Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-04 / 259. szám

KEDD, 1952. NOVEMBER 4. Harcban a november 7-i vállalások túlteljesítéseért Szegedi Cipőgyár 1 a negyedik negyedévre, valamint l november 7-íre. Az üzem dolgozói I Tervünk túlteljesítésével ké- megfogadták, hogv évi tervüket szülünk november 7-ére, a Nagy december 20-ára "befejezik. Noven;­Októberi Szocialista Forradalom 35. ber l-ig 7 napos tervelőnnyel dol­•évfordulójának megünneplésére, a gozlak. Október hónap második de •Szegedi Cipőgyár dolgozói. Meglő- kádjában 103.5 százalékos üzeműt­gadták, hogy évi tervüket nősem- lagot értek el. Számosan akadnak | ber 24-éie, befejezik. Október 3Uin I olyanok is, akik vállalásukat már' már december 3-i tervükön dolgoz-; jóval túlteljesítették. A X-es terem.' lak. Az egyéni felajánlások meg- bot I. Varga Erzsébet megfogadta.' valósításában kiemelkedő ered. hogy 160 'százalékát 165-re emeli, mónyt ért el a gépterembőt Oláh1] Október 30-ig 185 százalékot ért .József. Vállalta, hogy 147 százaié, jel. Tervével 1953. január 20-ánál kos átlagát 160 százalékra emeli. ; fari. Csikós Flóriánná Ígérte, hogy Október 31rig 13 százalékkal telje• •sítette túl vállalását. B. Nagy Fe­renc csiszoló megígérte, hogy t03 százalékról 110 százalékra {okozza teljesítményét. November l-ig 116 százalékot ért el. Kasza Erzsébet 140 százalékos átlagát 150-re emeli. Jelenleg 176 százalékra teljesiti normáját. Október 30-án már de. cember 24-i tervét teljesítette. Bu­dai Mária vállalta, hogy 105 száza, lékról 110 százaiéikra emeli teljesít. narok'festó igéretel lett arra. hogy j menyét. Vállalását jóval túlteljesí­97 6zázalékát 115 százalékra emeli s jelenleg 116 százalékra teljesíti normáját. Kordé József megfogadta, hogy 104 százalékról 110 száza, tékia emelt teljesítményét. Októ­ber 31-ig 125 százaiékot ért el. A tűző üzemrészből Mózes Müiályné ígéretet tett, hogy 130 százalékról 135 százalékra emeli átlagát. Ok lette. November l-ig 148 százalékot ért el. A kézimunkázok közül Tóth Istvánné megfogadta, hogy 103 százalékról 106 százalékra emeli normáját. Jelenleg 151 szá­zalékos eredménnyel dolgozik. Ter­vével november 25-nél- tart. IJ. Tóth Mihályné megígérte, hogy 96 százalékos teljesítményét 100 szá­tóber 31-ig 152 százalékra teljest-! zalékra emeli. november 1-ig 119 tette normáját. Deák Józeeíné vál- ] százalékot ért el. ll.es teremből lalta, hogy 95 százalékos teljesít, . Gál Erzsébet vállalta, hogy 139 ményét 100 százalékra növeli. No­vember l-ig 128 százalékot ért el. százalékos átlagát t39.re emeli. Október 29-ig 142 százalékra fo­kozta teljesítményét. Túri Károlyné ígéretet tett, hogy 100 százalékról közel |102 százalékra fokozza átlagát. No. 600 dolgozó tett értékes felajánlást i vember l-ig 125 százalékot ért ed. Szegedi Ruhagyár A Szegedi Ruhagyárban Szegedi Erőmű A Szegedi Erőmú dolgozói is a többi üzemekhez hasonló lelkese­déssel tették meg munkaíelajánlá­saikat november 7-ére, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére, hogy lóbbterrae­lésükkel biztositsák a döntő terv. év sikerét. Az üzem dolgozói az anyagtakarékosság terén is komoly eredményeket érlek el. November 7. liszteletére fogadalmat tettek, hogy a negyedik negyedévben még az eddiginél is jobban k'haSználják a tervteljesítésben a takarékosság adta lehetőségeket. Kocsárdi Gyula főmérnök, november 7-re megfő, gadta, hogy egy újítást ad be, amely a vállalathoz tartozó kecs­keméti erőműnél a füstgáz helyes elvezetését eredményezi. Ezzel az újítással 30 ezer forintot takarít meg népgazdaságunknak. Terhes István. Selmeczi Mihály és Pozs>ár József november 7.re újítást adtak be. Készítettek az ötös számú ka. zán csőkamra kimarásához egy marókészüléket, amellyel jelentós időmegtakarítást ériek ej. Szűcs György é6 Hancsurek Mihály meg. fogadták, hogy 114 százalékos át. bogukat 115 százalékra emelik, s október 31-ig 116 százalékot érlek cl. A karbantartó lakatosok nevében i Szűcs György ígéretet tett. hogy I a vízlágyító berendezés javítását j egy nappal a határidő előtt befe. I jezik. Fogadalmukat öt nappal I előbb teljesítették. Szeged Városi Tanács V. B. oktatási, könyvtári és olvasómozgalmi albizottságának pályázata Jól dolgozott a mezőgazdasági állandó bizottság — Gszentiván község legyőzte versenytársait Könyvtáraink statisztika-i adatai azt bizonyitják. hogy az olvasóik s,zárna az ulóbbi hónapokban jelen­tőben megnővekede'tt; mind t-öbben •ós többen keresik a jó könyvet, 0 nemes szórakozást. Ennek a mozga. lomnak érdekében a Szeged Városi Tanács VB könyvtári és olvasómoz­galmi albizottsága pályázatot hir­det könyvtáraink olvasói közi. A pá­lyázat feltétele, hogy olvasóink az. alább felsorolt könyvek közül elol­vasás után a megadott szempontok segítségével legalább két műről tar­talmi és kritikai beszámolót készít­senek. A pályázat alapjául szolgáló könyvek felsorolásával meg akarjuk könnyíteni olvasóink számára azt, hogy a mai sokrélű ós gazdag iro­dalomból kiadásra került könyvek közül ki tudják választani azokat a szépirodalmi műveké*, amelyek je­lenleg az olvajók érdeklődésének középpontjában vannak és legin­kább alkalmasak a kultúrforradatom ügyének elöbbreviteléhez. A felso­rolt irodalom-politikai, 'lictve iro­dalomkritikai cikkek viszont a kije­lölt művek megítélését 'eszik kör.y. nyebbé. de ezen túlmenően az olva­sott szépirodalmi mű értékelésére is szoktatják olvasóinkat. Helyes1, ha az egyes műveket ol­vasókörökön belül megvitatják és utána készítik el a beszámolót. A pályázat alapjául szolgáló mű­vek a következők: Spanov: Gyujlo­getók, Azsaejv: Távol Moszkvától, Nagy Sándor: Megbékélés. Móricz: Boldog ember, Gorkij: Az anya, Gogoly: Holt lelkek. Mikszáth: Kü­Oszemtlvéi) határmenti község. a szélaő házaktól al'g pár 6záz méterre húzódik a Tito-határ, amely két világot választ el egy­mástól. A határon innen a dolgo­zóknak terem a föld, a határon túl az uraké minden. Látszik is ez végig a határmentón: a drólsövé­nyen erről betakarított, felszántott, bevetett föld tanúskodik a dolgozó psrasztók jó munkájáról —, s túl a sövényen mindenfelé még lábon­álló kukoricát, napraforgót len. gel az őszi szél. Csak kényszerből dolgozik a lugoszláv dolgozó paraszt, mert Tito államától nem kap emberi életet, ninc3 mit meghálálnia az államnak. Mennyire másként van ez nálunk. Az ószentiváni dolgozó parasztók nrár befejezték a vetést és a mélyszántást. Nagy segítséget jelentett az észi munkák határidőre való be­fejezésében a mezőgazdasági ál­landó bizottság. Tagjai a község legbecsületesebb, minden munká­ban élenjáró dolgozó parasztjai. lönös házasság. Gárdonyi: A lanW pás Balzac: Goriot apó. Á beszámolók összeállításánál a következő szempontokra Terjedhet., rek ki: a pályázóban kellett hatá­sok, érzelmek és tanulságok, stb. Az író által felvetett társadalmi probléma. A műben szereplő alakok (főhős) ' jellemzése, kapcsolatuk egymáshoz. Hogyan ábrázolja a ter­mészetet tájakat, stb. A mű mese­szövése. 'Stílusa- 'Hogyan használ­ható fel a mű poljtikai nevelőmun­kábont (Párt, DISZ, MNDSZ, MSZT, stb.) " A megadott szempontok felhass* nálásához ajánljuk az alább felso­rolt irodalompolitikai, illetve kri­tikai cikkek elolvasását: Horváth M.: Lobogónk Petőfi, Művelt Nép 1952 május, június, júliusi számai­ból: Elméleti kérdéseink c. rovato­kat. Révai József: Megjegyzések egy regényhez c. munkáját a Tár. sadalmi Szemle 1952 aug.-szeptem, beri számából­A pályázat határideje: 1953 feb­ruár 28, A pályázatok lezárt borí­tékban, név és lakáscím vagy mun­kahely' pontos megjelölésével a Könyvtár 'és Olvasómozgalmi Albi­zottság címére (Szeged, Bérház I, em. 16.) küldhetők. A pályázatokat külön erre * célra összehívott bizottság bírálja felül és minösíU- A pályázat díjai: I díj: 150 forint értékű könyv, II. díj: 100 forint értékű könyv, III. díj: 50 forint értékű könyv. A pályázat alapján! szolgáló könyvek az Egyetemi Könyvtárban, a Somogyi Könyvtárban és üzemi ' könyvtárainkban is megtalálhatók. velőséről. Fogott a jő ^ő. Magyar j bizottságnak munkája, ha maguk a Mihály a mélyszántáshoz még az-| bizottsági tagÓk nem léptek volna gymással versenyre. Példamuta­nap hozzákezdett A dolgozó parasztokat nemcsak maguk az állandó bizottság tagjai látogatják. Segítőtársul hívták maguk mellé a körzetükhöz tar. tozó dolgozó parasztok legjobbjait Aktivahálózatot építettek ktt egy­egy bizottsági t0g tíz aktívát szer. vezett maga nrsllé. Az aktívák között is felosztották az egyes kör. zeieket- Ha sürgős munka adódott a bizottsági tagok csak szóltak ak­tíváiknak és azok szinte órák alatt szétvitték a hírt a hozzájuk tar. tozó három-négy dolgozó paraszt, jhoz. Süveg Sándor állandó bízott, sági tag például Kiss János kilenc holdas. Juhász Ferenc 11 holdas, Bodó Mátyás tíz, Buborik Illés két holdas dolgozó parasztot vonta be aktívának. Versenyben 420 dolgozó paraszt Nem volna eredményes az Ilyen például Süveg Sándor hat (ószentiváni mezőgazdasági állandó holdas. Szél András négy holdas, Vasárnap befejezték a „Tissamentén" című színes dokumentum film szegedi felvételeit tésuk nyomán a községben 420 dolgozó paraszt kötött egymással j versenyszerződést. Molnár János I hatholdas. Kökény Lajos hét hol- I cifw középparasztot, Kasza Józőef PuSkás Mihályt hívta kl. A tó. tiács a verseny elsőit becsülettáb­lán népszerűsítette és a napokban vett hangos-hiradón is megkezdték az élenjáróknak a jutólotnnóta kül­dést. Igy dolgozik Ö&zentivánon * mezőgazdasági állandó bizottság. Munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy a község a szegedi járás kőz. eégei között minden munkában az elsők között halad, megelőzve pá. rosversenytársait, Ujízenttvánt, ! Kübekházát és Szőreget. T. J. í „Nyári napnak alkonyuiatánál, megéllek a kanyargó Tiszánál" Pe­tőfinek ezekkél a v*r&soraival kez­dődik a „Tiss&mentlén" című most készülő színes dokumentumfilm, amely a Tur fdyócskától Szegedig vezeti a nézőt. Bemutatja a folyó partján élő embereik boldog, szo­cializmust építő életét: a felszaba­dult, vigan szüretelő tokaji parasz­tikat a folyói engedelmes óriássá kényszerítő tiszalöki építőmunká­sokat. A szegedi felvételeket már né­hány hete forgatják. A Rákosi. Má­tyás-hidat, a Sztálin-sétány gyö­nyörű Lenin-Sztálin szobrát, Rákosi Mátyás elvtárs Szege­den töltött éveinek emlékét is filmre vették. Láthatjuk a há. zat, amelyben akkor lakott, amikor gimnazista volt, az isko. Iát. amelyben tanult, a Csillag, börtönt, ahol a rabság éveit |ol­töltötte. A nép, amelynek szabadságáért küzdött, élni tud azzal a szabadság­gal. amit a hős szovjet hadsereg hozott el számára. Ezt mutatja be a film a továbbiak során, amikor Közép-Európa egyik legmodernebb üzemében, a Textilmüvekben dol­gozó fiatal munkásnőket, az egye* lemen tanuló Ifjak százait. Nagy Sándor Sztálin-díjast, vetíti elénk. A külső felvételek, amelyeket né* hány hete forgatnak a városban, már befejeződtek. Vasárnap délelőtt a Nemzeti Színházban az országos hírű tá. pél együttes fellépését vették filmre, amint a „Lakodalmas" című népi játékot mutatja be, A film —• amelynek utolsó képe; békés építőmunkánk felett őrt álló honrvéd'sinket mutatja be — még az idén elkészül és 1953 elején bemu­tatásra kerül. Szél Fülöp kilenc holdas közép, parasztok. Az ószentiváni mező­gazdasági állandó bizottságnak be. csületére válik, hogy amit köteles, ségük elvégezni, azt el is végzik. Munkamódszerünk — Kilencen vagyunk a mező­gazdasági állandó bizottság tagjai. Községünk határát felosztottuk magunk között körzetekre. Min­denkit teleléssé tettünk körzeté­nek jó munkájáért• Kéthetenként ülésezünk, ahol beszámolunk egy­másnak az elvégzett teladatokróL Ha valaki nem végzett kielégítő munkát, azt szigorúan megbírál­juk, de azt is, aki elmarad a bi­zottság üléséről. Így dolgozunk — számol be a bizottság munkájáról Szél Fülöp kilenc holdas középpa­raszt, az állandó bizottság elnöke. Most. az Ő6zi munkák idején kü­lönösen jelentős volt az állandó bizottság alapos munkája. A pár', szervezet és a köz6égi tanács tá. maszkodott is a bizottság tagjaira. Bíró István elvtárs községi párt­titkár érveket, módszereket ado|t a bizottsági tagoknak a szántás­vetés maradéktalan befejezéséért folytatott agitációjukhoz. Felhívta a figyelmüket a személy szerinli pol likai felvilágosító munkára, a példamutatásra. Már az őszi mun­kák megkezdése előtt megfogad, ták a bizottság tagjai a párttitkár elvtárs szavát, elsőnek végezték el a vetöszántást, a vetést és a mélyszántást. Körzeteiket naponta e'ienőrizték. Ahol lemaradás volt tapasztalható, azonnal felhívták a figyelmet annak pótlására. Csillag János négy és fél holdas dolgozó paraszt is az állandó znttság tagja. Az idős olvasztár éa a kolhozelnök visszaemlékezései a forradalom 35. évfordulójának előestéjén A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulójának előestéjén a: egész szovjet nép visszaemlékezik a megtett útra, a szovjet hatalom 35 évére, amely az elnyomás és kizsákmá­nyolás sö'étjéböl felemelte a megvalósult szocializmus sugár­zó tiszta, szép világába. A Szovjet Tájékoztató Iroda mun. katársai feljegyezték két idős dolgozó, egy moszkvai olvasztár és egy kolhoz-brigádvezetö gon­dolatait: az Októberi Szocialista Forradalom két kortársának gondolatait a kommunizmus épí­tésének korszakából. PJOTR DUBINYIN. Kalapács"­a moszkvai „Sarló és gyárban olvasztár. — Több mint negyven évvel ez­előtt jöttem a Goujon-gyárba. (Ak­koriban a forradalom elöli a „Sar­ló cs Kalapács"-gyár a francia lö­kés tulajdonos Gcujora nevét visel­te.) Faluról jöttem, az éhség űzött — kezdi emlékezéseit. — Valami jót vártam a várostól, de csalód­tam. A kohászok akkoriban a sötét és levegőtlen műhelyekben, az izzó kemcnrélc mellett napi 10 órán ke­resztül pokoli munkakörülmények között dolgoztak. Abban az időben még majdnem minden munkát kéz­zel kellelt végezni. — Mint segédolvasztár dolgoztam b'- hosszú éveken ál és arról álmodoz­Amikor látta, hogy tam, hogy idővel magam Is mesler körzetébein Magyar Mihály 13 hol- leszek. Ezek r.% álmok csak Imi ál­dás középparaszt lemaradt a mély- rándok voltak. Az öreg olvasztárok­szántássá], azonnal felkereste pa- oryan's titokban tartották tapasz'a­rasztjársát és elbeszélgetett vele latolhat és módszereiket. Nem volt az idejében végzett talajmunka kitől megtanulni az aeélolv nz'ás is. e'őnyeiről. a terméshozam emelke- mereteit. Ha nagyritkán előfordult. Éléséről, a íöld víztartalmának no-, hogy odasompoyogtam a kémlelő ablakhoz, megnézni, hogyan olvad a fém, durván rámkiáltottak: „Nem mész innen, te kutyatfülű! A kíván­csi ember hamar megöregszik". Igy aztán hiába volt valaki öt, tíz, tizen­öt évig is segédolvasztár, nem iehe­tytt belőle mester, — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az ország gazdájává tette a munkásokat és poroszlókat­Ezentúl nem fenyegetett többé a munkanélküliség réme, a mesterek r.em féllek már átadni tapasziala­taikat. Öröm és gyönyörűség lett a munka. Persze, nem szabad azt hin­ni, hogy egyik napról a másikra minden munkás megértette, hogy megváltozott az élet és hogy a mun­ka most egészen mást jelent, mini amikor a tőkésé volt a gyár. De a kommunisták tanítottak és felvilá­gosíioltak bennünket, úgyhogy ami­re elé'kezet! az iparosítás korszaka, alig akadt olyan munkás gyárunk­ban, aki ne adta vo'ra bele a szívét is a munkába. — Aztán jöttek a sztálini ötéves tercek évei. Szinte a felismerhetet­lenségig álalakult a mi gyárunk is. Ma már az adagolást, a fém szál­lítását, az öntést, a tisztítást gépek végzik. Ma egyetlen kemencében ol­vasztunk annyi acélt, mini nmeny­nyil a forradalom előtt az egész gyár terme t. Ilyen óriási arányban megnőtt a munka termelékenysége, — Ez a növekedés nemcsak a gé­peknek köszönhető. Ha nem nőtt volna fel a munkásosztály új, tech­nikait-g nagyszerűen képze't nem. zedéke, nem mernünk volna sokra. De Lenin-Sztálin pártja gondosko­dott róla, hogy ilyen nemzedék nőj­jön fel. A mai fiatalok örömmel és büszkeséggel töltenek el bennünket, a nagy forradalom kortársaik Ben­nük, az ő életük merész ívelésében, látjuk harcaink, fáradságos mun- j kánk legszebb eredményét. Ők egé-, szen mások, mint mi voltunk. Látó­körük szélesebb, eszméik szárnyaló- ! ak, mer-észek, nem ismernek korlá. tokát az alkotásban. Olyanok, mint a párt, amely neveli őket, amely a Nagy Forradalom győzelmének ki­vívásával lehetővé tette, hogy fiaink ilyen nagyszerű, új emberekké fej­lődjenek. ANDREJ C.YERKACS, a Harkov-terülell Frunze kolhoz brigádvezetöje igy emlékezik: — Nemrég tartottuk kolhozunk közgyűlését. Eljöttek hozzánk ebből az alkalomból a szomszédos kolho­zok dolgozói is és gratuláltak nagy termelési sikerünkhöz. „Andrej Iva_ novics — mondották nekem — nagy győzelmei arattál". — Ötven éves multam. Egész éle­lemben dolgoztam. Sokszor volt al­kalmam tapasztalni a gabonater­melő minden bánatát és örömét, A szovjet hi.lalom megszületése. a Nagy Október előtt éjjel-nappal, ve­ri iékezve dolgoztam kicsi földemen, de még a legjobb években sem arat­tam többet egy hektárról 10—12 má­zsa gabonánál. És mi a helyzet ma? Földjeinkről 17.5 mázsa kitűnő őszi­búzát takarítottunk be hektáron, kint. Ezért gra'u'áltak rekem a szomszédos kolhozok dolgozói. Én azt mondlam nekik, hogy nem a mi­énk az érdem. És így igaz. A szov­jet hatalom tanított meg bennünket arra, hogyan érjünk él nagy ter­mést, hogyan éljünk ú'j módon, Mit is tud'unk mi, földművesek azelőtt? Nagyon keveset. Annyit csak, amit apáink ránkhagytak tapasztalata, likból. Mórt olyan hatalmas fegy­Iverrel rendelkezünk, mint f'z agro­nómia tudománya. És eme'lé járul, j nak még a nagyszerű gépek. 1 — Nagy változások történlek az életemben. A szovjet hatalom e'nyo­motl, tudatlan parasztból mezőgaz­dasági szakembert nevelt belőlem. Ma. már jogom van ahhoz, hogy szakembernek nevezzem magam. Húsz éves voltam, amikor a, szov. jet hatalom ábécés könyvet adott a kezembe. Megtanultam írr.i és ol­vasni. Azután anélkül, hogy a mun­kát abbahagytam volna, elvégeztem a hétosztályos iskolái, tanultam ag­ro- és zootechnikát, elsajátítottam a •korszerű agrotechnika alapjatt. — Malenkov elvtárs a XIX. párt. kongresszuson tartott beszédében bejelentette, hogy az idei, 1952-es évben a búza termése 1940-hiz vi­szonyítva 48 százalékkal növekedeti. Jóleső a tudat, hogy ebben része van az én munkámnak is, hogy erömhöz és képességeimhez mérlen éra is segítettem szovjet államunk, nak végérvényesen és visszavonha­tatlanul megoldani a gabona-pro­blémát. — Ma minden szovjet ember —. munkás, kolhozparaszt és értelmi­ségi — jól táplálkozik, szépen öltöz­ködik, vidáman és kulturáltan él. Hadd mondjam a magam példáját. Családom a forradalom előtt csak az aratás utáni hetekben evett ke­nyeret. Azután krumplin tengőd­tünk. Most hárman — én, a felesé­gem és fiatalabb lányom — 2-5 tonna gabonát, 2.3 tonna burgonyát, sok egyéb terméket, ezenkívül 10.000 rubelt kaptunk a kolhoztól a teljes'­tett munkaegységek fejében. Van háztáji gazdaságunk, gyümölcsö­sünk, tehenünk, kei sertésünk, 35 tyúkunk és libánk. — Gyermekeim előtt megnyílt n felemelkedés útja. Idősebb fiam traktoros brigádvezető, a fiatal bb pedig műszaki főiskolát végza't és mérnökkéri! dolgozik. Lányom peda­gógiai főiskolát végzeit. — Ilyen egy kolhozparaszt család élete 35 évvel a Nagy Októberi Szo. cialista, Foyrradalom utájj.

Next

/
Thumbnails
Contents