Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

PÁRTÉLET • A propagandista szemináriumokat legyük az iskolánkívüli párloktatás emelőivé A propagandisták nyári kl-i klerikális reakció ellen folyó falusi Hírek a szocialista mezőgazdaságból képzése befejeződön. Jórészt meg­történt a propagandisták elosztása és az oktatás beindulásáig hátralé­vő napokat propagandistáink a hallgatókkal való személyes megis­merkedésre használják fel. A Poli­tikai B zotlság június 5-i határo­zata értelméből a pártkotatást ok­tóber 15-évcl meg kell indítani. En. r.ek értelmében a propagandista szemináriumok első foglalkozását o hét folyamán meg kell tartani, Milyen fontos feladatok állanak propagandistáink előtt? A propa­gandista a pálioktatás központi r.akja. Az ő munkájától függ, hogy lii'lyea eredményesen sajátítják el a hozzája beosztott hallgatók a marxizmus-leninizmus elmeletét, a Bolsevik Párt gazdag tapasztalatait. Sokat kell, hogy merítyanek a Szöv­ik tunió Kommunista (bolsevik) Pártjának most folyó XIX. kon­g resszusával kapcsolatban megje­)< nt közleményekből. Mindenekelőtt példái ke l, hogy merítsenek propa. garvdistálnk a SZK(b)P tagjainak öntudatos vasfegyelméből, odaadá­sukból a szovjet nép,-a szovjet haza ügye iránt. Alapvető dolog, hogy a mi pártunk propagandistái fegyel­mezetten, rendszeresen résztvegye­iiok a propagandista szemináriumo­kon, mert itt kell megtárgyalni a iolyó tananyag elvi ás politikai kér. •léseit, elmélyíteni a tanultakat. Itt kell meghatározni a kommunista nevelés irányát is, amely a folyó 11®anyag meliolt rendszeresen ér­vényre keli, hogy juttassa a Köz­ponti Vezetőség június 27—28-i ha­tározatát, Horváth és Farkas elv­társ referátumát. Ezt sohase tévosz­tzék szem elől propagandistáink, mert a KV határozatának a helyes végrehajt.vsa nem egy-két hétre, v agy néhány hónapra szóló feladat, hanem az egész pártoktutási év " alatt kell, hogy a kommunisták és a púrtonkivüfiek húsává és vérévé v áljon a kommunista nevelésen ke­1' :sztül. Bátor, helytálló harcosokat nevel­jenek propagandistáink, nkik a szo­»• ádemokriiiianus minden megnyil­vánulása ellen felveszik a harcot és leküzdik azokat minden terülten. JVt» gondolják azt pártszervezeteink, l op)/ a falun nem nyilvánul meg a .s zociáldcmokrat izmus befolyása. Többek közök az is a szociáldemo­krata maradvány, amikor a dolgozó parasztokat elhanyagolják, mint például a kisteleki pártszervezet és csak az alkalmazottakra támaszkod­nak, például a népnevelő munkában. Tehát propagandistáinknak igen fontos feladatú a szociáldemokra. 1 izmus leküzdésére való nevelés. A fegyelmezetlenség, a pontatlantság, a lelkiismeretlenül való rossz fel­készülés egy-egy porpagandista sze­mináriumra, vagy a politikai lakó­iak levezetésére ez sem méltó a rni pártunk tagjaihoz és ez i» a szo­eíáldemokrntizmus maradványa. Harci feladat, hogy ebben rvz okta­tási évadban ne forduljanak elő olyan esetek, hogy a propagandista nem készült a foglalkozásokra, vagy lebecsüli a propagandista szcmlrtá­riuhton való rendszeres részvételnek a jelenlőségét A politikai alapismeretek tankörein Rákösd, elvtárs életét tanulmányozzák. Propagandistáink vegyenek példát, merítsenek erőt Rákosi elvtárs hős életének példá­jából és larauijanak meg úgy har­colni az ellenségei szemben, legye­nek olyan követ kezetesek a nehéz­ségek leküzdésében, a pártépítő munkában és a most folyó őszt me­zőgazdasági munkák sikeres befeje­zéséért folyó feladatok teljesítésé­ben ls. Propagandistáinkra vár az a feladat, hogy ideológiai fronton is megszabadítsák hallgatóikat a kleri­kális reakció káros befolyásának hatása alól. amely gátlója, kerék­kötője a mi fejlődésünknek. Széjjel kel) verni azt a rothadt opportu­nista elméletet, amely „szegényku­takról". ..jó kutakról" beszél. Taná­csaink nem egyszer engedményeket tesznek a kuiáknak a begyűjtés te­rületén. sajnálkozva rajta. Sokan elfelejtkeznek arról, hogy a kulák­ság, mint osztály is a leggyülöltebb ellensége népünknek. A kulákok az imperialisták ügynökei és nem ri­adnak vissza még a gyilkosságoktól sem Pókia erre a esorvai Kiss Im­re párttitkár elvtársnak a meggyil­kolása. Sokan e'felejtlk azt, hogy a kulák milyen kegyeilenül bánt a mult rendszerben az alkalmazottai­val Verejtékükön, vérük kiszipo­lyozásán gazdagodott meg. Harcos kommunistákat kell tehát nevelni, nkik megértik pártunk po­litikáját As jó példamutatással ma­guk malié tudják állítani a dolgozó tjvcJrtkk íz l kulákok ellen, • osztályharcban. Ebben óriási segít­ség a Bolsevik Párt történetének ta­nulmányozása, amely nélkülözhetet­len kéz könyve keli. hogy legyen minden propagandistának. Pártunk propagandistái az elmélet és a gyakorlat helyes össze­kapcsolását elsősorban Marx, En­gels, Ler.in, Sztálin, Rákosi "elvtár­sak klasszikus műveinek tanulmá­nyozásán keresztül érhetik el. amely megtanít bennünket, hogyan kell a marxizmust-leninizimist tanulmá­nyozni. alkalmazni a mi helyi vi­szonyainkra. Propagandistáinknak foltétlenül tanulmányozni ok kell Rákosi elvtárs Népi demokráciánk útja című művét, amely megmutat­ja. hogyan kell Lenin, Sztálin taní­tásait alkalmazni a magyar viszo­szonyokra. Propagandistáink ismerjék meg hallgatóikat személy szerint, mun­kájukhal kapcsolatos problémáikat azt is, hogy milyen nehézségeik vannak a termelő munkájukban. Ezeket az elmélet segítségével hárít­sák el, mint akadályt és merítsenek példát a jól dolgozó sztahanovisták módszeréből. Legyenek fogékonyak az új iránt- Erre neveljék hallga­tóikat. Propagandistáinkra az a nagy és megtisztelő feladat vár, hogy neveljenek sokezer kommu­nista és pártonkívüli harcost, akik az elmélet birtokában sikeresen tudják teljesíteni ötéves tervünk célkitűzéseit és az ideológiai harc frontján is meg tudják állni dere­kasan a helyüket. A DJSZ-oktatást úgy ke­zeljük, mint a pártoktatást és a DISZ-nek átadott propagandista elvtársak érezzék át azt a nagy fe­lelősséget, amelyet a párt elvár tő­lük az ifjúság kommunista neveié gében. M-ndetn adottságunk megvan, arra is, hogy termelőszövetkezete­inket megfelelő propagandistákkal ellássuk. Káderoktatásunk tömeg­méretűvé vált és vannak megfelelő képzettséggel és propagandista ta­pasztalattal biró elvtársaink. Az ok. tatás lebecsülését — ami termelő­szövetkezeti oktatásunkat akadá­lyozza — el kell hárítanunk. Propa­gandistáinktól és pártszervezete­inktől függ az oktatás jó beindítása és az egész évben folyó propagan da munka eredményessége, eszmei és politikai színvonalának emelése. Minden propagandista teljesítse kommünt stá kötelességét, mert ezt joggal elvárja tőle a párt ós a dol­gozó nép. Nagy László MB. pol. munkatárs. Távfűtés a bjelorimszlat kollioz.fal vakban Igen érdekesek a bjelorussz Me­zőgazdaság Gépesítési és Villamosí­tá si Tudományos Kutatóintézet munkái, amelyek arra irányulnak, hogy a köztársaság kolhozfalvaiba bevezessék a távfűtést. M. Macepu­ra professzor, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság Tudomá­nyos Akadémiájának tagja a kö­vetkezőket mondotta a ,,Lityera­turnaja Gazeta" tudósítójának: - Bjelornssziában óriási tőzeg­készietek vannak, így tehát meg­van a lehetőség arra, hogy meg­valósítsuk a falvak távfűtését. In­tézetünk ilyen irányú munkát kez­dett a Minszk-teriiieti iogoji kerü­let .,Győzelcm"-ko1horá:baii, A kot. hozban 50 kilowatt teljesítőképes­ségű villanytelepet építettünk. Ki­dolgoztuk a kolhoz távfűtésének tervezetét a lok o mobil fáradt gő­zének felhasználásával. A tervezet előirányozza a borjú istálló, a ha­romfiól, a takarmánykonyha, a tej­konyha, a fürdő, az üvegházak, a melegágyak és a magszárítók fű­tését. Az intézet gőzmeghajtású és vilinnyenergia meghajtású gépeket is konstruált, a többi között mag­szárítási és takarniánvelőkészítési célokra. TJj tervet készítettünk az állattenyésztő telepek' gépesítésé­re ts. f.y»pofa»eJé» Tádzsik Uztúwban Tádzsikisztánban bő gyapotter­més ígérkezik. A földeken, amerre osak a szem ellát, mindenütt vakí­tóan fehérlik a gyapolnövény érett termése. A gyapottermelők öntözik, fej­(rágyázzák és gondosan ápolják a gyapotvetéseket, hogy meggyorsít­sák a termés teljes beérését. A gyapotszedők máris hozzáfogtak a válogató-szedéshez. Az ötödik ötéveis terv irányelvei­nek tervezete hatalmas távlatokat nyit meg Tádzsikisztán népgazda­ságának továbbfejlődésében is. Ezek a ragyogó távlatok újabb munka­győzolimekre lelkesítik a tádzsik gyapotültetvények dolgozóit is. A Vahs-vöígybeti gyapottermelők kez­deményezésére a kongresszus tiszte­letére lendületes munkaverseny bon­takozik ki. Tádzsikisztán gyapot­tfrmeiői megfogadták, hogy októ­ber 5-ig, a kongresszus megnyitásá­nak napjáig teljesítik gyapotbeadási tervüket. A gyapotszedés . mindenütt Óra­ütemterv szerint folyik. lAz élen­járó kolhozparasztok példamutatá­sát követve, a gvapotiszedók váltat­ták. hogv az idiénv folyamán tel­jesítményüket 10—12 tonnára emf. lik. Adott szavukat becsülettel áll­ják is, valamennyien. Kurgan-Tyu­bin kerület „Malenkav'-kolhozábaii eddig hektáronkint több mint 10 mázsa gyapotot szedtek. O. Államit­radova, Sz. Hidirov, R. Sakirov és mások naponta 120—150 kilogramm gyapotot szednek. A gyapotszedési verseny élén Dungarin, Kutjai), Parhar, Suroabad és Kurgan-Tyu­bin kerületek járnak. Tádzsikisztán útjain tehergépko. esik végtelen sora hordja a fehér­aranyat a begyüjtőhelyekre. A XfX, pártkongresszus tiszteletére a köz­társaság minden részében határidő előtt megkezdték a gyapot beadá­sát. N»Tflt »»•>«< a kolhozok gépUoewIállomúnyn A kolhozok fejlesztési tervében fontos szerepe van az állandóan növekedő gépkocsiparknak. Külö­nösen a termés betakarításának ide­jén tesznek nagyszerű szolgálatot a teherautók, de egész évben ko­moly segítséget nyújtanak a kol­hoz-gazdaságnak. A Szmolenszk-vidék'i kolhozok is százával vásárolják évente a gép­kocsikat. Ebben az esztendőben a kerületi fogyasztási szövetkezeten keresztül eddig 240 gépkocsit vá­sároltak. Ezen felül a kolhozok az állattenyésztés sikeres fejlesztése te­rén végzett eredményes munkájuk­ért két autót kaptak jutalomként. A kolhozok gépkocsiparkja 1940­hez viszonyítva 6—8-szorosára nőtt. A szmolemszki kerületben 73 kol­hoznak 104 gépkocsija van. A ,,Puty Iljicsa" („Iljics útja'), a ,,Krásznaja Zara" (•,Vörös Hajnal"), a ,,Molotov"-kolhozban és a kerü­let más kolhozaiban két. három, sőt több tehergépkocsi is segíti már a szállítási munkák igyors, zökke­nőmentes lebonyolítását. Megkezdték a Szovjetunióban a vizlökéses meghajtású hajók szériagyártását Irta i I. Karaikin Mihail Dmitrijcvics Hrennyikovj 50 centiméternél, a hajé mégis mérnök az északvidéki Tej a fo-1 éránkint 17 kilométeres sebesség. gel siklik a víztükrön. lyócska partján állt és nézte a las­san úszó csónakot. Az emberek óriási erőfeszítéssel evezlek az ár­ral. Motoros és gőzös nem tudott itt keresztülhaladni a sekély vízál­lás miatt. Hrennyikov mérnök ek­kor gondolt először arra. hogy kis­merülésű vontat ógőzöst kellene ter. veznie. A gondolatot, tett követte. Sokat WJ kitartóan, dolgozott, hogy vizlö­késes meghajtású, eredeti szerke­zetű hajót tervezzen. Ebben a mun­kában, segítőtársa volt, Potyilicin a krasznojarszki hajógyár tervezője és Vitkovszkij. a műszaki ellenőr­zési osztály főnöke. A terve,k alapján, a hajógyárban csakhamar elkészült a vizlökéses meghajtású hajó. A fémből készült kis hajónak iapos feneke van, közepén egy csa. tornával. Egy széles talpú szánra emlékeztet. A hajó m nden gépe­zete a víz fölött van. Egy közön­séges kormánykerék mögött ül a vezető. Bekapcsolja a motort, mire a víz a csatornán keresztül a szi­vattyúhoz kerül, azután az irányí­tóraerikezeten és a nyomócsövön keresztül kiáramlik. A hajó sebe­sen elindul. A folyó nem mélyebb A part közeiében egy zátonyra jutott laposfenekű bárka vesztegel. A motoros melléje áll és a hátsó résaből kiáramló, hatalmas erejű vízsugárral körös-körül alámossa a fövenyt. A bárka rövidesem elsza. badul a zátonyról. A kísérletek azt mutatják, hogy a vizlökéses meghajtású hajó 40— 50 centiméter mélységű vízen i® közlekedhet. Azokon a folyókon, ahol fausztatás folyik, az új hajó • fatörzsek fölött közlekedik. A hajó a rönkök közé siklik, maga alá nyomja azokat és folytatja út­ját. Halász telepeken el tud haladni a hálók fölött anélkül, hogy azok­hoz hozzáérne. A krasznojarszki és kasiri hajó­gyárakban mária megkezdték a vizlökéses meghajtású hajók e«é­riagyáriását- Ellátogattunk a krasznojarszki üzembe. Éppen gyű­lést, tartottak, amelyen a XIX. pártkongresszus irányelveinek ter. vezetéröl beszélt az előadó- A kol­lektíva vállalta, hogy a pártkon. gresszua tiszteletére három vízió ké­ses meghajtású hajót gyárt, a terv­ben előírt kettő helyett. „A mi halottaink bennünk élnek, kommunistákban, akik hőseinket nem vak bálványimádással, nem sí­ránkozással ünnepeljük, hanem az­zal. hogy cselekszünk az ő szelle­mükben". — Sailai Imrének, a Kommunisták Magyarországi Párt­ja hős mártírjának szavai ötlenek emlékezetünkbe, amikor a párt má­sik nagy mártírjára, Sohönherz Zoltánra emlékezünk. Tíz esztendeje, 1942 október 9-én, a fasiszta hóhérok forrasztották aj­kára n demokratikus Magyarorszá­got éltető szavatt. Szerte a világban akkor még a háború őrjöngő vihara pusztított. A fasiszták még dühöd­ten ülték végső orgiájukat, de a népek legjobbjai: a kommunisták tudták, látták, hogy közel a szabad­ság hajnala, bízlak a szovjet népek legyőzhetetlen erejében, hitték és vallották: ahol Sztálin — ott a győ­zelem. Ezek közé tartozott, a jobb jövőért folytatott harc katonáinak vezetője volt Schőnherz Zoltán is. * lüOö-BEN születelt Kassán. Egyik irányítója volt a csehszlovák ifjúsági mozgalomnak. 1939-ben ke­rült először kapcsotálba a buda­pesti kommunista pártszervezetek­kel, mint a kassai kommunisták megbízottja 1940-ben, amikor a Horiihy-kopóknak sikerült a kom­munista ifjúsági mozgalom nyomá­ra akadniok. egy'dőre külföldre kényszerült, de rövidesen ismét ha­zajött. 1940 telén gyalogosan kelt át a Kárpálokon. Erről így emlé­kezik : ..Mikor a vezető a Kárpátok túlsó oldalán útbaigazított és elvált tőlem, nekivágtam a havas hegyeknek. Öt napig tartott, míg átjutottam. Az élelem a harmadik napon elfogyott. SCHÖNHERZ ZOLTÁN EMLÉKEZETÉRE teljesítenem, hogy Rákosi elvtárs vallatásnak vetették alá. De Schőn utasításait viszem és ezeknek tntá- herzet nem hiába lekiníetle a nép denképpen el kell jutniok Buda- egyik vezetőjének, igazi kommunis­pestre. Átjutottam a Kárpátokon. Nem a saját erőm vitt át, hanem a párt­fegyelem ereje és népem iránti ra­gaszkodásom. De minden szenvedés­ért kárpótlást nyújtott az a pillanat, anttkor az első kis városban, egy ház; falán, megpillant ott am a krétá­val felrajzolt sarló-kalapácsot. Él itthon a párt/ Nem tagadom, hogy kicsordult a könnyem". Az igazi hős, az igazi kommu­nista cselekvő ereje, állhatatossága, nagyszerű tulajdonságai türöződnek Schönherznek ebben: a küzdelmében is, amelyet a természet elemelvei folytatott. Amikor hazaérkezett Budapestre, azonnal bekapcsolódott a mozgalom­ba és tagja lett a párt Központi Vezetőségéinek, ő irányította az if­júsági munkát. Ságvárival együtt szervezte az 1942 március 15-i ko­szorúzást ünnepséget és felvonulást. Résztvett a budapesti és környéki területi pártbizottságok munkájá­ban. mint a Központi Vezetőség po­litikai megbízottja. Az ö irányítása alatt működött az erdélyi kerületi szervezet, de részivel t a felvidéki ép kárpátaljai pártmunka elindítá­sában is. Minden tevékenységében szem előtt tartotta Lenin, Sztálin halhatatlan tanításait. Egy percig sem szakította meg a kapcsolatot a tömegekkel. Állandóan köztük járt: tanította, nevelte, újabb harcokra szervezte a magx/ar dolgozókat A HORTHY-FASIZMUS teljes az utat nem leheteti látni, betemette államgépezete 1942-ben legfőbb fel­ei hó- Szemem a negyedik napon ál- adatának a kommunista mozgalom hmdóan káprázott a fáradságtól is' felszámolását tartolta, amikor min az álmatlanságtól. Lefeküdni nem volt szabad, mert tudtam, ha elal­szom — nem• ébredele fel többé. Az ötödik napon csak tántorogva tud­tam már menni. As életösztön, már alig működött bennem. Csak az a tudat adott erőt a továbbjutásra, hogy a párt megbizaíását kellett den addigit felülmúló hajszába kezdtek a párt szétzúzására, a kom­munista vezetők letartóztatására, eljutottak Schőnherz Zoltánhoz is. 1942 júliusában tartóztatták le sok­száz más harcossal és vezetővel együtt, őt ls — mint Rózsa Fcren. cet és a többieket — borzalmas kín­tánaik. Hasztalan volt a pribékek minden próbálkozása. Hiába kísér­letezlek a legválogatottabb kínzá­sokkal, fizikailag összetörhették, de szellemileg soha. Rózsa Ferencet halálra kínozták, de semmit nem tudtak kiszedni belőle. Schőnherzet borzalmasan összeverték, fejét be­törték. de megtudni nem leheteti tőle semmit- Kommunistának val­lotta magát és az maradt a kínpa­don is. A bortönben, amikor a hosz­szas kínzások után több más kom­munista vezetővel együtt egy cel­lába zárták, állandóan biztatta, ta­nította társait. Mielőtt a Margit-kör­útra szállították volna, sokszor be­szélt börtöntársainaik a kommunis­ták legyőzhetetlenségéről, a hatal­mas szocialista országról, minden el­nyomott legjobb barátjáról és taní­tójáról, a Szovjetunió bö'cs vezéré­ről, Sztálin elvtársról. Egy alka­lommal. egy nappal a Margit-kör­úlra szállításuk előtt így öntött erőt társaiba: „Harcoltunk hazánk szabadsága, ért, függetlenségéért és most itt va­gyunk kiszolgáltatva az ellenség ké­nye-kedvének. De senki ne higgye, hagy az áldozatok hiábavalók voltak. A legkisebb munkát végzett elvtárs is legyen meggyőződve arról, hogy egy téglát ő is elhelyezeti a nagy mű alapjába. A mozgalom velünk nem pusztult el: helyünkbe új, erő. sebb emberek lépnclc és győzelemre viszik a magyar nép ügyéi. Ezt az időt nem éli meg mihdenki közű­lünk. de müvünkben élni fogunk örökké". SCHŐNHERZ ÉS TÁRSAI a fő­tárgyaláson kérlelhetetlenül leplez­ték le a Horthy-fasizmus minden szennyét, népelnyomó rendszerét. Kérlelhetetlen bátorsággal védték a maguk, a magyar nép Igazát, az el­nyomókkal. az árulókkal szemben. Mikor nz ügyész Schónherzhez for­dulva feltette a kérdést: „Hogyan lehetett bátorsága önnek szembehe­lyezkedni a kormányzó úr és a mi­niszterelnök úr akaratával }" —- vi­lágos, félreérthetetlen választ adott: •— Ha egy folyó partján állok -— mondotta —, melyen csak egy rozo­ga híd vezet keresztül és látom, hogy valaki a túlsó partról át akar jönni, kötelességem, hogy rákiált­sak: vigyázzon, mert leszakad a hídi" Nemcsak Schőnherz, de a kom­munisták mind, Rákosi elvtárs veze­tésével, hallanák figyelmeztető sza­vukat. hogy a híd. amelyre a ma­gyar uralkodó osztály a népet ve­zetni szándékozik, minden tákolás ellenére rozoga és előbb, vngy utóbb, de leszakad. A történelem ta­núsítja Schőnherz és a kommunis­ták igazát. Horthy fasiszta Magyar­országa teljes államgépezetével, egész rothadt rendszerével a fasiz­mus rozoga hídjáról a mélybe zu­hant. A FELSZABADÍTÓ SZOVJET­UNIÓNAK. a nagy Sztálinnak. • pártnak, Rákosi elvtársnak köszön­hető, hogy a dolgozó milliókat a fa­siszta uraknak nem sikerült a mély­be laszítániok. Több mint hét esz­tendeje, hogy az olyan sokat sa­nyargatott magyar hazában a nép lelt az úr s olyan ország épül. amelyről Schőnherz Zoltán és har­costársai álmodtak, beszéltek, ami-­[yenért harcoltak és életüket áldoz­ták. És a szocializmust építő sza­bad Magyarországon „... példakép­pen állítjuk oda az új harcosok elé azokat a hősökéit, akiknek önfelál­dozó küzdelme nélkül nem tudtunk volna rátérni a szabadság jobb jövő felé vezető útjára. Emléküket őrizni és ápolni fogjuk. Példaképpen állit, juh a feltörekvő nemzedék elé és erőt, ihletet merítünk belőle, a jövő nehéz, de győzelmes harcaihoz" (Rákosi Mátyás). És most. tiz év multán:, amikor Schőnherzre emlékezünk, édesanyja szavalt idézzük, aki a b'tófa árnyé­kában így búcsúzott fiától: „BÜSZKE VAGYOK RÁD!"

Next

/
Thumbnails
Contents