Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

PÉNTEK, 1952. OKTÓBER 9. Az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából* n. X szervezeti szabálvzst-tervezetben vörös fonalként húzódik végig a párt legfontosabb szervezeti elvének, a demokratikus centralizmusnak a megszilárdítása és továbbfejlesztése. A párttagok köteleseégének és felelősségének fokozása a centralizmus, a központi vezetés jelentős megszilárdítását eredményezi. Ezzel párhuzamosan jéleinJtőisen kiszélesedik a párton bei üli demokrácia, a tagság jogainak biztosítása. A bírálat és önbírálat elmélyítése, a hibákkal szembeni engesztelheteflenaég a szervezeti szabályzat tervezetének' egyik leglényegesebb ré6zét alkotja. A szervezeti szabályzat 3. pontjának g) alpontja tótodén párttag kötelességévé te. szí, hogy „fejlessze az önblrálOfot és az atulrál jövö bírálatot, tárja fel és Igyekezzék kiküszöbölni a mufikában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munkában a látszatsiker az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása *t)íyog bQn. Aki elfojtja a bírálatot 4* hivatkodással, magasztalás, na/ helyettesíti, az nem maradhat meg a pár* soraiban." A pártbizottságoknak éfl az alap. azerveaeteknek eddig is fontos feladatuk volt a bírálat és az őnbít« fel a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat terén elkövetett súlyos hibákat és a párt valamennyi szerve és szervezete elé fontos feladatként állította a hibák gyors kiküszöbölését, a bírálat és önbírálat, a párton belüli demokrácia kifejlesztését és következetes alkalmazását. A II. kongresszuson Rákosi elvtárs idézte Sztálin evtársftt: „Nekünk nem akármiféle önbírálatra van szükségünk, nekünk olyan önbírálatra van szükségünk, amely növeli a munkásosztály műveltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segít abban, hogy az ország Igazi gazdájává vélték." „Nekünk, akik új, nehéz feladatok előtt állunk mondotta Rákosi elvtára — ugyancsak' ilyen önbírálatra van szükségünk. Ezért vettük fel legfontosabb teendőink közé a kritika, önkritika helyes és tokozott alkalmazását és ezért Irányítjuk rá e kongresszuson keresztül pártunk figyelmét." Az 1950 február 10-1 KV-ülés és különösen a II. kongresszus óta előrehaladás van pártunkban a demokrácia elmélyítése, a bírálat és önbírálat helyes alkalmazása terén. Kádereink és tagjaink a taggyűléseken, pártértekezleteken, termeiéadatuk volt a bírálat és az onbí- si • -i ... ..... , , > ralat következett* ^ De , fJSjgff,^tSfiSS munT* ISTmLSS^SS^ lí^^'bét^b^Snto^k 7 mln1den P^ttszervnek, minden ja bIrá]a, ^ önbirál,at fe rét j,z cg^ alapsz^zezetnek és parting- az előrehaladás azonban csak naik kötelességévé teézi, hogy „lel- ' fessze a bírálatot és önbirdlaiot, nevélje a kommunistákat a hibák elleni engesztelheteflenség szellemében." A bírálat és önbfráW a pártkádérek, a párttagok és az egész dolgozó nép forradalmi szellemben való nevelésének bolsevik módszere. Az a célja, hogy feltárja, és felszámolja a hibákat, gyöngéinket és egyre jobbam tökéletesítse, magasabb színvonalra emelje munkánkat. „Azt hiszem, elvtársak — mondotta Sztálin elvtárs, — hogy az önbírálatra éppoly szükség van, mint levegőre, mint vízre." 'Az ötéves terv irányelveit és a szervezeti szabályzat-tervezetet még « kongresszus előtt megvitatják az SZKfbjP minden pártszervében és alapszervezetében, ahol széles lehetőséget adnak a tervezet bírálatára és kiegészítésére. A sajtöbaV „j^ftése megjelent, közlemények az eddig lezajlott vitákról, a levelek, cikkek, javaslatok mutatják, hogy milyen mély a párton belüli demokrácia és tnüyen messzemenőek a párttagok jogén és hogyan bírálják a különböző hibákét és azok elkövetölt. A most érvényes szervezeti szabályzat biztosítja a párttagoknak' azt a jogát, hogy beadvánnyal forduljanak valamely vezető pártszervhez és felhívják a figyelmet a különféle rendellenességekre és hibákra. Az élet azonban bebizonyította, hogy ez nem elégséges. „Gyekrvra előfordul, — mondja Hruscsev elvtára —, hogy fe.elős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hogy a véretö pártezervek. a központi bizottság előtt féltárják az Ügyek kedvezőtlen állását... Sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt Iránti odaadásukat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról előrehaladás azonban csak egészséges kezdetnek tekinthető és még messze elmarad a megnövekedet! követelmények mögött. Sok párt., állami és tömegSzervezett funkcionárius még nem szereti az épftó bírálatot és „hadilábon áll" az önbirálatral. Még gyakori eset, hogy a párttagok látják, a hibákat, de nem vetik fel a tag. gyűléseken, értekezleteken „ neim segítik eléggé a vezetőséget a hibák kijavításában. Nálunk még sajnos elég gyakori e»et. hogy párt-, állami és tömegszervezeti appárábusunkban egyes vezetők látják és tudják ugyan, hogy munkájukban súlyos hibák vannak, de önmaguk nem tárják fel ezeket, sőt a becsületes párttagokat is megfélemlítik és mégaia. dályozzák abban, hogy a hibát az illetekes vezető pártezerv előtt fel. "árják. Hatvaakilenc szovjet vállalat magyar tulajdonba megy át jövő kritikát." Ezért az SZK[b|P szervezett szabályzat-tervezetéhek egyik legnagyobb jelentőségű kiegészítése, hogy kimondja: „A párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy személyekre voló tekintet nélkül körölje a párt v«zető szerveivél, egészen n központi bízottságig — a munkában észlelf hiányosságokat. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani." „Nincs jog kötelesség nélkül és nincs kötelesség jog nélkül" — lila Marx az I. Internacionálé első szervezeti szabályzatában. A szervezeti szabályzat pontosan mégha, tározza a párttagok jogait és kötelességeit és ezek a jogok és kötelességek az SZKP ezervezeji szabályzat-tervezetében dialektikus egységgé olvadnak össze, a jog kötelességgé ée a kötelesség joggá válik. Pl. a párttagok kötelessége ft hibák' feltárása és az felletiük való engesztelhetetlen harc. De ez biztosítja a Gyakori még a hibák elkenése. a tőlünk „függeileh", „objektív" okok' keresése a hibák magyarázása. Nem egyszer előfordul ma is, hogy egyes vezetők a párt útasítását megsértve elnyomják, megtorolják a bírálatot. Szomorú. de még mindig előfordulnak nálunk olyan felháborító esetek, mint pl. Budaipesten a 22-es építési trösztnél, ahol az egyik dolgöző Szelonfai elvtárs levelet írt az üzemi lap szerkesztőjének, amelyben megbírálja a főmérnököt. Szalontai elvtárs nem mutatta meg a levetet az igazgatónak, mint ahogyan nem is köteles megmutatni. Szabó Gáspár Igazgató ezért a „szolgálati út megkerülése" címén 50 forint pénzbüntetésre és 1952. évi szabadságának 2 nttpi levonására ítélte. Mohácson a városi pártbizottság egyik politikai munkatársa Bőszénét a Mohácsi Selyemgyár igazgatóját megbírálta pártszerfltten magatartásáért és azért, mert az üzemben a prémiumot helytelenül osztotta ki, amit a dolgozók panaszként jeleztek a városi pártbizottságnak. Erre megtörtént az a (szégyenletes eset, hogy Bőszéné a bírálat miatt a pártmunkást a járási bíróságon „rágalmazásért" feljelentette. A járási bíróság a tárgyalást ez év augusztus 28-án meg is tartotta, ahol a bíróság „az alperest a felperessel kibékítette." Szomorú, hogy a városi pártbizottság titkára, Bakonyi elvtárs tudott ftz ügytől és sem párt, secm állatmi vonoloii nem tett intézkedést, hanem eltűrte, hogy « jogos kritika miatt bíróság elé hurcolják egyik politikát munkatársát. Helyes és szükséges volt a bírálat megtorlói ellen pártfegyelmi büntetést hozni. Pártunknak és minden párttagunknak következetesen és kíméletlenül harcolni kell a bírálat elfojtó!, megtorlói ellen. Mindenki előtt világossá kell tenni hogy a bitálaf elíojtói, megtorlói, tekintet nélkül Személyükre, sályos bünt követnek el a párttal, dolgozó népünkkel szemben s ilyeneknek nincs helyük pártunk és népünk bizalmából helyezett funkciókban a kötelesség egyben •• párttagok számára az alulról jövö | Előfordullak az utóbbi időben ellenőrzésnek, a bírálatnak és a olyan esetek, hogy a párttagok elszabad véleménynyilvánításnak, áj titkolják az igazságot a párt előtt, hibák feltárásának a jogát. titkolják hibájukat. múltjukat, Rákosi elvtára az 1950 február gyengéjüket. Előfordul, hogv ha10-1 KV-ülésen éles bírálattal tár- (mis terv jelentéseket adnak és meg nem termelt mennyiséget jelente bünt, becsapják, félrevezetik a pártot ée az államot. Kirívó durva példája ennek a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatójának állítólag a minisztérium tudtával kiadott utasítása, melyben ez áll: „Utasítjuk a vállalatot, hogy május havi készletét Nagybátony 200 vagonnal, Ménkes 100 vagonnal növelje meg. A nemlétező készletet júniusban, illetve júliusban kell ki termeltetni. Aláírás: Sándor Pál trösztigazgató, Erdősi János termelési osztályvezető." A bánya Igazgatója, nagyon helyesen a levelet egyenesen a megyei pártbizottsághoz vitte be, mert nem értett egyet a csalással. Amikor a megyei pártbizottság titkára tiltakozott a csalás ellen, a toöSzt jelentette a minisztérium egyik beosztottjának, aki erre azt felelte: „Ha már a megyei pártbizottság tudja, akikor ne számolják el". Harcolni kell az ilyen és hasonló megengedhetetlen jelenségek ellen. A pártban nincs helye csalóknak, akik félrevezetik a pártot és eltitkolják az Igazságot előtte. Minden párttag és tagjelölt vésse jól agyába és tartsa be az SZKP szervezeti szabályzat 3. i) alpontját; „A párt tag kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne tit kolja el és ne ferdítse el az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bünt kövéti el s nem maradhat meg a párt soraiban." Pártszervezeteink, de elsősorban párttömeigszervezet.t és állami vezetők ismerjék fel a bírálat és önbírálat jelentőségét munkánk megjavításában. előrehaladásunkban, s mindenütt bátorítsák, szorgalmazzák az alulról jövö építő, segítő bírálatot, a tömegek alulról jövő ellenőrzését. Meg kell védeni a jogosan, építőén bírálókát, feletteseik esetleges önkényé ellen. Minden intézményben olyan légkört kell kialakítani, hogy senki ne féljón feltárni a hibákat, hanem bátran gyakoroljon építő bírálatot a hiíbák elkövetőivel szemben s követelje meg a hibák gyons kijavítását. A bírálat és önbírálat következetes alkalmazásával harcolni kell a liberalizmus, a lazaság, az elvtelenség ellen is. Vannak egyes elvtársak, akik jól látják ugyan munkatársaik, feletteseik hibáit, de * ..béke" a „barátság" a „nyugalom" és néha a „viszontbiztosítás" érdekében elnézik, elkenik a hibákat, sót még szemtől-szemben hízelegnek és dicsérik a hiba elkövetőit. Nem lépnek fel kommunista párttaghoz méltóan minden párteüleues megnyilvánulással Szemben, mert „nem akarnak haragost Szerezni maguknak." Az ilyen elvtelenség megmérgezi a levegőt s komolyan akadályozza fejlődésünket és munkánkat, mert demoralizálja, jellemtelen, szolgalélkü, gerinctelen. csúszómászó, véleményét megmondani nem merő, a párt és a nép érdekeit harcosan védeni nem tudó embereket nevel. Gyakori még nálunk az önkritika felszínes, formális, komolytalan alkalmazása. Rákosi elvtárs a párt II. kongresszusán mondotta: „Egyre gyakrabban találkozunk az olyan párttaggal, aki önkritikát gyakorol és utána változattanul folytatja hibáit. Az önbírálatot könnyen veszi. afféle olcsó bűnbocsánat elkerülhetetlen velejárójának, sőt gyakran jogosítványnak arra. hogy helytelen, párlszerűflen vwelkedését^folytassa. Az ilyen „visszaesőkkel" szemben, akik az önkritikát tgy alkalmazzák, fokozott eréllvel kell féllépnünk. Az SZK(b)P szervezeti szabály, zat-tebvézeté, továbbá minden párttag és tagjelölt kötelességévé teszi azt hogy „állandóan erősítse kapcsolatát a tömegekkel és Idejében reagáljon a dolgozók ügyeire és szükségleteire, magyarázta meg a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját, határozatalt és vésse emlékezetébe, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlenSége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik." A mi pártunk szervezeti szabályzata is kimondja: „A páritag kötelessége, hogy állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, világosítsa fel őket a párt politikájáról, tanácsadójuk és vezetőjük legyen". A párttagok legfontosabb kötelessége tehát, hogy rendszeres politikai felvilágosító és szervező munkát végezzenek a dolgozó tömegek között. | A párt és a proletárdiktatúra A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Szovjetunió és a Magyar Nep. köz'ársfság kormánya között Budapesten folytatott tárgyalások ered. menyeképpen 1952 szeptember 30" án megállapodást írtak 09 magyarországi szovjet vállalatnak a Magyar Népköztársaság számára való eladásáról. Ezek a vállalatok ko. rabban német tulajdonban voltak és ilyen minőségben a potsdami egyezmény szerint a Szovjetunió birtokába kerültek. A szovjet-magyar vegyes részvénytársaságok a létrejött megállapodás értelmében tovább folytatják működésüket. (MTI) Ez a megállapodás újabb bizonyítéka annak az állandó és rendszeres segítségnek, amelyben a Szovjetunió Népköztársaiságunkat a felszabadulás óta következetesen részesítette. A felszabadulás után Szovjet segfeéggel építettük "el letombolt hidjainkat, építettük újjá a fasiszták által kifosztott üzemeinket. A szovjet segítség nyomán indult meg az étet Magyarországon. A hároméves terv megvalósítása, a Szovjetunió testvéri segítségével vált lehetővé, hasonlóképpen az ötéves terv megindítása is. Ennek a segítségnek újabb kiemelkedő állomása az ú] megállapodás, amely ismét azt ,izonyílja, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közöttt barátság szilárd és megingathatatlan. A 69 szovjet vállalat magyar tulajdonba való kerülése azt jelenti, hogy ezzel a magyar nép még nagyobb sikereket érhet majd el a szocializmus építésének frontján, a béke megvédésében. Kötelezettségeket is jelent számunkra: azt teszi kötelességünkké, hogy még következetesebben ápoljuk a magyar ée S2ovjet nép barátságát még Jobban dolgozzunk a béke megvédésének érdekében, még jobban erősítsük drága hazánkat, a béke országát. G. M. Puskin külügyminiszterhelyettes nyilatkozata a dán követ előtt Moszkva (TASZSZ). G. M. Puskin. a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese október elsején fogadta Hergel dán követet és nyilatkozatot tett előtte: — A dán kormány tagjainak^ ez év júliusában és augusztusában közzétett nyilatkozataiból és sajtójelen, résekből világosan kitünjk — hangzik a többi között a nyilatkozat —, hogy Dánia kormányának szándékában van, hogy megengedi ;degen államok, az e-greSsziv atlanti szövetség, tagállamai fegyveres erői. nek elhelyezését békeidőben dán területen. — A tárgyalásokkal kapcsolatban a szovjet kormány felhívja a dán kormány figyelmét arra, hogy az agresszív célokat követő és a Szovjetunió ellen irányuló atlanti szövetség földi csapatainak dániai elhelyezésévei) a dán kormány meg* szegné az 1949 május 4-i jegyzékében adott nyilatkozatát amely szék. rinf Dánia nem csatlakozik olyan politikához, amely agresszív célokat követ és a" Szovjetunió ellen ttá. nyul. Külföldi fegyveres erők békeidőben történő elhelyezése dán területein nem indokolható védelmi szempontokból, mert tudvalevő, hogy Dániát senki sem fenyegeti és senki, sem készül Dániát megtámadni. _ A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a dán kormány figyelmét arra, hogy a dán területen lévő katonai támaszpontok külföldi csapatoknak való átengedése olyan lépésnek tekinthető, amely veszélyezteti a Szovjetunió és más baltt országok biztonságát. A szovjet kormány az ilyen politika minden esetileges következménye ért, a dán kormányra hárítja a teljes felelősségét dl. ^erdT^^n^tözőttür' ezzel elkövetik * legsúlyosabb erejének hatalmas forrása a tömegekhez való éliépheiellen kapcsolat. „A tömegekhez vaió kapcsolatban áll vagy bukik minden kommunista párt, a Magyar Kommunista Párt is — mondotta Rákosi elvtárs. •— Ezért tömegbázisunkat a magyar dolgozó néppel való összeforroiiságunkat minden erővél fokozni kell. Ez a döntő feladat". A Központi Vezetőség 1952 június 27-1 ülése élesen felvetette a párt és a tömegek kapcsolatának, az ellenség elleni harcnak a kérdését. Bár már közel 8 hónap lelt él a Központi Vezetőség ülése óta — pártszervezeteink munkájában még mindig nem érzeni eléggé a Központi Vezetőségünk útmutatásainak megvalósítását. Sokan még nem értik és lebecsülik a politikai tömegmunka fontosságát, pedig 3 tömegek közötti rendszeres felvilágosító munka elmulasztásé és lebecsülése egyben az ellenség elleni harc lebecsüléséi és elmulasztását jelenti. A politikai agilációs tömegmunka a páriépftö, pártszervező münka döntő állandó feladaia. A rendszeres politikai felvilágosító tömegmutiká nemcsak a népnevelőknek, az agif.-prop. munkatársaknak, hanem az egész pártnak és ezen belül minden párttagnak elsőrendű feladata. Ezért minden alapezervezefét. mtodém pártefenportot. a tömegek közötti agilációs és szervező munka bázisává kell kiépíteni. Rendkívül nagy jelentősége van a szervezeti szabályzat 3. k) alponijának, amely kimondja: a párttag kötelessége, „bármely helyen, ahová a párt áíliiotta, maradéktalanul hajtsa végre a pártnak a káderek helyes politikai és szakmai képzettségük szerinti kiválasztására vonatkozó utasításait, ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválasztása cimborasrtg, személyi ragaszkodás, egy vidékről való származás. családi kötelékek alapján — összeférhételten a párttagsággal". Számunkra rendkívül nagy ieleínlősége vaini ennek az útmutatásnak különösen most, amikor a pártban decentralizáltuk a kádennunkát és megszüntet lük a külön káderosztályokat. Ezért minden felelős párt, állami és tömegezervczetl vezető és beosztott az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljen a káderek kiválasztására. elosztására, pártiskoláztatására, nevelésére és rendszeres ellenőrzésére, a párt káderpolitikájának megvalósítására. A Szovjetunió Kommunista Pártja eddig is igen nagy súlyt helyezett a párttagság elméleti színvonalának emelésére, de az új helyzet, a kommunizmus építésének megnőve, kedett követelményei tükröződnek a szervezett szabályzat-lervezelbem ab. bvn is, hogy még jobban előtérbe helyezte a kommunisták eszmei felkészül'ségének marxista-leninista nevelésének feladatát A tervezet minden egyes pártszervezetnek és rbnde.ni alapszervezetnek fontos feladatává teszi, hogy megszervezze a párttagok ée tagjelöltek ftoittifcaj | PáCiiRL oktatását s ellenőrizze, hogyan sajátítják el a marxizmus-leiüntzmusti „Pártunk mostani fejlődése fokán — írta 1948-ban Rákosi elvtárs — a marxl-lenini-sziáltni elmélet elsajátítása s az elméleti Szívónál emelése vált a legfontosabb feladattá. Pártunk eddigi fölényét, sikereit és tekintélyéi elsősorban annak köszöhhetié, hogy működését a kommunista elmélet fűtötte és irányítotia. Ha ftém tudjuk ezt az elméleti szinvonalat emelni, akkor megtorpanunk, fejlődésünk megakad, komoly h'bákai fogunk elkövetni". Végére hagytam, hogy még Jobban kiemeljem a legfontosabb feladatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja minden párttag elsőrendű kötelességévé tett, hogy „állandóan örködjék a párt egységén, amely a párt erejének, és hátai mának legfontosabb feltétek". Nemcsak barát, az ellenség ts jól tudja, hógy a párt a proletárdikiatúra vezető eréjé. Ezéri mindent elkövet. hogy beépítse ügynökeit a párt sorai közé s megpróbálja bomlasztani a párt egységét. A mi pártunk tagjai és a magyír dolgozó nép jól Ismerik ezt a mód szeri, hiszen a ml pártunkba is megpróbálkoztak az amerikai imperialisták csatlósat, Tito fasiszta ügynökei, a Rajk kémbanda és társaik a jobboldali és álbaloldali SZociáldemokfalák beépülni és megkísérelni rombolni, dezorgan zálnl a párt egységét, de hála pártunk szilárdan összeforrt központi vezetésének és elsősorban szeret el t vezérünknek, Rákosi Mátyás élvtárs éberségének, sikerült időben meghiúsítani aljas tervüket leleplezni őket s megtisztítani tőlük sorainkai. A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzat tcrveze'fnék, Hruscsev elvlárs tézisének feldolgozása máris hatalmas segítséget jelent pártmunkánk megjavítása szempontjából. Minden kommunistának figyelemmel kell kísérnie a kongresszust és alaposan feli kell dolgozni annak anyagát. Akkor értékelhetjük legjobban a XIX. kon gresszus szervezeti szabályzalának jelentőségét, lia levonjuk a tanulságokat és azt a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva, hozzálátunk az útmutatásoknak a saját pártunkban való megvalósításához. a parképítő munka megjavításához. Fejlesszük mi is jobban párttagjaink minőségét, pártunk szilárd, ságát, egységéi, emeljük magasabbra a rxírttag megtisztelő címét hogy Rákosi elvtárs vezetésével mindinkább megközelítsük példaképünket, Lenin és Sztálin nagy pártját, a Szovjetunió Kommunám v