Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-14 / 267. szám

PÉNTEK, 1952. NOVEMBER 14. Pari Élei És pÁrtep/i / ES Miért nem mulatnak példát a pusztaszeri kommunisták a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében? Janza Károly vezérőrnagy elvlárs, miniszterhelyettes előadást tart ma dé utás 6 árai kezdettel a Pártoktatás ífázáhan az SZKP X»X'. kongresszusának jelentőségéről Ma délután 6 óra! kezdette; Jcnza Károly elvtárs, vezérőrnagy, niiniazterhelyeltrs előadási tart a XIX. kongresszus inal. >lentőségéről a Pártoktalás Házában. Az e^adasnak »agy j»>entowge van. N gy segítséget nyujl a kocgrerszus szagának (anu'mány,sasához. Űtot mutat a kongresszus aiiyagáö k ftJdo gozimhoz. s gyakorlati munkánkban való felhasználásához. Politikai iskoláink következő anyaga » kongresszuson elhangzott beszédek feldolgozása. Éppen ezért e'engedhe'et énül font >s az előadás meghallgatása pártvezetőségi tag] ink. propagandistáink, 'ömegsaerva. zeti funkcionáriusaink és a káderképző tanfolyam h Ugatói részére( Pusztaszeren egy tormelö- vizsgálják meg munkájukat és is. mint Gyöngyösi elvtárs, akkor a csoport — a III. típusú Petőfi — merjék he hibáikat a párt elölt, kulákokkal fújják együtt a kását, képviseli a fejlődést, az új élet út. Ez a beismerés azonban a követ, nknrva vagy akaratlanul. Kóiwiáii jat. A puszlaszeri kis. és közép- beró feladatok felismerése le- Károly. Festő H. Gergely, Dakó parasztok kívülről kis, régimódi gyen. Határozzák el és kommunista Lászlóné. meg a többi pusztaszeri gazdasagaikból figyelik munkáját, módra javítsák ki a h'bákat. Mu. kulák, akik má(g sem vetették Azt nem állíthatja senki, hogy tassimak példát ée vezessék a szó- el a földbe a magot, örülnek annen* támogatják népünik államát, vetkezet útjára községüket. Ami. rak, ha Pusztaszer nem áll a tuszen az őszi vetést globálisan kor összeülnek, hogy megbeszél- szövetkezeti községek sorába. Hall. 200 százalékon felül teljesítették. 1 jék feladataikat vizsgálják meg gathatnak-e ezekre a hajdani béMi hit az oka annak, hogy Pusz- az', hogy kinek van igaza. Gyön. resnyúzókra a pusztaszeri kammif, taszer község becsületes dolgozó gyösi elvtársnak-e —, aki fél a nlsták? Nem! Nem hallgalhatnakl j parasztjai nem lépnek tömegesen lszcs.be lépni, mert szerinte „ott Ellenkezőleg: minden erejükkel | arra az útra, amely életük meg- nem lehet megélni", vagy annak, harcoljanak e'Jenük. azokkal a A II. Országos Nyelvészkon- nyelvi oktatásunk és lanárkéc/ém javulását, munkájuk rnegkőnnyim oki az ellenkezőjét állítja. De en. dolgozó parasztokkal együtt, akik gresszus' ma délután 4 órakor kez. «üak kérdései c - mel vitaindító, tését, eredményeik megsokszorozó- nek megvitatása, az igazság el- _ becsülettel teljesítve köteles- dődik az egyetem Ady-téri épMe- előadást tart. D. után 3 órakor sót eredményezné? Ennek oka nem dö'táse előtt nézzenek szét a me- ségüket az állam iránt —, követ- tének bölcsészkari nagy előadó- pedig Pais Dezső akadám'kus, más, mini az. hogy a pusztaszeri gyében és az egész országban, ték a pártot és továbbra is kö. termében. A megnyitó ülésen egyetemi tanár A magyar irodcunii kommunisták más kezével akarják hogy megláthassák —, ha eddig vetik, ha jó példával előttük jár- Bárczi Géza akadémikus, a Magyar nyelv című előadását tartja meg, kikapartatni a sültgesztenyét, nem nem látták —, hogy sokezer dol- nak a párttagok. Pusztaszer köz. Nyelvtudományi Társaság elnöke melyet ismét vita követ, mutatnak példát a pártonkívüli- paraszt él Jobban a tszcs-ben eég fejlődése a pusztaszeri párt. eknek az új élet kialakításában. ; éppen úgy. mint ahogy a puszta, tagokon múlik. Ne feledjék el: a pártalapsrervezet Sítri Petáfi-tszcs tagjai is. Ha példamutatás beszélnek a tszcs, továbbra is azon a nézeten lesz- mutatás — pártmegblzatás, rek a pusztaszeri kommunisták, I K. 7. Ma kezdődik a II. Országos Nyelvészkongresszus A községi tagjai csak úgy röl, mintha rájuk nem vonatkozna a párt politikája. Az öszi felfejlesztés Idején a községi alapszer. vazet tagjai közül egy sem kérte felvételét a tezcs-be Bórka János községi párttilkár elvtárs a tömegek után kullog, ahelyett, hogy megmondaná nyíltan a pusztaszeri kommunistáknak: vessünk véget a maradiságnak és annak, hogy a fszcs-fejlesztés kérdésében a kulákok és a maradtak hangja érvényesül Pusztaszeren, s nem a párt szava. Ezen a jelenségen nem Is lehel nagyon csodálkozni, mert a pusztaszeri pártszervezetben hónapok óla nincs rendszeres szervezeti élet. Pártvezetöségl ülés három hónapja nem* vólt, mert a pártvezetőséget nem képes ösz- ! szehivni Borka elvlárs. A párt- J szervezet elnöke — Takács elvtárs — például egyáltalán nem tartja , kötelességének a vezetőségi ülésen való megjelenést. Milyen taggyűlés lehet az Ilyen pártszervezetben? Olyan, mint a legutóbbi, amikor a párt. szervezet tagjai közül tizen hiányoztak. A pártszervezet gyenge munkájának megjavításáért, Borka elvtársnak legdöntőbb feladata: összehívni a pártszervezet tagjait, s a blrálat-önblrálat jegyében megjavítani az eddigi hibákat. Egységessé és harcossá kell tenni a pártvezetőséget, hogy jól vezethesse a párttagokat és nz egész községet. Azért, hogy Pusztaszeren nem terjed a szövetkezeti mozgalom. a pusztaszeri a felelősek. Hatvani Lajos, Bánli István, Kósa István és a többi párttag miért hallgatja el, hogy Gyöngyösi Ferenc pártvezelőségi 1ag még a taggyűlésen is olyan kijelentést tesz: én a tszos-t nem javaslom, mert ott nem lehet megélni... Miért nem mondják meg a pusztaszeri elvtársak Gyöngyösi elvtársnak: a község dolgozó parasztlait a szövetkezeti útra vezetni a párttagok kötelessége. i Gyöngyösi és Kósa elvtárs ezt ls vallja: , Én egyetértek pártunk politikájával", de aki egyetért a párt politikájával, az harcol a pártért úgyis, hogy belép a termelőcsoportba és megmagyarázza a fejlődésnek ezt az útját, u megnyitó szavai után Zsiral Mik- A kongresszus utolsó napján, lós akadémikus, egyetemi lanár vasárnap délelőtt 10 órakor a közkötelesség, a példa- magyar nyelvtudomány haladó ponti egyetem dísztermében tervhagyományai" címmel tart elö- beszámoló ülés lesz. amelyen a adást, majd Ligeti Lajos akadémt- magyar nyelvtudomány terved, kus. n Magyar Tudományos Aka- feladatait vitatják meg. A délután démia alelnöke „Az ural-alláji 3 órakor ugyanott tartandó ijpienyelvviszony kérdéséről" ad elő. pélyes záróülésen határozati javas. Mindkét előadást több hozzászólás latot terjesztenek elő és vitatnak és vita követi. meg, majd ennek elfogadása ulán A megyei tanács értékelte C9OIIgrád mCgye dolgozó parasztsága- 6rS!r 'ugya^cTSk^^a bökséUt!- a háromnaPos kongresszus Bánzt .....in!,.,, Y • V— z, *.. ,>.i J.—.'£ _..„ , í" ., C ,„,,_ i Géza akadémikus elnöki zárossá* Szeged város, a csongrádi járás, Felgyü község és az éfü'deáki Béke ts'cs a november 7-i begvüítési verseny győztese Papp Gizella, a Mátyás-téri iskola tanulója 150 kg. vasat gyűjtött A DISZ-szervoze-t jó szervező és felvilágosító munkái végez az iskolákban a vas. és fémgyűjtés sikere érdekében. A legodaadóbb lelkeserak november 7-i begyűjtési versenyét. Az értékelést újrendszeríi pon. kar nagytermében SuJdn Béla mi-. tozás alapján készítették el és figyelembe vették, hogy egy-egy község nisztériumi főosztályvezető Anyó-' vával ér véget. vagy terraelíícsoport teljcsítctte-e minden terményből begyűjtési ter. vét. A városok között Szeged város győzött a begyűjtést versenyben 1008 ponttal. A járások versenyében első a csongrádi járás 926. má. sodlk a makói járás 853, harmadik a szentesi járás 743, negyedik a szegedi járás 727 ponttal. A községek közötti versenyben Felgyő a győztes. Eredménye 1293 pont. Ütána Nagylak következik 1120 ponttal, majd Csanytelek 1104 és Pitvaros 1042 ponttal. Ezren felüli pontozást esak ez a négy község ért el a megyében. Az óföldeákl Béke 1019 ponttal lett az e'ső a terntelőcsopirtok versenyében. A felgyői Petőfi 861, a szegedi Táncsics pedig 845 pontot szerzett. A megye legjobb dolgozó parasztja címet Dóda Lajos öt holdas széklairsi dolgozó paraszt érdemelte kl 1244 ponttá', a második Kormos Kálmán hét holdas üllésl dolgozó paraszt 1206 pontt 1, s a harmadik Kaszás István négy holdas sándorfalvl dolgoz.) paraszt'1177 ponttal. A Magyar-Szovjet Társaság csongrádmegyei szervezeteinek vezeiőségválaszló taggyűlései A

t gyében a központi vez'riősígi toz MSZT Országos Vezetőségé- gokig —. akik méltók és képesek nek 1952 október 30-i határozata arra. hogy szervezetünk életét jót alapján november 30 tói j.nuár 4-ig irányítsák, hogy felelősséggel veminden alap szervezetünk taggyűlést z essék a szervezet munkáját. lyás-téri iskola, ahol az úttörő pajtások 5 mázsa vasat és 18 kg féméi gyűjtöttek. Utána sorrendben következnek a Mérei-uicrd iskola, Móra- ! jörténik. hogy alapszervezeti városi. tart, ahol demokratikusan ujjáva. lasztják, dl.tve megválasztják az üzemi, hivatali, kerüleíti, városi, fa. lusi alapszervezetek vezetőségeit és megválasztják a küldőiteket a felsőbb MSZT szervek (járási, városi) küldöttértekezletére is. Ez a feladat m.nden egyes alapszervezetünkre komoly felelősséget, ró. Az MSZT életébea először történik demokratikus választás; elöször dé se! Gj'ovai elvtárs dolgozik. Gyo- 1 városi iskola. Marglt-utsai, Dózsa ' járási vezetőségeinket a tagság vávai elvlárs tudja azt, hogy mát jelent nemzetgazdaságunknak jól megszervezett vasgyüjtő kampány eredménye. Szögeden minden Iskola versenyben áll egymással g a lanulókommunisták , 'fjdsá* T^ ^dütetlel gyüjii a hullodekvas t es femet. Eddigi versenyál'ás © következő: Első a MáGyö gy és Szilléri-sugárúti iskolák. Gyüj'ésl eredmény az általános Iskolákban összesen: 28 mázsa viascs 54 kg féan. , Az egyéni versenyben az e'ső Papp Gizella, a Mátyás-téri Iskola tanulója, aki egymaga 150 kg vasat gyűjtött össze. lasztja meg; először történik szervezetünk é etében, hogy a legszéle sebb demokratikus elvek alapján — alulról fölfehá — egészen a kongresszusig választja meg az MSXTtagság azokat a vetgssgi tagokat — üzemekben, kerületekben, községekJ

ó végrehajtása a választásnak komoly felelősséget hárít minden egyes MSZT funkcionáriusra, minden aktívánkra. Mozgósítani kell tudni az egész tagságot, aktivizálni a legszélesebb tömegeket, városokban az üzemi dolgozókat, kerületekben a lakosságot, az értelmiségieket. községekben és a mezőgazdasági szektorokban a dolgozó Parasztságot. Tudatosítani kell demokratikus v'álas7.4ásunk nagy jelentősegét; azt, hogy mit Jelent a magyar dolgozók számára az MSZT tagjának lenni. Aktíváink is* mertessék a dolgo-zók minden rétegével az MSZT fetádatát; ismertessék, hogy mit jelent a magyar nép számára a magyar-szovjet oaí át súg, A magyar dolgozó nép köny. ben, városokban. járásokban me-- nyen megér i ezt. mert hiszen a napnak minden órájában érzi és HATÁRSZÉLEN A járőr már .hosszú ideje figyelte a határszakasz!. A flgyelöhelyről jól láthatta Csapó Lajos járőrparancsnok és Surányi József határőr járő társ a tulső oldalt is. öregasszony volt a láthatáron, villával a kezében. A ha'áron túli *öb- í szántóföldekre kis kupahi dolgozó parasztnak ts. Ezzel szemben Gyöngyösi és Kósa elvtárs — a többi pusztaszeri kommunát ávnl együtt — azonban nem ezt (eszik, hanem eltűrték meg azt ls, hogy a munkástelepen Körmendi István, aki a kulákok )ó cimborája, hazugságaival szét. bomlasszon egy alakuló termelőszövetkezete*. Lsqnanvobb h'báia n pusztaszeri kommunistáknak az, hogy félnek az újtól. Nem hisznek abban amit pártunk tanít, hogy a falu felemelkedéséhez, a dolgozó parasztok életének megjavításához egy út vezet: a szövetkezet. És ezért nem is beszélgetnek a doteozó parasztokkal sem a szövetkezettől. Félnek, hogy valaki megkérdi tőlük: tl tagjai vagytok-e már a szövetkezetnek, amelyről nekem beszéltek ...? — mit válas-o'nnk ., .1 Nincsen Pusztaszeren népneve, lömunka, így nem csoda, ha a dolgozó parasztok nem Ismerik a szövetkezetet. Dékány Antal 19 holdas középparaszt például ezt mondja: — A népnevelők sem szóltok nekem, én sem kérdezősködtem a szövetkezetről. Csak úgy, néha olvastam róla az újságban, amikor volt időm." Pusztaszeren jó! haladt a vetés, de ez sem a párttagok, hanem a kötelességtudó dolgozó parasztok érdeme. Pusztaszer kommunistáinak tehát az a feladatuk, hogy cokban trágya volt kL hordva. Kl tudja, ki hordta azt oda. Lehet, hogy valamelyik nyomorúságos sorsú dolgozó paraszt, vagy az egyik közelben lévő „szöve'.ke. 1 zet" tagja. Ezeket a kupaieokai piszkálta a kezében lévő vasvillával, mintha ass lenne a dolga. A magyar határőrök jól I látták, hogy a rongyos j ruhába ö'tözöt'nek nem ez [ a munkája, mert sűrűn pislogott hol a határ felé. hol meg abba az irányba, ahol tőle nem messze litóista janicsárok helyezkedtek el. i A hrtárö-ök egy percre sem vették le szemüket a tú'oldalról. Mereven néztek a határon túl I az öregasszony irányába. Tud Iák, hogy azok ott odaái vajami bűnös tervet forgatnrk a fejükben. Éppen ezért nem eknrták egyetlen mozdulatát sem eltéveszteni szó n elől az öregasszonyi nak. Nem ls kelleit sokat várni. Kis idő múlva az öregasszony gyors ® körülnézett. Azt kémle'te. hogy látják e a magyar határőrök. Nem veit észTe semmi neszt ideátról. Lassan, óvatoson elindult a halár felé. óvatosa lépdelt, mint egy róka. amikor áldozatát akarja megközelíteni, hogy ráugorjon. Csapó és Surányi elvlárs összenézel t. aztán várt, amíg átlépi a határt. Az öregasszony át is jött. Lopakodva lépdelt, kezében a villával. Alig néhány méterre volt már a határotoktól. Azok odébb kúsztak és felegyenesedtek. A meg. Ijedi halársértő úgy tett, mintha, sojál földjén dol. gozna. Megini elkezdte azt, amit ott abbahagyott. Villájával piszkálni kezdte a trágyát, meg ami éppen közelében volt: kórókat, elszórt növényi részeket. A járőrök megszólították, amire ő idegen nyelven felelt, mintha nem is értené, mii kérdezlek tőle. Gsjpó elvtárs figyelmeztette, hogy magyarul beszéljen és mondja meg, hogy miért jött át a határon. A megszeppeni öregasszony kezéből kivel'ék a villát. Látták ezt odaátról is. Négy Utóista ja. nicsár nagy káromkodással szemlélte nz _ eseményt. ük küld'ék ál a határon a rongyos ruhába ö tűzött idős nőt. A já'őrök tovább kérdezgették az öregaszszonyt. Kiderült, hogy magyarul Is ind beszélni a hnlársértö. Egyre csak fzt lraj'ogatla, hogy öt nem küldte senki, neki nem mondták az!, hogy jöjjön át Saját maga hntározla el, hogy átjön, meg akarta látogatni magyarországi rokonát. K vasz nő volt. Szakadt ruhát veit magúra, de látszott, hogy a rossz ruha alatt másik is van rajta. Szipogni kezdett. Zsebkendőjét szeméhez emelte. Meg akaria sajnáltatni magát. Azt hitte, hogy a járőrök nyúlszívüelc. hogy meg lehet őket téveszteni. De azok nem érzékenyülnek el a női sírás miatt, főleg, ha az a határon túlról jött át, tudatlan vénasszonynak álcázva magát. Ismerik már az ellenség ravaszságát. — Hagyja, abba a hazudozásl, meg a szipogás-t! — szólt rá keményen Csapó elvtárs. — Azt hiszi, hogy ezzel használ?! Az örs felé Indultak. Útközben az öregasszony nem hagyott nekik nyugtot. Folyton beszéli, váltig tagadla, hogy őt var Iki küldte volna. Tovább á'Jí'otta. hogy ő csak az ilt élő rokonát akarta meglátogatni, hogy semmi 'osszai nem akarl. Mé'tatlankodott r.íelett, hogy öl elfogták, amikor „becsületes" szándék vezette át a határon. Mikoi' látta, hogy nem ér semmi I a .agadás. végül kibök'e, nogy figyelmeztették a tiló'stáiki vigyázzon magára, el ne fogják a magy.r hatátörök. Mostmár még jobbon fűtötle a járőrökéi a lelkesedés. Tisztában voltalc azzal, hogy bűnös gazlevőt fogtak el. Közeledélvezi a Szovjetunió baráti segítségét önzetlen, testvéri támogatását. Révai elvtárs mondo'-ta: ,Az MSZT k zárólagos és fő feladata a Szovjetunió építésének tapasztalatairól, népének munkájáról és harcairól, tek PÉ°ör"höz Atté" vár- kultúrájáról, tudományáról és müS, ho£ beérjenek, • vészeiéről szóló konkrét >»ek Benn az ótosön aztáíimég terjesztése.;' Amt azt jelenti, hogy .sok minden kiderült. a kommunizmust dtadaimasan epuo Megtudták azt. hogy a "ovjet nép hős. példajanak tordetohatársértő egyik fia Ju. sévol. ismerte ésevel az MSZT goszláviában az UDB tivák tovább fejleszt ,k a magyarügynöke. Sok becsületes, szovjet barátságon, fejlődesun,, hazáját szerető és Tito alapvető emelőjet. rendszerét gyűlölő jugo-l Vezetőségválasztó taggyűlésén;< szláv hazafit juttatott előkészületi munkáit kapcsol, már se. UDB börtöneibe ' juk össze az orosz nyelvtanfolya. Másik fia pedig hosszú mok további szervezésével; kapcsol, idő óta börtönben ül itt juk össze ismeretterjesztő eioadaMi'igyaropszágon, mert1 sairkra való tömegmozgósitassal; bűnös, népellenes össze- j kapcsoljuk öasze akttvaképzö tanfoesküvésben vett részt És lyamaink számának a növelésével, a most a furfangos ha'ár. J párt-^és kormányhatározatok marasértő,ártatlan, naiv öreg- '"-1 '- "" a&szoinynak á'cázva magát, vállalkozott arra, hogy végrehajtsa a megbízatást, amit gyilkos gazdáitól kapott. Váll: 1kozo t arra, hogy folytassa családja megkezdett tevékenységül, ő is, min' családja többi tagja nz UDB-nek tesz „hasz- ként akar alkotó, teremtő bél: ; nos" szolgá'a'.ct. Fia te- megtartásáért harcoini, aki kívír vékenyeégét akarta foly- népünk nagv nemzett ti gyének tatni. A magya-- nép el- magyar.-zovjet barátságnak len akart bür.t elkövetni, vábbi fajtosztís*t aki tevéken De Csapó és Surányi elv. akar résztvenni pártunk és ko" lárrok gáttá vetettek az nyunk határozata nak végreaa' ban. Vál;,'k lagjáví n M?gyar-S Társas'gnak a bíké'ri harcoló gyír népünk «ckmi'll-s tömé©" gyen ez is állásfoglalás az el' büs-ke e-beri gorde'at orszá"" I déktalan teljesítésével. A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítését alapszerveze e:nk toborzásra is használják fel. Akt', váink hívjanak az MSZT soraiba minden olyan beesü'etes dolgozót aki részt akar venn boldog és sz'n jövőnk őpílésében, aki tanulni altr a szoctál'zmus megvalósításár-'' hősritől, aki a .rohambrigád" tng' UDB aljas tervelnek. Az örs harcosai tanu1tttk ebből az eredményes szolgáltaiból. Új "a láthatták, hogy te imperialisták bérencel, tltciék a legkülönbözőbb mód,7e. ^ ékéért a szabadságért ' retet vál asz'ják aljas do lejTozhtáetlen brt céljaik olérésáhez. Moglanulták, hogy sohasem sikerülhet az ellenség |''"'.u.r. terve, ha éberen örköd- )ara Sn nek a határon, ha kíméletlenül lecsapnak minden ügynökre. jr. a béke nagyhalalma, a Szov '© unió mellett Sorakozzunk sz re tömör sorokban a magyar-wor irt e magtesteslttlje, az ettő magyar békeharcos az országépítő ncgy hazafi, Rákosi Mátvás mögé. Salgó László, az MSZT csongrádmegyei tilkára 4