Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

rtjtok, 1962. november 7. 7 Sándorfalva dolgozó parasztjainak nagy többsége már szövetkezeti tag Felajánlásuk tejjesüéséirel ünneplik november 7-él a Táncsics lermelücsoport éjiíiő brigádjának tagjai A séndorfalvt tanácsháza hangos. Söradójából vidám, pattogó zene hallatszik. Délfelé jár az idő, aj tanácselnök és a párttitkár elv-' Sérs szobájában egymás után fr. iák alá a dolgozó parasztok a be. lépési nyilatkozatot. Az új csoportok tagjai egymással beszélgetve, szövik jövő tervüket. Azt beszélik meg, hogyan, miképpen csinálják, hogy olyan szép eredményeket érjenek el, mint a Rózsa Ferenc-tsz tagjai, ak'ik már 1948-ban elindultak a szocialista gazdálkodás út. ján. sokat tanultak Sándorfalva dolgozó parasztjai la Rózsa Ferenc-t6z példájábóL 1948. októberébea 40 dolgozo paraszt alakította meg Sándorfalva első termelőszövetkezetét. A dolgozó parasztok emlékezetében ott él a mult szomorú emléke. Sokan gondolnak vissza cselédsorsukra, amikor meg kelleti alázkodni Pal- i tavichini órgróf intézői előtt, azért, j hogy munkát kaphassanak. A. robotból bőven jutott az akkori1 nincstelen 6ándorfalvi dolgozó parasztoknak. AkkoT a munkaidő kora hajnaltól késő estiig tartott. s j mire leszállt az est, fáradtan mentek 5—10 kilométerre lévő hajlékukba haza, hogy másnap újból kezdhessék a keserves munkát, j 1945 után az egykori csel édes. kedó, nincstelen parasztoké lett a föld. Az 1948-ban alakult Rózsa j Ferenc-tsz sokat fejlődött. Megin. dulásukkor csupán 350 hold föld-1 Jük, g egy-két lovuk volt. A tag-' ság becsületes munkája azonban meghozta gyümölcsétj a négy év alatt végzett munka nem volt eredménytelen. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az eltelt tdó alatt 200 férőhelyes hizlalót, 500 férőhelyes fiartatót. 2 vagonos kukoricagórét építettek és most fejezik be az 50 férőhelyes istálló építési munkálatait. Ezenkívül is 'öbb épületet építettek fel. Szépen fejlődött állatállományuk is. 31 ló, 54 Szarvasmarha, 400 juh van a tsz biitoká. ban. A tsz eddig elért eredményeiből látták Sándorfalva egyénileg dolgozó parasztjai, hogy csak közös erővel élhetnek el jó és szép eredményt. A tanácsházán, az utcákon, már arról beszélgetnek, hogy Sándorfalva hamarosan 6zöyetkeizeil köz. ség lesz. Az aratás óta eltelt idő nagyban megváltoztatta a falu életét. Több új termelőcsoport alakult. A Béke 147, Uj Élet 55, Dús Kalász 124, Petőfi 116, Arany Kalász-lermelő. csoport pedig 136 családdal alakult meg. A megalakult termelőcsoportokon kívüi most két új rso. port is alakul, amelyben már több, itent 80 család van. Sándortalva dolgozó parasztjai büszkék lehet, nek, hogy községük lakosságának 7G százaléka már szövetkezeti gazdálkodást folytat. A tanácsháza felé tart Darázs József. Aradl-utca 31. száirr alatti csoporttag, ő is most lépett be a soportbn 9 hold földjével. s a vasárnapi alakuló gyűlésen a 'ag6át öt választotta meg csoportéi, nőknek. Most a tanácselnökhöz megy, hogy megbeszélje a Béketermelőszövetkezeti csoport meg. alakulása utáni feladatokat. rázs első feladatnak a brigádok megszervezését, az őszi mezőgaz! dasági munkák ellenőrzését tűzte ki célul. Darázs József elvtárs, a Béke-termelócsoport elnöke örömmel mondja: -A III. Magyar Béke. kongresszus tiszteletére neveztük el csoportunkat a békéről, azért, mert, minden becsGIetes dolgozó parasztnak érdeke a béke megvédése. Az új tszcs elnök biztosan tekint a jövőbe. Darázs elvtárs tudja, hogy pártunk útmutatásával tudták e1érni az új csoport megalakítását. Kovács Mihály, ISkola-uca 56 szám alatti új csoport-tag, az Arany Ka. lász tagja amikor aláírta a belé. pésl nyilatkozatot ezt mondta: — Azért léptem termelőcsoportba, mert látom azt a hatalmas különb, séget, amely a nagyüzemi gaz. dálkodás és a magángazdálkodás kőzött van. Amíg egyénileg mű. veltem a földem, nem tudtam olyan eredményt elérni, amilyet a cso. porftagok todtak. A csoportba való belépésemmel akarom elősegíteni a béke megvédését ós jó mun. kámmal akarom biztosítani magamnak és családomnak a biztos jövőt. A nagyüzemi gazdálkodással mindjobban eltűnik Sándorfalván PailavichlnJ őrgróf ispánjainak, i intézőinek keserű emléke, s az 1 akkori Időben béresnek, kocsis, nak Szánt kicsiny gyermekekből emberi életet élő dolgozó paraszt, tiszt, vagy mérnök lesz. Szorgalmas munkával szedik a gyapotot az Alkotmány tszcs tagjai Aki a baktót úton az Alkotmány tszcs földje mellett elmegy, láthatja, hogy túl a lombtalan, fiatal gyümölcsösön szorgalmas embercsoport dolgozik. Szaporán kapkodnak a ktkovadt gyapoigubók után. Két sort szednek egyszerre. Előttük csaiogatóan mosolyognak ki a gubákból a fehér gyapotcsomók, u'ánuk már csak az üres gubóhéjjak Szomorkodnak. Sajnálják a finom, fehér gyapotszálakat. A szorgalmas csoport gyorsan halad. — Siessünk, mert sürget az idő — mondja Batki Mihályné Bán Bélánénak. Bán Bélánét azonbian nem kell biztatni, szedi ő olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudja. Nem sokat néz se jobbra, se balra< csak dolgozik. Tudja, hogy a gyapot aranyat ér, nem hiába nevezik fehér aranynakA négyholdas gyapotlábián dolgozik Gzirok Kristófné is. Ő még nemrégen lépett be a csoportba, — Már egészen megszoktam és megszerettem a közös munkát — mondja Czirok néni. — De nemcsak mondja, hanem be is bizonyítja- A legjobb gyapotszedők közt van. Minden nap jóval többet szed az előírt mennyiségnél. Hamar megtelik a fehér gyolcsból összevarrt tarisznyája, amelyet nyakába akasztott. Kiüríti és tovább szedi szorgalmasan a kinyílt gubák finom fehér szálai. Megy a munka, Ilyen ütemben dolgoznál: a többiek is: Kudjer Antalné, Berkó Péterné, Nyári Pálné, meg még sok szorgalmas kezű as:.szony és leány. Batki Mihályné leányával együtt dolgozik. A tábla másik végéről vidám gyereknóta hang foszlányait hozza feléjük a szél. Az iskolások is ott szedik a gyapotot a felnőttekkel. Gyakran érdeklödnek egymástól, mennyit szedtek már le. Pontosan számolják, hányszor ürítették már ki a tarisznyákat. Egy csoportba verődve dolgáznak és nagy lelkesedéssel versenyeznek egymással, hogy melyikük előzi meg a másikat. Ha valamelyik egy kicsit elmarad, méltatlankodik, hogy az ö során kevesebb van, mint a másikén. Akad köztük olyan is> aki többet akar szedni Czirok néninél is. Hiába versenyeznek azonban Czirok nénivel, nem sikerül túlszárnyalni. A gyerekek vidám dala fokozza a gyapot szedők lendületét. Még gyorsabban szedik a fehér aranyat, hogy minél kevesebb maradjon kint a földön holnapra. Ha holnap esll: az eső; sok kárt tesz a kinyílt gubákban. A gyapotszedök közt van Esztetlczl.t elvtársnö is, a csoport fiatal agronómusa. Még csak fél éve, hogy kikerül' az iskolából, de már egészen jól végzi munkáját. Most a csoport jövöévi üzemtervén dolgozik, de nem feledkezik meg a gyapotszedőkről sem. Napközben gyakran ellenőrzi, hogyan halad a munka. Az Alkolmánu tszcs tagjai sietnek a gyapot szedésével, hagy november 7-ig betakarítsák a kovadt gubákat. Utána az éretleneket szedik le. A leszedett gyapotot gondosan kiterítve szárítják, hogy minél jobb minőségben adhassák át a termeltető vállalatnak. Gondoskodtak gyapotszárító helyiségről is. Oda hordják majd be az éretlenül leszedett I gubákat is. Fűrészporos kályhát állítóműk be és fűtéssel segítik a nedves gubók gyors száradását, így dolgoznak az Alkotmány tszcs tagjai a gyapot minél kisebb veszteseggel való betakarításáért. Ilyen szorgos munkával harcolnak a már magyar növénnyé vált gyapotért, a fehér aranyért. LÁTOGATÁS DESZKEN Népi demokráciánk gondoskodása a délszláv anyanyelvű fiatalokról Deszk község lakosságának mintegy tíz százaléka délszláv anyanyelvű. Az átkos emlékű Horthyrendszer nemzetiségi politikája kö. vetkeztében a múltban szembon állt egymással a magyar és szerb nyelvű dolgozó. A Szovjetunió felszabadító harca, a sztálini nemzetiségi politika tette lehelövé, hogy a nemzetiségi do'gozók is teljesjogú fiai a magyar hazának. Megyénkben löbb délszláv 03 román nyelvű ir* kola van, amelyek elősegítik, hogy az eddig elnyomott nemzetiségek saját anyanyelvükön tanuljanak. Deszken a magyarnyelvű általános iskola melktt délszláv anyanyelvű Iskola is van, ahová 15 tarauló já", Kormányunk már ilyen létszám me'lett is tart fent nemzetiségi iskolái. A tanulók többsége elsőosZtályos, meri még a szülők — helytelenül — úgy látják, hogy gyermekeik fejlődése eredményesebb, ha magyar iskolába járnak. Mindkét iskolának i'iitörő csapata van. mely külön munkr.terv szerint működik, de az ünnepségeket közösen rendezik és a felvonulásokon együtt vesznek részi a magyar és délszláv tanulók, A magyar és délszláv gyermekek egy óvódába járnak Deszken. ahol a magyar és délszláv óvónők egyformán foglalkoznak velük. A fia. la'ok összetartása közelebb hozza a szülőket is. A pedagógusok közcsen tartják a szülői értekezleteket és n szülők iskolájába is egyformán járnak délszláv és magyar szü'ők. Államunk a nemzetiségi iskolákat bőkezűen támogatja. Tüzelőről, tanszerről és tankönyvekről idejében gondoskodik. A nemzetiségi isko'á-. 1 ból az út nom zsákutcába vezet, hn! nem az egyetemekig. Nemcsak nemzetiségi általános iskotáink vannak, hanem gimnáziumok is és a budaipes'i Pedagógiai Főiskolán nemzetiségi szakok létesülték. A nemzeti, j ségi tanulók tankönyvet egyenlő 'színvonalon állnak a magyarnye'. , vűekkél. Deszhről jelenleg 25 dél' | szláv nemzetiségi f latit tanul to, vább. Kzek közül három szakérettségin van, hét pedig saját anyanyelvű gimnáziumba jár. Lényegesein megváltozott a nemze tségi tanítók élete is. Jovicsin Mllica. a deszki általános iskola tanítónője elmondja, hogy már 1922 óla tamít, de a mult rendszerben csak mint ideiglenes munkaerőt alkalmazták. Nyáron nem kapóit fizetést, sokat szenvedett a soviniszta elemektől is, akik megdobálták és esetteknek bé'yegezték. Munkahelyén csak a felszabadulás után. véglegesítették. Népi államunk a munkáját megbecsüli és többször kitüntette. Fizetése: 1088 forint és a békekölcsön jegyzésben élenjárva 1200 forintot jegyzett, ezzel is hiiet téve a béke mellett. Mint pedagógus, a leghaladottabb tanítási módszereket alkalmazza és ebben a szovjet tanítási módszerek állandó ta. nulmányozása segíti. Jovicsin Milica délsziáv anyanyelvű tanítónő a dolgozó nép szeretetére, a béke védelmére neveti a délszláv fiatalokat. „Bél:e nélkül nem lehet boldogan élni. Békére minden embernek szüksége van" — írja dolgozatában is. kólája egyik diákja, Radin Milica VII. osztályos ianuló. A deszki délszláv dolgozók tudják, hogy a szab d magyar haza erősítésevei. a békéért folyó áldózatos küzdelemmel adhatnak legnagyobb segítséget a határon túl élő délszláv testvéreiknek a Titóék gyilkos uralma e'lor.i harcukhoz. A Városi Békeiroda nagytermében kiállították a békeharcosok ajándékait A vasárnapi szegedi küldöltválasztó értekezletre elhozták a küldő tk a békeVa cosfjlf ajándékait, amelyeket a III- Magyar Bőkekongressztisra készítet'ek. A sok színes és értékes ajándékok között talá-' lünk hímzett párnákat, faragott . kazettáira', se'yemiarísznyákt, i zászlókat és eok-sok ajándékot, amáe.' lyekkél kifejezték Szegei dolgozói í n béke irárfi harcos kiadásukat. | Szeged békeharcotalnak rjéndékaií' most kiállították a Városi Békei'o- j da nagytermében, ahol minden nap meg lehet tekinteni, 1 Közel két hónapja, kezdték el építeni a 30 és fél méter hosszú, tíz és fél méter széles sertésfiaztató épületet a szegedi Táncsics-terme, lőszövetkezeti csoport tagjai. A csoport tagjai november 7 tiszteletére vállalták, hogy október 20-ára felépítik a falat és november 5-ére a cserepezóssel ls elkészülnek. Képünk az épülő sertésfiaztntót ábrázolja öt nappal a kitűzött határidő előtt. Csak néhány cserépsor hiányzott már akkor, hogy vállalásukat teljesítsék. 5-| A termelöcsoporf építőbrigádjának tagjai: Szabó József brigádve# zető vezetéséve! Rácz Antul, Vass i | Antal, Kószó József. Dékány Anti tal, Kispéter István. Kéri János, 1 Szőke József és Kószó István több napom keresztül 390 százalékra teljesítették normájukat, hogy eleget tegyenek vállalásuknak. Képünk Kószó István élvtársat mutatja be, aki több napon keresztül 500 százalékos teljesítést éri el. Az építőbrigád ezzel a teljesBm'é.. nyével méltóan ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincötödik évfordulóját, mely a dol. gozó parasztoknak is a boldog életet hozta. • • és számok A SZOVJETUNIÓ MEZŐGAZDASÁGÁNAK 35 ÉVES FEJLŐDÉSÉRŐL A kolhozrendszer amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadalának eredményeként született a Szovjetunióban, gyökeresen megváltoztatta a szovjet falu arculatát. Jelenleg a Szovjetunióban a forracLlomelőtti 25 millió apró egyéni parasztgazdaság helyet* 97.000 egyesített kolhoz van, amelyekben a termelő munka a korszerű tudomány és technika vívmányain alapul. A szovjet parasztság a kommunista párt vezetése alatt a forradalom ójja eltelt 35 év folyamán ha. talmas történelmi jelentőségű eredményeket 'ért el. A gépállomásokon és a szovhozokban a háborúelőtti síinvónaihöz viszonyítva a traktorok teljes kapacitása 59 százalékkal, a kombájnoké pedig 51 százalékkal emelkedett. Jelenleg a Szovjetunióban 8939 gép- és Traktorállomás, erdővédő, rétjavító- és állattenyésztési telepeket gépesítő állomás működik. A cári Oroszország csekélybe, zamű földművelésével szemben a Szovjetunió megvalósította a belterjes gazdálkodást, fml egyre több és több mezőgazdasági terméket biztosít Az utóbbi néhány esztendőben az évi gabonatermés meghaladta a 110 milliárd mázsa gabonát, idén pedig 130 milliárd métermázsa gabonánál is több terme'-t. A búzatermés 1940-hez viszonyítva 48 százalékkal eme'kedett, a gyapotterinés 46 százalékkal, a cukorrépatermés pedig 31 százalékkal haladta meg a háborúelőtti szinvonalat. Ugyancsak lényegesen magasabb a háborúelőttinél az olajosmagvak, a bur. genya és a takarmánynövények termése is- A mezőgazdasági árutermelés Teljes értékéből jelenleg több mint 40 százalék az ipari növényekre jut. Hatalmasat fejlődött a Szovjetunióban az állattenyésztés is. 1945 júíius óta a szarvasmamaállomány 13.4 millióval, a juhállomány 41.8 millióval, a sertésállomány 21-2 millióval, a lóállomány pedig 5.6 millióval emelkedett. Az állal tenyésztési termékek mennyisége a Szovjetunió egész területén túlszárnyalta a háborúélőtti szinvonalat. A szovjet kormány ég a Kommunista párt még 1948-ban nagyszerű tervet fogadott el a Szovjetunió eurón31 'őszeiben fekvő sztyeppes és erdösztyeppés vidékek természetének átalakítására. . ITaialmes méretekben bontakozott ki az aszály e'leni harc, ^melynek frontján az utóbbi három és fél évben óriási munkát végeztek. 2.® millió hektár mezővédő erdő sávot létesítettek, több miöT 12.000 tavat és víztárolót építettek. A Hagy állami véderdősávok közül a Bjeigorod —Don és Kamisin—Sztálingrád öve. zelekben már alapjában véva be is fejezték az erdőtelepítést. Hatalmas méreteket öltött a Szov* jetunióban az öniözőcsaiornák épL, tése is. Jelenleg nagy öntözöcsator. nák épülnek a Kaukázuson-tíili köz. társaságokban, a kurszki, arjoll, vo. ronyezsi és tambovi területeken. Aa öntözéses földművelés jelentősen emeli a földek terméshozamát és ki. terjeszti a gyapot termelését, A világ leghatalmasabb öntözöcsalomái, amelyeket a Szovjetunióban a Volgán, a Dnyeperen és az Amu-Darján'építettek, a már üzemibeheiyozett Lenin-csatornával együtt 'öbb mint 28 millió hektár földet öntöznek. Ez a földterület meghaladja Anglia, Belgium, Hollandia, Svájc éá Dánia terültetét együttvéve. Csupán az öntözött és vízzel ellátott terület annyi mezőgazdasági terméket bizlosí', amennyi elegendő 100 millió ember élelmezéséhez és ruházkodásához. Az emberiség az évszázadok folyamán összesen 80 millió hektár földet bódított el a pusztáktól. Az Egyesült Allamokben száz év alatt alig 8 millió hek'ár föld öntözését tették lehetővé. A szovjet emberek mindössze öt-hat év alatt 28 millió hektárnyi aszá. lyos sztyeppét tesznek alkalmassá a fö'dművclésre. A cári Oroszország falvaiba™ csaknem ismeretlen volt a villany. A szovjet hatalom óriási ütem. ben látott hozzá, hogy új energefikal bázist, villamosságot biz. tosítson a mezőgazdaság számára is, A Szovjetunió mezőgazdaságának villamosítása már régen túlszár. nyalta a gazdaságilag legjobban fejlett tőkés országok mezőgazdaságát is. Az EgyesUH AI arnok mezőgazdaságában 500 ezer villanymotor működik, a Szovjetunióban viszont már a háborúutáni ötéves terv végén löbb mint SOO.OOO villanymotor működött a mezőgazdaságban. A kommunizmus hatalmas építkezéseinek befe'Szééo Ulán a Szovjétunió mez'gázda? ága koloszszális villamo5energia forrásokat kap. A kujbisevi, a sztálingrádi, á ktt-hovkai vízierőművek ürtembelve. lyezcsévét és a már működő eihil' janszki vízierőműve] a mezőgazdaság villamosításának színvonala 12 szá. zalékkal emelkedik.