Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 SZEPTEMBER 25 Konzervgyár dolgozói már a negyedik negyedévi tervükön dolgoznak A Szegedi Konzervgyár dolgozói, felsőnek a szegedi üzemek között, szeptember 10 én befejezték a harmadik negyedéves tervüket. Nap mint nap a napi tervük tu,'teljesítéséért harcolnak. Az elinalt három hónap tapasztalatait felhasználva küzdenek, hogy a negyedik negyedévi tervüket is sikeresen, a haláridő elölt teljesítsék. A műszaki vezetők a termelés állandó fokozása érdekébon biztosítják a dolgozók zavartalan munkamenetét, anyagellá. tását, hogy ezzel a negyedik negyedévben még egyenletesebbé és ütemesebbé tegyék a termelést, A harmadik negyedévben a Szegedi Konzervgyár dolgozói az Üvi 22.349 forint összegben vállalt jöbbtermetést. 22-ig 19.795 forint értékben teljesítették. A nyersanyag gazdaságos felhasználásával az anyagtakarékosság terén vállalták, ho-gy évi 6798 forint összeget takarítanak meg A legutóbbi értékelésnél 5798 forintban teljesíttetitek. Az üzem dolgozói a negyedik negyedévben arra törekszenek hogy évi tervüket december l-re befejezzék. Szeptember 24-én már október 15-i tervükön dolgoztak. Bartyik Lászlóné a harmadik negyedéves tervét' 133 százalékban teljesítette, 23-án október 30 i tervén dolgozott. Dohány Andrásné harmadik negyedfeves tervét 137 százalókban teljesítette. tervével november 8-nál *art. A második dekádban kitűntek jó munkájukkal a főzelék konyháró1 ördögh lstvánné 198 százalékos átlagteljesítményével és a gyártásról Vékes Ferenc ifjúmunkás, aki 173 iszázalékban teljesítette normáját. A Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói szintén befejezték harmadik negyedévi tervüket Az Autójavító Vállalat dolgozói magukénak tekintik gépeiket és megfogadlak, hogy úgy gondozzák és ápolják, hogy géphiba miatt ne kelljen leállniok, hogy ezáltal is a termelésüket zavartalanul fókozhas. isák Az üzemi dolgozói a harmadik negyedévi tervüké* 23-ig 53 ezer forint értékben túlteljesítették, egy. ben ba is fejezték. A dolgozók megfogadták, hogy az eddiginél is sokkal jobban fognak dolgozni, hogy a negyedik negyedéves tervüket jóval a határidő előtt befejezzék. Az első dekádban 110.5 százal'ek teljesítményt értek el, a második dekái teljesítményét 115 százalékra fokozták. 23-án kitűntek jó munkájukkal dolgozó társaik közül a hűtőből Miskolczi István 158 szá. zalékos átlagteljesítményével, a bri. gádok közül a fényező brigád 145 százalékos tervteljesítést ért el. Gátfi Aladár a Néphadsereg Napjára vállalta, hogy hullad'ékamyagból egy kocsi karosszériáját elkészíti. Rózsa Nándor asztalos vállalta, hogy egy kocsi belső részét használt anyagból készíti el. A Szalámiáru Gyár dolgozóit a Rőder-mozgalom segítette tervük határidő előtti befejezésében A Szalámigyár sztahánovistái, élenjáró dolgozói megfogadták, ho-gy üzemükben a harmadik negyedévi tervük sikeres befejezése érdekében megszüntetik a 100 százalékon aluli teljesítésiekéit- Az üzem sztahánovistái és élenjáró dolgozói vállalták egy-egy gyengén, teljesítő patronálását. A, eredmeny mutatkozik is, mert szeptember hónapban az üzemben már nem volt száz százalékom alul teljesítő dolgozó. Különösképpen sok segítséget nyújtott dolgozó társainak Nagy József kiváló munkás, akinek állag, teljesítménye 172 százalék. Átadta munkamódszerét Borovics Józsefnek. aki eddig 100 százalék alatt teljesített és a legutóbbi értékelésnél 133 százalékos átlagteljesítményt ért el. Oblnger Károly töltő 134 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Legutóbb Kovács Erzsébetnek ádlta át munkamódszerét, aki azelőtt 95 százalékot ért el, szeptember hónap első dekádjában 129 százalékra teljesítette normáját. Az üzem dolgozói szeptember hónap első dekádjában 113 százalékos üzemi átlagteljesítményt érték el. Jó munkájukkal kitűntek dolgozó társaik közül a ládaszögezők közül Z. Nagy Mihály 148 százalékos teljesítményével, a Katona-brigád 162 százalékban teljesítette normáját. A csontozó üzemrészben a Császárbrigád 147 százalékos teljesítményt ért el. A Szalámigyár dolgozói részivé sz nek a Vorosin-mozgalomban, a dolgozók nagy gondot fordítanak a tisztaság megőrzésére. Ebben az évben 170 ezer forint beruházással felújították az üzemrészeket. A munkatermek falait fehér csempével borították be, új kompresszortházat építettek, hűtéssel berendezett füstölőt. Kormányzatunk biztosítja a Szalámigyár dolgozóinaik könnyebb és tisztább munkáját és jelentős összegeket fordít az ötéves terven belül a gyár korszerűsítésére. A Gázmű dolgozót tizennégyezer forint értékű hulladékanyagot takarítottak meg A Szegedi Gázmű dolgozói is a többi üzemekhez hasonlóan nagy lelkesedéssel harcolnak a harmadik negyedévi terv határidő előtti befejezéséért. Vállalták, hogy a harmadik negyedévi tervük befejezéséig 7569 Ft értékű hulladékanyagot használnak fel. Az üzem dolgozói vállalásuknak becsületesen eleget tettek, 23-án már 14 ezer forintban teljesítették vállalásukat. Megfogadták Rákosi elvtársnak, hogy harmadik negyedévi tervüket a határidő előtt négy nappal befejezik- 24-én már 28-i tervükön dolgoztaik. Szeptember hónap első dekádjában 110.3 százalékos teljesítményt értek el. A második dekádban teljesí'(menyüket 120 százaiéikra fokozták. Az üzem dolgozói közül már sokan befejezték harmadik negyedévi tervüket s már a negyedik negyedévi tervükön dolgoznak. Kafz Jenő 23án már november 27-énél tartott. Ladek János ezévi tervét 17-én fejezte te, a tegnapi nap folyamán már január 7-i tervén dolgozott Tovább kell fokozni a vetések ütemét Az őszt vetéseknél elsősorban az ősziárpa, az őszi takarmánykeverék és a rozs vetésében — súlyos lema. radás van, A megyék többsége nem használta fel a kedvező időjárást a vetés előtti talajmunkák és a vetések korai jó elvégzésére. Különösen nagymértékű a lemaradás Tolna, Bács, Békés, Csongrád és Bár anya'megyében, A következő napok legfontosabb feladata, hogy a vetés előtli talajmunkák fokozott végzésével most már napok alait biziosítsuk az ősziárpa, az őszi takarmánykeverékek és a rozs velősének elvégzését. Elmaradt az ősziárpa-vetéssel többek között Csongrád megye is. NE FELEDJÜK Dálmagyaroraaág irja 1934 január 17-i magmában t fl gyáriparban 190 ezer munkással dolgozik kevesebb, mint négy évvel ezelőtt „A magyar gyáriparban ezitlöszerint 190 ezer munkással daigozlk kevesebb, mint négy évvel ezciótl. A hivatalosan nyilvántartóit adatok szerint a gyáriparban 220 ezir a munkanélküliek száma, a mezőgazdaságban pedig 242 ezer munkanél. küli van. A mai alacsony dotációk mellett pedig egyáltalában nem csodálatos, ba még a do'gozók nagytömege is fogyasztóképtelcn," Ugyanebben a számban, egy másik cikkben a szegedi munkanélküliséggel foglalkozik a Délmagyarország. A hatósági munkaközvetítő — a lap szerint — az 1933-as évben 30.782 munkakeresőt tartott nyilván. Ezeknek nagy része, mintegy ötven százalék, szakmunkásokból tevődik össze. Ezzel szemben a hatósági munkaközvetítő csupán 2672 munkahelyet tudott felajánlani a jelentkező munkanélkülieknek. A többi inségmunkán helyezkedett el. Már aki tudott, mert ioségmunkára is csak 21.939 munkahelyet tudtak biztosítani. Az inségmunkán 14 napot kelleit dolgozni, hogy a népkonyhán mindennap ebédet kapjanak azok a sze rencsétHenek. akik más munkához nem jutottak. 1947 I

ezervirágos májusában kerültem a tenyérnyi — nólába foglalt — Kon. dorosról Szegedre. Persze, Kondoros sem olyan már, mai ahogy a nóta mordja. Nem delelget a csárda mellett a gulya, a ménes. A rózsasándorlátla csárda áll még ugyan, de poros ablakszemeivel már nem kacsingat csalogatón sem a betyárok, sem pedig a gulyás és a csikós bojtárokra a csárda, szép nszszonyát és vörös borát kínálgaiva. Változott a világ s ahogyan az ország minden községe, városa, Kondoros is nagyot, hatalmasat változott. Az azelőtt sokezer holdnyi bír. (okon pöffeszkedő Geisrek, Sz ráckik, gróf Bolzák, Bakosok helyén szépen fejlődő termelőcsoportok vannak és Kondoros határában magáénak vallja a földet az a sokezer dolgozó pa-raszl, aki azelőtt görnyedt háttal járt az uraságok előtt. j Szeged is megváltozott. | ^^ látom fejlődni, épülni, szépülni, mert beosztásom olyan-, hogy naponta kövc-lni tudom a város fejlődését. De mindenki, aki nyitott szemmel jár a városban, láthatja -azt a hatalmas változási, mely városunkban végbe ment, a fentebb írt idő óta. Szeretek járni sokszor keresztülkasul a városon. Nem szülővárosom és mégis annyira szivemhez nőtt Szeged, hogy fájna, ha valami oknál fogva itt kellene hagynom. A felszabadulás előtt csak hírből *srr.e'r.em a várost. De hír szerint a dolgozóknak itt is a nyomor, a nélkü'önzés, a gonddús. töprengésteli álmatlan éjszakák, a koldus-öröm és a számlálhatatls/ra nincsteli hétköznap juiott osztályrészül. S most, hogy tollamat írási szándékkal mártom Untába, Szegedről azt írom, amit jártamban-keltemben lálok. A régi híd pozdorjává tört roncsai nemrégen segélylké.öen nyúltak ki még a vén Tisza hömpölygő hullámaiból s a nép ringó pontonhídon köz'ekedett a Tisza felett. De jeti a párl és szorgalmas munkáskezek, dübörgő kalapácsokkal, nyikorgó darukkal, berregő* szögecselö légkals,pácsokkal a szőke víz fölé új, erős hidat teremtettek, amely az alAZ ÖTÉVES TERV NYOMÁBAN KERESZTÜL-KASUL SZEGEDEN kotás. a szép élet. a boldog jövő, az örömdús napok és a felemelkedés szlahánovistájának aranybetúvel írt nevét hordja büszkén szilárd ívei homlokzatán. A volt Kálvária.út. végén, a kuláknak termő föld helyén ma büszkén áll Közép-Európa egyik legmodernebb textilüzeme, amelyben öröm az élet, öröm a munka és a kizsákmányolástól mentes napokbán ezernyi vidám, mosolygós arcú fiaial végzi munkáját. Sok évi (nélkülözés után itt keresi meg bő kenyerét sok szegedi és a környék falvainak dolgozója. 1 . ~ ( és a Pelőfi I A Faragő-tca [ sándor sugár. út sarkán szinte egyik napról a másikra modern lakóházak emelkedtek a földből, ahol a szegedi üzemek kiváló dolgozói raktak meleg családi fészket, ahol a munka után az ápolt falak között gondtalan kacagás röpköd szerte a szobákban-, mint a rét ezerszínű lepkéje. Mórsiváros, Szeged proletárnegyode — a mull rendszer vétkesen elhanyagolt területe — már nem úszik vízben és nem bölcsője többé a tbc-nek. Egyre szépül a Széchenyi-tér is. Az ezervirágú füvön száz és száz parányi, sikongó gyermek lölti ilt napsugaras napjait, az anyák felügyelete alatt. A szemet gyönyörködtető téren esténként szépen öltözött fiatalok szövik jövőjüket és tervezgelésükben nincs kétely. A tér két végén álló égfelé nyúló szovjet emlékmű s a párt a biztosíték erre. A száznál is több áruda roskadásig telt kirakatokkal kínálja árui!, amelyek ugyancsak öléves tervünk gyermekei. A Tiszai partján a Gyermekklin ka fényesen bizonyítja azt, hogy pártunk nemcsak beszél, de cselekszik is. És cselekedeteivel bebizonyítja, hogy igenis ,.a legdrágább kincsünk a gyermek". A Földműves-utcán, a Gázgyár mellett, a Toldi-utcában, a Kaizinczy-ufeánban, Tarján-ielepee, Petőfi-telepen és még ki tudná megmondani hol és hány helyen sok százezer forint beruházással napközi otthon, óvóda épült, ahol szeretettel gondozzák a do'gozók gyermekeit. Az ipari tanulóollhonok emberséges ellátást biztosítamak fejlődő ipa. runk leendő szakembereinek. Az utcákon naponta látni szorgalmas útburkolókat, akik serényen javítják a járdákat, az utakat. A házr-k előtt, a járdák szélén ezer és ezer f atal fa teszi egészségessé a levegőt. Öt új gyermekjátszótéren játszanak vidáman a dolgozók gyermekei. Újszeged és Dorozsma felé vidáman csilingelve futnak a villa, mosok és az arra járó dolgozóknak nem kell már hosszú kilométereken át taposni ai port és a napi fáradtságos munka után gyalogolni. Az ötéves tervben számos új üzem alakult, amely b'ztosítja sokezer dolgozó kenyerét. A szegedi munkanélküliség ma már a múlté. Nem állnak már száz- és ezerszámra a „köpködőben", munkaalkalomra várva. Az azelőtt néhány munkáslétszámmal dolgozó üzemek ma több száz és ezer dolgozót foglalkoztatnak. A Konzervgyár, a Szegedi és az Újszegedi Kendergyár, nz öntödék, a Kenyérgyár, a Paprikafeldolgozó és minden üzem Szegeden szinte összehasonlíthatatlan mértékben emelte a munkástétszámot. Az egyetemekora és a főiskolákon ma már ezrekre megy azoknak a tanulóknak a száma, akik a gyárakból, a földekről ültek be az iskolák padja ba, hogy a tudomány várát meghódítva. hasznos, értékes tagjai lehessenek a szocializmust építő hazának alatt kapott volna esetleg az elmúlt rendszertől. Szeged szépül, Szeged fejlődik. Menjünk végig a Lenin-utcán, ahol az életszínvonal emelkedését, a hőséget az árudák kirakataira és a vásárló közönség számán keresztül értékelhetjük. Sétáljunk el a Tisza partján, ahol az egészségügyi _ intézményeink sok százezer forintos beruházással, korszerű berendezésekkel védik a dolgozók egészségét. De menjünk bármerre, mindenütt építkezést, rendezgetést látunk. Az alkotástól terhes napokban fejlődik a város és nincs ember Szegeden, aki ne érezné közvetve, vagy közvetlenül a fejlődést. Hiszen minden darab tégla, minden szál földbe rakott virág és minden, minden, ami ebben a városban történik, a szegedi dolgozók érdekeit szolgálja. 7~i az ötSobat kapott fszeged | £yea Száraz felsorolás | P8rSZ®m®fy millió és millió forintnyi költséget rejt magában. Értékelni pedig mindezt akkor iudjuk. ha példaképpen figyelembe vesszük az öléves terv első évét, amikor Szeged ar.ynyit kapott a dolgozó nép államától egyetlen év alatt, mint 92 év tervben. Én látom ezt talán a legjobban, aki 1947 óta figyeli a várost. Ezeké* az eredményeke* ezeket az alkotásokat pedig el kell ismerni éa 'értékelni minüenkinek. Vájjon a Horthy-rendszer törődött-© azzal, hogy a legdrágább kincsünk, a gyermekek, az én gyermekeim, a Gasztány Fercncné gyermekei, a Reraczki Lászlóné nyolc gyermeke — a dolgozók gyermekei — szép parkban játszhassanak. s ha betegek, gondos or- j vosi kezelésben részesüljenek? Vájjon érdekes volt-e az 1945 előtt, hogy a gyermekek részére elegendő iskola van, vagy nincs? Vájjon törődött e a7 állam azz-1, hogy a dolgozók gyermekei tovább tanuljanak? Vájjon volt-e a muRrendszerben a dolgozó gyermeke kato- ' nafiszt, tanár, tanító és valamilyen magasabb hivatalban? Nem! És most nézzünk csak körük Nyissuk ki a szemünket és lássuk meg, mi megy végbe városunkban napról-napra ,.. És az élet is egyre szépül és ezért az életért, ezért a jelenért és a jövőért érdemes, nagyon érdemes mindennemű áldozatot hozni. Aki nem így látja, az vagy ostoba, vagy ellenség! Sokat, nagyon sokat lehetne Írni Szeged fejlődéséről és mindarról, amit Szeged kapót* eddig a három és az ötéves tervtől. Nem részletezve, de kereken 118,718.000 forint az, amit az állam, az ötéves terv eddigi szakaszában Szegedinek adott. |— lés ebből I ^gy cz a,""cg I mindenkinek bőven jutott: a7 iskolák, az egészségügyi intézmények, a napközi otthonok, az új és az újjáépített üzemek, mind-mind a dolgozók érdekeit szolgálják. Ezeket kaptuk mi az ötéves Tervtől. És még valamit. A Sz'álinsétányon ott áll Lenin és Sztálin elvtárs szobra És ez a szobor azo« kat az elvtársakat ábrázolja, akiknek a felszabadulást, a Mát és 3 Holnapot köszönhetjük. Köszönhetjük azt, hogy szabadok vagyunk. Lenin és Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy országunkat, sorsunkat. jelenünket és jövőnket olyan elvtárs irányítja, aki a békéért, a felemelkedésért és a szépülő életért vívotf harcban bálran és biztosan vezet bennünket: Rákosi elvtárs. Szeged Szeged már nem a régi. | a felszabadulás óta újjáéoült, fejlődött. Szép lett a város, s ha a délutáni órákban az ezer ó,s ezer szorgalmas dolgozó napi munkáját befejezve sétára indul, gyönyörködnet a városban. És ez a város az övé. Büszkén, felemelt fővel járhat a szépülő u*cákon, mer* nem kell már fejet ' hajtani. szemtesütve járni a pökhendi urak előtt. Az őszi széllel szemben büszkén tekinthet előre és nem állja úljá* senki. El kell ismernie mindemcinek, hogy a pillanatnyi múló nehézségek ellenére, a várossal együtt változott az é'ete, emelkedett életszínvonala és ez az élet állandóan szépül, m'nt koratavaszbnn a százvirágű ter*. És ez az élet az övé. Ez a'város is, "mely zajos éleiével terül el a Tisza partján, amclly az ötéves tervben még többe* fejlődik maid és még többet ad a dolgozóknak. Kürti László.