Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

VILÁG PROLET ARI Al EGYESÜLJETEK! A haza javára, a magad hasznára: jegyezz békekölcsön t! . AZ Mt D P . C S O N-G. R :A D M E VIII. ÉVF. 225. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1952 SZEPTEMBER 25 Békeharcosok az első vonalban A békeharcosok tízezrei járnak házról-házra mától kezdve, hogy személyes példamutatásukkal és falvilágosító szavaikkal értessék *neg a dolgozó smoer legszebb télkitűzését, amit a miniszterta­nács felhívása úgy fejezet* kii mÉpítsétek a nép országát védjétek o magyar lüggeH&nséget oltalmaz­zátok a békét." Megindul* hazánkban a harmadik békekölcsönjegyzé6. Megtisztelő feladat minden békeharcos számá­begy a kormánv felhívására, hazánk üdvére az első sorokban le­het! Minden békeharcos á*érzi ezen feladatának nagyságái és ed­digi tapasztalatainak eredményei­vel harcol a jegyzés sikeréért. Bé­kebizottságaink feladata tohá*. hogy átadják a békeharcosoknak ez előző kölcsőnjegyzések minden tapasztalatát. Mire tanítanak ben­nünket ezek a tapasztalatok? Leg­először is arra, hogy csakis az a békeharcos végezhet, eredményes munkát, aki maga is példát muta! és felvilágosító szavait jó kölcsön­jegyzéssel támasztja alá. Az el­múlt években nem egyszer hiba volt, hogy olyanok beszéltek a kölcsönjegyzésröl, akik maguk sem jegyeztek le. A pártszervezetek, békebizoltságok, tömegszervezetek vezetői először maguk Jegyezzenek példás összeget, azután beszéljék meg a felvilágosító munkát végző békeharcosokkal, mit jelent a jegy. zésnél a személyes példamutatás. Minden becsületes ember tiszla, iszinte kivánsága; a béke megvé­dése. A békeharcosok felvilágosító ezava adjon segítséget, hogy ez a vágy tetté váljék. Adjanak a béke­harcosok tartalmat a felvilágosító munkának. Minden jegyzet* forint mögött elszánt békeakarat legyen, ami fejezze ki, hogy mo6t forintok­kal, munkasikerekkel, s ha kell fegyverrel védjük meg az országot. 'Az* az országot védjük meg, amely a felszabadulás óta a mienk. Ugy beszéljenek a békeharcosok, ahogy Tolnai Imréné, a Gorzsai Állami Gazdaság kiváló fejőnöie mondja tel napi eredménye^. Hé* gyerme­ke van ég *udja, hogv népi demo­kráciánk biztosítja férje és az 6 részére is az 1500 forintos havi ke­resetet. Magyarázzák meg békehar­cosaink egyszerű példákkal, mit je­lent a jegyzés. Szervezzék és fart­eák meg a békekisgvülések százait megyénkben. Mondják' el: minden­ki boldog, ha lakásába új bútort, tíj holmi* vásárolhat. Mindenki örül neki. ha szerete't hozzátarto­zójának új ruhával, vagy kedves tárgy megvásárlásával örömet okoz. Hz az ország a mi nagy lakásunk! Tehát a sajátunkban teremtünk, építünk újat forintjainkkal. Lehet-e nagyobb örömünk, mint amikor a gazda szemével nézzük az épülő új gyárakat. Miénk a Hódmezővá­sárhelyi Gyapotegrenáló. Nekünk adnak nagyobb termést a földeken dübörgő traktorok. A mi gyerme­keink örülnek és tanulnak az egye­temeken, iskolákban, fényes nap­közi otthonokban. Iparos tanulóink szép egyenruhája a mi gyermekein­ken feszül. Acélos fiatalságunk leg­jobbjai vezetik erősödő Néphadse­regünket. Amerre szemünk néz, tnindenü*t a mi gazdaságunkat lát­juk. Ezt gyarapítja tovább a béke­kölcsönjegyzés. A békeharcosok" Veressék meg hzokat a helyi példákat, amelyek bizonyítják gazdagodásunkat. A bé­keharcosok o*t dolgoznak az em­berek sűrűjében, jól kell. hogy is. merjék területüket. Gazdag tapasz­talataikat dolgozzák fel, úgy hogy minden emberhez hozzák közel a jelszót; ,rA magad hasznára, a haza javára jegyezz békekölcsönt!" Elmondhatják a békeharcosok, hogy az előző jegyzés forintjai is hozzásegítették tervünk eredmé­nyeihez dolgozó népünket. Ma már ismeretlen fogalom a munkanélkü­liség. Mindnyájan tudjnk, hogy munkaerőhiánnyal küzdünk. Azok pedig, akik már régebben megér­lelték a köcsönjegyzés nagy jelen­tőségét, komoly összegeket taka­rítottak meg. A családok százai mondhatják büszkén — akiknek az­előtt belevő falatra is alig Jutott, — hogy most többezer fórint meg­takarított pénzük van. Olyan pénz ez, amelyik minden percben kama­tos kamatot hoz. Olyan befektetés ez, amelyik nagy összegű nyere­ményt is adhat tulajdonosainak. Hiszen mindnyájan ismerünk váro­sunkban. községünkben sok olyan dolgozót, akik KÍ6ebb nagyobb nye­remények szerencsés tulajdonosai. Érthető, hogy az egykori betét­tulajdonosok: a volt uralkodó osz­tály tagjai irigységgel nézik n dol­gozó nép gyarapodását. Minden jegyzett forint irigységet, gyűlöle­tet kelt ellenségeinkben. Tehát a harmadik békekölcsönjegyzés sike­re újabb csapást jelen* külső és belső ellenségeinkre. Tudják ök nagyon jól, hogy a jegyzeit forin­tok még virágzóbbá teszik orszá­gunkat és reménytelenebbé az 5 alja® vágyaikat. Nekünk ift, Tito Jugoszláviájának szomszédságában különösen fel kell figyelnünk arra. hogy az ellenség minden eszközzel igyekszik gátolni a kölcsönjegyzést. Lesz hely, ahol azt mondják majd: nem kell olyan soka* beszélni a jegyzésről, érti ezt már mindenki, és megy ez magától.' Ezek azt akarják, hogy jegyzésünk ne jár­jon együtt a felvilágosító iwunká­val, ne fejlessze a békeharcosok elszántságát. Másutt azt fújják majd a becsü­letes dogozó parasztok fülébe: ,.Nem vot jó termés, hát miből jegyezzenek." Ezeknek a becsüle­tes dolgozó parasztoknak magya­rázzuk meg. hogy a Szovjetunió nagy területein még kevesebb csa­padék hullik, mini nálunk. A tor­más azonban ott sokkal bővebb, mint itt az esős esztendőkben. A szovjet ember uralkodik a termé­szeten, új gépek, erdősávok, öntö­zőcsatornák segifik hozzá a gazdag terméshez. Traktort, kombájnt, kul. tivátort, mútoágyát, új öntözőberen­dezéseket úgy tudunk többet adni a dolgozó parasztságnak ha hozzá­járulunk kölcsönjegyzéssel. • Tehát a jobb termésben is viszon* látjuk jegyzett forintjainkat Mulassák meg helyileg a békeharcosok a dolgozó parasztoknak azoknak a termelőszövetkezeteknek eredmé­nyeit, ahol ugyanabban a határban fejlett agrotechnikával lényegesen többe* arattak. Erről számolt be nemrég Gál Imre békebizottsági titkár, a hódmezővásárhelyi „En­gels" tszcs tagja- keresztaorosan vetett árpájuk holdankint 4 mázsá­val adott többet. Kössék össze a békeharcosok a felvilágosító munká* napi felada­tok teljesítésével. Mutassák meg, hogy a békeköcsönjegyzés, a mező' gazdasági munkák jobb elvégzése" a beadás teljesítése az üzemekben a harmadik negyedévi terv határ idó előtti befejezése, ugyanazokat a célokat; hazánk, békénx erősíté­sét szolgálja. Ezekre a feladatokra a békebizotlságoknak szervezetileg i« jól fel kell ké.szítlniö'<. A békeharcosok tartsák megtisz­telő feladatuknak hogy nagy pár­tunk 6ok harcban edzett népneve­tőivel együtt lehetnek eleget haza­fias kötelességüknek. Most mi sza­szabad hazánknak adjuk forintjain­kat. Annak a hazának, amelyikért Petőfi, Táncsics és Kossuth harcolt. Az ö zászlaik alatt a hazafiak ez­rei mentek csatába és amiért ők meghaltak, az vált valóra ú Szov­jet Hadsereg harcai nyomán. Mi most azt a szép, független magyar hazát védjük, erősítjük, ©melyért nagyjaink' önzetlenül hullatták vé­rüket. Népnevelőink, békeharcosaink most is legyenek ott az első sor­ban, ahol küzdeni kell dolgozó né­pünk javára, hazánk üdvére. A bé­kekölcsönjegyzés felvilágosító mun­kája megadja az aiapo* a III. orszá­gos Békekongresszus jó előkészí­téséhez. A békekölcsönjegyzés sL kere egyik megvalósítása a Béke Világtanács jelszavának; A békét meg lehet menteni, a békét meg kell menteni. fl Magvar Népköztársaság minisztertanácsának felhívása a Harmadik Békekölcsön legvzésére Magyarország dolgozó népéhez! Népünk sikeresen valósítja meg ötéves tervünket, A szocializmus építésének minden területén elért eredményeink mulatják, mi­lyen kimeríthetetlen teremtő erő van felsza­badult dolgozóink munkájában. Elmaradott agrár-ipari országból fejlelt ipari országgá váltunk, a magyar kultúra és a tudomány felvirágzott, emelkedett népünk életszínvo­nala- A szocializmus építésének eddigi ered­ményeiből kibontakozik népünk ragyogó jö­vője, amely felé a Szovjetunió példája mu­latja az útat. ötéves tervünk eredményeiből is kima­gaslanak azok a sikerek, amelyeket a Sztálin­Vasmű, a budapesti földalatti gyorsvasút, Komló bányaváros, az inotai November 7. Erőmű, a tiszalöki vízmű, a néhány hónap alatt hősies munkával elkészült diósgyőri nagykohó építésében elértünk. Ezek a nagy alkotások nemzetünk büszkeségei, amelyek újabb munkahőstettekre ösztönzik dolgozóin­kat. Gyorsan fejlődnek állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink, új üzemek, gyá­rak, iskolák, napközi otthonok kezdik meg munkájukat. Egyre több gép könnyíti a mun­kát mezőgazdaságunkban is, mindjobban meg­honosodnak a nagyobb termést biztosító fej­lett agrotechnikai eljárások. Megindult az aszály elleni küzdelem. Dolgozó népünk lel­kes, szorgalmas munkájának eredményei mu­tatják, hogy független, szabad hazánk fel­emelkedéséért érdemes dolgozni és ha kell, áldozni is. Népgazdaságunk nagy feladatainak meg­oldását népünk nemcsak a munka frontján vitte győzelemre, de egyéni megtakarításai­val, államkölcsön jegyzésével és túljegyzé­sével is. Dolgozóink saját tapasztalataikból tudják, hogy a kölcsönjegyzés gyümölcsöző befektetés, melynek minden fillérje vissza­térül és bőségesen kamatozik az ország és az egyes dolgozók javára. Az a lelkesedé:, amely­lyel dolgozóink túljegyezték a kibocsátott kölcsönöket, bizonyítja, hogy népünk haza­fias kötelességének tartja a szocializmus épí­tésének meggyorsítását, hazánk erejének nö­velését. Az ötéves terv megvalósítására köl­csönzött milliárdok népünk egységes fellépé­sét fejezik ki a béke ügyének megvédése mellett. A Békekölcsön a békés építést: a béke ügyét szolgálja. A Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elhatározta a Harmadik Békekölcsön ki­bocsátását 1952 október X-én, 1.300 millió forint összegben, nyereménykötvények for­májában. A kölcsönt minden kötvényjegyző 15 év alatt maradéktalanul visszakapja. A nyereményeket félévenként sorsolják. Minden alkalommal kisorsolnak 1 darab 100000 forintos főnyereményt, ezenkívül jelentékeny számú 50 000 forintos, 25 000 forintos és számos kisebb-nagyobb nyere­ményt. A Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa a Harmadik Békekölcsön kibocsátása alkalmával felhívja dolgozó népünket, hogy hazánk minden becsületes, hü fia, városban és falun, erejéhez képest vegye ki részét a jegyzésből. A nép államának kölcsönzött min­den forint egy-egy tégla a szocializmus épí­téséhez. i Magyar dolgozók! Építsétek a nép orszá­gát! Védjétek a magyar függetlenséget, oltal­mazzátok a békét: jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1952 szeptember 25-én. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. A HARMADIK BÉKEKÖLCSÖN KIBOCSÁTÁSI FELTÉTELEI A Harmadik Békekölcsön 1300 millió forint összegben 100 millió forintos osztályokban kerül kibo­csátásra. Túljegyzés esetén további osztályok bocsáthatók ki. Egy-egy osztály 20 ezer sorozatból s min­den sorozat ötven kötvényből áll. A kötvények 100 forint névértékű nyereménykötvények. Kibocsátásra kerülnek fél kötvények is 50 forint névértekben, továbbá 200 és 500 forintos összevont kötvények. Ez utóbbiak két, illetve öt kö'vériynek felelnek meg és kettő, Illetve öt nyereményre jogosítunak. A kész­pénzre jegyezhető legkisebb összeg száz forint. A Harmadik Békekölcsön 15 év alatt kerül visszafizetésre. A nyereményeket 1953 decembe­rétől kezdve félévenként, minden év június és december havában sorsol­ják kl. Minden százmilliós osztályra fél. élenként hét drb 50 ezer forintos, négy darab 25 ezer forintos, 10 drb 10 ezer forintos, 30 drb ötezer fo. rintos és 11.004 drb ezer, 500 éa 200 forintos nyeremény esik. Ezen­kívül minden sorsolás alkalmával az egész kölcsönösszeg után egy 100 ezer forintos főnyereményt is sorsolnak. A nyereménnyel kl nem sorsolt kötvények visszafizetése 1958-tol 1968-lg félévenként (ártandó sorso­lások útján történik. Ezen idő alatt minden kötvénytulajdonos mara. déktalanul visszakapja az óttamnak kölcsönadott pénzé'. A nyeremény formájában kifize­tésre kerülő összeg a 20 százalékos i nyeremén.villeték levonása után évi öt százalékos kamatnak felel meg. A munkavállalói viszonyban álló dolgozók, a nyugdíjasok, val mint a kisipari szövetkezetek tagiai, az általuk jegyzett Harmadik Békeköl­csönt 10 hónap alatt, részletekben fizethetik be. Más kötvényjegyzők készpénzben, legkésőbb 1952 noveni. ber 15-ig: fizethetik be a jegyzeit összeget A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tag­jai részére a befizetési határidő Í952 december 31. A kötvényekel a kölcsön jegyzők a jegyzett összeg befizetése után kapják meg. Megkezdődött a Schiiman-íerv elleni nemzetközi man1íásértekez!et Berlin (MTI). Berlinben, a Sza­bad Német Szakszervezet Szövetsé­gének székházában kedden délulán megkezdődön számos európai állam fém- én gépipari dolgozóinak kül­döttértekezlete. amelyet a Schuman­lerv végrehajtása el'en irányuló harci programm kidolgozása és jó­váhagyása céljából hívlak össze. Az értekezleten Franciaország, Bel­gium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Nyugai-Némelország. Ausztria és Anglia fém- és gép­ipari dolgozóinak képviselői vesznek részi. Az értekezletet Herbert Dönhz, a Német Demokratikus Köztársaság kohóipa i doigozói szakszervezeté­nek elnöke nyilotta meg. majd Em'l Ottó, a Fém- és Gépipari Dolgozók Nemzelközi Szakmai Szövetségének vezetőségi tagja tarlóit berezelő be­szédet, amelyben részletesen ismer­tette a Schuman-terv íellegét és kö­vetkezményeit, Hangsúlyozta: — A Schuman-tervben résztvevő országok munkássága meg tudja akadályozni és meg is akadályozza majd a béke és a munkásosztá'y el­len 'rányuló összeesküvés végrehaj­tását. Emil Oltó rámutató!' arra, hogy a Schuman-te.-vbeo résztvevő orszá­gok munkássága körében minél előbb nagyszabású felvilágosító munkát kell kezdeni az úgynevezett vas- és fémipari egyesülés igazi jel­legéről. Az értekezlet szerdán délután foly­tatta munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents