Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! November lízúg jelentkezhetnek a fiatalok vújáripari tanulónak A Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fofcoaatával tüntette ki az Elnöki Tanács Illyés Gyula Kossuth-díjas írót és küllőt Ujabb rejtegető kulákot lepleitek te Zákányszéken í : AZ. V D-P C : 3 e © p A D M VIII. ÉVF. 258. SZÁM. ára ro fillér vasárnap. 1952. november 2. • Köszöntjük Szeged és a szegedi járás békeküldötteit ' Hefek óta készültek a békehar­cosok a urai küldöttválasztó érte­kezletre. Az üzemeik, a hivatalok, az utcák, a tszcs-k és a községek békeküldöttei ma számolnak be a városi és járási küldöttértekezle­ten választóik békék arcáról, s a legjobb békeharcosokat meg vá­lasztják küldöttnek, akik majd Sze. ged és a szegedi járás dolgozóit képviselik a III. Magyar Békekouw gre&szuson. Békemozgalmunk kiszélesítése szempontjából tehát nagyjelentő­ségű a mai nap. Amióta elhang­zott az Országos Béketanács feL hívása, amely november 22-ére tűzte ki a III. Magyar Bókekom­gresszus megtartását, azóta lelke­sen folytak szierte az országban az előkészületek a nagy va,pr». Idő­sek és fiatalok, békeharcosok ver­senyre léptek egymással, hogy mi­nél eredményesebben terjesszék felvilágosító szavukkal a bekeharc jelentőségét és a nrunVa Wrdet-én az eddiginél még jobb eredménye­ket érjenek el. A szöregl úttörők versenyfelhívásához egymás ulán csatlakoztak az iskoláik fiataljai. Vörösnyakkendös úttörőink jobb tanulással készülnek a ITT. Magyar Békekongresszusra és a küldötteket választó b ék ekisgy üléseket színes kultúrműsorral köszöntötték. Ami­kor a békekisgyülések ezrein tel­tek hitet a béke mellett és válasz­tották meg a mai értekezletre a küldötteket a békeharcosok, akkor tartotta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusát. A béke legnagyobb őrének, Sztálin elv­társnak világtörténelmi jelentőségű szavait olvashatták a békeharco­sok azokban a napokban, « ez újabb eröt kölcsönzött békehar­cukhoz. Szeged és a szegedi járás dolgozói is forró lelkesedéssel fo­gadták Sztálin elvtárs beszédét és röpgyűléseken tettek ígérőiét, hogy a munkáhan való helytállás­sal és az ellenség elleni kérlelhe­tetlen harccal lesznek méltó har­cosai a béke ügyének. A küldöttválasztó értekezletre való készülés során új békebizott­ságok alakultak az üzemekben, kerületekben, községekben, e ezek az új békebizottságok újabb ezre­ket hoztak felvilágosító -szavaik­kal a békéért harcolók sokmilliós táborába. Csak Szegeden mintegy száz új békebizottság alakult, amelynek küldöttei már hallatják szavukat a mai békeértekezleten. Szőregea a küldöttválasztó béke­gyülések előtt 19 békebizottság működött, ma 43 békebizottság tö­möríti a békéért harcolók hatalmas FPregóbe a szőregi magyar és dél­szláv békeharcosokat. Sok békehá­zat, békeutcát avattak aiz elmúlt hetekben, amelyeknek lakói vala­mennyien békeharcosok. Az üze­mek dolgozói, főleg a dolgozó pa­rasztok békevédelmi szerződést kötőitek, amelyekben vállalták, hogy határidő előtt elvégzik a ki­tűzött munkát. A békebizottsánok különböző ajándékokat, zászlókat, színes tarsolyokat, kazettákat ké­szítettek, amelyekben • elhelyezték azokat a leveleket, amelyeket a békeharcosok írtak különböző or­szágok békeharcosaihoz. Ezek a levelek telve vannak az igaz haza­szeretet érzésével, az imperialista járomiban sínylődő népek iránti együttérzéssel, baráti szeretettől. A vietnami, az olasz és a többi im­perialista országok békeharcosal­hoz címzett leveleket a népek bécsi seregszemléjére küldik a ma­gyar dolgozók, hogy üzeneteiket, harcos békeaikarntukat a bécsi Bé­kevilágkongreeszus küldöttei jut­tassák el a különböző országokba. A francia anyáknak Szabó György­né, Hattyas-telepi békeharcos ezt a levelet írta: I „Fogadjótok tőlem, kílencgyer­btekes anyától szeretetteljes üze­netemet. Felháborodva olvastam, hogy demokratikus ifjúsági veze­tőket tartóztattak le nálatok. Ne engedjétek, hogy a trancla kor-j jnány lábhal tiporja « békesze­rető iljúsng jogát. Arra kérlek b elmeteket, tegyétek magatokévá és szívvel-lélekkel harcai játok a béke ügyéért." Sok levélben megírták « ma­gyar békeharcosok a saját életü­ket, hogyan épül, fejlődik drága hazánk és kifejezték hálájukat a hós szovjet nép, Sztálin elvtárs iránt. Különös szeretettel köszön­tötték ezek a levelek a hős koreai 'harcosokat, akik fegyverrel a ke. zükben küzdenek a koreai nép sza­badságáért. A magyar békeharco­sok szívük egész melegével maguk, énak vallják a koreai nép harcát és mély gyűlölettel. megvetéoseJ fordulnak a betolakodó imperialis­ták ellen. Erős és olthatatlan a ml dolgozó népünk békeakarata. Rákosi elv­társ a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán felszó­lalásában ezeket mondotta: .fiolgozó népünk megértette, hogy helye a Szovjetunió vezette nyolcszázmilliós béketóhorban van, amelynek hős és elszánt tagjaként küzd jobb jövőjének biztosításáért az imperialista háborús uszítók ellen." Dolgozó népünk küzdelme a bé­kéért a háborús uszítok ellen meg­mutatkozik azokban a nagyszerű eredményekben, amelyeket a mun. iavereenyek során érnek el. Példa­mutatás a legjobb békeharc. En­nek szellemében készült a küldött, választó értekezletre Harkai Jó­zsefné, a Szegedi Falemezgyár bé­k'eküldolte is. Teljesítménye al. landóan 130 százalék fölött van j és emellett jelentős anyagmegta. I karítást ér el. Ezért is választották békeküldöttnek. Hosszan, lehetne még sorolni a jó eredményeket, amelyek ékesen bizonyítják, hogy a békeharcosok nemcsak felvilá­gosító szóval, hanem több, jobbmi. Jiöségű munkával, a november 7-i felajánlások teljesítésével állnak csatasorba a békéért. Nemcsák a küldöltek, hanem vá­lasztóik'is készülnek a- III. Magyar Bckekongresszusja. Öszentivúnon, — közvetlenül a fasiszta Ti'o-ha. tár közelében — Rácz Mihály, j Szél Péter, ifjú- Kötény Lajos és I Nyerges József első típusú tsrz.es ! lagcnk, békeharcosok, azzal adtak méltó választ a gyűlölt ellenség­inek, hogy elsők között fejezték be ] a vetést. Ma joggal mondhatják e! ] a békeküldöttek: jó munkánkkal erősítjük drága hazánkat és azt | üz enik az üzemekből, a községek­bő! a békeharcosok, hogy Rákosi elvtársnak adott szavukat, az Ok. tóberi Forradalom ünnepére tett munkafelajánlásaik valóraváltásá­val megvédik a békét. A mai érte­kezleten a békékiildöt bek között olt láthatjuk a délszláv békehar. | cosokat is, akik a batármenti köz­ségiekből a délszláv dolgozó pa­rasztok üzenetét hozták: megvéd­jük szabad, boldog életünket! | Az élen járó békeharcosokat df­I szes (zászlókkal, zenével, nólaszó­\ vat, a közeli községekből feldí. ' szítéit kocsikon kísérik el a vá­lasztók a tanácskozás színhelyére. A békeküldötteknek komoly meg­bízatásuk' van a mni napon. Számot lke.ll adni ok, 'hogy a különböző munkaterületeken a békeharcosok mit végeztek a béke megvédése érdekében, hogy mihamarább meg­valósuljon édes hazánkban a szo­cializmus. Jól válasszák ki maguk közül azokat a kiváló békehar­cosokat, akik majd méltón képvü selhetik Szeged és a szegedi járás dolgozóit a III. Magyar Béikekon­gresszuson. A küldöttválasztó értekezleten sok értékes tapasztalatot szerez­hetnek a békeharcosok a felszóla. j lásokból, amelyeket hnsznosíthat­jnak a felvilágosító munkájukban. jA békeküldöiteknek békemegbíza­jtásuk' a mai értekezlettel nem jár j le. Ellenkezőleg. Merítsenek új erőt a további munkájukhoz, az ilt hallottakat mondják el béke. harcostársaiknak, eegítaék elő a békabizottságok további erősödé­sét és példamutató munkával jár­janak élen a békeharc nagyszerű útján. Győzelmi jelentések a november 7-i felajánlások teljesítéséről | A Ssesedl Jutafonó A negyedik negyedéves terv ha­táridő előtti hefejez&éért és a no­vember 7-i falajájulásnk túlteljesí­téséért indulnak harcba ai Szegedi Juta fonógyár dolgozói. Fogadalmat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. hogy ez­évi tervüket, a döntő év tervét, de­cember 21-re befejezik. Október 29-én már hat napos terv előnnyel dolgoztak. November 7-re vállalták, hogy terven felül bét tonna kész­áruval gyártanak többel. Tegnapig 6.3 tonnát már teljesítettek vállalá­sukból, 223.600 foriir.it értéJoban, vagyis 7 ezer gabonás zsákkal ad­tak többet népgazdaságunknak. A hulítadakcsökkenlés terén november 7-ig vállalták, hogy zsák-levágaíok­ból 200 darab toldott szalmazsákot készítenek. Fogadalmukat már 29-ig teljesítették. Az egyéni felajánlások megvalósításában is kiemelkedő eredményeket értek el. A fonódából Kispál Anna megígérte, hogy 1283 kg-os átlagát 1560 kilóra növeli. Jelenleg 1796 kilóra teljesítette vál­lalását. A szövődéből Pesti Jánosné megígérte, hogy 800 méteres átla­gát 1220 méterre emeli. Fogadalmát 1369 méterre teljesítetté. Horváth Lajosr.é 800 méterről 940 méterre lett felajánlást. Jelenleg 1048 métert teljesített. Ocskó Antalné 800 mé­terről 1220 méterre tett vállalást, 28-ig 1256 méterre emelte teljesít­ményét. A copszoló üzemrészből Lijkó Erzsébet az Októberi Szocia­lista Forradalom megünneplésére vállalta, hogy 1200 kilogrammos át­lagát 1343 kilogrammra emeli. Teg­napig 1445 kilogrammos eredményt árt el. | A Szegedi Leotezgyá* | A gyér dedgeeói felajánlásuk túl­teljesítésével készülnek november 7 méltó megünneplésére. Már október első napjaiban számos dolgozó telt újabb munkafelajáclást, hogy több­iönnelésükkeJi biztosítsák döntő terv. évütak határidő előtti befejezését. Megfogadták, hogy évi tervüket le­mezbal december 19-Te befejezik. Október 30-ig ötnapos tervelőnyt ér­tek el. Az egyéni felajánlások meg­valósításával október 30-ig kiemel­kedő eredményeket érsek eb A gép­olló üzemrószBBl Ballábas Ferencné megfogadta!, hogy 118 százalékos átlagát 126 százalékra emeli. Foga. dalmát teljesítette. Lévai Istvánné 118 százalékról 126 százalékra toll felajánlást. Jelenleg 148 százalékot ér el. Tervével december hó 19-énél tárt. LíikaJos Rudolf ígérte, hogy 121 százalékról 128 százalékra emeli teljesítményét. Október 29-ig 134 szátoaJékra leljttritette normá­ját. Dobák András megfogadta, hogy 114 százalékos átlagát 115 szá­zalékra emeli, tegnapig 124 száza­lékos teljesítményt ért el. Évi ter­vét befejezte s jelenleg január 3-4nál tart. A készáruraktárbó! Gá­öorosi Mihály és Hegedűs B. Ist­ctá® megfogadták. hogy november 7 tiszteletére 150 százalékos teljesít­ményüket 153 százalékra emelik. Je­lenleg 161 ícázalékos eredményt ér. tek csl. Mészáros Anna szinCemez­illesztő megfogadta, hogy 136 szá­zalékra emeli teljesítményét. Októ­ber 29-ig 159 százalékot ért el. J Az tUjagcgedl L&dngy&r | 'Az Újszeged! Ládagyárban a no­vember 7-ére, a Nagy Októberi Szo» ciálista Forradalom méltó megün­uepúésére kkfflakult brigádversenyek­ben egyre jobb •eredmények szület­nék. Az üzem dolgozói megfogad­ták. hogy éves tervüket 10 nappala határidő előtt befejezik. Ok'óbor 80-ig 3 és fél napos tervelőnyt ér. tek el. November 7-re vállalták, hogy terven felül 23 ezer forint ér­tékű készáruval gyártanak többet. Október 22-ig 16 ezer forintra tel­jesítették vállalásukat. Október hó­ciaíp második dekádjában 104 szá» zaíékos üzemátlaggiJ dolgozlak. Sebők Miklós a szólezö brigád tagjai nevében ígéretet tett. hogy 125 százalékos állagukat 128 száza­lékra emelik. Tegnapig 129 százalé­kos teljesítményt értek el. Vállal­ták, hogy 23 napos tervelőnyüket november 7-ig 25 napra emelik. Fo­gadalmukat már teljesítették. A fel­hordó brigád nevében: Tanács I' -. renc megfogadta, hogy a negyedik negyedéves tervüket három nappal előbb befejezik. Felajánlásukat ok­tóber 28-án már teljesítetlek. Sánta György a rakodó brigád valameny­cyi dolgozója nevében ígéretet tett arra, hogy 42 napos tervelőnyüket november 7-re 47 napra emelik. Ok­tóber 30-ig vállalásukat teljesítet­ték. A javító műhely dolgozói no. vében Vajda László és Triff Lázár vállalták egy dugó fúrógép elkészí­tését, amelyet október 15 helye't 11-én már befejeztek. ígérték, hogy október 15-re egy automata hasító szalagfűrészt javítanak meg. Vál­lalásukat két mppal • határidő előtt teljesítették. £}. I. VísSsiszkij elvlárs beszéde a koreai kérdésről az ERSZ-kezeviíiés politikai bizottságának o/ifata 29-1 ülésén • Visinszkij elvtárs beszéde további részében leszögezte, hogy a 38. szé­lességi fok körzetében minden fegy­veres incidens a délkoreaiak részé­ről indult ki. 1949 jjúnius előtt az incidensek többsége abból állt, hogy Észak-Korea területére lövöldözték. Júliustót kezdve .a déjkore.riak egész egységekkel kezdték megsérteni a 38. szélességi fokot, hogy területe­ket foglaljanak cl Észak-Koreába®. Ez fegyveres összeütközésekre veze­tett. Emlékeztetnünk kell arra '— hangsúlyozta A. J. Visinszkij —, hogy a koreai agresszió kérdése 1950-ben már szerepelt a közgyűlés ötödik ülésszakának napirendjén, amikor az atmarikai küldöttség meg­kísérelte tagadni azt a lényt, hogy az amerikaiak a, liszinmanteta kor­mány részvét-elével agrosziót kö­veinek el Koreában. Ez a kísérlet már akkor teljes kudarccal végző­dött, A szovjet küldöttség által elő. :erjesztett bizonyítékok leleplezték az Amerikai Egyesült Államoknak azt az egész hamis szándékát: agresz­szióval vádolni Észak-Kore-i. kormá­nyát és ezzel takargatni saját agresszióját. Li Szín. Mm 1949 december 30-án nyíltan kijelentelte, hogy az új év­ben (vagyis 1950-ben) kész megva. ósítani nz elszakított terület visz­szacs&tolását. vagyis Észatk-Koren elfoglalását. Li Szín Man nyíltan felhívta a figyelmet arra, hogy n jövőben a délkoreaiak nem fognak békés politikát folytatni és hogy gondolnunk kell arra., hogy „az új esztendőben a nemzetközi helyzet megváltoztatásával nekünk (vagy;s a liszinmanisiálccak) saját erőnkkel kell egyesíteni Dél- és Észak-Ko­reát". Ebben rz időszakban tettek láto­gatást Távolkeleten Johnson, az -ímerikai Egyesült Államok had­ügyminisztere, Bradley tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari fő­nöke és John Foster Dulles, a kül­ügyminisztérium tanácsadója, akik titkos tárgyalásokat fo'y'attak Mac­Arihur tábornokkal. Dulles pedig — mint ismeretes — ellátogatott Dél­Koreába, felkereste a tervezett frontvonalat, megtekintette a tere­pet, a lövészárkokat. 11 nappal jú­nius 25 előtt, amikor a délkoreai fegyveres erők megtámadták Észak­Koreát. 1950 június 20-án, öt nappal az Észak-Korea elleni lámiadás előtt Dulles ezt írta Li Szín Mannak: „Nagy jelentőseget tulajdonítok an­nak a döntő szerepnek, amelyet az Ön országa játszhat abban a nagy drámában, amely most van kibon­takozóban". Számos hiteles bizonyíték van ar­ra, hogy a liszinmanista hadsereg hogyan készült Észak-Korea meg­támadására. És a tények feltétlenül megmu­tatják, hogy az agresszió délről in­dult ki és Acheson e tények közül egyet sem cáfolt meg és semminemű eneofcizonyítékot nem terjesztett elő. A koreai háborúra — hangsú­lyozta Visinszkij elvtárs — az ame­rikai tőkéseknek volt szükségük, akik aggodalommal és rettegéssel figyelték a közelgő gazdasági vál­ság jeleit és nay reményeket fűz­tek egy megfelelő újabb „ösztönző­höz", amely fellendíthette az Ame­rikai Egyesült Államok hanyatló gazdaságát. És ez az ösztönző meg is jelent a koreai háború formájá­ban­Acheson azt állította — folytatta A. J. Visinszkij —, hogy az ame­rikai pairancsnokságnr.k a fegyver­szüneti tárgyalások óla az volt egye­dül a célja, hogy a leihető legna­gyobb biztosítékot nyerje az agresz. szió megismétlődése ellen, az ame­rikai parancsnokságnak e tárgyalá­sok során elfoglalt . álláspontja azonban teljesen ellentétes ezzel az állítással! A. J. Visinszkij a tények egész sorával bizonyította, hogy ez az ál­lítás mennyire nem felel meg a va­I lóságnak. Mindezek ellenére — mondotta — i a koreai-kínai fél ki tudta küszö­[ bölni azt a sor ürügyet, amely alca­] dáiyoata a megegyezést a fegyver­jszüneti tárgyalásokon A koreai-kí­nai fél rugalmas, mélységesen bé­keszerető ó, becsületes módszerének eredményeként megegyezés jöhet létre a fegyverszüreti tervezet több mint 60 cikkelyében. Nam jött létre azonban megegye­aós az egyik fontos kérdésben, amely valóban rendkivül éles formát öl. tött: a hadifoglyok kicserélésének kérdésében. Visinszkij elvtárs ezután ismer, tette mindkét fél álláspontját ebben a kérdésben, leszögezve, hogy- a többi közölt mennyire kedvezőtlen hatású volt az az amerikai javas­lat, hogy az úgynevezett Nemzet­közi Vöröskereszt Bizottság vállal­ja annak megállapítását, vájjon a hadifoglyok és polgári személyek hazatérésre irányuló elhatározása nem kényszer erodménye-e. Egészen szörnyű állítás ez! Az emberek azt mondják, hogy haza akarnak térni és egyszerre osak megbíznak egy külön bizottságot, vizsgálja meg, valóban haza aknr­nuk-e térni, nem kényszer eredmé­nye-e ez a szándékuk. Ugyanilyen jellegű volt ez amerikai parancs­nokságnak aiz a javaslata is, hogy tekintsék polgári személyeknek azo­kat a koreai hadifoglyokat, akik 1953 június 25-« előtt Dél-, vagy Észak-Korea állampolgárai voltak. Ez utóbbi javaslat elfogadási azt jelenítette volna, hogy több mint 60 ezer koreai hadifoglyot automatiku­san a polgári személyek kategóriá­jába soroltok volna. Inne, milyen ravasz cselező vény hú­zódolt meg e jogtalan javaslatok mögött! Természetes, hegy a koreai­kínai fél határozottan elutasította az amerikai fél e jogtalan követe­léseit, amelyek célja osupán azvoh. hogy visszatartsanak 165 ezer ha­difoglyot, akik a koreai néphad­sereg és a kínai népi önkéntesek soraiból kerültek ki, továbbá a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság erőszakkal elhurcolt többszáz­ezer polgárát abból a célból, hogy ea&ket £(, hadifoglyokat kiszolgáltas­sák Csag Kai-sek és Li Szir, Man kénye-kedvére. A hadifogolykérdés vitája 1952 júliusában, augusztusáb.® és szep­temberében folytatódott. Közben jú. lius 4-én a felek a fegyverszüneli egyezménytervezet 51. és 52. cikke­lyeiben is megegyezésre jutottak.

Next

/
Thumbnails
Contents