Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-27 / 278. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1D52. NOVEMBER 27 UTAZÁS iUUt-hímcttes&ctyfcHv \i\ T)ad Schandau; — a vonat megáll — német földön vagyunk. 'A hittünk a Sdchslsche Schweiz hai ilmas sziklafalai közi rohanó Elba t ikrében csillognak a városka lám•j ái. A : Elba itten nem nagyobb, •mint a ml Marosunk; utazásunk sofán még gyakran találkozunk vele, amint átszelt a germán síkságot és kilométernyi szélességű hatalmas folyammá dagad. l93S-bam jártam erre utoljára, mint kezdő kutató. Most abban a •megtisztelő feladatban részesültem, hogy fiatal szakemberekkel utazom néhány hétre tapasztalatcserére a Német Demokratikus Köztársaság ku'atólntézcteibe és üzemeibe, (félünk a gyógyszerijrar egy speciális ágazatának tanulmányozása. Sötétkék egyenruhás határőrök tzállnak a kocsinkba — első találI t.zásunk a németekkel —. Rendfüv ül előzékenyek, a szocializmust < pítö társadalom új embertípusai. Tanulmányutunk soron később is mindenütt — gyárakban, közhivatalokban — jórészt fiatalokkal találktimnkf a hitleri téboly a második világháborúban kiirtotta az idősebb korosztályokat. I? övid útlevélvizsgálat, néhány pere múlva indulunk. Egy ára múlva már Drezdában vagyunk, iszonyú kép tárul elénk, Németország legszebb, kulturális emlékekben és műkincsekben leggazdagabb városa jórészt romokban hever előttünk. A háború végén még teljesen ép •táros 1941? tavaszán fél óra alatt pusztult cl az amerikai légierő bombiitámadása következtében. Több mint százezer ember pusztult el csak azért — igy beszélik el a drezdaiak —, hogy a város felé közeledő felszabadító szovjet cápátok csak romokat találjanak. Szorongó érzés nehezedik ránk; milyen eredményekről fogunk otthon beszámolni mindenütt ilyen szörnyű-e a háborús pusztítás, fogunk-e ép üzemet találni. Ettől az érzéstől csakhamar szabadulunk; új kép tárul elénk, az Elba túlsó liánján hatalmas modern lakótelep épül. Berlinbe érkezve a Etaltnallee gigantikus építkezésének örvonaUil bontakoznak ki előttünk. Az országban mindenütt újjáépítés és a tcrvgazdállcodás hatalmas méretű új létesítményeit táljuk. Tanulmányutunk célja, a gyógyszeripar is csaknem teljesen a háború után létesült. Különös ezt leírni, de a valóság az, hogy a potsda•mi egyezmény értelmében a háború < lött az egész világon Ismert német gyógyszergyárak (Merck, Scheei ing. stb.) kivétel nélkül a nyugati zónába kerültek, A felszabadulás után két nagyobb t-s néhány kisebb gyógyszergyárnak (Jenafarm, Dresdener Hetlmittel•uerke) több mint négyszázféle készítményével nemcsak az •ország lakosságát látja el gyógyszerekkel, /irrncm már exportra is jut, TJogyan létesültek ezek az üzemek, amikor a gyógyszeripar '.nyersanyagbázisa, a német nehéz ivegyipar részint nyugaton van, részint a háború során rombadőlt? A tervgazdálkodás keretében el. sősorban ezeket az üzemeket építették újjá; a Merseburg melletti Lenna művek, a bitlcrfeldi elcktr0Uévitai kombinát — ezeket volt al/aalrmmk látni — termelőképessége ma már felülmúlja a háború előttit. De nemcsak a háború előtti, vagy o nyugatra került gyárak pótlásáról van szó, a legutóbbi évek gyógyszerkutatásalnak eredményei teljesen új feladatok elé állították a gyárépílő és tervező szakembereket. Az anlibio'ikum ipar, cz a világszerte teljesen új iparág az NDKban is kifejlődött. A z egyik ilyen üzem, amelyei megtekintettünk, a legmodernebbek közül való. Alkalmam volt hasonlót 1<Vni a népi demokráciákban. It[ a gyár egyik vezetője fogad bennünket, aki egyszersmind a gyár egyik alapítója t«. A gyár keletkezés* előtt a jenai Schott üveggyárban volt szakmunkás — mesélik munkatársat — és amikor a penicillin és streptomycin náluk is ismertté vált, iaz ottani egyetem egyik professzorával. társulva egy anllblotikumgyár létesítését határozták el. Sikeres Jcisérlctetken alapuló kezdeményezésüket a pécrt és a kormányzat a legntesszebbmenően támogatta. A gyár ma nemcsak számos fizikai és szellemi dolgozónak nyújt munkalehetőséget, hanem citálja az ország népét az említett két -nélkülözhetetlen gyógyszerrel. Megható látvány volt számunkra az a tisztelet és szeretet, amellyel a gyár kutatói és mérnökei vezetőjüket körülvették. TV agy jelentősége volt a gyógyszeripar ilyen gyors felépülésében as államosításnak. Az eg»tk drezdai kisüzem, amely a mu'tuan főleg kész gyógyszerek kiszerelésével foglalkozott, az államosítás után közel kétezer dolgozóval működő nagyüzemmé fejlődött és jelenleg növényi alkaloidákon kivül egész sor szintetikus gyógyszert, sót penicillint is gyárt. Nem szabad végül megfeledkezni azokról az intézményekről, amelyek a népgazdaság jövő évi fejlődését hivatottak biztosítani. Az újonnan létesített kutatóintézetekről szeretnék megemlékezni. Jenában láttunk egy üget, amely főleg mikrobiológiai és gyógyszerku'atással foglalkozik, Vezetőnk, akt jenai születésű, mint városának polgára is büszke erre as intézményre, amely a város legtekintélyesebb termelő üzeme, mert gyógyít, tanit és nevei nemzedékeket nemcsak környezetében, hanem az ország határain fúl is. Hasonló méretű intézet épül Rostockban; ez fóleg népegészségügygyet foglalkozik és 1953-ban Aár megkezdi munkáját. ~A hivatalos feladatunkon kívül természetesen az egyéb Iparágak fejlődése is érdekel bennünket. Kirándulásaink során különösen Thüringiában, Szászországban — mindenfelé új gyárakat látunk és szomszédságukban szintén mos' épülő modern lakótelepeket. így a Saale völgyében óriási méretű műanyaggyár építkezését látjuk. Főleg textilnyersanyagokat fognak itt gyártani; a közkedvelt perion textíliák •máris kiszorították az amerikai erede tű üylon-árukat. A népgazdaságnak rohamos fejlődése következtében természetesen állandóan emelkedik az életszínvonal. Az üzletek és áruházak tömve vannak a mindenki számára megszerezhető közszükségleti cikkekkel. TJtolsó állomásunk Berlin; készülünk hazafelé. Az októberi éjszakában messze világítanak Kelet-Berlin újjáépített és újonnan épült üzemeinek neonfényei; a homlokzaton mindenütt VEB jelzés. VEB... Volkseigene Betrieb; ez az üzem a nép tulajdona .,. Valóban, ezek a békeművek, egy új korszak hatalmas építőerejét hirdetik és hirdetik annak a népnek békeakaratát, amely végre megtalálta helyét a szocializmust épilönépek családjában. Krámli András ^ . j.. egyetemi tanár. I Készülnek hivatásukra a Pedagógiai Főiskola orosz-szakos hallgatói Orosz óra a Pedagógiai Főiskolán. November 30-án Szabad Föld ankét Ásotthalmon A dolgozó parasztság egyik legnépszerűbb heti lapja a Szabad Föld. amelyre egyre többen fizet, nek elő Csongrád megye falvaiban Is. Azok a dolgozó parasztok, akik már hosszabb Idő óta előfizetői a Szabad Föld.nck, elmondják: a lap komoly politikai és szakmai segítséget ad munkájuk jó elvégzéséhez. Éppen ezért szükséges még tovább növelni a Szabad Föld olvasó'úbo. rát. hogy ne legyen olyan család megyénkben sem, ahol ne olvasnák j rendszeresen pártunk parasztheíilapját: a Szabad Föld.et. Mindenkinek tudnia kell, hogy n Szabad Föld rendszeresen közöl Időszerű mezőgazdasági tanácsadókat, konkrétan bemutatja az szovjet agrotechnika alkalmazásé, najt módját és annak eredményét. Közli a dolgozó parasztok leveleit a legkülönbözőbb problémákról, ráirá. nyitja a figyelmet a külpolitikai eseményekre, mqggósít a békeharcra és hazaszeretetre, helytállásra nevel, A Szahad Föld további népszerű, sítése érdekében november 30-án vasárnap délelőtt 10 órakor Szabad Föld ankétot tartanak Asotthalom községben központi előadóval. Az ásotthalml dolgozó parasztok már várják ezt az ankétot, mert javaslataikkal és bírálataikkal akarják se. Ezekben 1 R''°ni a Szabad Föld munkáját és élenjáró elő akarnak fizetni a lapra. kai A délutáni és esti órákban megtelik a tanulószoba hnllgatókitt beszélik meg a hallgatók a délelőtti előadások anyagát TISZTASÁGI HÉT A Városi Tanács egészségügyi osztálya ezen a héten tisztasági hetet rendez. Ezzel a kezdeményezéssel a dolgozók fokozott tisztasági igényeit akarja kielégíteni. A tisztasági mozgalom, melyet a Szovjetunió tapasztalától alapján hazánkban is bevezettünk, a munkahely rendjét és tisztaságát valósítja meg. Minden dolgozónak elsőrendű kő. telessége, hogy részt vegyen üzemrészének tisztántartásában, mert ez elsősorban a termelékenység emclé sét segíti e'-ő. Amikor otthonunkhan)rét. és munkahelyünkön tisztaságot te-' rémiünk, akkor nemcsak munkán, kat, hanem egészségünket is védjük. A tisztasági hét keretében üze mek és hivatalok versenyeznek egy. mással, ellenőrző bizottságok nta. kulnak, értékelő bizottságok jön nek létre. Dolgozóink aktív bekapcsolódása szükséges, hogy a tisztasági hét sikerrel végződjön. Ezen a téren is kövessük a Szovjetunió példáját és fokozzuk aktív bekap, csalódásunkkal e mozgalom sikcDr. Lantos Győrgv A főiskolához tartozó gyakorló iskola osztályaiban gyakorlatban tanulják alkalmazni a pedagógiai módszereketJITÓÉK ÁLARC fSÉLKVL Ez a térkép a szófial „Titóék I rokkal borította el az egész oiszá. álarc nélkül" elmú kiéll.táson kc- 1 .^o. iIpOletet börtönné ala. rül, nyilvánosságra. Mint a , JJJJ* --f ^SX Mint a tőrök rabság idején, vagy a német fasiszták utalt, bilincs kerül a legjobb hazafiak kezére, a börtönökből a pri. békék kiáltozása, az áldozatok sóhaja hallatszik. Rankovlcs börtöneiben, kínzókamráiban és haláltáboraiban, jelenleg több, mint 250 ezer jugoszláv haza ti sínylődik. Félve a nép közelgő ítéletétől, a titóista banda a történelemben ismert legvadállatiasubb kinzási módszereket alkalmazza a letartózialott hazafiakkal szemszemben: kezdve az inkv'zfclós étlen-szomjan a legnehezebb HzU kat munkát végezzék, télen viszont dermesztő hideg helyre dl4514. postaliók névvel álcáznak, n 'Utják őket, Ezenkívül még szászadista kinzási és gyilkolást mód- mos más kínzásnak vetik őket old, szerek semmiben sem különbőz• ütlegelik őket, hajukat tépik és nek a hitlerista haláltáborokban szögel vernek az áldozatok körmei gennyes fekélyek - ttgy IcpOr el venen a re rajta a börtönök és koncentrációs I Kl""ra'c- — táborok egész Jugoszláviát. Megcáfolhatatlan okmány ez, amely az egész világ előtt bizonyítja Tito—Rankovlcs fasiszta bandája négyeves véres uralmának eredményeit. Rankovics titkos rendőrsége, a fasiszta önkényurak szerveze'l ban. dája Ítélet és kivizsgálás nélkül bebörtömi, koncentrációs táborokba veti és gyilkolja a jugoszláv dolgozók tízezreit. Mint a hitleri ] eddig megszállás idején, a lakosság ma 1 is irtózattal tekint azokra a szirénázó, éjjel-nappal cirkáló fekete rendőrségi autókra: a Mnrlcákra, amelyekkel naponta százasat hurcolnak el. Tito—Rankovlcs fasiszta bandája börtönökkel és koncentrációs táboalkalmazottaktól. Rankovics hóhérai ördögien találékonyak a kínzásokban. Egyes cellákat mélyen a föld alá építettek, van amelybein felállni sem lehet, másokban térdig ér a jeges viz, ismét másokbon patkányok Szaladgálnak. Vannak különleges bűzös levegővel telített cellák ls. Elgondolni *s nehéz, milyen szörnyű helyze'ük van e börtönökben és katakombákban sínylödó áldozatoknak. A fasiszta teTror egyik' áldozata, akinek sikerült megszöknie, mondotta el a kővetkezőket: „A cellámba egész éjjel behallatszott a bebörtönzöttek kiáltozása és jajgatása, akiket a tilóisták ütlegeltek —. Egyetlen olyar, nővel sem találkoztam, akinek a börtönötök a kihallgatás alkalmával nem verték volna kJ a togait. Egy fiatat lány a kínzás után meg-1 mutatta nekem vérző lábait és keze/f, amelyről a tilóisták harapófogóval tépték lei a körmöket. Amikor a Utólsták magánzárkám előtt hajtották el áldozataikat, behallatszott hozzám a nehéz bilincsek csörgése." A haláltáborokban a legkülönbözőbb gazteltekkel foly'k a hazafiak tömeges kiirtása. Popovics Veseiln, volt UDB őrnagy, aki Romániába emigrált, leleplezte ezeiket. Az úgynevezett „normális módszerektől — egészen a „mo. halál" gyilkolást módszert a kővetdern" amerikai gyilkolást módsze- kezűképpen hajtják végre: a rekig. A goll-otókt, mamulai, viszi nyári időszakokban Rankovics hókoncentráclós táborokban, vagy hóral, orra kényszerítik a bebőrnapon, i azokban, amelyeket 45. postafiók,. tönzötfeket, hogy a tűző alá. Amikor egy-egy hazafi a kínzás, végklmerülés. tüdőgyulladás és más beiegségek 'júly.a alatt összeroppan, a. táborparnnesnojesúg az úgynevezett „kórházba utalja.", ahol ahogyan az UDB szadistái mondják. ,.segítenek abban, hogy néhány napon belül meghaljanak." Csupán a dalmáciai, az adriai tengermelléki és az adriai szigeteken lévő haláltáborokban — Bellcs ezredes, a-t UDB fő-orvosának kijelentéle sze. rint — többszáz kommunistát gyilkoltak meg ezzel a módszerrel. Hány jugoszláv hazafi vesztette életéi Rankovlcs többi börtöneiben és hnláltáboralban? Hány jugoszláv anya veszle: te el így fiát, gyermek az apját, nssz0nyok férjeiket, fiatalok testvérelkel? PontOí választ ezekre csak Rankovics pribékjel adhatnának.,. A jugoszláv dolgozók kiontolf. vére. amelyben térdig gázol Tito— Rankovics és bandája, megmutatja, hová julott a ma Jugoszláviában uralkodó fasiszta rendszer. De puskatussal, bilinccsel, börlörítáccsal és szögesdróttal nem lehet megtörni a jugoszláv dolgozók növekvő ellenállását. Azokat a hős jugoszláv hazafiakat, akik népük sza-budságáért harcolva, a fasizmus áldozatai lettek — megbos-zulja a nép. Minden mártír helyére tízek és százak álinak a felszabadító harcosok soraiba, akik végsőikig kitartanak Tito— Rankovics áruló bandája ellen vívott harcukban. Szlavko Szlojkovks