Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-19 / 271. szám

SZERDA, 1852. NOVEMBER 19. ? RÁKOSI ELVTÁRS ÉLETÉT BEMUTATÓ KIÁLLÍTÁS ÚJ GYŐZELMEKRE SERKENTI DOLGOZÓINKAT Sgy ára a látogatók kőzett November 7 ója mind több és több szegedi dolgozó keresi fel az MSZT székház nagytermét, hogy megnézze n Rákosi elvtárs életét bemutató kiállítást. A délelőtti órákban viszont munka ruhás férfiak és nők, üzemeink dolgozói nézik figyelmesen, elmerülve a történelmi eseményeket dokumentáló képeket. Pénteken este is — mint mindig — egyik-másik kép előtt egész kis csoport alakult ki. így tárgyalták a képeken látottakat- Az öregek, akik közül sokan résztveitek a 19-es forradalomban és sokan, mint vöröskatonák harcoltak a fiatal Tanácsköztársaságért. régi eseményekről mesélnek a fiataloknak. Felelevenítenek egy-egy epizódot akkori harcukból, vagy későbbi életükről. Németh elvtárs fölött is eljárt az idő. Megöregedett 1919 óta. Akkor, mint fi.-.tad vasutas segítette a vörös katonák harcát. Most a kiállításon hosszan időz egy-egy kép előtt, hogy jól emlékezetébe vésse annak minden egyes mozzanatát, — Ez irt a lalfjátarjáni mtneieléj mutat ráncos ujjával az üveg alatt lévő képre, ahol a vörös katonák élén ott menetelt Rákosi elvtárs. — Szépi idők voltak azok — mondja és fáradt, öreg szemében egy pillanatra felcsillan a fiatalkori lelkesedés tüze. — De a Tanácsköztársaság bukása után — folytalja — jött a cudar világ. Engem is elküldtek a vasútról, Csak 25 év után, most, mikor felszabadultunk, kerültem ismét vissza. A terem belső fsíláröl Rákosi és Lenin elvlárs néz le a. látogatókra. A kép azokat a perceket mutatja be, amikor Rákosi elvtárs először találkozott Lenin elvtárssal. Ökrös Dezső elvtárs különösen ez elölt a kép előtt időzik sokai. — Már láttam Pesten ezt a kiállítást mondja társának —, de most újra eljötlem megnézni, feleleveníteni emlékezetemben. Tudod, amit ilt láthatunk, mind átéltem és sok-sok rosszat, a nehéz éveket nem szabad elfelejtenünk, hogy jobban megbecsüljük a mai életünket. Halk suttogás hallalszik a terem közepén elhelyezett, ölvösmunkával készült gyönyörű hajó lartóasztala mellől is. Két fiatal lány: Hegedűs Gizella és Hajdú Rózsa nézi elragadtatva <Hákesi elntárs 60. iziiUtíwapjára kéizült ajándékot. Kissé hitellenkedve tapogatják a finom és gondos munkát igénylő apró ajtókat, ablakokat. Alig akarják elhinni, hogy azokat is rézből készítették. — Jaj, de szép! Gyönyörű! — hajtogatják. — Nézd — szól Hegedűs Gizella, — a talapzalán itt a címerünk is és nézd a rózsákat — számlálják — halvian! Ákosi Imre elmélyülten olvassa az illegális laipok kiállítóit példányait. — Számomra ezek különösen érdekesek — mondja —, hisz oly sokat hallottam már róluk. Most szeme, mel láthatom, milyen formában jelentek meg, olvashatom, mit írtak pártunk lapjai az Illegalitás éveiben, hogyan harcoltak Rákosi elvtárs kiszabadításáért, n dolgozók jogaiért. Négy tagból álló kis csoport áll a kiállítás utolsó képe előtt. A kép a fejlődő Néphadseregünket, békénk őrét mutatja be. A csoport tagjai a látottakról beszélnek, ar. rók kinek milyen képek, a kiállításnak melyik része tetszett jobban. Nehéz a választás. Nem tud. nak megegyezni. Véices Sándor lelkesen magyarázza, hogy neki a felszabadulás óta eltelt időt ábrázoló képek tetszettek jobban. Miért? — kérdik tőle egyszerre ketten is. — Azért, — felel rá büszkén —, mert fejlődésünket mu. tatja, azt. amit építettünk az el. mult években. Bebizonyítja, nem volf hiábavaló Rákosi elvtárs harca. Nekem a vádbeszédet ábrázoló festmény tetszett jobban — kapcsolódik a vitába Bodor János. — Erőt sugároz az a kép, szinte megelevenedik. El lehet képzelni a képef nézve, hogyan zajlott le. a. tárgyalás. Beszélgetve haladnak kifelé a teremből, búcsúzóul még egy pillantást vetve a hatalmas Sztálinszoborra. A látogatókönyvbeui egyre szaporodnak a nevek. Egymás után telnek meg a lapok, ta. núakodva arról, hogy dolgozóink milyen nagy érdeklődéssel látogatják ezt a kiállítást. Nam egy dol. gozó nemcsak nevét, hanem azt is bejegyzi, mit tárult, milyen érzéseket keltett benne a kiállítás. ..Rákosi elvlárs élete című kiállítás — Irta Bálint Sándor — újra meggyőzött arról, hogy Rákosi elvtárs milyen önzetlenül harcolt fiatal kora óta népünk ügyéért. Láttam, hogy pártunk célkitűzéseit most is győzelemre tudjuk vinni Rákosi elvtárs vezetésével." Tóth Tibor reve után pedig ezeket a szavakat olvashatjuk: „Erőf merítettem Rákosi elvtárs harcos életéből további munkámhoz, n szoclalizmus építéséhez." Szahna Rózsa Tfofyeitty Sziti/c&ztei kitüntetett sztaUáMuista •jQOrtJben «B7 sovány, fiatal, IwWfc szúrósszsmű ácssegéd hiába kilincselt az építési vállalkozók irodáinak ajtaján, nem tudott munkát kapni. Hogy is tudhatott volna, amikor a régi, tapasztalt, öreg ácssegédek nagyrésze is munka nélkül ténfergett. A horthysta Magyarország nem tudott sokszázezer szakmunkásnak kenyeret adni. Az volt körülük a szerencsés, aki napszámosnak vagy segédmunkásnak mehetett eL így került Förgeteg Szilveszter elvtárs is a Lippay fürészgyárba, ahova „protekcióval" jutott be. Ott dolgozott Jánoa bátyja (aki ma a Csongrádmegyei Kiskereskedelmi Vállalat műszaki ellenőre), annak segít, ségérel tudott bejutni a fürésztelepre. Erős legény volt, a legnehezebb munkára, a tökehordásra osztották be. Reggel 6 órától este 6-ig tartott a munka, rövid reggeli és ebédszünettel. Lippay úr keveset fizetett: a Lővy gyárban meg a Milkónál is ugyanilyen éhbért adtak a dolgozóknak. No meg aztán- Lippay úr szemei előtt ott lebegtek a nagy „griindoíások" lehetősége, sok pénz kell a leendő malomra, mozira, a másik fürészre és a földbirtokra. Ezt a pénzt a munkásck re rejtőkén kereste meg. Ilyen körülmények között dolgoztak a munkások a »,boldog, békebeli Magyarországon". Förgeteg Szilveszter nem elégedett meg a keresettel, s nagy szorgalom, mai bátyjától megtanulta a keretfűrészt kezelni, amiért több pénzt kapott. Förgeteg elvtárs többszáz fürészgyári munkással együtt minden évben 3—4 hónapig munkanélkülivé vált. A fürészgyárosok nem voltak hajtandók a téli munkával járó kockázatot fes többlet kiadást vállalni. Télire szélnek eresztették a munkásokat. így lett a „boldog' Förgeteg Szilveszter és sokszáz társa a legnehezebb évszakban kitéve az utcára. Aki szerencsés volt. alkalmi munkából élt, de még a szükségmunkát is ritka esetben tud. ták felvenni. Ezt a munkát az „emberséges" polgármester úr fenntartotta a szellemi szükségmunkások, nak. így gondoskodott a horthysta Magyarország a munkásokról és az étrehniségiékről. A szegedi Új Nem. zek boldogan jelentette ebben az időben, hogy a szellemi szükségmunkál sikerült karácsonyig kitolni. hogy a sokszáz értelmiség a szent ünnepet, ha nyomorúságosan ÍB, de meg tudja ünnepelni. Havi 4—5 napol dolgozhatott az Ínségmunkás. így is irigyelt ember volt Förgeteg elvtárs, mert munkája volt. A „köpködőn'', az emiberpiacon ott álltak a sok hónapja és éve a munkanélküli dolgozók. Förgeteg elvtársat .,a haza védelmére'' front, ra küldték, azért, hogy saját véré. vei védje meg a Tökéssfc és kizsákmányolók országát. Három évi hadi. fogság után jött haza Förgeteg elvtárs a Szovjetunióból. A nagy honvédő háborút követé két és fél évig Kievlben dolgozott építkezéseken Ott tanulta meg a szovjet dolgozóktól azt, hogyan kell szeretni a hazát, hogyan kell a hazáért szocialista módon dolgozni. Ott tanulta meg, hogy a hazát szeretni munkával és áldozatvállalással kell. jídszdndm a pátinak a sxtp npt\t*níntyi Az első békekölcsön harmadik nyereménysorsolása első napján, nagy öröm érte azokat a dolgozókat, akik felfedezték kötvényeik számát a nyereménylistán, A boldog nyertesek közöt: van Jenőfi Jenő MÁV főintéző, akinek 200 forintos névértékű kötvényét a sorsolás ©iső napján 5000 forintos nyereménnyel húzták ki. — Szinte e« sem tudom hinni, hogy igaz legyen — mondotta felesége mikor hallóit a a hírt. — Amit eddig összesen jegyzett a férjem, azt most mind egyszerre kaptuk vissza. Én itthon vagyok a gyerekekkel, háztartásban dolgozom és nem vehettem ki részeméi olyan mértékben a kölcsön jegyzésből, mint férjem, de örömmel adtunk a III. békekö csönjegyzésnél is 1200 forintot. Tudtuk, hogy a jegyzett összeg sokszorosan vissza érül a dolgozóknak. Mosi bebizonyosodott ez. Etaő utam lesz — folytatta kipirult arccal —, hogy gyermekeimnek cipőt és ruhát vegyek. Agika szép játékokat kért mindig. Gábor f:am hetedik osztályos. Mindig arról álmodott, hogy kerékpárt és tö.tőtollat kapjon Most ezeket is megkaphatja. Férjem nem is tud erről a szép nyereményről mert nincs Szegeden. Az ő nevében is köszönöm a pártnak a szép nyereményt. Kétszeresen kaptam vissza a pénzem A Szegedi Ruhagyár dolgozói kö. zül is sokan megtaláltak nevüket a nyereménylistán. Többek között Király Lászlóné és Matula Miklósné. Mindketten 1000—1000 forintot nyertek. Amikor a jelenlegi kötvények jegyzése volt — mondja Király elv. társnő —, 400 forintot jegyeztem. Most azt a? összeget kétszeresen ka. pom vissza. Bebizonyosodott az. amit pártunk mondott hogy a dolgozók visszakapják kölcsönadóit forintjaikat. A nyereményből magamnak és az édesanyámnak meleg téliruhát veszek. Matula elvtársnő a kötvény jegy. zésekor 300 forintot jegyzett és most nyert másodszor. Először 200 forintot, most 1000 forintot. Pártunknak jő munkával hálálja meg nem csak ezt a nyereményt, hanem mind azt, amit a nfep állama a kölcsönökből életszinvonalunk emelésére fordít. Már most 1953 januári tervén dolgozik. A Szegedi Kenderfonógyárban 125 dolgozó nyert a mosiani békekölcsönsorsoláson ÓQA~7 -bon új világot taiált Förgeteg elvtárs Magyarországon. Az üzemben még ott voll a Lippay-család, de már n©m a sajátmaga kényekedve szerint irányította a gyárat. Ott vott a dolgozók által megválasztott üzemi bizottság is. 1948-ban az üzemet államosították. A tőkések Végleg kitti, karodtak az üzemből. Munkásigazgató vette át a vállalat vezetését Akkor indult meg az üzem fejlődése. Ezzel kezdődött meg Förgeteg elvtárs és a dolgozók millióinak boldog élete. Sztálin elvtárs 70. születésnapjára tett felajánlásokkal Magyarországon ic a Szovjetunió példája nyomán hatalmas lendületet vett a munkaverseny. Ezzel kapcsolható össze Förgeteg elvtárs fejlődése is. Förgeteg elvtárs az üzem többi jó dolgozóival — Lebák Lajossal. Lendvai Mártonnal, Daróczí Jánossal _ együtt olyan teljesítményeket nyújtott, amelyről a tőkés még álmodni sem mert. Förgeteg elvtárs kétszer annyi fürészárut vágott te 8 óra alatt, mint Lippaynak 10 és fél óira alatt- 1950-ben jó munkája eredményeként megkapta a kiváló munkás címet. Az ötéves tervünk nagy feladatai új munkaihőst'ket hozlak a felszínre, s Förgeteg elvtára is tovább emelte teljesítményét. Az idén. hazánk felszabadulásának ünnepfen, április 4-én kapta meg az első sztahánovista érmet. Ez a kitüntetés még fokozottabb munkára serkentette. Augusztus 20 ára már a második sztahánovista jelvény boldog tulajdonosa lett. Az „ország legjobb keresztfürészese" elmért folyó versenyben a II. negyedévi értékeléskor a 2. helyet, a III. negyed, évben pedig a 3. helyezfest érte ©1. •IQCO-ben, november 7-én kormánykitüntetést kapott. Förgeteg elvtárs a kitüntetésre min. den tekinlétben méltó is: nemcsak a termelésben jár élen, hanem a párt. munkából is kiveszi részét. Állandóan tanul, az oktatási évben a Párttörténet II. fevfolyamát hallgatja, A szakmai oktatásból is kiveszi részét; a művezető tanfolyam hallgatója. Az üzemiben a kereifüré. szesek szakmai oktatásálban előadó. Förgeteg Szilveszter elvtárs élenjáró munkás, jó párttag, becsü'etes ember. Méltán állíthatjuk minden becsületes, hazáját szerető és hazá jáért á'dozatet hozni tudó munkás mintaképéül. Barál János A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói két évvel ezelőtt, az Első Békekölcsön jegyzésekor több mint &00.000 forintot adtuk kölcsön államunknak. Azóta ezt az összeget sokszorosan visszakapták: a már megtevő bö csőd ét kibővítették. A ragályos beteg gyermekek részére pedig külön betegszobát léi esi tettek, ahol orvosa felügyelet melícft szakképzett ápoüók gondozzák a dolgozók gyerekeit. Ez azért jelentós, mert régebben, ha a gyermek megbetegedett, ®z anya is otthon maradt. így sokszor hetekig kiesett a rnanMból. Az ilzeru3*eJi azóta számtalan újí" Úfet vezettek be a dolgozók egészségénlek védelmére ée a munka megkönnyítésére. Ilyen újftás a kartoló osztályon fettMHtott szuper légnedvesítő, amelynek használata óta lényegesen csökkent a fonalszakadások száma. Ezzel könnyebbé vált a dolgozók munkája, emelkedett « keresetük. Visszatérült az áíjamnak kö osőnaüoft összeg az idlén létesüit kultúrotthon felavatásakor. A napi munka után itt tanulhatnak, szórakozhatnak a dolgozók, mert a ku túrotthonban rádió, gazdag könyvtár várja őket". A Szegedi Kenderfonőgyár dolgozói a kölcsönadott összegből pénz formájában is sokat kaptak v'ssza. Csupán a mostani sorsolás idején 125 dolgozó több núltt 40 ezer forintot nyert vissza. Ezek között egy 10.000 és négy darab ezer forintos nyeremény is szerepet!. Szeged dolgozói több és jobb romlkával válaszolnak Tffc emberrablóinak aljas cselekedeteire Nagy az érdeklődés Kisteleken a Szabad Föld Téli Esték e őadásai iránt Nagy az érdeklődés a Szabad valy 60—80-an vet ők részt a SzaFöid Téli Esték iránt Kistelek köz- bad F&;<1 Téh Estéken, most 241 ségben, ahol az előadói munkacsoportnak a VB. elnökhelyettes is tagja. Rajta kívül két községi pedagógus és orvois tartják az előadásokat. A legutóbbi előadáson Csiszár Sándor, a tanács VB. elnökhelyettese a helyes silózást és takarmányozást ismertette. Amíg tado'igozó paraszt jelent meg. A felszólalók közül többen megfogadták, hogy amit az előadásból tanultak, hasznosítani fogják, mert a silótakarinány etetésével jelentés mennyiségű szemestakarmányt takarítanak meg. Szeged dolgozói mélységes felháborodással logadták a jugoszláv emberrablók bűnös cselekedeteit. Az elvetemült ember tablók vallomásaiból megértették dolgozóink, hogy Tito és amerikai gazdái milyen aljas módszerekkel akarták megsemmisíteni eiért eredményeinket. Dolgozóink megértették az* ls, hogy a békénkért, az elért eredményeinkért és ragyogó jövőnkért az eddigieknél is éberebben kell őrködni békénk felett. Szeged dolgozót határtalcm gyűlöletüket a szerkesztőségbe érkezett levelekkel és táviratokkal fejezik ki. A Szegedi Ruhagyár dolgozói az alábbi táviratot küldték a Népbírósághoz: ,,Mi, a Szegedi Ruhagyár dolgozói. követeljük, liog.v a jugoszláv kéinhanda tagjai* — akik hazánkra, ő i'gozó népünkre, otthonainkra. gyúnaTikro és eddig elért eredményeinkre törtek —i a dolgozó nép bírósága sújtsa a legsúlyosabb és a iegpéldásahb fté'ettaS. Követeljük az elvetemült gazemberek halálbüntetését." A Pedagógiai Főiskola dolgozói röpgy ülésen foglalkoztak Bálin* László és társai hűnperévei és fgy fejezik ld határtalan gyű!öPetűket: „A Pedagógiai Főiskola vata" metinyi dolgozója a legmélyebb felháborodással és. megvetéssel Itéti ri az emberi aljasságnak képviselőit* de még nagyohb megvetéssel sújtják azokat, akik irányítják és szervezik a népek békéje ellen indítóit afjais aknamunkát. Az egyetemek és a főiskola dolgozói azza! válasz óinak erre a népünk ellen irányuló merényletre, hogy a jövőben még nagyobb igyekezettel dolgoznaik és több és jobb munkával jul'Hatják kifejezésre elszánt békeakaratukat." Perlaki János, a Bőr:pari Szövetkezet dolgozói nevében levelében többi között ezeket ifja: „Ezek az aljas bavditák nem riadtak vissza emberrablástól, gyilkosságtól, szabotázs cselekményt szerveztek. Ezek a banditák a dollár rabjai, akik mindenlélc gyilkoló eszközzel fel voltak szerelve és tervük volt, hogy lerombolják azt, amit eddig fe/építettiink Mi. üzemi dolgozók és szövetkezeti dolgozók ígérjük, hogy ezentúl még több és jobb munkával válaszolunk az amerikai Imperialistáknak és csatlósaiknak, mert tudjuk, ezzel is gyenq'.ljük erejüket és erősítjük a Sztálin elvtárs által vezetett béketábort." Rácz János, az Alkotmán y-tormelőcsoport tagja levelében ezt írja: „A felszabadulás óta az életónk' napró'-napra szépül. Ezek a banditák elért eredményeinket akarták sárba tiporni. Megérdcms'ten kaptak halálbüntetést.' A francia és az angol nép a Szovjetunióval való barátságot követeli Párizs (MTI). A Francia-Szovjet Baráti Társaság gyűléseket tartott vasárnap Limogsaban Reimaben és Vichyben. A gyűlés részvevői köretelték » francia-szovjet kereskedelmi kapcsolatok he'yreá lítását, hangsúlyozva, hogy ez nagyfontosságú a francia gazdasági élet stabilitásának szempon" jából. A limogesi gyűlés szónoka Ferre polgármester volt, akit a Francia Szocialista Párt kizárt tagjai sorá ból, mert a Szovjetunióban telt utazása után elmondotta, milyen nagyszerű az éltet a Szovjetunióban. London (TASZSZ). Az Angol. Szovjet Baráti Társaság Manchesterben tömeggyűlést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év) fordulója tiszteletére. A gyűlésen beszédet mondott D. N. Pri'-t, a De. mc'kralikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnöke, az Ango'Szovjet Baráti Társaság titkára. Ki. emelte hogy Anglia a háború befe. jezész ó a rendkívül érzi a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. Hewlett Johnson caníerioury ér. seki helvnök cs Ilonka Feltör, a Srovjetan'ó'an folyó háta", mas béké'3 épitómunkárúl beszj t. A Nagy Ok úcerí Szcclaüste Forradalom 35. évfordulójának tiszte, létére az Angol-Szovjet Baráti Társaság rendszásében két gyűlést tartottak a lancashirei Rokonban is. A gyű és résztvevői határozatukban kiemelték az Anglia és a Szovjetunió közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének fontosságát.