságszeretetének ha­gyományait" Jugoszlávia egyro nagyobb nép­tömegei támogatják a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének harcát, amelynek célja: megsemmisíteni Ti­to fasiszta rendszerét és széttörni az imperialista rabszolgaság lán­cait, visszaállítani Jugoszláviában a népi demokratikus rendszer?, visszavezetni Jugoszláviát a demo­krácia és szocializmus táborába, helyreállítani Jugoszlávia baráti" kapcsolatait a Szovjetunióval é3 a néoj demokra'ikus o üszögök ka v

Next

/
Thumbnails
Contents