Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 SZEPTEMBER 25 Konzervgyár dolgozói már a negyedik negyedévi tervükön dolgoznak A Szegedi Konzervgyár dolgozói, felsőnek a szegedi üzemek között, szeptember 10 én befejezték a har­madik negyedéves tervüket. Nap mint nap a napi tervük tu,'teljesíté­séért harcolnak. Az elinalt három hónap tapasztalatait felhasználva küzdenek, hogy a negyedik negyed­évi tervüket is sikeresen, a halár­idő elölt teljesítsék. A műszaki ve­zetők a termelés állandó fokozása érdekébon biztosítják a dolgozók za­vartalan munkamenetét, anyagellá. tását, hogy ezzel a negyedik ne­gyedévben még egyenletesebbé és ütemesebbé tegyék a termelést, A harmadik negyedévben a Sze­gedi Konzervgyár dolgozói az Üvi 22.349 forint összegben vállalt jöbbtermetést. 22-ig 19.795 forint értékben teljesítették. A nyersanyag gazdaságos felhasználásával az anyagtakarékosság terén vállalták, ho-gy évi 6798 forint összeget taka­rítanak meg A legutóbbi értékelés­nél 5798 forintban teljesíttetitek. Az üzem dolgozói a negyedik ne­gyedévben arra törekszenek hogy évi tervüket december l-re befejez­zék. Szeptember 24-én már október 15-i tervükön dolgoztak. Bartyik Lászlóné a harmadik negyedéves tervét' 133 százalékban teljesítette, 23-án október 30 i tervén dolgozott. Dohány Andrásné harmadik negyed­feves tervét 137 százalókban teljesí­tette. tervével november 8-nál *art. A második dekádban kitűntek jó munkájukkal a főzelék konyháró1 ördögh lstvánné 198 százalékos át­lagteljesítményével és a gyártásról Vékes Ferenc ifjúmunkás, aki 173 iszázalékban teljesítette normáját. A Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói szintén befejezték harmadik negyedévi tervüket Az Autójavító Vállalat dolgozói magukénak tekintik gépeiket és megfogadlak, hogy úgy gondozzák és ápolják, hogy géphiba miatt ne kelljen leállniok, hogy ezáltal is a termelésüket zavartalanul fókozhas. isák Az üzemi dolgozói a harmadik negyedévi tervüké* 23-ig 53 ezer forint értékben túlteljesítették, egy. ben ba is fejezték. A dolgozók megfogadták, hogy az eddiginél is sokkal jobban fognak dolgozni, hogy a negyedik negyedéves tervü­ket jóval a határidő előtt befejez­zék. Az első dekádban 110.5 száza­l'ek teljesítményt értek el, a máso­dik dekái teljesítményét 115 száza­lékra fokozták. 23-án kitűntek jó munkájukkal dolgozó társaik közül a hűtőből Miskolczi István 158 szá. zalékos átlagteljesítményével, a bri. gádok közül a fényező brigád 145 százalékos tervteljesítést ért el. Gátfi Aladár a Néphadsereg Nap­jára vállalta, hogy hullad'ékamyag­ból egy kocsi karosszériáját elké­szíti. Rózsa Nándor asztalos vál­lalta, hogy egy kocsi belső részét használt anyagból készíti el. A Szalámiáru Gyár dolgozóit a Rőder-mozgalom segítette tervük határidő előtti befejezésében A Szalámigyár sztahánovistái, élenjáró dolgozói megfogadták, ho-gy üzemükben a harmadik ne­gyedévi tervük sikeres befejezése érdekében megszüntetik a 100 szá­zalékon aluli teljesítésiekéit- Az üzem sztahánovistái és élenjáró dolgozói vállalták egy-egy gyengén, teljesítő patronálását. A, eredmeny mutatkozik is, mert szeptember hó­napban az üzemben már nem volt száz százalékom alul teljesítő dol­gozó. Különösképpen sok segítséget nyújtott dolgozó társainak Nagy József kiváló munkás, akinek állag, teljesítménye 172 százalék. Átadta munkamódszerét Borovics József­nek. aki eddig 100 százalék alatt teljesített és a legutóbbi értékelés­nél 133 százalékos átlagteljesít­ményt ért el. Oblnger Károly töltő 134 százalékos teljesítménnyel dol­gozik. Legutóbb Kovács Erzsébet­nek ádlta át munkamódszerét, aki azelőtt 95 százalékot ért el, szep­tember hónap első dekádjában 129 százalékra teljesítette normáját. Az üzem dolgozói szeptember hónap első dekádjában 113 százalékos üzemi átlagteljesítményt érték el. Jó munkájukkal kitűntek dolgozó társaik közül a ládaszögezők közül Z. Nagy Mihály 148 százalékos tel­jesítményével, a Katona-brigád 162 százalékban teljesítette normáját. A csontozó üzemrészben a Császár­brigád 147 százalékos teljesítményt ért el. A Szalámigyár dolgozói részi­vé sz nek a Vorosin-mozgalomban, a dolgozók nagy gondot fordítanak a tisztaság megőrzésére. Ebben az évben 170 ezer forint beruházással felújították az üzemrészeket. A munkatermek falait fehér csempé­vel borították be, új kompresszort­házat építettek, hűtéssel berende­zett füstölőt. Kormányzatunk bizto­sítja a Szalámigyár dolgozóinaik könnyebb és tisztább munkáját és jelentős összegeket fordít az ötéves terven belül a gyár korszerűsíté­sére. A Gázmű dolgozót tizennégyezer forint értékű hulladékanyagot takarítottak meg A Szegedi Gázmű dolgozói is a többi üzemekhez hasonlóan nagy lelkesedéssel harcolnak a harma­dik negyedévi terv határidő előtti befejezéséért. Vállalták, hogy a harmadik negyedévi tervük befejezé­séig 7569 Ft értékű hulladékanyagot használnak fel. Az üzem dolgozói vállalásuknak becsületesen eleget tettek, 23-án már 14 ezer forintban teljesítették vállalásukat. Megfogad­ták Rákosi elvtársnak, hogy harma­dik negyedévi tervüket a határidő előtt négy nappal befejezik- 24-én már 28-i tervükön dolgoztaik. Szeptember hónap első dekádjában 110.3 százalékos teljesítményt értek el. A második dekádban teljesí'(me­nyüket 120 százaiéikra fokozták. Az üzem dolgozói közül már sokan be­fejezték harmadik negyedévi ter­vüket s már a negyedik negyedévi tervükön dolgoznak. Kafz Jenő 23­án már november 27-énél tartott. Ladek János ezévi tervét 17-én fe­jezte te, a tegnapi nap folyamán már január 7-i tervén dolgozott Tovább kell fokozni a vetések ütemét Az őszt vetéseknél elsősorban az ősziárpa, az őszi takarmánykeverék és a rozs vetésében — súlyos lema. radás van, A megyék többsége nem használta fel a kedvező időjárást a vetés előtti talajmunkák és a veté­sek korai jó elvégzésére. Különösen nagymértékű a lema­radás Tolna, Bács, Békés, Cson­grád és Bár anya'megyében, A következő napok legfontosabb feladata, hogy a vetés előtli talaj­munkák fokozott végzésével most már napok alait biziosítsuk az őszi­árpa, az őszi takarmánykeverékek és a rozs velősének elvégzését. Elmaradt az ősziárpa-vetéssel töb­bek között Csongrád megye is. NE FELEDJÜK Dálmagyaroraaág irja 1934 január 17-i magmában t fl gyáriparban 190 ezer munkással dolgozik kevesebb, mint négy évvel ezelőtt „A magyar gyáriparban ezitlösze­rint 190 ezer munkással daigozlk kevesebb, mint négy évvel ezciótl. A hivatalosan nyilvántartóit adatok szerint a gyáriparban 220 ezir a munkanélküliek száma, a mezőgaz­daságban pedig 242 ezer munkanél. küli van. A mai alacsony dotációk mellett pedig egyáltalában nem cso­dálatos, ba még a do'gozók nagy­tömege is fogyasztóképtelcn," Ugyanebben a számban, egy má­sik cikkben a szegedi munkanélkü­liséggel foglalkozik a Délmagyaror­szág. A hatósági munkaközvetítő — a lap szerint — az 1933-as évben 30.782 munkakeresőt tartott nyilván. Ezeknek nagy része, mintegy ötven százalék, szakmunkásokból tevődik össze. Ezzel szemben a hatósági munkaközvetítő csupán 2672 mun­kahelyet tudott felajánlani a je­lentkező munkanélkülieknek. A töb­bi inségmunkán helyezkedett el. Már aki tudott, mert ioségmunkára is csak 21.939 munkahelyet tudtak biztosítani. Az inségmunkán 14 napot kelleit dolgozni, hogy a népkonyhán min­dennap ebédet kapjanak azok a sze rencsétHenek. akik más munkához nem jutottak. 1947 I ezervirágos májusá­ban kerültem a te­nyérnyi — nólába foglalt — Kon. dorosról Szegedre. Persze, Kondo­ros sem olyan már, mai ahogy a nóta mordja. Nem delelget a csár­da mellett a gulya, a ménes. A ró­zsasándorlátla csárda áll még ugyan, de poros ablakszemeivel már nem kacsingat csalogatón sem a be­tyárok, sem pedig a gulyás és a csi­kós bojtárokra a csárda, szép nsz­szonyát és vörös borát kínálgaiva. Változott a világ s ahogyan az or­szág minden községe, városa, Kon­doros is nagyot, hatalmasat válto­zott. Az azelőtt sokezer holdnyi bír. (okon pöffeszkedő Geisrek, Sz rác­kik, gróf Bolzák, Bakosok helyén szépen fejlődő termelőcsoportok vannak és Kondoros határában ma­gáénak vallja a földet az a sokezer dolgozó pa-raszl, aki azelőtt gör­nyedt háttal járt az uraságok előtt. j Szeged is megváltozott. | ^^ látom fejlődni, épülni, szépülni, mert beosztásom olyan-, hogy na­ponta kövc-lni tudom a város fejlő­dését. De mindenki, aki nyitott szemmel jár a városban, láthatja -azt a hatalmas változási, mely vá­rosunkban végbe ment, a fentebb írt idő óta. Szeretek járni sokszor keresztül­kasul a városon. Nem szülővárosom és mégis annyira szivemhez nőtt Szeged, hogy fájna, ha valami ok­nál fogva itt kellene hagynom. A felszabadulás előtt csak hírből *s­rr.e'r.em a várost. De hír szerint a dolgozóknak itt is a nyomor, a nél­kü'önzés, a gonddús. töprengésteli álmatlan éjszakák, a koldus-öröm és a számlálhatatls/ra nincsteli hét­köznap juiott osztályrészül. S most, hogy tollamat írási szándékkal már­tom Untába, Szegedről azt írom, amit jártamban-keltemben lálok. A régi híd pozdorjává tört ron­csai nemrégen segélylké.öen nyúl­tak ki még a vén Tisza hömpölygő hullámaiból s a nép ringó ponton­hídon köz'ekedett a Tisza felett. De jeti a párl és szorgalmas munkás­kezek, dübörgő kalapácsokkal, nyi­korgó darukkal, berregő* szögecselö légkals,pácsokkal a szőke víz fölé új, erős hidat teremtettek, amely az al­AZ ÖTÉVES TERV NYOMÁBAN KERESZTÜL-KASUL SZEGEDEN kotás. a szép élet. a boldog jövő, az örömdús napok és a felemelkedés szlahánovistájának aranybetúvel írt nevét hordja büszkén szilárd ívei homlokzatán. A volt Kálvária.út. végén, a kuláknak termő föld he­lyén ma büszkén áll Közép-Európa egyik legmodernebb textilüzeme, amelyben öröm az élet, öröm a munka és a kizsákmányolástól men­tes napokbán ezernyi vidám, mo­solygós arcú fiaial végzi munkáját. Sok évi (nélkülözés után itt keresi meg bő kenyerét sok szegedi és a környék falvainak dolgozója. 1 . ~ ( és a Pelőfi I A Faragő-tca [ sándor sugár. út sarkán szinte egyik napról a má­sikra modern lakóházak emelkedtek a földből, ahol a szegedi üzemek ki­váló dolgozói raktak meleg családi fészket, ahol a munka után az ápolt falak között gondtalan kacagás röp­köd szerte a szobákban-, mint a rét ezerszínű lepkéje. Mórsiváros, Szeged proletárne­gyode — a mull rendszer vétkesen elhanyagolt területe — már nem úszik vízben és nem bölcsője többé a tbc-nek. Egyre szépül a Széche­nyi-tér is. Az ezervirágú füvön száz és száz parányi, sikongó gyer­mek lölti ilt napsugaras napjait, az anyák felügyelete alatt. A szemet gyönyörködtető téren esténként szé­pen öltözött fiatalok szövik jövő­jüket és tervezgelésükben nincs ké­tely. A tér két végén álló égfelé nyúló szovjet emlékmű s a párt a biztosíték erre. A száznál is több áruda roskadásig telt kirakatokkal kínálja árui!, amelyek ugyancsak öléves tervünk gyermekei. A Tiszai partján a Gyermekklin ka fényesen bizonyítja azt, hogy pártunk nem­csak beszél, de cselekszik is. És cse­lekedeteivel bebizonyítja, hogy igen­is ,.a legdrágább kincsünk a gyer­mek". A Földműves-utcán, a Gáz­gyár mellett, a Toldi-utcában, a Kai­zinczy-ufeánban, Tarján-ielepee, Petőfi-telepen és még ki tudná meg­mondani hol és hány helyen sok százezer forint beruházással napközi otthon, óvóda épült, ahol szeretettel gondozzák a do'gozók gyermekeit. Az ipari tanulóollhonok emberséges ellátást biztosítamak fejlődő ipa. runk leendő szakembereinek. Az utcákon naponta látni szorgalmas útburkolókat, akik serényen javít­ják a járdákat, az utakat. A házr-k előtt, a járdák szélén ezer és ezer f atal fa teszi egészségessé a leve­gőt. Öt új gyermekjátszótéren ját­szanak vidáman a dolgozók gyer­mekei. Újszeged és Dorozsma felé vidáman csilingelve futnak a villa, mosok és az arra járó dolgozóknak nem kell már hosszú kilométereken át taposni ai port és a napi fáradt­ságos munka után gyalogolni. Az ötéves tervben számos új üzem alakult, amely b'ztosítja sok­ezer dolgozó kenyerét. A szegedi munkanélküliség ma már a múlté. Nem állnak már száz- és ezerszám­ra a „köpködőben", munkaalkalom­ra várva. Az azelőtt néhány mun­káslétszámmal dolgozó üzemek ma több száz és ezer dolgozót foglalkoz­tatnak. A Konzervgyár, a Szegedi és az Újszegedi Kendergyár, nz ön­tödék, a Kenyérgyár, a Paprikafel­dolgozó és minden üzem Szegeden szinte összehasonlíthatatlan mérték­ben emelte a munkástétszámot. Az egyetemekora és a főiskolákon ma már ezrekre megy azoknak a tanu­lóknak a száma, akik a gyárakból, a földekről ültek be az iskolák pad­ja ba, hogy a tudomány várát meg­hódítva. hasznos, értékes tagjai le­hessenek a szocializmust építő ha­zának alatt kapott volna esetleg az elmúlt rendszertől. Szeged szépül, Szeged fejlődik. Menjünk végig a Lenin-utcán, ahol az életszínvonal emelkedését, a hő­séget az árudák kirakataira és a vá­sárló közönség számán keresztül ér­tékelhetjük. Sétáljunk el a Tisza partján, ahol az egészségügyi _ in­tézményeink sok százezer forintos beruházással, korszerű berendezé­sekkel védik a dolgozók egészségét. De menjünk bármerre, mindenütt építkezést, rendezgetést látunk. Az alkotástól terhes napokban fejlődik a város és nincs ember Szegeden, aki ne érezné közvetve, vagy köz­vetlenül a fejlődést. Hiszen minden darab tégla, minden szál földbe ra­kott virág és minden, minden, ami ebben a városban történik, a sze­gedi dolgozók érdekeit szolgálja. 7~i az öt­Sobat kapott fszeged | £yea Száraz felsorolás | P8rSZ®m®fy millió és millió forintnyi költséget rejt magában. Értékelni pedig mindezt akkor iudjuk. ha példakép­pen figyelembe vesszük az öléves terv első évét, amikor Szeged ar.y­nyit kapott a dolgozó nép államá­tól egyetlen év alatt, mint 92 év tervben. Én látom ezt talán a legjobban, aki 1947 óta figyeli a várost. Ezeké* az eredményeke* ezeket az alkotásokat pedig el kell ismerni éa 'értékelni minüenkinek. Vájjon a Horthy-rendszer törő­dött-© azzal, hogy a legdrágább kincsünk, a gyermekek, az én gyer­mekeim, a Gasztány Fercncné gyermekei, a Reraczki Lászlóné nyolc gyermeke — a dolgozók gyermekei — szép parkban játsz­hassanak. s ha betegek, gondos or- j vosi kezelésben részesüljenek? Váj­jon érdekes volt-e az 1945 előtt, hogy a gyermekek részére elegendő iskola van, vagy nincs? Vájjon tö­rődött e a7 állam azz-1, hogy a dolgozók gyermekei tovább tanul­janak? Vájjon volt-e a muRrend­szerben a dolgozó gyermeke kato- ' nafiszt, tanár, tanító és valamilyen magasabb hivatalban? Nem! És most nézzünk csak körük Nyis­suk ki a szemünket és lássuk meg, mi megy végbe városunkban nap­ról-napra ,.. És az élet is egyre szépül és ez­ért az életért, ezért a jelenért és a jövőért érdemes, nagyon érdemes mindennemű áldozatot hozni. Aki nem így látja, az vagy ostoba, vagy ellenség! Sokat, nagyon sokat lehetne Írni Szeged fejlődéséről és mindarról, amit Szeged kapót* eddig a három és az ötéves tervtől. Nem részle­tezve, de kereken 118,718.000 forint az, amit az állam, az ötéves terv eddigi szakaszában Szegedinek adott. |— lés ebből I ^gy cz a,""cg I minden­kinek bőven jutott: a7 iskolák, az egészségügyi intézmények, a nap­közi otthonok, az új és az újjáépí­tett üzemek, mind-mind a dolgozók érdekeit szolgálják. Ezeket kaptuk mi az ötéves Terv­től. És még valamit. A Sz'álin­sétányon ott áll Lenin és Sztálin elvtárs szobra És ez a szobor azo« kat az elvtársakat ábrázolja, akik­nek a felszabadulást, a Mát és 3 Holnapot köszönhetjük. Köszönhet­jük azt, hogy szabadok vagyunk. Lenin és Sztálin elvtársnak köszön­hetjük, hogy országunkat, sorsun­kat. jelenünket és jövőnket olyan elvtárs irányítja, aki a békéért, a felemelkedésért és a szépülő életért vívotf harcban bálran és biztosan vezet bennünket: Rákosi elvtárs. Sze­ged Szeged már nem a régi. | a felszabadulás óta újjáéoült, fejlő­dött. Szép lett a város, s ha a délutá­ni órákban az ezer ó,s ezer szorgal­mas dolgozó napi munkáját befe­jezve sétára indul, gyönyörködnet a városban. És ez a város az övé. Büszkén, felemelt fővel járhat a szépülő u*cákon, mer* nem kell már fejet ' hajtani. szemtesütve jár­ni a pökhendi urak előtt. Az őszi széllel szemben büszkén tekinthet előre és nem állja úljá* senki. El kell ismernie mindemcinek, hogy a pillanatnyi múló nehézségek el­lenére, a várossal együtt változott az é'ete, emelkedett életszínvonala és ez az élet állandóan szépül, m'nt koratavaszbnn a százvirágű ter*. És ez az élet az övé. Ez a'város is, "mely zajos éleiével terül el a Tisza partján, amclly az ötéves tervben még többe* fejlődik maid és még többet ad a dolgozóknak. Kürti László.

Next

/
Thumbnails
Contents