Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-26 / 226. szám

fcv DOLGOZÓ PARASZTOK! JEGYEZZETEK BÉKEKÖLCSÖNT! Minden kötvénnyel nyerni lehet, minden jegyzett forint vinaxatérül, ráadásul gépei, bekötő utat, villanyt, iskolát, kultúrházat kap a falu. A békekölcsön jegyzéssel a magad életét is, a haza javát is szolgálod! Harcban a harmadik negyedévi terv túlteljesítés éért a ^^^^^'S^lz^l^i tf&SnSSSSE* kedvezményeiről Két nap múlva befejezik negyedévi tervüket a Ruhagyár dolgozói Két nap van még hátra, hogy a Szegedi Ruhagyár dolgozói befejez­zék harmadik negyodévi tervüket. A dolgozók nap, mint nap úitibb eredményeket érnek el a vállalások teljesítésében. Megfogadták, hogy a harmadik .negyedévi tervüket a határ dő előtt két nappal befejezik. 25.én már a 27-i tervükön dolgoz­lak. Szeptember hónap második de­kádjában 100.8 százalékos teljesít­ményt értek el. A Szegedi Ruha­gyár dolgozói a harmadik negyed­évre vállalt 1 millió 400 ezer forint tervteljesítést 24-ig 1,006.902 fo­rintban teljesítelték. A dolgozók kö­zölt számosan ukadnak olyanok, akik az előirányzott harmadik ne­gyedévi tervüket a határidő előtt befejezték. Fodor Józsefné gépes dolgozó szeplember 24-én már de­cember elsejei tervénél tartott. Ter­hes András a tegnapi nap folya­mán december 19-1 tervén dolgo­zott. Béres József vágószabász jő munkájával példát mutat dolgozó­társainak. Két nappal ezelőtt de­cember 6-i tervét teljesítette. Pusz­tal Jolán a harmadik negyedéves lervét 20-án. fejezte be. jelenleg ok­tóber 17-i tervén dolgozik. Behozta lemaradását a Szegedi Ecsetgyár A Szegedi Ecseigyár dolgozói a második dekádban behozták a le­maradásukat. Az üzem dolgozói az első dekádban mindössze 93 száza­lékos teljesítést érlek el. Megfogad­ták. hogy a még hátralévő napok­ban úgy dolgoznak, hogy vállalásu­kat necsak teljesítsék, hanem túl­teljesíisék. A dolgozók lelkiismere­tes munkája nem maradt eredmény nélkül. A második dekádban 109.2 százalék teljesítményt értek el. A feladat most az, hogy az eredményt megtartva, biztosítsák a harmadik negyedévi tervük győzelmét és újnbb lendülettel induljanak harcba a ne­gyedik negyedévi tervük határidő előlli befejezéséért. A harmadik ne­gyedévi tervük befejezéséig vállal­ták. hogy tervteljesítésüket 2 millió 800 ezer forintban te'jesífik. Szep­tember 24-ig 2 mllbő 700 forint­ra teljesítették vállalásukat. Az üzem dolgozói megfogadták, hogy a harmadik negyedévi tervüket halár­idő előtt két nappal befejezik. A tegnapi nap folyamán már egyna­pos tervelőnnyel dolgoztak. Szép eredményeikkel kitilnlek a szurkoló üzemrészből ördögh II. Ferenc, aki a második dekádban 139 százalékos átlagteljesítményt ért el. Az ecset­kötők közül Bindics Jenőné 181, Urbán Rókusné 130 százalékra tel­jesítette tervét. Az Erőmű dolgozói a második dekádban 112 százalékos teljesítményt értek el A Szegedi Erőmű dolgozói a többi üzemekhez hasonlóan, nagy lelkesedéssel harcolnak azért, hogy harmadik negyedévi tervüket ha­táridőre befejezhessék. A Szegedi Erőmű dolgozóinak átlagteljesíi mé­nye szeptember hónap második de­kádjában 112 százalék. A szép tel­jesítmények ösztönzik továbbra is a dolgozókai arra, hogy minden percet kihasználva, vállalásukat be­csületesen teljesíteni tudják. A dol­gozók tudják azt. hogy minden szá­zalékkal, amelyet a terven felüj tel­jesítenek, azzal a békénk megvédé­sét és öléves tervünk m'előbbi meg­valósítását segítik elő. Szép ered­ményeket érlek el a szénatéri dol­gozók közül Hajdú Sándor 165. Ko­togány Imre 140. Szekeres János 138 Rzázalékban teljesítették normá­jukat. A takaiosműhelyböl Zacsik Ferenc 116 százalékra teljesítette vállalását. A brigádok közül a Hor­váth-brigád 125 százalékos átlagtel­jesítményt ért el. Pozsány József az anyagtakarékosságt mozgalom kere­tében vállalta, hogy az Uzeimben el­használt vízállási üvegeket felújítja. Ez a vállalatnak 4000 forintos meg­takarítást jelent. A JUGOSZLÁV MUNKÁSIFJÜSÁG SORSA — A LEGSZÖRNYŰBB KIZSÁKMÁNYOLÁS Több mint négy év mult g] azóta, hogy az imperializmus belgrádi bérencel faaisztá rendszert terem­tették Jugoszláviában. Titóék évről-évre az' ígérgetik a dolgozóknak, hogy javítanak életfeltételeiken, arról próbálják meggyózni őket, hogy már nincs megígért „boldogság" eo „jólét" korszaka. De múlnak az évek, s a megígért „boldogság' és „jóié1" helyett tovább romlik n jugoszláv nép helyzete fokozódik n nyo­mor az éhinség éa a széles néptö­megek elnyomása, fokozódik a dol­gozók' gyarmati kizsákmányolása, megsemmisülnek legelemibb Jogaik, erősödik a véres fasiszta terror. A fasiszta fökolomposok a leg­utóbbi évek során a legtöbb ígé­rettel a jugoszláv ifjúságot, elsö­sorbnn a munkásífjúságot halmoz­ták el. Kl ne emlékeznék Tltóék­nak azokra az ígéreteire, hogy a sokat ensegetett „öléves terv" tel­jesítése után megszűnik Jugoszlá­viában a munkanélküliség és a ki­zsákmányolás, hogy a jugoszláv munkásifjüságnak lesznek a leg­kedvezőbb feltételei a munkához és a művelődéshez. Az Ígéretek teljesülésének összes határideje lejárt, s az Ifjúság helyzete nem javult. A legszörnyűbb kizsákmányolás­ban a munkásifjúságnak van része. A fasi6z'ák arra kényszerítik a fia­tal munkásokat, hogy nyomorúsá­gos bérért dolgozzanftk. A fiafai munkások átlagos bére az Ipari tanulók bérezésére vo­natkozó legutóbbi titóista ren­delet értelmében alig egyhar­mada a felnőtf munkás átlagos keresetének, A fiatal munkások kénytelené® el­fogadni e megalázó feltételeket, hogy ne haljanak éhen és ne ma­radjanak munka nélkül. Még a „Borba" című fasisz'a lap is kény­telen volt folyó év július 22-1 számában beismerni, hogy a vál­lalkozók' túlórázásra és éjszakai munkák elvégzésére kényszereik a fiatal munkásokat. Ütik. elbocsátással, munkabér­leszálli ássál fenyegetik öket, sok fiatál munkásnak pedig hó­napokon keresztül nem fizetik kt a bérét. Macedóniában például n túlórázás­ra és éjszakai munkára kénysze­ritett ipnrl tanulók közül 650 sem­miféle bért nem kap ezért a mun­káért. | Az ipari tanulók munka- és la­kásviszonyainak következményei , nemcsak a tömeges megbetegedé­j sek, hanem a gyakori halálesetek i is. Az ipari üzemekben, a bányák­i ban és az úgynevezett „kulcsobjek­tumok" építésénél, ahol főkép az ifjúmunkásokat z6ákmáryolják ki. nincs semmiféle munkabiztonsági berendezés. A „Gyurgyevac-4 fal pari válla, lat telepein a folyó év áprilisa folyamán több mint 300 baleset történt, vagyis napontá átlag tíz munkás halt meg vagy vált rokkanttá. Nem jobb a heyze' a lakásviszo­nyok terén 6em. Azok az épületek, ahol az ipari tánulók laknak, nem felelnek meg a legelemibb egész­ségügyi követelményeknek sem. Még Titóék úgynevezett „egész­ségügyi felügyelete" iB beismeri, hogy az ipari tanulók volt magtá­rakban, raktárakban stb. elhelye­zett .munkásszállásai' teljesen al­kalmatlanok lakásra. Zágrábban például 255 ipari tanuló lakik hat elkorhadt, félig összedől' barakk­ban. A tanulók közlll soknak egyál­talán nincs lakása cs kényte­len nT éjszakát parkok és 'erek padjain, a legkülönbözőbb épü­letek lépcsőházaiban tölteni. A kapitalista Jugoszláviában szé­leskörűen kizsákmányolták a gyer­mekmunkát. Az állami es magán­kézben levő ipari és egyéb vállala­tok gyakran vesznek fel munkára serdülőket, gyermekeket és jóné­háay éven keresztül felhasználják őke>, mint szakképzetten munka­erőket. Amikor viszont letelik az ] úgynevezett „oktatás" ideje és a i fiúnak vagy leánynak le kellene l 'enni a vizsgát, hogy n törvények '' alapján elnyerje a szakképzett tmtn­, kás elme', a titóista kizsákmányo­lók az u'cára teszik őket. Igy fest a mai Jugoszlávia 're­gi kus Jelene, ezek a fasiszta Tito­klikk bűnös uralmának következ­ményei. De a munkáslfjűság, mi­ként nz egész jugoszláv ifjúság hely­zetének tragikuma nemcsak ob­ban van, hogy a legkimólctle. n^bb kizsákmányolást, liirabá»t fe jogfoeztortságot kell elvisel­nie, hanem mindenekelőtt abban, hogy n fasiszták még borznsz­tóbb, még sötétebb jövőt készí. ' tenok számára. A belgrádi vezetők az amerikai imperialisták parancsára egy ag­resszív háborúra készülődnek. A veszet1 fegyverkezési hajsza és az ország militerizélása következté­ben tovább romlik a dolgozók helyzete. Titóék aa ágyútöltelék szerepét szánják a jugoszláv Ifjú­ságnak a béke és a demokrácia tá­bora elleni támadó háborúban. A Ti'o-klikk bűnös terve szerint többszázezer jugoszláv ifjúnak kell életét adnia az amerikai milliomo­sok és milliárdosok érdekeiért. A jugoszláv ifjúság azonban nem hajlandó meghalni a titóista veze­tők és tengerentúli kenyéradóik kedvéért. Jugoszlávia dolgozóival együtt egyre határozottabban har­col a fasiszta Ti'o-rendszer ellen. Zsírko Gatin A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa rendeletet hozott az államkölcsönökről, az állam kötele, zeltségeiről és a kötvénytulajdono­sok kedvezményeiről. A rendelet ki­mondja, hogy az államkölcsön kibo­csátásának és visszaifize'ésének fel­tételeit a pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a minisztertanács állapítja meg. A kölcsön nyere­ménykötvények és kamatozó kötvé­nyek alakjában kerülhei kibocsá­tásra. Az államkölesönt jegyzők a jegyzett összeget készpénzben köte­lesek megfizetni. Azok a kölcsön­jegyzők. akik részére a kölcsön'd­bocsátási fellételek erre lehetőséget nyújtanak, a feltételek szerint rész­letekben is törleszthetik a jegyzett összeget. A rendelet megállaipílja, hogy az államkölcsönök sorsolása nyilvános és a kölcsönjegyzők ellenőrizhetik a sorsolás lebonyolítását. Az ellenőr­zési jog biztosítására a pénzügymi. niszter a dolgozók legjobbjalból sor­solási bizottságot nevez ki. A ren­delet értelmében biztosítani kell, hogy a kölcsönjegyzők a kötvények sorsolásáról és annak eredményéről tájékoztatást kapjanak. A helyi ta­nácsoknál, illetve azokkal együtt­működve minden üzemnél, vállalat­nál, hivatalnál, intézménynél sorso­lási tanácsadó szolgálatot kell szer. veznt. Az állam kötelezettségeivel kap­csolatban megállapítja a rendelet, hogy az állam köteles a kifizetett kötvényeket az Országos Takarék­pénztár útján kiszolgáltatni a köl­csönjegyzőknek, köteles biztosítani, hogy a kölcsönjegyzők valamennyi kötvénye részt vegyen a sorsolások­ban, A kötvények névériékét a köl­csön feltételei azerint kell visszafi­zetni. Az állaim a kötvény bemuta­tójának köteles kifizetni a sorsolás eredménye alapján neki járó nye­reményösszeget, hasonlóképpen kö­teles kifizetni a kamatozó kötvé­nyek kamatszelvényei ellenében az esedékessé vált kamatokat. A kölcsönjegyzők kedvezményeiről szólva a rendelet kimondja, hogy az államkölcsön kötvények, azok nyereményei és kamatai mentesek minden adó és minden illeték alól, kivéve a nyereményilletéket. A köt­vények névértékük erejéig a fenn­álló szabályok szerint ügyleti bizto­sítékként elfogadhatók. Az eredeti jegyzésű államkölcsön kötvényeket sem köztartozás, sem polgári iogl tarlozás kiegyenlítésére, vagy biz­tosítására lefoglalni, azokra zálog, vagy megtartási jogot szerezni nem lehet. Ez a mentesség az ügyleli biztosíték céljára szolgáló, valamint az Országos Takarékpénztárnak kölcsön fedezetére átadott kötvé­nyekre nem terjed kl. Az Országos Takarékpénztár meghatározott fel­tételek mellett a kölcsön jegyző ré­szére köcsönt folyosíthat, a fedeze­tül átadott kötvények névértékének harminc százalékáig. Az államkölcsönökkel kapcsolatos munkálatok lebonyolítása az Or­szágos Takarékpénztár feladata, a nyilvántartás, kezelés és visszafize­tés rendjét a pénzügyminiszter sza. bályozza. A jegyzéseknek a lakóte­rületen való megszervezése és lebo­nyolítása a helyi tanácsok feladata. A munkaviszonyban álló dolgozók kölcsönjegyzésének megszervezésé­ről és lebonyolításáról, a j.gyzett összeg nyilvántartásáról é3 egyéb, ezzel kapcsolatos feladatok végre­hajtásáról a munkáltató gondosko­dik. A kölcsönjegyző a kifizetett köt­vényt a kölcsön kibocsátását követő harmadik naptári év végéig igé­nyelheti. Az 1945. évi január hő 1. napja után kibocsátott államkölcsön kötvényeken alapuló jogok a köl­csön lejáratának időpontját követő 3 év alatt elévülnek. A kötvények bírói megsemmisítése iránt Indított eljárásban a hirdetményi határidő egy év. (MTI) Ma este mutatja be a szegedi Nemzeti Színház• Lehár Luxemburg grófja című operett!ét A Szegedi Nemzeti Színház ma este 7 órai kezdettel mutatija be Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét- Az előadást Hor­tobágyi Margit rendezte. A bemu­tató elé Szeged dolgozói nagy ér­deklődéssel tekintenek. Népnevelők tapasztalatcseré je Ola'at és pogác3adarát kapnak a napraforgó beadást ieliesiiők A begyűjtésről szóló törvényerejű minisztertanácsi határozat előírja, hogy B nnnra íorgó termést, a ve­tőmaz kivitelé el m rd b- keö adni fz í 1 m alc. Fz>e' szemben a sicgedi dolgozó parasztok még 'gen kevés narraforgó mago' ai'aít be­Pedig minden termelőnek érdeke, hogy b'nd'a a r a pro forgót mert Ez áttnmtel olajat ponrácsadar'.t kon érte: Minden vételi jegyre be­adott mázsa m»ig után 3 liter ola­ja* és egy kilogramm pogácsadarát . Sz" vételi jegyre beadott napra­forgó minden mázsája után pedig 5 1'ter olajat és 10 kiló pogácsa­Orrá' kap a termelő. Tehát erdemes beadni a napraforgót. Ne halaszt­gassa egy elten dolgozó paraszt sem a napraforgó beadását, hanem tel­jesíi se minél hamarabb kötelességét. Állandó feladat; a mult és jelen összehasranliFása, Buza Istvánné, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója a Rókus I. pártszervezet egyik Ieg­jobb pártonkívüli népnevelője. Lel. ki ismeretesen dolgozik, alaposan felkészül az agitációra. Munkája eredményes és hatékony. A dolgo­zók szívesen beszélgetnek vele, ér­zik szavaiból a meggyőződést, lát­ják benne az igazságot. Jó agitá­ciós módszerét nem máról-holnapra alakította ki, hanem sokat tanult, tanulmányozta a Bolsevik Párt asri­tátorainaik módszerei'-, s a jó ma­gyar módszereikkel is igyekezett megismerkedni. Ezért tud meggyő­zően és eredményesen agitálni. — Népnevelő munkám alapelve — mondja módszeréről —, hogy a mul'ahi éa a jelent állandóan össze, hasonlítom. Dolgozóink számára a mult elnyomási, kizsálcmányolást. nyomorúságot jelentett. Ma a mun kanélküliség fenyegető réme nél­kül. gondtalanul, nyugodtan élnek dolgozóink. Sokan azonban elfelel­tik a régi rend terheit. Elfelejtik, hogy a múltban mi'lyen kegyctlm sors jutott nekik osztályrészül. Ta­lálkoztam népnevelő munkám közben olyan dolgozóval is. aki elégedetlen volt azért, mert most csak néprá­diáj tudott venni. Ugyanakkor azon­ban elfeledkezett arról, hogy a múltban még rendes ruhája sem volt, arra sem ju'ott neki a kere. setéből, ha egyáltalán volt munlcája. Dolgozóink azonban — helyesen — mosolyogtak „eléged(\llem<ségén". — De úgy gondolom, nemcsak az ilyen dolgozók számára szükséges múltbeli életüket felidézni, hanem még sok dolgozó van, aki nem gon­dolja meg, milyen mélységekből ivei felfelé a mi utunk, milyen mélyről ju'ottmk mai nyugodt, boldog éle­tünkhöz. — Nagy segiteég az agitásiós munJíában, hogy ismerem ötéves tervünk megvalósításának számada. tait. Ismerem az országos eredmé­nyedet, tudok beszélni dolgozóink­nak Sztálinvárosról, a Tiszalöki Erőműről, a hatalmas ózdi kohóról, a budapesti földalatti vasút óriási építkezéseiről és a többi tervlétesít­ményröl. Ismerem ezeken felül a szegedi adatokat is az új építkezé­sekről. El tudom mondani dolgozó­inknak, hogyan változott meg itt, Szegeden is az élet. hivatkozni tudok a régi munkanélküliségre, arra a veszélyre, amelyet népi demokrá­ciánk teljesen megszüntetett. — Népnevelő munkámban azon­ban azt tapasztaltam, hogy az ered. ményes munkához ennél több kell. Ezért agitáció közben személyes ta­pasztalataimat szok'am elmondani, A személyes tapasztalatnak azért van nagy jelentősége, mert a dolgo­zókban elevenen idézi fel azt az él­ményt, amely alkalmas arra, hogy a számokon és adatokon felül az el­múlt rendszer terheit, keserveit dol­gozóink megértsék. Népnevelő mun­kám során beszélni szoktam felsza­badulás előtti életemről. Elmondom, hogy 11 éves koromban már tégla­gyárban kelleti dolgoznom. Nehéz agyaggal megrakott talicskát húz­tam. Később a kihordókndl dolgoz­tam. olyan munkát amely még a férfiaknak is nehéz volt. A fizeté­sem azonban még a negyedrészét sem tette ki annak a fizetésnek, amelyet ugyanezért a munkáért a férfiak kaptak. 15 éves koromig úgynevezett „kislány-fizetésért" — igy neveztük azt a kevés pénzt, amelyei akkor kaptunk — végez­tem ezt a nehéz, megerőltető mun kát. Később emelkedett ugyan a bér, de 20 éves koromig kell ott egé­szen kevés fizetésért dolgoznom. 11 éves koromtól kezdve csak szómba* ton láttam anyám, ö is dolgozott, nem tudtunk találkozni. — Ezzel a nyomorúságos múlt­beli helyzebfiel szemben elmondom mostani életem. Ma dolgozom, ér­zem, megbecsüli népünk és álla­munk munkámat. Nemrég lettem sztahánovista. Évek óta vagyok a párt népnevelője. Négy gyermekem van. Mindnyájan iskolába járnak, leányom a Tömörkény gimnázium­ban tanul, irodalom tanárnak ké­szül. Érdemes tehát összehasonlí­tani a régi multat a mi mostani nyugodt, boldog életünkkel. Az én gyermekeim hetenldnl háromszor is elmennek a moziba. Nem nagy do­log ez, de, ha arra gondolunk, hogy a múltban ilyesmiről szó sem lehe­tett, mindjárt megnő a jelentősége. Régen a kisebb gyermekek otthon, vagy az utcán, piszokban elhanya­golva nevelődlek. Ma napközi ottho­nokban, a legtisztább, legegészsége­sebb körülmények között élhetnek, jól képzett nevelők foglalkoznak ve­lük. A megindult békekölcsön jegyzés hatalmas feladatokat ró népnevelő­inkre A jegyzés sikerének egyik alapfeltéteie, hogy népnevelőink a legjobb módszerek felhasználásával, a legmeggyőzőbben agi tálján" k. Ebhez nyújt tanulságot Buza Ist­vánné népnevelő jó módszere, melynek lényege, hogy -»z ötéves terv építkezéseitek adatait ismer­tető számok mellett, n jelen és a muh összehasonlításához felhasz­nálja az egyéni élményekeit is. Használják ezt n módszert harcba induló népnevelőink. I »

Next

/
Thumbnails
Contents