Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

VILÁG PROLETARJftl EGYESÜLJETEK! A szegedi üzentek dolgozói M tervük határidő előtti teljesítésével ünneplik meg a N»gy Októbert Szocialista Forradalom 35. évfordulóját Minden erőt a búMvetés befejezésére! V. ' AZ MDF' CVSO N G RÁD (\ A E G Y VEI; M ' < Z 0 T T.S A 3 £N A K :L A P J A Vili. ÉVF. 243. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR CSÜTÜRTÜK, 1052. OKTÓBER 16. J. V. Sztálin elvtárs beszéde a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán ~ 'Moszkva, (TASZSZ). rJ. V. Sztálin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán október 14-én a következő beszédet mondotta: (A szónoki emelvényen megjelenő Sztálin elvtársat viharos, sokáig szűnni nem akaró, ünneplésbe átmenő taps fogadja. Mindenki feláll. Kiáltások hangzanak: „Sztálin elvtársnak hurrá!", „Éljen Sztálin elvtárs!", „Dicsőség a nagy Sztálinnak!" Elvtársak! Engedjék meg, hogy kongresszusunk nevében köszönetet mondjak a baráti üdvözletekért, a sikereket kívánó köszöntésért, a bizalomért mindazoknak a testvérpártoknak és csoportoknak, amelyeknek képviselői megjelenésükkel megtisztelték kongresszusunkat, vagy amelyek üdvözletet intéztek hozzá. (Viharos, szűnni nem akaró, ünneplésbe átmenő taps.) Különösen értékes számunkra ez a bizalom, amely azt jelenti, hogy készek támogatni pártunkat a népek ragyogó jövőjéért vívott harcában, a háború ellen vívott harcában, a béke megőrzéséért vívott harcában. (Viharos, hosszantartó taps ) Hiba volna azt gondolni, hogy Hatalmas érővé vált pártunknak nincs többé szüksége támogatásra. Ez nem igaz. Pártunknak és országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége lesz a határontúli testvéri népek bizalmára, együttérzésére és támogatására. Ennek a támogatásnak sajátossága abban rejlik, hogy bármely testvérpárt részéről pártunk bé keszerető törekvéseinek nyújtott minden támogatás egyben támogatja saját népüket is a béke megvédéséért vívott harcában. Midőn az angol munkások 1918—1929-ben, az angol burzsoáziáinak a Szovjetunió elleni fegyveres támadása idején harcot szerveztek a háború ellen ezzel a jelszóval: „El a kezeket Oroszországtól!" — akkor ez mindenekelőtt saját népüket támogatta a békéért vívott harcában és azután volt támogatás a Szovjetunió számára is. Midőn Thorez elvtárs, vagy Togliatti elvtárs kijelenti, hogy népe nem fog harcolni a Szovjetunió népei ellen, (viharos taps) akkor ez mindenekelőtt Franciaország és Olaszország békéért harcoló munkásai és parasztjai számára támogatás és azután támogatás a Szovjetunió békeszerető törekvései számára is. A kölcsönös támogatásnak Ez a sajátossága azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak, hogy nem állanak ellentétben a békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, eggyéforrnak azokkal (viharos taps). Ami a Szovjetuniót illeti, — annak érdekei egyáltalán nem különíthetők el az egész yilág békéjének ügyétől. Érthető, hogy pártunk nem maradhat a testvérpártok adósa és a maga részéről segítenie kell őket, valamint népeiket a felszabadulásért vívott harcukban, a béke megőrzéséért vívott harcukban. Közismert, hogy pártunk így is jár el (viharos taps). Azután hogy pártunk 1917-ben kezébe vette a hatalmat és azután, hogy reális intézkedéseket tett a kapitalista és földesúri elnyomás megszüntetésére — a testvérpártok képviselői pártunk bátorsága és sikekerei feletti elragadtatásukban a világ forradalmi és munkásmozgalmának „rohambrigádja" névvel illették pártunkat. Ezzel azt a reményüket fejezték ki, hogy a „rohambrigád" sikerei megkönnyítik a kapitalizmus jármában sínylődő népek helyzetét. Ügy gondolom, hogy pártunk igazolta ezeket a reményeket, különösen a második világháború idején, midőn a Szovjetunió szétzúzta a német és japán fasiszta zsarnokságot, megszabadította Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabszolgaság veszélyétől (viharos taps). Ezt a megtisztelő szerepet természetesen igen nehéz volt betölteni, amíg a „rohambrigád" egymagában állott és amíg ezt az élenjáró szerepet csaknem elszigetelve kellett betöltenie. De ez már csak volt. Most egészen másként áll a dolog. Most, midőn Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig új „rohambrigádok" jelentek meg a népi demokráciák képében — pártunk már könnyebben harcol és vidámabban folyik a munka. (Viharos, hosszantartó taps). Különös figyelmet érdemelnek azok a kommunista demokratikus, vagy munkás-parasztpártok, amelyek még nem jutottak hatalomra és amelyek továbbra is a burzsoázia drákói törvényeinek igája alatt dolgoznak. Nekik természetesen nehezebb dolguk van. De mégsem olyan nehéz a munkájuk, mint amilyen a miénk — orosz kommunistáké — volt a cárizmus idején, midőn a legcsekélyebb előrehaladást is a legsúlyosabb bűncselekménynek nyilvánították. Az orosz kommunisták azonban kitartottak, nem rettentek meg a nehézségektől és kivívták a győzelmet. Ugyanígy lesz ezekkel a pártokkal isMiért nem lesz oly nehéz e pártok dolga, mint a cári korszak orosz kommunistáié volt? Először is azért, mert a harcnak és a sikereknek olyan példái vannak szemük előtt, amilyenek a Szovjetunióban és a népi 'demokratikus országokban láthatók. Következésképen tanulhatnak ezeknek az országoknak hibáiból és sikereiből és ezzel megkönnyíthetik munkájukat. Másodszor azért, mert maga a burzsoázia — a felszabadító mozgalom fő ellensége — más lett, jelentősen megváltozott, reakciósabbá vált. elvesztette kapcsolatait a néppel és ezzel meggyengítette önmagát. Érthető, hogy ennek a körülménynek szintén meg kell könnyítenie a forradalmi és demokratikus pártok munkáját. (Viharos taps). A burzsoázia azelőtt megengedte magának' a szabadelvűsködést, védelmezte a burzsoá-demokratikus szabadságjogokat és ezzel népszerűvé tette magát a nép körében. A szabadelvűségnek most már nyoma sincs. Nincs már meg az úgynevezett „személyes szabadság" — csak annak a személyes szabadságát ismerik et:, akinek tőkéje van. Az összes többi polgárt csupán kizsákmányolásra alkalmas, nyers embenmyagnak tekintik. Az emberek és nemzetek egyenjogúságának elvét eltiporták. Ennek az elvnek helyére a kizsákmányoló kisebbség teljesjogúságának és a polgárok kizsákmányolt többsége jogfosztottságának elve került. A burzsoá-demokratikus szabadságjogok zászlaját félre lökték. Ugy gondolom, hogy ezt a zászlót Önöknek, a kommunista és demokratikus pártok képviselőinek kell magasra emelniök és elörevinniök, ha maguk köré akarják gyűjteni a nép többségét. Nincs más, aki magasra emelje. (Viharos taps). A burzsoáziát azelőtt a nemzet'vezetőjének tekintették, védelmezte a nemzet jogait és függetlenségét, amelyeket „mindenek" fölé helyezett. A „nemzeti elv"-nek most már nyoma sem maradt. A burzsoázia most dollárokért áruba bocsátja a nemzet jogait és függetlenségét. A nemzeti függetlenség és a nemzeti szuverénitás zászlaját, félrelökték. Kétségtelen, hogy ezt a zászlót Önöknek, a kommunista és demokratikus pártok képviselőinek kell magasra emelniök és előre vinniök, ha hazafiak akarnak lenni, ha a nemzet vezető erejévé akarnak válni. Nincs más, aki magasra emelje ezt a zászlót. (Viharos taps). így áll a dolog mostanában. Érthető, hogy mindezeknek a körülményeknek meg kell könnyíteniök a még hatalomra nem jutott kommunista és demokratikus pártok munkáját. Következésképen teljes joggal lehet arra számítani, hogy a testvérpártok sikereket és győzelmet aratnak a tőke uralmának országaiban. (Viharos taps). Éljenek testvérpártjaink! (Hosszantartó taps). Éljenek jó egészségben a testvérpártok vezetői! (Hosszantartó taps). Éljen a népek közti béke! (Hosszantartó taps). Le a háborús gyujtogatókkal! (Mindenki feláll. Viharos, szűnni nem akaró, ünneplésbe átmenő taps. Zúgnak a kiáltások: „Éljen Sztálin elvtárs!", „Sztálin elvtársnak hurrá!", „Éljen Sztálin elvtárs, a világ dolgozóinak nagy vezére!", „A nagy Sztálinnak hurrá!", „Éljen a népek közti béke!", „Hurrá!". A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek JL. M. Kaganovies elvtárs a XIX. pártkongresszus október 13-i délelőtti ülésén elmondott beszédéből • Elvtársak! A párt Központi Bizottsága megbízott, hogy javuslalct terjesszek a XIX. kongresszus elé pártunk programmjának átdolgozásáról. A XVIII. kongresszuson bizotisá. got választottak az SZK(b)P pro. grammjának módosítására. Mint is. meretss, a párl a bizottság tagjai közül kiváló elvtársakat vésziéit el: Kalinin elvtársat, Zsdahov elvtársét, Scserbakov elvtársat, Jaroszlav. szkij elvtársa/t, A bizottságnak nem volt lehelősége. hogy teljesítse meg. bizatását. A Nagy Honvédő Háború és a háború következményeinek megszüntetését szo'gáló munka, a népgazdaság újjáépítésének nagy munkája, megakadályozta a bizolt. tágot munkájának befejezésében. Most. a XIX. nárikongrcsszus után, a feltételek kedvezőbbek lesz. nek e bonyolult feladat végrehajtására. Kuganovics elvtárs hangsúlyozta, hogy a programm elfogadását követő több mint 30 esz'.cndö alalt a Szovjetunió elmaradott agrárország. I ból erős, szocialista ipari és ko'.hoz. j hatalommá vált. j Megszűnt a gazdasági életben ] akkor még meglévő különböző gazj dasági alakulatok rendszere, osztat tanul uralkodik a gazdasági élet szocialista rendszere és a szocia is'a tulajdon — két formában, az össz. népi tulajdon és a kolhoztulajdon . to rnájában — mondotta. — Országunk teljesen átalakult. Sztálin elvtárs vezetéséve] felépült a szocia. lizmus országunkban. Az elmúlt harminc esztendő alatt, 1 különösen a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban kivívott történelmi győzelme eredményeként, mérhetetlenül megnőtt a szovjetállam hatalma és tekintélye. Mindezen változások miatt pártunk programmjának több tétele és a pártnak a programmban foglalt feladatai — minthogy ez idő alalt már megvalósultak — nom felelnek meg többé a mai fellételeknek és a párt új feladatainak- Éppen ezért, sürgetően szükséges pártunk pro. grammjának átdolgozása. Sztálin elvtárs zseniális műveiben kido'gozta a valamennyi döntőfontosságú programmkérdést: a szocia. lizmus és a kommunizmus felépítése egy országban, a szocializmus és a kommunizmus országunkban való felépítése kérdésének kél oldala a kapitalista környezet feltélelei között az urszáje szocialista iparosító. sa, a mezőgazdaság kollektivizálása, a szocialista állam, a szocialista nemzetek kérdését, a nyelvtudomány marxista elméletét és gynkorlati problémáját. Az átdolgozott programúinak meg kell testesítenie mindazt az újat. amivel a nagy Sztálin, vezérünk és tanítónk a marxizmus-leninizmus kincsestárát gazdagította. (Viharos taps.) Az új, átdo'gozott páitprogrammnak általánosítania kell a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi tapasztalatait, a szocializmus szovjetunióbeli felépítésének tapasztalatait és meg kell szabnia a tc. B! te'. vábbi módját a párt fő feladata jesítésórek: a kommunista társadalom felépítésének a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. A programm átdolgozásának szempontjából és abból a szempon'ból, hogyan szabjuk meg a kommün iz. rnus építésének további útjait, döntő jelentőségű, hogy pártunk XIX. kongresszusára megkupla Sztálin elvtárs ..A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című új, klasszikus müvét. Sztálin elvtárs új művének tör. ténelmi jelentőségét az szabja meg, hogy a Szovjetunióban teljesítették a szocializmus felépítésének feladatát és most a párt előtt egész nagyságukban felmeiültek a szocializa musból a kommunizmusba való fo_ kozatos áttérés új felad tai. Sztálin elvtárs új műve e'méleti és gyakorlati megoldását adja azoknak a döntőfontosságú problémáknak, amelyek az új történelmi körűimé, nyek közepette a párt előtt felme. ríi'tek. Sztá'in elvtárs zseniális műve hatalmas nemzetközi jelentőségű. Ez a mű a sztálini lángelme fényszórójával világítja meg a pártunk át. lal vezetett szovjet nép előtt az ál. lomunk további erősítéséhez és a kommunizmusnak országunkban való leggyorsabb felépítéséhez veze'ő utat. (Taps.) Felolvasom a XIX, pártkongreszrzusrak a Szovjetunió Kommunijta Pártja programmjának átdolgozó, sáréi szóló következő határozati ja. vaslatál: (Folytatás a második oldalon)