Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

2 KEDD, 1952. OKY0BER 14 ? 1 (Folytatta ax első oldalról) ' Hosszantartó taps fogadta F. Batanost, a Venezuelai Kommunista Párt képviselőjét, majd Larbi Buhallt. az Algíri Kommunista Párt titkárát la Ezután az elnöklő 0. Kuuslnen elvlárs bezárta az esti ülést. Az október 11-i délelőtti ülés I Moszkva, október 12 (TASZSZ) Az SZK(b)P XIX. kongresszusa Október 11-i ülésén folytatódott a vita N. Sz. Hruscsev t'fiadói taszéde felett. Az első felszólaló K. P. Zsukov (Voronyezs terület) volt. — A párt szervezeti szabályzatában javasolt módosításokat maga az élet diktálja — mondotta. Ezek a módosítások a párt vezetőszerepének további megszilárdítását szolgálják. G. Á. Borkov (Szarálov terület) kijelentette: a dolgozók széles tömegei mélységesen hisznek a párt ügyében — mint saját ügyükben — követik a pártot és vezérüket, tanítójukat, J. V. Sztálint. A szarátovi pártszervezet kommunistái egyhangúlag heiyesiik a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét. AJ elnök ezután F. F. Kuznyecovnak (Moszkva) adta meg a szót. A hadsereg kommunistái — mondotta — a tervozet megvitatása után különösen hangsúlyozták, milyen létfontosságúak a módosított szervezeti szabályzatnak azok a rendelkezései, amelyek az ideológiai munkának és a marxizmus-leninizmus alapjai elsajátításának kérdéseivei foglalkoznak. Felszólalása végén biztosította a kongresszust, hogy a Szovjet Hadsereg politikai munkásai 'és pártszervezetei fáradhatatlanul munkálkodnak azon, hogy szigorúan a párt Új szervezeti szabályzatának megfelelően neveljék a kommunistákatCseplakov (Szahalin terület) a szervezeti szabályzat módosításának hatalmas jelen'-őségéről beszélt. A kommunizmus felépítése hatalmas faladatainak tejesítéséért vívott harcban — mondotta — mérhetetlenül megnövekszik pártunk irányító, vezető szerepe, minden egyes kom munista szerepe. Sz. A. Vagapov (Baskír ASZS'/K) elismerő szavakkal emlékezett meg a párt bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politikájáról, amelynek eredményeképpen a Szovjetunió valamennyi nemzete'élenjáró szocialista nemzetté vált. > Sz. Sz. Rümjancev (Vriikije Luki terültet) hangsúlyozta, hogy a kommunisták a párt új szervezeti szabályzata tervezetének fokozott kö. vetelményeiből kiindulva bírálták pártbizottságaikat, a párt-, szovjetés gazdasági funkcionáriusokat. Ezután Hahalov küldött (BurjátMongol Autonóm Szovjet Szocia. lista Köztársaság) szólalt fel. A burját-mongol nép — mondotta — a lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósításának köszönheti, hogy államiságot szerzett hogy szocialista nemzetté vált. M. M. Pidticsenko (Ukrán Szov. jet Szocialista Köztársaság) a többi között ezeket mondotta: hatalmas lelkesedéssel fogadták Ukrajna fővárosának kommunistái és összes dolgozói az SZK(b)P Központi Bizottságának a párt XIX. kongreszszusa elé terjesztett okmányait. Az elnöklő Zs. Sajahmetov ezután bejelentette, hogy üdvözlet érkezett a kongresszushoz az Amerikai Kom. munista Párt Országos Bizottságától. Az üdvözlet szövegét N. Sz. Pato. licsev olvasta fel. A felolvasást többízben viharos táps szakította félbe. Az amerikai nép tömegei békét akarnak 'és őszintén kívánják a baráti együttműködést a Szovjetunióval — mondja a többi között a távirat. — Mi, az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságának tagjai. tudjuk, hogy a^ egész világ népei" meg tudják akadályozni az új világháborút, amelyre az Amerikai Egyesült Államok imperialistái készülődnek. Ezután Wilheim Pieck a Német Szocialista Egységpárt elnöke háláját fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és különösen J. V. Sztálinnak a Német Demokratikus Köztársaság épttéyúhez nyújtott nagy segítségért. A németek — folytatta — békében akarnak élni egységes hazájukban és nincs a földön olyan erő. amely egy 70 milliós n'éptöi megtagadhatná a jogot, hogy önálló nemzetként éljen. (Hosszantartó taps.) A kongresszusi küldöttek melegen fogadták R. Arismendit, azi Uruguay-i Kommunista Párt titkárát. A kongresszust ezután Paul de Groot a Holland Kommunista Párt főtitkára üdvözölte. A küldöttek melegen fogadták a kongresszust üdvözlő Hilding Hagberget, a Svéd Kommunista Párt ' elnökét is. Az október 11-i esti ülés ' Moszkva, október 12. (TASZSZ) Az esti ülésen folytatták Sz. Hruscsev előadói beszédének tárgyalását. Az enök elsőnek I. K. I/ebegyévnek (Omszk) adta meg a szótA módosított szervezett szabálytat hatalmas jelentősége abban rejlik — mondotta , hogy általánosítja pártunknak a XVIII. kongresszus óta eltelt években gyüj. töjt hatalma? tapasztalatai. Sz. J. Zaharov (Leningrád) hangsúlyozta, hogy híven a hazánkhoz és Lenin—Sztálin pártjához, fejlődnek és erősödnek a flotta tiszti káderei, a haditengerészeti tudomány mesterei, a harci és politikai kiképzés kiváló Szakemberei és élenjárói. A párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete — emelte ki Kasnauskalte (Litván SZSZK) — Litvánia valamennyi pártszervezetében egyhangú helyeiéere lalált V. G. Chovrebasvill (Gruz Szov. jet Szocialista Köztársaság) beszédében a többi között ismertette Azokat a Javaslatokat és kiegészftéseket, amelyeket a gruz kommunisták terjesztettek elő a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban. Gorjáceev (tyumenl) küldött felszólalása után Üjicsev. (moszkvai) küldött a szovjet sajtó kérdéseivel foglalkozott. Sajtónk teljesíteni tudja magas hivatását — mondotta, — a sajtó miunkáeai pedig meg tudnak felelni feladatuknak, ha tovább fejlesztik a tárgyilagos elv.szerű önkritikát és az alulról jövö bírálatot. Lukjanov küldött (Jaroszlav) felszólalásával N. Sz. HruScsevnek, a SZKfbj.P szervezeti szabályzata módosításáról elhangzott előadót beszédének vitája befejeződött. | N. Sz. Hruscsev lemondott a zárszó jogáról. M. A. Szuszlöv javaslatára a kongresszus egyhangúlag a következő j határozatot hozta: A párt módoeítoft szervezeti szabályzatának szövegét alapul elfou. ' gadja. | A párt módosított szervezeti szabályzatának Szövegéhez előterjeszj lett módosítások és kiegészítések megvizsgálására bizottságot választ. A bizottság megválasztása után ! M. Bilen, a Török Kommunista Párt Központi Bizottsága képviselője, N. Zaharladisz, a Görög i Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Bononro Tominec, a Trieszti Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselője, I Larsen, a Dán Kommunista Párt elI noke, R. Radmanes, az Iráni Néppárt Központi Bizottságának főtitkára és H. Bahdas, Szíria és I.lba. non Kommunista Pártjának főtitkára köszöntötte a kongresszust. rasztok munkát keresve, éhezve bolyonganak az országban. Az Egyesült Államokban a farmerek százezrei mennek tönkre és növelik a hajléktalan, vándorló mezőgazdasági munkások soralt. Csupán 1945-től 1950-ig 713.000 farmergazdaság ment tönkre és „tűnt el". Ezek a kapitalizmus garázdálkodásának szükségszerű következményei. Az imperialista burzsoázia ideológusai hamis számításokkal bizony, gatják, hogy az állítólag „csökkenő" földhozadék következtében a technika semilyesn színvonala mellett sem lehet élelemmel ellátni az egyre szaporodó lakosságot. Arra uszítanak, hogy a föld lakosságának számát legalább felére kell csökkenteni. Ezek a szörnyek a legfel reérthetetlenebb és legvisszataszítóbb formában hangoztatják azokat az ember, gyűlölettől fűtött terveket, amelye, ket az amerikai háborús gyujtogatók az emberek millióinak kiirtására dolgoztak ki. Az amerikai imperialisták támadó tervei megvalósulásának útjában ott áll a Szovjetunió egyre növekvő ereje és békeakarata. Az imperialisták rabló terveivel szemben ott áll a világ bókéjéiért' keményen harcoló népek törhetetlen elszántsága. A szovjet rendszer egyik legnagyobb vívmánya volt a falu szocia. lista átépítése. A kolhozrendszerre való áttérés lehetővé tette a mező. gazdaság évszázados elmaradó'tságának felszámolását, lehetővé telte, hogy a dolgozó parasztok megszabaduljanak a földesúri és kuiák-elnyomástól és a vigasztalan élettől. A szocialista földművelés legszá. mot'evőbb eredménye a gabonaneműók termésének rendszeres növekedése, amely 1052-ben elérte a nyolcmilliárd pudot. Amint Malenkov elvtárs beszámolójából kitűnik, emelkedett az egyéb mezőgazdasági növények össztermése, lényegesen növekedett az ország állatállománya, túlsúlyba jutott a kolhozok és 6zov. hozok állattenyésztése. A szocialista mezőgazdaság n* erős és szilárd bázisa országunk lakossága szakadatlanul javuló élelmiszerellátásának megbízható nyers| anyagbázisa fejlődő Iparunknak, forrása azoknak az állami élelmiszer- és anyagtartalékoknak, amelyek minden eshetőségre biztosítani tudják az országot. A kapitalista világ gabona, össztermése 1938-tól 1940-lg kétmilliárd púddal csökkent. Az Egyesült Államok gabonaössztermése 1947töl 1950-ig 26 százalékkal esett. Az Egyesült Államok szenátusi bizottságának adatai szerint az egy főre eső gabonafogyasztás 1950-ben 19 százalékkal volt kevesebb, mint a háború előtt. De az utóbbi években az Egyesűit Államokban nemcsak a gabonafogyasztás csőkkent. Ha. rold Dodds, a princetoni egyelem elnöke nagyon találóan fejezte ki magát, amikor azt mondta, hogy , az ágyúk eltakarították az amerikai munkás asztaláról a hűét és a vajat". Ponomarenko elvtárs a továbbiakban Malenkov elvtársat idézve, megállapította, hogy a búza össztermése 1952-ben 48 százalékkal növekedett 1940-hez viszonyítva. Ennek eredményeképpen a búza százalékos aránya az 1952. évi gabonabeadásban jelentős mértékben megnőtt és 61 százalékot tesz ki az 1950. évi 43 százalékkal szemben. A begyüjtöszervezetek 1951-ben, 1948-hoz viszonyítva 1.4-szer annyi tejet, 1.5-szer annyi húst, gyapjút é6 bórt és több, mint kétszerannyl tojást adtak be. ami szintén jelentős mértékben túlszárnyalja az 1940. évi színvonalat. Jelentősen megnőtt 1951-ben a gyapot és cukorrépa beadásra. is. A szovjet begyűjtési rendszer gyakorlatában bizonyos mértékig fejlődött a beadott termeivények „áruraváltása", vagy ahogy Sztálin elvtárs rámutat: a termékcsere csí. rája. A begyűjtés során igen sok árut kedvezményes áron bocsátanak rendelkezésre, aminek eredményeképpen a kolhozok és kolhozparasztok csupán 1952-ben többmilliárd rubel összegű tiszta nyereséghez jutnak. Sztálin elvtárs fel. adatul tűzte ki, hogy a termékcsere csíráit a mezőgazdaság minden ágában meg kell szervezni ésa termékcsere széles rendszerévé kell } fejleszteni olyanformán, hogy a kolhozok termékeikért ne csak pént, hanem főként szükséges Iparcikket I kapjanak. Az új ötéves terv megvalósítása minden improduktív kiadá6 állandó • csökkenését, minden pazarlás fe*1 számolását, szigorú takarékossági rend betartását követeli meg. A feladat az, hogy még jobbon rendezzük a beadás ügyét, felszá. móljuk a túlságosan felduzzadt státusokat, minden eszközzel javítsuk a termények megőrzését és szüntessük meg a veszt :aégeket, akadályoz, zuk meg a minőség romlását a termények megőrzésénél és szállítása, nál. csökkentsük a nagy távolságra történő és nem észszerű szállításokat, növeljük a csomagolóanyag forgalmát és épségbenmaradását, fej. lesszük ki a begyűjtési helyekről a közbeeső bázisok megkerülésével egyenesen az értékesítő szervezetekhez történő szállítást, vezessük be az élelmiszeráruk adagolt szétmérését, stb. Beszéde befejező részében Ponomarenko elvtárs Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című művét méltatta és szavalt így fejezte be: Nagy és határtalan pártunk ós népünk szeretele Sztálin elvtárs iránt. Éljen hát hosszú éveken át, minden dolgozó örömére és boldogságára, nagy vezérünk ós tanítónk, a mi forrón szeretett Sztálin elv. társunk! (Hosszantartó taps.) Részletek A. /. Mikojan elvtárs beszédéből Részletek P. K. Ponomarenko elvtárs felszólalásából Az SZK (b) P XIX. Pártkongresz. gzusának október 8-i esti ülésén felszólalt P. K. Ponomarenko elvtárs és a többek között ezeket mondotta: Azok a nagyszerű feladatok és távlatok, amelyeket az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója és a XIX. pártkongresszusnál* az új ötéves térvre von;.tkozó irányelvtervezete vetített elénk, világosan mutatják a kommunista párt gondoskodását a népgazdaság újabb óriási feMerdüliiséröt, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának további emeléséről. Az Imperializmus táborában az ehnu't évekbe" '•••őJ- " * belső fc i.* - - W. i'iiáfc sének, a válság elmélyülésének és a kapitalista rendszer gyengülésének folyamata, az a folyamat, amely az egész politikát és az egész gazdaságot a háborús előkészületeknek, a dolgozók létérdeket ellen Intézett kíméletlen támadásnak rendeli alá. Az elmúlt években folytatódott a kapitalista országok munkásosztályának abszolút éa relatív elnyomo. rédása, a mezőgazdaság hanyatlása. Törökországban például — amelyet az Egyesült Államok főkolomposai minden józan érte'em meghazudtolásával a „szabad" országok mintaképének hirdetnek — ötmillió paraszraak valójában még talpalatnyi földje sincs és — amint az „Aksarn" című török la® Lei a — a pa. Moszkva, október 12. A XIX. pártkongresszus oklóber 9-1 délelőtti ülésén A. I. Mikojan elvtárs beszédet mondott. Beszédéből az alábbiakat idézzük: Elvtársaki A párt Központi Bizottságának beszámolója, az ötödik ötéves tervre vorol'kozó irányelvek tervezete, a páit módosított szerve, zeti szabályzatának tervezeté és Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió, brn" című, a kongresszus megnyi. tása előtt megjelent zseniális műve a sztálini lángelme ragyogó féryével világítja meg mind a már meg. tett nagy történelmi jelentőségű utat, mind azt az utat, ame'y előre vezet az egyre világosabban érzékel, hető kommunista jövendőhöz. Hatalmas pártunk, mely XIX. kongresszusára gyűlt egybe, méltán dicsőíti azt, aki nevelt, szervezett bennünket, átvezetett minden nehéz, ségen és megpróbáltatáson s biztosan vezet a kommunizmus teljes győ. zelrne felé, méltán dicsőíti a lángeszű Sztálint, a kommunizmus nagy építőjét. (Viharos taps.) A mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényeinek lényege a maximális profit biztosításában rejlik, az embernek ember általi klzsákmá. nyo'.ása útján. Ezzel szemben a szocializmus alapvető gazdasági törvé. r.yének lényege az egész társadalom állandóan növekvő szükségletei maximális kielégítésének biztosításában rejlik, a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján. Sztálin elvtárs új műve megérteti velünk a szocializmusból a kommunizmusba vezető átmenetnek, a kommunizmus anyagi-technikai alapja megteremtésének, a város 'és a falu közti lényeges különbség megszüntetésének a szellemi és fizikai munka közti lénye-reg különbség meg&ziünletésének nagyfontosságú kérdéseit. A világtörténelem ég hazánk tör. téiyefe mai szakaszában elképzelhetetlen anélkül élnünk, építenünk és harcolnunk, hogy ne sajátítanánk el mélyrehatóan mindazt a.z újat, amivel Sztálin elvtárs gazdagította a marxista-leninista tudományt a társadalmi fejlődés törvényeivel és útjaival kapcsolatban. (Tap3.) Pártunk nagy mértékben fellendítette a közszükségiet: c.kkek és az élelmiszerek termelését — mondotta a továbbiakban. — Az új ötéves terv előirányozza a könnyűipar 'és az élelmiszeripar további nagyarányú fejlődését. A sztálini árcsökkentési politika megvalósításénak eredményeképpen — folytatta Mikojan elvtárs — a Szovjetunióban a legutóbbi öt év alatt a közszükségleti cikkek általános árszínvonala 50 százalékkal, vagyis felére csőikként. Ez azt jelenti, hogy ma a szovjet fogyasztó 50 rubelért annyi árut vehet, ameny. | nyit öt év előtt 100 rubelért vett. Minél inkább nő a termelés, csökken az önköltség, emelkedik ai munka termelékenysége, annál több lehetőség van az árak csökkentésére és népünk jólétének emelésére. A dolgozók érdekei összeolvadnak 8 szocia'ista állam érdekeivel és ez szocialista társadalmunk belső erejénck és hatalmának forrása. Míg a Szovjetunióban az árak rendszeresen csökkennek, addig a kapitalista országokban állandóan emelkednek. Milcojan elvtárs ezután összehasonlít adatokkal bizonyította, hogy a közszükség eti cikkek termelése a Szovjetunióban állandóan emelkedik. míg az Egyesült Áramokban szüntelenül csökken. A többi között kiemelte, hogy miközben az Egyesült Államokban 1951-ben a hústermelés az 1946. évihez viszonyítva 437.000 tonnás-ál csökkent, a Szovjetunióban ugyanezen idő alatt a hústermelés 709.000 tonnával növekedett. Míg az Egyesült Államokban az állati zsiradék termelése l'J51-ben az 1940-hez viszonyítva 281-000 tonnával csökkent, a Szovjetunióban a zsiradéktermelés ugyanezen idő alatt 132-000 tonnával növekedett. A Szovjetunóban 1951-ben több mint 40 százalékkal több répacukrot gyártottak, mint az Egyesült Államokban répacukrot és nádcukrot együttvéve. A Szovjetunióban 1952ben több répacukrot gyártanak, mint 1951-ben az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában együttvéve. Míg 1947 végétől 1952-ig a kenyér ára az Egyesült Államokban 28 százalékkal, Angliában 90 százalékkal. Franciaországban pedig több mmt kétszeresére emelkedett, addig a Szovjetunióban ez alatt az idő alatt a kenyér ára 60 százalékkal csökkent. Míg a hús' ára e? alatt az idő alatt az Egyesült Államokban 26 százalékkal. Angiiában 35 százalékkal, Franciaországban 88 százalékkal emelkedett, addig a Szovjet, unióban a hús ára kevesebb mint a felére csökkent. Mikojan elvtárs megállapította, hogy a kapitalista államokban a fokozódó fegyverkezési verseny a dol. gozók életszínvonalának még nagyobb arányú esésére vezet. Nem véletlen, hogy az angol konzervált, vak és az angol munkáspárti demagógok' még ígérni sem tudják az angol munkásoknak, hogy helyzetük legalább a jövőben megjavul ezen a világon. Nem marad más számukra, minthogy papjaikkal együtt paradicsomi életet ígérjenek a túlvilágon. (Nevetés. Taps.) Ezután így folytatta: A Szovjetunió külkereskedelme — éppúgy, minf egész népgazdasága — a háború befejezése óta újból fellendült. A Szovjetunió külkereskedelmeinek volumene ezidő szerint háromszorosan felülmúlja a háború I előttit. A kapitalista országokkal folyta* tott kereskedelem — a háború be. fejezését követő eteő években tör* tént nénid megélénkülése után — az Egyesült Államok agresszív politikája következtében erősen csökkent. Ezt a csökkenést kamatostul pótolja a baráti országokkal foly. tátott kereskedelem növelése. A háború utáni kereskedelmünkben történt legfontosabb változás az, hogy az áruforgalom alapvető tömege most a demokratikus tábor országaival való kereskedelemre esik. Az idén ez országoknak kül. kereskedelmünkben való részesedése 80 százalékra rúg. A demokratikus tábor országai közötti gazdasági együttműködés ugyanis az új világpiacon, gazdaságunk tervszerű fellendítésének es a népgazdasági tervek baráti ősz. Szeegyeztetésének szilárd alapján fejlődik. A Szovjetunió 1952-ben tízszer, annyi legmodernebb gépet és berendezést szállít a népi demokratikus országokba, mint 1948-ban. A Szovjetunió tökéletes berendezése, ket szállít a népi demokratikus or. szágoknak, a legolcsóbb és lej. elsöbbrendű technikai segítségben részesíti ezeket az országokat, ellenszolgáltatás nélkül átadja nekik a szabadalmakat, gyártási engedélyeket és a termelési technológiát A kapitalista világpiacon — a kapitalizmus általános válságának elmélyülése következtében — az orw szágok közötti gazdasági kapcsol,i tok rendkívül zilált állapotba jutottak. Ezt a ziláltságot foltozta a világuralomra törekvő Egyesült Államok terjeszkedő politikája. Az amerikaiak a háború utáni időszakban évente több mint négymil. liérd dollár értékű árut exportálnak Nyugat-Európába, de Európából csak egymilliárd dollár értékű árut Importálnak, magas vámtarifákkal elzárják határakat az európai árubevifej e'.őttVajjon fejlődhet-e a kereskede. leim, amikor négyszerarmyi amerika. árut adnak el Nyugat-Európában, mint amennyit az amerikaiak vásá. rolnak? Az urolkodó imperialista országok fojtogatják a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági életét. Ezeket nz országokat agrár-nyersanyagfüggelékükké és a raktáraikban eL fekvő árucikkeik elhelyezési piacává tették. Mikojan elvtárs végül hangsúlyozta a Szovjetunió tántoríthatatlan béfceakaratát és beszédét a kő. vetkező szavakkal zárta: A párt XIX. kongresszusa után' országunk még nyugodtabban és biztosabban halad előre a kommunizmus győzelme felé, vezérünk és tanítónk, a kommunizmus zseniális építője, a drága és szeretett Sztálin elvtárs vezetésével. (Viharos taps.) Dicsőség a nagy Sztálinnak! (Viharos. hosszan tartó taps, mindenki „felÁÜ ta&SU _ _