Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-15 / 268. szám

2 SZOMBAT- 1952. NOVEMBER 18. Sztálin elvtárs útminatasai! megszívie ve a magyar nye.vtudományban is meg kei! honosíianunk az aíko*ó marxizmust Megkezdődött a II. Országos Nyelvészkongresszus Jugoszláv emberrablók bíínpere r 3 tudományegyetem Ady téri épületének ünnepélyesen feldíszí­tett nagy ermében pénteken délután megkezdődött a 11. Országos Nyel­vészkongresszus. A háromnapos kongresszust nagy érdeklődés előzte tneg. Ezen a kongresszuson elsőízben találkoznak az elmélet ismerői, a magyar nyelvtudósok a gyakorlati szakemberekkel, a pedagógusokkal. , A nagytermet zsúfolásig meg öltötték az ország kü önböző részei­ből érkezett nyelvészek, pedagógusok, valamint a szegedi pedagógiai fő­iskolai és a tudományegyetem nagyszámban megjelent hallgatói, Számvetés nyelvtudományunk múltjával, jelenével, lövőjével Bárczi Géza akadémikus, a Mar [nyelvének lariollák. A fe'szab dúlás ezen a téren is döntő változást ho­zott. Sztálin elviárs tanítása a nyelvről nekünk is utal mutatott és ma, amikor pártunk vezetésévé; győzelmesen vívjuk kuttúrforradal­nnunkat. büszkén állapi hatjuk meg. hogy népünk olvasó nép led. gya.r Nyelvtudományi Társaság el nöke nyitotta meg a kongresszust. — Ez a kongresszus — mondol a a többi közöti — nem szokványos vándorgyűlés, hanem komoly szám­vetés nyelvtudományunk mu'tjával, jelenével és jövőjével. Ennek n;'­gyon is itt az ideje ma, több m nt két évvel Sz'áün elv'árs dönfő köz­belépése ulán, amely tudományunk­ról bénítóan súlyos béklyókat dönt le, Mindnyájan emlékszünk rá. hol állottunk há "om-négy évvel ezelőtt, amikor egyetemi okla'ásunkbam leg­nagyobb múltú és egyik leghaladóbb tudományunk, a m gyár és finn­ugor nyelvészet méltatlan he'yre szorult. Sztálin elvtárs nyelvtudo­mányi megnyilatkozása után nálunk Is dün'ő változás történt. Hatalmas közösségi munkák indultak tudomá­nyunk évtizedes mu lasztásainak pót­lására. Sztálin elvtá's világosain megjelö'te főfeladatunkat nyelvünk | Az előadó ezután Sajnovic, Inos és Gyarmati Sámuel útiOro munkásságát is ismertet e. Munkás­ságuk nemcsak az összehasonlító nyelv ludománybun jelentett egészsé­ges fordulatot, hanem beleszóltak a m gyiar nép józan önkritikájának, helyes világszemléletének kifcrmí'á­sába js, az előkelősdi önhittség misztikus fellegeiből kihozlak ben­nünket a reaülás szilárd ta'ajára. A feljebbemelkedés feltételei — Elődeink a ma is tiszteletben tarlandó értékeknek olyian tömegéi h "igy ák ránk, hogy a marxizmus klasszikusainak tanítása szerint dő­reség lenne megtagadnunk őket. Természetesen súlyos hibába es­nénk, ha ennek a reánkszállo't ha­gyománymagnak minden időre szóló —— ... „ . , ,, ., mindenh tóságában bizakodva gör­Ezufan Zstrai Mik<<xs akadémikus csfcs kor'átottsággal eleve elutasíta. A magyar nyelvtudomány hatédó nánk a ioVábbgyarapodás szüksé­hagyomanyai" címmel ,ariott e,o- gességét és lehetőségét. Az örökség értékeihez ragaszkodva folyton ke­Legnagyobb nyelvtudósoink a haladást szolgálták adást, — Ha végigtekintünk a magyar nyelvtudomány lör'énelmi viszon­tagságain és eredményein — mon­dotté —, lényegileg arna a végső megálilapí ásra jutunk, ame'yte szép­irodalmunk vizsgálata áapján Ré­vai József jutót. „A magyar köl'é­szet szinte egészben a haladás köl­tészete. A magyar nép joggá] "tehet fejlődése, belső törvényeinek kuta- rá büszke, nincs költője, aki így, lásában. Azonban ludjuik, hogy Sztá'in elv'árs crak az alapokat rakta, le, építenünk nekünk kell. Kongresszusunk célja és feladata megvizsgálni, hogyan állunk e pil­lanatban azon az úton, amelyet Sztá­lin elvtárs cikkel mutaítaik meg szá­munkra. A Városi Pártbizottság és a Vá­rosi Tanács nevében Tombácz Imre »i vagy ,-múgy na a társadalmi ha'a-1 nyelvrokonság kérdéséről. resnünk kell a feljebheme'kedés új félté'eleit. Meg is találjuk őket, ha Sztálin elvtárs útmu'alását meg­szív'elve a nyelvtudományban is iparkodunk meghonosítani az alkotó marxizmust — fejezte be beszédé! Zsiraí Miklós. A második előadást Ligeti Lajos akadémikus tartotta az urál-altaji Előadásában a nyelvokonság. va­lamint a nyelvkeveredés problémáit dást. a nemzed. megújhodást szol gál'a volna". — Pátran elmondhatjuk, hogy ko.' vi'ágítotlia meg marxista Szempont­moly számbaveendő nyelvtudósaink ból Sylvester Jánostól Munkácsi Berná- A na tapSsaI fogadott előadá­tig a tudományos ha adás ügyet ^ hozzáfiz61ások köve!ték. szolgálták. Bar idejük, energiájuk , , . . je'entékeny részét az uralkodó osz- , kongresszus ma reggel 9 ora­tályok ellenállásának leküzdésére, a kor folytatja tanacsíkozasat. szándékosan fél "evezetett A budapesti megyei bíróság bün­tető'íanácsa 1952 november 15. nap­ján tárgyalja az UDB (a jugoszláv G s'apo) egy terrorista emberrabló kémbandá járták ügyet. A banda ve­etője Bú int László rablásért és zsarolásért többszörösen büntetett, zentaj születésű, jugoszláv állampol­gár újvidéki lakos. Tagjai: Kenye­res Sándor büntetett előéletű keres­kedő. dr. Bálint György nagykeres­kedő és még mások. ! Bálint Lászó rovottmultú egyén Kenyeres Sándorra! együtt betöré­seken kívül hamis rendőrségi igazol­ványok felhasználásával — mint I ál nyomozók — korábban zsaroláso­kat követtek el Magyarországon. A büntetés elő! Bálint László Kenye­res Sándorral együtt visszaszökött Jugoszláviába. A betörésekben és rablásokban jártasságukri a titóis. ták felfigyeltek és az UDB szolgá­. latéhn állPották őket. Bál nt Lászfó | az UDB főhadnagyi egyenruhájá­i ban más UDB ttsztekkei együtt kü­j lönböző rablásokat, zsarolásokat hajtott végre. Később az UDB vezetői Belgrád­ban megbízták őket. hogy jöjjenek illegálisan Magyarországra szervez­zenek kémhálózatot, raboljanak el, vagy gyilko'.ianak meg jugoszláv politikai emigránsoka''. Bálintéknak e célra b'zttosífották a budapesti ju­goszláv követség segítségét vala­mint azt hogy a habáron fegyveres incidensek provokálá-ával könnyítik mfg a visszaszökésüket Jugoszlá­viába. A terrorista bandát az UDB ma­gasrangú tisztiéi képezték ki és irányították. Ellátták őket géppisz­ejvtárs köszöntötte a kongresszust. szanueKosau ^ ím evezetett tömegek Ekkor Sutén Béla minisztériumi Beszédében hangsúlyoz'a hogv- az Klvdágositasara kekett fordítatnak. főosz'ályvezető anyanyelvi oktatá­idegeh Habsburg utalom de még a i0]ya,n eredményes munkát végeztek, suak és tanárképzésünk kérdéseiről, TTaW^„7 •„ ® „ amely lenyegesen hozzájárult kul- délután 3 órakor pedig Pais Dezső Horthy-fas:zmuis idején ls a magyar 11urális emelkedésünkhöz, a magyar. akadémikus „A Magyar irodalmi nyelvet barbár nyelvnek, a pórok iludományosság elismeréséhez. 'nyelv" címmel tart előadást. A sopáitlf adás, !cfie?8?fensé«, yéiiemberes egyhefylieiiJoiioiiís miau Hgyö még most ls 84 százaiéira ált a isázavelésiisn Miért tűri az algyői tanács, hogy fejbólintnjanosok" legyenek a mezőgazdasagi altandó bizottságban? A Magyar Népköztársaság Mi­ni szier tanácsa még augusztusban nyilvánosságra hozta az 1952. évi öszj növénytermelési munkák üiem­tevvét, hogy tanácsaink, termelőszö­vetkezeteink, dolgozó parasztjaink idejében felkószü hessenek ezeknek a döntő fontosságú munkáknak idő­beni végrehajtására, ,,1953. évi nép. gazdasági tervünk fokozott követel­ményeket állít mezőgazdasági ter­emlésünk elé. Az 1953. évi növény­termelési terv teljesítésének és túl. teljesítésének iegeső feltétele az 1952. évi őszi betakarítás szántás és vetés kellő időben és az eddigiek­nél jobb minőségben való elvégzése" — hangsúlyoz! a a miniszter tan ács határozata. Algyőn azonban megfeledkeztek erről a határozatról és annak elle­nére, hogy 25 nappal ezelőtt leiárt a búz vetési határidő, Algyő még most is csak 84 százaléknál lart. Szerdán délelőtt már havaseső esett — bizonyítéka annak, hogy tovább „nem játszik" az idő —, de móg most is vannak jópáran Algyön, f'kik tétlenkednek és halogatják a vetést. Csák István 15 holdas ter­melő például még csak egy hold búzái vetet el holott az előirány­zata öt hold. Csák Isiván nem törő­dik azzal, hogy az ötéves terv si­kere a jövő esztendőben ma­gasabb termést kíván meg az eddi­gieknél őtőle is. Cirok Mátyás nyolc holdas dolgozó paraszt is elmaradt a búza vetésével, hololt neki szintén érdeke lenne, hogy időben elvesse a kényé magol. Az algyőiek elhanyagolták a kö­telező vetőmagc:erét is. Mint isme­retes. a földműve'ésügyi miniszté­rium annak érd-kében, hogy fokoz za a g ibona lermíshoaimá', Algyő községet kije ö." te ebben az eszten­dőben minőségi veiőma^cserére. A min'sz'é Ivrai le is szá'lítot a a ne­mesítsd. ólomzáro't ve'őnusgot A község termelői azonban nem használták ki ezt a tehetőséget és csak kis mennyiségben cserélték ki rég!, szokványm'nőségű gaboná­jukat a kiváló vetőmagra. Nemtö­rődömségük folytán inkább elvetet­ték azt a yetömagoL ami kamrájuk­ban volt. Erről tudomást szerzett Boldizsár Ferenc tanácselnök elv­Iára ls, de ahelyett, hogy megaka­dályozta volna a szokványminőségű •vetőmag ve'ését és jelentette volna \a történteket a megyei tanácsnak, inkább hal ga'o't az egészről; at­tól félt, hogy a végén meg őt bír­ságolják meg. A végrehajtóbizottság nem mer erélyesen intézkedni és a fel dalok végrehajtásába nem vonja be akti­vahálózatát. Inkább azon sopánko­dik, hogy magára van hagyalva. és [nem segí.i munkáját a mezőgazda­sági állandó bizottság sem­A mezőgazdasági állandó bizott­ság felad ta valóban az lenne most, hogy támogassa a tanácsot az őszi vetésben. Az állandó bizottság erre nem képes Algyön. meri csak pap.i. ron létezik. Herke István, a bizott­ság elnöke földjén pé'daimiuttaló munkát végez, de a bizotság tgjait nem akarja az ellenőrzésre mozgősí­lani. A mezőgazdasági állandó bi­zottság már majdnem egy hónapia nem. tartóit ülést, noha most legalább hetenként kel­lene értekezniök. De, ha össze is ül­nek a lagok, ahelyett, hogy komoly tervet dolgoznának ki a község ve­tési munkájának megjavítására és ezt a tervet aktivahálózatuk segít­ségével végrehajtanák, „fejbó'intó jánosokként" inkább csak elbeszél­getnek. A bizottsági üléseket arra használják fel, hogy kiöntsék egy­másnak szivük bánatát, azon sirán­kozva, hogy „nincs vetőmag a köz­ségben, még ők maguk sem tud.ak vetni". így néz ki Algyőn a mezőgazdá­sági áll: {ndó bizottság munkája. A bizottság tagjainak: Csanádi Ist­vánnak, Mcttuszka Bélának és a több leknek nincs igazuk, mikor si­ránkoznak, mert a községben vo't és van velőmag, csak utána kell nézmi. A tanács kimutatása szerint eddig már 30—40 mázsa vetőmag cserélt gazdát. A mult szombaton Boldizsár Ferenc tanácselnök is fel­keresett néhány dolgozó parasztot és kérle őket, hogy adják kölcsön fe­les'eges vetőmagjukat pa aszttársa­iknak. Akiknek feleslegük vol!, szí­vesen eleget is tettek a kérésnek. Bús Lajos és Bakos Sándor 50—50 k'ló búzát, Benyhe János pedig egy mázsát adott: kölcsön. Amiért Algyőn ilyen rosszul mű­ködik a mezőgazdasági á'Landó bi­zottság, elsősorban a tanács végre­hajtóbizo'tsága felelős, mert elnézi hibájukat és tűri, hogy egyedü'ma­radjon a vetési munkák elvégzésé­ben. . Nem szabad hát, hogy tovább is megengedje magának ezt a megrí 1­! kuvást az algyői tanács, hanem moz. gósítson minden eret arra, hogy a 'község a legrövidebb időn belül tel­jesítse ve'ési tervét. V. Gy. tolyokkal, kézigránátokkal, különle. ges rohamkésekkel, amerikai gumi­csónakká , bilincsekkel, gyorsanöld méreggel kábítószerekkel, a jugo­szláv államnyomdában hamisított magyar hatósági igazolványokkal és egyéb felszerelésekkel. Ez év januárjában Bálinték Buda­pestre szöktek. V:dovi*-y Dusán ju­goszláv politikai emigránst hamis; igazolványokkal mint nyomozók rej. , tekhelyükre, dr. Bálint György bu­dai villájába csalfák és onnan erő­szakkal, megbilincselve elhurcolták Jugoszláviába, A határt magasran­gú UDB-'iszték segítségével lépték át. Bál nt Lászlót a sikeres eimber­; rablásért kinevezték az UDB őrna­gyának. I Ez év augusztusában újra átdob­ták Bálintokat a magyar határon. Ezúttal a kémkedésen emberrablá­son kívül azt a megbízást is kapták, hogy szerezzenek Budapesten egy villát, ahol titokban gyilkosságokat lehet elkövetni. Ismét felszerelték őket amerikai és angol gyártmányú ! gépp sztolyokkal, pisztolyokkal 10 | kézigránáttal, gyorsanölő méreggel j rohamkésekkel, amerikai gumicsó­i nakktt. hamis magyar igazolványok, i kai. Jelentékeny összegű magyar ! pénzt és idegen valutát is kaptak a vil avásárlás céljaira. ! Budapestre érkezésük után a banda Versztovsek Borisz jugoszláv emigráns újságírót hamis magyar hatósági igazolványuk felhasználó, sával éjjel lakásáról elrabolta éa 1 egy lopott autón a jugoszláv határ .felé vitte. A terrorista, émberrabló kém­I b3nda összes tavíai a hatóság ke* zére kerültek. (MTI) Mennyit ad Tito „ellenszolgáltatásként44 az amerikai „segélyért"? A „Reuter" belgrádi jelentése szerint Harland Cleveland, az ame­rikai „kölcsönős biztonsági hiva­tal" helyettes európai igazgatója Jugoszláviában tartózkodik. Be * grádban sajtóértekezletet iaijott, amelyen „elismeréssel szólt arról, nho'tean Jugosz'ávia az amerikai Segélyt felhasználja." Azzal kap­csolatban,, hogy az amerikai mono pölisták mit kapnak ellen,szolál­tatásként" a Titónak adott „se­gélyért", Cieve'and megállapi'otia, hogy „Jugoszlávia a lege'sö he yek egyikén szerepei a listán". Cleve' land hozzáfűzte, hogy Jugoszláviá­ban a nemzeti jövedelem magasabb százalékot kitevő részét fordítják a hadsereg és a háborús előkészíttetek céljaira, „mint bárhol másutt". Albán tiltakozás az ENSZ-nél újabb jugoszláv és gorog határsértések ügyében Tirana (ATA). Mihail Prifti, az Albán Népköz ársaság külügymi­niszterhelyettese az ENSZ titkársá­gához intézett levélben tiltakozott a jugoszláv kormány fegyveres erői részéről az Albán Népköztársaság légit ere és területi 'épsége ellen 1952 október 7 tői 28-ig négy ízben elkö­vetett sérelmeik ügyében. „Amidőn mindezeket az önök tu­domására hozom — fejeződik be a jegyzék — az Albán Népköztársa­ság kormánya nevében ismételten a legerélyesebben tiltakozom az Albán Népköz'ársaság légi terének és te­rületi épségénei: a jugoszláv kor­mány fegyveres erői részéről szán­dékosan elkövetett sorozatos meg­sértése ellen. A belgrádi kormány amerikai-angol imperialista gazdái­nak balkáni céljai szolgálatában minden tiltakozás ellenére á'landóau provokációkat szervez az Albán Népköztársaság határain és ezzel veszélyezteti a világ e részének bő­kéjét és biztonságát." Hasonló tartalmú tiltakozó jegy­zéket intézett az albán kiilügymi­nisz erhelyettes a jugosz.áv kor­mányhoz is. Az ENSZ titkárságához intézett másik levélben az albán külügymi­niszterhelyetíes a görög monarcho­fasisz'a kormány fegyveres erőinek az Albán Népköztársaság területi épsége és légítere e.len 1952 október 4-től 30-ig elkövetett hat provoká­c'ója ügyében fitt aközött. Az albán külügyminiszterhriyetjes mindkét levelében felkérte végül az ENSZ titkárságát, hogy a '.evetek tarta'mát közölje az ENSZ vala­mennyi tagállamával. Negyedik negyedévi tervünk teljesítése érdekeken felhasznál'uk a november 7-i verseny tanulságait Levelezőink írják A Szegedi Fömipan Vá lalat dol­gozói verseny lendületüké', novem­ber 7. után is tovább fokozzák. Az eddigi' felajánlások lúlíe jesítása 20-405 ferint megtakarítást eredmé­nyezőt . A válla ások túlteljesítéséé b-n eádit ki"me kedő eredményt ér' el Bctíó Péter 151 ezázaték te jesí­tés vál'alt és 181 százattikot ért el. Huszia F ren né 147 s ázalékjt vál lát s 158 százáékot teljesített. A fíminar. dolgozók munkája hozzásegítette a vállalatot, hogy 1953. évi tervét jóval a határidő előtt befejezzék. Évi tervüket már szeptember 29-én teljesítették Táuai József Szeged 2. Postahivatal doígozói minőségi munkájuk megjavításával I harcodnak a pontos kézbesítésért. Ni .és 100 százalékon alul teljesítő c'iclogzó. Ez annak köszönhelő, hogy elvtárs; segítsége, nyújtottak a le­m-ra'ó dolgozóknak. Kiemelkedő teljeeí.erényt érnek el Csorb And­rás 175 száza ikkal Bálin; Sándor 173 Kir'lv Géza 172 A~oston Jó­zsef 153 Tóth Jenő 152, Márfi Já­nos 151 százalékos teljesítménnyel. Női dolgozók közül kitün k Kende­resi Julianna aki nem régen kerül' ebbe a munkakörbe és 103 százalé­kos teljesítményt ért el. A hivatal dolgozói vállalták, hogy a decem­beri csúcsforgalom sikere érdekében munkájukat tovább fokozzák nem­csak százalékban, hanem minőségi. Ieg is Kovács Mihályi Az Oklóbsri Szocialista Forrada­lom tisz eletére üzemünk dolgozói­nak 84 százaléka tett felajánlást. Ez a szám azt jelenti hegy a dol­gozóink legnagyobb többsége a Szo­cialista Forradalom szettemében har­col tervünk túlteljesítéséért. Mégis mejr kell állapítani, hogy vo.tak hi­bák a felajánlások szervezése körül. Nem vettük igénybe megfel'lően a párt segítségét például az előfonó osztályon, ahol a dolgozóknak csak 85 százaléka tett felajánlást. Itt a megfelelő népnevelő és agitációs módszereket ke lett volna használni. A fe'aj'n'á.ok szervezetének :eg. erősrbb támaszai a művez: tők vol­tak ak'k mindent megtettek annak érdekében, hogy a fel'"Uniósok reá­lisak legyenek. A műhelytitkárok a művezetőikkel karöltve vó~-z'ík a fe'aj'jTÓEok szervezését, A h'ba ot' volt hogv a Hznlmí-ki'f r.e-n téidltt1: megtelttően skt'v zálni a f'lajó.nlá­helytítkárok, a művezetők és a bi­za'miak szervezni azért hogy a fel­ajánlásainkkal és annak teljesítésé. v®l is megmutassuk hálánkat az emberisiég legnagyobb jótevője, Szüálin elvtárs iránt, akinek köszön, hetjük, hogy a Szegedi Kendrrfonó­gyár dolgozói is ak'ív harcosai le­hetnek annak a nagy küzde1 emnek, amelyet a béketábor folytat az im­perialista nyugati tömb ellen a béke érdekében. Schuszter János, Szegedi Kenderfonógyár dolgozója sok érdekób-n Ha szervezési mun'-a egyen! 'ten megoszlott volna •s műhe yti'károk a műveze ők és a b'za'm:ak között, akkor bizonyára m'ég nagyrbb ere 'menyekről tud­nánk beszámolni. Igaz ugyan ho,gy a vállalati felajánlásunkat 333 5 százalékban fudtuk teljesíteni. Sz'á. lin e'vtárs születésnapjára teendő felajánlások megszervezésénél már levonjuk a tanulságokat és a legíel. jesebb összhangban fognak a mű. KITÜNTETÉSEK RÓZSA IMRE áruosztályozónak (Szegcdi Paprik"feldolgozó V-) a Magyar Munka Érdemérmet adomá­nyoz a. A Népköztársaság Ettö! Ta.idcsa a posttügy ter'n végzett kiváló munkája elismeréséül: PATKÓS JÁNOS vonalfelvigyá­zónak (Szegedi Hálózatépítő V.) a Magyar Munka Érdemrend bronz fokozatát és az ezzel járó 1500" fo­rint pénzjutalmat adományozta. ÍMTIj.

Next

/
Thumbnails
Contents