Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-23 / 223. szám

2 KEDD, 1952, SZEPTEMBER 23, U tanácskozáson tapasztaltakkal indulnak úi karcba megyénk népnevelői az ötéves tervért, a békéért Vasárnap tarlói Iák meg megyénk legjobb népnevelői tanácskozásukat Hódmezővásárhelyen a Béke-szálló ünnepélyesen feldíszített nagyter­mében. A tanácskozáson jelen volt Jegyinák János elvtárs, az MDP csongrádimegyei titkára. Nagy Jó. esef elvtárs, a Központi vezetőség agit. prop. osztályának küldötte, Rozsnyai Mihály elvtárs, az MDP megyei agit. prop. titkára, vala­mint a tömegszervezetek képviselőt is. A megye minden részéből — vá­rosokbői, községekből — összesereg­lett népnevelők érdeklődése kísérte Jegyinák elvtárs referátumát. nevelő, főleg üzembein 8—10 dolgo. zóval foglalkozik állandóan. Agitációs munkánkban őrizkedtünk a frázisoktól Pártszervezeteink munkájának eredményeként mind többen vesznek •részt az agitációs munkában, a ter­melésben kitünn, az állam iránti kötelezettségük teljesítésében élen. járó pártonkívüli dolgozók. •— A pártszervezeteknek sok se­gítséget eidnak a tömegszervezetek aktívái Is, aikik nagyobb kampá­nyok idején a pártszervezetek nép­nevelőivei együtt végzik a felvilá­Egyik legfontosabb kötelességünk a III. negyedévi terv leljesítése. Népnevelőink mutassanak példát a tervteljesítésben, a munkafegyelem megszilárdításában harcoljanak a fegyelem lazítói ellen és felvilágo­sító szavukkal értessék meg dolgo­zóinkkal a terv teljesítésének jelen­tőségét. Leplezzék le üzemeikben az oszlályellenséget. Magyarázzák meg az elvtársak a termeléshez va'.ó vi­szonyba hazaszeretet és a helytállás összefüggéseit. Mutassák meg nép­nevelőink agitációjukban, hogy a terv nem teljesítése milyen veszte­séget jelent egy-egy dolgozónak, mi­lyen veszteséget jelent az ország, nak, a dolgozó népnek. Beszéljenek az elvtársak a béke aktív védelmé­ről; arról, hogy mit jelent a haza­szeretet ma az üzemben, mit jeleat a hazaszerelet ma a falun. A népnevelőknek kell haxasxeretetre nevelniük dolgozóinkat ' — Pártunk Központi Vezetősége Június 27—28-i ülésén megtárgyalta a párt felvilágosító munkáját a tö­megek közölt — kezdte beszédét Je­gyinák elvtárs. — Felhívta figyel­münket a tömegek között folytatott politikai munka eredményeire és h'ányosságalrn és útmutatás* adott a tömegek között folytatott politi­kai munka megjavításához. A hatá­rozat megmutatja azt is, hogy az elért eredmények mellett népünk ja­vára további nagy eredményeket csak úgy érhetünk el. ha a párt és kormányunk előtt álló feladatokat eredményesen végrehajtjuk. Ilyen közvetlen feladat a III. negyedévi terv teljesítése, a begyűjtés, az őszi szánlás.velés végrehajtása a termelőszövetkezetek fejlesztésének további fokozása. A párt a népnevelő elvtársakra bízta aE üzemi munkásoknak, a mezőgazdaság szocialista szek­torai és az egyénileg dolgozó parasztok tömegeinek szocialista •zellembcn való nevelését, A népnevelő elvtársak kell, hogy neveljék dolgozóinkat hazaszeretet­re, az aktiv haza védelem re. szilárd helytállásra, új, szocialista hazánk építésében való áldozatvállalásra, az ellenség elleni kíméletlen gyűlöletre. A Szocializmus építése 6orán nap. ról-napra fokozódik a népnevelö­munka Jelentősége. Dolgozóinkat a párt helyes politikájáról nap. mint nap meg kell győzni és. hogy ezt elérjük, szívós, türelmes nevelő­munkára van szükség. Sztálin elv. társ azt tanítja: „Meg kell rtuiyyta­rázni gondosan és türelmesen, hogy az emberek megértsék, hogy m*t ia akar a párt és hova vezeti az or­szágot. Ha, nem értik meg ma, igyekezni megmagyarázni holnap is. Ha nem értik holnap, magyarázd meg holnapután is". Ehhez olyan kommunista és a párthoz hű pártonkívüli aktivisták kellenek, akik példát mutatnak a tö­megek előtt a párt és a kormány által hozóit határozatok végrehaj tá­eában. Agitációs munkánkban komoly fejlödes van Ezekuján elmondotta Jegyinák telvtárq, hogy a tömegek fejlődése és ask hogy a pártszervezetek több, jobb érvvel látják el népnevelőiket, mutatja, hogy agitációs munkánk­ban komoly fejlődés van. Makó termelőszövetkezeti vá­rossá alnkulása a pártoktatásban résrivett. ideológiailag jól fel­készült népnevelők munkájának eredménye. Az ideológiailag felkészült népne­velők önzetlen, áldozatos munkát vé­geznek. Nem hátrálnak meg a ne­héz, vagy a „népszerütlen"-nek lát­szó feladatoktól sem. Példa erre az üzemekben a normarendezés, a fal­vakon a konyérgobonabegyü j lés, ahol népnevelőink túlnyomó többsége megállta a helyét, szilárdan kiállt pártunk politikája mellett. Vannak már olyan jó népnevelő­ink, ak'k megközelítik a bolsevik agitátor típusát. Azonban ezekrek a száma még népnevelőinknek egye­lőre kisebbségét képezik. A népnevelőknek arra a típu­sára van szükségünk, amelyik rendszeresen képezi magát, fel. fegyverkezik a marxizmus-le­ninizmus elméletével és az ál­landó népnevelő munka közben fejleszti agitációs módszerelt, érveit. Jegyinák elvlárs elmondottá azt is, hogy a tanyai agitációs állomások, amelyeknek munkájában a legjobb dolgozó paraszlok ls részt vesznek, különösen Makón és Csanádpalotán eredményesen dolgoznak, mert a pártszervezet kéthetenként rendsze­res megbeszél ősi tart az agitációs kollektíva tagjaival. Hibaként emlí­tette Jegyinák elvtárs, hogy a vásárhelyt pártbizottság te­rületen egyetlen egy agitációs állomás nincs. Az egyéni ag táclóról elmondotta, hogy a személyes meggyőzés ered­ményesebb. nagyobb tömegekre lér­ied ki, mert ma már egy-egy nép­gosító munkát — mondotta Jegyi­nák elvtárs, majd hangoztatta, hogy a népnevelő munka színvonalá­nak fejlődése mellett hiba, hogy még sok az általános frázis, a nugy szavak, a nem eléggé meggyőző érvek az agitációban. Agjtác! ónknak szervezettebbnek, rendszeresebbnek kell lennie. A népnevelőmunka lebecsülését meg kell szüntetni. A másik hiba az. hogy népnevelőink egyrésze nem jár el rendszeresen a népnevelő ér­tekezletre, Jegyinák elvtárs rámutatott arra is. hogy a népnevelői munka lebe­csülése a rossz vezetésből, irányí­tásból, vagyis abból adódik, hogy egyes párttitkáraink összekeve­rik a párt és állami feladatokat. Nem nevelik eléggé elméletileg a népnevelőket és sokan még a nép­nevolőértekezletekre sem készülnek lelkiismeretesen. így nem is tudnak Jó módszereikei, meggyőző érveket adni népnevelőinknek. A mai ta­nácskozás hivatása, hogy segítséget adjon az előtiünk álló feladatok megoldásához. Milyen feladatok állanak agitációs munkánk középpontjában A falusi népnevelő elvtársak moz­gósítsák. lelkesítsék a dolgozó pa­rasztságot az állam iránti kötele­zettség teljesítésére. Magyarázzák meg dolgozó parasztságunknak a szocializmus építésében való foko. zottabb részvétel kérdését, az 1951 december 1-i párt- és kormányhatá­rozat jelentőségét. Állandó felada­tuk a falusi népnevelő elvtársaknak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét türelmesen bebizonyítani a dolgozó parasztságnak. Népnevelőink köte­lessége megmagyarázni, hogy mit kap a falu és mit kapott a falu öl­éves tervünktől, hogyam kapcsoló, dik a dolgozó paraszt egyéni érdeke a szocializmust építő ország érde­keivel. Dolgozó társaimat Rákosi elvtárs életének ismertetésével nevelem hazaszeretetre Jegyinák elvtárs beszéde után Kovács Béláné elvtársnö. a Szegedi Textilművek népnevelője kezdte meg a hozzászólások sorozatát. Elmon­dotta: dolgozó társai; Rákosi elv­társ harcosságának példájával ne­veli hazaszeretetre és helytállásra, akit bármennyire is kínoztak a bör­tönökben, nem tántorodott el a dol­gozók ügyétől. — Álljunk helyt mí ls a munka, idő kihasználásával, tervünk túltel­jesítésével — mondotta, Pál Miklós elvtárs, a klszombori állami gazdaság népnevelője, saját példamutatásáról beszélt. — Tudtam, hogy csak akkor agi­tálhatok eredményesen, ha példát mutatok — mondotta. — Előbb én teljesítettem az állaim iránti kötele, zettségemet. azután menlem el dol­gozótársaiinhoz. Mindarvnyiónknak leljesiteni kell kötelezettségünket, mert amH mi adunk államunknak, abból épül az öléves terv. A mi ál­lamunk nem tékozalja el azt, ami a népé. nem úgy. mint a mult urai. — Az őszi vetésekért is agitál­nunk ke'.l — mondotta Pál elvtárs —, mert attól függ a jövő évi ke. nyerünk. Tilóék közel vannak. Ez­ért kell erősítenünk hadseregünket is. Szeges Mihály elvtárs, a csanád­felsői Úttörő-tsz népnevelője elmon­dotta. hogy a rendszeres népr.evelő. értekezlclek, a jé felkészülés ered­ményeként a tsz dolgozói közöli eredménycsen tudtak érvelni a mun­kafegyelemért, a tervteljesítésért. — Nagy hiba az, hogy befelé for. dultunk — mondotta Szeges elvtárs. — A dolgozó parasztok közé nem mentünk ki. így azok. akik hozzánk beléptek, jóformán maguk kopogtat­tak nálunk. Azóta rájöttünk: ha mi nem heszéh'ink a dolgozó parasztok­kal, beszél velük a klérus, meg a kulák, — Szöges elvlárs bírálta a j tsz párttitkárát, mert nem ad elég segítséget, jó érveket a népnevelő­munkához. 4 Jobboldali szociáldemokratizmus rombolása Kasza Ferenc elvtárs, a szegedi Ruhagyár népnevelője elmondotta: h°gy»n rombolt üzemükben a szo­ciáídemokralizmus. Molnár Jolán volt szakszervezett b:zalmi a szala­gon belül sztrájkol akart szervezni azzal, hogy Amerikában és, más imperialista országban dicsőség, ha a munkások sztrájkolnak. A dolgo­zók ébersége ezt a romboló tevé­kenységet leleplezte. Elmondta Kasza elvtárs azi is, hogy a munkaidő kihasználásáért úgy agitálnak a Ruhagyárban, mint Pá 1 fi István esetében, aki igen sű­rűn kijárt cigarettázni. Erre a mű­vezetője odaállt gépéhez és dolgo­zott helyette, azután pedig megmu­tatta Pá Ifi elvtársnak, mennyivel termelne többet, ha fegyelmezetten dolgozna. Munkával köszön jiik meg életünket Vizi Mihályné elvtársnő, a makói Úttörő -tsz küldötte H nők munkába való bevonásáról beszélt. — Van­nak, akik nem akarnak jönni, mert gyermekük van — mondta az elv­társnő. — Ilyen dolgozó asszonyok, nak elmondom, hogy van napközi otthon, vigyék oda a gyermeküket. Azért adta a nép, a párt a napkö­zit, hogy munkánkat könnyítse és ezt nekünk munkával kell megkö­szönnünk. De nemcsak a napközit, hanem a villanyt, a Mérleggyárat, a ml szép, új Gyapotegrenálónkat is, mindent, amit az ötéves terv adott, Szőnyi György műszaki népne­velő hozzászólása után Deák Mária csongrádi népnevelő elvtárs mon­dotta el azt, hogy a sajtó sokat se­gít neki a népnevelő munkában. Ahol ellenséges hangol tapasztal­tunk, ott a sajtóból vett érvek segít­ségével megmagyaráztuk, hogy nem hazugságok, hanem valóságok a mi eredményeink. Tolnai Imréné. a gorzsai állami gazdaság népnevelője megállapí. lotta: a népnevelő munka a legszebb hivatás, amit egy párttag, vagy pártonkívüli végezhet. — Mi a klerikális reakció ellen harcoltunk eredménycsen — mon­dotta. — Úgy győztük meg a kleri­kális reakció befolyása alatt levő dolgozó parasztokat, hogy elmond­tuk nekik: a szikáncsi újfalut az ötéves terv adta. Most avattuk fel az új iskolánkat, aimlben az új szel. lemben nevelik gyermekeinket. Ez­ért nekünk az ötéves tervet, a pár­tot kell támogatnunk. Ha körülné. zürk Vásárhelyen: a Mérleggyár, a Gyapotegrenáló. a gépállomás mind a mienk, más nem tarthat rá szá­mot. csak mi, a nép. Ismertetem az ötéves tervet Zubek Piroska tömörkényi népne­velő elmondotta, hogy ő, mint óvónő beszélget azokkal a szülőkkel, akik hozzá viszik gyermekeiket. Körül­belül húsz szülőt agitált így a tszcsbe, Pavló György né, az ambróz­falvi Dimitrov-t»z népnevelője él. mondta, hogyan ismerteti az ötéves (ervet. — A mi államunk elősegíti a dol­gozók életének megjavuíását — mondotta az elvtársnő. — A mult. ban 12 évig is építettek egy hidat és mi hét év alatt hányat építet­tünk? Most olvasom, hogy felépült a debreceni Penicillin-gyár is. Ez is a dolgozó egészségvédelmét szol­gálja. Asztalos Zsuzsártma, a hód­mezővásárhelyi Majohkagyár nép­nevelője úgy érvel a későnjövők előtt: Te csak öt percet késtél, de nyolcvanan már négyszázat kés­nénk. , Nacsádi József, a szegedi egye­tem népnevelője elmondotta, hogy ők kéthetenként tartanak népnevelő értekezletet, ahol a népnevelők be. számolnak "módszereikről és így a többi népnevelők sokat tanulnak aa. értekezleten. Bali Jánosné elvtársnö, a csanyte­leki népnevelő elmondotta, hogy a Szovjetunió iránti szeretetre úgy neveli dolgozó paraszltársait, hogy elmondja nekik, hogy két leánya temul kint a Szovjetunióban. Az aszályt csak a nagyüzemi gazdálkodás győzi le Ezután Nagy József elvtárs, a Központi Vezetőség agit. prop. osz­tályának küldötte szólt a népnevelő elvtársakhoz. Elmondotta, hogy a népnevelő munka kemény harc; harc útján lehet csak a párt és a kormány határozatai, nak megoldására mozgósítani a dolgozókat. És előttünk egyre nagyobb felada tok állnak. Ötéves tervünk minden évben többet követel. A dolgozó parasztok közi sokan sírnak most az aszálykárok miatt. Népnevelőink magyarázzák meg ne­kik, hogy az aszály legyőzhető. A nagyüzemi gazdálkodás erre is ké­pes. Magyarázzák meg, hogy Horthyék összesen 22—23 ezer holdat öntöztek, mi a tiszalöki vizlerőművcl 20(1 ezer holdat ön­tözünk. Ahol a tsz-tagok elégedetlenkednek. — olt magyarázzák meg a népne­velők. hogy a sírásnak nincs alapja, mert sok segítséget kaptak, de nem használták ki eléggé a jó módszereket, amelyekkel sakkal bőb­bet termelhettek volna. Népnevelő­ink feladata az, hogy az összes fel­adatok megoldására mozgósítsák a dolgozókat. Együtt foglalkozzanak minden feladattal. A Szovjetunió jelene — a mi boldog jövőnk A hozzászólások után Rozsnyai Mihály elvtárs megállapította: a megyei népnevelők tanácskozásán el­hangzottak hozzásegítenek ahhoz, hogy maradéktalamil végrehajthas­suk a Központi Vezetőség által elénk tűzött feladatokat. — Hazánk valamennyi dolgozó embere tudja — mondotta Rozsnyai elvlárs —, hogy a Szovjetunió je­lene a mi boldog jövőnk. Minden becsületes ember Magyarországon céljának tekinti, hogy a mi hazánk is elérjen az ötéves tervek útján oda, ahova a Szovjetunió elért az ötödik árleszállítás után. A szovjet nép a szocializmust egyedül építette fel, de másokait is felszabadított. Az ötéves terv útja számunkra járt úttá vált. A sztahánovista módsze­rek átadásától az anyagi segítségig sok mindent kaptunk a Szovjet­uniótól. De a magyar földön a szo. clalizmust mégis csak nekünk kell felépíteni. Az ország, a szocializmus, amely épül — a mienk- A gyár, a föld nekünk termel, a színház ne­künk játszik, a fürdőhelyeken is mi üdülünk. Munkások és gaz. dák egyszerre vagyunk; tehát inl most a gazda szemével néz­zünk az országra és a gazda fe. jével gondolkozzunk országunk gazdaságáról. Népnevelőinknek figyelembe kell venniök azt, hogy nem mindenki olyan fejlett, mint ők. hiszen nem mindenki népnevelő ebben az or­szágban. ebben a megyében. Szokták mondani, hogy a jót ha­mar megszokja az ember és a jó­ban könnyen felejti a rosszat. A városok képéhez az épülő gyárak ma már úgy hozzátartoznak, mint tíz évvel ezelőtt az emberpiacok. Épülő gyár ritka jelenség volt tíz évvel ezelőtt, az embcrplae mindennapos. Most az épülő gyár az élet természetes rendje és az emberpiac már történelem. Gyermekeink már nem is igen ér­tik e szó értelmét, mert nem értik, hogyan kerülhetett piacra az ember. A dolgozók pedig az épülő gyárak tövében néha megfeledkeznek ar­ról, hogy ők nagyon is értetlék, sőt érezték is a gyomrukon e szó értel­mét, Nem jut eszükbe, hogy a munkanélküliség megszűnt, de nem égi csoda, nem jótékony vaksors miatt, hanem a mi építő munkánk eredményeként. A Horthy-korszak nyomorúságából évszázadokat ugrót, tunk, hogy a jelenbe érjünk. He­lyesen teszik azok, akik gyorsabban akarnak előre haladni. Magunknak épílünk. magunktól követelünk az eddiginél is jobb életet. Mi magunk építjük jövőnket s ahogyan építjük. olyan lesz benne a mi egyéni sor­sunk is. Minden S-6 napon gyárat araiunk Ezután vázolta Rozsnyai elvtárs azt, hogy milyen nagyot változott a munkások és dolgozó parasztok élete megyénkben. Nem nyomorog már a szentesi kubikos, sem a sze­gedi munkás. Nem kell félnie a vá­sárhelyi parasztnak sem az árvere­zéstől. Fiataljaink előtt is minden út nyitva áll a boldogulásra.. Az ötéves terv a mi hazánkból már eddig is ipari országot terem­tett. Minden ötödik-hatodik napban egy új gyárat avatunk. Ha az ötéves terv eredményeit akarják ismertetni, akkor min­denekelőtt saját életüket kell el­mond'tulok és azt, hogy saját életük egy a Sztállnváressá nőtt Dunapentele életével. A népnevelők feladata, megmagya­rázni százezernyi munkásnak és pa­rasztnak: azért van új ruhája, ci­pője, rádiója, kerékpáija, süldője, mert épül egy új ország, egy új szocialista Magyarország és a nép­nevelő mindjárt fűzze hozzá, hogy általad épült. Arról is beszélt Rozsnyai elvtárs, hogy sok ember azt hiszi, csak sa­ját ügyességéből vein most jó sora, pedig ehhez nagyban hozzájárul a mi pártunk, a mi államunk segítsé­ge is, mert hiába volt ügyes a mull. ban a munkás, csak rongyos ma­radt. Mi abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy az emberek­nek a jövőt már a jelenükben meg tudjuk mutatni. A mi agttációnk lényege: az igaz. ság. Amikor a munkás, vagy a dol­gozó paraszt megérti, hogy az ő egyéni jóléte és az építés között olyan összefüggés van. hogy a több gyár, több gép neki nagyobb jólé­tet jelent, akkor már azt is meg­érti: saját magának is jobban ki kell vennie részét a haza érdekei iránti áldozatvállalásból. Annak, hogy ezért az országért dolgom1, ál­dozatot vállalni érdemes, közvet­len bizonyítéka a békekölcsön sorsolás, amelynek során me­gyénkben, községekben, városok ban sokan nyerlek kisebb-na­gyobb összegeket. A továbbiakban elmondotta Rozs. nyai elvlárs azt, hogy népneveiőink. nek hazafiasságra, hazi szeretetre kell nlövetniük a do'gozókat, — A hazát szeretni annyit jelent — fejezte be záróbeszédét —. mint boldogabbá tenni az egész népet. A hazát szeretni ma békeh3rcot is je­lent. Békéért harcolni és békesze­rető, szocialista hazát építeni egy. Hazát szeretni és erős fegyveres erőt teremteril a béke és n b.'ke ha­zájának megvédésére egyet jelent. Üjból több kulákot ítéltek el a sertésbeadás szabotálásáért Retkes Gábor gátéri kulák nem­csak idei sertésbeadását nem teljesí. tette, de még a mult évről is csak­nem 300 kilogrammos beadási hát­raléka van. Azonkívül elszabotálta 1500 drb tojás és nagymennyiségű baromfi beadását is, A kiskunfélegy­házi járásbíróság kétévi és Itat hóna­pi börtönre, kétezer forint pénzbün­tetésre és kétezer forint értékű va­gyonelkobzásra ítélte. Ugyancsak a kiskunfélegyházi já­rásbíróság ítélto. el Barcsa Lajos tiszaújfalui kulákot. n sertés- és to­jásbeadás szabotúlásáért háromévi börtönre, 3000 forint pénzbüntetés­re és 4000 forint értékű vagyonel­kobzásra, Szijjártó István vaszari kulák nemcsak a sertésbeadását uom tel­jesítette, de állatállományát is csök­kentette. Ezért a veszprémi megyei bíróság kétévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 3000 tár nt érté­kű vagyonelkobzásra ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents